tag:blogger.com,1999:blog-72314155758282677962024-02-06T20:39:03.110-08:00Dobai Gábor műveiDobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.comBlogger20125tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-31050593458142242152021-11-13T14:57:00.023-08:002022-01-23T10:58:54.036-08:00<p> <b style="text-align: center;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 18pt; line-height: 115%;">A
NÉMET ENERGIAMIX FUKUSIMA UTÁN</span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Paks II. ellenzői nagy vehemenciával próbálják
elhitetni a magyar közvéleménnyel, hogy Németország energiapolitikája követendő
példa lehet Magyarország számára. A tények azonban mást mutatnak: a német energiamix
átalakítása nem egy sikertörténet.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Megalapozatlan
félelmek</span></b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"> <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Az atomenergia egész léte, felhasználása vagy mellőzése,
születésétől kezdve erősen átpolitizált. 1945-ben a Hirosimára és Nagaszakira ledobott
két bomba hírül adta a világnak az atomkorszak beköszöntét. Kétségkívül nagyon
rossz bemutatkozás volt. Lélektani okokkal magyarázható, hogy némely emberek
tudat alatt az atomenergia békés célú felhasználásával szemben is némi
félelemmel vegyes ellenszenvvel viseltetnek, hiszen a nukleáris energia ember
általi hasznosításának ügye a pusztítás rémképével terhelten született. Nem
javított az atomenergia megítélésén az 1986 áprilisában Csernobilban
bekövetkezett baleset, amely részévé vált a civiltársadalom hétköznapi
szorongásainak, s a</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">z atomerőművek jövője Fukusima után több
országban megkérdőjeleződött. A német kormány 2010-ben mennyiségi célokat
tűzött ki a hosszú távon biztonságos, gazdaságos, környezet-és éghajlatbarát
energiaellátás megvalósítása érdekében. Ennek keretében rögzítették, hogy az
energiatermelés fokozása és a megújuló energiaforrások szerepének növelése
kulcsfontosságú. A kormányzat akkor még azzal számolt, hogy az országban működő
atomerőművek üzemidejét felújításokkal meghosszabbítják. Ezt a 2011. március
11.-én bekövetkezett fukusimai atomerőmű-baleset felülírta. A Merkel-kormány
pár héttel Fukusima után a szakmai egyeztetéseket mellőzve, a választások
előtti szavazatvadászat lázában égve, politikai túlélése érdekében úgy döntött,
hogy 2022-ig az összes Németországban működő atomerőművet bezárja. Számos
ország (Oroszország, Kína, India, Dél-Korea, USA, Finnország, Franciaország, Csehország,
Magyarország, stb.) viszont továbbra is kiáll az atomerőművek alkalmazása
mellett, abból a meggondolásból, hogy az általuk okozott többletkockázat még
mindig kisebb, mint az a kár, amit az atomenergia elhagyása okozna. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Meztelen
a császár<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Németországot az utóbbi években a nap-és
szélenergia-hasznosítás fellegváraként szokták emlegetni, de hamar kiderült,
hogy az eufórikus hangulat fellegvára ingoványra épült. Főleg Paks II.
politikai ellenzői (szakmai ellenzők nemigen vannak), bizonygatják az
atomenergia teljes kiválthatóságát, a megújuló energiaforrások teljes körű
egyenértékűségének igazolására. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A merész célkitűzések megvalósításához szükséges
műszaki-technikai eszköztár bővítésére meghirdették az ún.
„Kopernikusz-projekteket”, ezek lettek hivatottak biztosítani a szükséges
innovációt. Négy területet határoztak meg e kutatási projektek számára: <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">- a villamosenergia-rendszer fejlesztése,<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">- a fölösleges energia tárolása más energiaformákba
történő átalakítás által,<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">- az ipari folyamatok átszervezése az ingadozó
energiaellátáshoz igazítva,<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">- az energiaszektorok közötti együttműködés
javítása.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A „Kopernikusz-projektekben” való részvétel
lehetősége mozgósította a tudományos és gazdasági élet szereplőit, mintegy 1000
szervezetet. </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Félreérthetetlen jelei vannak annak, hogy – a zöld energiák
terjesztésére irányuló minden erőfeszítés mellett – a szén hasznosításának
reneszánsza készül a világ több országában, mégpedig új alapokon, az ún.
„tiszta szén” (cleancoal technology) környezetbarát technológiákkal. A
környezetkímélő technikai fejlődés iránya mindenképpen az, hogy a szénből minél
kevesebb kerüljön közvetlenül a kazánokba eltüzelésre, és minél több kémiai
nemesítésre, ami voltaképpen a klasszikus szénalapú gázgyártás
reinkarnációjaként fogható fel. Különféle tisztaszén technológiákkal működnek
már erőművek a világban, Németországban is, mint pl. a Boxberg erőmű, amelynek
két 500 MW-os blokkját 2012-ben újították fel és állították át BoA
technológiára, eredetileg tehát volt realitása az Energiewerde koncepciójának,
de a határidőket nagyon rövidre szabták. A tisztaszén technológiák még nem
terjedtek el, ehhez még idő kell, valamint további három dolog: pénz, pénz,
pénz. </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Angela
Merkel a nevével fémjelzett ambiciózus energiapolitikával, amely elsöprő
lakossági támogatást élvezett, történelmet írhatott volna, de eddig
gyakorlatilag egyetlen célkitűzését sem sikerült teljesítenie. A megújulókra
épített német energiaforradalom minden téren megbukott, de ezt nemigen merik
kimondani, mert Németországban az energiaszektort ideológiai alapon irányítják,
akárcsak magát az országot. A szituáció Andersen klasszikus, „A császár új
ruhája” című meséjéhez fogható, melyben az udvaroncok és egyéb alattvalók egymást
túllicitálva dicsérik a császár új ruháját, míg végül akad egy kisfiú, aki gyermeki
naivitással kimondja az igazságot: „De hisz’ a császár meztelen!” A császár
meztelen, de Németországban ezt még nem mondták ki. Ehelyett templomokat és
településeket rombolnak le a megújulókra épített új energiapolitikai koncepció
bevezetésének következményeként. Az atomerőművek bezárására hozott döntés,
illetve a megújulók erőltetett támogatására épülő energiaszerkezet-váltás nem
igazán lett sikeres. Az energiaszolgáltatás folyamatosságának kényszere azt
eredményezte, hogy a szél-és naperőművek túlzott arányú rendszerbeállításából
eredő műszaki problémák megoldására szénerőműveket kell a korábban tervezettnél
nagyobb arányban igénybe venni, amelyek jellemzően a tervezett korszerűsítések
vagy leállítások elhalasztásával történnek. Bár léteznek már különféle
„tisztaszén” technológiák, ezek még nem elég kiforrottak és nem terjedtek el. A
szénkészlet ettől függetlenül fogy, ezért jelentős új területeket kell bevonni
a szénbányászatba, amely jellemzően külszíni fejtéssel történik. Hogy ez milyen
rombolással jár, és hogy milyen más következményei vannak, arról az atomellenes
lobbi hallgat, s a szénfelhasználás növekedése miatt a német zöldek sem
hallatják a hangjukat. A német energiaszerkezet-átalakítás körül kialakult
helyzet következtében növekszik az orosz gáztól való függőség. Ez barátságosabb
politikai környezetben és önmagában nem lenne baj, a baj az, hogy a keleti piac
bővülése miatt Oroszország Kína, Japán, és Dél-Korea felé fordul, Európa emiatt
egyre kevésbé lesz fontos, továbbá az ukrán palagáz is bezavar a képbe. Az évi
27,5 milliárd m3 gáz szállítására képes Északi Áramlat 1 gázvezeték 2011 óta
működik, és az 55 milliárd m3/év kapacitású Északi Áramlat 2 2018 márciusára Németországban
minden engedélyt megkapott, de Ukrajna és Lengyelország, valamint számos nyugat-európai
ország is, az EU kiszolgáltatottságára hivatkozva ellenzi az orosz
kezdeményezésű földgázprojekt megvalósítását. Ukrajna és Lengyelország részéről
az akadékoskodás hátterében az áll, hogy orosz gáz helyett más forrásból
származó gázt szándékoznak értékesíteni Európában. Ez a forrás pedig nem más,
mint a két ország alatt rejtőző palagáz.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
orosz gáztól való függetlenedés és az ukrán palagáz<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">A történelemben megannyiszor megesett, hogy miközben politikáról,
nemzetiségekről, szabadságról, demokráciáról, szónokolnak, valójában minden az
olajról, földgázról, esetleg más ásványi kincsekről szól, mint pl. Afganisztán
vagy Nigéria esetében. Amerikai nyomásra Európának le kellene válnia az orosz
szénhidrogénekről, ők adnak annyi gázt, amennyi csak kell. Mi pedig eleinte azt
hittük, hogy a saját palagázukról beszélnek. Aztán rá kellett rájönnünk, hogy
az ukrán palagázról van szó, amely immár amerikai ellenőrzés alatt áll.
Másrészt viszont a négy nagy szibériai gázvezeték-építési projekt befejezése
után Oroszországnak kevésbé lesz szüksége az európai piacokra, mert keleten
kisebb szállítási költségekkel, jobb áron találnak vevőt.</span><b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Az ukrán palagáz mennyiségét 5578 milliárd m3-re becsülik, ami
óriási mennyiség, a kitermelés viszont nem igazán gazdaságos, és
környezetszennyező. Ezért a palagázról Európa már lemondott, és Amerikának is
van saját területén elég, de ugyanezen okokból az is problémás. A nyugati
szénhidrogén-ipari monopóliumok azonban, miután kellő befolyást szereztek a
térségben, semmibe veszik úgy az ukrán, mint az orosz népet, nem törődve a
talajvíz és a környezet beszennyezésével, halálra ítélik az ökológiát. Ha a
kitermelés drágább is, az ukrán palagáz nagyjából egy árban lehet az orosz
földgázzal, mert közel van. Elmarad a több ezer km-re történő szállítás
költsége. Az Egyesült Államok szándéka szerint Európának Ukrajnából kellene
amerikai érdekeltségű cégek palagázát megvásárolnia, nem pedig földgázt az
oroszoktól, ezért az amerikai politika az EU-Oroszország viszony megrontásán serényen
dolgozik. </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Az orosz gázszállításoktól történő függetlenedésre játszva Ukrajna
nagy reményeket fűz palagáz készleteihez, melyek a harmadik legnagyobbak
Európában. A gáztartalmú palarétegek, melyek Svédországtól Lengyelországon át
Ukrajnáig húzódnak a mélyben, reményt adnak erre. Az évtized elején az amerikai
energetikai tájékoztatási hivatal 1,2 billió m3-re becsülte egy Lvov melletti
palagáz-mező készletét, ami kb. 25 évre fedezné Ukrajna fogyasztását. A
Donyeck, Harkov, és Luganszk megyék határán fekvő terület a 46 milliós ország
legiparosodottabb régiója, ám a fejlett acélipar és hadiipar mellett sokkal
fontosabb lehet a kb. 8000 km2 kiterjedésű Juzivszka palagáz-mező, mely akár 4
billió m3 gázt is rejthet. 2014 májusában a Shell csoport ideiglenesen
felfüggesztette a kutatást, mert munkaterületük abba a kelet-ukrajnai
válságövezetbe esik, ahol a Szlovjanszk nevű 120 ezer lakosú város található,
melynek birtoklásáért elkeseredett harcok folytak az ukrán kormányerők és az
Oroszországhoz húzó szakadárok között. Nem volt könnyű dolga a Chevronnak,
elsősorban a helyi politikusok ellenállása miatt, így csak 2013. november 5.-én
sikerült aláírniuk az 50 évre szóló szerződést a Naftogazzal Kijevben, az
Olesszka palagázmezőn végzendő kitermelés megosztásáról a nyugat-ukrajnai Lviv,
illetve Ivano-Frankivszk megyékben. A lelőhelyek területein tapasztalt
mozgolódást, fegyveres összecsapást, sőt a Krím Oroszországhoz való
visszatérését a nagyobb ívű politikai célok és etnikai konfliktusok mellett
elsősorban a szénhidrogén készletek, illetve az ehhez köthető piacok és
infrastruktúra birtoklására való törekvés motiválja. Amikor Ukrajnába érkezett
Joe Biden amerikai (akkor még) alelnök, másnap megkezdődött a délkeleti
hadművelet. Néhány nap múlva pedig fia, Robert Hunter Biden bekerült a Burisma
Holdings, a legnagyobb ukrán olaj-és gázipari magánvállalat igazgatótanácsába,
melynek központja Szlovjanszkban van. Ily módon amerikai kézbe került az orosz
határ mentén húzódó hatalmas palagázmező. Nem véletlen, hogy a
legelkeseredettebb harcok a palagáz-mező közepén fekvő Szlovjanszk városáért
folytak, mely az úgymond szeparatisták egyik központja, s amely első célpontja
volt a Kijev által indított „terrorelhárító” akciónak. A palagáz-mezőn fekszik
Konsztantyinovka nevű település is, melynek rendőrségét és városháza épületét
fegyveresek elfoglalták. Kijev azt követően döntött a kelet-ukrajnai
„terrorellenes” hadműveletről, hogy Joe Biden tárgyalásokat folytatott az ukrán
fővárosban, ahol többek között azt is megvitatták, hogyan nyújthatna az USA
műszaki szakértői segítséget Ukrajnának a palagáz-kitermelés felpörgetéséhez.</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Nemigen
marad tehát kétség afelől, hogy Kijev elsősorban a palagáz-tartalékok
birtoklásáért háborúzik Kelet-Ukrajnában. Ezek német számítások szerint 5578
milliárd m3 körüliek. (Az USA palagáz tartalékait 8976 milliárd m3-re
becsülik.) Ukrajna palagáz tartalékai tehát 50 évre szóló koncessziók révén
angol-holland, de főleg amerikai kézben vannak, ami tökéletesen megmagyarázza az
Egyesült Államok Ukrajna melletti kiállását. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Barnaszénőrület
Észak-Rajna-Vesztfáliában<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Angela Merkel a Nord Stream 2-t, illetve az orosz
gáztól való függőség növekedését – az atomenergia ügyétől eltérően nagyon
racionálisan – tisztán gazdasági projektnek tekinti, amely nem jelent
fenyegetést sem Németország sem az Európai Unió energiabiztonságára. A
belpolitikailag motivált energiaszerkezet-átalakítási terv teljesítésének
kényszere viszont barnaszén őrületbe hajszolta Németországot. A szén a XIX.
század energiaforrása volt, de ez már a XXI. század! Az első határozat már
2000-ben megszületett a nukleáris ipar fokozatos leépítéséről, 2002-ben
jogszabályba foglalták, 2011-ben pedig az EU Megújuló Energiák Direktívája
mentén további döntéseket hoztak. Ez az intézkedéscsomag az Energiewende
(energiafordulat) nevet kapta, amelynek három sarkalatos pontja van: a) 2050-re
80-95%-al csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. b) 2050-re az
energiatermelés 80%-át megújuló energiaforrásokból nyerik. c) 2022-re a teljes
nukleáris kapacitást leszerelik. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hét évvel az Energiewende program indítása után az
ország továbbra is jóval több üvegházhatású gázt bocsát a levegőbe a
tervezettnél, a villamosenergia drága, ráadásul az átállás költségei tovább
emelkednek. A termelésből kivett atomerőművek termelését ugyanis a hőerőművek
kénytelenek átvenni, amelyek többsége egyelőre hagyományos hőerőmű. Jelenleg a
dánok után a német fogyasztók fizetik a legtöbbet a villamosenergiáért
Európában. Németország vállalta, hogy 2020-ig szén-dioxid kibocsátását 40%-al
csökkenti az 1990-es értékhez képest. Ezzel szemben 2015-ben alig több, mint
25%-os csökkenésnél tartottak, s az emisszió 2017-ben kis mértékben még nőtt
is. A megújuló energiaforrások fejlesztésére fordított súlyos euró
tízmilliárdok ellenére a CO2 kibocsátás 2014 óta stagnál, dacolva az optimista
tervekkel. 140 fosszilis alapú erőmű működik ma Németországban, ezek közül 6-ot
az EU tíz legnagyobb CO2 kibocsátójaként tartanak számon, ezek
összteljesítménye 17.188 MW.</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"> A német energiaforradalom bevezettetett, a
költségekről azonban mostanáig kevés szó esett. </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az átgondolatlan
energiapolitika (és a bevándorlás-politika), amely ma Németországot sújtja,
könnyítés helyett terheket ró a német lakosságra az energiaárak és az
életminőség romlása terén. Az Energiewende becsült költségei már 2015-ben elérték
a 180 milliárd eurót, ez az összeg 2025-re 520 milliárd euróra emelkedhet –
állapítja meg egy tanulmány, amely a fosszilis energiahordozók növekvő
felhasználásához köthető társadalmi, egészségügyi, és környezetvédelmi
költségeket nem is vizsgálta. 2010 és 2023 között az ipari nagyfogyasztók
számára 41%-al nő a villamosenergia ára, 2030-ig az átállás tényleges költségei
elképesztőek lesznek, amely áthatja majd a német gazdaság teljes spektrumát. A
problémák egyik legfőbb oka, hogy az alkalmazott eszközök nem illeszkednek a
célrendszerbe - hangsúlyozza a Prognos Intézet dpa hírügynöksége által
ismertetett tanulmánya. A hatékonytalan eszközökre a legjobb példát a német
fogyasztók által a megújulók támogatására 2016-ban kifizetett, összesen 24,2
milliárd eurós tétel jelenti. Ezt a pénzösszeget valahonnan elő kellett
teremteni, így ez a legfontosabb tényezője annak, hogy a németországi
villamosenergia árak nemzetközi összevetésben magasak. A megújuló
energiaforrások bővülése lényegesen meghaladta a célzott pályát, ami
infrastruktúrális kihívásokhoz vezetett. A trendben 2016-ban kis irányváltozás
állt be, a növekedés üteme lelassult a korábbi évekhez képest.
Teljesítményhiány az atomerőművek leállítása ellenére sem állt be, mivel a
kiesett teljesítménynek megfelelő villamosenergiát a környező országokból
jelentős mennyiségű, (atomerőművekben termelt) árammal pótolta Németország,
saját termelésében pedig újra megnőtt a lignit szerepe. A hálózatba újonnan
belépő szél és naperőművek hálózatbővítést tettek szükségessé, amelyek csúsznak
a tervekhez képest, de az ellátásbiztonság továbbra is garantált. A német
szövetségi kormány célkitűzése az volt, hogy 2010 és 2020 között az ország
primerenergia és villamosenergia felhasználása egyaránt csökkenjen, de a
tényadatok azt mutatják, hogy 2015 óta az energiafelhasználás újra nő. Ennek
oka, hogy az energiahatékonyság (az energiafelhasználás bruttó hazai termékhez
viszonyított aránya) a betervezett javulással szemben csökkent. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Áldozatok
az Energiewende oltárán<o:p></o:p></span></b></p>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">A 136 falu között,
amelyet 2015-ig leromboltak, számos vend település volt. Pótolhatatlan kulturális
és történelmi emlék veszett oda örökre, annak ellenére, hogy a vend települések
az alkotmány védelme alatt állnak. A vendek Németország és Lengyelország
határvidékén élnek, összesen mintegy 60 ezren. Az Energiewende (energiafordulat)
nyomán számtalan vend-ház megy az enyészetbe a barnaszén miatt. Christian Penk
saját kulturális örökségét – az épített és a természet alkotta tájat –
akkurátusan dokumentálja, mielőtt szülőföldjét holdbéli tájjá változtatja a
bányászat. Ezerhétszáz embert akarnak kitelepíteni, akik többsége nem akar
elmenni. A kis erdei temetőben, amely mélyen gyökerezik a vend történelemben,
Christian a nagyanyja sírját gondozza. A holtak alatt vastag rétegekben áll a
még mindig kincset érő barnaszén. Három barnaszén erőmű vesz körül minket –
mondja Christian – és noha legértékesebb dolog az egészség, a környéken
sokaknak rákja van. Hornow községet letúrták a föld színéről és máshol
építették fel, de a környékbeliek mindössze nyolc templomot láttak felépülni
abból a huszonkilencből, amelyet a barnaszén miatt bontottak le. A külszíni
fejtések és az erőművek egy svéd állami tulajdonú cég, a Vattenfall
tulajdonában állnak, mely tervezi, hogy előbb-utóbb kiszáll a barnaszén
üzletből, és eladja az itteni érdekeltségeit, de egy darabig még szüksége van a
német barnaszénre. Thoralf Schirmer, a
cég menedzsere rávilágít azokra az alapvető kérdésekre, amelyekre, jelenleg
szerinte sincs megnyugtató válasz: ki fog villamosenergiát termelni akkor,
amikor nincs szél és nem süt a nap, és hogyan fogják tárolni a megújulókkal
termelt energiát? A Vattenfall úgy látja, hogy a barnaszén-kitermelés 2020 után
is folytatódni fog, akár 2050-ig. 2015 tavaszán nyilvánosságra került egy
klímaadó terve, de a fosszilis energiatermelők blokkolták a kezdeményezést. A
klímaszakértők ki vannak akadva, egy törvényjavaslat pedig leállítana néhány
barnaszén erőművet bőséges kompenzációért cserébe. Németországban nem csak a
megújuló, de a szén-és fémlobby is nagyon erős, lehet, hogy a kormány és az
iparág közötti megállapodás rejtett állami támogatást tartalmaz, ami viszont
Uniós jogot is sértene. A szénmező Lengyelország alá átnyúló részén is a
bányászat felfutásával számolnak, a hatóságok ezért ingatlanfejlesztésre, pl.
régi kastélyok felújítására nem adnak engedélyt. Az erdők, termőföldek,
kulturális </span><span style="font-family: "Times New Roman", "serif"; font-size: 14pt;">örökség elvesztése, a visszamaradó tájsebek ügye
nehéz probléma, ugyanakkor minden pillanatban szükség van energiára. Akármelyik
ujjamat harapom, mindegyik fáj.</span><p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az egyre terjeszkedő külszíni fejtések a művelésre
alkalmas földterület egyre nagyobb hányadát nyelik el. Immerath egy 1500 lelket
számláló falu Aachen és Düsseldorf<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>között, s pechére az RWE Power AG barnaszén telepeinek közepén
helyezkedik el. Az impozáns Szent Lambertus plébániatemplom a falu összes
épületével együtt az RWE tulajdona, amelyek mind lebontásra kerülnek, hogy
megnyithassák a Garzweiler 2 külszíni művelésű bányát az alattuk húzódó lignittelepekért.
Otzenrath volt az utolsó falu, amelyet megölt a Garzweiler 1 külszíni fejtés,
és most megnyitják a Garzweiler 2-t, amely elnyeli Immerathot és hét másik
falut. A három legnagyobb lignitbánya Észak-Rajna-Vesztfáliában a Garzweiler, a
Hambach, és az Inden. Együttes területük több mint 700 hektár, és mélységük
akár 370 méter is lehet, mint pl. a Hambach-bánya. Az RWE Power évtizedekig
gazdasági paradicsomban élt, de a 2013-as pénzügyi évet 2,8 milliárd euró nettó
veszteséggel zárta. A felújításra érett hagyományos erőművi blokkok 30-35%
hatásfokkal működnek, a tisztaszén technológiával működők, amelyekből mindössze
néhány van, elérik a 42-45%-ot. A nettó hatásfokon sokat ront, hogy a vizet a
bányagödörből folyamatosan szivattyúzni kell. Az sem biztos, hogy az alacsony
fűtőértékű lignit rossz hatásfokú eltüzelése egy teljes folyamatra kiterjedő
energiamérleg elkészítése után pozitív eredményt ad. A terület
helyreállításának kérdésével ugyanis egyáltalán nem foglalkoznak, így aztán
nincs is bekalkulálva sem az energiamérlegbe, sem a gazdasági számításokba.
Németország legnagyobb villamosenergia-társasága a legszennyezőbb cégnek számít
az országban, mivel 28 millió tonna CO2-t bocsát a levegőbe évente. <o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape alt="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/92/Garzweiler_II_Karte.jpg/800px-Garzweiler_II_Karte.jpg" id="Kép_x0020_2" o:spid="_x0000_i1033" style="height: 255pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 355.2pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="800px-Garzweiler_II_Karte" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Garzweiler 2 bányaterület tervezett terjeszkedése 2006 és 2044 között
Észak-Rajna-Vesztfáliában. A szürkével jelölt területen fekvő települések mind
eltűnnek, helyükön csak egy gigantikus gödör marad, ilyen a barnával jelölt
terület. <o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Kép_x0020_5" o:spid="_x0000_i1032" style="height: 275.4pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 412.8pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="nemet_templom_mti" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Immerath
neoromán stílusú, St. Lambertusnak szentelt műemlék-templomát 2018. január
9.-én éjszaka ledózerolták, hogy a helyén szénbányát nyissanak.<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „st lambertus kirche immerath”" id="Kép_x0020_11" o:spid="_x0000_i1031" style="height: 2in; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 197.4pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „st lambertus kirche immerath”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „st lambertus kirche immerath”" id="Kép_x0020_7" o:spid="_x0000_i1030" style="height: 2in; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 196.8pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „st lambertus kirche immerath”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image004.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><!--[if mso & !supportInlineShapes & supportFields]><span
style='mso-element:field-begin;mso-field-lock:yes'></span><span
style='mso-spacerun:yes'> </span>SHAPE <span
style='mso-spacerun:yes'> </span>\* MERGEFORMAT <span style='mso-element:field-separator'></span><![endif]--><v:rect filled="f" id="AutoShape_x0020_2" o:gfxdata="UEsDBBQABgAIAAAAIQC75UiUBQEAAB4CAAATAAAAW0NvbnRlbnRfVHlwZXNdLnhtbKSRvU7DMBSF
dyTewfKKEqcMCKEmHfgZgaE8wMW+SSwc27JvS/v23KTJgkoXFsu+P+c7Ol5vDoMTe0zZBl/LVVlJ
gV4HY31Xy4/tS3EvRSbwBlzwWMsjZrlprq/W22PELHjb51r2RPFBqax7HCCXIaLnThvSAMTP1KkI
+gs6VLdVdad08ISeCho1ZLN+whZ2jsTzgcsnJwldluLxNDiyagkxOquB2Knae/OLUsyEkjenmdzb
mG/YhlRnCWPnb8C898bRJGtQvEOiVxjYhtLOxs8AySiT4JuDystlVV4WPeM6tK3VaILeDZxIOSsu
ti/jidNGNZ3/J08yC1dNv9v8AAAA//8DAFBLAwQUAAYACAAAACEArTA/8cEAAAAyAQAACwAAAF9y
ZWxzLy5yZWxzhI/NCsIwEITvgu8Q9m7TehCRpr2I4FX0AdZk2wbbJGTj39ubi6AgeJtl2G9m6vYx
jeJGka13CqqiBEFOe2Ndr+B03C3WIDihMzh6RwqexNA281l9oBFTfuLBBhaZ4ljBkFLYSMl6oAm5
8IFcdjofJ0z5jL0MqC/Yk1yW5UrGTwY0X0yxNwri3lQgjs+Qk/+zfddZTVuvrxO59CNCmoj3vCwj
MfaUFOjRhrPHaN4Wv0VV5OYgm1p+LW1eAAAA//8DAFBLAwQUAAYACAAAACEA3vtvOj8DAAD6BgAA
HwAAAGNsaXBib2FyZC9kcmF3aW5ncy9kcmF3aW5nMS54bWykVU1v2zgQvS/Q/0AQ6FGR5MiOJVQp
HNnuLpDdDerNLUBAU7TEhh8qSX9kF/vfd0jJtZMsemh1kIbk8PHNzBvqw8eDFGjHjOValTi9SDBi
iuqaq6bE938toylG1hFVE6EVK/Ezs/jj9btfPpCiMaRrOUWAoGxBStw61xVxbGnLJLEXumMK1jba
SOJgaJq4NmQPyFLEoySZxJJwha9PUHPiCNoa/gNQQtMnVldE7YgFSEGL85mBo6A/j0wKtftkulV3
Zzxz+sfuziBelxgyp4iEFOF4WBjcYBi/2tWcAA4bI72/3mzQIaA8+3fAYAeHKExeJtk0AXwKS4Pd
n9H++T+7aLv47j4g0x8KxhkR23kaavc2sstjZLOt06uWdAyNMKqZpabEVfFwb0E/4f1wx6nbGmYf
Zki9ry7fz3LJHCiKmYYTUIIhXkgSSa5qppDrfQyYkjXr7ZN2Dj2iOZP6yYAYHjdcAJhigPLomOxg
76N0/OJL13xL85Gw7W5BBBYpXbVENWxmO0YdiBroH6eM0fuWkdr66b4wUMEeIRTpBAZlXe9/1zVU
lEDcQac/XqxvSSdFZ6z7xCAJ3iixAZIBnOxures5HV1CRfSSCxHqLdSLCcDsZ0AnsNWvecWEBvon
T/LFdDHNomw0WURZMp9Hs2WVRZNlejWeX86rap7+689Ns6LlNVTDH3Ns5jR70ymSU6Ot3rgLqmUM
cuWUHRsa2jlNTu1steC1h/OUrGnWlTBoR0SJl+EZMn/mFr+kEToGYnkVUjrKkptRHi0n06soW2bj
KL9KplGS5jf5JMnybL58GdItV+znQ0L7Eufj0ThU6Yz0q9iS8LyNjRSSO2aQ4LLE0Mfw9Nr1Qlyo
OpTWES56+ywVnv4pFVDuY6HBtMMF5A6r0LjucKPrZ5+wNXxBvEaDuODSgMsdjFabvzHaw5VdYvt1
SwzDSPymoA/yNMvAzYVBNr4awcCcr6zPV4iiAFVih1FvVg5GsGXbGd60cFIa0qS0vyw2fBB0z8mz
E9at3LNgIerAnKn6jhjyGTgL6Fvguo1+vR/yCB4Q7Cm4rWWr7jO0TN8offQhHeD46tYPW4e/lP+1
nI+v/wMAAP//AwBQSwMEFAAGAAgAAAAhAJxOXiHiBgAAOhwAABoAAABjbGlwYm9hcmQvdGhlbWUv
dGhlbWUxLnhtbOxZT28bRRS/I/EdRntv4/+NozpV7NgNtGmj2C3qcbwe704zu7OaGSf1DbVHJCRE
QRyoxI0DAiq1EpfyaQJFUKR+Bd7M7K534jVJ2wgqaA7x7tvfvP/vzZvdy1fuRQwdEiEpjzte9WLF
QyT2+YTGQce7NRpcWPeQVDieYMZj0vHmRHpXNt9/7zLe8BlNxhyLySgkEUHAKJYbuOOFSiUba2vS
BzKWF3lCYng25SLCCm5FsDYR+AgERGytVqm01iJMY28TOCrNqM/gX6ykJvhMDDUbgmIcgfSb0yn1
icFODqoaIeeyxwQ6xKzjAc8JPxqRe8pDDEsFDzpexfx5a5uX1/BGuoipFWsL6wbmL12XLpgc1IxM
EYxzodVBo31pO+dvAEwt4/r9fq9fzfkZAPZ9sNTqUuTZGKxXuxnPAsheLvPuVZqVhosv8K8v6dzu
drvNdqqLZWpA9rKxhF+vtBpbNQdvQBbfXMI3ulu9XsvBG5DFt5bwg0vtVsPFG1DIaHywhNYBHQxS
7jlkytlOKXwd4OuVFL5AQTbk2aVFTHmsVuVahO9yMQCABjKsaIzUPCFT7ENO9nA0FhRrAXiD4MIT
S/LlEknLQtIXNFEd78MEx14B8vLZ9y+fPUHH958e3//p+MGD4/s/WkbOqh0cB8VVL7797M9HH6M/
nnzz4uEX5XhZxP/6wye//Px5ORDKZ2He8y8f//b08fOvPv39u4cl8C2Bx0X4iEZEohvkCO3zCAwz
XnE1J2PxaitGIabFFVtxIHGMtZQS/n0VOugbc8zS6Dh6dInrwdsC2kcZ8OrsrqPwMBQzRUskXwsj
B7jLOetyUeqFa1pWwc2jWRyUCxezIm4f48My2T0cO/HtzxLom1laOob3QuKoucdwrHBAYqKQfsYP
CCmx7g6ljl93qS+45FOF7lDUxbTUJSM6drJpsWiHRhCXeZnNEG/HN7u3UZezMqu3yaGLhKrArET5
EWGOG6/imcJRGcsRjljR4dexCsuUHM6FX8T1pYJIB4Rx1J8QKcvW3BRgbyHo1zB0rNKw77J55CKF
ogdlPK9jzovIbX7QC3GUlGGHNA6L2A/kAaQoRntclcF3uVsh+h7igOOV4b5NiRPu07vBLRo4Ki0S
RD+ZiZJYXiXcyd/hnE0xMa0GmrrTqyMa/13jZhQ6t5Vwfo0bWuXzrx+V6P22tuwt2L3KambnRKNe
hTvZnntcTOjb35238SzeI1AQy1vUu+b8rjl7//nmvKqez78lL7owNGg9i9hB24zd0cqpe0oZG6o5
I9elGbwl7D2TARD1OnO6JPkpLAnhUlcyCHBwgcBmDRJcfURVOAxxAkN71dNMApmyDiRKuITDoiGX
8tZ4GPyVPWo29SHEdg6J1S6fWHJdk7OzRs7GaBWYA20mqK4ZnFVY/VLKFGx7HWFVrdSZpVWNaqYp
OtJyk7WLzaEcXJ6bBsTcmzDUIBiFwMstON9r0XDYwYxMtN9tjLKwmCicZ4hkiCckjZG2ezlGVROk
LFeWDNF22GTQB8dTvFaQ1tZs30DaWYJUFNdYIS6L3ptEKcvgRZSA28lyZHGxOFmMjjpeu1lresjH
ScebwjkZLqMEoi71HIlZAG+YfCVs2p9azKbKF9FsZ4a5RVCFVx/W70sGO30gEVJtYxna1DCP0hRg
sZZk9a81wa3nZUBJNzqbFvV1SIZ/TQvwoxtaMp0SXxWDXaBo39nbtJXymSJiGE6O0JjNxD6G8OtU
BXsmVMLrDtMR9A28m9PeNo/c5pwWXfGNmMFZOmZJiNN2q0s0q2QLNw0p18HcFdQD20p1N8a9uimm
5M/JlGIa/89M0fsJvH2oT3QEfHjRKzDSldLxuFAhhy6UhNQfCBgcTO+AbIH3u/AYkgreSptfQQ71
r605y8OUNRwi1T4NkKCwH6lQELIHbclk3ynMquneZVmylJHJqIK6MrFqj8khYSPdA1t6b/dQCKlu
uknaBgzuZP6592kFjQM95BTrzelk+d5ra+CfnnxsMYNRbh82A03m/1zFfDxY7Kp2vVme7b1FQ/SD
xZjVyKoChBW2gnZa9q+pwitutbZjLVlca2bKQRSXLQZiPhAl8A4J6X+w/1HhM/sFQ2+oI74PvRXB
xwvNDNIGsvqCHTyQbpCWOIbByRJtMmlW1rXp6KS9lm3W5zzp5nJPOFtrdpZ4v6Kz8+HMFefU4nk6
O/Ww42tLW+lqiOzJEgXSNDvImMCUfcnaxQkaB9WOB1+TIND34Aq+R3lAq2laTdPgCj4ywbBkvwx1
vPQio8BzS8kx9YxSzzCNjNLIKM2MAsNZ+g0mo7SgU+nPJvDZTv94KPtCAhNc+kUla6rO577NvwAA
AP//AwBQSwMEFAAGAAgAAAAhAJxmRkG7AAAAJAEAACoAAABjbGlwYm9hcmQvZHJhd2luZ3MvX3Jl
bHMvZHJhd2luZzEueG1sLnJlbHOEj80KwjAQhO+C7xD2btJ6EJEmvYjQq9QHCMk2LTY/JFHs2xvo
RUHwsjCz7DezTfuyM3liTJN3HGpaAUGnvJ6c4XDrL7sjkJSl03L2DjksmKAV201zxVnmcpTGKSRS
KC5xGHMOJ8aSGtHKRH1AVzaDj1bmIqNhQaq7NMj2VXVg8ZMB4otJOs0hdroG0i+hJP9n+2GYFJ69
elh0+UcEy6UXFqCMBjMHSldnnTUtXYGJhn39Jt4AAAD//wMAUEsBAi0AFAAGAAgAAAAhALvlSJQF
AQAAHgIAABMAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAFtDb250ZW50X1R5cGVzXS54bWxQSwECLQAUAAYACAAA
ACEArTA/8cEAAAAyAQAACwAAAAAAAAAAAAAAAAA2AQAAX3JlbHMvLnJlbHNQSwECLQAUAAYACAAA
ACEA3vtvOj8DAAD6BgAAHwAAAAAAAAAAAAAAAAAgAgAAY2xpcGJvYXJkL2RyYXdpbmdzL2RyYXdp
bmcxLnhtbFBLAQItABQABgAIAAAAIQCcTl4h4gYAADocAAAaAAAAAAAAAAAAAAAAAJwFAABjbGlw
Ym9hcmQvdGhlbWUvdGhlbWUxLnhtbFBLAQItABQABgAIAAAAIQCcZkZBuwAAACQBAAAqAAAAAAAA
AAAAAAAAALYMAABjbGlwYm9hcmQvZHJhd2luZ3MvX3JlbHMvZHJhd2luZzEueG1sLnJlbHNQSwUG
AAAAAAUABQBnAQAAuQ0AAAAA
" o:spid="_x0000_s1028" stroked="f" style="height: 24pt; mso-left-percent: -10001; mso-position-horizontal-relative: char; mso-position-horizontal: absolute; mso-position-vertical-relative: line; mso-position-vertical: absolute; mso-top-percent: -10001; mso-wrap-style: square; v-text-anchor: top; visibility: visible; width: 24pt;">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
<w:wrap type="none">
<w:anchorlock>
</w:anchorlock></w:wrap></o:lock></v:rect><!--[if mso & !supportInlineShapes & supportFields]><v:shape id="_x0000_i1029"
type="#_x0000_t75" style='width:24pt;height:24pt'>
<v:imagedata croptop="-65520f" cropbottom="65520f"/>
</v:shape><span style='mso-element:field-end'></span><![endif]--><!--[if mso & !supportInlineShapes & supportFields]><span
style='mso-element:field-begin;mso-field-lock:yes'></span><span
style='mso-spacerun:yes'> </span>SHAPE <span
style='mso-spacerun:yes'> </span>\* MERGEFORMAT <span style='mso-element:field-separator'></span><![endif]--><v:rect filled="f" id="AutoShape_x0020_6" o:gfxdata="UEsDBBQABgAIAAAAIQC75UiUBQEAAB4CAAATAAAAW0NvbnRlbnRfVHlwZXNdLnhtbKSRvU7DMBSF
dyTewfKKEqcMCKEmHfgZgaE8wMW+SSwc27JvS/v23KTJgkoXFsu+P+c7Ol5vDoMTe0zZBl/LVVlJ
gV4HY31Xy4/tS3EvRSbwBlzwWMsjZrlprq/W22PELHjb51r2RPFBqax7HCCXIaLnThvSAMTP1KkI
+gs6VLdVdad08ISeCho1ZLN+whZ2jsTzgcsnJwldluLxNDiyagkxOquB2Knae/OLUsyEkjenmdzb
mG/YhlRnCWPnb8C898bRJGtQvEOiVxjYhtLOxs8AySiT4JuDystlVV4WPeM6tK3VaILeDZxIOSsu
ti/jidNGNZ3/J08yC1dNv9v8AAAA//8DAFBLAwQUAAYACAAAACEArTA/8cEAAAAyAQAACwAAAF9y
ZWxzLy5yZWxzhI/NCsIwEITvgu8Q9m7TehCRpr2I4FX0AdZk2wbbJGTj39ubi6AgeJtl2G9m6vYx
jeJGka13CqqiBEFOe2Ndr+B03C3WIDihMzh6RwqexNA281l9oBFTfuLBBhaZ4ljBkFLYSMl6oAm5
8IFcdjofJ0z5jL0MqC/Yk1yW5UrGTwY0X0yxNwri3lQgjs+Qk/+zfddZTVuvrxO59CNCmoj3vCwj
MfaUFOjRhrPHaN4Wv0VV5OYgm1p+LW1eAAAA//8DAFBLAwQUAAYACAAAACEAB5o8sD4DAAD6BgAA
HwAAAGNsaXBib2FyZC9kcmF3aW5ncy9kcmF3aW5nMS54bWykVU1v2zgQvS/Q/0AQ6FGR5MiOJVQp
HNnuLpDdDerNLUBAU7TEhh8qSX9kF/vfd0jJtZMsemh1kIbk8PHNzBvqw8eDFGjHjOValTi9SDBi
iuqaq6bE938toylG1hFVE6EVK/Ezs/jj9btfPpCiMaRrOUWAoGxBStw61xVxbGnLJLEXumMK1jba
SOJgaJq4NmQPyFLEoySZxJJwha9PUHPiCNoa/gNQQtMnVldE7YgFSEGL85mBo6A/j0wKtftkulV3
Zzxz+sfuziBelxgyp4iEFOF4WBjcYBi/2tWcAA4bI72/3mzQIaA8+3fAYAeHKExeJtk0AXwKS4Pd
n9H++T+7aLv47j4g0x8KxhkR23kaavc2sskxstnW6VVLOoZgqmaWmhJXxcO9Bf2E98Mdp25rmH2Y
IfW+unw/yyVzoChmGk5ACYZ4IUkkuaqZQq73MWBK1qy3T9o59IjmTOonA2J43HABYIoByqNjsoO9
j9Lxiy9d8y3NR8K2uwURWKR01RLVsJntGHUgaqB/nDJG71tGauun+8JABXuEUKQTGJR1vf9d11BR
AnEHnf54sb4lnRSdse4TgyR4o8QGSAZwsru1rud0dAkV0UsuRKi3UC8mALOfAZ3AVr/mFRMa6J88
yRfTxTSLstFkEWXJfB7NllUWTZbp1Xh+Oa+qefqvPzfNipbXUA1/zLGZ0+xNp0hOjbZ64y6oljHI
lVN2bGho5zQ5tbPVgtcezlOypllXwqAdESVehmfI/Jlb/JJG6BiI5VVI6ShLbkZ5tJxMr6JsmY2j
/CqZRkma3+STJMuz+fJlSLdcsZ8PCe1LnI9H41ClM9KvYkvC8zY2UkjumEGCyxJDH8PTa9cLcaHq
UFpHuOjts1R4+qdUQLmPhQbTDheQO6xC47rDja6ffcLW8AXxGg3igksDLncwWm3+xmgPV3aJ7dct
MQwj8ZuCPsjTLAM3FwbZ+GoEA3O+sj5fIYoCVIkdRr1ZORjBlm1neNPCSWlIk9L+stjwQdA9J89O
WLdyz4KFqANzpuo7Yshn4Cygb4HrNvr1fsgjeECwp+C2lq26z9AyfaP00Yd0gOOrWz9sHf5S/tdy
Pr7+DwAA//8DAFBLAwQUAAYACAAAACEAnE5eIeIGAAA6HAAAGgAAAGNsaXBib2FyZC90aGVtZS90
aGVtZTEueG1s7FlPbxtFFL8j8R1Ge2/j/42jOlXs2A20aaPYLepxvB7vTjO7s5oZJ/UNtUckJERB
HKjEjQMCKrUSl/JpAkVQpH4F3szsrnfiNUnbCCpoDvHu29+8/+/Nm93LV+5FDB0SISmPO171YsVD
JPb5hMZBx7s1GlxY95BUOJ5gxmPS8eZEelc233/vMt7wGU3GHIvJKCQRQcAolhu444VKJRtra9IH
MpYXeUJieDblIsIKbkWwNhH4CAREbK1WqbTWIkxjbxM4Ks2oz+BfrKQm+EwMNRuCYhyB9JvTKfWJ
wU4Oqhoh57LHBDrErOMBzwk/GpF7ykMMSwUPOl7F/Hlrm5fX8Ea6iKkVawvrBuYvXZcumBzUjEwR
jHOh1UGjfWk7528ATC3j+v1+r1/N+RkA9n2w1OpS5NkYrFe7Gc8CyF4u8+5VmpWGiy/wry/p3O52
u812qotlakD2srGEX6+0Gls1B29AFt9cwje6W71ey8EbkMW3lvCDS+1Ww8UbUMhofLCE1gEdDFLu
OWTK2U4pfB3g65UUvkBBNuTZpUVMeaxW5VqE73IxAIAGMqxojNQ8IVPsQ072cDQWFGsBeIPgwhNL
8uUSSctC0hc0UR3vwwTHXgHy8tn3L589Qcf3nx7f/+n4wYPj+z9aRs6qHRwHxVUvvv3sz0cfoz+e
fPPi4RfleFnE//rDJ7/8/Hk5EMpnYd7zLx//9vTx868+/f27hyXwLYHHRfiIRkSiG+QI7fMIDDNe
cTUnY/FqK0YhpsUVW3EgcYy1lBL+fRU66BtzzNLoOHp0ievB2wLaRxnw6uyuo/AwFDNFSyRfCyMH
uMs563JR6oVrWlbBzaNZHJQLF7Mibh/jwzLZPRw78e3PEuibWVo6hvdC4qi5x3CscEBiopB+xg8I
KbHuDqWOX3epL7jkU4XuUNTFtNQlIzp2smmxaIdGEJd5mc0Qb8c3u7dRl7Myq7fJoYuEqsCsRPkR
YY4br+KZwlEZyxGOWNHh17EKy5QczoVfxPWlgkgHhHHUnxApy9bcFGBvIejXMHSs0rDvsnnkIoWi
B2U8r2POi8htftALcZSUYYc0DovYD+QBpChGe1yVwXe5WyH6HuKA45Xhvk2JE+7Tu8EtGjgqLRJE
P5mJklheJdzJ3+GcTTExrQaautOrIxr/XeNmFDq3lXB+jRta5fOvH5Xo/ba27C3YvcpqZudEo16F
O9mee1xM6NvfnbfxLN4jUBDLW9S75vyuOXv/+ea8qp7PvyUvujA0aD2L2EHbjN3Ryql7Shkbqjkj
16UZvCXsPZMBEPU6c7ok+SksCeFSVzIIcHCBwGYNElx9RFU4DHECQ3vV00wCmbIOJEq4hMOiIZfy
1ngY/JU9ajb1IcR2DonVLp9Ycl2Ts7NGzsZoFZgDbSaorhmcVVj9UsoUbHsdYVWt1JmlVY1qpik6
0nKTtYvNoRxcnpsGxNybMNQgGIXAyy0432vRcNjBjEy0322MsrCYKJxniGSIJySNkbZ7OUZVE6Qs
V5YM0XbYZNAHx1O8VpDW1mzfQNpZglQU11ghLovem0Qpy+BFlIDbyXJkcbE4WYyOOl67WWt6yMdJ
x5vCORkuowSiLvUciVkAb5h8JWzan1rMpsoX0WxnhrlFUIVXH9bvSwY7fSARUm1jGdrUMI/SFGCx
lmT1rzXBredlQEk3OpsW9XVIhn9NC/CjG1oynRJfFYNdoGjf2du0lfKZImIYTo7QmM3EPobw61QF
eyZUwusO0xH0Dbyb0942j9zmnBZd8Y2YwVk6ZkmI03arSzSrZAs3DSnXwdwV1APbSnU3xr26Kabk
z8mUYhr/z0zR+wm8fahPdAR8eNErMNKV0vG4UCGHLpSE1B8IGBxM74Bsgfe78BiSCt5Km19BDvWv
rTnLw5Q1HCLVPg2QoLAfqVAQsgdtyWTfKcyq6d5lWbKUkcmogroysWqPySFhI90DW3pv91AIqW66
SdoGDO5k/rn3aQWNAz3kFOvN6WT53mtr4J+efGwxg1FuHzYDTeb/XMV8PFjsqna9WZ7tvUVD9IPF
mNXIqgKEFbaCdlr2r6nCK261tmMtWVxrZspBFJctBmI+ECXwDgnpf7D/UeEz+wVDb6gjvg+9FcHH
C80M0gay+oIdPJBukJY4hsHJEm0yaVbWtenopL2WbdbnPOnmck84W2t2lni/orPz4cwV59TieTo7
9bDja0tb6WqI7MkSBdI0O8iYwJR9ydrFCRoH1Y4HX5Mg0PfgCr5HeUCraVpN0+AKPjLBsGS/DHW8
9CKjwHNLyTH1jFLPMI2M0sgozYwCw1n6DSajtKBT6c8m8NlO/3go+0ICE1z6RSVrqs7nvs2/AAAA
//8DAFBLAwQUAAYACAAAACEAnGZGQbsAAAAkAQAAKgAAAGNsaXBib2FyZC9kcmF3aW5ncy9fcmVs
cy9kcmF3aW5nMS54bWwucmVsc4SPzQrCMBCE74LvEPZu0noQkSa9iNCr1AcIyTYtNj8kUezbG+hF
QfCyMLPsN7NN+7IzeWJMk3ccaloBQae8npzhcOsvuyOQlKXTcvYOOSyYoBXbTXPFWeZylMYpJFIo
LnEYcw4nxpIa0cpEfUBXNoOPVuYio2FBqrs0yPZVdWDxkwHii0k6zSF2ugbSL6Ek/2f7YZgUnr16
WHT5RwTLpRcWoIwGMwdKV2edNS1dgYmGff0m3gAAAP//AwBQSwECLQAUAAYACAAAACEAu+VIlAUB
AAAeAgAAEwAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAW0NvbnRlbnRfVHlwZXNdLnhtbFBLAQItABQABgAIAAAA
IQCtMD/xwQAAADIBAAALAAAAAAAAAAAAAAAAADYBAABfcmVscy8ucmVsc1BLAQItABQABgAIAAAA
IQAHmjywPgMAAPoGAAAfAAAAAAAAAAAAAAAAACACAABjbGlwYm9hcmQvZHJhd2luZ3MvZHJhd2lu
ZzEueG1sUEsBAi0AFAAGAAgAAAAhAJxOXiHiBgAAOhwAABoAAAAAAAAAAAAAAAAAmwUAAGNsaXBi
b2FyZC90aGVtZS90aGVtZTEueG1sUEsBAi0AFAAGAAgAAAAhAJxmRkG7AAAAJAEAACoAAAAAAAAA
AAAAAAAAtQwAAGNsaXBib2FyZC9kcmF3aW5ncy9fcmVscy9kcmF3aW5nMS54bWwucmVsc1BLBQYA
AAAABQAFAGcBAAC4DQAAAAA=
" o:spid="_x0000_s1027" stroked="f" style="height: 24pt; mso-left-percent: -10001; mso-position-horizontal-relative: char; mso-position-horizontal: absolute; mso-position-vertical-relative: line; mso-position-vertical: absolute; mso-top-percent: -10001; mso-wrap-style: square; v-text-anchor: top; visibility: visible; width: 24pt;">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
<w:wrap type="none">
<w:anchorlock>
</w:anchorlock></w:wrap></o:lock></v:rect><!--[if mso & !supportInlineShapes & supportFields]><v:shape id="_x0000_i1028"
type="#_x0000_t75" style='width:24pt;height:24pt'>
<v:imagedata croptop="-65520f" cropbottom="65520f"/>
</v:shape><span style='mso-element:field-end'></span><![endif]--><!--[if mso & !supportInlineShapes & supportFields]><span
style='mso-element:field-begin;mso-field-lock:yes'></span><span
style='mso-spacerun:yes'> </span>SHAPE <span
style='mso-spacerun:yes'> </span>\* MERGEFORMAT <span style='mso-element:field-separator'></span><![endif]--><v:rect filled="f" id="AutoShape_x0020_4" o:gfxdata="UEsDBBQABgAIAAAAIQC75UiUBQEAAB4CAAATAAAAW0NvbnRlbnRfVHlwZXNdLnhtbKSRvU7DMBSF
dyTewfKKEqcMCKEmHfgZgaE8wMW+SSwc27JvS/v23KTJgkoXFsu+P+c7Ol5vDoMTe0zZBl/LVVlJ
gV4HY31Xy4/tS3EvRSbwBlzwWMsjZrlprq/W22PELHjb51r2RPFBqax7HCCXIaLnThvSAMTP1KkI
+gs6VLdVdad08ISeCho1ZLN+whZ2jsTzgcsnJwldluLxNDiyagkxOquB2Knae/OLUsyEkjenmdzb
mG/YhlRnCWPnb8C898bRJGtQvEOiVxjYhtLOxs8AySiT4JuDystlVV4WPeM6tK3VaILeDZxIOSsu
ti/jidNGNZ3/J08yC1dNv9v8AAAA//8DAFBLAwQUAAYACAAAACEArTA/8cEAAAAyAQAACwAAAF9y
ZWxzLy5yZWxzhI/NCsIwEITvgu8Q9m7TehCRpr2I4FX0AdZk2wbbJGTj39ubi6AgeJtl2G9m6vYx
jeJGka13CqqiBEFOe2Ndr+B03C3WIDihMzh6RwqexNA281l9oBFTfuLBBhaZ4ljBkFLYSMl6oAm5
8IFcdjofJ0z5jL0MqC/Yk1yW5UrGTwY0X0yxNwri3lQgjs+Qk/+zfddZTVuvrxO59CNCmoj3vCwj
MfaUFOjRhrPHaN4Wv0VV5OYgm1p+LW1eAAAA//8DAFBLAwQUAAYACAAAACEAUGDCUj4DAAD6BgAA
HwAAAGNsaXBib2FyZC9kcmF3aW5ncy9kcmF3aW5nMS54bWykVU1v2zgQvS/Q/0AQ6FGR5MiOJVQp
HNnuLpDdDerNLUBAU7TEhh8qSX9kF/vfd0jJtZMsemh1kIbk8PHNzBvqw8eDFGjHjOValTi9SDBi
iuqaq6bE938toylG1hFVE6EVK/Ezs/jj9btfPpCiMaRrOUWAoGxBStw61xVxbGnLJLEXumMK1jba
SOJgaJq4NmQPyFLEoySZxJJwha9PUHPiCNoa/gNQQtMnVldE7YgFSEGL85mBo6A/j0wKtftkulV3
Zzxz+sfuziBelxgyp4iEFOF4WBjcYBi/2tWcAA4bI72/3mzQIaA8+3fAYAeHKExeJtk0AXwKS4Pd
n9H++T+7aLv47j4g0x8KxhkR23kaavc2suwY2Wzr9KolHUMwVTNLTYmr4uHegn7C++GOU7c1zD7M
kHpfXb6f5ZI5UBQzDSegBEO8kCSSXNVMIdf7GDAla9bbJ+0cekRzJvWTATE8brgAMMUA5dEx2cHe
R+n4xZeu+ZbmI2Hb3YIILFK6aolq2Mx2jDoQNdA/Thmj9y0jtfXTfWGggj1CKNIJDMq63v+ua6go
gbiDTn+8WN+STorOWPeJQRK8UWIDJAM42d1a13M6uoSK6CUXItRbqBcTgNnPgE5gq1/zigkN9E+e
5IvpYppF2WiyiLJkPo9myyqLJsv0ajy/nFfVPP3Xn5tmRctrqIY/5tjMafamUySnRlu9cRdUyxjk
yik7NjS0c5qc2tlqwWsP5ylZ06wrYdCOiBIvwzNk/swtfkkjdAzE8iqkdJQlN6M8Wk6mV1G2zMZR
fpVMoyTNb/JJkuXZfPkypFuu2M+HhPYlzsejcajSGelXsSXheRsbKSR3zCDBZYmhj+HpteuFuFB1
KK0jXPT2WSo8/VMqoNzHQoNphwvIHVahcd3hRtfPPmFr+IJ4jQZxwaUBlzsYrTZ/Y7SHK7vE9uuW
GIaR+E1BH+RploGbC4NsfDWCgTlfWZ+vEEUBqsQOo96sHIxgy7YzvGnhpDSkSWl/WWz4IOiek2cn
rFu5Z8FC1IE5U/UdMeQzcBbQt8B1G/16P+QRPCDYU3Bby1bdZ2iZvlH66EM6wPHVrR+2Dn8p/2s5
H1//BwAA//8DAFBLAwQUAAYACAAAACEAnE5eIeIGAAA6HAAAGgAAAGNsaXBib2FyZC90aGVtZS90
aGVtZTEueG1s7FlPbxtFFL8j8R1Ge2/j/42jOlXs2A20aaPYLepxvB7vTjO7s5oZJ/UNtUckJERB
HKjEjQMCKrUSl/JpAkVQpH4F3szsrnfiNUnbCCpoDvHu29+8/+/Nm93LV+5FDB0SISmPO171YsVD
JPb5hMZBx7s1GlxY95BUOJ5gxmPS8eZEelc233/vMt7wGU3GHIvJKCQRQcAolhu444VKJRtra9IH
MpYXeUJieDblIsIKbkWwNhH4CAREbK1WqbTWIkxjbxM4Ks2oz+BfrKQm+EwMNRuCYhyB9JvTKfWJ
wU4Oqhoh57LHBDrErOMBzwk/GpF7ykMMSwUPOl7F/Hlrm5fX8Ea6iKkVawvrBuYvXZcumBzUjEwR
jHOh1UGjfWk7528ATC3j+v1+r1/N+RkA9n2w1OpS5NkYrFe7Gc8CyF4u8+5VmpWGiy/wry/p3O52
u812qotlakD2srGEX6+0Gls1B29AFt9cwje6W71ey8EbkMW3lvCDS+1Ww8UbUMhofLCE1gEdDFLu
OWTK2U4pfB3g65UUvkBBNuTZpUVMeaxW5VqE73IxAIAGMqxojNQ8IVPsQ072cDQWFGsBeIPgwhNL
8uUSSctC0hc0UR3vwwTHXgHy8tn3L589Qcf3nx7f/+n4wYPj+z9aRs6qHRwHxVUvvv3sz0cfoz+e
fPPi4RfleFnE//rDJ7/8/Hk5EMpnYd7zLx//9vTx868+/f27hyXwLYHHRfiIRkSiG+QI7fMIDDNe
cTUnY/FqK0YhpsUVW3EgcYy1lBL+fRU66BtzzNLoOHp0ievB2wLaRxnw6uyuo/AwFDNFSyRfCyMH
uMs563JR6oVrWlbBzaNZHJQLF7Mibh/jwzLZPRw78e3PEuibWVo6hvdC4qi5x3CscEBiopB+xg8I
KbHuDqWOX3epL7jkU4XuUNTFtNQlIzp2smmxaIdGEJd5mc0Qb8c3u7dRl7Myq7fJoYuEqsCsRPkR
YY4br+KZwlEZyxGOWNHh17EKy5QczoVfxPWlgkgHhHHUnxApy9bcFGBvIejXMHSs0rDvsnnkIoWi
B2U8r2POi8htftALcZSUYYc0DovYD+QBpChGe1yVwXe5WyH6HuKA45Xhvk2JE+7Tu8EtGjgqLRJE
P5mJklheJdzJ3+GcTTExrQaautOrIxr/XeNmFDq3lXB+jRta5fOvH5Xo/ba27C3YvcpqZudEo16F
O9mee1xM6NvfnbfxLN4jUBDLW9S75vyuOXv/+ea8qp7PvyUvujA0aD2L2EHbjN3Ryql7Shkbqjkj
16UZvCXsPZMBEPU6c7ok+SksCeFSVzIIcHCBwGYNElx9RFU4DHECQ3vV00wCmbIOJEq4hMOiIZfy
1ngY/JU9ajb1IcR2DonVLp9Ycl2Ts7NGzsZoFZgDbSaorhmcVVj9UsoUbHsdYVWt1JmlVY1qpik6
0nKTtYvNoRxcnpsGxNybMNQgGIXAyy0432vRcNjBjEy0322MsrCYKJxniGSIJySNkbZ7OUZVE6Qs
V5YM0XbYZNAHx1O8VpDW1mzfQNpZglQU11ghLovem0Qpy+BFlIDbyXJkcbE4WYyOOl67WWt6yMdJ
x5vCORkuowSiLvUciVkAb5h8JWzan1rMpsoX0WxnhrlFUIVXH9bvSwY7fSARUm1jGdrUMI/SFGCx
lmT1rzXBredlQEk3OpsW9XVIhn9NC/CjG1oynRJfFYNdoGjf2du0lfKZImIYTo7QmM3EPobw61QF
eyZUwusO0xH0Dbyb0942j9zmnBZd8Y2YwVk6ZkmI03arSzSrZAs3DSnXwdwV1APbSnU3xr26Kabk
z8mUYhr/z0zR+wm8fahPdAR8eNErMNKV0vG4UCGHLpSE1B8IGBxM74Bsgfe78BiSCt5Km19BDvWv
rTnLw5Q1HCLVPg2QoLAfqVAQsgdtyWTfKcyq6d5lWbKUkcmogroysWqPySFhI90DW3pv91AIqW66
SdoGDO5k/rn3aQWNAz3kFOvN6WT53mtr4J+efGwxg1FuHzYDTeb/XMV8PFjsqna9WZ7tvUVD9IPF
mNXIqgKEFbaCdlr2r6nCK261tmMtWVxrZspBFJctBmI+ECXwDgnpf7D/UeEz+wVDb6gjvg+9FcHH
C80M0gay+oIdPJBukJY4hsHJEm0yaVbWtenopL2WbdbnPOnmck84W2t2lni/orPz4cwV59TieTo7
9bDja0tb6WqI7MkSBdI0O8iYwJR9ydrFCRoH1Y4HX5Mg0PfgCr5HeUCraVpN0+AKPjLBsGS/DHW8
9CKjwHNLyTH1jFLPMI2M0sgozYwCw1n6DSajtKBT6c8m8NlO/3go+0ICE1z6RSVrqs7nvs2/AAAA
//8DAFBLAwQUAAYACAAAACEAnGZGQbsAAAAkAQAAKgAAAGNsaXBib2FyZC9kcmF3aW5ncy9fcmVs
cy9kcmF3aW5nMS54bWwucmVsc4SPzQrCMBCE74LvEPZu0noQkSa9iNCr1AcIyTYtNj8kUezbG+hF
QfCyMLPsN7NN+7IzeWJMk3ccaloBQae8npzhcOsvuyOQlKXTcvYOOSyYoBXbTXPFWeZylMYpJFIo
LnEYcw4nxpIa0cpEfUBXNoOPVuYio2FBqrs0yPZVdWDxkwHii0k6zSF2ugbSL6Ek/2f7YZgUnr16
WHT5RwTLpRcWoIwGMwdKV2edNS1dgYmGff0m3gAAAP//AwBQSwECLQAUAAYACAAAACEAu+VIlAUB
AAAeAgAAEwAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAW0NvbnRlbnRfVHlwZXNdLnhtbFBLAQItABQABgAIAAAA
IQCtMD/xwQAAADIBAAALAAAAAAAAAAAAAAAAADYBAABfcmVscy8ucmVsc1BLAQItABQABgAIAAAA
IQBQYMJSPgMAAPoGAAAfAAAAAAAAAAAAAAAAACACAABjbGlwYm9hcmQvZHJhd2luZ3MvZHJhd2lu
ZzEueG1sUEsBAi0AFAAGAAgAAAAhAJxOXiHiBgAAOhwAABoAAAAAAAAAAAAAAAAAmwUAAGNsaXBi
b2FyZC90aGVtZS90aGVtZTEueG1sUEsBAi0AFAAGAAgAAAAhAJxmRkG7AAAAJAEAACoAAAAAAAAA
AAAAAAAAtQwAAGNsaXBib2FyZC9kcmF3aW5ncy9fcmVscy9kcmF3aW5nMS54bWwucmVsc1BLBQYA
AAAABQAFAGcBAAC4DQAAAAA=
" o:spid="_x0000_s1026" stroked="f" style="height: 24pt; mso-left-percent: -10001; mso-position-horizontal-relative: char; mso-position-horizontal: absolute; mso-position-vertical-relative: line; mso-position-vertical: absolute; mso-top-percent: -10001; mso-wrap-style: square; v-text-anchor: top; visibility: visible; width: 24pt;">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
<w:wrap type="none">
<w:anchorlock>
</w:anchorlock></w:wrap></o:lock></v:rect><!--[if mso & !supportInlineShapes & supportFields]><v:shape id="_x0000_i1027"
type="#_x0000_t75" style='width:24pt;height:24pt'>
<v:imagedata croptop="-65520f" cropbottom="65520f"/>
</v:shape><span style='mso-element:field-end'></span><![endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
immerathi kőhalom, amikor még templom volt.<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="http://static.origos.hu/s/img/i/1307/20130717-szeneromu-nemetorszag-vattenfall-europe-ag-jaenschwalde8.jpg?w=666&h=444" id="Kép_x0020_1" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 265.8pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 398.4pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="20130717-szeneromu-nemetorszag-vattenfall-europe-ag-jaenschwalde8" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image005.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Vattenfall Europe AG szénerőmű hűtőtornyai Jeenschwaldében. (AFP/Patrick Pleul)<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
villamosenergia-rendszer speciális problémái<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Az atomerőművek leállítása után is elegendő beépített teljesítmény
marad a német villamosenergia-rendszerben, de az ellátásbiztonság szinten
tartásához ez önmagában nem elég. A megújuló energiaforrások nagy mennyiségben
történő hálózatra kapcsolása felvetett bizonyos speciális problémákat,
amelyeket a rendszerirányítók előre láttak, és új kihívások elé
állították magát a villamosenergia-rendszert, amire az nem volt felkészülve.
Olyan problémákról van szó, amelyek legtöbbjét csak a hálózat üzemeltető
szakemberek ismerik. Ezek egy része abból ered, hogy a villamosenergia-termelés
és fogyasztás egyes tényezői térben és időben elkülönülten jelennek meg. A villamos
energiának minden előnye mellett van egy kellemetlen tulajdonsága: energetikai
méretekben nem (vagy nagyon körülményesen és rossz hatásfokkal) tárolható.
Ezért minden pillanatban annyit kell termelni, amennyi a fogyasztás. A nagy rendszerek egyelőre világszerte így működnek. Bár a közelmúltban a szuperkondenzátorok megalkotásának köszönhetően megjelentek az ún. Hybrid Energy Storage System (HESS) energiatárolók, amelyek felül fogják írni ezt a tézist, ehhez azonban még idő kell. A
villamosenergia-rendszerekben hagyományosan egy irányban, az átviteli hálózatból
áramlik az energia az elosztóhálózat felé, de az Energiewende bevezetésével az
energiaforgalom kétirányúvá válik a feszültségszintek között. Az ún.
alaperőművek, a megújuló energiaforrások, és fogyasztók között oda-vissza
ingázó teljesítményforgalom keletkezik, amely több száz kilométeren át
terheli a hálózatot és veszteséget okoz. Ezek az ingázó
teljesítményáramlások egyrészt a főelosztó hálózaton belül, másrészt a
feszültségszintek között, a főelosztó hálózat és a középfeszültségű hálózat között
jelentkeznek. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Közismert, hogy a naptelepek és szélerőművek által termelt villamos
áram erősen időjárásfüggő, ugyanakkor egyáltalán nem igazodik a fogyasztói
igényekhez. A napsütéses órákban, ami eleve napszakhoz kötött, rendkívül sok
áramot termelnek, többet, mint amennyire szükség lenne, majd hirtelen zuhanásba
megy át a termelés. A szélerőművek termelése nem függ a napszaktól, de függ a
mindenkori szélerősségtől. A német villamosenergia-rendszerben már 2017-ben 38%
volt a megújulók aránya, ami már most is „túltermelési válságot” okoz, de
2050-re 80%-ot akarnak elérni. A napsütéses órákban le kell állítani a
hagyományos hőerőműveket, az újraindításhoz viszont sokkal több energiára van
szükség, vagyis (amit minden energetikus előre tudott) a szakaszos üzem nem
gazdaságos. Mivel a szél-és naperőművek egy része kisebb helyi hálózatokat is
táplál (ún. szigetüzemben), ez megnehezíti a rendszerirányítók számára a
tényleges energiaigények meghatározását. Ők adnak utasítást az egyes erőművek
felé, hogy mikor kell leállniuk, újra indulniuk, és hogy mennyi áramot
tápláljanak a hálózatba. </span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">A problémák további része igen speciális, ezért nem közérthető, de némi magyarázattal mégis belátható. A rendszernek bizonyos üzemállapotok esetén szüksége
van megfelelő mennyiségű beépített teljesítménytartalékra, például hirtelen
fellépő terhelésváltozások, üzemzavarok, karbantartások esetén, amit nagy
rendszerek létrehozásával sokkal gazdaságosabban lehet biztosítani, mint kisebb
rendszerek üzemben tartásával. Ilyen üzemállapotok például a nehéziparban
alkalmazott több megawatt teljesítményű motorok indításakor, vagy a vasúti
vontatásban vonatok indításakor fellépő hirtelen megugró jelentős
többletteljesítmény igény. Ez utóbbi esetet nehezíti, hogy az elterjedt 25
kV-os váltakozóáramú vontatási rendszer klasszikus kiépítésben fázisonként
külön-külön, aszimmetrikusan terheli a 120 kV-os hálózatot, ami
feszültségaszimmetriát okoz és a rendszer stabilitását is károsan befolyásolja.
A főelosztó-hálózaton fellépő feszültségtorzulást jelentős teljesítménytartalék
készenlétben tartásával, vagy Scott transzformátorok alkalmazásával lehet
kordában tartani. A szélgenerátorok és naptelepek számának elszaporodása a
nagyrendszerekben ún. rendszerinercia-csökkenést okoz, ami a hőerőművek
generátorainak forgó tömegéből származó mozgási energia hiányát jelenti. Normál
esetben a generátorok 3000/perc fordulatszámmal pörgő többszáz tonnás
generátorainak forgórészei tárolják azt a mechanikai és mágneses energiát,
amely a lökésszerűen jelentkező teljestményigény kiegyenlítéséhez szükséges. A
szélgenerátoroknak és a naptelepeknek viszont nincsenek 3000/perc fordulattal
pörgő többszáz tonnás forgórészei, ezért nem tudják a szükséges
teljesítménytartalékot biztosítani, ennek következménye pedig a hirtelen
terhelésváltozáskor beálló feszültség ingadozás. A rendszerinercia hiánya,
valamint a betáplálási pontok decentralizálása, vagyis az, hogy sok kis szél-és
naperőművet kapcsolnak a hálózatra, komoly átalakításokat, ill. fejlesztéseket
tesz szükségessé a villamosenergia rendszer védelmeinek és automatikáinak
helyes működése érdekében. A rendszer működéséhez megfelelő mennyiségű
forgótömeg állandó üzemben tartására van szükség, ami hagyományos generátorokat
jelent, amelyeket gőz vagy gázturbinák hajtanak. Ez a követelmény pedig
visszavezet bennünket az atomerőművekhez, mert a minimális rendszerinerciát
gazdaságosabb atomerőművekkel, mint bármi mással, akár tisztaszén technológával működő
szénerőművekkel fenntartani. Az emberek általában a téli áramszünettől félnek,
de a megváltozott üzemviszonyok mellett ennek Németországban nyáron nagyobb a
kockázata.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">A megújuló energiaforrások erőltetett ütemű rendszerbeállítása
óriási kihívást jelentett a rendszer üzemeltetői számára. 2011 márciusában
egyik napról a másikra nyolc atomerőművi blokk leállításáról döntött a német
kormány, ezzel 8218 MW összteljesítményt vettek ki a rendszerből. Az összes
német atomerőmű 2022-ig történő leállításával további 12068 MW tűnik el a
rendszerükből. Ezen belül is nagy gondot jelent, hogy 4000 MW esik ki a
délnémet területeken, ahol az ipari nagyfogyasztók többsége található. Németország
különleges helyzetben van a rendszerirányítás szempontjából annyiban, hogy nem
egy, hanem négy átviteli rendszerirányító (Transmission System Operator – TSO)
végzi a német villamosenergia-rendszer irányítását szoros együttműködésben, és
figyeli a környező országok hálózatán bekövetkező eseményeket. A TSO-k végzik
saját területükön a 380/220 kV-os alaphálózat rendszerirányítását, ami magában
foglalja a teljesítmény-és frekvenciaszabályozást, az üzemzavarok és terhelési
szűk keresztmetszetek kezelését, valamint a szélerőművek termelésének a
hálózatba való beillesztését. Országos szinten pedig a terhelés mennyiségi
szabályozásán és frekvencia szabályozásán kívül a nemzetközi kooperációk
koordinálását. A rendszerirányítók szempontjából nagyon kedvezőtlen, hogy a
megújulók legtöbbje a hurkolt hálózati struktúrából leágazó elosztóhálózaton
helyezkedik el. A szélparkok jellemzően a 110 kVos főelosztó, vagy a
középfeszültségű hálózatra táplálnak, míg a naptelepek a háztartásokat tápláló
0,4 kV-os hálózatra. Ilyen hálózatszerkezet mellett a rendszerirányítóknak
semmilyen rálátásuk nincs a napelemes megújuló energiaforrásokra. Külön
problémakört jelent a szélparkok telepítési helyének meghatározása, amelyek
jellemzően az ország északi és észak-keleti részén helyezkednek el, míg a
naptelepek az ország déli részén. Ennek következtében az ország északi és déli területei
között a napszaktól, évszaktól, időjárástól függően jelentős oda-vissza ingázó
energiaforgalom keletkezik. Ugyancsak jelentős ingázó energiaforgalom jön létre
a középfeszültségű átviteli-hálózat és a kisfeszültségű elosztóhálózat között,
amelyre a rendszer eredeti funkciója szerint nem lett felkészítve. Az
évszakonkénti ingadozás abban áll, hogy a szélerőművek télen, november és
február között termelnek a legtöbbet, a napelemek pedig nyáron. Németország
napi csúcsterhelése 85 GW (2012-es adat). 2014 óta a naptelepek névleges
teljesítménye meghaladja a szélerőművekét (37.013 MW, illetve 36.488 MW),
együttesen a 72 GW-ot, ténylegesen megtermelt energiával mégsem képesek megközelíteni
a teljesítményigényeket. Érdekes összefüggés a termelési adatok között, hogy a
szélerőművekben megtermelt villamos energia mennyisége nem növekszik arányosan
a beépített teljesítménnyel, hanem lényegesen elmarad attól. Napelemekkel
kapcsolatban ez a probléma nem áll fenn. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">A sikerpropagandában gyakran megjelenik egy 2013-as németországi
adat, amikor 35.768 MW-al csúcsot döntöttek a megújulók, ami 56%-os részarányt
jelent, de ugyanebben az évben mérték a legalacsonyabb termelést is, 148 MW-ot,
ami a szélerőművek 0,4%-os kihasználásának felel meg. Az emberek pedig nem
gondolnak arra, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatosságát akkor is
biztosítani kellett és kell a jövőben is, amikor a megújulók gyakorlatilag
semmit sem termelnek, valamint a hálózat karbantartások és üzemzavarok esetén
is. A szél-és naperőművek teljesítményingadozásai és a mindenkori fogyasztói
teljesítményigény közötti különbséget minden pillanatban ki kell pótolni, ami
jellemzően szénerőművekből történik, és ezen felül gyakran szorul Németország
villamosenergia importra a környező országok felől, amit megint csak szén-vagy
atomerőművek termelnek meg. Ennek az energiadeficitnek a szintje a megújulók
növekvő részarányának következtében egyre magasabbra kerül. Évente több száz
órán át 0% körüli a megújulók által betáplált teljesítmény, 2014-től pedig vannak
olyan napok, amikor a deficit meghaladja az 50%-ot. Németországnak 6,4 GW
szivattyús-tározós erőmű kapacitása is van (ez megfelel Magyarország csúcsidei
terhelésének), de a 86,4 GW-os rendszer kiszabályozásához ez kevés. Lokálisan,
átmeneti terhelésátvételre viszont alkalmasak. Hazai erőművekkel egyre nehezebb
kiszabályozni az ingadozást, mert azok minimális terhelése nem fér be a hazai
villamosenergia-ár alá. Előfordul 0-60%-ig terjedő részarány, és ilyen széles
szabályozási tartományban nagyon nehéz lépést tartani a pillanatnyi
teljesítmény igényekkel, és emellett gazdaságosan üzemelni. Láttuk, hogy a
megújulók belépése jelentős hatást gyakorolt a hagyományos termelésre, s az
Energiewende emellett korábban ismeretlen piaci viszonyokat hozott létre. A jelenség
szemléltetésére nézzük például a megújulók termelését és a piaci árak alakulását
egy átlagos németországi nyári hétvégén, amikor a napi csúcsterhelés 60-65 GW
körül van. Reggel a megújulók viszonylag hirtelen teljesítményugrással belépnek
a termelésbe, majd délután hasonlóan gyors ütemben csökken az általuk betáplált
teljesítmény. A napi csúcs idején 50% körüli a megújulók aránya, de a
konvenciális termelés közel állandó marad, ezért a piaci árak hirtelen
letörnek, és egy-két óra alatt akár -100 euro/MWh villamosenergia ár is
kialakulhat. A negatív ár azért jön létre, mert teljesítményfelesleg, azaz
exportra termelés alakul ki, de a környező országok nem képesek az összes fölös
energiát átvenni, mert ők is saját lekötött csúcsidei telesítménnyel rendelkeznek.
A fölösleges németországi teljesítményt tehát a szomszédos országok rendszerei
sem tudják átvenni, mert éppen akkor a szomszédok hálózatában is energiadömping
van. Így létrejön a negatív ár, ami egyet jelent azzal, hogy a termelő fizet
azért, hogy elvigyék tőle az áramot. Délután, amikor a megújulók kilépnek a
rendszerből, hirtelen föl kell futtatni a konvencionális termelést, az export
pedig importba fordul. A piaci ár 10-20, majd 45 euro/MWh körüli értékre
emelkedik, mert az ország erőművei nem mindig tudnak lépést tartani az egy-két
óra alatt lefutó teljesítményváltozással.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">A rendszerirányító szempontjából nézve sokkal szorosabb
együttműködésre van szükség az átviteli és az elosztó hálózatok között. Ennek
akadálya jelenleg, hogy az átviteli hálózatoktól az elosztó hálózatok felé
haladva egyre csökken az automatizáltság színvonala, ami igencsak megnehezíti a
fordított energiaáramlás kezelését. A megújuló energiaforrások – szélerőművek
és naptelepek – egymástól nagyon távol eső egységeinek a térbeli elkülönülés
okozta jelentős teljesítményáramlások kezelésére a jövőben megoldást kell
találni. Jó megoldásnak látszik egyrészt az északi szélparkokat egyetlen azonos
feszültségszintű hálózatba összefogni, a déli naptelepeket úgyszintén, majd
ezeket a kvázi gyűjtősínként funkcionáló alrendszereket nagyfeszültségű
egyenáramú távvezetékkel összekötni. Másrészt pedig a HESS energiatárolók megjelenése alapvetően megváltoztatja az egész villamosenergia-rendszer működését, s a tárolt energiával működő hálózatok jövőjét vetíti elénk, hogy Németországban az áramszolgáltatók immár korlátozzák a hálózatba visszatáplálható energia mennyiségét. Európában a pillanatnyi energiafeleslegből származó problémák megoldásaként terjedni kezdtek az energiatárolók (középfeszültségen a HESS, kisfeszültségen a lendkerék), amelyeket kifejezetten a hálózatra kapcsolt napelemekhez fejlesztettek ki. A villamosenergia tárolhatóvá válása forradalmian átalakítja a villamosenergia-szolgáltatás rendszerét, mélyreható következményekkel jár az egész gazdaságra, utat mutat új gazdasági modellek felé. Ehhez mindössze három dolog kell: pénz,
pénz, pénz.</span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><b>A zéró emisszió dogmája és a zöldek</b></span></p><p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman", "serif"; font-size: 18.6667px;">Az ún. Green Deal (Zöld Üzlet) projekt keretében Európa az évszázad közepére szeretné elérni a széndioxid semlegességet. Ez azonban nem fog menni bizonyos alapelvek legalább átmeneti feladása nélkül. Az EU végrehajtó szervének 2022. január 01.-én közzétett közleménye szerint a túlnyomórészt megújulókra támaszkodó jövőbe történő átmenet megkönnyítése érdekében a földgáznak és az atomenergiának is szerepe kell, hogy legyen. Ennek megfelelően a földgáz és atomerőmű projektek egy részét ideiglenesen fenntarthatónak kell minősíteni. Az Európai Bizottság meghatározott időre zöld címkét kíván adni azoknak a gázprojekteknek, amelyek kiváltják a szenet, és széndioxid kibocsátásuk nem több mint 270 gramm /kWh. Az e kritériumnak megfelelő erőműveknek 2030-ig be kell szerezniük az építési engedélyt és 2035 végéig át kell térni megújulókra, vagy alacsony széndioxid kibocsátással eltüzelhető gázokra. Az atomenergia pedig mindaddig fenntartható kategóriába lenne sorolva, amíg a 2045-ig építési engedélyt kapott új erőművek megfelelnek a föld, a víz, a levegő jelentős károsodásának elkerülésére meghatározott kritériumoknak - áll a tervezetben, amelyet 2021 december 31.-én küldtek el az Únió nemzeti kormányainak véleményezésre. A különféle zöld mozgalmak bázisát adó fiatal értelmiség többnyire nem rendelkezik az energiaszektor speciális ismereteivel, ezért könnyen képzeli magát a közjó egyedüli letéteményesének az idősebb generációval és a lelketlen technokratákkal szemben, ám a képlet nem ilyen egyszerű. A társadalom javára tett vitathatatlan szolgálataik mellett pedig a Zöldek a politika eszközei, jobban, mint azt maguk gondolnák. Németország tiltakozik az EU atomenergiára vonatkozó terve ellen, a németországi zöldek pedig saját kormányuk élettől elrugaszkodott energiapolitikája iránti lojalitás bizonyításaként azonnal kritika alá vették az EU pragmatikus és a közjót sokkal inkább szolgáló terveit. Mindeközben a hazájukban tomboló barnaszén őrülettel szemben továbbra sincs szavuk. Egyes törvényhozók és befektetők ugyancsak kifogásolják a földgáz zölddé minősítését, hiszen az közismerten fosszilis energiahordozó. Való igaz, hogy nem egyeztethető össze a fenntarthatóság fogalmával, így sérti az egész fogalomrendszert és a befektetési szabálykönyvet. Az atomenergia bár nem fosszilis eredetű, a jelenlegi hulladékkezelési technológiákkal szintén nem felel meg a fenntarthatóság követelményrendszerének, ezért szintén kritikának van kitéve. Mindazonáltal jobban járunk, ha az élet útmutatójául szolgáló elvek - melyek amúgy lehetnek helyesek, ám gyakran nem eléggé differenciáltak - merev követésétől olykor eltérünk, és a gyakorlat kihívásait követjük, azokhoz rugalmasan igazodunk.</span></p>
<p class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Összefoglalva:<o:p></o:p></span></b></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A mintaértékűnek kikiáltott német energiapolitika, vagyis az atomerőművek száműzésének eredményei egyáltalán nem igazolták a kormányzat korábban tett ígéreteit, ami
az energetikusokat nemigen lepte meg. Reálisan tekintve, jelenleg nem
képzelhető el az atomerőművek kiváltása pusztán megújuló energiaforrásokkal,
ezért az atomenergiáról lemondó országok újra nagyobb arányú fosszilis energiahordozó
felhasználást, ezáltal növekvő szén-dioxid és egyéb károsanyag-kibocsátást
kénytelenek vállalni. </span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A megújulókat népszerűsítő kincstári optimizmustól áthatott
megközelítés és a zöld mozgalmak kritikája ellenére a szén fontossága és
túlsúlya a dolgok jelenlegi állása szerint a villamosenergia-termelésben, a
földgáz szerepe pedig a hőfejlesztési célú energiafelhasználásban megmarad,</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> és</span><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> belátható időn
belül az atomenergia teljes kizárása sem lehetséges a villamosenergia-termelésből.
Németország ezt megpróbálta és magas energiaárakkal, stagnáló káros anyag
kibocsátással, valamint egy kudarcélménnyel fizet érte. Mai tudásunk szerint az
atomenergiának nincs igazi alternatívája. Aki mást mond az bizonyára politikus,
nem pedig energetikus, mert az energetika (és a tömegközlekedés) olyan, mint a
futball: mindenki azt hiszi, hogy jobban ért hozzá, mint aki műveli. Jelenleg
nem világos, hogy a megújuló energiaforrások eljutnak-e valaha addig a
fejlődési szintig, hogy teljes értékűen kiválthassák az atomenergiát,
ugyanakkor arra már most kell választ adni, hogy mi lépjen az elöregedő paksi
blokkok helyébe, leállításuk után. Paks új blokkjai helyett megújulókból többször
annyiba kerülne az áramtermelés, és üzemviteli szempontból sem lenne
egyenértékű, még azonos vagy nagyobb beépített teljesítmény esetén sem. Nekünk
egy feladatunk marad: levonni a tanulságokat. Vagyis az energiapolitikát
szakmai és nem ideológiai alapon kell művelni, a korábbi atomerőmű-baleseteket
elemezni kell, és tovább kell növelni az atomerőművek biztonságát. Akárcsak az
élőlények világában, atomreaktorok esetében is beszélhetünk generációkról,
illetve generációváltásról. Az orosz nyomottvizes reaktorok esetében
egyértelműen evolúcióról van szó, vagyis mindegyik típus fejlettebb az
előzőnél, mert a tervezők felhasználták az előd típusok üzemeltetése során
szerzett tapasztalatokat, valamint a műszaki fejlődés újabb eredményeit az
üzembiztonság érdekében. A legkorszerűbb, harmadik generációs VVER típusú
reaktorok szintet léptek a biztonság terén, az aktív és passzív biztonsági
rendszerek optimális kombinációja szavatolja a biztonságos üzem feltételeit. A
nyomottvizes reaktorok a világon ma már több mint 1000 reaktorévnyi hibamentes
működést tudhatnak maguk mögött. Végül pedig, de nem utolsó sorban megerősít
bennünket az atomenergia melletti kiállásunkban, hogy az OECD – amelynek 1996
óta Magyarország is tagja – Nemzetközi Energia Ügynöksége, az IEA úgy véli: az
atomenergia felhasználásának jelentős növelése szükséges ahhoz, hogy a globális
felmelegedés megállítására tett erőfeszítéseink eredményre vezessenek. Az
atomenergiával tehát egy darabig még együtt kell élnünk, nem azért, mert
szeretjük, hanem mert muszáj.<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="https://www.leag.de/fileadmin/_processed_/6/8/csm_kraftwerk_boxberg_luftaufnahme_dc8fd8363f.jpg" id="Kép_x0020_8" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 236.4pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 420pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="csm_kraftwerk_boxberg_luftaufnahme_dc8fd8363f" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image006.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Görlitz szász kerületében található
Boxberg erőmű szénelőkészítő üzeme. Itt a Nochten és a Reichwalde bányákból
származó nyers lignitet égetik el, naponta mintegy 50-65.000 tonnát. A Boxberg
erőmű 2.575 MW beépített villamos, és 125 MW hőteljesítmény mellett 18,1 TWh
villamosenergiát termelt 2017-ben.</span></p><p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;"><br /></span></p><p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Dobai Gábor, 2020. március</span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;"><o:p> </o:p></span></p>Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-27021104868012680972020-08-21T07:54:00.025-07:002022-06-21T23:51:25.979-07:00A KANDÓ-MOZDONYOK RÖVID TÖRTÉNETE<p> </p><p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-font-size: 18.0pt; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A KANDÓ-MOZDONYOK RÖVID TÖRTÉNETE<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-font-size: 18.0pt; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Százötven
éve, 1869. július 8.-án született Kandó Kálmán, a magyar műszaki élet egyik
ikonja, akinek neve hallatán mindenki a villanymozdonyra, asszociál. Ám, hogy
mit is jelent pontosan ez a név, és mitől lett a Kandó-mozdony hungarikum, csak
kevesek előtt ismert. Nos, erről lebbentjük most fel a fátylat.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Mitől Kandó a Kandó-mozdony?</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Mindenekelőtt rögzítsünk valamit: A Kandó-mozdony
fogalma nem „a villanymozdony” úgy általában, mint ahogy azt sokan gondolják, hanem
néhány meghatározott erőátviteli rendszerrel épült villamosmozdony típus. A
Kandó-mozdonyok egy jellegzetes, csak rájuk jellemző, Kandó Kálmán által
megalkotott szerkezeti elemmel rendelkeznek. A nagyfeszültségű ipari
frekvenciás vasúti vontatás átfogó rendszerének első kidolgozója Dr. Kandó
Kálmán (1869-1931) volt. A róla elnevezett rendszernek két alapgondolata van:
a) igyekezett mellőzni a kényes és nagy karbantartásigényű kommutátoros
motorokat a nagyvasúti vontatásból, melyeket a kezdetektől alkalmaztak. b) a
villamos vontatásnak nem önálló vasúti erőművekből, hanem az 50 Hz frekvenciájú
országos alaphálózatból (mely később főelosztó hálózattá lett lefokozva) kell
táplálkoznia. E két alapgondolat első megvalósítása a Kandó Kálmán által
tervezett villamosmozdonyokkal történt, amelyeknek jellegzetes szerkezeti eleme,
attributuma, egy több mint háromezer alkatrészt tartalmazó összetett villamosgép,
a fázisváltó. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Járművek
hajtására kezdetektől főleg egyenáramú soros gerjesztésű (kommutátoros), vagy
ún. univerzális motort alkalmaztak alacsony periódusú váltakozóárammal
táplálva, amely elvileg egyenárammal is működik. Ez a két motorfajta első
közelítésben kitűnően megfelel a vasúti vontatás speciális igényeinek,
nevezetesen annak, hogy a vonatok indításakor képes kifejteni a legnagyobb
nyomatékot, ill. vonóerőt, vagyis akkor, amikor erre a legnagyobb szükség van.
Nyomaték-fordulatszám jelleggörbéjük, amely egy hiperbolához hasonlít,
illeszkedik legjobban a vasúti vontatás számára szükséges ideális vonóerő-sebesség
jelleggörbéhez. Ezért egy évszázada előszeretettel alkalmazzák mindkettőt a
nagyvasúti vontatásban. Ugyanakkor van egy hibájuk ezeknek a motoroknak, amit
Kandó igen nagy hibának tartott: a kommutátor egy lelkiismeretes, precíz
karbantartást igénylő kényes szerkezet, az egész hajtáslánc leggyengébb
láncszeme. Ezt persze minden szakember tudta, de mivel nem tudtak megoldást a
problémára, tudomásul vették és beletörődtek. Kandó viszont a háromfázisú
aszinkronmotort részesítette előnyben a nagyvasúti vontatáshoz, amelynek
nyomaték-fordulatszám jelleggörbéje erre a célra alapesetben egyáltalán nem
alkalmas. Ha az lenne, akkor mások is aszinkronmotorral próbálkoztak volna. Az
aszinkronmotornak ugyanis alapesetben alig van indító nyomatéka. Kandó munkásságának
lényege, hogy megtalálta a módját, hogy a háromfázisú aszinkronmotort
használhatóvá tegye a vasúti vontatás számára. Kezdetben az energiaellátás
oldaláról is háromfázisú rendszerben gondolkodott, 1898 és 1902 között ezzel a
szisztémával építette ki az olaszországi Valtellina-vasút egész rendszerét,
ahol két munkavezetéket alkalmazott a két fázis számára, a harmadik fázis a sín
volt. Később azonban belátta, hogy a két felsővezeték alkalmazása a
gyakorlatban bonyolult és problémás a kereszteződéseknél és a váltóknál, ezért
letett róla, és az energiaellátás oldaláról egyfázisú táplálást javasolt. Ha
pedig egy fázisú, akkor legyen ipari frekvenciás, nem pedig 15 Hz körüli
alacsony frekvenciás, mert az kisebb tömegű gépek beépítését teszi lehetővé. És
ha ipari frekvenciás, akkor nem kell külön vasúti erőműveket létesíteni,
hanem ott van mindjárt az országos hálózat egyik fázisa. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Az elektrotechnika állása a XIX. század végén</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Az elektrotechnika három évtizedes
diadalútjának eredményeként a villamosenergia gyakorlati alkalmazásának
alapproblémái a XIX. – XX. század fordulójára lényegében megoldódtak. Közismertté
vált, hogy az energiahordozóknak ez a legnemesebbike kiválóan alkalmas nem csak
világításra, hanem gyártósorok hajtására, elosztásra, és a legkülönfélébb
szabályozási és műszertechnikai megoldások révén a legkényesebb, addig el nem
végzett műszaki feladatok megoldására. A városi közlekedés elektrifikálásának
kérdése „villamosok” alkalmazásba vételével megoldódott, s 1889-ben Budapesten
megkezdődött a normál nyomtávolságú közúti villamosvasúti hálózat kiépítése.
Járműveit már magyar gyártmányú felépítménnyel, de még Siemens villamos
berendezésekkel szerelték. A Ganz-gyár életében kezdettől fogva meghatározó
volt a vasúttal való kapcsolata, akárcsak Kandóéban. Az 1890-es évek végére már
csak egyetlen jelentős terület maradt, ahol a villamos energia gyakorlati
felhasználásának módja nem volt még kidolgozva: a nagyvasúti villamos vontatás
speciális területe. Az 1880-as évek közepén folytak már ilyen irányú kísérletek
Amerikában, főleg egyenárammal, de ezek eredményei nem voltak kielégítőek. Kandó
1897-ben tanulmányúton járt az Egyesült Államokban, ahol a látottakkal nem volt
megelégedve, minek következtében szilárd meggyőződésévé vált korábbi sejtése, hogy a nagyvasúti
vontatásban háromfázisú aszinkron-vontatómotort kell alkalmazni. Ez a gondolat
igen szokatlannak számított akkor, mert addig csak egyenáramú vagy alacsony
frekvenciás soros (kommutátoros) motorral próbálkoztak. Charles Brown (a zürichi Oerlicon mérnöke) a Frankfurtban 1891-ben megrendezett Nemzetközi Elektrotechnikai Kiállítás tapasztalatai alapján megállapította, hogy a háromfázisú aszinkron motorok teljesítmény/tömeg aránya kedvezőbb mint az egyenáramú motoré, sőt gyártása és karbantartása is egyszerűbb. A korabeli konstrukciók méretei viszont nagyobbak voltak, ezért a konstruktőrök nem tudták a vasúti motorkocsik forgóvázaiban elhelyezni, A villamos vontatás
rendszerének eredményessége három kulcsfontosságú elemtől függ: a
táphálózattól, a vontatómotortól, és az energiaforrástól. Az elektromosság
hőskorában a villamos vontatásban három szisztéma alakult ki, amelyek e három
kritikus elem kombinációi. <o:p></o:p></span></p>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody><tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;">
<td style="border: 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Táphálózat<o:p></o:p></span></p>
</td>
<td style="border: 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Vontatómotor<o:p></o:p></span></p>
</td>
<td style="border: 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Energiaforrás<o:p></o:p></span></p>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;">
<td style="border: 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">1,5-3 kV
egyenáram<o:p></o:p></span></p>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid; border-left: none; border-right: 1pt solid; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Egyenáramú
soros (kommutátoros)<o:p></o:p></span></p>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid; border-left: none; border-right: 1pt solid; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Vasúti
erőmű<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Hálózat<o:p></o:p></span></p>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 2;">
<td style="border: 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Alacsony
periódusú nagyfeszültség<o:p></o:p></span></p>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid; border-left: none; border-right: 1pt solid; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Vált.
áramú soros (kommutátoros)<o:p></o:p></span></p>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid; border-left: none; border-right: 1pt solid; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Vasúti
erőmű<o:p></o:p></span></p>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="border: 1pt solid; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Ipari
frekvenciás nagyfeszültség<o:p></o:p></span></p>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid; border-left: none; border-right: 1pt solid; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Háromfázisú
aszinkron, egyenáramú soros<o:p></o:p></span></p>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid; border-left: none; border-right: 1pt solid; border-top: none; mso-border-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-left-alt: solid windowtext .5pt; mso-border-top-alt: solid windowtext .5pt; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205">
<p align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><span style="font-size: 14pt;">Országos
hálózat<o:p></o:p></span></p>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hamar kialakult a villamos
vontatásban a táphálózat, a vontatómotor, és az energiaforrás három jellemző
kombinációja, amelyek ma is egymás mellett élnek. Miután a félvezető technika fejlődése lehetővé tette, megszületett a többáramnemű frekvenciaváltós mozdony, ami közös nevezőre hozta e rendszereket.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A Valtellina-vasút villamosítása</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">. 1898-ig csak rövid, helyi érdekeket
kiszolgáló vonalakat villamosítottak, ami az alkalmazott alacsony feszültségű
egyenáramból következett.<span style="mso-spacerun: yes;"> Egyetlen kivétel volt ez alól: Kandó Evian-les-Bainsi projektje. Kandónak 1894-ben már kész tervei voltak, amelyek felhasználásával háromfázisú rendszerrel villamosítottak egy rövid vasúti pályaszakaszt Észak-Franciaországban, a Genfi-tó partján, Evian-les-Bains fürdőváros körzetében, 1896-98-ban. </span>Az olasz kormány ismerte föl elsőként, hogy a vasút kiválóan egyesíti a nemzetet,
ezért nagylelkű szubvenciókkal támogatták az építést, s a vasút 1870-re már
egész Olaszországot behálózta. 1897-ben finanszírozni kezdtek egy kutatási
projektet a villamos vontatás tulajdonságainak vizsgálatára, három kísérleti
vasútvonalon. Az ún. Valtellina-vasút tulajdonosa, a Societa Italiana per le
Strade Ferrate Meridionali először a berlini AEG-hez fodult, de az a nehéz
terepviszonyok miatt túl kockázatosnak tartotta a feladatot és nem vállalta.
Ehelyett azt tanácsolták az olasz vasúttársaságnak, hogy utazzanak Budapestre
és kérjenek ajánlatot a Ganz-gyártól. 1898-ban a Ganz-gyár Elektrotechnikai
Osztálya beadta pályázatát a Valtellina-völgyben a Comói tó partján mintegy 106,31
km hosszan futó vasútvonal villamosítására. Kis sugarú ívek, hosszú meredek
emelkedők és egymást érő alagutak sora jellemezte ezt a vasutat, amelynek
vonalvezetését nem lehetett megváltoztatni, csak a gőzmozdonyos vontatást
lehetett kiváltani valamilyen villamos mozdonnyal, ezt a mozdonyt
azonban még ki kellett találni. A pályázat feltétele volt, hogy erőforrásul az
Alpok vízerőit kell felhasználni. Az 1899-ben megkötött szerződésben tíz
négytengelyes motorkocsi és két nagy teljesítményű tehervonati mozdony
szállítását vállalta a Ganz, továbbá a teljes villamos hálózat kiépítését 9
transzformátorállomással, meglehetősen rövid határidőre. Az erőmű vízépítési
munkáit olasz vállalkozók végezték. A feladat nagyságának érzékeltetésére
idézzük Verebély László professzor szavait: „Csak a 28 éves lángész rajongó
optimizmusa és akadályt nem ismerő tettrekészsége indokolhatja azt a
merészséget, amellyel Kandó a feladat megoldását 15 periódusú forgóáramú
rendszerben és akkori viszonyok között még fantasztikusnak látszó 3000 V
feszültséggel vállalta, és az elektrotechnikai ipar akkori fejlettsége,
valamint a beszerzés minden részletének újszerűsége folytán eléje tornyosuló
nehézségektől vissza nem riadva a töretlen útnak nekivágott.”<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „kando locomotive”" id="Kép_x0020_27" o:spid="_x0000_i1036" style="height: 254.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 318pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „kando locomotive”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Valtellina-vasút Milánótól északra,
az Alpokba ékelődött Comói-tó partján halad.<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="http://www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0210/r1.jpg" id="Kép_x0020_23" o:spid="_x0000_i1035" style="height: 264pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 269.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="r1" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
háromfázisú rendszerhez három munkavezeték kellett, melyek közül egyik volt a
sín, a másik kettő párhuzamosan haladt a pálya felett.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A
sikert Kandó személye szavatolta, aki mind a villamos, mind a gépészeti
tervezést és gyártást vezette. Neve azóta elválaszthatatlanul összeforrt a
villamos vontatás történetével. A Ganz-gyár az 1900. évi párizsi
világkiállításon bemutatta az olaszországi Valtellina-vasút villamosítására
vonatkozó, Kandó által készített komplex terveit és motorkocsijának modelljét.
33 éves volt, amikor 1902. szeptember 4.-én megnyitották az Alpok egyik lejtője
mentén húzódó Valtellina-vasút Chiavennától Colicón át Sondrióig érő, 67 km-en villamosított
szakaszát. Egy hónap múlva, 1902. október 15.-én átadták az ebből a vonalból
Colicónál leágazó, a Comói-tó mentén délfelé vezető, 39 km-es villamosított
szakaszt, amely Leccóig vezet. Az összesen mintegy 106,31 km hosszú vasútvonal
egyetlen összefüggő villamos rendszert képezett, amelynek erőforrása a
Valtellina-völgyben végigfolyó, a Comói-tóba ömlő Adda folyóra épített vízerőmű
volt. A folyó esése Ponto di Desco és Ponte di Ganda között kb. 5 km távolságon
35 métert tesz ki, vízgyűjtő területe 2550 km2, a szállított víz mennyisége
pedig minimálisan 25 m3 másodpercenként, ami átszámítva annyit jelent, hogy az
erőmű bármely pillanatban legalább 7500 LE teljesítményt volt képes leadni. A
léghűtéses transzformátorok állomásai 10-12 km-enként voltak elhelyezve egy-egy
300 kVA-es transzformátorral, csak az abbadiai alállomásban volt kettő. Ez volt
Európa első villamosított vasúti fővonala, és a világ első nagyfeszültségű
váltakozóárammal villamosított vasútja. Az áramfejlesztő telepen három, egyenként
2000 lóerős Francis rendszerű Ganz-turbina dolgozott, a közös tengelyre szerelt
generátorral. A generátorok üresjárásban 3 x 20 kV 15 Hz-es háromfázisú áramot
szolgáltattak. A 3 x 20 kV-os tápvezetéket a pálya mentén felállított
vörösfenyő oszlopokon vezették végig, amelyek egyben a 2 x 3000 V-os
munkavezetéket is tartották. (A 3. fázis a sín volt.) A projekt villamos
berendezéseit a Ganz és Társa Elektrotechnikai Osztálya, a gépészeti
berendezéseket a Ganz Vagongyár és a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára, a
vezetékekhez használt porcelán szigetelőket a Karlsbader Kaolin Industrie
Gesellschaft gyártotta.<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="A transformátor" id="Kép_x0020_18" o:spid="_x0000_i1034" style="height: 288.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 254.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="A transformátor" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A vontatási alállomások egyik
transzformátora<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A tíz
motorkocsi teljesítménye egyenként 500 lóerő (360 kW), a két mozdonyé 900 lóerő
(660 kW) volt, sebességük 29 km/óra. A motorkocsik forgóvázaiban a nagy
átmérőjű vontatómotorokat közvetlenül a tengelyekre szerelték, amelyek cső
alakú forgórészében húzódott a jármű tengelye. A csőtengely pedig rugalmas
tengelykapcsolaton adta át a nyomatékot a kerékváznak. A jármű indításakor a
forgóvázaiba épített két-két háromfázisú aszinkronmotor kaszkád-kapcsolásba
volt kapcsolható, melyek közül az egyik kisfeszültségű, a másik nagyfeszültségű
motor volt. A motorkocsi két sebességfokozattal rendelkezett (32 és 64 km/óra),
az indítást vízindítóval oldották meg, a nagyobb sebességfokozatban pedig csak
a nagyfeszültségű motor volt bekapcsolva. Egy 8 kW-os segédüzemi transzformátor
100 V feszültséget szolgáltatott a világítás, a vonatfűtés, és a légsűrítő
számára.</span><span style="font-size: 14pt;"> </span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="http://www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0210/r6.jpg" id="Kép_x0020_1" o:spid="_x0000_i1033" style="height: 202.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 290.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="r6" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image004.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ún. vontató-motorkocsi 3-5
személykocsit vontatott<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="http://www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0210/r4.jpg" id="Kép_x0020_8" o:spid="_x0000_i1032" style="height: 209.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 296.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="r4" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image005.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A motorkocsi forgóváza. A nagy
átmérőjű vontatómotorok csőtengelyen és rugalmas tengelykapcsolón keresztül
hajtották a kerékpárokat, és rugózott nyomatéktámokon voltak a forgóvázra szerelve.
A forgóváz így elfért a padló alatt, és a vontatómotorok tömege rúgózottan
terhelte a forgóváz keretet.<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „kando locomotive”" id="Kép_x0020_24" o:spid="_x0000_i1031" style="height: 188.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 450pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „kando locomotive”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image006.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az egyik Kandó által tervezett vontató-motorkocsi<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kedvező
üzemi tapasztalatok hatására az olasz állam átvette a magánvasutakat, így jött
létre 1905. április 22.-én a Ferrovie dello Stato (FS), az Olasz Államvasutak. Az
olasz vasút az átadást követő évben három újabb, de most már 1200 lóerős
mozdonyt rendelt a Ganz-gyártól. 1905-ben pedig négy 1500 lóerős mozdonyt, amit
a Ganz 1906-ban leszállított. Ezzel azonban a Ganz villamosmozdony-gyártása
hosszú időre elakadt. Az FS 1907-ben 2000 km vasút villamosítását határozta el
Ganz-Kandó rendszerrel, amelyet nem valami korrekt módon „Sistema Italiana”
elnevezéssel illettek. A feladat megoldásához a Ganz érdektelensége miatt megvették
Kandó szabadalmait, és amerikai tőkével részvénytársaságot hoztak létre
„Societa Italiana Westinghouse” néven, továbbá mozdonygyárat építettek a Tirrén
tenger partján fekvő festői szépségű Vado-Ligure városában, mely ekkor már fejlett
ipari központ volt, s amely később az olasz villamosmozdony-gyártás bölcsője
lett. A cég alelnöki tisztére és a mozdonyok tervezésére Kandó Kálmánt kérték
fel. Kandó az olaszországi mozdonyok tervezésére és a gyártás megszervezésére
meghívta a nála jóval fiatalabb Verebély Lászlót (1883-1959), aki
publikációiban is lelkesen támogatta idősebb kollégájának szakmai alapvetéseit,
és aki utóbb a MÁV Vasútvillamosítási Osztályának vezetőjeként támogatta a
hazai kutatást és fejlesztést. Kandó tervei alapján kb. 700 mozdony készült
itt, amelyek közül 500 még 1954-ben is üzemben volt. A gyár a későbbiekben nem
csak Kandó-rendszerű mozdonyokat, hanem 3000 V-os egyenáramú mozdonyokat és
motorvonatokat is gyártott, később TIBB, ABB, majd ADtranz, végül Bombardier
néven, amely cég mozdonyai ma a MÁV vonalain is futnak. Észak-Olaszországban
1930-ig több mint 1500 km vasutat villamosítottak Kandó rendszerével, amely
vonalakon 800 db Kandó-mozdony közlekedett, amelyek már nem a Ganz-ban
készültek. Az utolsó háromfázisú mozdony 1976-ig volt üzemben Olaszországban. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
vontató-motorkocsik járműszerkezeti része is tartalmazott érdekes és újszerű
megoldásokat, mint pl. a Tóth László (1876-1956) által tervezett, a vontatómotor
üreges forgórészén átvezetett kerékpártengelyből, és a hozzá tartozó rugalmas
tengelykapcsolóból álló hajtás. Ez a rendszer lehetővé tette a hajtott
kerékpár, a vontatómotor, és a forgóváz-keret egymáshoz képesti rugalmas
elmozdulását a pályáról átadódó dinamikus hatásoknak és a hordrugók játékának
megfelelően. Kandó munkatársaként Tóth László oldotta meg a felsővezeték
felfüggesztésének problémáját, amely már-már a vállalkozás sikerét
veszélyeztette. Eredetileg merev keresztfelfüggesztésű felsővezetéket
alkalmaztak, amellyel érintkezve az íves alagúti pályarészeken az áramszedő 60
km/h sebességnél lengésbe jött, eltörött, és leszakította a felsővezetéket. Tóth
László hanyatt fekve felkötöztette magát a motorkocsi tetejére, és (különösen
az alagutakban haladva) megfigyelte a felsővezeték-áramszedő kapcsolat
viselkedését. Megállapította, hogy megoldást csak a ma hosszláncnak nevezett
rugalmas felfüggesztés hozhat, amit lényegi változtatás nélkül alkalmaznak ma
is. A Valtellina-vasút felsővezeték problémáinak megoldása után Tóth László
hazatérve, 1904-ben a Városi Villamos Vasút főműhelyének vezetője, majd a Ganz
Villamossági Gyár műhelyfőnöke lett. A villamosmotorok gyártásába bevezette a
szalagrendszert, aminek következtében a legyártott motorok száma
megtízszereződött. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Valtellina-vasút
villamosítása nagy szakmai siker volt, a Ganz ennek ellenére 4 millió korona
veszteséggel zárta a projektet, amelynek zöme a kísérletezések költségeiből,
más része munkavezeték felfüggesztési és az alállomások villamos
berendezéseinek szigetelési problémáiból keletkezett. Kandó nagy lehetőséget
látott a MÁV nagy forgalmú és nagy emelkedésű vonalainak villamosításában is,
de minden további erőfeszítése zátonyra futott. </span></p><p class="MsoNormal"><b style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 21.4667px; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A pénzvilág közbeszól</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 21.4667px;"> </span><span style="font-size: 14pt;">A Ganz-gyárat modern nagyvállalattá
fejlesztő Mechwart András (1834-1907) védelmébe vette a fiatal feltaláló Kandó
Kálmánt az őt ért támadásokkal szemben, kijelentette, hogy a ráfizetés
tandíjnak tekinthető egy nagyvállalat életében, ami aligha kerülhető el. A
vállalat fölött uralkodó Kornfeld Zsigmond (1852-1909), aki a csak nevében magyar
Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója volt, elutasította Mechwart
kiállását mondván: „Én nem törődöm azzal, hogy az urak mit adnak el, én
nyereséget akarok látni.” Ez a korlátolt fiskális szemlélet nagyban hozzájárult
a következő évek műszaki síkon bekövetkezett eredménytelenségéhez. Kornfeld
félresöpörve Mechwart ellenkezését, utasítást adott embereinek, hogy készítsék
elő a villamossági gyár szanálásának tervét, ennek első lépéseként Kandót a
vállalattól való távozásra kényszerítették. Tették ezt akkor, amikor 1907-ben
óriási vasútfejlesztési munkák kezdődtek Olaszországban. </span><span style="font-size: 14pt;">A Magyar Általános Hitelbank – amely
1895-óta birtokolta a Ganz részvénypakettjeinek többségét – a bécsi Rothschild
család és a Creditanstalt bécsi bank alapítása volt. 1868 óta fejtette ki
működését a magyar pénzügyi világban, és az induló magyar olajkutatásoknak is nagy kerrékkötője volt Erdélyben és a Felvidéken. A XIX. század közepén kezdődött a
Rothschild család bekapcsolódása a nagy ipari beruházásokba, a
nyersanyag-kereskedés, a vasútépítés, a gyáripar finanszírozásába, és diszkréten
ma is benne vannak mindenben, amiben pénz van, így a jármű és az energiaiparban
is. Egy 1906. július 22-én megkötött kartellszerződés értelmében, amelyet az öt
piacvezető vasúti járműgyártó cég kötött egymással (Ganz, Danubius, Sclick,
győri Magyar Vagon és Gépgyár, és az aradi Weitzer János Gép-, Waggongyár és
Vasöntőde Rt.), felosztották egymás között a magyarországi vasúti járműgyártó
piacot. Ennek a megállapodásnak, melynek hátterében a részvényeket birtokoló bankok
érdekei állnak (amelyek nem kizárólag pénzügyi természetűek), illetve a
Ganz-gyár vezetésében megváltozott erőviszonyoknak tudható be, hogy Kandó
alkotó munkájának helyszínét Olaszországba volt kénytelen áttenni. 1906-tól, az
utolsó olaszországi megrendelés teljesítésétől a Ganz nem vett részt a
nagyvasúti villamosításban, és villamosmozdony-gyártása is hosszú időre
megtorpant. </span><span style="font-size: 14pt; mso-spacerun: yes;"> </span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Kapcsolódó kép" id="Kép_x0020_26" o:spid="_x0000_i1030" style="height: 255pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 375pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Kapcsolódó kép" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image007.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A két RA 340 sorozatjelű tehervonati
mozdony egyike<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="http://www.termeszetvilaga.hu/tv2002/tv0210/r5.jpg" id="Kép_x0020_3" o:spid="_x0000_i1029" style="height: 225pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 327pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="r5" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image008.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A tíz motorkocsi közül 5 db nagy
fényűzéssel kialakított szalonkocsi volt, amelyek utastere kényelmes dohányzóteremként
szolgált.<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Kép_x0020_50" o:spid="_x0000_i1028" style="height: 249pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 372pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Ganz" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image009.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A
vasútvillamosítás területén uralkodó két másik rendszer</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"> 1912-ben </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">a Porosz-Hesseni, a Bajor, és a Badeni Államvasutak megállapodást
kötött a villamos vontatás egységes rendszeréről, amelyben a vontatási
feszültség négyzetes középértékét 15.000 voltban, frekvenciáját 16 2/3 hertzben
határozták meg. Ez a rendszer előnyös volt a jelentős vízerőkkel rendelkező
alpesi, illetve a velük határos országokban, Svájcban, Németországban,
Szlovéniában, Franciaország egy részén, valamint Svédországban és Norvégiában.
Másutt, mint pl. Franciaország más részein 1500 V egyenárammal, a Szovjetúnióban
G. M. Krizsizsanovszkij (1872-1959) professzor, a GOELRO (Szovjet-Oroszország villamosításának állami terve) -bizottság elnöke javaslatára 3000
V egyenárammal villamosították a vasúti vontatást.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"> 1902-ben Peter Cooper Hewitt feltalálta a higanygőz egyenirányítót, 1908-ban pedig kifejlesztette annak acéltartályos változatát, mely az első olyan eszköz volt az elektrotechnikában, amely alkalmas volt nagy teljesítményű egyenáram előállítására, mechanikus átalakítók mellőzésével. Addig ugyanis dinamókkal fejlesztettek egyenáramot, vagy mechanikus egyenirányítókkal, ún. mutátorokkal egyenirányították a váltakozóáramot, vagy motorgenerátorokat használtak. A felsővezeték feszültséget az egyenáramú
rendszerben eredetileg a vontatómotorok kapocsfeszültsége és a sorba kapcsolt
vontatómotorok száma alapján határozták meg. A motorok feszültségét pedig a
korszak technikai fejlettsége határozta meg, az a felső határ, amelyre motort
tudtak gyártani. Ez kezdetben 300 V volt, később 500 V lett. Így lett a városi
villamosvasút felsővezeték-feszültsége 2 sorba kapcsolt motornak megfelelően
600 V, a nagyvasutaké 3-6 vontatómotornak megfelelően 1500, illetve 3000 V. <span style="mso-spacerun: yes;"> Az egyenirányítós mozdony megalkotásának története nagyjából arra az időre nyúlik vissza, amikor Charles Steinmetz Proteus, a GE mérnöke ezen a koncepción dolgozott, és néhány amerikai vonalon évekig tartó kísérlet indult 1906-ban. Egyenirányítós motorkocsikat a New York Central vasút közlekedtetett elsőként, de a higanygőz egyenirányítók fejletlensége miatt ez a működési elv egyelőre nem aratott sikert, ezért motorgenerátorokra cserélték, így működtek az 1930-as évekig. Az első higanygőz egyenirányítós mozdony Németországban állt forgalomba 1932-ben, ez volt a legendás E-44-es, amely jól bevált. Később a Szovjetúnióban gyártottak nagy számban higanygőz egyenirányítós (ignitronos) mozdonyokat. </span>Kandó viszont más úton járt, szilárdan
kitartott a háromfázisú aszinkronmotor mellett.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A villany, a vasút, és a szén </span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ahhoz, hogy súlyához méltón
értékelhessük Kandó Kálmán munkásságának a magyar gazdaság egy nagyon nehéz
időszakában betöltött, már-már nemzetmentő szerepét, az adott történelmi
körülmények közé kell helyeznünk őt. Az első világháború/olajháború harci
cselekményei jelentősen korlátozták, majd annak országunkra nézve tragikus
kimenetele végképp megakadályozta, hogy iparunk és az államvasút továbbra is
galíciai olajat, sziléziai, vagy viszonylag közeli oraviczai szenet használjon.
Szénbányáink a határokon kívül rekedtek, az importszén szállítási útvonalait az
újonnan megrajzolt országhatárok elvágták, s a hazai barnaszén-bányászat nem
futott még fel. A nyersanyagforrások nélkül maradt Magyarországon gyors
gazdasági föllendülésére, javulásra, Trianon esélyt sem hagyott. Felbomlott és
megszűnt az a gazdasági egység, amely az ország peremrészein található
nyersanyag források és az ország belső területein kiépült feldolgozóipar,
valamint a fogyasztók között kiépült. Az ipar és a közlekedés energiahordozó
nélkül maradt. A háború alatt megismert szénellátási gondok Trianon után is
folyamatosan gyötörték az országot. Akkor még a szén töltötte be azt a
szerepet, amit ma az olaj, s a szénkérdés a magyar ipari és politikai kormányzat
vállát teljes súlyával nyomta.</span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"> </span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az országot gazdasági összeomlással fenyegető szénhiányból
való kiútkeresés zászlóvivője Verebély László (1883-1959) villamosmérnök volt,
aki 1923-ban készült „<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Emlékirat
Csonka-Magyarország energiagazdaságának megszervezéséről</i>” c. tanulmányában
leírta egy nagyfeszültségű országos villamos hálózat tervét, amelybe az
energiaforrások – főleg szénbányák – közelében lévő hőerőművek termelnek. A
javasolt nyolc erőmű közül később hét az általa javasolt körzetben meg is
épült. Elképzelésében nagy hangsúlyt helyezett a vasutak villamosítására, mert
az energiaforrások nélkül maradt országban a rossz hatásfokkal működő
gőzmozdonyok voltak akkoriban a legnagyobb szénfogyasztók. Ehhez kapcsolódó
szempont volt, hogy a hőerőművek a gyenge minőségű barnaszén vagy lignittelepek
közelében épüljenek, ahol ezek rögtön el is tüzelhetők, máskülönben külföldről
kellene jobb minőségű szenet behozni. A tervből akkor csak a Bánhidai Erőmű
valósult meg 1930-ban, és a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal ehhez kapcsolódó
villamosítása 1930-32-34-ben.</span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"> </span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A
drámai szénhiány megoldásért kiáltott, s a menekülőúton tett első lépésként a
MÁV tervbe vette a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal 16 kV, 50 Hz-el történő
villamosítását, amelynek két legfőbb promótere Verebély László és Kandó Kálmán
volt. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az általános
szénhiány meglepő következménnyel járt: kikényszerítette az ország
villamosítását. A vasút 1922-ben 1.850.200 tonna szenet használt fel, 5-8%
körüli hatásfokkal. Verebély László számításai szerint ennek a mennyiségnek kb.
60%-át, 929.500 tonnát takaríthatja meg a vasút, ha ezt a szénmennyiséget nem
gőzmozdonyokban, hanem erőművekben tüzelik el. Kandó és Verebély mindenkinél
jobban tudták, hogy szűkös szénkészleteink energiatartalma sokkal jobb
hatásfokkal alakítható mechanikai munkává – az energiaátalakítás teljes
folyamatát tekintve – ha nagy erőművekben villamos áramot fejlesztünk, majd azt
vezetéken elszállítva, a felhasználás helyszínén villanymotorokkal alakítjuk
mechanikai munkává. A gazdasági összeomlás elleni harcban három fő csapásirányt
határoztak meg: vasút-villamosítás, valamint az ipar és a mezőgazdaság
villamosítása. Az ország villamosításának ügye ily módon, Magyarországon a
szénhiánnyal volt egyenlő, s az 1920-as években a szénhiány volt a villamosítás
folyamatának legfőbb hajtóereje. Így tehát a ’20-as éveket végigkísérő gyors
fejlődés nem valami gazdasági csoda, hanem az ország elmaradásából és a
krónikus szénhiányból származó kényszer szülte feszített ütemű villamosító
munka következménye volt. Jól jellemzi a drámai szénhiányt egy 1919 októberéből
származó újsághír, mely beszámol arról, hogy a vonatok rendszeresen megálltak
akár a nyílt pályán is, hogy a rossz minőségű szénből a mozdonyok gőzt
fejlesszenek, ezért több órás késéssel érkeztek. A Bruckból érkező vonat
mozdonya pedig naponta bejárt Felső-Gallán a bánya szénosztályozójába, hogy
szenet vegyen fel, mert a Bruckban vételezett rossz minőségű szénnel nem tudott
volna felkapaszkodni Szárra, a hegyeshalmi vonal legmagasabb pontjára.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Noha a vasút
villamosításának kérdése már a háború előtt is fölmerült, a szénhiány okozta
gazdasági összeomlás előli menekülésként és a felvázolt koncepció részeként
Kandó és Verebély most már keményen lobbizott a vasútvillamosítás sürgető
szükségessége mellett. Ennek eredményeként </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">1921-ben
a Közlekedési Minisztérium tervbe vette a 187 km hosszú Budapest-Hegyeshalom
vasútvonal villamosítását. A feladat végrehajtásához pedig egy erőmű
megépítésére és megfelelő vontatójárművekre volt szükség. Kandó időközben
belátta, hogy a két munkavezetékes háromfázisú táplálás rendszere nem
életképes, így a továbbiakban egyfázisú táplálásban gondolkodott. Ehhez azonban
megfelelő mozdonyt kellett tervezni. A feladat adva volt: a nagyfeszültségű,
egyfázisú, ipari frekvenciás táplálást össze kellett hozni a háromfázisú
aszinkron motorral. Kandó ezt a feladatot a korszak elektrotechnikájának
eszközeivel megoldotta. Így született meg az ún. fázisváltó, mely egy egyfázisú
transzformátor, szinkronmotor, és egy többfázisú szinkrongenerátor volt egy
testben. Ennek a szerkezetnek a megalkotása volt Kandó életének fő műve. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1927-ben a magyar kormány nagy összegű hitel felvételéről kezdett
tárgyalásokat az angol kormánnyal és üzletemberekkel – akiket Sir Gerard
Francis Talbot képviselt – a Dunántúl és a Budapest-Hegyeshalom (Bécs) vasútvonal
villamosítása, valamint a főváros áramellátásának biztosítása érdekében. A
tárgyalások előrehaladtával 1927 márciusában egymillió pengő alaptőkével
létrehozták a fővárosi bejegyzésű Magyar Dunántúli Villamossági
Részvénytársaságot (MDV). A cég részvényeinek többsége a magyar államé volt, s
a kormány megkapta a beruházásokhoz szükséges tőkét. A fővárosi pártok felszólították
a kormányt, hogy a létesítendő erőmű helyének megválasztásánál legyen
tekintettel Budapest érdekeire, mivel az új centrálé áramának legnagyobb
fogyasztója az államvasutak után minden bizonnyal a főváros, ezen belül a
BSzKRT lesz. Azonban hiába tiltakozott a Főváros, Hermann Miksa
kereskedelemügyi miniszter a tanácsadó bizottság javaslatára a dunántúli
elektromos centrálé helyszínéül Tatabányát jelölte ki. A finanszírozási szerződés szerint az angol iparnak is juttatni kellett valamit, ami persze lehetővé tette a technológiák megtanulását a brit cégek számára, ez pedig a korábban ismeretlen forgógép, a fázisváltó miatt volt érzékeny pont. Az angol partnerek
kikötötték azt is, hogy a magyar államnak a hitelt a MÁV-on keresztül kell törleszteni.
A MÁV ezért bérbe vette a Bánhidai Erőművet az MDV Rt.-től, s az MDV tatabányai
bányáiban termelt szenet használta. Az elektromos berendezések szállítására
szűk körű pályázatot írtak ki öt vállalat – név szerint az AEG, Siemens, Ganz,
Magyar Brown-Boweri, és az Erőátviteli Részvénytársaság – részére. Angol részről az English Electric kapott megbízást a fázisváltó gyártására, de a bonyolult gép kifogott a briteken, így végül a V40 és V60 sorozatú mozdonyok járműszekrényét gyártották a Metropolitan Vickers gyárában. Magyar
részről mégiscsak a Ganz-gyárat bízták meg a fázisváltó gyártásával, s a drasztikusan átrendeződött
körülmények között a szénhiány következményeként elkezdett újra
villamosmozdony-gyártással foglalkozni. 1930. június 28.-án üzembe helyezték a
Bánhidai Erőművet, aminek igen nagy jelentősége volt a nemzetgazdaság számára.
Megindult Budapestre a BSzKRT és a Székesfővárosi Elektromos Művek számára az
energiaszolgáltatás a Bánhida-Budapest (Kőtér) 100 kV-os távvezetéken, Láner
Kornél (1883-1963) irányításával megkezdték a Budapest-Hegyeshalom (Bécs)
vasútvonal 16 kV-tal törtét villamosítását, ahol az egész vonal
villamosenergia-ellátása ugyancsak Bánhidáról történt négy vontatási
alállomáson keresztül. Sőt, Bánhida látta el a győri ipartelepeket is.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"> Ily módon megoldódott az addig értéktelennek
tekintett csekély fűtőértékű tatabányai szén hasznosítása is. A
Budapest-Hegyeshalom út menetideje azonban a villamosítással sem rövidült meg, a
Budapest-Bécs távolságot nem egészen három óra alatt lehetett megtenni. A
nyomvonal kacskaringóssága miatt a villamosítás előnyeit nem lehetett teljes
mértékben kihasználni, a pálya átépítésére pedig az óriási költségek miatt
gondolni sem lehetett. Jelentősége az utazóközönség számára abban állt, hogy az
utazás kényelmesebbé vált, a nemzetgazdaság számára pedig abban, hogy a
gőzmozdonyok kiváltásával jelentős mennyiségű szenet lehetett megtakarítani.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A fázisváltós mozdonyok születése.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Kandó
akkor ment el Magyarországról, amikor Mechwart 1907-ben meghalt, és addig
dolgozott Olaszországban, amíg George Westinhouse (1846-1914) élt. Miután 1915.
május 23.-án Olaszország hadat üzent a Monarchiának, Kandót családostól és az
összes magyart, mint ellenséges ország polgárait, Szicíliába internálták. Rövidesen
sikerült hazatérnie Magyarországra, 1916-ban besorozták a hadseregbe, ahol a
Hadügyminisztérium vasúti osztályán kapott beosztást. A hadiszállítások során
fölmerült problémákkal foglalkozott, eközben felfigyelt arra, hogy a
villamosított vasutak kiegyenlítetlen forgalma nagyon szélsőséges
üzemállapotokat okoz a vasúti erőművekben, ami a berendezések túlterhelését
okozza. Ennek elkerülése olyan teljesítménytöbblet beépítését teszi
szükségessé, ami viszont kihasználatlanság miatt gazdaságtalanná teszi a vasúti
erőműveket, mert a teljesítménycsúcsok az üzemidőnek csak egészen csekély
hányadát teszik ki. Ekkor érlelődött meg végképp Kandó fejében a gondolat, hogy
a vasutak villamosításának leggazdaságosabb és legolcsóbb módja az 50 Hz
frekvenciájú országos villamos hálózatról történő táplálás.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Nagy Háború
(ahogy akkor mondták) után nehéz helyzetbe került úgy az ország egésze, mint a
gép-és villamosipar, melyek akkor még nem különültek el élesen, s amely a
harmadára zsugorodott Magyarország kereteihez képest erősen túlméretezett volt.
Ezért a Ganz-gyár nagy áldozatok árán végrehajtotta a gépipar koncentrációját,
hogy ezekben a nehéz időkben együtt tudja tartani és foglalkoztatni kiváló
mérnöki és szakmunkás állományát. 1922-től Kandó minden erejét és idejét a
fázisváltós rendszer kidolgozására fordította. Az első üzemi próbák 1922-ben
kezdődtek egy 15 kV, 50 Hz-el villamosított pályaszakaszon, 1923-ban elkészült
az első 2500 lóerős fázisváltós kísérleti mozdony, amelynek három éven át tartó
futópróbáit Bp. Nyugati pályaudvar és Dunakeszi között történtek. A
munkavezetékről levett egyfázisú váltakozóáramot a fázisváltónak nevezett,
forradalmian új szerkezet alakította át háromfázisú, 350 V-os és 650 V-os
árammá. 1928 nyarán a kísérleti mozdonyt átépítették. A mozdonyba négypólusú
fázisváltó került, és a forgórészét közvetlen vízhűtéssel látták el. Az új
fázisváltó két, három, és négyfázisú áramot szolgáltatott, és három
szinkronsebessége volt. Az átépített mozdonnyal folytatódott a sok fejtöréssel
és fáradtságos munkával járó kísérletsorozat, amelynek végén Kandó
bebizonyította az 50 periódusú nagyfeszültséggel történő vasútvillamosítás
előnyeit. A Valtellina-vasút sikerének kulcsa a háromfázisú motor volt, az
egyfázisú táplálás sikere pedig a Kandó által megalkotott forradalmian új
gépre, a fázisváltóra épült. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kandó
rendszere 1931-ben érett meg a gyakorlati alkalmazásra, amikor 16 kV 50 Hz-el
elkezdték a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítását. 1932-ben elkészült
a Budapest-Komárom, 1934-ben a Komárom-Győr-Hegyeshalom szakasz hálózatának
kiépítése. (A feszültséget később 25 kV-ra emelték.) 1934-ben már túl voltunk a
trianoni traumát követő fájdalmas első évtizeden. A magyar nép élni akarása,
tettereje talpra állította az országot. A siker egyik kulcsát jelentette
Bethlen István egy évtizedes stabil kormányzása nyomán kialakult erőteljesen növekvő
gazdaság. Új erős pénz – a Pengő – kibocsátása, a gépipar, a közlekedés, a
villamosipar, a vegyipar talpraállítása nagyban hozzájárult az ország
konszolidációjához. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter új, jól átgondolt
alapokra helyezte az oktatás-és tudománypolitikát. Ebből nőttek ki a
világszínvonalú mérnökök, tudósok, Nobel-díjasok. Ezen a táptalajon a Ganz-gyár
már közvetlenül az 1929-33-as világválság után gyors sikereket tudott elérni. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A végleges
és kiforrott konstrukció, amely már Bláthy Ottó irányításával készült el, egy
transzformátort, egy egyfázisú szinkronmotort, és egy átkapcsolható fázisszámú
szinkrongenerátort egyesített egy testben. Az állórész szekunder tekercselése
három, négy, vagy hatfázisú áramot szolgáltatott a vontatómotor számára 850 és
1300 V között változtatható feszültségen. A mozdony kerékpárjait egyetlen többfázisú,
csúszógyűrűs aszinkronmotor hajtotta a Kandó-féle csuklós keretes mechanizmuson
keresztül, amelyet Kandó-háromszögnek neveznek. A motor forgórészén két egymástól független pólusátkapcsolásos
tekercselés volt, míg az állórész önmagában zárt tekercselése 48 kivezetéssel
folyadék ellenálláshoz csatlakozott, amely biztosította az átmenetet a mozdony
négy szinkron sebességfokozata között. A folyadékindítóból gőz alakjában
eltávozó vizet időnként pótolni kellett. Kandó Kálmán nem érte meg élete fő
művének beteljesedését, 1931. január 13.-án meghalt. Az első 2500 LE
teljesítményű, 100 km/h sebességre képes mozdony üzembe helyezésére és a
Budapest-Hegyeshalom vasúti fővonal Bp.- Komárom közötti 16 kV-al villamosított
szakaszának megnyitására 1932. augusztus 17.-én került sor. Ezzel a magyar
mérnöki munka a nagyvasúti villamos vontatásba a háromfázisú motor bevezetése
után másodszor is az első helyre került a világon. A vasút országos
energiahálózatra épített elektrifikálása azonban minden kedvező energetikai
tulajdonsága ellenére mozdonykonstrukciós nehézségek miatt sokáig nem tudott
elterjedni. A későbbiekben további 28 db 98 tonnás gyorsvonati mozdony (V
40-es) és 4 db 94 tonnás tehervonati mozdony (V 60-as) készült Magyarországon,
amelyek igen komplikált szerkezetük ellenére jól beváltak, közülük az utolsó
1967-ig volt üzemben.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „kando locomotive”" id="Kép_x0020_36" o:spid="_x0000_i1027" style="height: 320.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „kando locomotive”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image010.gif">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Fent és lent: az 1923-ban elkészült
kísérleti mozdony. A mozdonyt 1928-ban átépítették, így jött létre a V 50-es.<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="A próbamozdony fényképe" id="Kép_x0020_20" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 333pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="A próbamozdony fényképe" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image011.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p> </o:p></span><img alt="" src="" style="text-align: left;" /></p>
<p class="MsoNormal"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „kando locomotive”" id="Kép_x0020_21" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 341.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „kando locomotive”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image012.png">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Kandó mozdonyok lelke, a
fázisváltó.<o:p></o:p></span></p><p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img alt="" src="" /></span></p><p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"></span></p><p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A V 40-es jellegrajza<o:p></o:p></span></span></p><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img alt="" src="" /></span><p></p><p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"></span></p><p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;">A V 40-es metszete. A középen elhelyezett hatalmas vontatómotor rudazattal
hajtotta a négy csatolt kerékpárt.</span></span></p><div style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><b style="font-size: 14pt;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;">Az erőátvitel</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> A megvalósított Kandó-mozdonyok érdekes jellegzetessége a gőzmozdonyokéra
emlékeztető (de nem azonos) rudazatos hajtómű. Ez a mechanizmus viszi át a
forgómozgást a mozdony közepén elhelyezett nagy mérető vontatómotorról a
kerékpárokra, ahol a vonóerő keletkezik. A hajtáslánc elvileg megvalósítható
lenne több vontatómotorral is, mint amilyenekkel később, gyártásba nem került
konstrukciók esetében a tervezők próbálkoztak, de Kandó elhelyezési gondok miatt
az egymotoros változatot részesítette előnyben. A Kandó-féle rudazatos hajtómű részét
képezi egy másik gépészmérnöki bravúr, az ún. „Kandó-háromszög”, amely mechanizmus
biztosítja, hogy a hajtóműnek ne legyen holtpontja, vagyis a mozdony bármely
helyzetből indítható legyen.</span></span></div><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape alt="Kapcsolódó kép" id="Kép_x0020_29" o:spid="_x0000_i1029" style="height: 96.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Kapcsolódó kép" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.gif">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;">A „Kandó-háromszög”<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Kapcsolódó kép" id="Kép_x0020_30" o:spid="_x0000_i1028" style="height: 290.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Kapcsolódó kép" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Képtalálat a következÅre: âkandó mozdonyâ" id="Kép_x0020_38" o:spid="_x0000_i1027" style="height: 140.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 202.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" âkandó mozdonyâ" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p> </o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kandó érdeme
volt az aszinkronmotornak a vasúti vontatásba történt bevezetése. Megtalálta a
módját, hogy az alapesetben csekély indítónyomatékkal rendelkező többfázisú
aszinkronmotor indítónyomatékát a vontatás igényeihez igazítsa, vagyis képes
volt az aszinkronmotor indítónyomatékát jelentősen megnövelni. Kezdetben egyszerű
folyadékindítót használt (Valtellina-vasút), de az áttörést a vontatómotorra
kapcsolt feszültség és frekvencia egyidejű változtatása jelentette, amit a
fázisváltónak nevezett bonyolult forgógéppel valósított meg. Ez a szerkezet
diszkrét fokozatokban átkapcsolható frekvenciákat szolgáltatott a vontatómotor
számára, ennél fogva a mozdony csak diszkrét sebességfokozatokban volt képes
tartósan vontatni (25, 50, 75, 100 km/h). Az egyes fokozatok közötti átmenetet
továbbra is folyadékindító biztosította, vagyis a folyamatos, veszteségmentes
sebességszabályozás még megoldásra várt. Kandó 1931. január 13.-án meghalt, így
mozdonyainak, illetve rendszerének fejlesztését más, hasonló kvalitású, kiváló
szakemberek vették át. A második világháború elején a MÁV két 4000 LE teljesítményű,
125 km/h legnagyobb sebességű mozdonyt rendelt a Ganz-gyártól. Ezek a
Ratkovszky Ferenc (1900-1965) által tervezett 2-Do-2 tengelyelrendezésű
mozdonyok négypólusú<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>aszinkronmotorokkal
és egyedi hajtással (minden hajtott tengelyt egy-egy motor hajtott) készültek.
Ratkovszky a periódusváltás elvét megtartva növelt teljesítményű fázisváltót és
egy attól mechanikailag független aszinkron frekvenciaátalakítót is beépített a
mozdonyokba. A két mozdony közül csak az egyik jutott el a futópróbákig, a
háborús pusztításban mindkettő megsemmisült. A periódusváltás elvének
életképessége azonban egyértelműen igazolást nyert. Az 1940-es évek végén egy
új, 3200 LE teljesítményű, 125 km/h sebességű, fázis-periódusváltós, 5
tengelyes, BoCo tengelyelrendezésű mozdony kifejlesztésébe kezdett a Ganz,
amelyben a frekvencia változtatása pólusátkapcsolással és a mágnesmező
forgásirányának változtatásával történt. 12 db készült belőle (ez volt a
V55-ös), de az elektrotechnikának egy szintén forradalmian új eszköze, a félvezető
dióda megjelenése miatt azonnal elavulttá vált.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p> </o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Picture_x0020_4" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 276.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 416.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="BIG_0010286217" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image004.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egy gyártásba nem került prototípus,
a V 44 001 pályaszámú villanymozdony futópróbája a hegyeshalmi vasútvonal
Vértesben kanyargó szakaszán, 1943. október 8.-án. A két mozdony a háború során
megsemmisült.<o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „kando locomotive”" id="Kép_x0020_2" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 210pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „kando locomotive”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image005.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></p>
<p align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A V44-es jellegrajza 1939-ből<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Egy nagyszerű gondolat evolúciója</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> A Kandó-rendszer fejlesztése a
második világháború miatt megtorpant, és mire a háború után az ipar magához
tért, eredeti formájában elavult. A háborút követően előtérbe került az ignitron néven ismert egyenirányító eszköz, mely alkalmasnak bizonyult a vasúti vontatásban történő felhasználásra, és lökést adott a vasútvillamosításnak az Egyesült Államoktól a Szovjetúnióg világszerte, Magyarország kivételével. A MÁV vonalain sohasem futott ignitronos mozdony, Magyarország átugrotta ezt a fejlődési fokot. 1947-ben a Bell Laboratóriumban feltalálták a
tranzisztort, ezzel egy új szereplő került reflektorfénybe a történelem színpadán:
a szilíciumlapka. 1956-ban megjelentek az első teljesítménydiódák, a ’60-as
évek elejére pedig elérték azt a fejlettségi szintet, hogy mozdonyokba történő
beépítésre is lehetett gondolni. A teljesítménydiódával olyan eszközhöz
jutottak a mérnökök, amellyel egy több mint háromezer alkatrészt tartalmazó,
bonyolult forgógép nem kelhetett versenyre. Megszületett a fokozatkapcsolós
egyenirányítós mozdony, amelynek magyarországi képviselője az 50 periódusú
vasútvillamosítás koncepcióját felkaroló nyugat-európai munkaközösség által
tervezett, a Ganzban licenc alapján gyártott jó öreg V 43-as.<o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kandó
„arspoetikájának” az ipari frekvenciás nagyfeszültséggel történő
vasútvillamosításra vonatkozó része az évtizedek során helytállónak bizonyult.
Az egyenáramú soros gerjesztésű motoroknak a vasúti vontatásból történő
száműzésére való törekvése viszont a Kandó által tervezett, hungarikumnak tekinthető,
egy forgógépbe integrált transzformátor, szinkronmotor-és generátor nem igazán
lett sikeres. Bár a célkitűzés helyes volt, Kandónak még nem álltak
rendelkezésére a teljesítményelektronika ma már ismert eszközei, amelyek
főszereplői nem komplikált forgógépek, hanem a bórral vagy foszforral
szennyezett szilíciumlapka. Koncepciójának ezt a részét az elektrotechnikának
egy sokkal fejlettebb szintjén, a mai frekvenciaváltós hajtásnak nevezett
megoldással sikerült megnyugtatóan megvalósítani. A mai tirisztorokkal,
IGBT-vel megvalósított frekvenciaváltók voltaképpen Kandó fázisváltójának
reinkarnációiként foghatók fel. Legfejlettebbnek ma a többáramnemű,
frekvenciaváltós + aszinkronmotoros vontatójárműveket tekintjük. Ily módon akár
a hamvaiból feltámadó főnixmadár, feltámadt a korát megelőző koncepció,
teljesült Kandó Kálmán álma, hogy a kényes és nagy karbantartás-igényű
kommutátoros motor helyett igénytelen aszinkronmotorral hajtott mozdonyok
falják a kilométereket, amelyek nem kívánnak mást csak áramot, és az elkopott
fogaskerekek cseréjét. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1945 nyarán
Budapestre látogatott egy külföldi delegáció, tagjai megtekintették azt a
helyet, ahol a Kandó mozdonyokat építették és karbantartották. A küldöttség
egyik tagja óvatosan puhatolózva kérdéseket tett fel minden irányban az 50
Hz-es magyar vasútvillamosítással kapcsolatban, a válaszokat pedig élénk
figyelemmel hallgatta. Ez az ember Mr. Louis M. Armand (1905-1971) volt, a
francia nemzeti vasúttársaság (SNCF) későbbi elnöke, és az európai 50 Hz-es
vasútvillamosítás ügyének talán legfontosabb hajtóereje. Később gyakran
emlegette Magyarországon szerzett ismereteit, és mindig nagyra tartotta Kandó
Kálmán munkásságát. Annak ellenére, hogy a technikai fejlődés hamar túllépett
rajtuk, Kandó mozdonyainak történelmi küldetése volt: lehetőséget adott a
magyar gazdaság számára, hogy elkerülje a szénhiányból eredő összeomlást. <o:p></o:p></span></p><br /></span><p></p>Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-43186110990537894972020-08-09T03:20:00.006-07:002022-12-04T08:37:57.049-08:00AZ ÓBUDAI GÁZGYÁR<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">GÁZGYÁRAK MAGYARORSZÁGON: AZ ÓBUDAI
GÁZGYÁR<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">(Ez az írás megjelent a VGF szaklap 2019. júliusi számában.)</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shapetype id="_x0000_t75" coordsize="21600,21600"
o:spt="75" o:preferrelative="t" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f"
stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter"/>
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"/>
<v:f eqn="sum @0 1 0"/>
<v:f eqn="sum 0 0 @1"/>
<v:f eqn="prod @2 1 2"/>
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"/>
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"/>
<v:f eqn="sum @0 0 1"/>
<v:f eqn="prod @6 1 2"/>
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"/>
<v:f eqn="sum @8 21600 0"/>
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"/>
<v:f eqn="sum @10 21600 0"/>
</v:formulas>
<v:path o:extrusionok="f" gradientshapeok="t" o:connecttype="rect"/>
<o:lock v:ext="edit" aspectratio="t"/>
</v:shapetype><v:shape id="Kép_x0020_5" o:spid="_x0000_i1076" type="#_x0000_t75"
style='width:348pt;height:94.5pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg"
o:title="3"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img height="126" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image002.jpg" v:shapes="Kép_x0020_5" width="464" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape
id="Kép_x0020_158" o:spid="_x0000_i1075" type="#_x0000_t75" alt="Kapcsolódó kép"
style='width:150pt;height:114pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg"
o:title="Kapcsolódó kép"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Kapcsolódó kép" height="152" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image003.jpg" v:shapes="Kép_x0020_158" width="200" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Aki ma Budapestről a Duna jobbpartján,
a 11-es főúton a Dunakanyar irányába halad, hajlamos azt hinni, hogy a
Szentendrei úton kívül nincs is élet. Az utat szegélyező elfelejtett
textilgyárak maradványai, a házgyár helyén épült hipermarket, és az aquincumi
rommező áthatolhatatlan falanxot alkotnak a Duna felé, csak az Óbudai Gázgyár
karcsú víztornyának sziluettje vonja magára a figyelmet. Kevesen tudják, hogy a
hallgatag római kövek mögött egykor Európa legkorszerűbb gázgyára működött. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Az Óbudai Gázgyár felépítésének előzményei</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A gázgyárak
létesítésének utolsó két hulláma, amely 1887 és 1890, illetve 1900 és 1905
között ment végbe a történelmi Magyarországon, valamint a városigáz-mű hálózat
látványos növekedésének korszaka 1907-re lezárult. Világossá vált, hogy az
immár 370 ezer fővárosi gázfogyasztó, akik most már nem csak lámpákat, hanem
kombi sparhelteket, gáztűzhelyeket és bojlereket használtak, kinőtték a
Józsefvárosban, Budán, Újpesten, és a Ferencvárosban működő légszeszgyárak
kapacitását, s az 1910. év végére ezek az üzemek elérték termelésük maximumát.
Felfutott a gázfogyasztás, az elavult józsefvárosi légszeszgyár pedig egyre
gazdaságtalanabbul üzemelt, iparvágány híján a gázszén odaszállítása is egyre
körülményesebb volt, ezért egy új gázgyár építésére volt szükség. Hogy a
Fővárosnak magának kellene új, saját kezelésű légszeszgyárat építenie, egy
1877. május 8.-án kelt albizottmányi jelentésben vetődött föl először. Az
indítvány május 15.-én a Főváros közgyűlése elé került. E. Grahn esseni mérnök
és R. Kühnell, a trieszti gázgyár igazgatója terveket és költségvetést is
készítettek, amelyek felülvizsgálatára Gerlóczi Károly alpolgármester szakértői
bizottsági ülést hívott össze 1878. február 6.-ára „A légszesz-világítási ügy
rendezése” címmel. A szakértői bizottság arra az eredményre jutott, hogy – bár
a községi légszeszgyár megépítése a számítások szerint a jövőre nézve
feltétlenül kecsegtető reményekre jogosít – a közeljövőben mégsem ez a
megoldás. A bizottság szerint felmerülhetnek olyan problémák, amelyek komoly
gondokat okoznának a Fővárosnak. Ez alatt a villanyvilágítás (melyet akkor még
kizárólag ívlámpák képviseltek) gyakorlati alkalmazására gondoltak, mely akkor
még igencsak gyerekcipőben járt. A Főváros tehát nem volt még felkészülve egy
nagy és korszerű gázgyár építésére, de az üzleti kockázat vállalására sem,
amely a villanyvilágítás terjedésében jelentkezett. Így az azt követő 1879. április
16.-i közgyűlés úgy határozott, hogy inkább a sokat kritizált Osztrák Általános
Légszesztársulattal kötnek pótszerződést, az új légszeszgyár építését pedig
elhalasztják. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
századfordulón már egyre nyomasztóbb súllyal nehezedett a városvezetés vállára
az a tény, hogy a Fővárosnak az 1879-ben és 1891-ben a légszesztársulattal
kötött pótszerződése 1914. december 10.-én lejár. Dönteni kellett tehát a
szerződés meghosszabbítása vagy felbontása, illetve a gázgyárak megváltása
között. 1902-ben Heuffel Adolf középítési igazgató tanácsi utasításra 1902-ben
tanulmányozta a gázgyárak saját kezelésbe vételét. Akkoriban szerte Európában a
várospolitika fő problémái közé tartozott a közüzemek megváltásának ügye. A
Londonból elindult községesítési mozgalom Budapestre is eljutott. 1905-ben újra
fölvetődött az ún. községesítési terv, ami a vidéki gyakorlat mintájára azt
jelentette, hogy a közszolgáltató üzemeket községi, vagyis ez esetben Fővárosi
tulajdonba kéne venni. A tulajdonosok persze tiltakoztak, mondván, hogy az
addig jól jövedelmező gázgyártás ráfizetéses lesz. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=7231415575828267796&useLegacyBlogger=true" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"> </a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=7231415575828267796&useLegacyBlogger=true" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><br /></a><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1906
júniusában választották Budapest főpolgármesterévé Bárczy Istvánt (1866-1943),
aki addig a Tanügyi Osztály vezetőjeként dolgozott, és általában a polgári
haladás hívének ismerték. A német származású új főpolgármester városházi
működése előtt ügyvédként dolgozott és szoros kapcsolatban állt a liberális
polgári körökkel. Bárczy programjában jelentős reformokat helyezett kilátásba,
kijelentette többek között, hogy feltétlenül szükségesnek tartja a fővárosi
törvény revízióját. Székfoglaló beszédében érintette, majd 1907-ben a
költségvetés tárgyalása alkalmával részletesen kifejtette városfejlesztési
programját. A városházi panamákat, összefonódásokat hallgatólagosan tudomásul vette,
ő maga viszont igyekezett ezektől távol maradni. Tudta, hogy ez hozzá tartozik
a Városháza életéhez, a közgyűléshez, és ha ezek ellen erélyesen fellép, nem maradhat
pozíciójában. Szemet hunyt a „goromba üzletek” fölött is, hogy programját végig
tudja vinni, és az elnézésért cserébe megkapta a jóllakott városatyák
szavazatait. Az 1909. évi tisztújításon ismét Bárczyt választották
főpolgármesterré, ekkor újra előadta programját, de már enyhébb formában, és
teljesen mellőzte a választójog és a fővárosi törvény kérdéseit. Legfőképpen a
közszolgáltató üzemek községi (fővárosi) tulajdonbavételéről beszélt, amelyek
közül a gázszolgáltatás községesítése volt a legidőszerűbb. A közgyűlés
1908-ban elhatározta a budapesti légszeszgyárak (a józsefvárosi, újpesti, a II.
ker. Ország úton - ma Margit Körúton lévő - budai, valamint a két ferencvárosi
fióküzem) megváltását és házi kezelésbevételét. A határozat után bizottságot
küldtek ki a gázgyárak vagyonának felbecsülésére. A bizottság tagjai szakértői
díj címén magas tiszteletdíjat követeltek, és a felajánlott 50.000 koronát nem
fogadták el. Végül 70.000 koronát szavaztak meg részükre, a Főváros terhére.
Két bizottsági tag ekkor már évek óta tagja volt a légszeszgyár
igazgatóságának, az igazoló választmány azonban nem látott összeférhetetlenséget
e két funkció között. A tulajdonosok mozgósították erőiket és mindent megtettek
a községesítés megakadályozására, vagy a lehető legmagasabb megváltási ár
biztosítására. A nagy bankok felajánlották, hogy a megváltás után hajlandók
bérbevenni a gyárat 30-40 évre. Egy francia befektetői csoport 20 millió
koronát ajánlott a gázgyárak megváltásáért és 1,5 millió részesedést a
Fővárosnak. Feltételként 45 éves koncessziót kért és annak biztosítását, hogy
20 évig nem kerülhet sor községesítésre. Látható, hogy a gázgyártás monopóliuma
milyen csábító haszonnal járt dacára annak, hogy az átvételre kerülő gázgyárak
berendezése elavult. Teljesen világos volt, hogy az állandóan növekvő igényeket
ezekkel a berendezésekkel nem lehet kielégíteni. Ezért a Főváros programjába
vette egy új gázgyár felépítését és erre pályázatot írt ki. A budapesti
gázgyárak végülis 1910. december 16.-ára virradó éjjelen kerültek a Főváros
kezelésébe 22.262.111 aranykorona megváltási összegért. Vezérigazgatónak Dr.
Heltai Ferencet (1861-1913) nevezték ki 50.000 korona évi fizetéssel, amely
prémiummal 80.000 koronáig emelkedhetett. Heltain kívül még két városatya
kapott magas fizetést a gázgyáraktól. Az átvétel utáni évekre 4 millió korona
hasznot terveztek, de a gáz nem lett olcsóbb. A régi gázgyárak munkásainak
helyzete sem lett jobb, sőt, amíg a magánvállalat kötelezettséget vállalt arra,
hogy 1913. január 1-ével felállítja a munkás-nyugdíjintézetet, a Főváros ezt a
kötelezettséget nem vette át. 1911-ben a közgyűlés elfogadta a gázszolgáltatási
szabályrendeletet. A fővezetékhálózat hossza az 1874. évi 63,2 km-ről 601,152
km-re gyarapodott 40 év alatt, s a termelt gázmennyiség is megtízszereződött. A
megtermelt gáz mennyisége az 1900. évi 35 millió m3-ről 1915-re kétszeresére
emelkedett, de még ez sem volt elég. Bárczy István az országgyűlési választások
után is kitartott programja mellett és 1910 végén a költségvetési tárgyalások
során továbbra is a megkezdett községesítések folytatása és a polgári
demokratikus politika népszerűsítése mellett tört lándzsát. A Főváros, Dr.
Heltai Ferenc főpolgármester (Bárczy István elődje és utódja) javaslatára
1908-ban úgy döntött, hogy egy új, korszerűbb gyárat építtet, amelynek
helyszínéül az egykori Homokos-dűlőt választották ki Óbudán. E döntést azonban több
más alternatíva megvizsgálása előzte meg.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A helyszín kiválasztása</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Mivel a
meglévő budapesti gázgyárak a városiasodás évtizedek óta tartó folyamatában
erősen körbeépültek és a közelükben lakók egyre szennyezettebb környezetben
éltek, az új gyárterülettel szemben számos elvárás fogalmazódott meg. A XX.
század hajnalán a főváros lakosságának 80%-a Duna bal partján, vagyis Pesten
élt, ezért elsődlegesen ottani területeket kerestek, de a Duna mellett nem állt
rendelkezésre megfelelő méretű telek. A beruházók figyelme így az akkor még
gyéren lakott budai oldal felé fordult, amely a szárnyalló Pest mellett
mindaddig csak a hamupipőke szerepét játszhatta. Ne köntörfalazzunk: az
elmaradottság adta meg Óbuda ízét, mely a milleneumi gőgös Budapesthez
tapasztva is megmaradt kisvárosnak, a kávéházak ragyogásában is a kiskocsmák
lelőhelyének, fényes kirakatok között a csöngető boltajtók mentsvárának. A
biedermeier csak a Császárfürdőig jutott, megteremtve a platános udvart, dámák
kedvenc sétahelyét, de az óbudai földszintes házak közé nem került több
műemlék. Az ipari forradalom Óbudát gyárkéményekkel tűzdelte tele, mégsem tudta
megfosztani falusiasságától, nem torzította kietlen külvárossá, a munkáslakások
kertek közepén álltak, ahol a szőlősgazdák apránként adogatták el földjeiket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Erre az
idilli környezetre esett a választás, de a fő szempont az volt, hogy a gázgyár
helyszínének kijelölésekor döntő súllyal vették figyelembe – mai
szóhasználattal élve – a logisztikai szempontokat, vagyis hogy az új gázgyár
nagymennyiségű víz és szállítási lehetőség közelében legyen. A Duna és a dorogi
vasút mentén fekvő, mintegy 400.000 m2-es terület, melyet az akkor még Nagy
Szigetnek hívott Hajógyári Sziget mellett találtak meg, mindkét feltételnek
megfelelt. A tervezett új gázgyár területigényét külföldi példák alapján a
következőképpen határozták meg: mivel 1000 m3 gázt 1 év alatt 3-4 m2 területen
lehet előállítani, ezt az évi 100 millió m3-re becsült jövőbeli gázigénnyel
felszorozva 3-400.000 m2 területigényt kaptak. A kiszemelt homokdombos terület
a római korban intenzíven használták. A XX. század elején a gázgyár felépítése
előtt az építők legyalulták a dombokat, miután bizonyos részeket a régészek
feltártak Kuzsinszky Bálint, az aquincumi múzeum akkori igazgatójának
vezetésével. A kor viszonyaihoz képest igen alapos feltárás volt ez akkor, de a
terület ledózerolásával sok lelet így is megsemmisült.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A mérnök-és építészegylet a sarkára áll<o:p></o:p></span></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1909 és 1914
között felépítették Óbudán az új, korszerű gázgyárat.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A Főváros felkérése alapján Albert Weiss, a
zürichi gázművek igazgatója, valamint munkatársai, Bernauer Izidor világítási
igazgató, és Schön Győző mérnök elkészítették az általános elrendezési és a
részletes építési terveket. Az általános elrendezési tervek egy hónap alatt, a
részletes építési tervek további négy hónap alatt, 1910. február elejére
elkészültek. Ezeken már szerepeltek az üzem dolgozóit kiszolgáló jóléti és
lakóépületek, amelyek betervezését a Bárczi István-féle városvezetés szociális
érzékenységén kívül az is indokolta, hogy a környék akkoriban gyakorlatilag
lakatlan volt. A terveket egy, a Főváros által felkért szakértő bizottság
értékelte. A bizottság tagjai voltak fővárosi, állami, és vasúti tisztviselők,
a berlini, düsseldorfi, kölni, müncheni, nürnbergi gázművek vezetői, valamint
Kájlinger Mihály, a Magyar Mérnök-és Építész-Egylet (1867-1944) elnöke. A
testület egyhangúlag elismerését fejezte ki a tervek szakszerűségét és
célszerűségét illetően, Kájlinger kivételével, aki különvéleményt fogalmazott
meg. Eszerint fölösleges munkát végzett Weiss igazgató, amikor azon épületeket
is megtervezte, amelyek nem kizárólag üzemi célokat szolgálnak, amelyek magával
a gázüzemmel közvetlen kapcsolatban nem állnak, mint pl. a munkásjóléti
építmények, kezelési épületek, gazdasági épületek, lakóházak. Távol áll ugyan
tőle – írja Kájlinger Mihály – hogy az erről készített tervek fölött bármiféle
bírálatot gyakoroljon, de a Magyar Mérnök-és Építész-Egylet elnökeként
hangsúlyoznia kell, miszerint nem talál rá okot, hogy ezeket az építményeket
külföldi építészekkel terveztessék meg, miért is javasolja, hogy a Főváros
tanácsa kerestessék meg, készíttessen magyar építészekkel új terveket és ezen
épületek új tervezetei ne képezzék megbeszélés és elbírálás tárgyát. A
bizottság egyöntetűen kiállt Kájlinger mellett, és a továbbiakban már csak a
technológiai létesítményeket vizsgálta. Az ipari épületek és a tisztviselői
lakótelep terveit Reichl Kálmán (1879-1926) átdolgozta, megtartva az eredeti
tervek jelentős részét, míg a gyár szomszédságában lévő munkás lakótelep
historizáló-szecessziós, meglehetősen eklektikus stílusú tervei Almási Balogh
Lóránd (1869-1945) munkáját dicsérik. A kiterjedt épületegyüttes felépítése
mindössze két évet vett igénybe (1911-1913). Az építészeti formálás és
részletképzés a késői historizmus és a kibontakozóban lévő szecesszió sajátos
ötvözeteként jelent meg, az ipari architektúra adta célszerű kereteken belül.
Az építkezés a parti védmű kiépítésével és a terület feltöltésével már 1910-ben
elkezdődött, de a lakó-és kiszolgálóépületek tervezéséről részletesebb adatok
nem maradtak fenn, csak annyit tudunk, hogy Almási Balog Lóránd és Reichl
Kálmán, akik korábban is terveztek épületeket a Fővárosnak, 1912 elején
benyújtották a terveiket. Hivatalosan nem jelzik sehol, de az épületek
díszítése, az uniformizált zöld spaletták, a falépcsős belső szerkezetek, a
faszerkezetű homlokzatok, Fleischl Róbert stílusára emlékeztetnek, aki a XIX.
kerületi Wekerle-telepet tervezte Koós Károly irányításával, 1908 és 1914
között. (A közelmúltban utcát neveztek el a két magyar építészről, az általuk
tervezett kolónia területén.) </span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">„A látogatókat csodálatba ejtette az óriási
gyárváros, amely – az elhangzott vélemények szerint – nemcsak külső képével,
hanem technikai és higiéniai berendezésénél fogva is a legmodernebb és a
legtökéletesebb az egész kontinensen.”</span></i><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> – idézi a korabeli újságot Sz. Bányai Irén „A gázgyári
kolónia” című, 1988-ban készült tanulmányában, amelyet a debreceni egyetem
Folklór és Etnográfia című sorozatában jelentetett meg.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Óbuda kis ékszerdoboza</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=7231415575828267796&useLegacyBlogger=true" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"> </a><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kontinens
legkorszerűbb gázgyára nem csak a technológia terén volt modern, jól
felszerelt, és a legmesszebbmenőkig átgondolt, hanem a humán erőforrás ésszerű
kihasználásának területén is. Ez persze, mivel a környék szinte lakatlan volt,
az elszigeteltség miatt a dolgozók helyben lakhatásának biztosítása elsősorban
gazdasági kényszerként jelentkezett. Az egyszer talán egyedülálló múzeumi
központtá avanzsáló egykori gázgyár tövében idilli lakótelep húzódik, ahol
az üzem megnyitásakor a 450 dolgozó harmadát tudták elhelyezni. Mai körülmények
között szinte hihetetlen, de az 1910-es években előirányzott 25 millió korona
építési költségből 1,5 milliót megtakarított a kivitelező, ebből a maradékból építették
a munkáslakásokat. A mintegy 100 lakásból álló „Kolónia” a gázgyár
felépítésével Óbuda kis ékszerdoboza lett, olyan hely, ahol a mai napig jó
élni. Még pusztulófélben is gyönyörű volt, fénykorában pedig lenyűgöző. Volt
ott színház, mozi, sporttelep, pékség, posta, hentes, patika, trafik, borbély,
fodrász, cipész, és óvóda is. Ünnepnapokon, bálokon – amelyekből pedig sokat
tartottak – saját rezesbanda játszott, és a vezérigazgató mindenkit
megtáncoltatott azokon a bálokon. Volt a társadalmi hierarchia határait
feloldani igyekvő önképzőkör, dalárda, és színház, amelyben színvonalas
darabokat játszottak, olvasni és beszélgetni a társalkodóba jártak. A közüzemi
munkások életminősége általában véve is jobb volt, mint a nagyipari munkásoké.
Egy-két speciális üzemben, mint amilyen a Gázgyár is volt, a politika
igyekezett egy ún. munkásarisztokráciát kinevelni és erősíteni. A szakmunkások
keresete átlagon felüli volt és különféle kedvezményekkel (lakás, tüzelő) is
igyekeztek a polgárság életszínvonalára emelni őket. A gázgyári lakótelep
hangulata a hírneves Wekerle-telepet idézi, múltját illetően a józsefvárosi
Ganz-kolóniához hasonlít. Az 1914. június 13.-án felavatott Óbudai Gázgyár
munkás-és tisztviselőtelepe a Bárczy-féle Budapest községi szocializmusának leglátványosabb
eredménye. A főváros és a gyár vezetői büszkék voltak arra, hogy e hatalmas mű
megalkotásakor a megspórolt pénzből építették Magyarország legkorszerűbb
lakótelepét. Pontosabban munkás-és tisztviselőtelepét. A telep ugyanis már az
első pillanattől kettérepedt: egy külső és egy belső területre, amelyet az
iparvasút és egy képzeletbeli, de átjárhatatlan fal választott el egymástól. A
száz évvel ezelőtti ellentmondásos korszellem realizálódott és ültetődött át a
gyakorlatba ezáltal: egyrészt a munkásokról gondoskodni akaró, jóságos,
paternalista szemlélet, mely az akkoriban értelmiségi körökben divatos
szocialisztikus eszmék térhódításának tudható be. Másrészt viszont a feudális
hierarchia továbbélése nyilvánult meg abban az elkülönülésben, amelyet úgy
lehetne jellemezni, hogy „segíteni, de nem keveredni”. A lakótelep
különválasztásának hivatalos indokáról nem szólnak a korabeli források, de a
körülmények ismeretében erre egyértelműen következtetni lehet. A tervezési
programban mindössze néhány mondatos utalások találhatók erről. „Bent”
kényelmes, fürdőszobás lakásokban éltek a tisztviselők, a vezérigazgatónak
ötszobás villalakás dukált. Sz. Bányai Irén megállapította: a
munkásszínjátszócsoport előadásai, a munkások és tisztviselők közös szereplése,
a báli rendezvények ellenére is komolyan tetten érhető volt a kasztosodás. Még a
munkásosztályon belül is, valójában mindenki tudta a helyét. Mindezek ellenére
a vezetőkről semmi rosszat nem gondoltak. „</span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Jó emberek voltak, nem lehetett
mondani rájuk semmi rosszat</span></i><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">.” A háziasszonyok mindennapi munkáját a munkások feleségei közül
kiválasztott kisegítőszemélyzet könnyítette meg, bevásárlásaik céljából igénybe
vehették a gyár hintaját. A parkot kertész gondozta, az utcácskákat utcaseprő
tartotta rendben. „Odakint” jórészt egyszobás lakásokban éltek az emberek, s
bár minden lakáshoz tartozott angol WC, mosakodni a telepi kádfürdőbe és
zuhanyozóba jártak. A nőtlen férfiak a legényszállón laktak, nem messze a telep
úvódájától. A munkások a telepi henteshez és füszereshez jártak vásárolni, de a
gondos vezetők minden munkáslakáshoz saját veteményest és kiskertet terveztek, ahol gyümölcsfák és tyúkólak is helyet kaptak. A háború évei alatt
disznók tartását is engedélyezték. A gázgyári kolóniáról szóló tanulmányában
Sz. Bányai Irén egy örökre elveszett világba kalauzol minket, s a múlt ködében
feloldódott, végképp elfeledett, jóságos és tisztességes, gondoskodó vállalati
szellemről, amelynek mára írmagja sem maradt, amelyről csak az összegyűjtött
dokumentumokból alkothatunk fogalmat. Ilyen például egy 1938 karácsonyáról
fennmaradt körlevél: </span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">„Értesítjük az igen tisztelt Kartársakat, hogy
karácsonyi kokszbonbon rendelésünket a folyó évben is megismételjük, és
lehetővé óhajtjuk tenni, hogy a Gázművek alkalmazottai ugyancsak nagybani áron
és feltételek mellett rendelhessék meg koksz-cukorka szükségletüket. Az igen jó
ízű és minőségű, fekete staniolba csomagolt koksz alakú vegyes csokoládé
bonbonokat idén a Meinl Gyula cég szállítja Csemege koksz néven…<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Melléktermék és tüzelőszer osztály”<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A gázgyári
lakótelep megtervezése, úgy az egyes épületek, mint azok elrendezére
szempontjából nagyfokú tudatosságról tanúskodik.</span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><o:p></o:p></span></i><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A Tisztviselőtelep</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"> épületei a gyárterület déli
meghosszabbításában a Duna parton, egy észak-déli vonal mentén helyezkednek el.
Reichl Kálmán átvette Weiss koncepcióját, de öt épület helyett kilenc
villaházat tervezett, eredetileg tizenhét lakással összesen. Az épületcsoport
középpontjában az egykori vezérigazgató villalakása áll (mely a VII –es számot
viselte), nagyméretű kerttel. Két oldalán Északra és Délre szimmetrikusan
elhelyezett 4-4 lakóház sorakozik, amelyek elhelyezkedése, nagysága, a
lakószobák száma, kifejezték lakóinak a vállalati hierarchiában elfoglalt
helyét. A fából faragott oromzatok sikfélesége, az eltérő, néhol keleties
hangulatú tetőkialakítások, az ívelt falformák, vagy akár a megtört szögben
elfordított és kiugró ablakok egyedivé tették a platánsorral övezett tiszviselőtelepet.
Az épületek elhelyezésénél nem játszott szerepet sem az iparvágányok közelsége,
sem a Dunára való kilátás, sem a tájolás, csak a hierarchia, ami a lakások
méretén kívül a sárga és vörös színű épületek anyagfelhasználásában is
megnyilvánult (kő, tégla, vakolat aránya). A tisztviselőtelepi lakások WC-vel
és fürdőszobával készültek és minden épületben mosókonyha is szolgálta a
szokatlanul magas színvonalú kényelmet. Valamennyi lakáshoz veranda vagy nagy
terasz is tartozott egykor. A kertek mindegyike egyedi terv szerint készült, a
kiültetett növényeket az együttest északról lezáró kertészet szolgáltatta,
amelyhez üvegház is tartozott, kazánházzal és kertészlakkal. A kertészet
mellett volt két teniszpálya és egy nagy füves terület, ahol nyáron labdajátékokat
játszhattak, télen pedig korcsolyázhattak az itt lakók csakúgy, mint a
munkástelepi gyerekek. A második világháború utáni lakásínséges években - amely
a társbérletek rossz emlékű korszaka volt – a nagymérető lakásokat
elszeparálták, így sokkal több lakást alakítottak ki az eredeti tizenhétnél. A
hidegháború gyanakvással terhelt évtizedei alatt a Gázgyár védett objektum
volt, amelyet fegyveres vagyonőrök (akkor így hívták) őriztek. Az 1960-as
években, a kubai rakétaválság után, amikor hajszál híján kitört a harmadik
világháború, tetőzött a paranoia. Komolyan tartani lehetett attól, hogy az
objektum szabotőrök célkeresztjébe kerül, márpedig ha a Gázgyárat
felrobbantják, Budapestnek annyi. A mai napig sem lehet szabadon átjárni erre –
most már csak vagyonvédelmi okokból – csak az ott lakókat és ott dolgozókat
engedi be a huszonnégy órás fegyver nélküli biztonsági szolgálat. Ez a
gyakorlat akkor változott meg, amikor a Gázművek privatizációjával a terület
fővárosi kezelésbe került, illetve amikor az egykori kertészet helyén egy négy
épületből álló lakóparkot építettek. Az egykori tisztviselőtelep lakásai mára
önkormányzati bérlakások, a jóléti épületeket 2016-ban elkezték felújítani,
megőrizve műemlék jellegüket.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_7" o:spid="_x0000_i1074" type="#_x0000_t75"
style='width:300pt;height:201pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image004.jpg"
o:title="10"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img height="268" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image005.jpg" v:shapes="Kép_x0020_7" width="400" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A jóléti épület az emeletráépítés
előtt<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A munkás lakótelep</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"> elrendezésében egyértelműen felismerhető az
angol kertvárosok hatása. A házak elhelyezése egy széles parkot közrefogó U
alakban történt. Az U két szára az I. és II. csoport, az összekötő szakasz a
III. csoport utcanevet viseli. A nagyméretű tér köré szervezett három
lakóépület több ütemben nyerte el végleges formáját. A változatosan különféle
kialakítású földszintes és emeletes házak az U két szárán
tengely-szimmetrikusan tükrözik egymást, sőt az U összekötő görbületében is egy
központi épület jobb-és baloldalára szimmetrikusak. Az U közrefogja a telep
óvódával megosztott iskoláját és az egykori legényszállót. (Egy internetes
hozzászóló jelezte, hogy ebbe az iskolába járt, a Radnai tanárnéni osztályába.
Vajon él-e még valaki?) A házak hátulsó részéhez nagyméretű kertek
csatlakoztak, amelyek felosztásából az emeleti lakások is részesedtek. A közös
tengelyre fűzött kompozíciót a központi teret szegélyező két L alakú
házcsoport, az U alakú épületegyüttes pedig északról zárja. Bár további bővítések
is tervezve voltak, a két világháború ezeket rendre meghiúsította. A
legényszállón 16 fülkében 32 személyt lehetett elszállásolni, a földszinti
részen női és férfi kádfürdő, a pincében pedig közösségi mosoda volt. A száz
évvel ezelőtti lakhatási viszonyokat tekintve e két funkció óriási komfortnak
tekinthető. A telepen jellemzően egységes kialakítású kétszobás lakások voltak,
de a változatos építészeti formák ezt ügyesen leplezik. A tér északi végén
épült három foglalkoztatós kisdedóvó már az átadás idejére elkészült, de az
egytantermes iskola csak az 1920-as évek elejére. A telep kezdettől fogva egy
kis faluként működött, de a közös élettéren kívül valami más is összetartotta:
a gázos öntudat. A Gázgyár veszélyes üzem volt, és minden új belépőnek a hierarchia
legalján, a szénlapátolással kellett kezdenie, majd bizonyítania a
továbblépéshez. Gázgyári dolgozónak lenni már önmagában is kivételes
szerencsének számított, mert nyugdíjas állás volt, de szolgálati lakáshoz
közülük is csak a szociálisan rászorulók és a legjobbak jutottak, de ez
kötelezettségekkel is járt. A telep lakói ingyen kapták a virágot, amit az
emeleti lakások ablakai előtti virágládákba ki kellett ültetniük. Ki is
ültették, mert ha valaki elhanyagolta a lakása arcát jelentő virágládát, abból
levonták azt a következtetést, hogy a munkájával sem törődik, és akiről ez
bebizonyosodott, az a szolgálati lakást is, és a munkáját is elveszíthette. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az egymásra való odafigyelés a
szabadidő eltöltésének megszervezésében is megmutatkozott. Mivel a dolgozók,
illetve az itt lakók a környékbeli falvakból beköltözött első generációs munkás
volt, aki ráadásul idegen környezetbe került, indokolt volt a beilleszkedéshez
nyújtott segítség, aminek legfőbb eszköze a megszervezett közösségi élet volt.
A jóléti épületben működő közösségi programokat azonban a második világháború
után átköltöztették a vendéglő épületébe, így jött létre a Gázművek Művelődési
Háza, a későbbi Aquincum Mozi, ahol továbbra is élénk közözösségi élet zajlott
az 1990-es évek közepéig. Azóta a szomszédos múzeum kőtára. A közösségi élet
másik fontos területe volt a sport, konkrétan a foci és a teke, amelyek itteni
története az 1920-as évek elején kezdődött. Mindkettőnek bejáratott
infrastruktúrája van ma is, bár a Gázművek mindkettőből kivonult mára, és
jellemzően már nem az ittlakók használják.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_53" o:spid="_x0000_i1073"
type="#_x0000_t75" alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 2." style='width:345.75pt;
height:246pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image006.jpg"
o:title="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 2"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 2." height="328" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image007.jpg" v:shapes="Kép_x0020_53" width="461" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_48" o:spid="_x0000_i1072"
type="#_x0000_t75" alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 5." style='width:345.75pt;
height:257.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image008.jpg"
o:title="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 5"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 5." height="343" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image009.jpg" v:shapes="Kép_x0020_48" width="461" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_50" o:spid="_x0000_i1071"
type="#_x0000_t75" alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 7." style='width:345.75pt;
height:253.5pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image010.jpg"
o:title="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 7"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 7." height="338" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image011.jpg" v:shapes="Kép_x0020_50" width="461" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_52" o:spid="_x0000_i1070"
type="#_x0000_t75" alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 9." style='width:345.75pt;
height:255pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image012.jpg"
o:title="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 9"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 9." height="340" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image013.jpg" v:shapes="Kép_x0020_52" width="461" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ezekben az ízléses szolgálati
lakásokban laktak az Óbudai Gázgyár egykori alkalmazottai<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_49" o:spid="_x0000_i1069"
type="#_x0000_t75" alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 6." style='width:345.75pt;
height:255pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image014.jpg"
o:title="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 6"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 6." height="340" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image015.jpg" v:shapes="Kép_x0020_49" width="461" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_54" o:spid="_x0000_i1068"
type="#_x0000_t75" alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 1." style='width:345.75pt;
height:250.5pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image016.jpg"
o:title="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 1"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 1." height="334" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image017.jpg" v:shapes="Kép_x0020_54" width="461" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kolónia Óbuda kis ékszerdoboza lett<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_51" o:spid="_x0000_i1067"
type="#_x0000_t75" alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 8." style='width:345.75pt;
height:251.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image018.jpg"
o:title="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 8"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Az Óbudai Gázgyári Lakótelep - 8." height="335" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image019.jpg" v:shapes="Kép_x0020_51" width="461" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Változások a második világháború után<o:p></o:p></span></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A világháború utáni időkben az
idillikus körülmények alapvetően megváltoztak. A politikában koalíciós idők jártak, fényes szelek fújtak,
s mire a szelek elültek, a Horty-rendszer emlékét idéző gázgyári öntudat
egyetemes munkásöntudattá és proletár internacionalizmussá alakult át. Ekkor keresztelték át a két lakótelepet
belső és külső telepre, aminek nem sok értelme volt, a kor egyenlőségeszméjének
fényében sem. A szétbombázott főváros lakásínsége éreztette hatását: a szolgáltatások köre leszűkült, amit lehetett, lakássá
alakítottak át, de az épületállomány karbantartásának színvonala nem
illeszkedett az épületek nívójához, így azok lepusztultak. Az egykori
vezérigazgató sofőrjén kívül talán már senki sem emlékszik arra, hogy a
lakótelep alatt alagút vezetett egykor a Duna parttól a mai Auchan helyén, a
Szentendrei úton 1966-ban épült 1. számú házgyárba. Ezen az alagúton
szállították a Budakalász határában (a mai bányatavak medréből) kitermelt és uszályokon a gázgyári Duna
partra szállított sódert, a panellakások nyersanyagát, az első magyarországi
házgyárba. A kegyelemdöfést a Művelődési Ház bezárása és a Gázművek
privatizációja jelentette a lakótelep számára, aminek következtében az objektum
a Főváros kezelésébe került. Ez a teljes magárahagyottságot hozta el, a
Fővárosi Önkormányzat nem tekinti magáénak ezt a két páratlan adottságú
műemlékegyüttest, de az itt lakó bérlők sem. A gazdátlanság ellenére is nagy
lehetőségeket hordoz magában ez a terület, mint azt a szomszédos magánfőiskola
egymás után megújuló épületein látni lehet.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A nyersanyag és a termelőberendezések <o:p></o:p></span></b><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Bár a
tervpályázat nyertese a svájci gázgyáros, Albert Weiss, kokszra épülő
technológiát tervezett, a szakemberek mégis az akkor újnak számító, magyar
barnaszén alapú technológiára váltottak, ami bevált. A generátorgáz-gyártás
nyersanyagai közé fölvették a hazai barnaszenet is, amit az esztergomi
szénmedencében, Ajkán, Tatabányán, Oroszlányban, Nógrádban, és a Sajó-melléken
bányásztak. A kivitelezési munkák 1910-ben kezdődtek meg a közel 2 km hosszú
parti védmű kialakításával és a terület feltöltésével, a tulajdonképpeni
építkezés 1911-ben indult. A hazai vállalkozók 1700 munkása által felépített
Óbudai Gázgyár 1913. október 18.-ától már szolgáltatott gázt, de hivatalos
átadása két héttel az első világháború/olajháború kitörése előtt, 1914. június
13.-án történt meg, amikor hivatalosan is megkezdte működését Európa legnagyobb
és legkorszerűbb gázgyára, s amely nagyszabású alkotás kivívta kortársai
elragadtatását. A termelőberendezés hetvennyolc kamrás Koppers-féle kokszoló
kemencéből, tizenkét Kerpely-féle forgórostélyos generátorból, szénelőkészítő
és kokszolóüzemből, gáztisztítóból, két, egyenként 100.000 m3-es teleszkópos
gáztartályból, és kiszállító kompresszortelepből állt, a gázt pedig az Északi
Összekötő Vasúti Híd alján végigfutó csővezetéken juttatták át Pestre. Az üzem
óriási széntárolóiban 120.000 tonna szén tárolására volt hely, s a 10 km-es
iparvágány-hálózat rakodóvágányain naponta 300 vagon szén és 200 vagon koksz
átrakodására volt kapacitás.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A Gázgyár és az első világháború/olajháború</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A hivatalos
átadásra tehát két héttel a háború kitörése előtt került sor, Bárczy István
főpolgármester és Ripka Ferenc vezérigazgató ünnepélyes megnyitója által. Mire
azonban rendesen felfutott volna a termelés, a munkások jelentős részét
besorozták katonának: kitört az első világháború/olajháború. Sorra vitték el a
szakemberek legjavát. 56 tisztviselő és 450 munkás vonult a gázgyárból a
harctérre. E nagy gond ellenére, 1915-ben még sikerült egy szerény
termelésnövekedést elérni, amit 1916-ban a koronázási ünnepségek idejére még
fokozni is tudtak, hogy fényárban ússzon a város. De közben óriási gondot
okozott, hogy munkásokból, szállítóeszközökből, és nyersanyagból egyre
erősödött a hiány, a munkaerő pótlására kivezényelt hadifoglyok nem pótolhatták
a szakmunkásgárda szakértelmét. 1916-ra részben a hadiipar bekapcsolódása miatt
83,7 millió m3-ről ugrásszerűen 91,7 miillió m3-re nőtt a gázigény, 1917-ben
már korlátozást kellett bevezetni a lakossági fogyasztók körében.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A besorozott gázgyári munkások közül 72-en hősi halált haltak. A gázgyár
vezetőségének megbízásából Horvay János szobrász egy oroszlános figurákkal
díszített örökmécses bronztálat készített mészkőposztamensen, melynek négy
oldalán a hősi halált halt katonák neve volt olvasható. Az emlékművet Buzáth
János alpolgármester avatta fel, 1926. május 25.-én.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A Fővárosi Gázművek szerelőműhelyének épült Révész utcai épület e
funkciójában be sem indulhatott, rögtön a Vöröskereszt hadikórháza lett.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Az utcai közvilágítást 50%-al
csökkentették. Fölmerült, hogy leáll a gyár, de a rendőrség, karöltve a
lakossággal – attól tartva, hogy a sötét utcákon elszabadul a bűnözés – nyomást
gyakorolt a kormányzatra. Erre a kormány felhatalmazta a Gázműveket, hogy az
országban bárhol elfekvő szénkészletet átvegye és felhasználhassa. A nehéz
helyzetbe került dolgozókat saját élelmiszer üzletek berendezésével igyekezett
segíteni a Gázgyár. 1917 telén már sűrűsödtek a fennakadások a gázellátásban,
az első komolyabb üzemzavar december 7.-én ütött be. 1918 elején már a
gáznyomás csökkentésével korlátozták a fogyasztást. Csak a csúcsidőszakban volt
elegendő gáznyomás, csúcsidőn kívül képtelenség volt meggyújtani a készülékek
lángjait.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az új
gázgyár felépítésének tervétől, amely 70 éven át kiszolgálta a főváros
lakosságát, nem mindenki volt elragadtatva. A kor jeles szerzője, Cholnoky
Viktor azért ostorozta a gázművek vezetőit, amiért új gázgyárat építenek,
ahelyett, hogy az erdélyi földgázt vezetnék Budapestre. E népszerű és magától
értetődőnek látszó, de hibás elképzelésen alapuló hasznosítási módon kívül
közgazdaságilag sokkal racionálisabb felhasználási módja is létezett az erdélyi
földgáznak. Az erdélyi földgáz Budapestre történő szállításának tervét, a gáz
műtrágyagyártásra történt felhasználását, illetve ennek okát, valamint az
ekörül folyó parlamenti vitákkal kísért polémiát már bemutattuk a VGF lapjain. Az elvesztett
világháború e terveket pedig amúgy is keresztülhúzta. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Picture_x0020_7" o:spid="_x0000_i1066"
type="#_x0000_t75" style='width:5in;height:274.5pt;visibility:visible;
mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image020.jpg"
o:title="A Székesfővárosi Gázművek építkezése - 1913. augusztus 29."/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img height="366" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image021.jpg" v:shapes="Picture_x0020_7" width="480" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Székesfővárosi Gázművek építkezése
Óbudán. 1913. augusztus 29.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_59" o:spid="_x0000_i1065"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2015/02/gaztarto2.jpg"
style='width:307.5pt;height:188.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image022.jpg"
o:title="gaztarto2"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2015/02/gaztarto2.jpg" height="251" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image023.jpg" v:shapes="Kép_x0020_59" width="410" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">100.000 m3-es gáztartók Óbudán, 1915
körül.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_2" o:spid="_x0000_i1064" type="#_x0000_t75"
style='width:360.75pt;height:168pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image024.jpg"
o:title="1"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img height="224" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image024.jpg" v:shapes="Kép_x0020_2" width="481" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A generátortelep építése. 1912.
augusztus 17.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_71" o:spid="_x0000_i1063"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_03/az-obudai-gazgyar-tortenete-2/9.jpg"
style='width:5in;height:156.75pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image025.jpg"
o:title="9"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_03/az-obudai-gazgyar-tortenete-2/9.jpg" height="209" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image025.jpg" v:shapes="Kép_x0020_71" width="480" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_67" o:spid="_x0000_i1062"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_04/az-obudai-gazgyar-tortenete-3/11nagy.jpg"
style='width:5in;height:197.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image026.jpg"
o:title="11nagy"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_04/az-obudai-gazgyar-tortenete-3/11nagy.jpg" height="263" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image026.jpg" v:shapes="Kép_x0020_67" width="480" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A lakótelep építése<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_73" o:spid="_x0000_i1061"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_03/az-obudai-gazgyar-tortenete-2/8.jpg"
style='width:364.5pt;height:171pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image027.jpg"
o:title="8"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_03/az-obudai-gazgyar-tortenete-2/8.jpg" height="228" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image027.jpg" v:shapes="Kép_x0020_73" width="486" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az építkezés pillanatképei 1912 és
1914 között<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_83" o:spid="_x0000_i1060"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_04/az-obudai-gazgyar-tortenete-3/7.jpg"
style='width:5in;height:192.75pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image028.jpg"
o:title="7"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_04/az-obudai-gazgyar-tortenete-3/7.jpg" height="257" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image028.jpg" v:shapes="Kép_x0020_83" width="480" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Gázmérőórák<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_84" o:spid="_x0000_i1059"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_03/az-obudai-gazgyar-tortenete-2/10.jpg"
style='width:360.75pt;height:233.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image029.jpg"
o:title="10"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_03/az-obudai-gazgyar-tortenete-2/10.jpg" height="311" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image029.jpg" v:shapes="Kép_x0020_84" width="481" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A koksztörőmű<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_89" o:spid="_x0000_i1058"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_03/az-obudai-gazgyar-tortenete-2/11.jpg"
style='width:5in;height:192.75pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image030.jpg"
o:title="11"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_03/az-obudai-gazgyar-tortenete-2/11.jpg" height="257" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image030.jpg" v:shapes="Kép_x0020_89" width="480" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A koksz szállítása és kezelése<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Picture_x0020_10" o:spid="_x0000_i1057"
type="#_x0000_t75" style='width:312pt;height:189.75pt;visibility:visible;
mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image031.jpg"
o:title="Az Óbudai Gázgyár építése. A vízmű szívócsövének fektetése."/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img height="253" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image032.jpg" v:shapes="Picture_x0020_10" width="416" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A vízkivételi mű építése 1915-ben
Óbudán<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_104" o:spid="_x0000_i1056"
type="#_x0000_t75" alt="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipJ7Bq1y7Lp4cC2GiGrloB1O2bEV9xyA6UuNAGJEYYo23Hw9DQ8jw_XC2djZqVCNzPzgJW3Plc68Wi5AbZ8GBqGiQoU-I8LWVxWr43Na0QbZ1FVqvrUr57A_elo4Fo69VwaFfqM6bB5jSF/s1600/G%25C3%25A1zm%25C3%25A9r%25C5%2591k+%25C3%25A9s+nyom%25C3%25A1sszab%25C3%25A1lyoz%25C3%25B3k+terme.jpg"
style='width:337.5pt;height:209.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image033.jpg"
o:title="G%25C3%25A1zm%25C3%25A9r%25C5%2591k+%25C3%25A9s+nyom%25C3%25A1sszab%25C3%25A1lyoz%25C3%25B3k+terme"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipJ7Bq1y7Lp4cC2GiGrloB1O2bEV9xyA6UuNAGJEYYo23Hw9DQ8jw_XC2djZqVCNzPzgJW3Plc68Wi5AbZ8GBqGiQoU-I8LWVxWr43Na0QbZ1FVqvrUr57A_elo4Fo69VwaFfqM6bB5jSF/s1600/G%25C3%25A1zm%25C3%25A9r%25C5%2591k+%25C3%25A9s+nyom%25C3%25A1sszab%25C3%25A1lyoz%25C3%25B3k+terme.jpg" height="279" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image034.jpg" v:shapes="Kép_x0020_104" width="450" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Elster-féle ipari gázmérők az
óraházban<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_106" o:spid="_x0000_i1055"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_03/az-obudai-gazgyar-tortenete-2/15.jpg"
style='width:342.75pt;height:206.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image035.jpg"
o:title="15"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.vgfszaklap.hu/kepek/11_03/az-obudai-gazgyar-tortenete-2/15.jpg" height="275" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image036.jpg" v:shapes="Kép_x0020_106" width="457" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A távnyomó berendezés<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_105" o:spid="_x0000_i1054"
type="#_x0000_t75" alt="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoaFCxZrS24-1aOAmgjMmAhP8dvFeL1JZrwI1kR9EBuyiuLSBDZ0mOCjMh2pNeLOQQAO_-QBgPhBZ6wOa3bSk-3EJAlXAMTQXlfnDI8Ig0x6CucUIyD3i2nkq3a8vJuk-Q2phBpcmeNz0W/s1600/F%C5%91g%C3%A1zm%C3%A9r%C5%91k+szerel%C3%A9s+alatt.jpg"
style='width:344.25pt;height:211.5pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image037.jpg"
o:title="F%C5%91g%C3%A1zm%C3%A9r%C5%91k+szerel%C3%A9s+alatt"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoaFCxZrS24-1aOAmgjMmAhP8dvFeL1JZrwI1kR9EBuyiuLSBDZ0mOCjMh2pNeLOQQAO_-QBgPhBZ6wOa3bSk-3EJAlXAMTQXlfnDI8Ig0x6CucUIyD3i2nkq3a8vJuk-Q2phBpcmeNz0W/s1600/F%C5%91g%C3%A1zm%C3%A9r%C5%91k+szerel%C3%A9s+alatt.jpg" height="282" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image038.jpg" v:shapes="Kép_x0020_105" width="459" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A villamos központ építése<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_249" o:spid="_x0000_i1053"
type="#_x0000_t75" alt="Képtalálat a következőre: „gázgyár”" style='width:351pt;
height:234pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image039.jpg"
o:title=" „gázgyár”"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Képtalálat a következőre: „gázgyár”" height="312" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image040.jpg" v:shapes="Kép_x0020_249" width="468" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A 2 db 100.000 m3-es gáztartó<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_254" o:spid="_x0000_i1052"
type="#_x0000_t75" alt="gázgyár 100 éves meghívó" style='width:351pt;height:351.75pt;
visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image041.jpg"
o:title="gázgyár 100 éves meghívó"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="gázgyár 100 éves meghívó" height="469" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image042.jpg" v:shapes="Kép_x0020_254" width="468" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A vég az 1960-as években kezdődött</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">, amikor egyre több gondot okozott a
kemencék állagának romlása. A ’70-es években ez felgyorsult, s ettől kezdve a
Gázgyár sorsa a lassú hanyatlás lett. Ennek oka a természetes elöregedésen
kívül az volt, hogy gyenge sülőképességű szenet használtak. A folyamatot
megállítani, főleg megfordítani nem lehetett. Az üzemképes kamrák száma az
eredeti 116-ról a VIII. blokk leállása után 78-ra csökkent 1975-ben, 1980-ban
63, 1983-ban 38, míg végül 1984-re csupán 28 kamra működött, amelyekkel az
üzemet már nem lehetett fenntartani. 1984. október 25.-én a nagymérvű
elhasználódás következtében a kemencékkel együtt a teljes szénfeldolgozó
rendszer: 70 év után a szénelőkészítő, a kokszfeldolgozó, és a gáztisztító üzem
is leállt. A továbbiakban már csak a levegős földgázbontó berendezések
üzemeltek egy darabig oly módon, hogy a földgázzal feltöltött gáztartókba
keverték a levegős eljárással bontott gázt. 1986. április 6.-án a levegős
gázbontás is leállt, amit 14.-én a távnyomóüzem leállása követett, s a
városigáz kiszállítása végleg megszűnt az Óbudai Gázgyárban. A szénalapú
gázgyártás befejezése után azonnal megkezdték az elhasználódott és végsőkig
kihasznált termelőberendezések bontását. Lezárult a budapesti gázszolgáltatás
életében egy 105 éves időszak, amelyben 1856-tól 1961-ig csak szénből, ezt
követően további 23 éven át részben földgázból gyártottak városigázt. 1988.
augusztus 16.-én az albertfalvai földgázbontót is leállították, ezzel a
városigáz-szolgáltatás végleg megszűnt Budapesten. Az elmúlt egy évszázad alatt
az Óbudai Gázgyár historizáló-szecessziós tornyai nem csak a budapesti
gázszolgáltatás szimbólumává, hanem a városrész elválaszthatatlan sajátosságává
is váltak. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_68" o:spid="_x0000_i1051"
type="#_x0000_t75" alt="http://beyondbudapest.hu/media/G%C3%A1zgy%C3%A1r-150509-12340.jpg"
style='width:5in;height:240pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image043.jpg"
o:title="G%C3%A1zgy%C3%A1r-150509-12340"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://beyondbudapest.hu/media/G%C3%A1zgy%C3%A1r-150509-12340.jpg" height="320" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image044.jpg" v:shapes="Kép_x0020_68" width="480" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">S amikor a harmadik évezred elején
megáll e szentélyek előtt a megilletődött látogató, egy pillanatra talán
sajnálja, hogy az elavult technológiával egy érdekes, értékteremtő korszak és
életforma tűnt el nyomtalanul.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A gázgyári ingatlankomplexum jövője</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span><br />
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
gázszolgáltatás 70 évnyi termelés után 1984 októberében leállt, 1988-ra pedig
egész Budapest átállt földgázra. A termelés végleges leállítása után
megkezdődött a technológiai berendezések elbontása, a terület rendezése, a
fennmaradásra érdemes épületek más célra történő átalakítása. Ezen kívül már
csak adminisztatív tevékenység folyt a területen, majd 2004 decemberében a
Gázművek átadta a telepet a Fővárosnak. Míg 1908-ban Budapest Székesfőváros
Tanácsa új gázgyár építésére írt ki nemzetközi pályázatot, egy évszázaddal
később a Budapesti Városfejlesztési Zrt. és a Graphisoft Park Kft. az egykor
volt Óbudai Gázgyár ingatlanegyüttes újrahasznosításának fontos lépését jelentő
megállapodásokat készített elő. A volt gázgyári terület szomszédságában
található Graphisoft Parknak 2005-ben értékesített terület árából azt az
igazolódni látszó döntést hozta a főváros, hogy Budapest egyik utolsó
összefüggő, mintegy 210.000 m2-es területét nem egyszerűen eladja, hanem a
fejlesztés előkészítésére egy külön projektelőkészítő társaságot hoz létre. A
főváros egyik büszkeségeként, másrészt viszont súlyos teherként – de kellemes
teherként – jelentkező 16 műemlék épület újjászületésének levezénylésére 2006
júniusában megalakult a Budapesti Városfejlesztési Városrehabilitációs és
Vagyonkezelő Zrt. A cég 310 millió Ft alaptőkével indult, mely abból származott,
hogy a Főváros eladott egy gázgyár melletti „nadrágszíj parcellát” a
Graphisoftnak, amely itt a Technopolis projekt keretében lehetővé teszi más
cégek számára, egy európai fejlesztési központ, pl. technológiai intézet
létrehozását, sőt maga is terjeszkedni fog az ingatlanon. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Fölvetődött,
hogy a BVVV Zrt. a jövőben más rehabilitációkban is résztvenne, de első munkája
mindenképpen az Óbudai Gázgyár területének rendezése lesz. A BVVV Zrt.
áttekintette a területtel kapcsolatos dokumentációt és a Fővárossal kötött
részletes Vagyonkezelési Keretmegállapodás alapján aktualizált Vagyonleltárt,
értékbecslést, majd Ideiglenes és „végleges” Fejlesztési Tervet készített, amit
a Fővárosi Közgyűlés 2007. június 28.-án elfogadott. E terv alapján közösségi
célú beruházások és profitorientált fejlesztési elemek megvalósítható, reális
és komplex programja körvonalazódik, melyet több tömbben és ütemben, magán
ingatlanfejlesztők bevonásával kívánnak megvalósítani. A Fővárosi Közgyűlés
2005. december 20.-án elfogadott fejlesztési programjában többek között a
következő feladatokat határozta meg: <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Fejlesztési célokként<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
egykori Óbudai Gázgyárat, mint a fővárosi barnamezős átmeneti zóna része,
megújuló terület, amely az eredeti tevékenység megszűnésével funkcióváltáson
megy keresztül.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
fejlesztési területen hangsúlyosan jelenjen meg a közösségi
kulturális-szabadidő funkció is, mely részben vagy egészben kapcsolódhat a
területen elhelyezésre kerülő más, irodai, oktatási és egyéb létesítményekhez. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Jelenjen
meg a K + F Technopolis funkció, a szomszédos Graphisoft park tevékenységét
kiegészítve.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
meglévő karakteres, építészeti és technológiai örökség megőrzésre,
újrahasznosításra kerüljön. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Fejlesztési peremfeltételekként<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">környezeti
kármentesítés<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">közmű
infrastruktúra kialakítása<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">közlekedési
infrastruktúra javítása<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;"><span style="mso-list: Ignore;">-<span style="font: 7pt "Times New Roman";">
</span></span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">a műemléki
védettségű épületek megmentése és revitalizációja került meghatározásra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A terület feljesztésében elsődleges
szepet szántak az innovációnak. A koncepció tartalmazta azt a kitételt is, hogy
minden, a terület hasznosításából származó bevételt a rehabilitációra kell
visszaforgatni. Elhatározták, hogy a Gázgyári negyedet a tudományos, művészeti,
gazdasági innováció, és a kreatív iparágak pezsgő mintavárossá fogják
alakítani. Ezen belül egy kulturális központ kialakítását szórakoztató,
kiállítási, művészeti, és rekreációs programok számára zárt és szabadtéri
rendezvényhelyszín kialakítását is tervezték a Központi Örökség fejlesztési
területen. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Fejlesztési
Tervben szereplő Technopolis funkciót kiegészítő oktatási központ megvalósítása
céljából 2008. szeptember 12.-én aláírták az Aquincumi Technológiai Intézet
létrehozását célzó ingatlanértékesítésre és fejlesztésre vonatkozó
megállapodást, amely meghatározó módon hozzájárul az egykori Gázgyár tényleges funkcióváltásához
és a fejlesztési munkák beindításához. A megállapodás megteremtette a területre
visszaforgatható bevételek első részét, amelyből megmenthetők lettek az
összeomlás határán álló tornyok, megkezdődhetett az előközművesítés és a
további területelőkészítés. Az Észak-Budai térség kiemelt városfejlesztési
feladatát képezi a dicsőséges múltú Óbudai Gázgyár patinás épületeinek új
funkcióval történő felruházása, amely Észak-Budapest új arculatát fogja
meghatározni. Első lépésként a 21 hektáros terület mintegy 7 hektáros része
került értékesítésre a szomszédos Graphisoft Park Ingatlanfejlesztő Kft.
részére, abból a célból, hogy a Technopolis funkció kiegészítéseként beígért
oktatási tevékenység egy magánegyetem kialakításával mielőbb megkezdődjön, s hogy
ez legyen a Gázgyár revitalizációjának első érdemleges lépése. A Fejlesztési
Terv megalapozta és lehetővé tette a Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) és a
Fővárosi Szabályozási Keretterv aktualizálását, mely az érintettek
közreműködésével korábban már elkészült, de végleges elfogadása
Óbuda-Békásmegyer Önkörmányzata részéről csak az után történt meg, miután
létrejött a megfelelő településfejlesztési megállapodás, amely rendezte a
fejlesztés megvalósításához szükséges járulékos közlekedési igények kielégítését.
A KSZT-hez kapcsolódva elkészült a fejlesztési terület környezetére vonatkozó
Közlekedési Hatástanulmány, amely szerint a projekt előrehaladtával számításba
kellett venni a terület mellett futó Budapest-Dorog-Almásfüzitő vasútvonal
elővárosi közlekedésbe történő bevonását (amely azóta a vasút villamosításával
és a Szentendrei HÉV-re való átszállási lehetőség kiépítésével megtörtént),
valamint egy dunai kikötő létesítését. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_247" o:spid="_x0000_i1050"
type="#_x0000_t75" alt="Képtalálat a következőre: „gázgyár”" style='width:453.75pt;
height:307.5pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image045.jpg"
o:title=" „gázgyár”"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Képtalálat a következőre: „gázgyár”" height="410" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image046.jpg" v:shapes="Kép_x0020_247" width="605" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Óbudai Gázgyár helyszínrajza<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_201" o:spid="_x0000_i1049"
type="#_x0000_t75" alt="Képtalálat a következőre: „gázgyár”" style='width:337.5pt;
height:225pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image047.jpg"
o:title=" „gázgyár”"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Képtalálat a következőre: „gázgyár”" height="300" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image047.jpg" v:shapes="Kép_x0020_201" width="450" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A gázgyári terület műholdfelvétele<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_113" o:spid="_x0000_i1048"
type="#_x0000_t75" alt="http://img1.indafoto.hu/10/7/92727_b9d2778edea727f6719583033e1c5687/23460606_16dcae4e838a2c284e14f4a1277c9841_l.jpg"
style='width:320.25pt;height:213.75pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image048.jpg"
o:title="23460606_16dcae4e838a2c284e14f4a1277c9841_l"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://img1.indafoto.hu/10/7/92727_b9d2778edea727f6719583033e1c5687/23460606_16dcae4e838a2c284e14f4a1277c9841_l.jpg" height="285" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image049.jpg" v:shapes="Kép_x0020_113" width="427" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_101" o:spid="_x0000_i1047"
type="#_x0000_t75" alt="http://fototv.hu/images/gallery/canon-fototura-_2015-11-06/obudai_ganz_foto_fototvhu.JPG"
style='width:318.75pt;height:212.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image050.jpg"
o:title="obudai_ganz_foto_fototvhu"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://fototv.hu/images/gallery/canon-fototura-_2015-11-06/obudai_ganz_foto_fototvhu.JPG" height="283" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image051.jpg" v:shapes="Kép_x0020_101" width="425" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_110" o:spid="_x0000_i1046"
type="#_x0000_t75" alt="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJD2jevOY8UKA1Q1u7qevjBdxquTJBQn3cfk4UdyLgxnGue_4KO-HCFMOfzXjaq0ibPKIgrkEM40fOj29J73BzVCalELoTXbd8HMrHkGrQy3OHbcaXE28AIkxvTWFNcSI5HsiFOKyNMbd2/s1600/L%C3%A1ng+G%C3%A9pgy%C3%A1r.gif"
style='width:316.5pt;height:178.5pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image052.gif"
o:title="L%C3%A1ng%2BG%C3%A9pgy%C3%A1r"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJD2jevOY8UKA1Q1u7qevjBdxquTJBQn3cfk4UdyLgxnGue_4KO-HCFMOfzXjaq0ibPKIgrkEM40fOj29J73BzVCalELoTXbd8HMrHkGrQy3OHbcaXE28AIkxvTWFNcSI5HsiFOKyNMbd2/s1600/L%C3%A1ng+G%C3%A9pgy%C3%A1r.gif" height="238" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image053.jpg" v:shapes="Kép_x0020_110" width="422" /></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">A dízelgenerátor ma is üzemképes. 180
fordulat/perc mellett 800 LE (588 kW) teljesítményt adott le és 110 V
egyenáramot termelt. A generátor a Ganz Villamossági Rt. budai üzemében, a
dízelmotor a Sulzer-féle Láng gépgyárban készült 1912-ben.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Tervbe
vették, hogy a régészeti feltárások befejeztével egy magánegyetemmel is
büszkélkedő, minőségi környezet jön létre a parkos, ligetes, sétányokkal teli
terület bekapcsolásával a főváros életébe. A BVVV Zrt. elkészítette a Gázgyár
kulturális célú revitalizációjára vonatkozó EU pályázati dokumentációt, de a
kiemelt projektek listájáról lekerülve egye ideig nem kapott támogatást. A
gázgyári revitalizáció ugyanis szerepelt abban a programban, amit a Főváros
nyújtott be a kormánynak, az Európa kulturális fővárosa címre pályázva. A
pályázaton azonban nem Budapest, hanem Pécs nyert, így a Főváros saját erőből
volt kénytelen megvalósítani a fejlesztési programot. A Gázgyár ügye akkor
került pályázóképes helyzetbe, amikor elfogadásra került a Főváros Integrált
Városfejlesztési Stratégiája. A lelkes és reményteljes tervezgetések ellenére a
lenyűgöző ingatlan komplexum és épületegyüttes revitalizációja a délibábos
kezdet után 2010-re megtorpant, a projekt további sorsa egy időre kérdésessé
vált.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">De
szerencsére a terület fejlesztését beindító forrásteremtésen át, a szomszédos
Aquincum nevét és szellemiségét, a XX. század elejének magyar építészeti
örökségét egy olyan cég viszi tovább, amely nagyon sokat tett, hogy az egykori
gázgyári területen megvalósítandó mintaértékű fejlesztés mellett mindazon
szellemi erőforrások is üzleti alkalmazást kapjanak, amelyek a magyar
kreativitást hirdetik határainkon belül és kívül. A Graphisoft az első olyan
magyar tulajdonú cég, amely sikeres építészeti szoftvereivel Budapestről
indulva tudott multinacionális céggé válni, és a megszerzett nyereség egy
részét újabb generációk kinevelésére fordítja, miközben a kiépítendő egyetemi
területen mintegy 35 milliárd forint értékű ingatlanfejlesztést valósított meg.
A teljes terület beruházásigényét mintegy 80-85 milliárd forintban határozták
meg, amely fővárosi és központi források hiányában a dolgok jelenlegi állásáig
magántőkéből valósult meg. A Graphisoft Parkot a szoftverfejlesztő Graphisoft
cég - amely megalkotta az egyik legnépszerűbb építész tervezőprogramot –
eredetileg magának építette. A tervezők első ütemben az egykori főkapuhoz
legközelebb eső, szögtöréses alaprajzú, reprezentatív vezetőségi épület
átalakítására kaptak megbízást, majd pár évvel később kezdődött az
épületcsoport többi tagjának tervezése. A Graphisoft tudta, hogy aki a legjobb
építészeket a legjobb tervezőprogrammal szeretné szolgálni, annak saját
környezetét is a lehető legigényesebben kell kialakítania. Ennek a gondolatnak
alapján épül és fejlődik folyamatosan a Graphisoft Park, ahol mára kb. 60 cég
2000 munkatársa dolgozik. 2014-ben végre valóra vált az óbudai álom: az IBS
Nemzetközi Üzleti Főiskola egyik részlege Bécsből átköltözött új budapesti
campusára, a Graphisoft Parkba, vagyis a gázgyár egykori iroda és közösségi
épületébe visszaköltözött az élet. A főiskola számára az egykori igazgatósági,
közösségi, és szociális épületek alkotta tömböt jelölték ki. Az egykori
gyártelep ezzel részlegesen újjászületett. A Graphisoft Park legújabb eleme az
IBS diákszálló kerámiaburkolatú épülete, amely Lukács István, Vikár András, Gál
Árpád, és Bencsik Tamás tervei alapján készült el 2014-ben. Az évtizedekig
tartó elhagyatottság ellenére a terek és az építészeti részletek megőrizték az
igényes, kézműves szintű építőmesteri tudás nyomait. Az épületek felújításakor,
a részleges bontások során tárult fel az épületek eredeti struktúrája. Eredeti
tervek, ill. részletes felmérés hiányában a végleges elrendezés az építési
munkák folyamán menetközben alakult ki. Az építők hónapokon át szinte együtt
éltek a házzal: „…a kibontott nagy terek még a pusztulás nyomaival együtt is
különleges hangulatot árasztottak” – emlékszik vissza Kajdócsi Jenő vezető
tervező. Az elhivatott tervezőgárda odaadó munkája csodát tett, a régi
gyártelep helyén 2014-ben befejeződött több épület, köztük az egykori
igazgatósági épület igényes felújítása, s megkezdte működését az IBS
magánfőiskola. A rekultivált területen épült új irodákban pedig kb. 2000 ember
dolgozik.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Csontváz a szekrényben</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Óbudai Gázgyár működésének
mintegy 70 éve alatt a városigáz előállítása kezdetben sziléziai feketeszén,
majd a dorogi barnaszén száraz lepárlásával történt, s az így keletkezett gázt
száraz és nedves eljárással tisztították, majd kiszállítás előtt hatalmas
gáztartályokban tárolták. A gyártási folyamat során számos külön is
felhasználható értékes melléktermék – kátrány, koksz, benzol, metanol –
keletkezett, de a tisztításra használt ún. gázmassza veszélyes hulladékként
maradt vissza. Ebből az anyagból egy 2500 tonnás mennyiséget helyeztek el a
korábban üzemen kívül helyezett gáztartókban, amelyek eltávolítására 2008-ban
hozta meg döntését a Környezetvédelmi Hatóság. Ezen kívül további talaj-és
talajvíz szennyeződések is keletkeztek, amelyek felszámolására Fővárosi
Gázműveket kötelezték, illetve vállalta a kármentesítést, miután 1995-ben
megvásárolta a területet. A kármentesítésből azonban 18.000 tonna szennyezett
föld elszállításán kívül máig sem lett semmi. Ennek ugyanis a sokszorosára lett
volna szükség, olyan költségekkel, amelyek meghaladták a Gázművek teherbíró
képességét. Callóközi István, a gázgyár egykori igazgatója szerint a
talajszennyezések jellemzően kis és elzárt területekre koncentrálódtak
(kapszuláltak voltak), ezért kisebb beavatkozásokkal kielégítő helyzetet lehet
elérni. Más forrás szerint viszont a gázmassza minden határértéket meghaladó
módon szennyezi a vele érintkező talajt, sőt magas vízálláskor a sárga, jellegzetes
szagú folyadék bemosódik a Dunába is, veszélyeztetve ezzel a Budapest alatt
fekvő települések vízbázisát. (Budapest vízellátása a Szentendrei-szigetről
történik.) A szennyező anyagok többek között higany, ólom, cianid-származékok,
és arzénvegyületek, amelyek nem csak a környéket, de a folyásirány mentén
elhelyezkedő vízbázist is veszélyeztetik. Külön kérdésként vetődött fel a
terület régészeti feltárása, mivel errefelé húzódott a római határvidék és a
szomszédos Aquincum miatt rengeteg régészeti emléket sejtenek a föld alatt.
Aquincum polgárvárosának falain kívül voltak többek között az akkori
ipartelepek (fazekas,- kovács,- és kőfaragóműhelyek), és ide temetkeztek a
város polgárai. A 2005-ben kezdődött ásatások során – amit a beruházó, a Graphisoft
finanszírozott – az első évben mintegy 430 római sírt tártak fel és kiderült,
hogy még többezer temetkezési hely volt a területen. A római korból származó
leletek mellett más kőépületek maradványait is megtalálták már itt a XX. század
elején, pl. egy korai keresztény sírkápolna is állt itt valamikor. A Budapesti
Történeti Múzeum 2017 nyarán fejezte be az előzetes feltárásokat.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Évekig úgy
tudtuk, hogy a kármentesítést hatósági eljárás keretében elvégezték, de mára
kiderült, hogy sokkal nagyobb a baj, mint gondoltuk. Tudomásunkra jutott, hogy
Üröm mellett üregekben és barlangokban is raktak le gázmasszát, továbbá a
Greenpeace helyzetértékeléséből kiderül, hogy kb. 200.000 tonna talaj
szennyeződött gázmasszával, amit a Gázgyár területén ástak el – mondja Simon
Gergely, a szervezet regionális vegyianyag-szakértője. Ez azt jelenti, hogy
teljes talajcserére van szükség, amelynek végrehajtására három súlyponti
területet határoztak meg: a kátrányüzem és a nedvestisztító területe, illetve
ezek környezete, valamint néhány egyéb terület.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape
id="Kép_x0020_196" o:spid="_x0000_i1045" type="#_x0000_t75" alt="https://24.p3k.hu/app/uploads/2017/08/1-26-1-1024x576.jpg"
style='width:453.75pt;height:255pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image054.jpg"
o:title="1-26-1-1024x576"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="https://24.p3k.hu/app/uploads/2017/08/1-26-1-1024x576.jpg" height="340" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image055.jpg" v:shapes="Kép_x0020_196" width="605" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kármentesítésre váró terület.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
környezetvédelmi hatóság által elfogadott terv 24 hónap talajtisztítással és 39
hónap talajvíztisztítással számol. Ez a két tevékenység párhuzamosan is
végezhető, ezt követi majd egy négyéves monitoring időszak. Ez azért pikáns,
mert már tudni lehet, hogy pályakerékpár-pálya épül majd a rekultivált
területen, és a rekultivácis idő tartama az előkészületekkel együtt kb. 100
hónap. Jelenleg folyamatban van egy pályázat előkészítése a mérnökellenőr
kiválasztása céljából, amely várhatóan nyilvánosan, nemzetközi szereplők
bevonásával zajlik majd le.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_209" o:spid="_x0000_i1044"
type="#_x0000_t75" alt="Óbudai Gázgyár régen, Graphisoft Park ma" style='width:453.75pt;
height:304.5pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image056.jpg"
o:title="Óbudai Gázgyár régen, Graphisoft Park ma"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Óbudai Gázgyár régen, Graphisoft Park ma" height="406" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image057.jpg" v:shapes="Kép_x0020_209" width="605" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_221" o:spid="_x0000_i1043"
type="#_x0000_t75" alt="Óbudai Gázgyár régen, Graphisoft Park ma" style='width:453.75pt;
height:303pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image058.jpg"
o:title="Óbudai Gázgyár régen, Graphisoft Park ma"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Óbudai Gázgyár régen, Graphisoft Park ma" height="404" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image059.jpg" v:shapes="Kép_x0020_221" width="605" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A régi gyártelep helyén 2014 óta
működik az IBS magánfőiskola, és a rekultivált területen épült új irodákban
vagy 2000 ember dolgozik.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_270" o:spid="_x0000_i1042"
type="#_x0000_t75" alt="http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/02/75/91/ibs-02.jpg"
style='width:453.75pt;height:302.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image060.jpg"
o:title="ibs-02"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/02/75/91/ibs-02.jpg" height="403" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image061.jpg" v:shapes="Kép_x0020_270" width="605" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_269" o:spid="_x0000_i1041"
type="#_x0000_t75" alt="http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/02/75/91/ibs-14.jpg"
style='width:453.75pt;height:302.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image062.jpg"
o:title="ibs-14"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/02/75/91/ibs-14.jpg" height="403" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image063.jpg" v:shapes="Kép_x0020_269" width="605" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az IBS magánfőiskola óbudai campusa,
2015. július 21. (Foto: Zsitva Tibor)<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_197" o:spid="_x0000_i1040"
type="#_x0000_t75" alt="http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/02/75/91/ibs-21.jpg"
style='width:453.75pt;height:302.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image064.jpg"
o:title="ibs-21"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/02/75/91/ibs-21.jpg" height="403" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image065.jpg" v:shapes="Kép_x0020_197" width="605" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_226" o:spid="_x0000_i1039"
type="#_x0000_t75" alt="http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/01/63/44/body/800-4xvsq3-3.jpg"
style='width:231pt;height:167.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image066.jpg"
o:title="800-4xvsq3-3"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/01/63/44/body/800-4xvsq3-3.jpg" height="223" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image067.jpg" v:shapes="Kép_x0020_226" width="308" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_21" o:spid="_x0000_i1038"
type="#_x0000_t75" style='width:330pt;height:212.25pt;visibility:visible;
mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image068.jpg"
o:title="800-8mfs30-4"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img height="283" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image068.jpg" v:shapes="Kép_x0020_21" width="440" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A víztorony és a három kátránytartó
torony eredeti tervei<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az átgondolt
telepítés a víztornyot és a három kátránytartó tornyot a Duna közelébe
helyezte, és a Duna vizét a földalatt vezette a tornyokhoz. A laikus szemlélő
többnyire nem lát a dolgok mögé, a szakember számára is csak azután válik
világossá ez a komplex földalatti infrastruktúra, miután a tornyokat
testközelből megtekintette és áttanulmányozta a korabeli kiviteli terveket. A
víztorony rajza megmutatja, hogy volt még benne három kisebb tartály a könnyű
és nehéz ammóniákvíz, valamint kátrány részére. A három zömök toronyban 2-2 db
1500, ill. 500 m3-es tartály volt. Ezeket a födémmel együtt rég elbontották
már. A karcsú víztorony és az azt körülvevő három kátránytorony hasznosítására
számos elképzelés született, több diplomaterv is foglalkozott a témával. A
főiskola kialakításával párhuzamosan készült el a Fővárosi Önkormányzat
megbízásából a tornyok állagmegóvása is, amelynek tervezését Kajdócsi Jenő
irodája nyerte el. A rendkívül rossz, életveszélyes állapotú tornyok
szerkezetének megerősítése mellett több helyen a kupolák 8-10 cm vastag
vasbeton héjszerkezetét is újjá kellett építeni. A reménybeli hasznosítás megkönnyítésére
a tornyok közé vasbeton platformok és ezek megközelítését lehetővé tevő lépcsők
lettek beépítve, a lenyűgöző látványt nyújtó belső terek egységét viszont nem
bontották meg. A tornyok revitalizációját a műemléki védettségen kívül
leginkább a talaj szennyezettsége hátráltatja, mivel a kármentesítés itt még
nem történt meg. 2016 végén ott tartunk, hogy az állagmegóvó felújítás
elkészült, de a tornyok új funkciót egyelőre nem kaptak. A három kátránytorony,
a víztorony, és az óraház állagmegóvó felújítása is elkészült. De az Óbudai
Gázgyár még újjászületésre váró öt épületének esztétikai megjelenésén túl
lényeges, hogy építészeti örökségünk e fényes darabjainak hasznosítása során a
napi politika elvtelen acsarkodásainak és határtalan kapzsiságának szintén ne
essenek áldozatul. A dolgok jelenlegi állása szerint a négy toronynak és az
óraháznak még időre van szüksége, valamint óvatos kezekre és tiszta szándékra,
hogy az értékes terület eme néhány ékessége is újjászülethessen. És amikor ez
megtörténik, elmondhatjuk, hogy – akárcsak a mondabeli főnixmadár – az egykori
Óbudai Gázgyár is az újjászületés, a megújulás, az elpusztíthatatlanság
szimbóluma.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_250" o:spid="_x0000_i1037"
type="#_x0000_t75" alt="Képtalálat a következőre: „gázgyár”" style='width:390pt;
height:291.75pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image069.jpg"
o:title=" „gázgyár”"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Képtalálat a következőre: „gázgyár”" height="389" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image070.jpg" v:shapes="Kép_x0020_250" width="520" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A három kátránytorony és a víztorony
állagmegóvó felújítása már elkészült, de új funkció híján egyelőre még
türelmesen várják a feltámadást. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape
id="Kép_x0020_154" o:spid="_x0000_i1036" type="#_x0000_t75" alt="Kapcsolódó kép"
style='width:351pt;height:375pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image071.jpg"
o:title="Kapcsolódó kép"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="Kapcsolódó kép" height="500" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image071.jpg" v:shapes="Kép_x0020_154" width="468" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_229" o:spid="_x0000_i1035"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.viztorony.hu/kepek/gazgyartopik/rajz/01k.jpg"
style='width:280.5pt;height:506.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image072.jpg"
o:title="01k"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.viztorony.hu/kepek/gazgyartopik/rajz/01k.jpg" height="675" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image073.jpg" v:shapes="Kép_x0020_229" width="374" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_236" o:spid="_x0000_i1034"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.viztorony.hu/kepek/gazgyartopik/rajz/02k.jpg"
style='width:280.5pt;height:435.75pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image074.jpg"
o:title="02k"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.viztorony.hu/kepek/gazgyartopik/rajz/02k.jpg" height="581" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image075.jpg" v:shapes="Kép_x0020_236" width="374" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_237" o:spid="_x0000_i1033"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.viztorony.hu/kepek/gazgyartopik/rajz/07k.jpg"
style='width:246pt;height:327.75pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image076.jpg"
o:title="07k"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.viztorony.hu/kepek/gazgyartopik/rajz/07k.jpg" height="437" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image077.jpg" v:shapes="Kép_x0020_237" width="328" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A víztorony eredeti tervei<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_238" o:spid="_x0000_i1032"
type="#_x0000_t75" alt="http://www.viztorony.hu/kepek/gazgyartopik/rajz/08k.jpg"
style='width:263.25pt;height:186pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image078.jpg"
o:title="08k"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://www.viztorony.hu/kepek/gazgyartopik/rajz/08k.jpg" height="248" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image079.jpg" v:shapes="Kép_x0020_238" width="351" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_86" o:spid="_x0000_i1031"
type="#_x0000_t75" alt="http://budapestcity.org/13-album/images/muemlekek/Gazgyar/02.jpg"
style='width:358.5pt;height:239.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image080.jpg"
o:title="02"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img alt="http://budapestcity.org/13-album/images/muemlekek/Gazgyar/02.jpg" height="319" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image081.jpg" v:shapes="Kép_x0020_86" width="478" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=7231415575828267796&useLegacyBlogger=true" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img alt="http://budapestcity.org/13-album/images/muemlekek/Gazgyar/01.jpg" border="0" height="319" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image083.jpg" style="cursor: move;" v:shapes="Kép_x0020_85" width="478" /></a><a href="https://www.blogger.com/blogger.g?blogID=7231415575828267796&useLegacyBlogger=true" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><br /></a><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_85" o:spid="_x0000_i1030"
type="#_x0000_t75" alt="http://budapestcity.org/13-album/images/muemlekek/Gazgyar/01.jpg"
style='width:358.5pt;height:239.25pt;visibility:visible;mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image082.jpg"
o:title="01"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Picture_x0020_11" o:spid="_x0000_i1029"
type="#_x0000_t75" style='width:204pt;height:399.75pt;visibility:visible;
mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image084.jpg"
o:title="A_óbudai_Gázgyár_telepe"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img height="533" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image085.jpg" v:shapes="Picture_x0020_11" width="272" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<br /></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_12" o:spid="_x0000_i1028"
type="#_x0000_t75" style='width:133.5pt;height:189pt;visibility:visible;
mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image086.jpg"
o:title="letöltés (12)"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img height="252" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image086.jpg" v:shapes="Kép_x0020_12" width="178" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Gázlámpa karbantartása
Sepsiszentgyörgyön.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Kép_x0020_19" o:spid="_x0000_i1027"
type="#_x0000_t75" style='width:367.5pt;height:258pt;visibility:visible;
mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image087.jpg"
o:title="5165a8f769d2a"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img height="344" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image088.jpg" v:shapes="Kép_x0020_19" width="490" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Picture_x0020_4" o:spid="_x0000_i1026"
type="#_x0000_t75" style='width:384pt;height:405pt;visibility:visible;
mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image089.jpg"
o:title="Gazlampa"/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img height="540" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image090.jpg" v:shapes="Picture_x0020_4" width="512" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><!--[if gte vml 1]><v:shape id="Picture_x0020_23" o:spid="_x0000_i1025"
type="#_x0000_t75" style='width:258pt;height:347.25pt;visibility:visible;
mso-wrap-style:square'>
<v:imagedata src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image091.jpg"
o:title="Elster-féle nyomásszabályozó 1913-ból."/>
</v:shape><![endif]--><!--[if !vml]--><img height="463" src="file:///C:/Users/User/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image092.jpg" v:shapes="Picture_x0020_23" width="344" /><!--[endif]--></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Elster-féle nyomásszabályozó 1913-ból<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<br />Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-8929334499699226292020-05-10T06:39:00.007-07:002023-03-08T21:58:22.493-08:00EURÁBIA<span style="background-color: black; color: white;"><br />
</span><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="background-color: black; color: white;"><span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="font-size: 24pt; line-height: 115%;">EURÁBIA<o:p></o:p></span><br />
<span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="font-size: 24pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-color: black; color: white;"><span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
kétpólusú világrend megszűnését követően az Európai Unió politikai súlyának
növekedésével párhuzamosan megnőtt Európa fogadókészsége a Közel-Keletről és
Észak-Afrikából érkezők iránt. Régóta meglévő törekvések eredményeként 1995-ben
titokban beindult az ún. „barcelonai folyamat”. 2002-ben a bennfentesek tudták,
hogy az EU kiterjed majd az egész mediterrán régióra, s még mindig publicitás
nélkül, létrejött az Euro-Mediterrán Partnerség (EMP) rendszere. Az „Eurábia” kifejezés
az 1970-es évek közepe táján született egy folyóirat elnevezéseként, amelyet
Lucien Bitterien, a francia-arab szolidaritás társaság elnöke szerkesztett, és
Párizsban, Londonban, és Genfben adtak ki. A lap cikkei minden szinten közös
európai-arab álláspontot és minél szorosabb együttműködést javasoltak. Ezek nem
vidéki értelmiségiek álmodozásai voltak, hanem konkrét javaslatokat fogalmaztak
meg a napi politika szintjén, az európai államok magas rangú tisztviselőivel és
parlamenti képviselőkkel közösen. A mértékadó iszlám szervezetek - a Muzulmán
Testvériség, az Arab Liga, és az OIC - egy pillanatra sem mondtak le arról,
hogy a dekadens Nyugatot - ami alatt Európát és az Egyesült Államokat értjük -
az újra felállítandó iszlám kalifátus uralma alá vonják, hiszen mindhárom
szervezet többé-kevésbé ezért a célért dolgozik. Az Egyesült Államok
olajtermelése 1970-ben tetőzött, jelentéktelen eltéréssel beteljesítve M. King
Hubbert amerikai geológus jóslatát. 1973. október 6.-án kitört a Yom Kippur War
az arab országok és Izrael között. Az október 17.-én Kuvaitban tartott
konferencián az OPEC embargót hirdetett az Izraelt támogató országok ellen, a
nyugat-európai országokba irányuló szállításokat csökkentették, a Hollandiába
és Amerikába irányuló szállításokat leállították. A leszálló ágba került
amerikai olajkitermelés csökkenése és az embargó miatt sosem látott drámai
olajhiány szakadt Nyugat-Európára és Amerikára, ahol úrrá lett a pánik. A tőkés
országokban drasztikus takarékossági intézkedéseket kellett bevezetni, mint pl.
a gépjárművek sebességkorlátozását, sőt néhány országban a benzinjegy rendszert
is. Ez volt az első olajválság. (A szocialista országokat egyelőre nem
érintették a „rothadó kapitalizmus” – akkoriban így mondták – válságtünetei, mi
szovjet olajat és gázt használtunk.) Nyugat-Európa mindig is az arab olaj
kielégíthetetlen éhségű fogyasztója volt, egyszersmind függött is tőle, ami
azóta keveset változott. Az Egyesült Államok akkor még jelentős
olajtartalékokkal rendelkezett, de készleteinek kímélése céljából egyre több
arab olajat vásárolt. A Yom Kippur-i háború három hétig sem tartott, és az
olajembargót a következő év elején feloldották, az öntelt Nyugat
biztonságérzetét azonban ez az incidens alaposan megtépázta. Az első olajválság
után a nyugat-európai országok kétségbeesve dörgölőztek az olaj gazdáihoz, az arab
államokhoz, akik örömmel fogadták a Nyugat közeledését. Az arab országok is
nagymértékben függtek a technikailag fejlettebb országokból érkező segítségtől,
ennek érdekében egyesek a kapitalista, mások a szocialista országokkal
alakítottak ki szoros együttműködést, mint pl. Irak és Szíria. 1973 és 1978
között kemény tárgyalások folytak a Közel-Keleten, ahol az arab államok most
már nem csak pénzt kértek az olajért, hanem politikai tartalmú igényekkel
álltak elő. Mivel a közel-keleti olajtermelő országok muzulmánok is egyben, és
a mohamedán doktrína szerves részét képezi az iszlám terjesztésére vonatkozó
parancs, az arabok felismerték a történelmi lehetőséget, hogy olajfüggősége
által meghódítsák Európát. Az iszlám egyik emblematikus szervezetének, az
1927-ben alakult Muzulmán Testvériségnek generációkon átnyúló írásos terve van
arról, hogyan vonja Allah uralma alá a hitetlen Nyugatot. Hozzáférést
követeltek a tudományhoz, a fejlett technológiához, valamint olyan
intézkedéseket, amelyek elősegítik az arab bevándorlást és az iszlám kultúra
terjesztését Európában. Nyugat-Európa szinte mindent megígért az arab országoknak,
szabad munkaerő áramlást, jó munkakörülményeket, magas fizetést, tanulási
lehetőséget az Euro-arab Párbeszéd elnevezésű projekt keretében. Ennek
megfelelően kötelezték magukat, hogy segítik az arab kultúra, vagyis az iszlám
terjesztését, megszervezik az arab nyelv oktatását, mecsetek épülhetnek, stb.,
vagyis mindazt, ami ma történik körülöttünk, azt az 1970-es évek nyugat-európai
politikusai ígérték meg az iszlámot terjeszteni szándékozó araboknak. Egy öt
éves tárgyalássorozat eredményeként a nyugat-európai országok megállapodást
kötöttek az arab országokkal kapcsolataik erősítésére és kiszélesítésére, amit
1978-ban írtak alá. Dánia élen járt ebben a folyamatban, amely Anker H.
Jorgensen (1922-2016) miniszterelnök kormánya alatt történt. Manapság
Spanyolországban folyik legnagyobb intenzitással az iszlamizáció, ahol
Andalúzia legszebb palotái arab emírek és a szaúdi királyi család tulajdonában
vannak, és ahol már az 1970-es években megalakultak azok a szervezetek, amelyek
előkészítették a terepet, hogy az iszlám visszatérhessen Andalúziába. Nagyjából
ebben az időszakban ütötte fel fejét annak a tervnek a csírája, hogy a
világpolitika formálói létrehozzák Eurábiát, miközben hamis liberalizációval
elaltatják Európát. (Addig azonban hátra volt még a peresztrojka és a
glasznoty, a Szovjetunió felbomlása, illetve a rendszerváltás.) Az olajimportra
szoruló országok pedig egyre többet költöttek olajra és az ő kiadásaikkal
arányban nőtt az olajtermelő országok bevétele, Szaúd-Arábiának pedig lett pénze
az iszlámista terrorizmus támogatására.</span><br />
<span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Bat Ye’or
szerint, amely nézetét az „Eurábia: Az Euro-arab tengely” című könyvében fejti
ki, az olajválság minden bizonnyal nagy lökést adott az euro-arab párbeszéd
beindításához, de ez inkább csak ürügy volt arra, hogy fedezzen egy
Franciaországban amúgy is meglévő politikai törekvést. Miután Franciaország
lehetővé tette az algériaiaknak a bevándorlást, abban a szellemben tette, amit
Charles de Gaulle így foglalt össze 1958. június 4.-én Algériában: „Egész
Algériában egyféle ember van, mégpedig a francia, ugyanazokkal a jogokkal és
kötelezettségekkel.” Az 1960-as években de Gaulle alatt szárbaszökkent
politikát részben az a XIX. századi francia álom inspirálta, hogy egy arab
birodalmat irányítsanak. A Haaretz c. izraeli napilapnak Bat Ye’or elmondta: Az
1960-as években Charles de Gaulle francia elnök az afrikai és közel-keleti
gyarmatok elvesztése, valamint a nemzetközi színtéren a francia befolyás visszaszorulása miatt érzett elkeseredésében elhatározta, hogy stratégiai
szövetséget hoz létre az arab, illetve a muzulmán világgal azért, hogy Franciaország
versenyképes lehessen az USA és a Szovjetúnió hegemóniája által uralt világban.
1967. november 27.-én egy sajtótájékoztatón Charles de Gaulle kijelentette,
hogy Franciaország együttműködése az arab világgal „külpolitikánk központi
része”. De Gaulle elhatározása Európa teljes átalakulásának kezdetét jelenti,
amely szándékos és céltudatos politika eredménye, és amely egybevág Coudenhove-Kalergi
1925-ben megfogalmazott tervével, miszerint a jövő Európáját nem az őshonos
népek fogják uralni, hanem egy kényszerített keveredés eredményeként létrejött
keverék embertípus. A de Gaulle nevével fémjelzett irányvonal ezen a ponton találkozik a pénzhatalmi világelit elképzeléseivel, amelynek végső célja azonban más.
A nacionalista de Gaulle nem az általunk megismert eredményre, országa
iszlamizálására számított, és annak idején Kalergi is keresztény Európában
gondolkodott. Amikor várakozásaival ellentétben az észak-afrikai bevándorlás oly mértékben
fölerősödött, hogy kezdett kinőni az ellenőrzés alól, titokban de Gaulle is
belátta, hogy Franciaország csak addig tud befogadni gyökeresen más kultúrájú
rasszokat, amíg azok kisebbségben maradnak. Az elnök bizalmasai állítják, hogy
de Gaulle komolyan kételkedett abban, hogy Franciaország képes lesz eltérő
hátterű embereknek milliós tömegben otthont adni: a muszlim integráció
lehetetlen, olaj és ecet nem keveredik – mondta később. De Gaulle nem kívánta
országát iszlám uralom alá vezetni, tévedése nyomán most mégis egy olyan Európa
felé tartunk, amely egyre jobban iszlamizálódik, és amely kezdetben óvatosan és
lassan, majd egyre gyorsuló ütemben az iszlám-világ felségterületévé válik. Mint de Gaulle követője, Giscard bevezette a családegyesítést, amit később önéletrajzában legnagyobb hibájának nevezett. Mára egyre világosabb, hogy az Európába bevándorolt muzulmán tömegek
integrálása teljes képtelenség, ehelyett a fordítottja történik: az őshonos
európai népeknek kell alkalmazkodniuk az erőszakos és követelőző bevándorlókhoz,
akik arányban létszámuk növekedésével, egyre nyíltabban tudatják velünk: ez a
föld Allahé. A világot Allah a muszlimoknak teremtette, mi hitetlenek csak
bitoroljuk ezt, amiért Allah meg fog minket büntetni. A Nyugaton egyre erősödő
muzulmán dominancia és káosz viszont nincs ellenére a Wall Streeten székelő
pénzhatalmi világelitnek, amely Európa tönkretételében érdekelt. Látható tehát,
hogy az Eurábia-projekt de Gaulle célt tévesztett Amerika-ellenes politikájának
kibővítéseként értelmezhető, és amely a muzulmán hódítás stratégiájának
életképességéről tanúskodik. 1969 januárjában szimpóziumot tartottak Kairóban
„Második Nemzetközi Konferencia az Arab Népek Támogatására” címmel. A közös
Európai-arab Párbeszéd (EAD) politikai agenda - amelyet de Gaulle belső köre és
az arab politikusok megálmodtak - következő lépéseként 1974 júliusában,
Párizsban megalakították az Európai-arab Együttműködés Parlamenti Szövetségét.
Ennek a szervezetnek, mely Eurábia eszméjének hajtóereje, ma kb. hatszáz tagja
van az összes nagy európai parlamenti pártból, akik saját nemzeti
parlamentjeikben is aktívan képviselik az iszlám érdekeket, csakúgy, mint az
EP-ben. Ezt követte 1977-ben az „Euro-arab párbeszéd” szimpózium Velencében,
majd 1983-ban Hamburgban. A Nyugat-Európát gyökeresen átalakító társadalmi
változások azonban az 1970-es évek végén még nehezen akartak beindulni, mert
egyáltalán nem találkozott az emberek szimpátiájával. Ezért nagyon
körültekintően kellett eljárni, meg kellett tenni bizonyos előkészületeket, pl.
biztosították, hogy a harmadik világból érkezett betelepülők viselkedésével
kapcsolatos negatív tapasztalatok, vélemények, és hírek az újságokban és a
televízióban ne kapjanak hangot. Az 1983-ban Hamburgban megfogalmazott
ajánlásokat sikeresen végrehajtották. Ez a politika látható szféráiban oly
módon nyilvánult meg, hogy arab és más nemzetiségű muszlimok kiváltságokkal és
kedvezményekkel támogatott soha nem látott arányú bevándorlása indult meg
Európába. Bat Ye’or egy Jemye Glazov-nak adott interjú során a FrontPage
Magazinban elmagyarázta, az európai országokban az EAD szoros együttműködést
hozott létre az arab és európai média, a televízió, rádió, újságok,
könyvkiadók, egyetemek, kulturális központok, tankönyvírók és tanulók, ifjúsági
szervezetek, és a túrizmus között.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><br />
<span face=""tahoma" , sans-serif" style="font-size: 14pt;">A vallásközi párbeszéd meghatározó volt a behódolás politikájának
kifejlesztésében, mely a világi eseményekkel párhuzamosan folyik, sőt kezdetét
tekintve megelőzte azokat. Az 1962 és 1965 között lezajlott II. Vatikáni Zsinat
óta megváltozott az egyházi nyelv és a retorika, másképpen kellett tekinteni az
iszlámra, azóta a pápák és a Katolikus Egyház minden főpapja kezét-lábát törve
bizonygatja, hogy a Próféta és Krisztus hite egy és ugyanaz. Ettől kezdve az
iszlámmal csak párbeszédet lehet folytatni, és a muszlimokban – miközben
kamionokkal, gépkarabélyokkal, és késekkel támadnak ránk – csakis testvéreket
szabad látni. Az Iszlám Állam (IS) tetszését viszont egyáltalán nem nyerte el,
hogy Ferenc pápa serényen munkálkodik a keresztények és muszlimok közötti
egyetértés megteremtésén. Az IS úgy látja, hogy amíg az előző pápák a valóságra
alapozva az iszlám ellen beszéltek, mivel belátták az ellenségeskedést a pogány
keresztények és az igazhitű muszlimok között, a mostani pápák – különösen
Ferenc pápa – megpróbálnak egy szívmelengető barátságot lefesteni, arra
ösztönözve a muszlim közösséget, hogy ne kötelezzék el magukat a dzsihádnak,
még ha ez a hitük ellen szól is. Az Iszlám Államot viszont a Katolikus Egyház
simulékonysága megbékélés helyett inkább irritálja, mert az ő ideológiájuk
hajlíthatatlan: a cél Európa és a világ iszlamizálása.</span><span face=""tahoma" , sans-serif" style="font-size: 14pt;"> </span><br />
<span face=""tahoma" , sans-serif" style="font-size: 14pt;">Eurábia eszméje az európai és arab szervezetek szoros együttműködésében
manifesztálódik, egy hálózat, egy szimbiózis, amely de Gaulle elképzelése
szerint egyenrangú partnerséget jelentene a politikában, gazdaságban,
kultúrában, és a demográfiában. De Gaulle és elvbarátai elképzelése szerint
Eurábia olyan gazdasági súllyal és presztízzsel ruházná fel a második
világháborúban elgyengült és segítségre szoruló (Marshall-segély) Európát – és
a projekt motorját, Franciaországot – hogy minden téren lekörözné Amerikát. A
terv kivitelezése a dolog természeténél fogva teljes diszkrécióval kezdődött,
hivatalos szerződések nélkül, az ártatlan hangzású Európai-arab Párbeszéd
fedőnév alatt, az európai miniszterek, az EB, és az Arab Liga képviselőinek
részvételével. A dolog azonban félresiklott, mert az iszlám természeténél fogva
nem partnerséget, hanem egyeduralmat akar, s az európaiak kapcsolatkeresése
kiváló alkalmat nyújtott arra, hogy a Nyugat által 1924-ben megszüntetett
iszlám kalifátus újraélesztésével párhuzamosan vagy anélkül - amelyről az
elmúlt 94 év alatt egy pillanatra sem mondtak le - végre megszerezzék Európát. Az
ENSZ-ben és az EU-ban pedig ott lobbiznak az OIC (Iszlám Együttműködés
Szervezete) képviselői, amely a Vatikán után a második legkiterjedtebb, s
valószínűleg a legbefolyásosabb szervezet a világon. </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-color: black; color: white;"><span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
1970-es években a nyugati egyetemeken elkezdődött a történelem átírása, mint
Orwell regényében, az 1984-ben. </span><span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Eurábia eszméje a
kulturális-tudományos életet is elérte, konferenciák sora foglalkozik az
iszlámmal, az arab világgal, a vallásközi párbeszéddel, ami pozitívumnak
látszik, de valójában csak annyit jelent, hogy ezeken a konferenciákon egyes
tudósok azt bizonygatják, hogy Európa valamennyi vívmánya muzulmán eredetű, még
a felvilágosodás is – ahogyan azt Reinhald Schulze német orientalista
kifejtette. A vallásközi párbeszéd fogalmának, vagyis egymás vallását tisztelő,
egyenrangú felek eszmecseréjének pedig egyáltalán nem felel meg, hogy a
keresztény résztvevők cinkos módon hallgatnak akkor, amikor egyes iszlám
hittudósok a kereszténység és az iszlám zsidó gyökereit egyszerűen letagadják,
vagy azt állítják, hogy a zsidóság ellopta a kinyilatkoztatást, de talán még
megdöbbentőbb a hallgatás keresztény részről annak hallatán, hogy Jézus
"egy" próféta a sok közül. A legvadabb, Európa- és
kereszténységellenes (egyúttal judaizmusellenes) iszlamista nézeteket az
egykori náci orientalista, Sigrid Hunke hirdette, aki a második világháború
idején már deklarálta az iszlám abszolút felsőbbrendűségét, mert úgy tartotta:
az arab befolyás volt az első lépés ahhoz, hogy Európa megszabaduljon a
kereszténységtől – vagyis a judaizmustól. A keresztények, a konzervatívok, a
kommunisták és a pacifisták évtizedeken keresztül nem találtak kivetnivalót
Hunke asszony nyíltan fasiszta téziseiben. </span><span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-color: black; color: white;"><span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
folyamatot 1991 szeptemberében az Európa Tanács parlamenti ülésén most már
nyíltan megfogalmazták és szentesítették, amely ülés „Az iszlám civilizáció
hozzájárulása az európai kultúrához” címet viselte. Az agymosás folyamatában
mára ott tartunk, hogy az új doktrína szerint az iszlám most már nem csak
hozzájárult az európai kultúrához, hanem az európai kultúra voltaképpen iszlám,
amit a Nyugat bitorol. Az elmúlt harminc évben az EGK és az EU kulturális
szervezetei kidolgoztak egy fiktív iszlám kultúrát, valamint a hozzá tartozó
történelmet és imázst, amelyben nincs helye a muzulmán nők kötelező verésének,
a dimmikkel való megalázó bánásmódnak, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, vagy
Pakisztánban élő keresztények ma is tartó legyilkolásának, és a Szaúd-Arábiában
manapság is előforduló kivégzéseknek. Az iszlámot a béke vallásának
aposztrofálják, ezt persze úgy kell érteni, hogy a világon akkor lesz béke,
amikor minden ember Allahhoz fog imádkozni, aki a Korán szerint könyörületes és
irgalmas. (A legközelebbi kivégzésnél szólni kéne a szaúdiaknak,
hogy félreértik az iszlámot!.)<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><br />
<span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1995-ben Bécsben létrehoztak egy irodát
MEDEA néven, amely mintegy ellenőrző és felügyeleti szerv, őrködött/őrködik az
írott és elektronikus sajtó, valamint az internet fölött, és megszületett a
„politikai korrektség” és a „multikulturalizmus” fogalma, amely tartalmát
tekintve a Marxista terminológiából ismert „proletár internacionalizmus” újabb
kiadása. Mit írnak az egyes országokban? Hogyan reagálnak az emberek? Ez az
intézmény lényegében az EAD kutatóintézete. 1996. április 8.-án Kairóban
létrehozták a Civilizációk és Kultúrák Közötti Párbeszéd Alapítványt. Az
alakuló ülésén beszédet mondott Jacques Chirac francia, majd Romano Prodi olasz
miniszterelnök, akik megerősítették: az alapítvány célja, hogy szabályozzon és
koordináljon mindent, amit Európában az iszlámról írnak, mondanak, és
gondolnak. E folyamatban voltaképpen a jogi dzsihád gyakorlati kivitelezése
érhető tetten, amely az 1969-ben alakult Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC)
intenzív lobbi-tevékenységének kézzel fogható gyakorlati eredménye. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><br />
<span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
fősodrású média fölötti totális ellenőrzést kihasználva sokat foglalkoztak a
zsidókat ért rasszista megnyilvánulásokkal, a sajtó pedig azt sulykolta, hogy
mindez csak a neonácik műve lehet. A vizsgálatok azonban sorra kiderítették,
hogy nem a neonácik, hanem a muszlimok voltak az elkövetők. Ez a tényállás
viszont elfogadhatatlan volt a muszlim terjeszkedést támogató politikai erők
számára, ezért a kényelmetlen tényeket ignorálták és az embereket
félretájékoztatták, vagyis hazudtak. Ezt a gyakorlatot Dániában kritizálták,
sőt a New York Times is 2003 novemberében. E melléfogások hatására a muzulmán
stratégák taktikát változtattak és a báránybőrbe bújt farkas trükkjéhez
folyamodtak, vagyis a későbbi sajtóhírek már a „muzulmán kisebbséget” érő
rasszista indíttatású inzultusokról szóltak Európában, újabban pedig Kanadában.
A rendőrség sorra megállapította, hogy a muzulmán bevándorlók által feljelentett
vagy sajtóban elpanaszolt inzultusok nem történtek meg, a befogadó népek elleni
rágalomhadjárat ennek ellenére tarol. Ugyanabban az évben, amikor Bécsben a
médiafelügyeleti hivatal 1995-ben megalakult, szivárgott ki először az EU és az
arab országok részvételével beindult ún. Euro-Mediterrán Partnerség vagy Projekt
(EMP), illetve az ehhez tartozó nyilatkozat híre. 1995. november 27-28.-án,
amikor Spanyolországé volt a soros elnökség, Barcelonában miniszteri
konferenciát tartottak, amelynek zárónyilatkozatát és munkaprogramját nem
hozták nyilvánosságra. Ez a nyilatkozat az EU és tizenkét dél-mediterrán ország
között létrejött globális partnerség alapító okirata. A projekt egy titkos terv
kivitelezésének a folyamatát jelenti, amelynek beteljesülésével létrejön egy új
földrajzi-politikai-gazdasági egység, egy új entitás: Eurábia. Eurábia tervét a
média nem csak elhallgatta, hanem tíz éven át váltig tagadta. A sajtó szerint
ez ostobaság, kitaláció, soha nem volt szó Eurábiáról. Ma már nyílt titok, hogy
1995-ben Barcelonában megállapodás született az EU és tizenkét közel-keleti, és
észak-afrikai ország (Algéria, Ciprus, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Marokkó, Málta,
Palesztin Hatóság, Szíria, Törökország, Tunézia, és Izrael) között az áruk,
szolgáltatások, a tőke forgalmáról, valamint embertömegek Európába történő
szabad beáramlásáról. Meghívást kapott az Arab Államok Ligája, az Arab Maghreb
Unió (UMA), valamint az UMA tagjaként Mauritánia is. A megfigyelőkkel együtt
(Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Monaco, Montenegró) az EMP résztvevőinek
száma 43-ra emelkedett. A barcelonai nyilatkozat értelmében a fölközi-tengeri
partnerek és az úniós országok külügyminiszterei rendszeresen üléseznek
egymással, mely konferenciákat (EN, FR) a barcelonai folyamat euromediterrán
bizottsága készíti elő. Louis Michel belga külügyminiszter (később az EB tagja)
2002-ben kijelentette, hogy „Az EU kiterjed majd az egész mediterrán régióra,
beleértve Észak-Afrikát és a Közel-Keletet is.” (Brüsszeli Napló, 2007. március
27.) Ez lenne Eurábia. 2005-ben az EU ráeszmélt, hogy az 1978-ban aláírt
vállalásaikkal Nyugat-Európa el van maradva, amely vállalások most már az
összes EU tagállamra nézve kötelezőek. Olaf Gerlach-Hansen megbízást kapott
arra, hogy készítsen tervet és tartson előadást Rabathban (Marokkóban) arról,
hogyan lehet ezeket teljesíteni, hogyan lehet az iszlám befolyást most már
intenzívebben ráerőltetni Európa lakosságára. 2005-ben a nyugati televízió csatornák
megünnepelték Eurábia eszméjének tízedik évfordulóját. Az idáig vezető út volt
az ún. barcelonai folyamat, eredménye pedig az Euro-Mediterrán Partnerség, más néven
Eurábia. 2015-ben ünnepelték Eurábia létrehozását, vagyis az Európa
iszlamizálását célzó barcelonai folyamat 20. évfordulóját, amit ma Mediterrán
Uniónak neveznek. Eurábia létrehozása óriási lépés lenne a globalizáció nagyobb
ívű folyamatában a világkormány felé, a folyamatot elindító barcelonai
megállapodás pedig a világtörténelem legnagyobb árulása. Az Európai Bizottság
(Brüsszel, 2008. május 20.-án kelt) COM (2008) 0319 megjelölésű közleményét
közzétették. A „Barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért”
elnevezésű projekttel kapcsolatban 2008. július 13.-án tartották az első
csúcstalálkozót, Párizsban. A Financial Times 2008. december 8.-i száma pedig megírta:
Jön a világkormány.</span><br />
<span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><br />
<span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Európában egyre több őslakos érzi úgy, hogy a tömeges bevándorlás, pontosabban
invázió a békés, kiegyensúlyozott életre vágyó polgárnak egyáltalán nem jó, a
folyamatos muszlim fenyegetések és támadások miatt a normális életvitel
ellehetetlenül. Az ide vezető folyamat okait és célját - Eurábia létrehozását -
mivel az hivatalosan továbbra is titokban zajlik, az emberek többsége nem
látja. Bár az európaiak ma már Eurábia keretei között élnek, egy kissé homályos
tudatosságot leszámítva nagyon kevesen vannak ezzel tisztában napi szinten, és
mire a szédítő sebességű társadalmi átalakulás forgatagában magukhoz térnek,
addigra egy gyökeresen megváltozott világban ébrednek. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><br />
<span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A stratégák tudták, hogy a
projekt következményeként a társadalom életében előkészítetlenül beálló
változások nem lennének népszerűek, ezért nagyon okosan úgy gondolták, hogy
valami látványos és pozitív dologgal kell kezdeni, pl. egy nagy kiállítással a
közel-keleti országokról. Így született meg a „Közel-keleti képek” című,
2006-ban hat hétig tartó kiállítássorozat ötlete, amelynek megrendezésére tíz
várost jelöltek ki Dániában. Soha nem látott mértékű professzionális
agymosó-projekt indult a fiatalok irányába, akik nem csak fogékonyak, hanem a
legvédtelenebb célcsoport is, de a felnőttek sem voltak felkészülve az ellenük
készülő támadásra. Délről jött emberek meséltek nekik az iszlám csodálatos
világáról, arab tanárok jöttek a dán iskolákba, vagy fordítva: dán gyerekek
utaztak hozzájuk és eredeti helyszíneken hallgatták, hogy milyen fennkölt dolog
is az iszlám. Aki esetleg a lefejezésekről, az újjak levágásáról, vagy a nőkkel
és a dimmikkel való megalázó bánásmódról, netalán a rabszolgaságról és arról az
évi több ezer nőről, akiket a saját családjuk gyilkol meg Pakisztánban, - kezdene
kérdezősködni, az persze iszlamofób, gyűlöletkeltő, szélsőjobbos, fasiszta, és
rasszista. Az iszlám erőszakos terjesztése könyörtelenül folyik az iskolákban,
mint ahogy azt egy 2014-ben Birminghamben történt eset bizonyítja.
Nyilvánosságra került egy négyoldalas dokumentum arról, hogyan kell elüldözni
az állami iskolák nem muszlim vezetőit, tanárait, és személyzetét, és hogyan
kell kineveztetni olyanokat, akik az iskolákat muzulmán elvek szerint vezetik
és működtetik. A tájékozatlansága miatt kiszolgáltatott és védtelen nyugati
polgárnak fogalma sincs arról, hogy a migráció, az elvándorlás, amit hidzsrának
hívnak, nem feltétlenül az otthoni körülmények elviselhetetlensége miatt
történik. A hidzsra az iszlám terjesztésének szokásos eszköze, amit az
olajválság utáni tárgyalások során ravaszul számításba vettek. Elmenni egy új
területre az iszlám terjesztésének érdekében (és esetleg meghalni), az egyik
legerényesebb cselekedet az iszlámban. A dolgok jelenlegi állása szerint
Franciaország és a többi nyugat-európai ország már nem képes megváltoztatni
politikáját: Eurábia egy olyan projekt, amely a propagandán, médián, gazdasági
segélyeken és szervezeteken, egyházi támogatásokon, oktatáson és kultúrán,
tudományos együttműködésen, bevándorlás-politikán keresztül fogant meg,
terveztek meg, és folytatnak következetesen. Generációk nőttek fel ebben a
politikai miliőben, arra nevelték és kondicionálták őket, hogy támogassák
mindezt, és ezzel együtt éljenek. A megállíthatatlannak tűnő muszlim
bevándorlás egy félrement falat, amelyet Európa sem lenyelni, sem kiköpni nem tud.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-color: black; color: white;"><span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Európát
eladták a nyugati politikusok olajért, politikai túlélésért, vagyis hatalomért
cserébe, akkor, amikor még nem voltunk EU tagok. Abból a tényből, hogy az 1973
és 1978 között az arab országokkal folytatott tárgyalássorozatban az akkori
szocialista országok, köztük Magyarország nem vett részt, az következhet, hogy
ezen országokra nem vonatkozik az akkori nyugat-európai országok
kötelezettségvállalása az arab kultúra, vagyis az iszlám terjesztését, illetve
a tömeges bevándorlás elősegítését illetően. </span><span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ami körülöttünk zajlik,
az háború a javából, egy ún. nem konvencionális háború, amelynek célja ugyanaz,
mint az összes többi háborúnak: az élettér és az élet erőforrásainak
megszerzése. E háború előkészítő szakasza volt az évtizedekig tartó
pszichológiai befolyásolás, a bűntudatkeltés, mely a teljes önfeladásig
terjedhet, ez történt Nyugat-Európa őshonos népeivel. A Nyugaton évtizedeken át
folytatott, felforgató tevékenység néven ismert technika kevésbé érintette
Kelet-Európát, és a kelet-európaiaknak történelmükből fakadóan sem lehet
bűntudata az iszlámmal szemben, sőt… A nyugati politika cinikus közel-keleti játékai
ellenére is tévedés azt hinni, hogy az iszlám világ Európa elleni összehangolt
támadása az önmarcangoló Nyugat bűneinek következménye lenne. Éppen
ellenkezőleg, az iszlám világ volt az, amely az elmúlt évszázadokban állandóan
Európa meghódítására tört. A Szentföld, Bizánc, a középkori Hispánia,
Franciaország, Szicília, a Balkán és Magyarország, a szaracénok betörései
Rómába és egyéb itáliai városokba, Svájcba, északkeletről és délkeletről
Oroszországba, Bécs ostroma, az elkövetett vérontások ellentmondanak annak az
Európában mesterségesen elterjesztett nézetnek, hogy Európa lenne az, akinek
bocsánatot kell kérnie a muzulmán világtól, s a neves brit orientalista,
Bernard Lewis ugyanezt a nézetet képviseli. A Nyugat részéről többször
kimondott mea culpát az iszlám világ részéről sohasem követte hasonló
bocsánatkérés, és ezt az egyoldalú meghunyászkodást a muszlimok a gyengeség
jeleként értelmezik, amely őket – farkasfalka módjára – támadásra készteti.
Európa nyugati fele már annyira hűtlenné vált egykori eszményeihez,
mindenekelőtt a szabadsághoz, hogy immár valóban Eurábiának lehet nevezni.</span></span><span face=""tahoma" , "sans-serif"" style="background: white; color: black; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<h2>
</h2>
Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-77494791095107799412020-05-09T21:25:00.071-07:002022-04-09T10:51:19.726-07:00CELEBEK: AZ EMBERISÉG MEGRONTÓI?<span style="background-color: black; color: white;"><br />
</span><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="background-color: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">CELEBEK: AZ EMBERISÉG MEGRONTÓI?<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="background-color: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: black; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; background: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Lucifer birodalmának felépítése érdekében – amelyet Új Világrendnek
hívunk,- hogy kialakuljon egy értékvesztett, zavarodott, lebutított,
hírességmegszállott társadalom, amely birkanyáj módjára, kritikátlanul követi
majd erkölcsi értékek híján lévő, ám népszerű vezetőit, fontos szerep jutott a
különféle celebeknek. Az emberek nagyon rövid idő alatt TV függővé váltak.
Szinte kivétel nélkül azt hiszik, hogy a sokféle szórakoztató program, a
filmek, drámák csakis azért vannak – és nem többek – mint egyszerű
szórakoztatás. De ez soha nem volt így. Minden kormány rendelkezik kulturális
osztállyal vagy annak megfelelő részleggel. Az egykori Szovjetúnióban is volt
ilyen részleg, a rendezőket, színészeket pedig a kultúra letéteményesének,
követendő példának tartották az emberek, de hasonló mechanizmus alapján működik
a hollywoodi sztárok kultusza is. Ha az ember arra néz, amerre a csillagok vannak, bárki bárhonnan láthatja őket, ezért viszonyítási pontok. A híres emberek, akik ott állnak a színpadon, mozivásznon, TV képernyőn, ők is viszonyítási pontok, mert mindenki láthatja őket, aki oda néz, ahol vannak, ezért nevezték el őket sztároknak, azaz csillagoknak. Minden, amit bárki megnézhet, amire elegendő figyelem irányul, viszonyítási ponttá válik. Hírességnek lenni annyi, mint viszonyítási pontnak lenni. Sokkal több ez, mint pénzszerzési lehetőség, mint megélhetési forma. Azt jelenti: modellnek lenni, mintának lenni, "tanárnak" lenni. Híresnek lenni annyi mint viselkedésmintát nyújtani, tanítani. Akár tudatában van ennek a híresség, akár nem. Tetszik vagy nem tetszik, minden sztár néptanító, akár tudomást vesz róla, akár nem. A zene emocionális hatása közismert. Aki a kellemes érzéseket felidéző zeneművet közvetíti az emberek felé, fenn áll a színpadon ezer fős közönség előtt, akik lent vannak a nézőtéren. Mindannyian fölfelé néznek, és a zenészt bámulják. Amit a zenész mond és képvisel, a pavlovi reflexek működése alapján igen sokat nyom a latban. Ha ír egy számot arról, hogy milyen jó marihuánát szívni, vagy a magánéletében heroint fogyaszt, akkor ezzel ténylegesen drogossá tesz embereket, amiért - mint felbujtót - börtönbe kellene zárni. Ha pillantást vetünk a világ hírességeire, azokra az emberekre, akiket az emberek csodálnak és követnek, és látjuk, hogy közülük mennyien alkoholisták, kábítószerfőggők, köztörvényes bűnözők, pszichopaták, vagy egyszerűen csak értelmi fogyatékosok, akkor elég meggyőző magyarázatot kapunk arra, hogy a világ mitől olyan, amilyen. A hírességek tekintélyek. Az ő közvetítésükkel árucikkeket, életmódokat, értékrendeket, eszméket, és gondolatokat lehet eladni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: black; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; background: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: black; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; background: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A szociális üzenetek közül a legfontosabbakat a mozifilmek vezetik be életünkbe kiélezett drámai helyzetekkel és felfokozott érzelmek szekvenciájával. Nem
logikus, tényszerű szekvenciákkal, hanem érzelmi állapotok létrehozásával,
amelyeket agyunk regisztrál, az így bevésődött üzenetek, magatartásminták
észrevétlenül személyiségünk részeivé válnak. A média által közvetített
üzenetek nem racionálisan, hanem kritikai képességünket megkerülve, majd
leépítve, érzelmeinken keresztül hatnak ránk. Idegrendszerünk védekező
mechanizmusai ezeket az érzelmeken keresztül érkezett üzeneteket nem képes
szelektálni, kivédeni, mint egy vita vagy előadás esetében, gyakorlatilag
szabadon lehet feltölteni ismereteket, gondolatokat, sztereotip
magatartásformákat, mint egy számítógépre. Ezt végzi a kultúraipar. Csak annyi
kell, hogy az emberek időről időre megkapják az új feltöltéseiket, és
átformálható egy egész ország vagy régió. A médián keresztül mind ugyanazokat a
frissítéseket kapják, meghatározott irányvonal mentén, ezt nevezzük ma
politikailag korrekt tájékoztatásnak. Egy teljesen hétköznapi termék reklámja is gyakran több, mint marketingfogás. A Coca Cola reklámban pl. másodlagos maga a termék, elsődleges az, hogy gondolatokat közvetít és magatartás mintát nyújt. A dokumentumfilmek is mindig egy
meghatározott vonal mentén haladnak, és jutnak el a végkövetkeztetésre.
Legtöbben ezt nem veszik észre, azt hiszik, hogy most kapták meg a tényeket az
adott témával kapcsolatban, azokból az a teljesen világos következtetés vonható
le, amit a végén megad a szakértő. Minden korosztály megkapja a maga műsorát,
de az elsődleges célpont mindig a fiatalság volt. A hamis világkép kialakítása
a hazugság legkifinomultabb formája, s a hazugság futóhomokjára álmodott
kártyavár felépítésén – mintha Sátán kőművesei lennének – rivaldafényben
sütkérezve dolgoznak a celebek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: black; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; background: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: black; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; background: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Szentírás nyíltan szól azokról az eseményekről, amelyek az utolsó
időkben fognak bekövetkezni. Pál apostol például azt mondja, hogy a kárhozat
fia (a bűn embere) eljövetele előtt először nagy hitvesztésnek (aposztáziának)
kell bekövetkeznie. „<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Akkor, ha valaki azt
mondja: nézzétek, itt a Krisztus, vagy amott! – ne higgyétek. Támadnak ugyanis
hamis krisztusok és hamis próféták, és nagy jeleket és csodákat művelnek, hogy
tévedésbe ejtsék a választottakat is, ha lehetséges volna.</i>” Sátán a
megtévesztés virtuóz nagymestere, amivel a hívőknek nem mondok újat, de a
keresztény tanításokban járatlan kortársaink számára fantasztikusnak, sőt
hihetetlennek tűnik mindaz, ami körülöttünk készül. Amióta Adam Weisshaupt, a
jezsuita egyházjog-tanár megfogalmazta tervét az Új Világrendről, azóta a
szabadkőművesek, az illuminátusok, és szövetségeseik ennek a tervnek
kivitelezésén fáradoznak. Lincoln tudta, hogy a jezsuiták nem felejtenek, és
nem állnak el a világkormány létrehozását célzó tervüktől. A világ-összeesküvők
stratégiája mögött majd’ két évszázada sátáni intelligencia és kiváló koponyák
tudása működik, olyan, amilyet átlagember el sem tud képzelni. A valóság
fantasztikusabb, mint a képzelet. A szocializmus évtizedei alatt, a
marxista-leninista filozófiára épített oktatás azt tanította, hogy a világ
megismerhető. Ez a nagyon elvont és látszólag ártalmatlan tézis mélyreható
következtetéshez vezet: ahhoz, hogy miután minden tudást megszerzett, az ember
istenné válik. Vagy legalábbis annak képzelheti magát, miután hatalmas erők
birtokába jutott. Ez az életérzés a következő mottóval jellemezhető: „Isten
megteremtette a világot, a többi a mi dolgunk.” A New Age szerint a bűn fogalma
nem létezik, az embernek a tudat felszabadítására van szüksége, hogy saját
erejével szét tudja repeszteni léte korlátait. Vannak tudományosnak titulált
módszerek, melyek azt ígérik, hogy az embert felsőbbrendűvé formálják. Ezt ígéri
az agykontroll és a hasonló tréningek. Serge Monast kanadai újságíró
(1945-1995) halált megvető bátorsággal az ún „Torontói Jegyzőkönyv”
közzétételével tudomásunkra hozta (ami az életébe került), hogy az Új Világrend
vallása az egységes világvallás, a készülő világdiktatúra ideológiai alapja,
amely nélkül Lucifer NOVUS ORDO SECLORUM-ának bevezetése lehetetlen. A NASA
Blue Beam Projectje annak eszköze, hogy az Egyesült Államok a világot az
Antikrisztus uralma alá vezesse. A Kék Sugár Program első lépésben átalakítaná,
átértékelné az összes régészeti ismereteinket oly módon, hogy a bolygó bizonyos
pontjain földrengéseket idéznek elő, amelyek során hamis bizonyítékok kerülnek
majd elő, amelyek kapcsán „kiderül”, hogy a Föld mélyén misztikus titkok vannak
eltemetve. Az új „felfedezések” felhasználásával megmagyarázzák majd az
embereknek, hogy az összes vallás tanításai hibásak. Ennek a dezinformációnak a
köztudatba való becsempészését és elfogadtatását a mainstream média és a
szórakoztatóipar már megkezdte a „2001: Space Odyssey”, valamint a „Star Trek”
sorozat bemutatásával. A Jurassic Park népszerűsíti az evolúció elméletét,
amely azt sugallja, hogy az Istennek tulajdonított szavak tévesek. Serge Monast
szerint ez az első lépés az emberiség sorsára vonatkozó nagy tervben. Amit
akarnak az nem más, mint apró lépésekben lebontani, hiteltelenné tenni, majd
elpusztítani kezdetben az összes keresztény, később muzulmán hittételt is a
bolygón. Jelenleg az iszlám a menő, a preferált vallás, de a muszlimok sem
sejtik, hogy ez csak egy stáció, egy munkafázis a világ Antikrisztus uralma alá
terelésének folyamatában. A Blue Beam Projekt betervezett produkciója egy
gigantikus Show műsor, amelynek során műholdakról háromdimenziós holografikus
képeket vetítenek az égre a világ különböző részein, differenciáltan, a helyi
sajátosságoknak megfelelően. Ehhez már létezik a megfelelő technológia, és
megkezdődött a gyerekek agyának kondicionálása arra, hogy a virtuális világ fontosabb,
mint a valóság. Filmek (pl. az E.T.) könyvek, társasjátékok sokasága igyekszik
megszerettetni ördögi szörnyeket, elhitetni, hogy a Sátántól nem kell félni,
sőt segítséget is lehet tőle kérni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: black; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; background: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: black; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; background: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1960-as évek eleje óta egy új, az egész világra kiterjedő, nem
világosan felismerhető, a lelkeket észrevétlenül erodáló, ifjúsági vallás
keletkezett: a popzene. Ez a kvázi vallási szubkultúra, melyet afrikai és
hinduisztikus spiritualitás táplál, romboló szembeszegülés menhelye, és mint
repedés a falon, okkult hatalmak betörési pontja is egyben. A popzenében – melyben
kétségkívül igazi zenei remekművek is születtek – egy-egy „jó szám” szövege a
Sátánhoz intézett kérés, vagy neki címzett fogadalom direktben, vagy elrejtve.
1973-ban gombamód elszaporodtak a DJ-k, a média meginterjúvolta a legmenőbb
popsztárokat, akik közvetítették a tudatmódosító szerek beteges kultuszát, s akik gyakran be voltak tépve, volt, aki leesett a székről.
Magatartásmintát nyújtva ezzel a fiatal generáció számára, hogy azok kövessék. Mert így működünk.
Egyik majom utánozza a másikat. A riporter pedig ilyeneket mondott: ejnye-ejnye
gyerekek. Rosszalkodtok? A hóbortjaival mindenkor élenjáró Kaliforniában megszületett a hippi mozgalom. A hippi kultúra központjában, San Francisco Haigh-Ashbury negyedében 1967-ben, a "szeretet nyarán" mintegy 100 ezer hippi élt a kommunákban. Tavasszal itt állt össze a később hírhedté vált Manson "család", bár ők valójában nem illettek a szeretetet és békét hirdető közegbe, Manson mindenesetre rajongott a Beatlesért. A szelíd hippik, a "virággyerekek" a társadalomból való kivonulást hirdették, szembe fordultak a korábbi nemzedékek prüdériájával, kritikával illették a fogyasztói társadalom hagyományos értékrendjét, és elítélték az éppen gőzerővel tomboló vietnámi háborút. A hippiség lényege nem más, mint a polgári életforma megvetése, elhajítása. De nem direkt támadás ellene, mert a hippi nem támad, nem harcol, nem agresszív, nem gyűlölködik, egyszerűen csak hátat fordít és elvonul. Egy egész csomó tagadás: nem öltözik, nem mosdik, nem lakik, nem termel, nem gyűjt, nem dolgozik, nem fogyaszt. De nem is néz, mert a világból csak annyit érzékel, hogy gyűjtési szenvedély és hatalomvágy mozgatja az emberiséget. A szabadság fogalma a hippi számára annyi, hogy nem vesz részt semmiben. Úgy él, ahogy a virágok: öntudatlanul vagy majdnem öntudatlanul, magáért az életért. Gitárral a vállán és méregdrága drogokkal a zsebében. A szelíd hippiktől vették át a hollywoodiak a megjátszott szembefordulást a társadalmi normákkal, a kevésbé megjátszott szexuális szabadosságot, és a tudatmódosító szerek használatát. A kábítószer használatnak Timothy Leary személyében tudós prófétája is akadt, akit Beatlesék dalban dicsőítettek: Lucy in the Sky with Diamonds - azaz Lucy az égben gyémántokkal. Az LSD (Lizerg-Savas Dietilamid) az egyik legpusztítóbb kábítószer volt akkoriban, mára pedig látványos "fejlődés" ment végbe a drogok kémiája területén is. 1969 augusztusában lezajlott a hippi mozgalom legikonikusabb eseménye, a legendás Woodstock fesztivál, amely átalakította a nyugati populáris kultúrát, elementáris hatással volt a következő évtizedek könnyűzenéjére, és megalapozta a mára dollár-milliárdokat termelő modern fesztiválipart. Bár a hippik a kapitalizmus és a fogyasztói társadalom elleni lázadást demonstrálták, több woodstocki fellépő - pl. Janis Joplin, a The Who, és a hippi bandaként ismertté vált The Grateful Dead - magasztos eszméiket félretéve, előre kérték a gázsit. Bob Dylan, Loan Baez, és nem utolsó sorban John Lennon volt az eszményképük, aki Imagine (Képzeld) című dalában egy idealizált világról álmodik, olyanról, ahol nincs magántulajdon. Ez igen kűlönös, mivel a kommunizmus levitézlett eszméje végső soron erről szól. Ahhoz képest, hogy Lennon egy tulajdon nélküli társadalomról álmodott (vagy legalábbis áradozott), halálakor szép örökséget, 250 millió dollár értékű vagyont hagyott maga után. A hippik legkedveltebb kábítószere a marihuána, a hasis, és az LSD volt, egy ember heroin túladagolásban halt meg. Woodstockban, ahol tíz résztvevő közül kilenc fogyasztott marihuánát, 33 személyt letartóztattak drogügyletekkel kapcsolatban. Hogy a kábítószerek egyértelmű káros hatása ellenére, a tudományos bizonyítékok ellenére, a számtalan tönkrement élet ellenére, a bűnözéssel való szoros kapcsolata ellenére, a drogfogyasztásból következő társadalmi ellehetetlenülés ellenére, és annak ellenére, hogy egyetlen példa sincs arra, hogy a kábítószer valakit jobbá tett volna, miért fordulnak mégis fiatalok milliói a kábítószerekhez, bálványaik droghoz való hozzáállásában keresendő. A világ legsikeresebb drogügynöke egy kábítószerfüggő szupersztár. Senki sem képes annyi embert függővé tenni, mint az ő példája. Sikerült odáig eljutnunk, hogy manapság emberek kérkednek azzal, hogy őrültek. Az emberiség történetében sohasem volt még annyira szalonképes az őrület és a romlottság, mint manapság. Ezt elérni nagyon komoly és nagyon átgondolt munkát igényelt a legfelsőbb kaszt részéről, hiszen egész generációk természetes józanságát és lelki egészségét kellett tönkretenni hozzá, Az 1970-es évek elején új könnyűzenei műfaj jelent meg New York Bronx negyedében, mely az évtized végére kezdett népszerűvé válni, ez volt a rap. Idővel elszaporodtak a rappelő csoportok, amelyek gyakran korábbi bűnbandák tagjaiból verődtek össze, mint pl. az Afrikaa Bambaataa alapította Universal Zulu Nation csoport, amely ma már nemzetközi szervezetként működik. 1979-ben megjelent az első lemez (The Sugarhill Gang: Rapper's Delight), amely a Billboard Hot 100 slágerlistára került, ezzel az új irányzat kijutott a nagyvilágba. Az 1982-ben kiadott The Message (Az üzenet) című szám felkeltette a legfelsőbb kaszt figyelmét a műfaj iránt, ez a dal ugyanis húsba vágó politikai üzenetet hordoz az elnyomásról. A dal szövege a belvárosi szegénység okozta stresszt és nyomasztó érzést írja le, és hogy hogyan csábítja a nincstelenség, a kilátástalanság a fiatalt bűnözésre, amiért aztán börtönbe zárják. A legfelsőbb kaszt vette a lapot és akcióba lépett a rap tönkretétele érdekében. Pontosan tudják, hogy az emberek szabadság iránti vágya alapvető lelki szükséglet, és nagyon erős. De tudják azt is, hogy ez a szükséglet könnyen kijátszható, vakvágányra terelhető. A bevált séma szerint minden generációnak adni kell valamit, amit a szabadsággal azonosíthat, amivel a polgár szabadnak érezheti magát. Szabadságot ugyan egyetlen generáció sem kapott soha, amióta világ a világ, csak illúziót. Szimbólumokat, amelyek remekül megadják a szabadság illúzióját, azokat igen. Így váltak az olyan nevetséges semmiségek a szabadság szimbólumaivá, mint a miniszoknya, hosszú haj, szakadt farmernadrág, vagy az autópályán való száguldozás. Ezt kapják az emberek, semmi mást. Minden generációnak kell valami semmiség, ami ellen lázadhat, miáltal megélheti a szabadság illúzióját. Ez az elv. Fiatalok milliói hiszik azt, hogy akkor lázadnak, ha alkoholt isznak, marihuanát szívnak, prostituáltként élnek, kisebb-nagyobb bűncselekményeket követnek el. De, hogy mi ellen lázadnak, azt maguk sem tudják, mert a lázadó ösztön, mely életkori sajátosság, a mélytudatban szunnyad, és csak ritkán emelkedik a felszínre, a tudatosság szintjére. Minden generáció a rendszer ellen lázad, bár nem tudják, nem látják át az emberek, hogy voltaképpen mi a rendszer. A lázadásuk mindíg valamilyen engedetlenségi mozgalom volt, akárminek nevezték is, és sohasem volt tényleges lázadás. A fiatalok besétálnak a csapdába és bőszen azt hiszik, hogy most jól fellázadtak. A legfelsőbb kaszt a rendszer elleni suta lázadást csinált a rapből - amely az utolsó szabad zenei műfaj volt - oly módon, hogy kitalált egy újabb álnok hazugságot, egy újabb gondolatbálványt, melyet életük mottójává tett, s amely így szól: élj a mának. Az ihletet egy Horatius által ránk hagyott római mondás adta: élj a mában. A legfelsőbb kaszt "kultúrfelelőse" ezt a mondást átfogalmazta, és élj a mában helyett élj a mának lett az élet vezérfonala, az új gondolatbálvány. A kettő között csupán egy rag a különbség, de a gondolat eredeti jelentését visszájára fordította. Az élj a mában azt jelenti, ragadd meg a napot, ne halogass. Ezzel szemben az új értelmezés arra szólít, hogy ragadd meg és zsákmányold ki a pillanatot, vesd el a jövőt. Míg a mondás eredetileg egy bölcs életstratégia, hasznos vezérelv, addig kiforgatott formájában sérülékennyé teszi, megnyomorítja az embereket, kiszolgáltatottá teszi őket az elnyomás számára, és abszolút alkalmas arra, hogy Sátán uralma alá hajtsa az arra fogékony embereket. Hiszen ha csak a ma van, csak a mai nap létezik, akkor minden a pillanatról szól, csak a pillanat létezik. Ez az állati szint. Ez után már csak sztárt kellett csinálni néhány züllött bűnözőből, és minden ment a maga útján. Ma a rap a bűnöző életforma és értékrend elsőszámú reklámhordozója a kultúrális életben. Továbbra is előfordulnak kemény szövegek, vallási, ideológiai, politikai üzenetek, de ezek már csupán szükséges műfaji elemek, színpadi kellékek, gyerekes toporzékolás, amit senki nem vesz komolyan. A kaszt rutinosan elbánik azokkal, akik lázadnak ellene. Egy kis pénzért, egy kis szexért, hírnévért megveszi a lelküket, és a lázadók előlépnek propagandistákká, amit maguk sem vesznek észre. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="background-color: black; color: white; font-family: "times new roman", serif; font-size: 18.6667px;">Woodstock a szabadség és az élet szeretetének pogány ünnepe volt, de ami ötven év alatt kifejlődött belőle, az nem egyéb, mint a posztmodern kapitalizmus álarca mögé bújt neoprimitivizmus és digitális idiotizmus emberellenes világszektájának tobzódása lett. Amit ma művészetnek hisznek, nem művészet. Csupán a legfelsőbb kaszt szócsöve, a propagandagépezet része. Az igazi művész nem egy csodabogár, egy furcsa, különc figura, akit senki sem ért igazán. Az igazi művész nem egy bolond, nem egy züllött alak, aki csak a pillanatnak él. Az igazi művészet nem arra való, hogy a szexre vagy deviáns viselkedésre irányítsa az emberek figyelmét. Az igazi művészet nem arra való, hogy általa hazugságokat és önpusztító magatartásmintát sulykoljanak az emberekbe. Az igazi művész csak azért, hogy önmaga lehessen és szabadon alkothasson, dacolni merészel a világ minden tekintélyével. A művészet feladata, hogy utat mutasson, hogy jó és rossz példákat állítson az emberek elé, amiböl tanulhatnak. Hogy egyszerűvé és érthetővé tegye ami bonyolult, hogy emészhetővé tegye a nehéz dolgokat, hogy szépséget hozzon a világba. A művészet a legtisztább értelemben vett tanítás. Eredetileg ez az, amiről a művészet szól.</span></div><div class="MsoNormal"><br /></div><div class="MsoNormal"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-color: black; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; background: black; color: white; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A hangrögzítés elterjedése új és elsöprően hatékony módszert kínált Sátán
üzeneteinek közvetítésére, amelyet Aleister Crowley (1875-1947), a legnagyobb
hatású sátánista mágus javasolt elsőként 1913-ban megjelent Magick című
könyvében. A populáris zeneszámokban elrejtett üzenetek módszere új fogalomként
vonult be a popzenei életbe, melyre az angolban konkrét kifejezés születetett,
a „backmasking”. A backmasking a Beatles 1966-ban megjelent „Revolver” című
albuma révén jutott el a fiatalok széles rétegeihez, majd más nagymenő előadók is vállalták a Sátán szócsövének szerepét. Crowley azt ajánlotta
tanítványainak, tanítsák meg a fiatalokat, hogyan kell transzba esni,
tudatállapotukat megváltoztatni, ezáltal a magasabb démoni világgal kapcsolatba
lépni. Crowley hívei között szerepel többek között Ozzy Osburne, Syd Barrett a Pink Floyd alapítója, s a Beatles egyik népszerű albumának borítóján ott virít Crowley szigorú tekintetű arcklpe. George Harrison érdeklődni kezdett az indiai kultúra és a hinduizmus iránt, majd 1967-ben megismerkedett Maharishi Mahesh jógival, aki bevezette a Beatles tagjait a transzcendentális meditációba (TM). Harrison és John Lennon sohasem adta fel a hinduizmusba vetett hitét. Kenneth Angle nevű tanítványa által Crowley lett a Rolling Stones
szellemi vezére, és be is avatta őket a szellemek világába. Ugyanezt látjuk a
Beatlesnél is. John Lennon egy interjú során kijelentette Hamburgban, hogy a
Beatlesnek nagyobb hatása volt mint Jézus Krisztusnak, sőt hatásuk nőtt az
által, hogy eladták a lelküket az Ördögnek. A sokmilliós közönségből akadtak
néhányan, akik nem csak hallgatták, hanem vizsgálták is a zeneszámokat, és
tartalmukat illetően érdekes fölfedezéseket tettek. A leghíresebb backmaskingek
egyike a Led Zeppelin Stairway to Heaven című száma 1973-ból, amely lemez
normál lejátszással a mennyek országába vezető lépcsőről szól, visszafelé
forgatva pedig nem más, mint Sátán imádata. (Ez a szám volt a tárgya a zenei ipar egyik legnagyobb figyelemmel kísért plágiumperének.) A The Eagles egy amerikai country
rock és folk rock együttes. Öt listavezető kislemezt és négy listavezető
albumot tudott felmutatni az 1970-es években, amikor kora egyik legsikeresebb
együttese volt. A Hotel California c. számot a zenekar leghíresebb,
felvételének, a gitárjátékot minden idők legjobb gitárszólójának tartják. Ez a
szám nem egy átlagos kaliforniai hotelről szól, hanem sokkal inkább démonokról
és a sötét erőket szolgáló szektákról. …Yeh, Satan hears this he head me
believe in him, and now backwards. So neres to me sweet Satan. – szól a dal,
ami szabad fordításban így hangzik: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">…Igen,
Sátán meghallgat ha bízom benne, és a hátsó lépcsőn a mennybe visz. Ó jöjj
hozzám közel, édes Sátán.</i> Egy másik az Eiffel 65 I’m blue című száma
1998-ból a direkt Sátánimádók közül. Érdemes még megemlíteni a Nirvana Polly című, és a Pink
Floyd Empty Spaces c. számát, és ide kívánkozik még egy
viszonylag friss alkotás, a Panda. Timmy Turner, a desiigner 2016-ban debütált
produkciója, mely a műfaj klasszikusainak nyomába sem léphet zenei értékek
tekintetében, de ami hiányzik az egyik oldalon, azt kipótolja Timmy a másikon.
Az amerikai rapper, aki 2016 júliusában fúrta be magát aberrált rajongói
szívébe, Panda című számával Sátán elismerését is minden bizonnyal elnyerte.
Timmy ugyanis el akar pusztítani mindenkit aki az útjába kerül, mert elégette a
lelkét. A Panda című szám is egy sokkoló backmasking, íme: <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Zuhanj lassan.</i> – mondja visszafelé játszva a dal – <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Tudod, hogy merre van a Pokol? Tudod, a
szakadékon túl. Csak lélegezz. Áldd meg ezt a pillanatot és zuhanj lassan.
Tudod, hogy merre van a Pokol? Todod. Gyere, ünnepelj velem! Tudod jól, hogy ki
a 666. </i><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal"><span style="background-color: black; color: white; font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Végül kerüljön pellengérre két könnyűzenei produktum éppen csak a figyelem felkeltés erejéig, amelyek mindegyike hűen reprezentálja a zene álarca mögött zajló folyamatokat, e megváltozott világban. Mindkettő frontális támadást intéz a társadalom hagyományos értékrendje ellen de - bár egy oldalon állnak - külön arcvonalon küzdenek a lelkekért folytatott háborúban, s két külön fegyvernemet képviselnek e harcban. Az egyik az egyszerűbb réteget célozza meg, nem küldözget szublimináris üzeneteket, nem bajlódik intellektuális trükkökkel, mint a backmasking, hanem direktben fröcsögi a szennyet primitív rajongóinak, akik elvontabb üzeneteket nem lennének képesek felfogni. A 2002-ben alakult finn Anal Blasphemy (Anális Istenkáromlás) nevű együttes nem csak a nevében, hanem számainak címében - amelyeket nem írok le - (és nyilván tartalmában is) rombolja nagy vehemenciával Sátán szolgálatában a fiatal lelkeket. A másik figyelemre méltó produktum egy videoklip, melyben a dalszövegen kívül mélyértelmű okkult szimbolikával üzen Sátán az övéinek. Ariana Grande God is a Woman című zeneszámáról, ill. videoklipjéről van szó, ami annyit tesz, hogy az Isten nő, vagy a nő Isten. Ez a gondolat nyílt szembenállást, igazi provokációt testesít meg a kereszténység tanításaival szemben, maga a zeneszám egy óda a nőhöz, a Földanyához, a női istenséghez. Márpedig Isten a nő szerepét egészen másban határozta meg. A koncepció, hogy Isten nőnemű, nem új keletű, megtalálható a pogány hiedelemvilágban, s a gnosztikusok és okkultisták eszmerendszerének is alapját képezi, ahol nőnemű lény teremti vagy menti meg a világot. A videoklip üzenete a gnosztikus világképet programozza a tudatalattiba, utat nyitva ezzel az okkult erők számára a fiatal lelkekhez. (E látszólag ártalmatlan koncepciónak hű reprezentánsa az Éhezők viadala című film.) Egy másik videoklipben Ariana Grande díszes trónuson ül, két gyertyatartó között, amelyeken jobbról és balról egy-egy kobra kúszik, kígyó fonódik a trón támlájára is, és kígyó szolgálja fel a teát a vörös ruhát viselő nőnek, aki nem más, mint a Nagy Parázna, aki megrészegíti az emberiséget, pusztulásba vezeti a világot. Azok a jelek, szimbólumok, számok, kombinációk, nevek, színek, amelyrk az okkult erőkkel való kapcsolatra, vagy legalábbis az azokban való hitre utaltak, korábban csak elvétve kerültek a szemünk elé. Manapság a celebek és a velük szimbiózisban élő média jóvoltából lépten-nyomon beléjük botlunk, körbe vesznek minket, mindenütt jelen vannak az életünkben, és csak az nem látja, aki nem akarja. Ez annak a jele, hogy a világot jelenleg irányító sötét erő egyre nagyobb önbizalommal bújik elő a háttérből, hogy beteljesítse a világra vonatkozó tervét, létrehozza Lucifer birodalmát, amelyet Új Világrendnek hívnak.</span></div><div class="MsoNormal"><span style="background-color: black; color: white; font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"><br /></span></div><div class="MsoNormal"><span style="background-color: black; color: white;"><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 21.4667px;">A bolsevikok és a világbankárok egyáltalán nem álltak távol egymástól, mint azt a világ hiszi. Az 1917. évi bolsevik hatalomátvétel után a</span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 18.6667px;"> </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 18.6667px;">hagyományos zsidó-keresztény kultúra és értékrend elleni céltudatos támadás kifinomultabb eszközökkel folytatódott, ami ma is tart. A</span><span style="background-attachment: initial; background-clip: initial; background-image: initial; background-origin: initial; background-position: initial; background-repeat: initial; background-size: initial; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 21.4667px;"> Népszövetség, az ENSZ elődje iránymutatásként kimondta, hogy fel kell számolni a család egységét. </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">A </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 18.6667px;">pénzhatalmi világelit, amerikai kifejezéssel </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Deep State, az 1960-as években Torontóban megfogalmazta a
következő ötven évben követendő irányvonalat, többek között azt, hogy létre
kell hozni a szórakoztatás társadalmát, célzottan a fiatalok számára.
Megszületett a popkultúra és vele együtt a szexuális szabadosság, amit egy
bizonyos Dr. Alfred Charles Kinsey (1894-1956) indított el az 1950-es években.
A szexuális forradalom atyjának tartott Kinsey, akinek nevét ötven éven át csak
a szakma ismerte, a Rockefeller alapítvány támogatásával saját kutatóintézetet
alapított, ahol a tudomány álruhájába öltöztetve hamis „tudományos
eredményeket” gyártott. Hogyan terjeszti a legfelsőbb kaszt a szexuális aberrációkat, drogfüggőséget, züllöttséget? Példamutatással. Keresnek néhány furcsa alakot, a média által kellő figyelmet irányítanak rájuk, úgy állítják be őket, mintha rendkívül sikeresek és boldogok lennének, ez a máz. Viszonyítási ponttá teszik őket, holott ezek az emberek többnyire betegek. Rossz példát mutatnak, abnormális értékrendet képviselnek. Így működik a máz, akár egy szép piros alma, amely belül romlott. Romlott tekintélyek irányítják az emberek figyelmét bizonyos dolgokra, így hoz létre újabb és újabb tekintélyeket a legfelsőbb kaszt a média és a korábbi tekintélyek által. Próbáljunk keresni egy sztárt az irodalomban, a zenében, a filmben, az üzlet világában, a politikában, aki normális értékrendet képvisel, úgy él, úgy viselkedik, személyén vagy alkotásain keresztül olyan mintát közvetít, amelyet a közjó szempontjából nézve érdemes elfogadni és követni. Lehet ilyet találni, de kiábrándítóan keveset. A kultúra hanyatlik. A tetszetős máz egyre alacsonyabb szintű etikai érzéket, hedonista (élvhajhász) világlátást és értékrendet állít az emberek elé mint példát és követelményrendszert. Minél híresebb valaki, annál nagyobb tekintéllyel rendelkezik. A világ legnagyobb sztárjainek többsége züllött figura, aki eszelős módin viselkedik, őrült módjára él, és az értékek, amiket közvetít, nem értékek. A legnagyobb sztárok jelentős része beteg ember, és nem véletlen, hogy éppen belőlük csináltak sztárt. A művészet nagyon kényes téma azok számára, akik a világot ténylegesen irányítják, a legfelsőbb kaszt, a pénzhatalmi világelit számára. Mert nem azok irányítják a világot, akokről azt gondoljuk. Nincs semmi, ami annyira kötődne szabadsághoz, mint a művészet. És nincs még egy olyan embertípus, akit nehezebb lenne elnyomni, mint a művészt. Mármint az igazi művészt. Míg a tudományos közéletet a legfelsőbb kaszt viszonylag könnyen uralma alá hajtotta, és az ezen a területen kifejtett elnyomást ma már kisebb erőfeszítésekkel is fenn tudja tartani, addig a művészetre mind a mai napig nagyon komolyan oda kell figyelnie. Két nagy hazugságot sikerült elterjeszteniük a művészettel kapcsolatban, melyek rendkívüli károkat okoztak a közgondolkodásban. Ezek a következők: a) A művészet önkifejezés. b) A művészet célja a szórakoztatás. Mindkét kijelentés távol áll az igazságtól, mégis sokan gondolják így. Ugyanakkor mindkettő alkalmas arra, hogy tévútra tereljen bárkit, aki megpróbál alkotni valamit. Az a hazugság, miszerint a művészet önkifejezés, oda vezetett, hogy egyre több dolgot kezdtek művészetnek nevezni, és egyre több különc alakot művésznek hinni. Így alakult ki az a sztereotip nézet, hogy a művész nics egészen magánál, ködös a tekintete, nincs kapcsolata a valósággal, álmodozva jár-kel a világban, stb.. A másik hazugság, amely azt hangoztatja, hogy a művészet célja a szórakoztatás, ahhoz vezetett, hogy az emberek azt hiszik, a művészetnek el kell feledtetnie nyomasztó valóságot. A legfelsőbb kaszt e két égbekiáltó hazugsággal lerántotta a művészetet a mocsokba, ellehetetlenítette eredeti funkciójában, gyakorlatilag hatástalanná tette. Ma úgy tűnik, hogy a művészet jópofa dolog ugyan, de nincs különösebb jelentősége. </span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"><br /></span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="background-color: black; color: white;"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Sohasem látott tömegsikerek születtek az új zenei
műfajban, félistenként imádott előadók sora emelkedett fel a popzenében, a
Beatlestől és Rolling Stonestól kezdve popzenészek hadserege küzd azért, hogy
az önfeledt szórakozás leple alatt Lucifer uralmára előkészítsék a fiatal
lelkeket. Eminem fején találja a szöget, amikor „Venom” című számában
metafórikusan méregként mutatja be a hazugságot. Nem véletlen, hogy a
Szentírásban a hazugság, illetve a hazugságot megszemélyesítő kígyó az elsőként
megjelenő szereplő Ádám és Éva után, és a metafórában a kígyó a gonoszság
szimbóluma. A kígyó ugyanis egy különleges módszerrel ölő állat. Nem harcol
szemtől szemben az ellenségével, hanem lesben áll, és egy óvatlan pillanatban
megmérgezi azt. Utána már nincs más dolga, mint türelmesen kivárni a méreg
hatását, amíg szétárad áldozata testében-lelkében, visszafordíthatatlanul
átalakítva azt. Mérge a megtévesztés, vagyis hazugság, eredménye a halál, szó
szerint értve és metafórikusan is. A kígyó metefórája azonban ennél is mélyebb.
A kígyó jelentésű „nahás” szó a héberen kívül a rokon nyelvekben: varázsol,
mágiát űz, jósol, jövendőt mond, ómeneket vizsgál, felbiztat, felpiszkál, nógat
valakit – jelentéssel bír. Átvitt értelemben a kígyó egy karakter, aki
választás elé állítja az embert. A kígyó mérge, vagyis a hazugság hatására
átalakul a lélek, eltorzítva érzékeli az objektív valóságot, ezért rossz döntéseket
hoz, rosszul reagál, hibát követ el, káros cselekedeteket hajt végre, amivel
Sátánt segíti, magának és embertársainak viszont kárt okoz. A kemény rock kikövezi és leaszfaltozza a sátánizmus felé vezető utat, és hasonló
hatása van a Tween Peaks-szerű filmeknek is. A nyugati civilizáció normái
szerint élő országokat a társadalom működésének egyik legjellemzőbb vonása
alapján fogyasztói társadalomnak nevezik. Másik ilyen jellemző vonása alapján a
szórakozás társadalmának is nevezhetnénk a nyugati civilizációt, vagyis
megvalósult a Torontói jegyzőkönyvben rögzített célkitűzés, amely nagyon okos
ötlet ugyan, de nem eredeti. Annak felismerése, hogy az embertömegeket a bennük
feszülő indulatok levezetésére (a zavargások elkerülésére) szórakozási
lehetőséggel kell ellátni, eredetileg a Római Birodalom találmánya (Panem et
circenses! - azaz Kenyeret és cirkuszt!). A fiatalság számára megteremtődött a popkultúra különféle zenei
irányzatokkal, de a többiekről is gondoskodik a szórakoztatóipar olyan
kínálattal, amely lefedi a társadalom minden rétegét. Már az első világháború/olajháború
előtt írtak a szükségesnek tartott kulturális változásokról, sőt a népesség
összetételének megváltoztatásáról is (Israel Cohen: Faji program a XX.
századra). Az irányított társadalmi változások megvalósításához hatékony
propagandára és speciális szakértelemre van szükség. Az 1920-as években, amikor
a propaganda és reklám szakma épphogy megszületett, két nagyágyú, két
klasszikus emelkedett fel a bolygó két oldalán a tömegek manipulálásának újonnan nyílt vadászterületén: Joseph Goebbels és Edward Louis Bernays. Bernays a propaganda
szakma egyik legnagyobb alakja, akit a 100 legbefolyásosabb XX. századi
amerikai közé sorolnak, az első világháború/olajháború idején a Tájékoztatási
Bizottság felkérésére azt a propaganda kampányt irányította, amelynek célja az
volt, hogy elfogadtassa az amerikai néppel a háborúba való belépést. Bernays
ezt a munkát elnevezte pszichológiai hadviselésnek. Rájött, hogy a háborús
propaganda módszerei, amelyeket a semlegesek és az amerikai nép meggyőzésére
alkalmazott, békeidőben is felhasználhatók. Másképpen fogalmazva, amit meg
lehet tenni egy háborúban álló országgal, azt meg lehet tenni békeidőben
dolgozó szervezetekkel és emberekkel is. Édesanyja Sigmund Freud nővére, vagyis
Bernays a pszichoanalízis megalapítójának unokaöccse. Freud a tömeget
irracionálisnak, egyedeit ösztönlényeknek tartotta, és felvázolta, hogy képzett
szakemberek hogyan hasznosíthatják a tömegpszichológiát és a pszichoanalízist
embertömegek célirányos befolyásolására. Bernays legismertebb kampánya a nők
dohányzásának társadalmi elfogadásáért folyt a feminista mozgalom támogatása
érdekében, 1929-ben. Az emberi psziché manipulálása immár a tudomány
magaslataira hágott. Mindannyiunk lelkében (mélytudatban, kollektív
emlékezetben) megvannak még azoknak az időknek az emlékei, amelyeket fajunk
őstörténetéből hoztunk magunkkal, amelyeknek általában nem nézünk a mélyére, de
amelyek bizonyos attitűdjeinkben, ösztönös cselekedeteinkben megnyilvánulnak,
jobban, mint gondolnánk. Magunkban hordozzuk a törzsközösségi élet emlékét,
azért is megyünk el szavazni egy kvázi „törzsfőnökre”, akit felkínálnak nekünk.
Civilizációnkban, ahol rengeteg döntési lehetőséget elvettek az élet minden
területén, az átlagember nagymértékben távol került saját és családja sorsának
alakításától, ami frusztrációt okoz a hímekben. Ennek a frusztrált
lelkiállapotnak a levezetésére kínál megoldást a sport, férfiak hatalmas
tömegei számára. A futballcsapatok voltaképpen „törzsi csapatok” akikkel
azonosulni lehet, akiknek a győzelméért szurkolni tudnak, mintegy
„kárpótlásként” azért, hogy a saját életükben nem jutnak semmire. Ennek a
programnak a pszichológiája már ki volt dolgozva jóval az előtt, hogy
társadalmi méretekben elterjesztették a különféle sportokat. Amikor aztán
megjelent a rádió, az abban rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználták, majd
amikor bejött a televízió, ezzel az indukált alfaállapottal hihetetlenül
belendült a dolog, a férfiak odaragadtak a képernyő elé a sportközvetítések
idejére, és ma már külön sportcsatornák vannak. A férfiaknak sportközvetítések,
a nőknek szappanoperák és szocializált utánzási ösztön, vagyis a divat. Az
elérhető árú divat. A pénzhatalmi világelit – amely rengeteg magasan képzett
embert alkalmaz – pontosan tudja, hogy a római császárokhoz hasonlóan, nekik is
kell nyújtaniuk valamit a tömegek számára, s a szórakoztatóipar kiválóan
helyettesít jónéhány fontos dolgot az életben. Az átlagember figyelmét elterelik az élet igazán fontos dolgairól és lényegtelen tudattartalommal töltik fel az elméjüket, így leszoknak arról, hogy értelmesebb dolgokkal foglalkozzanak, úgy követik a celebek életét, mintha azok saját családjuk tagjai lennének. Nagy szükségük van erre, amikor
a társadalom értékrendjét oly mértékben és oly gyors ütemben változtatnák meg,
hogy a házasság intézménye is elveszítse minden vonzerejét. Nem győzöm
hangsúlyozni: az egésznek elsődleges célja a hagyományos, keresztény
értékrendre épített kultúra lebontása, azé, amelyben a fiú exisztenciát teremt a családalapításhoz, megismerkedik a
lánnyal, egy darabig randizgatnak, eljegyzik egymást, összeházasodnak, és
gyerekeik születnek. Lucifer birodalmának önző, akaratgyenge, önálló gondolkodásra és kezdeményezésre képtelen, az intézményrendszernek kiszolgáltatott egyedek tömegére van szüksége, egyszerű lelkekre, akiket a mindekori hatalmi elit képlékeny massza módjára könnyedén formálhat. A kommunizmus eszméjétől vezérelt egykori szocialista országokban a hatalom számára ideális karaktert szocialista embertípusnak nevezték, amelynek megformálására az alkotó művészetekben létre hozták az ún. szocialisa realista stílust, ez volt a "szocreál". A rendszerváltással megszületett az új preferált embertípus, a szocialista társadalom ideáljának mai megfelelője: a konzumidióta. Ez a szóvirág, az élő nyelvnek e csodálatosan találó produktuma hűen jellemzi a fogyasztói társadalom új ideálját, aki rárezonál este a TV reklámban nekiszegezett kérdésre: éhes vagy? Emberünk szájában - akárcsak Pavlov kutyájáéban - </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 18.6667px;">összefut a nyál, </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">és már szalad is az éjjel-nappaliba chippset és sört venni, amit reklám nélkül nem tenne meg. Kitenyészett az új ideál, aki képtelen napközben átgondolni, mire lesz szüksége este, akit arra kondicionáltak, hogy az élet nagyobb horderejű dolgaiban is a média által gerjesztett vágyak gyors kielégítésére törekedjen. Ezt hívják a közgazdászok látens szükségleteknek. Az Új Világrend építésének promóterei a legkülönfélébb fortélyokat és kifogásokat vetik be az emberek fölötti abszolút hatalom megszerzése érdekében, amihez a hagyományos zsidó-keresztény értékrend erodálásán, lebontásán keresztül vezet az út. Jelenleg az emberi ösztönök teljes kiélését hirdetik mindaddig, amíg a társadalom fel nem lázad ez ellen. Akkor majd az anarchia és az elharapódzó gonoszság megfékezésére ezek a manipulátorok a közjó és az erkölcsök védelmezőinek szerepében tetszelegve szigorú törvények bevezetésének javaslatával állnak majd elő. Ezek az intézkedések azonban nem csak az anarchiát fogják visszaszorítani, hanem az embereket legalapvetőbb szabadságjogaiktól is megfosztják, s mire észbekap a gyanútlan polgár, egy orwelli társadalomban találja magát.</span></span></div><div class="MsoNormal"><br /></div>Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-88088289807852092442020-05-04T05:04:00.048-07:002023-03-05T00:22:36.516-08:00A ZÖLD MOZGALMAK IGAZI ARCA<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 18pt; line-height: 115%;">Dobai
Gábor<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 18pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 18pt; line-height: 115%;">A ZÖLD
MOZGALMAK IGAZI ARCA<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 18pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><b>Mielőtt felfogtuk volna</b>, hogy mit teszünk, ökológiai lábnyomainkkal
alaposan összetapicskoltuk a természettől megőrzésre kapott Földet. 8000 évvel ezelőtt Európát olyan sűrű, egybefüggő erdő borította, hogy egy mókus Lisszabonból Moszkváig fáról-fára ugrálva eljuthatott volna anélkül, hogy a talajt érintette volna, ha eltekintünk a folyókon való átkeléstől. 600 éve Európa nagyrészét egybefüggő erdő borította, a lakott területek szigeteket képeztek, amelyeket veszélyes erdei utak kötöttek össze. Ezekből az erdőkből aztán sok ezer hajó és tűzifa lett. Egyetlen fregatt vagy szkúner megépítéséhez egész hegyoldalakat kellett kiirtani. Noha az emberiségnek csak pillanatok jutottak a Föld történetében, máris milliárd tonnákat
tüzeltünk el a nemesebb célra, a vegyipar számára is értékes fosszilis energiahordozókból,
és minden okunk meg van rá, hogy ezt bánjuk. Premodern körülmények között nem voltunk képesek annyi szemetet termelni, amennyi jelentős kárt tett volna a természetben, ám az ipari forradalomtól kezdve megtapasztaltuk a savas esőket, a
nagyvárosi füstködöt, és hogy korommal kevert hó esett. A lakossági széntüzelés
visszaszorításával a savas esők megszűntek és vannak eredményeink más területen
is. Azt azonban ma sem tudjuk biztosan, minden esetre sokan hiszik, hogy a kizárólag
zöldenergiára épülő társadalom megvalósítható. Nem zárható ki ugyanis, hogy ez csupán illúzió. Akár igen, akár nem, az energiakérdések társadalmi-politikai
vetületétől nem tudunk megszabadulni az ökológia területén sem, hiszen a politika
nem más, mint az érdekérvényesítés tudománya, érdekek ütközésében pedig nincs
hiány az energetika és a környezetvédelem harcmezején sem. Az átlagember
szemével nézve a zöldmozgalmak célkeresztjében jószándékú, néha naiv vagy
túlbuzgó, de mindenképpen politikamentes célok állnak. Nos, ez soha nem volt
így, legalábbis a szervezett formában tevékenykedő környezetvédők tekintetében nem. Az a gondolat, hogy az emberi tevékenység mélyre ható és vissza nem fordítható változásokat okoz a világban, a XIX. században érhető tetten legkorábban. Egy olasz pap, geológus, és régész, Antonio Stoppani egy új földtörténeti éra bevezetését javasolta, mivel felismerte, hogy az ember olyan brutális formáló erővé vált a természetben, amilyen a Föld keletkezése (teremtése) óta nem volt. Az amerikai kontinens első környezettudósa, George Perkins Marsh, az emberi tevékenység visszafordíthatatlan hatásairól írt, mintegy lerakva a fenntarthatóság koncepciójának alapjait. Civilizációnkat vagy két évszázadon keresztül a természet elleni háborúként határoztuk meg, mert ez az életérzés hatotta át az amerikai pionírok lelkivilágát nyugat felé történt terjeszkedésük közben a Nagy Vízen túl, de ugyanezt az életérzést termelte ki Szibéria meghódítása is a Nagy Vízen innen. </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Szovjet tudósok fogalmazták meg a gondolatot az 1960-as években, hogy: közeledjünk alázattal a természethez, tanuljuk meg becsülni mérhetetlen kincset. A maga idejében újszerű, szinte meghökkentő gondolat volt ez, mert szakítást jelentett a Szibéria meghódítása közben kiérlelődött harcias életérzéssel, amellyel legyőzni és leigázni való ellenségnek tekintették a természetet. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek azt a kérdést igyekeznek megválaszolni, amelyet (Garrett Hardin cikke nyomán) "a közlegelők tragédiája" - ként ismert példázat foglal magába, szemléltetve a közjó és a racionális önérdek felodhatatlan konfliktusát. A közgazdasági gondolkodás nagyon hasznos a maga helyén, de egydimenziós, ugyanis az egyén racionális döntéseire összpontosít, és arra, hogyan egyeztethetők össze az egyének racionális döntései a közjó érdekében. Mivel a környezeti problémák nem a gazdaság, hanem a moralitás problémái, a</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> különféle zöldmozgalmak határozott ideológiával és konkrét célokkal rendelkeznek,
nem csak napjainkban, hanem kezdettől fogva, amikor sem környezetvédelem, sem
annak fogalma nem létezett még.</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><b>Nevesített zöldmozgalmak</b>, és pártok az
1970-es évek óta léteznek, a zöld ideológia két pillére – a bűnös civilizáció
kritikája és az aktuális kormány támadása – már a XIX. században megjelentek. A modern ember a századfordulón reagált először kormányzati szinten a környezetkárosításra és a civilizációs ártalmakra. Németországban és Svájcban a Lebensreform keretében értelmiségiek népszerűsítették a természetes, ill. természetközeli életmódot, Angliában a "Back to the Land" mozgalom szorgalmazta az iparosítás erősebb kontrollját. A Greenpeace története egy valóban az emberiség javát szolgáló akcióval kezdődött, amikor 1971-ben, a hidegháború idején, egy maroknyi elszánt csapat egy ütött-kopott hajóban Vancouverben vízre szállt, hogy megpróbálja megakadályozni az Egyesült Államok kísérleti atomrobbantását a Csendes- óceánon. Bár az amerikai hatóságok megállították őket, mielőtt elérték volna a robbantás helyszínét, az akció híre a világ legtávolabbi pontjára is eljutott, és Vancouverbe visszaérve kisebb tömeg várta a bátor csapatot. A társadalmi tiltakozás pedig akkorára nőtt, hogy az amerikai kormány meghátrált, és a tenger alatti nukleáris kísérleteket még abban az évben leállította. A Greenpeace (Zöld béke) nemes céljai azóta sem változtak, a békés, erőszakmentes akciók, társadalmi nyomásgyakorlás, lobbizás és kreatív kommunikáció eszközeit bevetve számos sikert ért el az elmúlt 50 évben. Legemlékezetesebb magyarországi fellépésük 2004-ben volt, a "Zengő-hegyi csata"-ként elhíresült akció a Mecsekben. A tiszta célokért való jó szándékú kiállás a Grenpeace esetében nem vonható kétségbe, a politikamentesség viszont igen, és itt kezd pikánssá válni a dolog. Ez nem az ő hibájuk, a dolog természetéből fakadóan - mint minden NGO - szükségszerűen érinti valamely kormány terveit, politikáját, vagy ellene, vagy mellette. Példa
nélküli készülődéssel telt el a 2019-es európai parlamenti választásokat
közvetlenül megelőző hét. A világ legnagyobb, vagy legalábbis legbefolyásosabb on-line aktivista hálózatának tartott Avaaz nevű, New York székhelyű, 2007-ben alapított NGO, a hét utolsó
munkanapjára tüntetéseket szervezett, hogy az éghajlatváltozás elleni harc
álarca mögé bújva befolyásolja a voksolást. Szeptember végén klímasztrájkkal
egybekötött tüntetést tartottak Budapesten a közelgő klíma-és környezeti
katasztrófa elleni hatékonyabb kormányzati intézkedéseket követelve. A
klímaváltozás egy valóban létező, közvetlenül vagy közvetve minden ma élő
embert érintő kellemetlen jelenség, és erre ráépülve vannak, akik eszerint próbálják
meg definiálni a politikát, érvényesíteni szűkebb vagy tágabb érdekeiket,
elérni rejtett céljaikat. A szokásos retorika szerint – nem csak Magyarországon
– a szervezők fennen hangoztatják, hogy az aktuális kormány nem tesz eleget a
közelgő klíma és környezeti katasztrófa elhárításáért, és azonnali
intézkedéseket követelnek, mint pl. a klíma vészhelyzet kihirdetését. A magyar
kormány viszont fennen hangoztatta, hogy a tüntetők balliberális és sorosista
uszályban vannak, ami a helyzetképnek egy másik vetülete. Az utca embere mára
eljutott addig a felismerésig, hogy vissza kell fognunk a fogyasztást. Jó, de ki
fogja vissza, illetve ki kényszerítse rá az embereket? Önkorlátozásra, önmegtartóztatásra az embereknek csak egészen csekély hányada képes, a fogyasztást korlátozó intézkedések pedig, mint pl. az üzemanyag áremelés, népszerűtlenek. A dog azonban ennél is összetettebb. </span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Nem kell x-box,
ajándékozzatok élményt. Menjetek el együtt túrázni, számháborúzni. Ne kérjetek
ajándékot, ne vásároljunk fölöslegesen.” - </span></i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">mondja egy rapper. Csakhogy ez egyrészt
kevés, másrészt megakasztaná a fogyasztói társadalom működési mechanizmusát, ha
az emberek nagy tömegei elkezdenék komolyan venni. Gazdasági visszaesést és
munkanélküliséget okozna. A fogyasztó társadalom elválaszthatatlan sajátossága
(attribútuma) az állandó növekedés, újabb és újabb ötletekkel (marketing) újabb
és újabb fogyasztói igényeket generálni, elhitetni a vásárlóval, hogy a
legújabb divatú trapéznadrágra, tűsarkú cipőre, videojátékra, táplálék
kiegészítőre, eper ízű sörre van szüksége, ami addig eszébe sem jutott.
Ehhez jön még a tervezett elavulás intézménye, amely külön is megér egy misét. A
„használd és dobd el” mechanizmusát kellene megváltoztatni ahhoz, hogy
megvalósuljon a rapper kívánsága, ez azonban sokkal mélyebb társadalmi
átalakulás eredményeként valósítható csak meg, amely nem egyszerű projekt
csupán, hanem ideológia, s amelynek gyakorlatba történő átültetése civil
összefogással nem lehetséges. Hogyan lehetséges? Nyersanyag gazdálkodással, a
hulladékok fejlett technológiájú újra hasznosításával, messzire tekintő
energiapolitikával, amely kormányzati hatáskört igényel. De ki végezze el a
társadalomnak ezt a mélyreható átalakítását a klíma-és környezeti katasztrófa
elkerülése érdekében, milyen tervek, milyen ideológia mentén? Itt jutottunk el
a hatalom kérdéséhez, amelyre a különféle zöld mozgalmaknak és pártoknak,
pontosabban azok támogatóinak határozott válaszuk van. Az Avaaz a világ minden tájáról egyesíti a "gyakorlati idealistákat". Maga fogalmazza meg a felhívást: "Világ idealistái egyesüljetek!" Miez, hanem a Kommunista Kiáltvány záró mondatának parafrázisa: "Világ proletárjai egyesüljetek!"?</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><b>A főleg baloldali gyökerű</b>, esetleg neomarxista pártok, de nem csak
politikai pártok, hanem magukat civilnek nevező szervezetek is előszeretettel
tűzik zászlajukra a környezetvédelem vagy más, szimpátiára és egyetértésre
számító kérdés ügyét, mint pl. a génmanipulált vetőmagok elleni harcot. Választóik nem számolnak azzal, hogy az általuk delegált,
szimpatikusnak és emberbarátinak mutatkozó képviselők valójában sokkal többet
akarnak, a környezetvédelem jelszava alatt egy ideológiát képviselnek. Bejutva
a parlamentbe más politikai erők szolgálatában más kérdésekben is szavaznak, és olyan válaszok mellett is
leteszik voksukat, amelyek már egyáltalán nem egyeznek választóik érdekeivel és
akaratával. Olyan folyamatokat támogatnak és hoznak mozgásba, amelyeket ha
választóik ismernének, egyáltalán nem támogatnának. Az európai emberek
háromnegyede szeretné a különféle zöld mozgalmak által deklarált célok irányában
meghatározni magát, és a környezetvédelemmel, klímaváltozással kampányoló NGO-k
bizonyos rétegek körében, főleg a nagyvárosi fiatalokéban, igen sikeresek. Többségük nem tudja, hogy az Avaaz globális támogatást nyújt a megtévesztő elnevezéssel menekültnek titulált honfoglalók számára. Emmanuel Macron, a rendíthetetlen bevándorláspárti francia államfő, a gazdasági
és szociális kérdések mellett az európai közbeszéd egyik legfontosabb témájává
tette a klímaváltozás kérdését. Új törésvonal alakult ki, amelynek mentén a globalista célok (amelyek az Új Világrendhez vezető út mérföldkövei) szolgálatában álló NGO-k meg tudnak szólítani bizonyos rétegeket, ám úgy néz ki, hogy a tömeges
bevándorlást pártoló erőknek nem sikerült áttörést elérniük a migrációt
illetően, és nem ez a választói közösség döntötte el a 2019-es európai
parlamenti választásokat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A manapság működő zöld mozgalmak, zöld pártok és hasonló entitások
által képviselt eszmeáramlatok politikai hasznosításának ötlete sokkal előbb
született, mint ahogy ezek a mozgalmak létrejöttek volna. Akkor találták ki,
amikor a környezetvédelem fogalma – amelynek születését 1972-től, az első,
magát zöldként azonosító párt, a PEOPLE megalakulásától Nagy Britanniában, és a
Római Klub jelentésétől számíthatjuk – még nem is létezett. Választott
tisztségekbe Hollandiában kerültek be elsőként olyan politikusok, akik
deklaráltan zöld politikát folytattak – ugyancsak az 1970-es évek elején. A
jelenkori zöld mozgalmak őse nagy valószínűséggel egy, a XX. század elején
Oroszországban létrejött földalatti szerveződés volt. A cári birodalom
hivatalnokainak szeme láttára és akaratlan közreműködésével aktívan
tevékenykedtek a mozgalomban Pjotr Alexandrovich Badmajev (1851-1920) szentpétervári
orvos, Rasputin barátja, Roman Fjodorovich Ungern-Sternberg (1886-1921) báró,
és más, kevésbé ismert személyek, akik Rasputin titkos svéd megfigyelőivel
együtt a „Green” fedőnevet használták a konspirációban. A zöld ideológia
gyökerei még mélyebbre nyúlnak. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egy
amerikai költő, filozófus, Henry David Thoreau (1817-1862) elhatározta, hogy
szó szerint veszi Rousseau híres mottóját: „Vissza a természethez!” (A
közhellyé silányult gondolatot Rousseau valójában sohasem mondta vagy írta. Egyik
levelét Voltaire magyarázta félre, és ez a téves értelmezés kitörölhetetlenül
beégett a köztudatba.) 1845-ben kiköltözött a Massachusetts állambeli Walden-tó
körüli erdőbe. Több mint két évet töltött a vadonban, és élményeit utóbb
könyvben írta meg. Civilizációból való kivonulását demonstrációnak szánta,
amellyel civilizációkritikus nézeteire akarta felhívni a figyelmet. Mint
filozófus, a transzcendentális világképben hitt, amelyben az embernek át kell
lépnie köznapi értelemben vett határait, amelyhez természetfeletti erőket kell
segítségül hívnia. Hitt a természet és az emberiség eredendő jóságában,
valamint az egyéniség felsőbbrendűségében a romlottnak tekintett intézmények –
elsősorban az egyház és a politikai pártok – felett. Ez a XIX. században
népszerű eszmeáramlat tudatosan merített a hindu szent szövegekből, amelyek
Thordeau számára is lelki eledelként szolgáltak erdei kunyhójában. Az
eredendően jó természettel való egybefonódás és a bűnös civilizáció kritikája,
valamint a civil engedetlenség Thordeau eszmerendszerének alaptételei lettek,
amelyeket a későbbi zöld mozgalmak átvettek. Utóbbi nézetét a Polgári
kormányzattal szembeni ellenállás című esszéjében fejtette ki, amelyben a
legjobb kormányzatnak azt nevezi, amelyik egyáltalán nem kormányoz. Ezt a
gondolatot később a radikális zöld-anarchisták a „Semmi hatalmat senkinek!”
jelszóban ragadták meg. A zöldpolitikát azonban a német zöldek vitték be a
köztudatba, és Lothar Gassmann a Die Grünen című könyvében nagyon részletesen
rámutat a mozgalom okkultista gyökereire, a Buddhizmus, Hinduizmus,
Schopenhauer, és a Zöldek összekapcsolódására. A német zöldpárt 1980-ban
tartotta első országos közgyűlését. A „Zöldek” elnevezés a párt egyik
alapítójától, Petra Kellytől származik, úgyszintén a logóként választott
napraforgó. 1984-ben csatlakozott a Zöldekhez Daniel Cohn-Bendit, az 1968-as
párizsi diáktüntetések egyik aktivistája, aki később az Európai Zöld Párt egyik
alapítójaként az egyesült Európa ideájának egyik legfőbb szószólója lett. A
Zöldek tudatosan képviselték programjukban eszmei előfutáraik radikális „új
világnézetét”, amely sok tekintetben egybevág a hagyományos társadalmi
berendezkedés, etikai normák Marx által képviselt totális lebontásának eszméjével. A Zöldek világszerte azt az erőt képviselik, amely célul tűzte ki, hogy politikai síkon megvalósítsa a New Age gondolkodást, ami végső soron nem más, mint az Új Világrend ideológiája, az egységes világvallás. A Zöldek első, radikális generációja igen messzire volt
hajlandó elmenni 1980-ban az első országos gyűlésen elfogadott programjukban,
amelyben célkitűzésként szerepelt az abortusszal kapcsolatos korlátozások
feloldása, a homoszexuálisok jogainak biztosítása, továbbá a gyerekekkel
folytatott „erőszakmentes” szexuális viszony büntethetőségét is meg kívánták
szüntetni. Ez utóbbi célkitűzés 1993-ig a Zöldek hivatalos programjának része
maradt. Az utóbbi évtizedben mellőzték ugyan a pedofíliát legalizáló
programpontjukat, de a zöld ideológia képviselői Németországban és másutt is,
hűek maradtak az alapítók radikális, a zsidó-keresztény civilizációs értékrend
„meghaladását” hirdető és annak lebontásán munkálkodó céljaikhoz. Ennek érdekében a németországi Zöldek által delegált Claudia Roth kultúrális és médiaügyi kormánybiztos ámokfutásba kezdett 2023 első napjaiban, A Porosz Kultúrális Örökség Alapítvány nevét szeretné megváltoztatni, amely egy kormányzati szerv, 27 múzeum és több kultúrális szervezet gazdája, amelyet a német állam az egykori Poroszországtól örökölt. Az a problémája, hogy az elnevezés nem fejezi ki az egyébként igen gazdag gyüjteményt birtokló 27 múzeumban kiállított, sok helyről származó tárgyak kozmopolitizmusát. (Azt ne firtassuk, hogy ezek a tárgyak honnan és hogyan kerültek a német múzeumokba.) De Roth nem csak a történelemmel nincs kibékülve, hanem a kereszténységet is el akarja törölni Németországban. Úgy véli, hogy a keresztény jelképek idejét múltak, a gyarmatisítás korát idézik, sokak érzékenységét sértik, ezért a berlini városi palota bibliai idézetek ötvözetéből álló feliratait, az épületen lévő keresztet már korábban levetette. Claudia Rothnak egyébként nem sok köze van a kultúrához. Két szemeszter után véget is ért egyetemi pályafutása. A szintén zöldpárti Annalena Baerbock külügyminiszter pedig eltávolíttatta minisztériuma központi irodájának ajtajáról a modern Németország megalapítója, Otto von Bismarck nevét. Az Új Világrendben nem sok minden emlékeztet majd megszokott világunkra és az egykor volt demokráciára. Az egységes világvallás - terv szerint - úgy jön létre, hogy apró lépésekkel, amelyekről a hívők legtöbbje nem tud vagy nem ért, az összes meglévő vallás fokozatosan összeolvad. Ez egy már folyamatban lévő hosszadalmas és bonyolult program, amelynek stációi kiolvashatók a különféle egyházak és felekezetek belső életében végbemenő változásokból. A Zöldek pártprogramjában és írásaiban mind megtalálhatók a New Age célkitűzései, amelyekről Friedhelm König könyvében szó van: természetmisztika, természetvallások, nők előtérbe helyezése, szexuális aberrációk normalizálása, békemozgalmak, világbéke és világegység, valamint a meglévő társadalmi és politikai rendszerek elutasítása. Az Új Világrend ügyvivői rendületlenül küzdenek a bolygó birtoklásáért, legyen szó lélekmérgezésről, merényletekről, hazugságra épülő háborúkról, vagy éppen kamu környezetvédő mozgalmakról.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egy 1995-ben közzétett, 1967-ből származó dokumentumban, az ún.
„Torontói Jegyzőkönyvben” jelenik meg először a zöld mozgalmak fogalma, amiből
kiderül, hogy <b>eredetileg nem a környezet védelme</b>, hanem az
anarchia terjesztése, viszály szítása volt a cél. Eszerint támogatni és
terjeszteni kell az „ökológiai anarchizmust” elsősorban a fiatalok, ezen belül
az egyetemisták és fiatal entellektüelek körében. A fiatal értelmiség, ha nem
rendelkezik az energiaszektor speciális ismereteivel – márpedig többnyire ez a
helyzet – könnyen képzeli magát a közjó egyedüli letéteményesének, az idősebb
generációval és a – szerintük – lelketlen technokratákkal szemben. A zöld
mozgalmaknak ugyanis pozitívak a társadalom felé szóló üzenetei, és olykor
fején találják a szöget, mint pl. a palagáz elleni demonstrációk esetében, ám a
radikális ökomozgalmak ellenségesen viszonyulnak saját kormányaikhoz, ezáltal a
nemzetállami berendezkedést gyengítik. Ideiglenesen akár jobbra is húzhatnak, ezt figyelhettük meg 1987-ben a bős-nagymarosi vízlépcső elkaszálásának esetében, ami egy hatalmas öngól volt Magyarország számára. Bős-Nagymaros ügye volt az a rés az agonizáló szocializmus falában, ahová az ellenzék beillesztheszthette feszítővasát a világszerte megerősödő környezetvédő mozgalmak hátszelével. Tüntető tömegek hömpölyögtek végig Budapest utcáin, élükön egy energetikára és környzetvédelemre önmagát felkent értelmiségi csapat haladt: genetikusok, irodalomtörténészek, filozófusok, és színészek. A kormány gyengítésének szándéka érhető tetten a Paks II.-t ért támadások kapcsán is. Amikor a kommunisták
renoméja megkopott – elsősorban a véres terror miatt – amikor már nem tudták
magukat tiszta szívű, csillogó tekintetű, társadalomjobbítóként eladni a
pórnépnek – akkor kitalálták melléjük és helyettük a zöld kommunistákat. Ők is mindig
valamilyen szimpatikus aprósággal kezdik magukhoz édesgetni a tömegeket – s
mint a politikai ambíciókkal feltöltött világjobbító erők általában – a közjó
egyedüli letéteményeseként igyekeznek eladni magukat, aztán azt vesszük észre,
hogy egyre intoleránsabbak, bomlasztanak, és ők is a világot akarják. A világ
megmentéséhez többet tudnának hozzátenni, ha nem a kommunista gyökerű baloldal
és a liberálisok állandó kísérői lennének, no de erre lettek kitalálva… Közös
jellemvonásuk a destrukció. A zöldkommunista archetípusa Judith Sargentini, aki
a holland Baloldali Zöldek tagja, az Európai Zöld Párt képviselője az EP-ben,
akit szoros rokoni és eszmei szálak fűznek ahhoz a Holland Kommunista Párthoz,
amely 1956-ban nyilatkozatban támogatta Magyarország Szovjetúnió általi
lerohanását. Más körülmények között is a forradalmi aktivitás tipikus baloldali
jellemvonás. Az viszont, hogy a balliberális oldal kisajátította az ökológiát,
nem természettől való evidencia, hanem a jobboldal mulasztása, amelyet
korrigálhat. Akkor pedig a ballib nem játszhatja az emberiség jövőjéért aggódó humanistát,
a közjóért és a lakosság akaratáért egyedüliként kiálló jóembert a környezetvédelemmel.
Szembetűnő, hogy a valóban létező problémákra ők sem kínálnak valódi megoldást,
mindent támadnak és csak ötletelnek, miközben bomlasztanak. Nem kínál gyógyírt Földünk bajaira a klímahiszti sztárrá avanzsált üdvöskéje, Greta Thunberg sem, aki miután rátenyerelt a pánikgombra, elsőosztályon utazza be a világot, hogy fellármázza az emberiséget. Hiába avatták ökoszentté, Greta is csak tünet, nem terápia. </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A zöldmozgalmak a
pénzhatalmi világelit (vagy Deep State - mélyállam) taktikai szövetségesei mindaddig, amíg a
nemzetállami berendezkedést támadják. Amint felhagynának a nemzetállami
berendezkedés mellet kiálló kormányok támadásával, az ilyen NGO-k azonnal
elveszítenék háttérben meghúzódó támogatóikat.</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1990-es évek elején Daniel
Cohn-Bendit, aki a „Szövetség ’90/Zöldek” képviselője volt a francia-német
dominanciájú Európában, és az egyik vezető baloldali politikus, kimondta azt,
amit ma látunk: „</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nekünk Zöldeknek a végsőkig kell harcolnunk azért, hogy annyi
külföldit hozzunk be Németországba, amennyit csak tudunk. Ha már Németországban
vannak, akkor harcolnunk kell a szavazati jogukért. Ha ezt sikerült
kiharcolnunk, akkor meg lesz a szavazóbázisunk ahhoz, hogy megváltoztassuk ezt
a köztársaságot.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">” A Zöldek alfahímje, Joschka Fischer, egykori
német külügyminiszter 1998 és 2005 között, (Cohn-Bendit párttársa) személyében
tetten érhető a zöld mozgalmak, a tömeges bevándorlás és a kommunista ideológia
kapcsolata, illetve szoros összefonódása. Fiatalkorában országa harcos
ellensége volt. Gyűlölte a kapitalista rendszert, konfrontálódott a
rendőrséggel, és szimpatizált a Vörös Hadsereg Frakció (RAF)
terrorszervezettel, ugyanazt fújta, mint Cohn-Bendit. </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">1999-ben, amikor Wesley Clark NATO tábornok a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül bombázta Belgrádot, rávette a Zöldeket, hogy támogassák Belgrádnak a nemzetközi jog megsértésével történt bombázását. </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 18.6667px;">Fischer 1994-ben megjelent </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Németország – A veszély” c. könyvében fölfedi szándékait a tömeges
bevándorlással kapcsolatban. A Die Welt német újság a következőképpen foglalta
össze Fischer könyvének tartalmát: „</span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Németországot
kívülről körbe kell fogni, belülről pedig külföldiek beáramoltatásával kell
heterogénné tenni, vagy teljesen felhígítani.</span></i><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">” </span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Végül pedig, hogy helyére kerüljön a tömeges
bevándoroltatás célja és összeálljon a kép, lássunk egy idézetet a Torontói Jegyzőkönyvből:
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„<i style="mso-bidi-font-style: normal;">E
vállalkozás feltétlen sikere érdekében garantálnunk kell, hogy ügynökeink ott
legyenek a nemzetállamok kormányközi ügyekkel és a bevándorlással foglalkozó
minisztériumaiban, és ezáltal mélyreható törvénymódosításokat hajtassanak
végre. E módosítások alapvető célja, hogy megnyissák a nyugati országok kapuit
az egyre növekvő bevándorlás előtt, egy olyan bevándorlás előtt, amit mi
provokálunk ki, új helyi konfliktusok kirobbantásával. A célbavett
nemzetállamok közvéleményét jólszervezett sajtókampányokkal arra kényszerítjük,
hogy megnyissák határaikat jelentős létszámú bevándorló előtt, amellyel
destabilizálhatjuk ezen országok gazdaságát, és faji feszültségeket
gerjeszthetünk határaikon belül. Gondoskodunk arról, hogy a bevándorlók között
külföldi szélsőségesek is jelen legyenek, ami biztosítja a szükséges
destabilizálást.</i>”</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> – írja a Torontói Jegyzőkönyv elnevezésű
dokumentum 1967-ben.<o:p></o:p></span></div><div class="MsoListParagraphCxSpMiddle"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div><div class="MsoListParagraphCxSpMiddle"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ENSZ Koppenhágai Konferenciája után a Washington Post a következő főcímmel jelent meg 2009 decemberében: A Koppenhágai Klímaegyezményből úgy tűnik, az Új Világrendet az USA és Kína fogja vezetni. A Koppenhágai Konferencia olyan csúcstalálkozónak volt álcázva, ami megmenti a Földet az ember okozta globális felmelegedéstől a széndioxid kibocsátás csökkentése által. Ha azonban átnézzük azt a 200 oldalas dokumentumot, amelyet mint kötelező érvényű egyezményt el akartak fogadtatni - mutatja Jason Bermas dokumentumfilmje - egyértelműen kitűnik belőle, hogy ez is csak kísérlet volt egy globális adó bevezetésésére a készülő Világkormány, illetve a mögötte meghúzódó finánctőke érdekében. A 38. pontban ez állt: Az új intézményesített rendszer a megállapodás szerint három alappilléren át fog nyugodni: a kormányon, a támogató mechanizmuson, és a pénzügyi mechanizmuson. A 47. pont F alpontja részletezi a karbon kvótarendszert, a karbon adókat, és a létrehozandó, illetve már meglévő rugalmas karbontőzsdei mechanizmusokat. Ez a karbonkvóta-rendszer nem más, mint egy program, amivel biztosítani lehet a pénztömeg áramlását a szegényektől az ulragazdagok felé. Amint ezt gyakorlatba ültetik, továbbfejleszthetik és kiépíthetik a globális kormányzás és globális egyezmények mechanizmusát. Néhány héttel a Koppenhágai Konferencia előtt azonban lehullott a lepel a klímakatasztrófát vizionáló, a világ közvéleményét céltudatosan félrevezető manipulációkról. A nyugati médiában kirobbant "Climategate botrány" alkalmával kiszivárgott titkos e-mailek megerősítették, hogy az ENSZ vezető tudósai közül többen meghamisítottak mérési adatokat azért, hogy promótálhassák a koncepciót, miszerint az emberi tevékenység globális felmelegedést okoz, és a széndioxid egy mérgező gáz. Eközben egymás között megbeszélték, hogy az utóbbi 10 évben a Föld átladhőmérséklete valójában csökkent, és megsemmisítették az erre vonatkozó mérési adatokat, nehogy a tudományos közösségből valaki ellenőrizhesse kutatási eredményeiket. Prof. Phil Jones kénytelen volt lemondani az East Anglia Egyetemen, Pennsylvania állam pedig vizsgálatot indított Prof. Michael Mann ellen. A botrány következtében több ország megtagadta Koppenhágai Klímaegyezmény aláírását, így mindössze 25 államfő, köztük Barack Obama, a globalizáció egyik elhivatott zászlóvivője írt alá egy sokkal rövidebb, leegyszerűsített egyezményt. <b>A Koppenhágai Klímakonferencia újabb lépés afelé, hogy a bolygónak egy világkormánya legyen</b>. Az pedig, hogy a széndioxid, amely a földi élet egyik alapvető alkotóeleme, és ezért meg kellene adóztatni, egyszerűen komolytalan. Számos olyan korszak volt a Föld történetében, amikor sokkal több szén volt az atmoszférában, mint manapság. A növények nagyon örültek ennek és nem volt semmilyen káros hatása sem az állatvilágra, sem őseinkre, ha történetesen vulkánkitörés közelében éltek. A globalisták azért keltik a széndioxid rossz hírét, hogy félelemben tartsák vele az emberiséget, hogy elfogadhatóvá tegyék egy globális karbonadó bevezetését. Továbbá a közös ellenség - a klímakatasztrófa - ürügyén illetve álarca mögé bújva egyezmények rendszerén át, apró lépésekben a pénzhatalmi világelit, más néven Deep State, szó szerint az egész bolygó irányítását ily módon kívánja átvenni. Ez lenne az Új Világrend.</span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-55835397904068147002020-03-24T05:02:00.001-07:002021-05-09T18:12:53.253-07:00AZ ÁRAMOK HARCA<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">AZ ÁRAMOK HARCA<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-font-size: 14.0pt; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Lakája szemében a nagy ember is kicsi</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> – mondja egy aforizma, ami Thomas
Alva Edison esetében fején találja a szöget. A nagy (vagy nagynak tartott), de
legalábbis termékeny feltaláló gátlástalan üzletember is volt, ami Teslával
való kapcsolatában és az Amerikában „Áramok harca” néven ismert konfliktusban
szembetűnően megmutatkozott. A transzformátor feltalálásakor az Edison-féle
egyenáramú rendszer New York több pontján működött már a gazdag emberek
lakásaiban és néhány ipari üzemben. Pár év telt csak el, hogy az egyenáramú
rendszert elkezdték bevezetni, de máris megjelent a rivális váltóáram. Edison
szilárdan kitartott az egyenáramú áramellátó rendszer életképessége mellett,
ami alighanem élete legnagyobb tévedése volt. A váltakozóáram megjelenése, majd
térnyerése komolyan veszélyeztette cégeinek jövőjét, amelyek mindegyike
egyenáramú gépeket gyártott vagy üzemeltetett. Az egyenáramot és
váltakozóáramot szolgáltató erőművek tulajdonosai között kíméletlen
konkurenciaharc indult a fennmaradásért, ill. a minél nagyobb piaci részesedés
megszerzéséért. Edisonnak már igen sok találmánya volt, egész életében több
mint ezer, melyek közül a legtöbb jelentéktelen, de a legjövedelmezőbbek mind
az egyenáramú gépekkel és energiaellátással voltak kapcsolatosak. Az akkor már
világhírű feltaláló mindent megtett, hogy megállítsa a konkurenciát, amelyet
először a gáztársaságok jelentettek, hiszen akkoriban a gázvilágítás volt az
egyeduralkodó, gőzgépek mellett gázmotorokkal hajtották az üzemekben a
munkagépeket, és sok helyen gázzal fűtöttek. Edison újságírókat fizetett meg,
hogy nagy hírveréssel jelentsenek be minden gázrobbanást, minden gázzal
kapcsolatos balesetet és sérülést, így a kemény propaganda segítségével lassan
visszaszorította és tönkretette a gáztársaságokat. Minden befolyását latba
vetve barátai segítségével New York állam törvényhozásában megpróbálta elérni,
hogy ne lehessen 800 voltnál nagyobb feszültséget használni, ami persze
ellehetetlenítette volna a váltóáram nagyobb távolságra történő szállítását,
hiszen a váltakozóáram előnyei ily módon nem mutatkozhattak volna meg. 1888
elején kiadott egy 84 oldalas propagandaanyagot a váltóáram veszélyességéről,
melyben tényszerűen leírta a nagyfeszültség használatának veszélyeit. A
váltóárammal villamosított épületek lakóit azzal ijesztgette, hogy ha a
feszültségcsökkentést végző transzformátor nem működik megfelelően, akkor az
egész ház egy halálkamrává alakul át. Azt sugalmazta az olvasóknak, hogy a
váltóáram terjesztői gonosztevők, akik nem törődnek az emberek testi épségével.
1888 decemberében Edison iskolás gyerekekkel darabonként 25 centért kutyákat és
macskákat lopatott, és megengedte Harold P. Brown villamosmérnöknek, hogy
kísérleteket végezzen a Menlo Parkban működő laboratóriumában. A háziállatokat
váltóárammal kivégezték, majd Edison visszadobatta őket tulajdonosaik udvarába
azt a látszatot keltve, hogy a házba bevezetett váltóáram ölte meg őket
véletlenül. Edisonnak kedvezett az a körülmény, hogy éppen akkoriban kerestek
új módszereket a halálbüntetések végrehajtására. A kérdéssel foglalkozó hivatal
az elektromos áram okozta balesetek alapján úgy gondolta, hogy a váltóárammal
végrehajtandó kivégzés humánusabb lehet az akasztásnál, ezért Edisonhoz
fordultak segítségért. Bár Edison eleinte hallani sem akart arról, hogy neki
ehhez bármi köze legyen, később mégis minden eszközt felhasznált riválisai –
Westinghouse és Tesla – megállítására, és javasolta a hivatalnak, hogy
legmegfelelőbb módja a kivégzésnek a Westinghouse cég generátora által
fejlesztett váltóáram. 1888-ban a kongresszus elfogadta az elektromos árammal
történő kivégzést és 1889. január 1.-én be is vezették. A villamosszékben
végrehajtott kivégzésekre vonatkozólag Edison az újságokban elterjesztette a
„Westinhousálni” kifejezést, ami nyilvánvalóan nem növelte a váltakozóáram
népszerűségi indexét. Westinghouse és Tesla nem kapcsolódtak be az
acsarkodásba. Ehelyett keményen dolgoztak és Tesla több mint negyven
szabadalmat jelentett be ebben az időszakban a váltakozóáram termelésével és
elosztásával kapcsolatban. 1888-ban Tesla előadást tartott az Amerikai
Mérnökegyletben, „Váltóáramú generátorok és transzformátorok új rendszere”
címmel, amelyben ismertette a váltóáram előállítását és hatékony szállítását
lehetővé tevő fejlesztéseket. Bár az áramok harca (War of Currents) Amerikában
folyt, <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború Európában </span></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">dőlt el.</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> 1891. május 16.-a és október 19.-e
között Németországban a Majna menti Frankfurtban Nemzetközi Elektrotechnikai
Kiállítást rendeztek. Helyszínéül az akkor már használaton kívül helyezett
Wstbahnhöfe azaz Nyugati-Pályaudvar területét választották. Az
Elektrotechnische Gesellschaft (Elektrotechnikai Egyesület) 1881-ben
Frankfurtban alakult azzal a céllal, hogy elősegítse a villamosenergia
termelésével, szállításával kapcsolatos kutatásokat, különös tekintettel az
ipari felhasználás technológiáira. 1890 körül már létrejött néhány olyan
vállalkozás Frankfurtban, amelyek később elismert tekintélyek lettek az
elektrotechnikában: Hartmann & Braun, Staudt&Voight (1891-től
Voight&Haefner), és a W Lahmeyer& Co. (1893-tól Elektrizitats-AG). Ez
volt a második ipari forradalom, amely – mint száz évvel korábban a gőzgép –
most az elektromos áram által hozott jelentős változásokat az emberiség
életébe, mely változások közös nevezője: az energia. Németország
elektrotechnikai ipara készen állt arra, hogy bizonyítsa képességeit a világ
számára, ezt szolgálta Frankfurtban a Nemzetközi Elektrotechnikai Kiállítás,
valamint azt, hogy eldöntse az áramok harcát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A kiállítás egyik csúcspontja</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> és kiemelt látványossága volt a
háromfázisú váltakozóáram lehetőségeit és előnyeit demonstráló, a Neckar menti
Lauffen és a Majna menti Frankfurt között kiépített 175 km-es távvezeték. A
vezetéken a Lauffen városa mellett, a Neckar folyón épített vízerőmű áramát
szállították háromfázisú rendszerben Frankfurtba. A vízturbinával hajtott 32
pólusú, 300 lóerős (220 kW-os) háromfázisú generátor 55 V kapocsfeszültséget
állított elő, amit olajtranszformátorral feltranszformáltak 8000 V vonali
feszültségre. (Később 25.000 V feszültségen végeztek kísérleteket). A német
posta segítségével épült távvezetékhez 3000 oszlopon, 9000 szigetelőn 60 tonna
4 mm átmérőjű rézvezetéket használtak fel. Frankfurtban, a kiállításon a 8 kV-os
feszültséget szintén olajtranszformátorral letranszformálták a szokásos
kisfeszültségre, amivel a világításon kívül egy háromfázisú motorral hajtott
szivattyúval mesterséges vízesést működtettek. Az átlagosan 75%-os
kihasználtsággal lefolytatott öthónapos kísérleti üzem során bebizonyosodott a
váltakozóáram feszültséglépcsőzésen alapuló, Ganz szabadalomra épülő rendszere,
illetve annak háromfázisú rendszerré fejlesztett változatának, s általában a
távolsági energiaátvitelnek életképessége. Ettől kezdve a háromfázisú villamos
erőátvitel rendszere a közcélú villamos hálózatokon egyeduralkodóvá vált, amely
már főleg Nikola Tesla érdeme.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Érdekes, hogy amikor a megmérettetés ötlete fölmerült, a német
villamosipari körök egyenesen elutasították a vetélkedés gondolatát – mintegy
érezve vereségüket – ők ugyanis az egyenáram oldalán küzdöttek Emil Rathenau
mérnökkel az élen. A Német Edison Társaság, a későbbi AEG ugyanis magáénak
érezte az európai piacot, és féltékenyen küzdöttek az üzleti ellenség ellen.
Végül külföldi anyagi és műszaki támogatással vált lehetővé a megmérettetés
végrehajtása. A kísérletek során Frankfurtban összeült egy nemzetközi bíráló bizottság,
mely a korszak legkiválóbb és nemzetközileg elismert elektrotechnikusaiból és
fizikusaiból állt, s a műszaki kérdéseket véglegesen tisztázta.
Megállapították, hogy nagyobb távolságra csak váltakozóáram szállítható, hogy a
váltakozóárammal táplált ívlámpák egyenértékűek az egyenárammal tápláltakkal,
és a váltakozóáramú elektromotorok is minden kívánalomnak megfelelnek. A
kísérletekhez Ganz gyártmányú váltakozóáramú motorokat használtak, mert mindenki
egyenáramú gépeket gyártott, így mást egyszerűen nem tudtak beszerezni. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape id="Picture_x0020_6" o:spid="_x0000_i1030" style="height: 253.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 411.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Lauffen-Frankfurt_1891g" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A frankfurti kiállítás másik
csúcspontja volt a 220 kW-os Ganz gyártmányú háromfázisú motor (ugyancsak nem
tudtak más gyártmányt beszerezni), amely 175 km távolságból érkező energiával
hajtott meg egy szivattyút, az pedig egy mesterséges vízesést működtetett. A
falon lévő térképen a távvezeték nyomvonala látható.<o:p></o:p></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Picture_x0020_1" o:spid="_x0000_i1029" style="height: 172.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 79.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="277px-Drehstromuebertragung_Lauffen-Frankfurt" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Lauffen-Frankfurt 175 km-es távvezeték
nyomvonala.</span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A váltakozóáram,
kiváltképp a Tesla által feltalált és Dolivo-Dobrovolsky által lelkesen
támogatott háromfázisú rendszer előnyeit természetesen mások is észrevették, és
egymás után kezdték lopkodni Tesla szabadalmait, mások pedig azt állították,
hogy ők találták ki, mégpedig hamarabb.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Picture_x0020_8" o:spid="_x0000_i1028" style="height: 260.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 390pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Dolivo-Dobrowolsky háromfázisú indukciós motorja 1889-ből. Reprodukció." src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Michail Osipovich Dolivo-Dobrovolsky
(1862-1919) háromfázisú indukciós motorja 1889-ből. (Reprodukció.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Miért</span></b><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> három a fázis?</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Miután az áramok harca egyszer s
mindenkorra eldőlt, az egyenáram hívei vereséget szenvedtek a váltakozóáram elleni
harcukban, de még hosszú évek teltek el, mire teljesen kiszorultak a villamos
világítás területéről. Az első, aki nem csak gyakorlati tapasztalatok alapján,
hanem elméleti síkon is mélyen megértette a háromfázisú rendszer hatékonyságát,
Charles Proteus Steinmetz (1865-1923) porosz származású amerikai matematikus, a
General Electric Co. mérnöke volt. Kiszámította, hogy a többfázisú rendszerben
akkor leggazdaságosabb az energia átvitel, ha a fázisok száma: „e”, vagyis a
természetes alapú logaritmus alapszáma, ami 2,718… Ez persze fizikailag nem
értelmezhető, mert a fázisok száma csak természetes szám lehet, a legközelebbi
természetes szám pedig: a 3. Ezért használunk ma is háromfázisú rendszert.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Növekvő feszültségszintek</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> Az erőátviteli hálózatokon kezdetben
ugyanolyan porcelánszigetelőket alkalmaztak, mint a távíró-és
telegráf-vonalakon. Ezek alkalmazhatóságának határt szabott a szigetelők
anyagából és méretéből adódó átütési szilárdság, ami 40 kV-ra adódott. 1907-ben
Harold W. Buck és Edward M. Hawlett feltalálták a tányér alakú szigetelőt,
amelyekből többet sorba kapcsolva tetszőleges hosszúságú szigetelőláncot lehet
kialakítani. A villamos erőátvitel feszültségszintjei az egész XX. század során
emelkedtek. 1914-re már 55, 70 kV-nál nagyobb feszültségszintű hálózat
működött, a legnagyobb feszültségszint 150 kV volt. Az első közcélú háromfázisú
erőátviteli távvezeték 1912-ben létesült Németországban Lauchammer és Riesa
között 110 kV feszültséggel. Az iparilag fejlett országokban a XX. század eleji
gyors iparosodás a villamos távvezetékeket és hálózatokat a gazdasági
infrastruktúra stratégiailag fontos részévé tette. A helyi erőművek és a
regionális hálózatok összekapcsolásának a legnagyobb lökést az első
világháború/olajháború adta. A kormányok ugyanis a fogyasztói igényeket
sokszorosan meghaladó, nagy teljesítményű erőműveket építtettek, hogy
energiával láthassák el a lőszergyárakat. A háború után, amikor már nem volt
szükség a hadiipar kiszolgálására, ezeket az erőműveket a közcélú hálózatra
kapcsolták, hogy ellássák a lakossági igényeket.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1929.
április 17.-én elkészült az első 220 kV-os távvezeték Németországban, a Köln
melletti Brauweiler és a Frankfurt melletti Kelsterbach-on, a Mannheim melletti
Rheinau-n keresztül Ludwigsburg-Hoheneck között, Ausztriában. A távvezeték
nagyrészét úgy tervezték, hogy feszültségét később 380 kV-ra lehessen emelni,
de erre csak 1957. október 5.-én került sor a rommerskirchen-i alállomás és
Ludwigsburg-Hoheneck között. Az első ultra nagyfeszültségű távvezetéket
1967-ben helyezték üzembe 735 kV feszültségen, ez volt a Hydro-Quebec vezeték.
Az első 1200 kV-os átvitel 1982-ben létesült a Szovjetúnióban a mai Kazahsztán
területén, amely ma 400 kV-on üzemel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Újra előtérbe kerül az egyenáram </span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A nagytávolságú, nagyfeszültségű váltakozóáramú
energiaátvitelnek aztán megmutatkoztak a korlátai is, nevezetesen az, hogy a
nagy térerősség általi lüktető kisugárzás és ohmos levezetés, valamint az ún. koronakisülés
miatt jelentős veszteségek keletkeznek. Aki hallott már távvezetéket, vagy
vasúti felsővezetéket zizegni a ködben, az tudja, miről van szó. 400 kV-tól
kezdve már gondot okoz a vezeték kapacitása is, illetve az ebből származó
kapacitív töltőáramoknak a terheléshez viszonyított nagy értékei, továbbá az
induktív feszültség összetevők is veszélyeztetik a rendszer stabilitását és az
átvitel gazdaságosságát. Mivel az energia (de nem az áram) a vezető felületén
fénysebességgel terjed, ezért pl. 1500 km-re a tápponttól az 50Hz-es
váltakozófeszültség már egy negyed periódussal lemarad. Az efféle jelenségekből
származó problémák leküzdésének kényszere új műszaki megoldások kidolgozására
sarkallta a mérnököket, aminek eredményeként poraiból feltámadva újra előkerült
az egyenáramú erőátvitel koncepciója. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt,
hogy Edisonnak igaza lett volna, mert az új koncepció most már nagyfeszültségű
kivitelben reinkarnálódik, minőségi ugrást jelent, s ily módon elmaradnak a föntebb említett,
reaktanciákból származó veszteségek. Ráadásul a vezetékelrendezés és a
kapcsolóberendezések kialakítása is egyszerűbb, mint háromfázisú átvitel
esetén. A régi elgondolásból született első, nem kísérleti, hanem már közüzemi
egyenáramú átvitel az 1950-es években valósult meg a Balti-tengerben a parttól
96 km-re fekvő Gotland sziget ellátására. A sziget 30 kV-os, 20 MW-os
háromfázisú hálózatát 100 kV-os egyenáramú tengeralatti kábellel kötötték össze
a szárazföld 132 kV-os háromfázisú alaphálózatával. Szintén egyenáramú erőátvitelt
valósítottak meg a volt Szovjetúnió több területén az egyes regionális
rendszerek között, ahol a legnagyobb egy 500 km hosszú, 400 kV-os egyenáramú
vezeték. A kisebb szigetek energiaellátását is gyakran tengeralatti egyenáramú
kábelekkel valósítják meg, akár kisebb (30 km körüli) távolságok esetén is. Az
egyenáram előállítására és visszaváltására a szilícium félvezetők kifejlesztése
előtt ún. mutátorokat és transzvertereket, később higanygőz egyenirányítókat
használtak, ma diódákat és tirisztorokat. A nagytávolságú transzkontinentális
villamosenergia átvitel a technika jelenlegi állása szerint gazdaságosan
nagyfeszültségű egyenárammal oldható csak meg. </span><b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-31518614506984218732019-11-03T05:31:00.002-08:002019-11-14T23:27:24.111-08:00HOL TEREM A KŐOLAJ?<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 22.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-font-size: 18.0pt; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">HOL TEREM A KŐOLAJ?<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">(Ez a cikk megjelent a Víz, Gáz, Fűtéstechnika c. lap 2017. január 27.-i számában.)</span><br />
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Bizonyára
hosszú idő fog még eltelni, mire a jövő embere kimondhatja majd elfogulatlan ítéletét
abban a korántsem egyszerű elméleti kérdésben, amelynek középpontjában az immár
másfél évszázada a politikai és gazdasági vetélkedés tárgyául szolgáló ásványi
kincsek legértékesebbike áll – melyre számos szerző mutat rá, mint Eris
almájára – s amelynek neve: petróleum vagy kőolaj. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Honnan jön hát az a csodálatos anyag, amely
alaposan gyanúsítható felbujtással és bűnrészességgel a kereken egy évszázaddal
ezelőtt három világrészre kiterjedő öldöklésben és a világ újrafelosztásában, s
Földünk kérgének nem csak legértékesebb, hanem nyugodtan mondhatjuk ma is, legrejtélyesebb
terméke is egyben? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Az uralkodó organikus elmélet</span></b><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">A kőolaj és földgáz keletkezésének 260
éve Lomonoszov által megfogalmazott, ma is uralkodó elmélete szerint az ásványi
szénhidrogének a történelem előtti időkben élt élőlények szerves maradványaiból
évmilliók alatt keletkeztek. Ez így él a köztudatban, de kevesen tudják, hogy
egyes kutatók szerint a „folyékony arany” a metán nagy nyomáson spontán
kialakuló változata lehet, s ily módon akár folyamatosan is keletkezhet a
földkéregben. A biológusok nyitottak a kérdésre, míg a geológusok többsége
szerint ez sületlenség. Mégis vannak tekintélyes szakemberek, akik
megkérdőjelezik az uralkodó elméletet és azt állítják, hogy a felszínre kerülő földgáz
és kőolaj nagyrésze nem fosszilis eredetű, hanem rendkívül nagy mélységben és
nyomáson szervetlen anyagokból képződött. Ezt a lehetőséget az 1950-es, 60-as
években ukrán kutatók komolyan vizsgálták és máig is folynak ilyen kutatások.
Egyes beszámolók szerint a szervetlen keletkezés elméletére alapozva sikeres
kutatófúrások történtek a Kaszpi-tenger térségében, Nyugat-Szibériában, és a
Dnyeper-Donyeck medencében. A Lomonoszov által 260 évvel ezelőtt megfogalmazott
tézis szerint a földmozgások által mélybe kerülő szerves anyagokat tartalmazó
üledékes rétegek az extrém nyomás és magas hőmérséklet hatására évmilliók alatt
alakulnak át. Orosz és ukrán kutatók viszont azzal érvelnek, hogy az olajmezők
kialakulása olyan rendkívüli nyomást igényel, amilyen mélységbe nem juthattak
le földmozgások által az élőlények maradványai. Ezen kívül az üledékes rétegek
nem tartalmaznak olyan mennyiségű szerves anyagot, hogy kialakulhattak volna az
óriási olajmezők.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">A kőolaj
szervetlen keletkezésének elmélete eredetileg nem jelentéktelenebb
személyiségtől származik, mint amilyen Dimitríj Mengyelejev. A kémiában azóta
is nélkülözhetetlen periódusos rendszer kitalálója megfigyelte, hogy ha
vaskarbid tartalmú vasat sósavval reagáltat, akkor a hidrogén mellett különböző
szénhidrogének is keletkeznek. Földünk fajsúlyára és mágneses tulajdonságaira
alapozva már régóta feltételezik, hogy a Föld magvában széntartalmú vasnak kell
lennie. Mengyelejev 1877-ben kialakult véleménye szerint a mélységbe hatoló
víz, vízgőz alakjában hat a karbidokra és azokból a szenet szénhidrogének
alakjában kioldja. Sajnos ezt a hipotézist a nagy tudós kísérleti eredményekkel
nem tudta alátámasztani. Egyelőre legfeljebb csak elgondolhatjuk, hogy a víz
1000 C fok hőmérsékleten H+ és OH ionokra disszociál és így némileg a sósavhoz
hasonló hatást fejt ki a mélyben. Legalábbis akkor, ha a kis mélységben lapító
vízzáró rétegek a víz nagyobb mélységbe hatolását meg nem akadályozzák.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Sikeresebb volt Charicskoff kísérleti eredményekkel alátámasztott
elgondolása, mely szerint a nagy nyomáson a Föld mélyébe hatoló
magnézium-kloridot tartalmazó tengervíz váltotta ki a kőolaj keletkezését. A
magnézium-klorid ugyanis magas hőmérsékleten víz jelenlétében sósavat ad, mely
reagálva a vaskarbiddal, szénhidrogének keveréke keletkezik.</span><span style="font-size: 14pt;"> </span><span style="font-size: 14pt;">Lehetséges az is, hogy Földünk mélyében nem csak vaskarbid, hanem
másféle fémkarbidok is, pl. kalcium-karbid vagy alumínium-karbid is vannak. A
kalcium-karbid vízzel acetilént, az alumínium-karbid pedig metánt ad, amely a
földgáz és a mocsárgáz legfőbb összetevője. Ezekből a gáz halmazállapotú
anyagokból azután kondenzáció útján keletkezhettek a folyékony szénhidrogének.
Már az 1920-as években tudták és az elmélet támogatására felhozták, hogy a
színképelemzés tanúsága szerint az üstökösök csóvájában vannak szénhidrogén
gőzök, és a földbe csapódott meteoritok is tartalmaznak néha aszfaltszerű
anyagokat, amelyekben találtak már naftalint és antracént. Szigorúan véve ez
utóbbi tény csak annyit bizonyít, hogy más bolygókon is előfordulhatnak
szénhidrogének, vagy ha merészebbek akarunk lenni azt, hogy ezeken is
lehetséges szén alapú élet.</span><span style="font-size: 14pt;"> </span><span style="font-size: 14pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Egy harmadik kutató
Sabatier, a nagy francia kémikus pedig kimutatta, hogy az acetilén
katalizátorok jelenlétében attól függően, hogy jelen volt-e víz, vagy sem, és
hogy milyen magas a hőmérséklet, a legkülönbözőbb szénhidrogénekké alakítható át,
melyek pennsylvaniai, orosz, galíciai, vagy jávai kőolajhoz hasonlítottak.
Mindezek az elméletek azonban, amelyek a kőolajat szervetlen anyagokból
keletkezettnek vélik, egy hibában mégiscsak szenvednek: abban ugyanis, hogy a
hasonló módon keletkezett és kísérletileg is előállított olajszerű anyagok
optikailag inaktívak, ezzel szemben a természetes kőolajok optikailag mindig
aktívak, vagyis a poláros fény síkját mindig elforgatják. Az anorganikus
elméletek védői azzal érvelnek, hogy a Földben keletkezett kőolaj úgy válhatott
optikailag aktívvá, hogy bizonyos hatásokra a jobbra forgató szénhidrogének
nagyobb mértékben bomlottak föl, mint a balra forgatók, vagy pedig az olaj
vándorlása közben optikailag aktív anyagokat oldott föl. Viszont kimutatták,
hogy az olaj aktivitását a koleszterin okozza, amely tudvalevőleg az élő anyag
terméke.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Bár annak a valószínűsége, hogy a kőolaj szervetlen anyagokból
keletkezett termék, ilyen módon elég csekéllyé vált, továbbra is akadtak az
anorganikus elméletnek tekintélyes és elhivatott szószólói.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> </span><span style="font-size: 14pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Mint
láttuk, a Föld mélyében különféle karbidok vannak jelen, amelyek víz hatására a
helyi viszonyoknak megfelelően a mindenütt megtalálható fém katalizátorok (vas,
nikkel, kobalt) közreműködésével a legkülönbözőbb összetételű kőolajokká
alakulhatnak. Egy másik szaktekintély, Vladimir Nikolaevich Ipatieff, aki a
moszkvai tüzérakadémia kémia tanáraként kezdte petrolkémiai kísérleteit, majd
az 1930-as évektől a Northwestern Egyetemen tanított Amerikában és az
újvilágbeli szénolaj gyártás egyik atyja volt - az etilénből indult ki, és
szintén a Föld mélyében uralkodó nagy nyomást, karbidokat, és katalizátorokat
vett segítségül elméletéhez. Mindezen elméletek, ha a mesterséges
szénhidrogének ipari méretű gyártásának beindításához közelebb vitték is a
petrolkémiát, a kőolaj keletkezésének izgalmas kérdését mégsem oldották
meg.</span><span style="font-size: 14pt;">
</span><span style="font-size: 14pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Egészen a
közelmúltig sokkal reményteljesebbnek látszott azoknak a kutatóknak a munkája,
akik az ellentábort, az organikus elméletet képviselték. Ennek az irányzatnak
legkiválóbb képviselője az 1930-as években egy ismert olajszakértő, Engler
volt. A mikor állati zsírokat magas hőmérsékletű cső-retortákban desztillált,
azt tapasztalta, hogy ezek az állati zsírok fokozatosan olajszerű anyagokba
mennek át – és ez volt kísérletének legfontosabb eredménye – optikailag aktívak
voltak. A geológus Höferrel pedig nagy kutató körutakat tett elméletének
támogatására, és hatalmas anyagot gyűjtve lényegében a szerves keletkezés
elméletét megerősítő eredményekre jutott. A következő évtizedekben keletkezett
nézeteket mérlegelve Engler és Höferrel elméleteit találták legmegfelelőbbnek a
kőolaj keletkezésének megmagyarázására a szakemberek, amit Taylornak a
kalcium-alumínium-szilikátokból álló fedőrétegekre vonatkozó tanítása
egészített ki.</span><span style="font-size: 14pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Ezek a meggyőzőnek látszó elméletek nem mindenkit elégítenek ki, ezért a
kőolaj szervetlen keletkezésének elmélete az elmúlt években Engler és Höferrel
nézeteinek ellenére nyugaton is érdeklődésre talált.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Az elhallgatott anorganikus elmélet</span></b><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Thomas Gold, a Cornell egyetem
nyugalmazott csillagásza, a neutroncsillagok elméletének kidolgozója szerint a
Föld keletkezése során a mélyben rekedt szén és hidrogén a kőzet repedésein
keresztül fokozatosan a felszín felé, ember által elérhető mélységbe
szivárgott. Az abiogenezis elméletének Gold-féle változata szerint a
szénhidrogének már ott voltak a Földet alkotó anyagok között, amikor a szilárd
halmazállapotú anyagok felhalmozódásával létrejött a Föld, mintegy 4,6 milliárd
évvel ezelőtt. Gold szerint a kőolajat alkotó szerves anyagok jelenléte
magyarázható az extrém körülmények között életképes baktériumok
anyagcseréjével. Ezek szerint a kőolaj és földgáz, vagy legalábbis azok
alkotóelemei már a Föld keletkezése óta mélyen a Föld belsejében vannak.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">A
szervetlen keletkezés elméletének támogatói emlékeztetnek arra, hogy néhány
jelenségre az uralkodó elmélet nem ad megfelelő magyarázatot, például arra,
hogy az olajmezők szinte mindig tartalmaznak biológiailag semleges héliumot. Az
elméletre alapozva Gold rávette a svéd állami energia tanácsot, hogy végezzenek
próbafúrásokat olyan sziklában, amelyet egy ősi meteorit becsapódása repesztett
meg nagy területen. A szikla bizonyosan nem volt üledékes eredetű és nem
tartalmazott sem növényi, sem tengeri életforma maradványokat. A fúrást
sikeresnek minősítették, bár a talált olaj mindössze 80 hordó volt, aminek
eredetéről eltérnek a vélemények, ami az egész projekt sikerét megkérdőjelezi.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Orosz
kutatók eközben elméleti megfontolásokra és kísérletekre alapozva is igazolni
látják az anorganikus elméletet. Az Orosz Tudományos Akadémia kutatói egy
houstoni olajvállalat vezetőjével, J. F. Kenney-vel együttműködve elsőként a
kőolajat alkotó szénhidrogének energia tartalmát tekintették át. Álláspontjuk
szerint a szerves anyagok, pl. a cukor lebomlásakor csak a legegyszerűbb szénhidrogén,
azaz metán keletkezik, valamint széndioxid.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Az elhullott élőlények testét alkotó
erősen oxidálódott szénvegyületek lebomlásakor a hosszú szénláncú
szénhidrogének komplex keverékének képződése természetes körülmények között
termodinamikai okokból elvileg nem lenne lehetséges. A kutatók a Proceedings of
the National Academy of Sciences című szaklapban megjelentetett beszámolójukban
mégis azt állítják, hogy a metánból nagy nyomáson keletkezhet etán és oktán.
Ily módon a kőolaj a metán nagy nyomáson kialakuló módosulata lehet, mint ahogy
a grafit nagy nyomáson gyémánttá alakul át. A kőolaj képződéséhez alkalmasnak
tartott körülmények a földkéregben mintegy 100 km mélységben uralkodnak, de nem
állnak fenn a felszíni üledékes rétegekben, amelyek hagyományosan a kőolaj
keletkezési helyének számítanak.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az organikus elmélet szószólói – a geológusok legtöbbje – azzal
érvelnek, hogy a föllelt olajmezőkről kitermelt olaj szénhidrogénjei a
szárazföldi és tengeri élőlények testét alkotó szénhez hasonlóan szegények 13 C
izotópban. A szervetlen eredetű szénhidrogének, például a metán ezzel szemben
magasabb 13 C izotóp arányt mutatnak. A kérdés eldöntésére nem
vállalkozunk, de jelezzük, hogy az uralkodó szerves keletkezés elmélete
egyáltalán nem hézagmentes és, hogy a dolgok nem csak egyféleképpen lehetnek
logikusak. Az emberek nem szívesen látják be, ha valamint nem tudnak, ebben az
esetben mégis jobb elismerni: valójában senki sem tudja, hogyan keletkezik a
kőolaj, de ha az anorganikus elmélet helytállónak bizonyulna, az a
politikusokban és a gazdaság főszereplőiben azt a félelmet keltené, hogy
felborítja a Föld maradék olajkészletére vonatkozó becsléseket. Márpedig a
készletekre vonatkozó becsléseknek súlya van, hiszen egyrészt alapvetően
meghatározza azt a csapásirányt, amely irányba a világ menekülni akar a
globális olajhiány réme elől, másrészt pedig a nagybefektetők piaci
magatartására is hatással van.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> 2013 elején az USA
Energiaügyi Minisztériumának élére Dr. Ernest Monizt nevezték ki, aki a
Massachusettsi Műszaki Egyetem atomfizikusa volt, de dolgozott már korábban is
a minisztériumban. Moniz amellett, hogy a zöld fizika professzora, közismerten
elkötelezett a fosszilis energiahordozók mellett, ami a környezetvédők szerint
veszélyezteti az éghajlatváltozás elleni globális harcot és a megújuló energiák
terjedését. Jelölése ellen a Greenpeace és a neves Sierra Club is felszólalt.
Az amerikai kormány energiapolitikája nem változik, és az már most látható,
hogy az energiahiány fenyegető réme elől nem a megújuló energiák felé, hanem a
szénhidrogének hagyományos és nem hagyományos formáinak irányába menekül. A szénhidrogének
keletkezésének biológiai (organikus) elmélete olyannyira közkedveltté vált az
Egyesült Államokban és Európa sok országában, hogy ez az előítélet
gyakorlatilag megakadályozta az ettől eltérő nézőpontok alapos megvizsgálását.
Más volt a helyzet az egykori Szovjetúnióban, ahol folytak anorganikus
kutatások. Thomas Gold szerint ez azért volt így, mert a nagyra becsült orosz
kémikus – Mengyelejev professzor – az anorganikus elméletet képviselte. Úgy
tűnik, Gold megfeledkezett arról, hogy a Lomonoszov óta uralkodó organikus
elmélet is orosz tudóstól származik, de ami az anorganikus elmélet lényegét
illeti, szimpatikusnak tűnik. Távol áll tőlünk, hogy ennek az akadémikus
kérdésnek az eldöntésére vállalkozzunk, de szükségesnek tartjuk jelezni, hogy
ilyen elmélet is van. Ha azonban valaki szavazásra bocsátaná a kérdést, az
anorganikus elmélet igazsága mellett tennénk le a garast azzal a meghagyással,
hogy ha az elmélet igaz is, a szénhidrogének keletkezésének üteme akkor is
nagyságrendekkel elmarad a kitermelés üteme mögött, ezért nem fogja fölborítani
az olajkészletekre vonatkozó becsléseket, így nem érdemes a kérdésnek gazdasági
felhangot adni. Az olaj tehát így is, úgy is fogytán van! Az anorganikus
elmélet ugyanakkor nem zárja ki, hogy élő szervezetek bomlása útján is
létrejöhetnek kőolajhoz hasonló bonyolult szénhidrogén elegyek, mindössze arról
van szó, hogy a Föld kőolaj készletében nem ez dominál.
</span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A
termonukleáris magyarázat</span></b><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A szénhidrogének szervetlen keletkezésének anorganikus folyamatára
részletesebb és kielégítő magyarázat olvasható ki a Föld magjában végbemenő
termonukleáris folyamatokból kiindulva arra a tényre vonatkozólag, hogy az
olajmezők szénhidrogénjei szinte mindig tartalmaznak biológiailag semleges
héliumot, valamint arra, hogy a szervetlen eredetű szénhidrogének magasabb
arányban tartalmazzák a szén 13-as számú izotópját. A magyarázat az, hogy a
Föld belsejében működő szabályozott és lefojtott természetes atomreaktorból,
amely a Föld melegét is szolgáltatja, a reakció fölfelé törekvő sok-sok
bomlásterméke között el nem bomlott hélium maradványok is megtalálhatók, a
hélium tehát ezért van ott. A 13 C izotóp pedig azért fordul elő nagyobb
arányban a szervetlen eredetű szénhidrogénekben, mert a szerves eredetűnek
tartott természetes szénhidrogéneknek akár többszáz millió év is
rendelkezésükre állt, hogy a Föld mélyéből magukkal hozott radioaktív termékek,
köztük a 13 C is, elbomoljanak. Ezek az érvek az anorganikus elmélet oldalán
nyomják a mérleg serpenyőjét. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Föld voltaképpen egy szabályozott és lefojtott atomreaktorként
működik. Kellő mennyiségű energia befektetésével bármely atom széthasítható
részeire, az egyes tömegszámú hidrogén kivételével. A Föld belsejében zajló
maghasadási reakciók elindításához szükséges energia idegen égitestek becsapódásából
származik, amely valamikor a földtörténeti régmúltban ment végbe.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;">
<td style="border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Kiindulási elem<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Atomsúly<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">1.hasadási termék<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Atomsúly<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">2.asadási termék<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Vas (Fe)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">26<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Alumínium (Al)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">13<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 2;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Nikkel (Ni)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">28<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Szilícium (Si)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">14<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Nitrogén (N)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">7<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Germánium (Ge)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">32<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Kén (S)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">16<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Oxigén (O)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">8<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 4;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Kripton (Ke)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">36<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Argon (Ar)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">18<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Fluor (F)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">9<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 5;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Cirkónium (Zr)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">40<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Kalcium (Ca)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">20<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Neon (Ne)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">10<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 6;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Kadmium (Cd)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">48<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Króm (Cr)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">24<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Magnézium (Mg)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">12<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 7;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 8;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Szén (C)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">6<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Lítium (Li)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">3<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 9;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Berillium (Be)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">4<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Hélium (He)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">2<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 10; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Hélium (He)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">2<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Hidrogén (H)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">1<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">A maghasadás
során létrejövő magas hőmérséklet folyamatosan gerjeszti a láncreakciót, amely
a Föld magjában uralkodó extrém körülmények között önfenntartó. A keletkező új
atomok tömege és súlya megegyezik a széthasadt atom súlyával, de térfogata nem.
Az új atomok lényegesen nagyobb, nagyjából kétszeres térfogatot töltenek ki,
ami az anyaghalmaz tágulását okozza. A tágulás hatására növekszik a nyomás az
aktív zóna körül. A környezet, mivel olvadt állapotban van, enged a nyomásnak,
és a felszín felé irányuló mozgással teret enged az anyaghalmaz térfogat
növekedésének. E térfogat növekedés okozta anyagvándorlás viszi el a keletkező
hőmennyiséget a reakciótérből, úgy szabályozva azt, hogy a folyamatot
megváltoztató túlságosan magas vagy alacsony hőmérséklet ne alakuljon ki. Az
így kialakult hosszantartó inherens folyamat - azonos súlyviszonyok mellett –
folyamatosan növeli a Föld térfogatát. E beláthatatlanul bonyolult folyamatban
a különféle kémiai elemek folyamatosan keletkeznek és hasítják egymást, amelyek
közül egyesek - mint a szén, hidrogén, kén, és az oxigén – igyekeznek
elfoglalni a sűrűségüknek megfelelő magasságot. Ezért a könnyebb elemek
áthaladva a nagyobb sűrűségű elemek olvadt rétegein, elindulnak fölfelé. A
hidrogén normál körülmények között nemigen vegyül semmivel, de az itt uralkodó
extrém nyomáson és hőmérsékleten viszont szinte mindennel, ami az útjába kerül.
Ezt teszi a szén, a kén, az oxigén is, de ugyanígy vándorolnak fölfelé,
keverednek és vegyülnek a könnyűfémek is: alumínium, magnézium, nátrium,
kálium, és a kalcium is. Ezzel a felszálló keveredő mozgással a vegyületek
végtelen sorát hozzák létre, egy részük pedig elemi állapotban marad. E
vegyületek az alacsonyabb hőmérsékletű felsőbb régiókba érve, mikor elérik
olvadási illetve fagyási pontjukat, kiválnak, vagyis megszilárdulnak.
Megközelítőleg kétezer kőzetalkotó ásványt ismerünk, ebből mintegy kétszáz
jellemzően nagy mennyiségben fordul elő. A képződő ásványok kiválási sorrendjét
kísérleti úton Norman Levi Bowen határozta meg, s 1928-ban megjelent „A magmás
kőzetek evolúciója” c. könyvében tette közzé, ami azután a geokémia és a
geofizika egyik alapműve lett.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape id="Picture_x0020_1" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 240.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Bowen's_Reaction_Series" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.png">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">A Bowen
sorozat<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Az ember által készített
atomreaktorban idővel olyan mértékben felhalmozódnak a hasadáskor képződött
anyagok, hogy több, neutront nyelnek el, mint amennyi keletkezik, és ha ki nem
cserélnék, a láncreakció leállna. A fűtőanyagot ekkor kiégettnek tekintik, és
kicserélik. Az ember által készített atomreaktorban tehát a kiégett
fűtőelemekben visszamaradt hasadási termékek nincsenek stabil sugárzásmentes
állapotig hasítva, ezek még több ezer éves felezési idővel tovább sugároznak. A
Föld mélyében zajló termonukleáris folyamatokban azonban sokkal nagyobb tömegek
vesznek részt, és sokkal hosszabb a rendelkezésre álló idő. Az önfenntartó
folyamatban a maghasadás évmilliókon át zajlik, mert a folyamat önfenntartó.
Keletkeznek ebben a folyamatban nem stabil atomok is, amelyeket izotópoknak
nevezünk. A rendelkezésre álló idő hosszúsága lehetővé teszi, hogy sokszori
feleződéssel a keletkezett instabil izotópok nagyrészt stabil, sugárzásmentes
atomokká bomoljanak. Ez a bomlás párhuzamosan zajlik a magban folyó
láncreakcióval, de ez a folyamat a felsőbb rétegekben megy végbe, hatásuk
hosszantartó. A bomláson átesett atomokból fölépült kőzetek és más vegyületek
már nagyrészt stabil, sugárzásmentes állapotban jutnak a felszín közelébe. Ez
alól csak a nagyon hosszú, több milliárd éves felezési idejű atomok jelentenek
kivételt, mint az uránium 238, vagy a tórium 232. Ezek az anyagok még nagyon
hosszú idő elteltével is sugárzóképes állapotban jutnak a felszínre.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Folyamatosan
keletkeznek a mélyben olyan vegyületek is, amelyek nem válnak ki és nem
szilárdulnak meg, a felszín közeli hőmérsékleten. Ilyen vegyület az élet
szempontjából egyik legfontosabb anyag: a víz. A maghasadás isteni kohójában
teremtett hidrogén először a nyomás, később a gravitációs szelekció hatására
fölfelé nyomul, és elegyedik a szénnel, kénnel, oxigénnel, és a többi anyaggal,
melyekkel különféle vegyületeket alkot. Ilyen vegyület a víz, valamint a
szénhidrogének és kénhidrogének is, de így jönnek létre a karbonátok,
szulfidok, oxidok, stb. Mindnyájan a sűrűségük által meghatározott magasságban
helyezkednek el. Amikor a víz eléri a szilárd kéreg alját, akadályba ütközik.
Nincs egyedül, mert minden vegyület, amelynek sűrűsége nem éri el a 2,7 g/c3-t,
itt gyülemlik fel. Amíg nem képesek továbbhaladni, addig tovább elegyednek és
szelektálódnak, miközben évmilliókig várják az alkalmat, hogy tovább haladjanak
fölfelé. Vannak vegyületek, amelyeknek kicsi a viszkozitásuk és be tudnak
szívódni a földkéreg repedéseibe és azokon haladnak fölfelé. Ezek a földgáz, a
víz, a kőolaj, és a különféle sóoldatok, s így bukkan föl újra a kőolaj
szervetlen keletkezésének teóriája, noha nem azt kerestük.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Más,
sűrűbb anyagok, mint a bazalt, várakoznak. A bazalt sűrűsége 3,3 g/cm3, a
földkéregé átlagosan 2,7 g/cm3, a bazalt mégis följut a felszínre. Ahogy egyre
több olvadt magma gyűlik föl, megnövekszik a Föld belsejének a nyomása, és
mivel a szilárd földkéreg rideg, ezért szétreped, ezen a repedésen türemkedik
ki a magma, majd kihűl és megszilárdul. A magma felszínre törése után a nyomás
lecsökken, a láva pedig kihűl és megszilárdul. Saját anyagával kitölti és
begyógyítja a Föld kérgén esett repedést, ezért a bolygó állandóan szilárd
kéreggel van borítva. Ugyanez a mechanizmus növeli a tengerfenék felszínét,
ennek következtében a Föld térfogatát is. A bazalt, mivel sűrűbb, nehezebb
anyag, mint a Föld-kéreg átlagosan, ezért tartósan a mélyben marad és a tetején
felgyülemlett vízzel a mélyebb tereket tölti ki. A lassan, de folyamatosan
növekvő nyomás hatására, amikor a Föld-kéreg újra és újra megreped és
szétválik, földrengések pattannak ki.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A kisebb viszkozitású anyagok, mint a kőolaj és különféle sóoldatok, de
a földgáz is, a kéregben megközelítik a felszínt, de a tengerfenéki üledékeken
ritkán törnek át, mert felhajtó erejük többnyire a fajsúlykülönbségből adódik.
Ezek a vegyületek főként a felszín alatti kőzetrétegekben torlódnak fel, csak
néha egy-egy hasadékon át jutnak a felszínre. A víz is előbb-utóbb eléri a
felszít, már csak azért is, mert rengeteg keletkezik belőle, és részben
kiáramlik, részben tovább tárolódik a kéregben. Egyes kutatók szerint az
óceánok víztömegének többszöröse rejtőzik a szilárd kéreg alatt. A kiáramló víz
a tengerfenéki hőforrások formájában áramlik ki a kéregből. A feloldott és
magával hozott ásványokat szétteríti az óceán mélyén. Hőmérsékletével, gazdag
ásványi anyag tartalmával életlehetőséget nyújt számos mélytengeri élőlény
fennmaradásához, a felszínre vagy közelébe kerülő része pedig az ember
szolgálatába áll, és úgy hívják: termálvíz. Ez az a víz, amely kitölti a
folyamatosan növekvő óceáni medence űrtartalmát, s amely létrehozta az ősrégi
kozmikus ütközések energiájának és a bolygó saját anyagának átalakításával
évmilliók százai során a világóceánokat. A Föld hőháztartásának változásai, a
légkör vastagsága és összetétele szorosan összefüggenek egymással, és
fenntartják az élővilágot.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">A Föld mélyében működő termonukleáris reakciók hatására nem csak folyamatosan
keletkező anyagok – köztük víz és kőolaj – áramlanak a felszínre, hanem
jelentős mennyiségű hő is, amit geotermikus energia néven ismerünk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Kép_x0020_4" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 237.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 375pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="image1642" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.gif">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Néhány
európai ország különféle időpontokban becsült kőolajkészletei:<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>(Millió tonnában).<o:p></o:p></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;">
<td style="border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Ország <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">1950<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">1960<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">1970<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">1975<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Ausztria <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">11<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">36<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">21<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">24<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 2;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Dánia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">na<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">na<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">na<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">32<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Franciaország <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">1<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">28<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">21<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">12<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 4;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">NSZK<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">37<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">73<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">81<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">52<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 5;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Nagy-Britannia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">1<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">1<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">1<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">2198<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 6;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Olaszország<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">na<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">44<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">37<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">103<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 7;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Hollandia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">7<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">29<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">40<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">37<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 8;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Norvégia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">na<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">na<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">33<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">940<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 9;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Spanyolország <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">na<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">na<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">na<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">34<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 10; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Törökország<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">na<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">10<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">93<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">70<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Földünk
legfontosabb feltárt olajlelőhelyei országonként a következők:<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>(Milliárd barrel
és tonna).<o:p></o:p></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;">
<td style="border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Ország<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Feltárt készlet<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Szaúd-Arábia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">332,7 /46,27/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 2;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Egyesült Államok <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">216,5 /30,11/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Oroszország<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">192,6 /26,80/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 4;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Irán<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">135,9 /18,90/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 5;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Venezuela<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">130,6 /18,16/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 6;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Kuvait<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">125,1 /17,40/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 7;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Irak<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">122,8
/17,08/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 8;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Egyesült Arab Emírségek<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">113,3
/15,76/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 9;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Mexikó<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">70,9
/9,86/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 10;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Kína<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">42,9
/5,97/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 11;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Líbia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">41,9
/5,83/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 12;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Nigéria<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">33,4
/4,65/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 13;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Kanada<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">21,2
/2,95/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 14;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Indonézia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">21.0
/2,92/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 15;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Kazahsztán<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">20,5
/2,85/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 16;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Algéria<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">18,3
/2,55/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 17;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Norvégia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">17,6
/2,45/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 18; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="border-top: none; border: solid black 1.0pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14.0pt;">Nagy-Britannia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: solid black 1.0pt; border-left: none; border-right: solid black 1.0pt; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt;">16,9
/2,35/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-15148822317084238132019-04-14T11:07:00.001-07:002020-08-15T02:49:53.961-07:00TUNGSRAM, A MAGYAR CSODA<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">TUNGSRAM, A MAGYAR CSODA<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Ez a cikk megjelent a "Villanyszerelők lapja" 2017 májusi számában.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">A Trianon
utáni Magyarországon az ipar siralmas helyzetben volt, melyet a nyersanyagok
hallatlan ára, a szén-és olajhiány jellemzett, szinte csodálatosnak tűnik, hogy
volt olyan magyar vállalat, amely nemcsak a békebeli, vagy háborús termelés arányait
érte el, hanem hihetetlen mértékben emelkedett azok fölé. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">A TUNGSRAM Magyarország
egyik legrégebbi és legrangosabb márkaneve volt, az Egyesült Izzólámpa és
Villamossági Rt. védjegye, amit Aschner Lipót, a vállalat vezérigazgatója
jegyeztetett be 1909-ben. Az Egyesült Izzó kebelében megszületett Európa első
ipari kutatóintézete neves tudósokkal, s itt gyártották az első wolframszálas izzót és az első kriptonégőt is.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape id="_x0000_i1030" style="height: 256.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 337.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Egyesült Izzó" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">A Nagy Háború
után a világ izzólámpa szükséglete a termelésnek több mint négyszerese volt, és
Amerika, amely a háború előtt a nyugat-európai országokat is ellátta, 1920-ban
már saját szükségleteit is épphogy fedezni tudta. Anglia importra szorult, az
európai szükségletet a holland és a német ipar fedezte, de csak részben, mert
Franciaország, Olaszország, Csehszlovákia, és Svájc az osztrák és magyar iparra
voltak utalva, melyeknek még a Balkánt is el kellett látniuk. A TUNGSRAM napi
40.000 izzólámpát gyártott abban az időben, amelynek háromnegyed része
Franciaországba, Olaszországba, Svájcba, Jugoszláviába, Csehszlovákiába,
Romániába, Bulgáriába, Törökországba, és Kis Ázsiába került. Az évi termelés
13-14 millió db izzó volt, és hallatlan nyereség keletkezett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">1924-ben a
Phoebus izzólámpa kartell üzleti manővereként a General Electric felkérésre
fölvásárolta a Just-izzó részvényeit, amely nem volt kartelltag, majd azonnal
átadta a TUNGSRAM-nak, amely cégek kartelltagok voltak. A villanykörte ára
pedig egyszeriben 9 koronával megdrágult. A klasszikus metaforával élve, a
nagyhal megette a kishalat. Ez a kapitalizmus pallosjoga, s a TUNGSRAM élt is
ezzel a jogával. Új vállalkozások pedig ezen a szakterületen nemigen
alakulhattak a speciális tudással rendelkező elsőrangú szakemberek hiánya
miatt, anélkül pedig izzólámpa-gyártásba kezdeni reménytelen vállalkozás. Ezt a
tényezőt átgondolva képet alkothatunk a magyar izzólámpagyártó fenomenális gazdasági
sikereiről.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Edison laboratóriumában A. N. Lodigin alkalmazott elsőként wolframszálat izzólámpáiban 1890-ben, de a technológia gyerekbetegségei miatt a wolframszálas izzó gyártásba nem kerülhetett. A tapasztalat már a világháború előtt megmutatta, hogy bármilyen technológiával
gyártják is a wolframszálat, az tönkremegy, ha tömegének kb. 10%-a elpárolgott.
A vákuumlámpa élettartamát ez a folyamat szabja meg. Felismerték annak
szükségességét, hogy a gyártási folyamat során az üvegfelületről az adszorbeált
gázokat valamilyen módon eltávolítsák. Ezt hevítéssel és elszívással végezték,
a kész lámpában maradó kb. 0,001 Hgmm nyomású gázmaradékot pedig ún.
getteranyagokkal, pl. az első bekapcsolás alkalmával az izzószálról
elpárologtatott 0,1-0,2 mg vörösfoszforral megkötötték. Régóta ismert volt,
amire Millner Tivadar </span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">„Az elektromos világítás kémiai problémái”</span></i><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> c. tanulmányában rámutatott, hogy a
testek párolgási sebességét a védőgáz erősen csökkenti. Ezért ha a vákuumlámpát
alkalmas gázzal megtöltjük, és izzószálát légüres tér helyett gáztérben
hevítjük, az izzószál hőmérsékletét és ezáltal fényerejét a lámpa
élettartamának csökkenése nélkül lényegesen emelhetjük. 1913-ban Irving Langmuirnak
sikerült olyan gáztöltésű wolframspirális lámpát szerkeszteni, amelynél az
izzószál magasabb hőmérsékletével elért energianyereség nagyobb, mint a gáz
hőelvezetése által okozott veszteség. Ez pedig gazdaságosabb, mint a legjobb
vákuumlámpa. Emellett a 2400 C fokon izzó wolframszál fénye szép fehér. Az első
gáztöltésű lámpákba nitrogént, később argont töltöttek. Az izzó wolframszállal
szemben a nitrogén is, az argon is kémiailag közömbösek, mégis sokáig a 10% N –
90% Ar összetételt alkalmazták. Erre azért volt szükség, mert a tiszta argonban
könnyen megindul az ívkisülés. Az 1920-as években rendelkezésre állott
wolframanyagból gyártott spirális izzószálak magasabb hőmérsékleten megnyúltak,
ami a sugárzó felület növekedését, ezáltal fokozottabb hűtést eredményezett.
1927-ben Millner Tivadar és Tury Pál különleges adalékolással előállított
durvább kristályszerkezetű wolframanyagból állítottak elő alaktartó,
„belógásmentes” spirálokat, amely fejlesztés a továbbiakban úgy a fényforrások
mint az elektroncsövek gyártása terén forradalmi előrelépést jelentett. Az 1930-as
években Bródy Imre és kutatócsapata rájött, hogy a fényhasznosítás és az
élettartam tovább javítható, ha az izzólámpa buráját argon helyett
kriptongázzal töltik fel. Az élettartam 1000 üzemóránál hosszabbra növelése
azonban a Phoebus-féle titkos kartellmegállapodás miatt nem volt cél, ezért a
további kutatások inkább a fényhasznosítás javítását és a gyártási költségek
csökkentését célozták. A kriptongázos technológiát 1930-ban szabadalmaztatták,
s az első kriptonlámpát az 1936-os Budapesti Ipari Vásáron mutatták be. Bródy
Imre kifejlesztette a kriptongáz levegőből történő kinyerésének ipari
technológiáját is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="_x0000_i1029" style="height: 248.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 153.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="tungsram_reklam2" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape><v:shape id="Kép_x0020_5" o:spid="_x0000_i1028" style="height: 4in; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 174.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Tungsram_1904." src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Tungsram reklámok az 1930-as évekből<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Kép_x0020_2" o:spid="_x0000_i1027" style="height: 180.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 255pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Izzószál" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image004.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Duplán csavart wolfrframszál<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Kép_x0020_6" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 169.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 341.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Elektroncsövek az Egyesült Izzóból" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image005.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<b style="mso-bidi-font-weight: normal;"><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">„TUNGSRAM rádiócső, dupla spirállámpa –
Mindenkinek legyen, ha nincs, akkor vegyen.”</span></b><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"> Elektroncsövek az Egyesült Izzóból és egy fülbemászó
szlogen az 1930-as évekből.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">A
rádiócső-kutatás/fejlesztés volumene hamar felnőtt a fényforrásokéhoz. Az
elektroncső-, főleg a katódkutatás területén, az első komoly eredmények már az 1920-as
évek végén mutatkoztak, de a kutatás szempontjából sokkal inkább magára volt
utalva, mint az izzólámpagyártás. Az elektroncső-gyártás beindításakor
semmiféle külföldi tapasztalatcserére nem volt lehetőség. Az elektroncső-kutatásban
résztvevő szakembereknek mindent a saját erejükből kellett megteremteni, és
mindezt a legintenzívebb és legkönyörtelenebb szabadalmi harcok közepette. A
báriumkatód az Egyesült Izzó önálló kutatási eredménye volt, amelynek
alkalmazásával az 1920-as évek végén az Egyesült Izzó elektroncsövei a világ
legjobb elektroncsövei voltak, azokkal legfeljebb csak a Philips termékei
vehették fel a versenyt. A német Telefunken cég nyolc éven keresztül az
Egyesült Izzó bárium-katód szabadalma alapján gyártotta csöveit, és ennek volt
köszönhető, hogy a cég a konkurenciaharcban nem roppant össze, hanem a
redukciós bárium-katód szabadalom ellenében jogot kapott a nélkülözhetetlen
kulcsszabadalmak, mint pl. a Schottky-szabadalom hasznosítására. Az
elektroncső-gyártás 1933-ig sehonnan semmiféle segítséget nem kapott és a
kutatásban résztvevők kizárólag saját tudásukra, leleményességükre,
invenciójukra voltak utalva, s e magukra utaltságukban alapvető műszaki
problémákat oldottak meg a nagy külföldi laboratóriumokkal egyidőben, gyakran
őket túlszárnyalva és megelőzve. Bár az elektronikus képátviteli fejlesztések
során az Egyesült Államok, Anglia, Németország és Franciaország viselte a
vezető szerepet, de az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. is bekapcsolódott
a rövidhullámú távolbalátással kapcsolatos kísérletekbe. A gyár mérnökét,
Mihály Dénest (1894-1953) már fiatalon foglalkoztatta a távolbalátás
problémája. 1919-ben ő hozta létre a „Telehor”-nak nevezett szerkezetet, amely
alkalmas volt állóképek közvetítésére. 1929. március 8.-án a berlin-Witzlebeni
rádióállomásnak a világon elsőként sikerült szobában ülő személyek képét
mesterséges fényforrás nélkül közvetítenie, és később az ő találmánya
segítségével történt a képátvitel a berlini olimpián is 1936-ban. Az Egyesült
Izzóban berendezett laboratóriumban az első képátvitel alkalmával Walt Disney
Miki Egér figuráját továbbították egyik szobából a másikba, 1937-ben. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d6/Tungsram_Television_prototype_in_1937.png" id="Kép_x0020_1" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 255.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 225pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Tungsram_Television_prototype_in_1937" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image006.png">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">A TUNGRAM által készített televízió
prototípusa. (Ismeretlen szerző felvétele 1937. május 12.-én.)<o:p></o:p></span><br />
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
</div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14.0pt; line-height: 115%;">Végül pedig hab a tortán, hogy az Egyesült Izzólámpa és
Villamossági Rt. nem maradt ki a radarberendezésekkel kapcsolatos kezdeti
kutatásokból sem. A második világháborúban már elterjedten alkalmaztak rádiólokátorokat Angliában és Németországban, elsősorban légvédelmi célokra. Magyarországon az Egyesült Izzóban fejlesztettek rádiólokátort, amelynek segítségével már 1944-ben képesek voltak észlelni az ellenséges repülőgépeket. Sőt Hold-radar kísérleteket is folytattak a vállalat
elsőrangú tudósai. Budapest ostroma után egy évvel, 1946. február 6.-án, a
világon másodikként az Egyesült Államok után, az Egyesült Izzó újpesti gyárában
Bay Zoltán, a cég műszaki igazgatója és leboratóriumvezetője, valamint
munkatársai végezték azt a kísérletet, amelynek során rádióhullámokat sugároztak
a holdra, és sikerült kimutatniuk annak visszaverődését az égitest felszínéről.
E kísérletek jelentősége abban állt, hogy míg az égitestekről szerzett
ismeretek évezredeken át csak passzív megfigyelésekre épültek, a mikrohullámú
technika segítségével most lehetőség nyílt a távoli égitestestek interaktív
fizikai vizsgálatára. Ekkor bizonyosodott be az amerikai hadsereg híradástechnikai
törzsének Diána-projektje sikeres kísérletei után másodszor, hogy a Hold egy
jól meghatározható távolságra lévő, anyagi jellemzőkkel bíró test. E kísérletek
hatására alakult ki és indult fejlődésnek a csillagászat új ága, a
rádiócsillagászat, és innen számíthatjuk a magyar űrtevékenység kezdetét is.<o:p></o:p></span></div>
<br />Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-56592258712016297922019-04-14T08:34:00.010-07:002021-10-31T05:59:46.807-07:00A VILLANYVILÁGÍTÁS SZÜLETÉSE<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A VILLANYVILÁGÍTÁS SZÜLETÉSE<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">(Ez a cikk megjelent a Villanyszerelők lapja" 2017 októberi és novemberi számában.)</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><b>A kezdet kezdete</b> A régi idők emberének nagy
megpróbáltatást jelentett a sötét utcákon való közlekedés. A kövezetlen, vagy
ami még rosszabb, a rosszul kövezett, bokatörő utcákra csak az tette ki a lábát
sötétedés után, akinek nem volt más választása, mert halaszthatatlan dolga
volt. Az életmód megváltozásával, főleg a városokban korán fölmerült az igény a
közvilágításra.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az első rendszeres utcai világítást – hol máshol? – Párizsban vezették
be olajmécsesekkel, 1558-ban. (Magyarországon ekkor még a sötétség jótékony
oltalma alatt bujkáltak a török elől ükapáink, dehogy is kellett nekünk utcai
lámpa!) Európa nyugati feléhez képest csaknem száz éves késéssel, Budán
1777-ben vezették be a közvilágítást, akkor még olajlámpásokkal. Európa nagyobb
városaiban már egy évszázad óta világítottak az utcára szerelt olajlámpák
pislákoló fényei, amikor Pest és Buda polgárai még kézilámpásokkal botorkáltak
a koromsötét utcákon. Akit sorsa abban a szerencsében részeltetett, hogy megismerhetett
valamely nagyobb külföldi várost, az hazatérve, élményeit mesélve, véletlenül
sem felejtette el megemlíteni a városi utcák világítását, az oszlopokra szerelt
lámpák sorát. Bécs városának 1689-től már majdnem minden utcáját oszlopokra
szerelt négyszögletes olajlámpák világították, büszkeségükre a bécsieknek, s
maradandó élményt nyújtva a külföldieknek. Az olajlámpák példája hamar
elterjedt Európában, csak a konzervatív londoni tanács ragaszkodott a régi
szokáshoz, így rendelkezvén: </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">„Aki besötétedés után az utcákon
ügyes-bajos dolgai után kénytelen járni, köteles száz lépésről látható lámpást
vinni magával. E rendelkezést megszegők latorság gyanújával elfogattassanak,
mert a sötétben csak tolvajok vagy más gonosztevők surrannak az utcákon.”</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A mesterséges fénykeltésnek
több módja is létezik, de az elektromosság gyakorlati használatbavételéig ha
fényt akartunk, mindig el kellett égetnünk valamit, többnyire valamilyen
olajféleséget vagy gázt. Az olajlámpát ősidők óta használjuk, amelynek
legfejlettebb fajtája az ún. Argand-lámpa, amelynek kanóca üreges és üvegcsőben
ég. Nem tudjuk, hogy Magyarországon mikor jelentek meg az első Argand-lámpák,
annyit tudunk, hogy a reformkorban utcák világítására is már javában használták
őket. Bécs után 88 évvel Budán is kigyulladtak az olajlámpák, 1790-ben pedig
Pest is követte példáját. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape alt="Kapcsolódó kép" id="_x0000_i1077" style="height: 153pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 177pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Kapcsolódó kép" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „lámpara argand”" id="_x0000_i1076" style="height: 268.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 159.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „lámpara argand”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Asztali Argand-lámpák a XIX. század második feléből. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A Belvárosban,
Lipótvárosban, és Józsefvárosban hiába volt a repceolajat égető lámpák fénye
gyenge és lángjuk kormozó, a kerületek elöljáróságai, akárcsak más városok
tanácsai, több helyütt sokáig elutasították a gázvilágítás bevezetését. A
kezdeti nehézségek ellenére a gázlámpák lassacskán mégis felszerelésre
kerültek, és velük együtt a gázvilágítás terjedése Budán és Pesten is
feltartóztathatatlannak bizonyult.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Kapcsolódó kép" id="Kép_x0020_19" o:spid="_x0000_i1075" style="height: 238.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 288.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Kapcsolódó kép" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Argand-lámpák egy katalógusban 1870 körül<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Kapcsolódó kép" id="Kép_x0020_29" o:spid="_x0000_i1074" style="height: 174.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 212.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Kapcsolódó kép" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image004.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: right;">Argand-féle
menyezetlámpa</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: right;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az elektromos áram gyakorlati
felhasználása felé vezető úton az első lépés az elektromágneses távíró
feltalálása és használatba vétele volt, a második lépést pedig a
villanyvilágítás megteremtése jelentette. A villamos úton történő fénykeltéssel
foglalkozó első kísérleteket Vaszilij Vlagyimirovics Petrov (1761-1834) orosz
fizikus végezte Szentpéterváron 1802-ben. Az akkori világ legnagyobb és
legerősebb Volta-oszlopával végezte kísérleteit, amely mintegy 4200 sorba
kapcsolt réz-és cinklemezből állt és kb. 3000 V feszültséget szolgáltatott. A
másfél hüvelyk (kb. 38 mm) átmérőjű korongok külön e célra készült szekrényben
voltak elhelyezve, négy függőleges oszlopban, melyek magassága 3,1 méter
volt.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>1803-ban </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">„Közlemény a Galvani-Volta-féle kísérletekről”</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> című tanulmányában összegezte megfigyeléseit, amelyben részletezte
a stabil ívkisülés jelenségét, és felsorolta a villamos ív gyakorlati
hasznosításának lehetőségeit, mint pl. mesterséges világítás, fémek olvasztása,
hegesztés, tiszta fémoxidok előállítása. Petrov 1834-ben bekövetkezett halála
után művei és eredményei feledésbe merültek, és csak a XIX. század vége felé
fedezték fel az említett tanulmány egyik példányát egy könyvtárban. Ez a
tanulmány volt az első a világirodalomban, amely egy sor fontos villamos
jelenség részletes leírását adja, megelőzve Davy hasonló, 1812-ben végzett
kísérleteit. (V. V. Petrov esete kísértetiesen emlékeztet Jedlik Ányos
történetére.) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Humphrey Davy (1778-1829) angol
kémikus szintén vizsgálta az erős fényű, magas hőmérsékletű villamos ívet, s
1810-ben bemutatta a Royal Institute előtt szénelektródás ívlámpáját. Davy
ugyancsak fölvetette a villamos világítás lehetőségét, amit a </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">„Kémiai filozófia elemei”</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">c.
1812-ben kiadott művében írt le. Davy is izzított villamos árammal vékony
fémszálat (platinát), s bár annak fénye nem volt se fényes, se tartós, a
villanyvilágítás gyakorlati kivitelezése felé vezető úton ebben az időszakban
már két irányba lehetett továbbhaladni, vagyis a villamos úton történő
fénykeltésnek két módját ismerték: az ívfényt, és az izzószálat. Simon, Plaff,
Marum, és Davy felfedezték, hogy az áram felmelegíti és felizzítja a huzalt,
ezek a kísérletek voltak az első lépések az izzólámpa megalkotásának irányába,
amely úton sokan elindultak, Robert Friedel és Paul Israel történészek mintegy
24 feltalálót említenek meg. A legelső izzólámpának tekinthető készüléket
Delarue francia tudós készítette 1820-ban. Ez a lámpa egy hengeres üvegcsőben
izzó platinaspirálból és a cső két végébe forrasztott kivezetésekből állt, de
gyakorlati alkalmazására nem került sor. Azonban az izzólámpa megalkotásával
tovább kísérleteztek, sokan és sokféle megoldással próbálkoztak, de ezek még
mindig annyira kezdetlegesek voltak, hogy a javában terjedő gázvilágítással
egyelőre nem versenyezhettek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">Miután Petrov munkássága
feledésbe merült, az árammal izzított test hőmérsékleti sugárzásának gyakorlati
hasznosítása felé Warren de la Rue (1815-1889) tette meg a következő lépést
azzal, hogy 1840-ben vákumbúrába zárt, tekercselt platinaszálból álló villamos
izzólámpát készített. A platina magas ára miatt kísérleteit nem folytatta, de
Frederick de Moleyns 1841-ben szabadalmaztatta a platinaszálas vákumizzót. A
platina azonban nem bizonyult megfelelőnek erre a célra, magasabb hőmérsékleten
meglágyult, majd teljesen el is olvadt. John Wellington Starr (1822?-1846) John
Milton Sanderssel együtt 1845-ben szabadalmaztatta a szénszálas izzót
Amerikában, de Starr egy évre rá meghalt. Starr egyik üzlettársa, Edward
Augustin King 1845. szeptember 4.-én Angliában tett szabadalmi bejelentésében
(UK Patent 10919) kétféle izzóról ad leírást. Starr 1846. november 21.-én
bekövetkezett halála után King és Sanders visszatért az Egyesült Államokba. Úgy
tűnik, Starr tudása nélkül egyikük sem tudta fejleszteni az izzólámpát és nem
tudták menedzselni a találmányt. King 1863-ban meghalt a polgárháborúban,
Sanders pedig Santo Domingóba utazott 1877-ben és ott is maradt. Ennek a
történetnek azért van jelentősége, mert T. A. Edison később beperelte J. W.
Swant a szénszálas izzólámpa feltalálása elsőbbségi jogának elismeréséért, és
ha ezek az urak a perben tanúskodhattak volna, akkor ma nem Edisont tartaná a
világ a szénszálas izzólámpa feltalálójának. 1851-ben a franciaországi
Jean-Eugéne Robert-Houdin Blois városában lévő birtokán nyilvánosan bemutatta
izzólámpáit, amelyek a helyi Chateau kastélymúzeum állandó kiállításán ma
megtekinthetők. 1874. július 11.-én A. N. Lodigin szabadalmaztatta izzólámpáját
Oroszországban, majd 13 napra rá, július 24.-én Henry Woodward és kollégája,
Methev Evans Kanadában az övékét, amelyben izzószálként különböző formájú
szénrudak szerepeltek, nitrogénnel töltött üvegbúrában. Találmányuk üzleti
sikert nem hozott, ezért 1879-ben eladták Edisonnak. E két találmány nem csak
időben, hanem tartalomban is feltűnően közel esik egymáshoz.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A gázvilágításnak villamos
ívfénnyel való helyettesítésével 1843-ban Párizsban is próbálkoztak. A
„Didaskalia” című francia folyóirat 1843. szeptember 3.-i száma ismertet egy
ilyen kísérletet: </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">„A kísérletek, miket Párizsban a
villamosfénynek a gázvilágítás helyett használatba hozása végett a Couti quain
tették, igen jól sikerültek. 1050 lábnyi távolságban a nyomtatott betűk még
olvashatók voltak.”</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> De ez a kísérlet is bizony
csak kísérlet maradt. A villamos ív gyakorlati felhasználása felé J. B. L.
Foucault francia feltaláló tette meg a következő lépést azzal, hogy 1844-ben
megszerkesztette az első kézi szabályozású ívlámpát. Eredeti megoldású ívlámpát
készített A. I. Spakovszkij mérnök Oroszországban, majd V. Ny. Csikolev orosz
tudós 1869-ben egy tökéletesebb ívlámpát mutatott be Moszkvában. Ezek a lámpák
nem váltak népszerűvé, mert szabályozó mechanizmusuk gyakori tisztítást és
karbantartást igénylő bonyolult szerkezet volt. Ezt két orosz feltaláló, Jakobi
és Jablocskov tökéletesítette, s így kezdték használni utcák, vasútállomások,
közterek világítására. P. Ny. Jablocskov (1847-1896) 1876-ban szabadalmaztatta
a korábban már alkalmazott szabályozó mechanizmus nélkül működő ívlámpát, az
ún. „Jablocskov gyertyát”. Jablocskov gyertyája kb. két órás működésre volt
képes, de abban az időben ez a lámpa volt a legkényelmesebb és a kisfogyasztók
számára legkönnyebben hozzáférhető fényforrás. Az 1881-ben megrendezett első
Nemzetközi Villamossági Kiállításon az ívlámpák még az izzólámpák egyenrangú
társaiként világítottak Párizsban, ahol aranyéremmel jutalmazták Frantisek
Krizik cseh mérnök tökéletesített ívlámpáját. Az ívlámpa dicsősége ezután
lassan lehanyatlott, a legtöbb felhasználási területen helyét életképesebb
testvére – az izzólámpa – foglalta el. Egyes speciális célokra azonban még
évtizedekig használatban volt, pl. légvédelmi reflektorokban az első
világháború/olajháború idején, és vetítőgépekben. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="_x0000_i1072" style="height: 248.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 341.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Kézzel szabályozható ívlámpa" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image006.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Kézzel szabályozható szén-ívlámpa (kísérleti eszköz). Egyenáram
esetén mindig a felső elektróda a pozitív. Ez kétszer olyan gyorsan fogy, mint
az alsó (negatív), ezért vastagabb.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="_x0000_i1071" style="height: 273pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 315pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Lichtbogen_3000_Volt (1)" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image007.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Villamos ívfény<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „electric lamp history”" id="Kép_x0020_23" o:spid="_x0000_i1070" style="height: 252.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 439.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „electric lamp history”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image008.jpg">
</v:imagedata></v:shape><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Kísérleti összeállítás a
XIX. század közepén<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az 1850-es években New
Yorkban is kísérleteztek ívlámpákkal Davy leírásai alapján, de csaknem fél
évszázadba került, mire a villamos fényt általánosan használni tudták. Egy
német származású New York-i órás, optikus és mechanikus, Heinrich Goebel
(1818-1893) 1854-ben izzólámpát szerkesztett, s azzal világította meg a
kirakatát. Goebel izzólámpája azonban ugyanúgy feledésbe merült, mint Petrov
kísérletei, Jedlik Ányos dinamóelve, vagy Bell előtt Reis telefonja. 1840 és
1870 között rengeteg, a gyakorlatban használhatatlan izzólámpát szerkesztettek,
s a sorozatos kudarcok láttán a kísérletező kedvű tudósokat, feltalálókat,
kishitűség fogta el. A megoldás mindig egy látszólag egyszerű problémán futott
zátonyra: nem találtak izzószálnak megfelelő anyagot. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><b>Lodigin munkássága</b></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> Az izzólámpa tökéletesítése felé vezető göröngyös úton kiemelkedő
jelentőségű volt A. N. Lodigin (1847-1923) orosz feltaláló munkássága. Utcai
világításra Lodigin alkalmazta elsőként a villamos áramot Szentpéterváron, 1873-ban.
Izzólámpái lényegesen eltértek a korábbi változatoktól: az üveggömbben, ill.
üveghengerben elhelyezett izzótestet két, retortaszénből készült, rézrudakra
erősített vékony pálcika alkotta. Lámpáinak tökéletesítése során később
légritkított terű burákat alkalmazott. Az 1873-75-ös években társaival együtt
többféle kivitelű izzólámpát szerkesztett. Lodigin lámpái voltak az első olyan
világítóberendezések, amelyek az utcák, középületek, hajók, és egyéb helyek
világítási követelményeinek a gyakorlatban megfeleltek. Alexander Nikolayevich
Lodigin mérnök és feltaláló 1847. október 13.-án született Stenshino városában,
Tambov kormányzóságban, egy nagyon régi nemesi család leszármazottjaként, az
Orosz Birodalomban. Tanulmányait a helyi kedétiskolában, majd a moszkvai
tüzérakadémián végezte, ahol egy másik nagyágyú, V. N. Ipathieff tanított.
Rövid katonai pályafutás után Szentpétervárott, a Technológiai Intézetben egy
elektromos helikopter megalkotásán dolgozott, amihez valamiféle elektromos
világításra is szükség volt. 1873 augusztusában az intézet fizikai
előadótermében bemutatta izzólámpáját, amit 1874. július 11.-én 1619
lajstromszám alatt szabadalmaztatott. Ugyanebben az évben a Pétervári
Tudományos Akadémia Lomonoszov díjjal tüntette ki találmányáért, majd Lodigin
céget alapított Lodigin Electric Lighting Company néven. 1875-től érdekelni
kezdték a szocialisztikus eszmék és részt vállalt a tudatos középosztály, a
narodnyikok mozgalmában. 1884-ben Franciaországon át az Egyesült Államokba
emigrált, ahol Edison alkalmazottjaként folytatta kutatásait. Valószínűleg
Lodigin volt az első, vagy legalábbis az elsők egyike, aki Wolframszálat
használt izzólámpájában, amit 1893. január 4.-én US Patent 575002 szám alatt
szabadalmaztatott. 1906-ban a Wolframszálas izzólámpa licencét eladta a General
Electricnek, amely megkezdte az ipari méretű termelést. 1907-ben visszatért
Szentpétervárra, ahol egy sor találmány képezte további kutatásainak tárgyát,
mint pl. egy új típusú motor, villamos kemence és hegesztés, wolfram ötvözetek.
1917-ben a februári forradalom idején ismét Amerikába vándorolt. 1918-ban az
újonnan hatalomra került bolsevik kormány felkérte, hogy vegyen részt
Szovjet-Oroszország villamosítása átfogó tervének kidolgozásában - amit később
GOELRO-terv néven hirdettek ki. Lodigin ezt romló egészségi állapota miatt nem
vállalta, 1923. március 16.-án pedig New York Brooklyn negyedében meghalt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/8e/Lodygin.jpg" id="Kép_x0020_1" o:spid="_x0000_i1069" style="height: 288.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 190.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Lodygin" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image009.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-align: center; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-list: Ignore;">A.<span style="font: 7pt "Times New Roman";"> </span></span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">N. Lodigin, aki 1890-ben Edison alkalmazottjaként sikerrel használt
izzólámpáiban wolframot<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="https://patentimages.storage.googleapis.com/pages/US575002-0.png" id="_x0000_i1068" style="height: 617.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 420pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="US575002-0" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image010.png">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Lodigin szabadalmi bejelentésének eredeti rajza<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4c/Lodygin_stamp.jpg" id="_x0000_i1067" style="height: 310.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 223.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Lodygin_stamp" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image011.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Lodigin egy postai bélyegen, még a szovjet időkből.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><b>Edison és Swan</b></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> A különféle, kevésbé részletes kiadványok Edisont, néha Swant
jelölik meg a szénszálas izzólámpa feltalálójaként, de a történet nem ilyen
egyszerű. Észak-Amerikában is sokan kísérleteztek egy használható izzólámpa
kifejlesztésével, s miután a Lodigin-féle lámpák szerkezete ismertté vált,
Joseph Wilson Swan (1828-1914) angol fizikus és kémikus, valamint a holland származású
amerikai, Thomas Alva Edison (1847-1931), egy igen termékeny feltaláló is
nekikezdett a Lodigin-féle lámpák tökéletesítésének. Mindketten ott folytatták,
ahol Lodigin abbahagyta: a szénrudacskák vizsgálatánál. 1874. július 24.-én a
kanadai Henry Woodward és kollégája Mathew Evans, szabadalmaztatta nitrogén
védőgázos izzólámpáját, melynek szerkezeti felépítése lényegében azonos volt a
Lodigin-féle lámpáéval. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d0/Lodygin_lamp.jpg" id="_x0000_i1066" style="height: 155.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 150pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Lodygin_lamp" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image012.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Lodigin 1873-ban bemutatott izzólámpája, amelyben két, rézrudakra
erősített, retortaszénből készült pálcika izzott.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Swan és Edison tudtak
egymásról, de külön-külön kísérleteztek. Swan már több szabadalommal
rendelkezett Angliában, Edison viszont csak 1878 körül kezdett foglalkozni az
izzólámpával Amerikában. Swan több éves megfeszített munkával megalkotott egy
elég jó szerkezetű, vákuumban elhelyezett szénszálas izzólámpát. 1860-ban már
be tudta mutatni működő izzólámpáját, de jó vákuum és megfelelő áramforrás
hiányában csak rövid ideig működött. Charles Stearn vákuum-technikus
segítségével 1878-ban elszenesített pamut izzószálat helyezett a légritkított
üvegburába, s így már elkerülhető volt a szánszál erős párolgása. Bár Lodigin
lámpája már létezett, Swan volt az első ember a világon, akinek otthonában
izzólámpa világított, és az ő háza volt az első, amelynek áramellátását
vízenergia biztosította. Edison elszenesített papírral ért el gyakorlatban is
hasznosítható eredményt 1879-ben, miután olvasta a Scientific American folyóirat híradását Swan szénszálas izzólámpa-bemutatójáról. Edison addigra már kb. 1600 különféle anyagot
kipróbált, most azonban újra visszatért a szénhez. 1879. október 21.-én az
elszenesített fonál teljes 40 (más forrás szerint 45) órán át világított az üvegburában! Első lámpája
csupán 8 percig világított, de a sok száz többi is legfeljebb 15 percig
működött. Ez azonban 40 (45) órán át! Edison 1879. november 4.-én jegyeztette be tökéletesített
eljárását izzólámpa gyártására U.S.Patent 0.223.898 lajstromszám alatt. Ez a
bejelentés több szénszál előállítási technológiát írt le, beleértve a papírból,
pamutból, fából készítettekét is. Propaganda gépezete pedig azonnal működésbe lépett, amely biztosította neki az elsőbbség hősi nimbuszát, és december 31.-én új fejlesztésű izzólámpáit
nyilvánosan bemutatta. Ami valóban Edison érdeme, az az, hogy az ő izzószála vékonyabb és tartósabb volt. A vékonyabb izzószálból hosszabbat lehetett elhelyezni az üvegbúrában, aminek nagyobb volt az ellenállása, ez pedig lehetővé tette a 100 V névleges feszültség bevezetését. A rövidebb és tömzsibb izzószálak ugyanis csak alacsonyabb feszültségen voltak működtethetők, ami kedvezőtlen körülmény a hálózat feszültségének megválasztása szempontjából. <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Kapcsolódó kép" id="Kép_x0020_32" o:spid="_x0000_i1065" style="height: 256.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 220.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Kapcsolódó kép" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image013.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Balra Edison, jobbra Swan lámpája<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">1880-ban Edison és csapata
fölfedezte, hogy a bambuszrostból készített izzószállal akár 1200 üzemórát is
el lehet érni. Swan és Edison lámpája Lodigin lámpájához képest semmilyen elvi
újdonságot nem hozott, sikerük mindössze annak köszönhető, hogy kiforrottabb,
gyakorlatiasabb konstrukciók voltak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Hiram S. Maxim 1880
októberében szabadalmaztatta a szénszál hidrokarbonátokkal történő bevonásának
technológiáját, az élettartam növelése céljából. Alkalmazottja, Lewis Latimer
kifejlesztett és 1882. január 17.-én bejegyeztetett egy hőkezelési eljárást,
amely a szénszál törékenységét csökkentette, ezáltal lehetővé vált az
izzószálak formára hajlítása. Latimer egyéb találmányokat is bejelentett, mint
pl. újabb eljárásokat a szénszál és az árambevezető összekötésére. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Bár Swan volt az, aki
feltörte a járatlan utat Edison számára, Edisonnak is sikerült használható
izzót készítenie, amely meglehetősen hasonlított Swan lámpájára. Miután
megtörtént a szabadalmaztatás, Edison lejárató kampányt indított, melyben azt
állította, hogy Swan felhasználta az ő ötletét, sőt pert is indított mondván,
hogy Swan ellopta a találmányát. Edison azonban megneszelte, hogy Swan korábbi
publikációival és szabadalmaival bizonyítani tudja elsőbbségét, illetve azt,
hogy Edison alaptalanul vádaskodik, ezért egyezséget ajánlott. Ennek
eredményeként 1883-ban közös céget hoztak létre Edison and Swan United Electric
Light Company, röviden Ediswan néven.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: right;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: start;">
<span style="font-size: 12pt; text-align: right;"><span style="font-family: "times new roman" , serif;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: right;">Az
Ediswan cég plakátjai</span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Edison and Swan United Electric Light Company" id="Kép_x0020_7" o:spid="_x0000_i1063" style="height: 234pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 172.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Edison and Swan United Electric Light Company" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image015.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Swant jobban érdekelte az
elismerés mint a pénz, ezért kialkudta, hogy Edison csak Amerikában
forgalmazhassa termékeit, Swan hazájában, az Egyesült Királyságban nem.
Angliában az Ediswan cég továbbra is Swan 1881-ben bejegyzett találmányával, cellulóz
izzószállal gyártotta a lámpákat. Amikor 1892-ben Edison amerikai cége, az
Edison General Electric Company és a Thomson-Houston Electric Company egyesült,
ők is átálltak a cellulóz izzószálas villanykörték gyártására. <o:p></o:p></span></div>
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Kapcsolódó kép" id="Kép_x0020_22" o:spid="_x0000_i1062" style="height: 213.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 132.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Kapcsolódó kép" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image016.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „ediswan”" id="Kép_x0020_12" o:spid="_x0000_i1061" style="height: 276pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 213.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „ediswan”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image017.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Bajonettzáras Ediswan izzók reklámjai Angliában<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „ediswan”" id="Kép_x0020_34" o:spid="_x0000_i1060" style="height: 281.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 328.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „ediswan”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image018.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Kapcsolódó kép" id="Kép_x0020_33" o:spid="_x0000_i1059" style="height: 324pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 319.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Kapcsolódó kép" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image019.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A Royal Ediswan lámpák a legkiadósabbak – hirdeti a plakát<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az Ediswan megalakulása után
a világhírű feltaláló körül csoportosuló kutató kollektíva újult erővel látott
hozzá a munkához. Meg kellett még alkotni az izzó foglalatát, a
villanykapcsolót, az első biztosítékokat, az áram – ami akkor még egyenáram
volt – elosztásának rendszerét. Az izzólámpa megalkotása az üzemeltetéséhez
szükséges többi készülékkel, elképzelhetetlenül nagy munka volt. Edison
izzólámpájának tökéletesítésével a gyári technikusok egész csapata
foglalkozott. A műszaki szakemberek között 1885-től ott volt Lodigin, aki
hazájában már Lomonoszov díjat kapott, de a narodnyikok mozgalmában való
részvétele miatt politikailag ellehetetlenült. Amerikában, Edison szolgálatában
különféle földfémekből készült izzószálakat próbált ki az égőkben. 1890-ben
sikerrel alkalmazta a wolframot. Az izzólámpa világhódító útjának sikeréhez
hozzájárult a pozsonyi születésű Fodor István is, aki Edison munkatársa és
barátja volt. Mikor a közvéleménynek tudomására jutott, hogy Edisonnak
nagynehezen sikerült az áramot világításra bírnia, a tőzsdén pánik tört ki.
Edison részvényei 20 dollárról 7500 dollárra emelkedtek, a gázgyárosok
részvényeinek értéke pedig rohamosan csökkent. 1880-ban Edison a háztartásokban
biztonságosan használható, 100 V névleges feszültségű izzólámpákat kezdett
gyártani, amelynek 2,5 dollárért adta darabját. Ezek a lámpák mindössze 3 lumen
fényerőt szolgáltattak Wattonként. Ugyancsak 1880-ban felszerelték az első
hajót, a Columbiát, 350 izzóból álló villanyvilágítással. Akkoriban már
ismerték a dinamót, az elektromos áram előállításának a kémiai áramforrásoknál
hatékonyabb módját, s 1882. szeptember 4.-én megkezdte működését a világ első,
a Pearl Streeten épült villamos erőműve New York Cityben. 1883-ban Edison és
Swan közösen létrehozták az Edison & Swan United Electric Light Companyt,
röviden Ediswan néven. Edison 1882-ben elsőként írta le azt az akkor
misztikusnak tűnő – később Edison-hatásnak elnevezett – jelenséget, amely
szerint egy vákuumcsőben a fűtött katód és anód között a vákuumon keresztül
elektromos áram indul.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az
elektrotechnikának ebben a csecsemőkorában még nem tisztázódtak az egyenáram és
váltakozóáram alkalmazásának előnyei és hátrányai, s rögtön a kezdet kezdetén
ádáz konkurenciaharc bontakozott ki e két áramnem hívei között, amit „áramok
harca”-ként jegyzett föl a technikatörténet. Elsőként Jablocskov jött rá, hogy
a váltakozóáram iparilag hasznosítható, s a Ganz-gyár kezdettől fogva teljes
mellszélességgel kiállt a váltakozóáram mellett akkor, amikor olyan
szaktekintélyek, mint Edison, Lacsinov, Siemens, Halske, Schuckert, és
Rathenau, az egyenáram érdekében kardoskodtak, s a nagy nyugati cégek
egyenáramú gépeket gyártottak. Az amerikai nagytőke által létrehozott cégek az
1880-as években az Edison nevének és egyenáramú rendszerének kiépítését célul
kitűző vállalkozások mögött tömörültek. Edison villamossági találmányainak
hasznosítására először két társaságot hozott létre New York székhellyel. Az
egyik a The Edison Electric Light Company of New York, amely Edison világítási
rendszerének Amerikában való elterjesztésével volt megbízva. A másik a The
Edison Electric Light Company of Europa Limited volt Edison találmányainak
európai hasznosítására. Ezek az anyavállalatok a későbbi években újabb tőkék
bevonásával helyi részvénytársaságokat hoztak létre. Európában az Edison
Electric Company működött, London székhellyel, mely vállalat rendezte be a
világszerte nagy feltűnést keltett londoni kristálypalotai kivilágítást és az
első európai központi villanytelepet a High Holborn Viaduct-ban, amely éveken
át kifogástalanul működött. A leghatalmasabb európai villamossági társulat a
Compagnie Continentale Edison volt Párizsban. Az Edison konszern akkoriban
összesen 12, többnyire amerikai tőkével, de feltétlenül amerikai irányítás
alatt álló részvénytársaságokból állt. A Németországban zümmögő dinamókon még a
Siemens & Halske védjegye volt látható, de a közcélú áramellátás jogát a
Német Edison Társaság szerezte meg, amely 1887-től kezdve AEG (Allgemeine
Elektrizitats Gesellschaft) elnevezéssel működött. Az AEG vezetője, Emil
Rathenau, Siemenséket megelőzve érintkezésbe lépett Edisonnal és megszerezte a
találmányai németországi bevezetéséhez szükséges engedélyeket. Magyarországon kizárólagosan
Puskás Ferenc, majd később a telefonközpont és a telefonhírmondó híres
feltalálója, Puskás Tivadar képviselte az Edison érdekeltséget. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="_x0000_i1058" style="height: 290.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 4in;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="368_SZ_NSZ_LAS_IZZ___192.._" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image020.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Edison-menetes szénszálas izzólámpa<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">1897-ben Walther Nerst német
fizikus és kémikus kifejlesztette a később róla elnevezett Nerst-lámpát,
amelynek izzószála kerámiából készült, és működéséhez nem volt szükség vákuumra
vagy töltőgázra, így búrára sem. Kétszer hatékonyabb volt a korabeli szénszálas
izzóknál és népszerű is, a fémszálas izzólámpák megjelenéséig. A Nerst-lámpák
hibáit igyekeztek mérsékelni, Magyarországon a Ganz-gyár és az Egyesült
Villamossági Rt. megvásárolta a szabadalmat, de a várt siker elmaradt.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">1903-ban Willis Whitnew kidolgozott egy eljárást a szénszál fémmel
történő bevonására, amely kevésbé párolgott, ezáltal nem feketítette be annyira
a lámpa búráját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Edison 100-150 V-ra készített
szénszálas izzólámpái 1879 végén gyúltak ki először, s 1905-ben már biztosan
tudták, hogy a szénszál zsákutca. Az izzólámpák ez irányban való fejlesztése
nemigen mutatkozott ajánlatosnak, részben mert az Edison által, a szénszálas
izzók kis ellenállásához megállapított 110 V hálózati feszültség kevésnek
bizonyult, részben mert a nagyobb fényerősség elérése céljából elkerülhetetlen
hőfokemelést az 1700 C fokon izzó szénszál ezen felül már nem bírná el. Különben
is az erősen párolgó szén az üvegburán kicsapódva annak fényáteresztő
képességét erősen lerontja. Az elektromechanikusok régi törekvését vagyis, hogy
a szénszál helyett egy tartósabb, mindamellett ökonomikusabb izzóanyagot
találjanak, Dr. Bolton, a Siemens és Halske cég laboratóriumának vezetője is
kutatásának tárgyává tette. Dr. Bolton a wanádiumcsoport fémeivel próbálkozott,
s a wanádiummal és nióbiummal folytatott kísérletek kudarcai után úgy látszott,
hogy a tantál nevű fémmel szerencséje lesz. A tantál savaknak hidegen ellenáll,
nehezen olvad, vékony szálakká formálható, és fehérizzásnál sem mutat
hajlandóságot a szétporzódásra, elégésre. Keménysége az acéléhoz hasonló,
szilárdsága túllépi azét, úgyhogy egy 0,05 mm átmérőjű szál 350 g-t elbír, ami
175 kg/mm2 szakítószilárdságnak felel meg. Fajlagos ellenállása 0,16 Ohm
mm2/méter, ami izzó állapotban ötszörösére emelkedik. Huzallá történő
megmunkálása csak akkor sikerült, amikor már tiszta állapotban is elő tudták
állítani. A tantál tulajdonságai általában kedvezőnek ígérkeztek, egy
kivétellel: fajlagos ellenállása kevésnek bizonyult, amelynek következtében
konstrukciós problémák merültek fel. Ahhoz, hogy a szokásos 110 V feszültségű
izzólámpákat készíthessenek belőle, egy 0,65 mm átmérőjű szálból 650 mm hosszú
darabot kellett az üvegburába beépíteni. Egy ilyen hosszúságú tantálhuzalnak a
szokásos méretű villanykörtében való elhelyezése sok fejtörést okozott Dr.
Boltonnak. A végleges megoldás a képen látható, melynél a tantálszál a körtében
lévő két kis állványka karjaira cikk-cakkban van fölerősítve. Eme szerkezet
biztosítja a lámpa mechanikai stabilitását és képessé teszi arra, hogy minden
helyzetben, sőt rázkódásnak kitéve is rendesen égjen. Az így elkészített
lámpában az áram bekapcsolása után a tantálszál azonnal izzásba jön és kellemes
kékesfehér fényt ad. A tantállámpa amellett, hogy kellemes fényt adott, a
szénszálasnál jobb volt a fényhasznosítása, ebből következik, hogy kevésbé
melegített, továbbá nem feketedett el és érzéketlen volt a
feszültségingadozásokkal szemben, ezért a korabeli izzólámpák komoly
vetélytársa volt. A Siemens és Halske A.G. kezdetben, 25 gyertya fényével
egyenértékű, 110 voltos tantállámpákat hozott forgalomba 1905-ben. Bár az
általános célú világításból a wolframlámpa kiszorította, adócsövekben a tantált
még jóval azután is használták.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="_x0000_i1057" style="height: 4in; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 225.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="7898_a_tantallampa" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image021.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">110 voltos tantállámpa Edison menettel<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A századforduló környékén a
klasszikus kapitalizmus szabályainak keretei között, eleinte visszafogott és szolid, de
tartós versengés kezdődött az újonnan részt követelő villanyvilágítás és a már
megszokottá vált gázvilágítás között. Miután Carl Auer von Welsbach (1858-1929)
osztrák vegyész, Bunsen tanítványa, (aki a neodímium, a praezodímium, az
itterbium, és a lutécium felfedezője is volt), 1885-ben feltalált egy újfajta
gázégőt, a róla elnevezett Auer-féle gázlámpát, amely az1890-es években
megjelent a piacon. Az újfajta gázégő fénye igen kellemes és erős volt ahhoz, hogy
az izzólámpának konkurenciát támasszon, s a gázvilágítás ez által hosszú időre
ismét versenyképessé vált az akkor még igen drága villanyvilágítással szemben,
sőt ideiglenesen még előnyre is szert tett. Auer von Welsbach azonban az
izzólámpa tökéletesítéséhez is nagyban hozzájárult, amennyiben izzószálként
ozmium fémet használt. Welsbach 1898-ban szabadalmaztatta, majd 1902-ben piacra
dobta ozmium-wolfram szálas izzólámpáját, ez volt az első fémszálas izzó a
kereskedelemben. Ez a lámpa lassanként háttérbe szorította a mégoly kellemes
fényű Auer-lámpát, és magával hozta a világítás második forradalmát. Ennek a
2700 C fokon olvadó fémnek a törékenysége miatt azonban az ozmiumlámpa
túlságosan sérülékenynek bizonyult, ezért a kissé gazdaságtalanabb, ámde jóval
szívósabb tantállámpa hamar kiszorította a forgalomból. Az ozmium további
felhasználásának az is határt szabott, hogy a Földön túlságosan kevés van
belőle ahhoz, hogy igazi tömegcikké válhasson. 1906-ban Welsbach bejegyeztette
az „Osram” márkanevet az általa kifejlesztett ozmium-wolfram szálas izzólámpa
védelmére, mely védjegy napjainkban is fogalom.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: center;">Az Auer-féle gázlámpa lényege, hogy a gáz-vagy olajlángot körülfogó
harisnya katalizátorként hat azégésre. Az Auer-lámpa hétszer olyan hatékony
volt, mint a közönséges gázégők és négyszer olyanhatékony, mint az
Argand-lámpa, így kb. negyed századon át méltó ellenfele volt a villanyfénynek.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A fémszálas izzólámpák
terjedésével a berlini áramszolgáltató, a Berliner Elektrizitas Werke (BEW) 1899-ben
úgy döntött, hogy ellátási területén a 110 V feszültséget 220 V-ra emeli, amit
aztán a többi áramszolgáltató is sorra átvett. 1902-1903-ban az éles világpiaci
árverseny miatt az izzólámpaárak katasztrófálisan csökkentek, ami ellen a
piacvezető gyárak árkartell alakításával védekeztek, s létrejött a Phoebus
kartell. Az árkartell értékesítési szervezete a szénszálas izzólámpák
forgalmazását 1914. március végéig szerződésben szabályozta, ebben biztosította
tagjainak az izzólámpák tökéletesítésével kapcsolatos szabadalmak és
tapasztalatok kölcsönös megszerzését és használatát. A századforduló után már
nyilvánvaló volt, hogy az izzólámpák wolframszállal működnének a legjobban, de
a wolframgyártás néhány technológiai problémája sokáig megoldatlan maradt. A
húzottszálú wolframlámpák gyártási technológiáját Helfgott Ármin és a
Westinghouse bécsi gyárából 1912. március 1.-én átszerződött Perczel Aladár
vegyészek dolgozták ki az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. újpesti
gyárában.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A
wolframszálas izzólámpa gyártása és forgalma – noha gyártástechnológiája meg
sem közelítette a mai tökélyt – a nagy világcégek működési területén fölfutott,
s az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. is kivette részét ebből a
prosperitásból, a Wolfram pedig egyszerre keresett és megbecsült ásványi
kinccsé vált. Az első világháború/olajháború mélyreható következményei közül az
egyik, hogy a hadikonjunktúra következtében megtanultunk becsülni olyan anyagokat,
amelyeket korábban észre sem vettünk. Ilyen anyag a wolfram. Lelőhelyei a
világban szétszórtan helyezkednek el, amit az árkalkulációnál könyörtelenül
figyelembe kellett venni. A Wolframszálas izzólámpa születésének idején wolfram
főleg az ausztráliai State-Quueensland-ben fordult elő, pontosabban itt volt
ismert akkoriban, éspedig legnagyobb mennyiségben a Kap-York félszigeten,
valamint Sziámban, ahol csak 1918-tól bányászták. Oroszországban is ismert volt
néhány telep, egy az Uralban és több a Bajkálon túl. A leggazdagabb telep ezek
közül a Bukuka-hegy csúcsán volt. Itt csekély mélységben három aknát
mélyítettek és 30 árkot ástak. A wolframitot a gránithegyeket átszelő
kvarcerekből nyerték. Az ércek átlagos wolframtartalma 0,4% volt, s az egész készletet
3000 orosz fontra becsülték. Japánban is bányásztak wolframot, 1915-ben 409
tonnát vittek ki. Németország wolframszükséglete 1906-ban 1662 tonna volt, ez
1912-ben már 4881 tonnára emelkedett. Ezt a mennyiséget főleg Ausztráliából,
Angliából, Portugáliából, Argentínából, és Brit-Indiából szerezték be.
Szászországban ismert volt wolframtelep, de 1912-ben csak 57 tonnát bányásztak.
A wolfram mint fekete por került forgalomba, kisebbik részéből izzólámpák
fémszálát készítették, nagyobb részét wolfram-acél gyártására használták. A
tiszta wolfram olvadáspontja 3695 C fok, de egészen csekély széntartalom ezt az
értéket nagymértékben csökkenti. </span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: center;"><br /></span>
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: center;"> A világ első kereskedelemben forgalmazott wolframszálas
izzólámpája</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<div style="text-align: left;">
<b style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 12pt;">Egy magyar sikerágazat, avagy az izzólámpagyártás magyar úttörői</b></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">A ma ismert, sokféle célra
gyártott és kiforrott wolframszálas izzólámpák kifejlesztését több évtizedes
kutatómunka előzte meg, amely alapvetően két fő területen folyt: egyik az
izzószálnak legmegfelelőbb anyag megtalálása a hozzá tartozó gyártástechnológiával,
másik kutatási terület az izzószálat körülvevő legmegfelelőbb közeg
kiválasztása volt.</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: justify;">Lodigin szénrudacskái már
javában izzottak üvegbúrájukban, a Brit szigeten Newcastle-upon-Tyne városában
felgyúltak Joseph Swan izzólámpái, s Edison is éjt nappallá téve dolgozott
izzólámpája tökéletesítésén, amikor Budán, a Műegyetem padjaiban egy,
hallgatónak nem éppen fiatalember a gépészmérnöki karon a professzorok
előadásait hallgatta. Zipernowsky Károlyról (1853-1942) van szó, kinek kezében
egy diploma már volt, Kecskeméten gyógyszerészkedett, de ez a pálya nem kötötte
le, ott hagyta állását és foglalkozását, beült az iskolapadba, érezvén, hogy a
benne rejlő tehetséget más területen eredményesebben hasznosíthatja. Lelkesedését
siker koronázta, mert 1877-78-ban neve már ismert volt a műszaki világban,
tanulmányai jelentek meg a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében.
Zipernowsky a gépész szakma elsajátítása közben ismerkedett meg egy még
feltáratlan területtel, az elektrotechnikával. 1877 végén nagy feltűnést keltő
és erősen látogatott előadásokat tartott a „dinamó-elektromos gépek”-ről és
azok alkalmazásáról. Felolvasása után a hallgatóság nagy elképedésére és
csodálkozására az előadótermet villamos árammal világította meg. Közben
gyakornokként a Ganz-gyárba került, ahol rendkívüli tehetségére Mechwart András
hamar felfigyelt. 1878 nyarán a 26 éves fiatalember ajánlatot kapott a
gyakorlati együttműködésre, amit elfogadott, éppen úgy, mint csaknem húsz évvel
korábban Mechwart András a híres gyárigazgató Ganz Ábrahám ajánlatát, és
Zipernowsky könyveivel együtt a Ganz-gyár szolgálatába szegődött. 1878
augusztusában először is egy áramfejlesztő gép és a hozzá tartozó néhány
világítóeszköz elkészítésével foglalkozott, ezek sikeres megalkotásával kívánta
igazolni szakértelmét Mechwart András és főleg a részvényesek előtt, akik
kételkedve nézték próbálkozásait. Csupán Mechwart erélyes kiállására járultak
hozzá a kísérleti dinamógép előállításához szükséges pénz folyósításához. Rövid
időn belül, még abban az évben egy művezető és hat lakatos segítségével
nekilátott kísérleti gépe legyártásához. A munka első részét a Kórház utcai
gyár sokat látott, több nevezetes találmány születésének helyet adó műhelyeiben
végezték, de ez a munka nem volt beilleszthető a gyár megszokott működési
rendjébe, az öreg művezetők szakmai féltékenysége sem biztatott semmi jóval,
ezért a közeli Kacsa utca és Medve utca sarkán vásárolt házban rendezték be a
Ganz-gyár Elektrotechnikai Osztályának műhelyét. A készülőben lévő egyenáramú
generátornak, azaz dinamónak az volt a feladata, hogy egy ívlámpát lásson el
villamos árammal. 1878-ban elkészült az első dinamógép, amely 56 V feszültségen
12 A áramot szolgáltatott, s e siker nyomában hamarosan ívlámpa világítással
látták el a Kórház utcai öntődét.</span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: justify;"> </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: justify;">A
világításra használt első elektromos fényforrások ívlámpák voltak, amelyek
fejlesztésében részt vett a Ganz-gyár is. Gyakorlati alkalmazásuk legnagyobb
problémája az volt, hogy üzem közben a szénelektródok folyamatosan fogytak, a
működés biztosítására viszont állandó távolságot kellett tartani közöttük, amit
a gyártók különféle mechanikus szerkezetekkel oldottak meg. Zipernowsky Károly
is szerkesztett egy ilyen szabályozó berendezést, amely a feszültség
rákapcsolásakor önműködően összeérintette a két szénelektródát, majd széthúzva
őket stabilizálta az ívet. A szén-ívlámpa fénysűrűsége igen nagy volt, ezért
vakított, csak nagy csarnokokban vagy szabad téren volt használható, s arra is
szánták. Amerikában hatalmas tornyokról világítottak néhány városban, amelyek
magassága a 90 métert is elérte. A szárnyait bontogató izzólámpával való
versenyfutásban az általános világítás területén a szén-ívlámpa végképp
lemaradt. A légvédelmi reflektorokon kívül két felhasználási területen maradt
használatban: vetítőlámpákban és világítótornyokban alkalmazták, amíg a
xenonlámpa ki nem szorította.</span></div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Arc fényszóró" id="Kép_x0020_26" o:spid="_x0000_i1053" style="height: 310.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 240pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Arc fényszóró" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image025.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Amerikai világítótorony ívlámpája<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="https://readtiger.com/img/wkp/en/Xenon_short_arc_1.jpg" id="Kép_x0020_21" o:spid="_x0000_i1052" style="height: 4in; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 384pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Xenon_short_arc_1" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image026.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">15 kW-os xenonlámpa<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><v:shape id="Kép_x0020_4" o:spid="_x0000_i1051" style="height: 249pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 105pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="ivlampa4" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image027.png">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „ívlámpa”" id="_x0000_i1050" style="height: 445.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 105.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „ívlámpa”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image028.png">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Egy Schuckert-féle függő ívlámpa kívülről és belülről.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/kepek/ivlampa7.png" id="_x0000_i1049" style="height: 599.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 312.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="ivlampa7" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image029.png">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Zipernovszky-féle mellékáramkörű ívlámpa rajza<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az ívlámpában világító ív
fenntartásához 40-50 V feszültségű egyenáramra vagy 25-40 V feszültségű,
legalább 25 Hz frekvenciájú váltakozóáramra volt szükség, de hogy az ívfény
nyugodt és egyenletes legyen, kb. 80 Hz-re. A villamos ív, amelyről még nem
tudták, hogy a negyedik halmazállapot – a plazma állapotú anyag –
megnyilvánulása, két szénrúd között „égett”, amelyek folyamatosan elpárologtak,
vagyis fogytak. Hogy a tartós működéshez szükséges 1-5 mm elektróda távolság
nagyjából állandó maradjon, az elektródák egyikét vagy mindkettőt utána kellett
állítani, ami történhetett kézzel, óraművel, vagy árammal és(vagy feszültséggel
vezérelt mechanizmusok által. Az elektródák speciális eljárással,
retortaszénből készültek (a gázgyártás egyik melléktermékeként), élettartamuk kezdetben
10-16 óra volt, a korszak végén a fejlesztések eredményeképpen akár 150 óra is
lehetett. Egyenáramú táplálás esetén mindig a pozitív elektróda volt felül,
amely kétszer olyan gyorsan fogyott, mint a negatív, ezért vastagabb pálcát
alkalmaztak. A szén-ívlámpák fényhasznosítása jobb volt mint az izzólámpáké.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/kepek/ivlampa6.png" id="_x0000_i1048" style="height: 450pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 126pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="ivlampa6" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image030.png">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Hefner-Alteneck-féle differenciális szabályozású ívlámpa<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Önműködő szabályozású ívlámpa</span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Arc light 1840s" id="Kép_x0020_24" o:spid="_x0000_i1047" style="height: 405.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 2in;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Arc light 1840s" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image031.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Arc fény torony tervezése, soha nem tette" id="Kép_x0020_25" o:spid="_x0000_i1046" style="height: 450.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 360.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Arc fény torony tervezése, soha nem tette" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image032.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Térvilágítás terve, amelyet ívlámpák fölfelé irányított és
visszavert fényével képzeltek el.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Zipernoszkynak a nagy
jelentőségű első Nemzetközi Villamossági Kiállításon sikerült megismerkednie az
izzólámpával Párizsban, 1881-ben. Még ugyanabban az évben megkezdte kísérleteit
az izzólámpával, a tökéletesebb, a váltakozóáram sajátosságainak jobban
megfelelő izzólámpa előállítására. 1882-ben a Ganz-gyár már saját rendszerű
generátorait tudta használni az izzólámpa kísérletekhez, s a gyár megvásárolta
a Swan-féle, kitűnő minőségű izzólámpák hasznosítási jogát. Az első szénszálas
izzólámpákat, melyek a sikeres kísérletek kellékei voltak, a hannoveri F.
Uppenborn cég szállította. A gyár vezetői a kedvező eredmények láttán működés
közben bemutatták az új világítási eszközt a Nemzeti Színház vezetőinek, akik
előtt ismert volt, hogy a párizsi Nagyoperában 1881. október 15.-én nagy
sikerrel tartották az elektromos színházvilágítás első bemutatóját. A francia
példa nyomán aztán Budapesten is sor kerülhetett a színház villamos
világításának kiépítésére, s az igazgatót rá lehetett venni a próbavilágítás
megtartásának engedélyezésére. Összesen 2040 izzólámpát szereltek fel, s öt
gőzgépet állítottak be a színház külön e célra ásott pincéjébe, amelyek három
generátort hajtottak. A nézőteret 128 izzólámpa világította meg,
előtétellenállásokkal és kapcsoló-berendezéssel szabályozható kilenc
fokozatban. A színpadot 360 izzólámpa tette fényesebbé, ezeket 21 fokozat
szerint lehetett beállítani. A lámpacsoportok közül bármelyiket lehetett
külün-külön és egyszerre is kapcsolni. Ezen kívül a színpadot háromféle –
fehér, piros, és zöld színnel – lehetett megvilágítani, hogy ezzel a különböző
napszakoknak megfelelő fényeket valószerűbben lehessen visszaadni. Az áram
szabályozása egyszerű karos kapcsolóval történt. Ez biztosította, hogy a gépek
csak a szükséges világítóáram termeléséig legyenek terhelve, s fölösleges
energiapazarlás ne történjék. A felszerelés és a próbák egész éven át tartottak
és csak 1883-ban fejeződtek be. A világítóberendezés felszerelésével a
budapesti Nemzeti Színház a világon a harmadik villanyfénnyel világított színház
volt. Ekkor szerelték fel a margitszigeti szálló villamos világítási
berendezését is, de különösen a malmok igazgatói ismerték fel a villamos
világítás előnyeit. A malmok előtt a Ganz-gyár ismert volt már Mechwart András
kitűnő hengerszékeiről, ezért bizalommal voltak a Ganz névvel fémjelzett
villamossági termékek iránt is.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">1878-ban és a rákövetkező néhány évben a Ganz-gyár Elektrotechnikai Osztálya
egyedül foglalkozott villamos berendezések gyártásával az Osztrák-Magyar
Monarchiában, de 1883-ban már betörtek a nyugati világvállalatok, amelyek mind
Edison érdekeltségek voltak, s igyekeztek az itt talált riválist – a Ganzot -
megsemmisíteni. A városi közvilágítások kiépítésére kiírt nyilvános
versenytárgyalásokra egyszerre nyújtották be pályázataikat a légszesztársulatok
és a konkurens villamossági vállalatok, amelyek a legkönyörtelenebb harcot
folytatták nemcsak a légszesztársulatok, hanem elsősorban a Ganz-gyár ellen. Az
első összecsapásra az Edison képviselet és a Ganz-gyár között a Szeged
közvilágítására kiírt versenytárgyalás alkalmával került sor. Mindkét pályázó
költséges próbavilágítást szerelt föl, a helybéli lapokban cikkekben ágáltak egymás
rendszere ellen, s képviselőiket állandóan a városban tartották. A város
vezetése azonban nem mutatott megértést a haladás villamosságban megtestesülő
ügye iránt, hanem salamoni döntést hozott a Hitelbank nyomására 51 szavazattal,
6 ellenében:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">„…a légszeszvilágítást
fogadta el a színházra és utcákra nézve, mert olcsóbb a villamnál s mivel a
villam még kellőleg nem ismert és végül mert annak útjában áll a város és a
légszesztársulat között még 12 éven keresztül érvényes szerződés, mely szerint
a város középületeibe a légszeszt bevezetni tartozik.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Ez az eredmény mindkét
pályázó számára kellemetlen meglepetést okozott és világosan tükrözte a
magyarországi erőviszonyokat: az osztrák tőke által létrehozott
légszeszvilágítási társulatok hosszúlejáratú szerződésekben kőbevésett
monopoljogait és egyeduralmát. Az osztrák nagytőke, mely az 1850-es években a
gázgyártás területén Magyarországon – így pl. Szegeden is - monopolhelyzetbe
került, az 1890-es évektől kezdve érdekkörébe vonta a legjelentősebb elektromos
központokat is. A Magyar Általános Hitelbanknak, amely csak nevében volt
magyar, 1895-től részvénytöbbség által döntő befolyása volt a Ganz-gyár életére
is. Ahol földgázkitermelés vagy városigáz-gyártás folyt, ott a város
szükségleteit fedező gázszolgáltatók a vállalkozó és az adott város között
létrejött koncessziós szerződés alapján működtek. E szerződések alapján a
városok a gázszolgáltatás jogát rendszerint évtizedekre a vállalkozóknak
adományozták. Az esetek túlnyomó többségében ezek a vállalkozások egyúttal a
város közvilágításának jogát is megkapták, ami a később megjelenő
villanyvilágítás terjedésének akadálya, és több városban konfliktusok
sokaságának forrása volt. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;">A
második összecsapás már egyenesen a királyi udvar kegyeinek elnyeréséért folyt.
Amíg Ferenc József és kísérete a budai várban a Ganz-gyár izzólámpái mellett
tartotta az udvari bálokat, addig Edisonék a bécsi várpalota villamos
világítását szerelték fel. Az udvarias király Bécsbe történt visszaérkezésekor
ugyancsak elismerését fejezte ki, nem is alaptalanul, a világvállalat hatalmas
összegeket invesztált a királyi kegy elnyerésébe. Edison egyenáramú rendszere
azonban mégsem eresztett gyökeret a Monarchiában, mert az 1882-ben elhunyt
Puskás Ferenc kísérletei siker nélkül maradtak, a Ganz-gyár váltóáramú
rendszere pedig egyszerűen jobb volt. Folytatódott a hajóvilágítási berendezések
gyártása és felszerelése. A pulai hadikikötőben a Custozza csatahajót 150, a
Budapest és Bécs közötti utasforgalmat bonyolító Iris személyszállító gőzöst
pedig 60 izzólámpás világítással szerelték fel. A cég villamos világítást
szerelt fel az aknaszlatinai sóbányában, az osztrák-magyar államvasút bécsi
pályaudvarán és számos más helyen. Bár a villamos világítási gépek gyártásával
foglalkozó Ganz-gyár volt az egyetlen cég az Osztrák-Magyar Monarchiában, amely
nem csak az 1883. évi bécsi villamossági kiállításon, hanem számos más
alkalommal is tanújelét adta magas fokú munkaképességének, az izzólámpa
kísérletekkel felhagyott, és inkább az erőátviteli berendezések gyártása felé
fordult. Az erős ipari háttérrel rendelkező Ganz viszonylag hamar feladta, a
kisebb izzólámpagyártók pedig a kemény árverseny miatt vagy szintén kivonulni
kényszerültek ebből az ágazatból, vagy az Egyesült Izzó előbb-utóbb
felvásárolta őket.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A XIX. század végén sok cég
kezdett szénszálas izzólámpát gyártani Magyarországon, de csak azok tudtak
talpon maradni, amelyek tömeggyártásra is képesek voltak berendezkedni. Így
egyre inkább kiemelkedett közülük az Egyesült Villamossági Rt., amely 1888-ban
napi 80-100 db szénszálas izzólámpát gyártott, 1896-97-ben 4000-et, s az
1900-ban vásárolt újpesti gyárában már napi 25-30.000 wolframszálas izzólámpa
készült 1905-1906-ban. Ez a cég Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. néven
lett a magyar villamosipar másik sikervállalatává a Ganz-gyár mellett, s azzal
párhuzamosan szerzett Magyarországnak hírnevet a világban. A céget Egger Béla
Bernát (1831-1910) alapította. Budán született, lakatossegéd volt, majd
Nyugaton szerzett tudást és tapasztalatot, s Bécsben megalapította a
„Werkstatte und Telegraphen Bauanstalt B. Egger” nevű céget 1865-ben. Miután
sok megrendelés érkezett Magyarországról, 1872-ben távirdaszerelő és javító
műhelyt rendezett be Pesten az V. ker. Dorottya u. 9. sz. alatt. 1882-ben
megalapította az Első Osztrák-Magyar Villamvilágítási és Erőátviteli Gyár B.
Egger és Tsa céget, amely vállalata rövidesen a kor egyik legmodernebb
gyártóüzemévé fejlődött. (Érdekességként megjegyezzük, hogy abban az időben
Egger Bélánál dolgozott Ferdinand Porsche is.) <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="_x0000_i1045" style="height: 208.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 354.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Egger B. 1883" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image033.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az Egger B. és Tsa cég pavilonja az 1883. évi bécsi villamossági
kiállításon<o:p></o:p></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="Kép_x0020_14" o:spid="_x0000_i1044" style="height: 192.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 274.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="egger-hirdetes_md" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image034.png">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A Posta és Távirdaigazgatóság
hosszú ideig csak Eggeréktől rendelt telefonkészüléket, főleg, hogy 1892-ben
megvásárolták az akkor legmodernebbnek számító Berliner-féle mikrofon licencét.
Temesváron megépítették az első magyarországi telefonközpontot, valamint
szénszálas izzólámpákat és biztonsági berendezéseket gyártottak. Ezt a céget a
szükséges tőke biztosítása céljából részvénytársasággá alakították 1897-ben,
majd 1900-ban korszerű gyártelepet építettek Újpesten, majd létrehozták az
Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt.-t (EVIRT) 1901-ben. Az Egger-korszakban
még arra törekedett a vállalatvezetés, hogy a cég minél több üzletágban legyen
jelen, mert erre ösztönöztek a XIX. század végi ipartámogató törvények. Az
1900-as évek elején azonban bebizonyosodott, hogy ez a fajta sokoldalúság az
erők szétforgácsolásával jár. Az 1899-1907-ig terjedő időszakban
profiltisztítást hajtottak végre, melynek során megváltak az erősáramú üzletágtól.
Az EVIRT szénszálas izzóláma gyártása az 1897/98 és 1902/03 közötti években a
következőképpen alakult: <o:p></o:p></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">Év<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">Összesen (ezer db)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">Naponta (db)<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">1897/1898<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">1554<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">5000<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 2;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">1898/1899<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">2000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">7500<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">1899/1900<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">2600<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">10.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 4;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">1900/1901<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">3400<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">13.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 5;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">1901/1902<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">4600<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">16.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 6; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">1902/1903<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">6000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt;">20.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „phoebus cartell”" id="_x0000_i1043" style="height: 320.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „phoebus cartell”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image035.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Művészi izzólámpareklám a XX. század elejéről<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az 1902/1903-ban megalakult
Phoebus nevű nemzetközi izzólámpakartellben az EVIRT forgalma után a második,
kontingense után a harmadik helyen állt az AEG és a Siemens & Halske A. G.
mögött. Az már a századforduló után nyilvánvaló volt, hogy az izzólámpák
wolframszállal működnének a legjobban, de a wolframgyártás néhány technológiai
problémája sokáig megoldatlan volt. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="http://www.omikk.bme.hu/archivum/bay/kepek/bayk0281-01.jpg" id="Kép_x0020_15" o:spid="_x0000_i1042" style="height: 270.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 356.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="bayk0281-01" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image036.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az Egyesült Izzó áramfejlesztő telepének gépterme<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A Just and Hanaman cég Tungsten lámpája 1906-ból </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Képtalálat a következőre: „welsbach lamp”" id="Kép_x0020_13" o:spid="_x0000_i1041" style="height: 250.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 112.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" „welsbach lamp”" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image037.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A cég 1906-ban megvásárolta a
német származású Just Sándornak és a Horvát származású Franjo Hanamannak a
wolframszál előállítására vonatkozó 1904-es szabadalmát és megkezdte a
wolframszálas izzólámpák gyártását. A Just-Hanaman-féle szabadalom alapján
gyártott izzószál törékeny volt, vastagsága pedig egyenetlen, az így gyártott
izzólámpák kellemes fényüknek és gazdaságosságuknak köszönhetően mégis
népszerűek voltak. Az igazi áttörést Willia D. Coolidge porkohászati és húzási
műveletekre épülő megoldása jelentette, amivel jó minőségű wolframszálat
lehetett előállítani. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, megvásárolta a
gyártási jogot, majd új védjegyével is demonstrálni kívánta elkötelezettségét a
wolframszálas izzólámpák gyártása mellett. 1909-ben Aschner Lipót igazgatása
alatt bejegyezték Magyarország egyik legrégebbi és legrangosabb márkanevét: a
TUNGSRAM védjegyet. (Ez a márkanév az Osram mintájára született. A wolfram svéd
eredetű, angolba átvett neve: tungsten és a német Wolfram egyesítésével
tungsten+Wolfram=TUNGSRAM.)</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="Kép_x0020_3" o:spid="_x0000_i1040" style="height: 450pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 298.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="tungsram_pl" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image038.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">TUNGSRAM reklám 1910 körül</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: right;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: right;">Kristály
csillárok egy 1916-os katalógusban</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: right;"> </span><span style="font-family: "times new roman" , serif; font-size: 12pt; text-align: right;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az Egyesült Izzó legnagyobb,
vagy inkább egyetlen valódi hazai konkurense a Ganz lehetett volna. A Ganz-gyár
villamos világításban betöltött szerepvállalásának voltaképpen az vetett véget,
hogy az AEG-vel közösen megvásárolták a gyakorlatban még ki sem próbált
Nerst-lámpa gyártási jogát, s közben megjelent az ozmium, - majd a wolframlámpa,
s a cég vezetése - amely 1895-től a Magyar Általános Hitelbank befolyása alatt
állt, mely csak nevében volt magyar - „eleget költöttünk már a lámpákra”
felkiáltással elzárkózott a fejlesztések finanszírozása elől. Az Egyesült Izzó
által bekebelezett cégek közé tartozott az 1892-ben alakult Elektrische
Glühlampenfabrik A. G. Watt nevű bécsi cég, amely napi 7000 darabos gyártókapacitásával
távlatilag veszélyt jelentett az Egyesült Izzóra, így az 1917-ben fölvásárolta
a Watt összes részvényét. Egyidejűleg bevezették a Wattnál a TUNGSRAM márkanév
használatát, de az 1913-ban bejegyzett FERROWATT márkanevet is meghagyták számára
1927-ig. A Watt Wien-nek elnevezett leányvállalat később szerepet játszott a
másik konkurens, az ugyancsak bécsi Kremeneczky-cég beolvasztásában. Az
Egyesült Izzó előtörténetében fentebb említett Első Osztrák-Magyar
Villamvilágítási és Erőátviteli Gyár B. Egger és Tsa céget 1882. január 1-én
közkereseti társasággá alakították át, amelynek alapítói, az Egger család
mellett ott találjuk Kremeneczky János mérnököt is, aki 1883-ban kivált, és
önálló villamossági vállalatot alapított Bécsben.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A bécsi gyár 1883-tól állított elő
szénszálas, majd 1906-tól kolloid eljárással készült wolframlámpákat.
Kremeneczky 1917. február 17.-én leányvállalatot alapított 700.000 korona
alaptőkével Budapesten, Magyar Wolframlámpagyár Kremeneczky János néven. A
vállalat az izzólámpa-gyártáson kívül fölvette profiljába mindennemű
villanyvilágításhoz és villamos erőátvitelhez szükséges gépek, készülékek és
eszközök gyártását. A két világháború között előállítottak rádiókat,
fénycsöveket, lámpatesteket, zseblámpákat, villanyvasalókat, stb.. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="http://www.omikk.bme.hu/archivum/bay/kepek/bayk0278-01.jpg" id="Kép_x0020_17" o:spid="_x0000_i1038" style="height: 242.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 318.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="bayk0278-01" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image040.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A cég kereskedelmi szerve
1924. október 1-étől az Orion Villamossági Rt. volt, s gyártmányaikat 1925-től
ORION védjegy alatt forgalmazták. A cég az 1930-as években több leányvállalatot
alapított külföldön, melyek a hazai félkész termékek összeszerelését végezték.
Legyártott rádiókészülékeik száma a hazai termelés 50-55%-át tette ki, amelyek
90%-a 1934-ben már exportra került. 1939 után a cég úttörő szerepet vállalt az
iskolarádiók és néprádiók gyártásában. Az Orion Villamossági Rt.-t 1948. március
28.-án államosították, de még évtizedekig volt a magyar villamossági ipar egyik
fényfoltja. <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="Kép_x0020_11" o:spid="_x0000_i1037" style="height: 165pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 180pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="emblema" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image041.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="Kép_x0020_9" o:spid="_x0000_i1036" style="height: 146.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 420.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Orion" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image042.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Orion logo és plakát a két világháború közötti időkből</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az Egyesült Izzó miután
eredménytelenül tiltakozott a „Metellum” márkanevű termékek forgalmazása ellen,
bécsi leányvállalata révén 1931-ben sikerült fölvásárolnia a gazdasági
válságban megroppant bécsi Kremeneczky-céget magyar és osztrák gyáraival
együtt. Hasonló sorsra jutott az Elektromos és Finommechanikai Gyár Rt.
(EFIME), amely 1925 után Reiter Ferenc utcai gyárában a trianoni diktátum
korlátozásai miatt csak mintegy „fedőszervezetként” szolgálhatta a
lekarcsúsított hadsereg fejlesztését. Telefont, távírót, és rádiókészülékeket
gyártottak, de izzólámpák előállítását is tervezték. Az anyagilag megingott
EFIME-t az Egyesült Izzó 1927. június 1-én felvásárolta.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="_x0000_i1035" style="height: 256.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 337.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Egyesült Izzó" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image043.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Egyesült Izzó plakát az első világháború előestéjén<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A vákuumlámpák gyártásához
kezdetben „egyenes fonalú” wolframszálakat alkalmaztak, majd a folyamatos
fejlesztéseknek köszönhetően változott az izzószálak alakja, kiképzése és a
töltőgáz összetétele. 1913-ban, William C. Coolidge eljárásának hasznosítási
jogát megvásárolták, s a Tungsram teljesen áttárt a húzott wolframszálas
izzólámpák gyártására. 1913-ban Irving Langmuir felismerte, ha az üvegburát
vákuum helyett megtöltik semleges gázzal, akkor kétszeresére növelhető a
fényhasznosítás, az izzószál párolgása pedig lényegesen csökken.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az Egyesült
Izzó kebelében megszületett Európa első ipari kutatóintézete neves tudósokkal,
az 1921-ben felkért Pfeifer Ignác professzor vezetése alatt itt gyártották nem
csak az első wolframszálas izzót, hanem Percel Aladár, Helfgott Ármin, Hevesi
Gyula, Vidor Pál, Selényi Pál, és Bródy Imre közreműködésével az első
kriptonégőt is. Később csatlakozott a csapathoz Millner Tivadar, Szász Tibor,
Czukor Károly, Szigeti György, Tarján Imre, Theisz Emil, Tury Pál, Patai Imre,
Winter Ernő, Márton László, és Rostás Ernő, akik valamennyien nagyban
hozzájárultak ahhoz, hogy az Egyesült Izzó Kutatóintézetének története 1921 és
1937 között az ún. „Pfeifer-korszakban” igazi sikertörténet legyen. Ezidő alatt
190 kutatási jelentés készült, közöttük számos világraszóló eredmény: Winter és
Czukor 1927-ben kidolgozták a báriumkatódos rádiócsöveket, Millner, Tarján, és
Tury pedig az ún. nagykristályos wolframot. Bródy a kriptonlámpa szabadalmát
1930-ban jelentette be, a lámpakísérleteket Theisszel, a levegő
kriptontartalmának meghatározását Kőrösyvel, a gyártásba történő bevezetést
pedig Polányi Mihállyal együtt végezte később. Az 1930-as években Selényi
kifejlesztett egy szelenografikus eljárást, a xerográfia elődjét. Az Egyesült
Izzó területén állította fel Bay Zoltán 1946-ban az üzemben készített
rádiólokátort, amellyel elsőként sikerült letapogatniuk a Holdat. Mesés
technikai és gazdasági eredményei mellet a cég mintaszerű szociális
intézményeket és sportlétesítményeket is fenntartott.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A cég több lábon állt, 1917
júliusában átadták a Mária Terézia-tér és a Német utca sarkán Ray Dezső
műépítész tervei szerint épült „József Telefonközpontot”, amelynek
felszerelését az Egyesült Izzó végezte. Az 5200 előfizető bekapcsolását az új
központba Lédeczi Sándor üzemvezető-mérnök vezényelte le, s az Izzó 12
műszerésze 12 állami műszerésszel, boszorkányos gyorsasággal – tíz perc alatt –
hajtotta végre.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A Trianon utáni
Magyarországon az ipar siralmas helyzetében, melyet a nyersanyagok hallatlan
ára, a szén-és olajhiány jellemzett, szinte csodálatosnak tűnik, hogy volt
olyan magyar vállalat, amely nemcsak a békebeli, vagy háborús termelés arányait
érte el, hanem úgyszólván hihetetlen mértékben emelkedett azok fölé. A „Magyar
Tőzsde” 1921. januári száma írja, hogy egyik izzólámpagyárunk minimálisan napi
kétmillió korona tiszta nyereséggel dolgozik, ami háromszáz munkanapot véve
alapul, kb. 600 millió koronát tesz ki évente. A valóságban ez a szám még
100-200 millióval többet jelent. Ennek a horribilis haszonnak fő forrása az
volt, hogy a világ izzólámpa szükséglete a termelésnek több mint négyszerese,
és hogy Amerika, amely a háború előtt a nyugat-európai országokat is ellátta,
1920-ban már saját szükségleteit is épphogy fedezni tudta. Anglia importra
szorult, az európai szükségletet a holland és a német ipar látta el, de csak
részben, mert Franciaország, Olaszország, Csehszlovákia, és Svájc az osztrák és
magyar iparra volt utalva, melyeknek még a Balkánt is el kellett látniuk. A
Tungsram napi 40.000 izzólámpát gyártott abban az időben, melyek önköltségi ára
15 korona volt darabonként, irányára a belföldi forgalomban pedig 25 korona. A
termelésnek azonban csak kb. egynegyede került itthon eladásra, háromnegyed
része Franciaországba, Olaszországba, Svájcba, Jugoszláviába, Csehszlovákiába,
Romániába, Bulgáriába, Törökországba, és Kisázsiába került. Az évi termelés a
fenti adatoknak megfelelően évi 13-14 millió db izzó volt, és a kinti árakkal
ezt felszorozzuk, mindjárt látható, hogyan keletkezett ez a hallatlan nyereség.
Egy darab ún. normállámpa nagybani ára 12 szokol, 9 lei, 5 francia frank, 3
svájci frank, 8 líra volt. Tehát, ha a 15 korona önköltséget vesszük alapul, a
haszon 60-200 korona volt darabonként. S ha még számításba vesszük azt, hogy új
vállalkozások ezen a szakterületen nemigen alakulhattak a speciális tudással
rendelkező elsőrangú szakemberek hiánya miatt, anélkül pedig izzólámpagyártásba
kezdeni több mint kockázatos. Ezt a tényezőt átgondolva teljes képet
alkothatunk eme új iparág gazdasági sikeréről. A cégalapító, Egger Béla
1910-ben bekövetkezett halála, valamint az első világháború/olajháború merőben
új körülményeket hozott, s a cégre kezdetben jellemző humánus személyzeti
politika hosszú időre köddé vált. De bekeményített az Egyesült Izzó a gazdaság
terén is, amikor 1924-ben a Phoebus izzólámpa kartell üzleti manővereként a General
Electric felkérésre fölvásárolta a Just-izzó részvényeit, amely nem volt tagja
a kartellnek, majd azonnal átadta az Izzónak, 1500 embert fosztva meg ezzel
kenyerétől, megdrágítva milliók mindennapi világosságát. A villanykörte ára
egyszeriben 9 koronával megdrágult. A klasszikus metaforával élve, a nagyhal
megette a kishalat, ez a kapitalizmus pallosjoga, s az Egyesült Izzó élt is
ezzel a jogával. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A tapasztalat azt mutatta,
hogy bármilyen technológiával gyártják is a wolframszálat, az tönkremegy, ha
tömegének kb. 10%-a elpárolgott. A vákuumlámpa élettartamát ez a folyamat
szabja meg. Felismerték annak szükségességét, hogy a gyártási folyamat során az
üvegfelületről az adszorbeált gázokat valamilyen módon eltávolítsák. Ezt
hevítéssel és elszívással végezték, a kész lámpában maradó kb. 0,001 Hgmm nyomású
gázmaradékot pedig ún. getteranyagokkal, pl. az első bekapcsolás alkalmával az
izzószálról elpárologtatott 0,1-0,2 mg vörösfoszforral megkötötték. Ezzel az
eljárással, még ha az egész gázmaradék a wolfram izzószálat egyenletesen
fogyasztó oxigén gáz volna is, alig csökkentené 1 órával az 1000 üzemóra
névleges élettartamú izzólámpa élettartamát. Annál fontosabb azonban a vízgőz
maradék eltávolítása, mert az sokkal súlyosabb probléma forrása. A vízgőz
molekulákból az izzó wolframszálon elpárolgó fémből wolframoxid és atomos
hidrogén keletkezik: <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">W+2H2O = WO2+4H (az
izzószálon)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="https://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/eloado/kemia/i6.jpg" id="Kép_x0020_20" o:spid="_x0000_i1034" style="height: 158.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 225.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="i6" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image044.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Getteranyaggal (jobbra) és anélkül (balra) vákuum-wolframlámpa
feketedése a teljes élettartama alatt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az üvegburára lerakódó
wolframoxidot a hidrogénatomok könnyen redukálják:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">WO2+4H = W+2H2O (az
üvegburán</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Így tehát újra az izzószálat
oxidáló vízmolekulák keletkeznek. A molekulák gyors mozgása folytán még 0,001
Hgmm-nél jóval kisebb gőznyomásnál is olyan gyorsan és sokszor ismétlődik ez a
körfolyamat, hogy néhány óra alatt az izzószál tömegének 10%-a elfogy. (Ezt a
jelenséget Langmuir-körfolyamatnak hívják.) Az izzólámpák gazdaságosabbá
tételéhez az izzószál hőmérsékletének emelésére volt szükség. Ennek azonban
akadálya volt, hogy magasabb hőmérsékleten túlságosan megnő az izzószál párolgási
sebessége. Régóta ismert, amire Millner Tivadar </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">„Az elektromos
világítás kémiai problémái”</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> c. tanulmányában rámutatott,
hogy a testek párolgási sebességét a védőgáz erősen csökkenti. Ezért ha
vákuumlámpát alkalmas gázzal megtöltjük, és izzószálát légüres tér helyett
gáztérben hevítjük, az izzószál hőmérsékletét és ezáltal fényerejét a lámpa
élettartamának csökkenése nélkül lényegesen emelhetjük. Ezzel azonban a lámpa
nem lesz gazdaságosabb, sőt fényhasznosítása romlik, mert az izzószálat
gáztérben csak úgy tarthatjuk magas hőmérsékleten, ha a kisugárzott fényen és
hőenergián azt a hőt is folyamatosan pótoljuk, amit róla a gáz elvezet.
Langmuir ismerte fel, hogy az izzólámpában fel-alá áramló gáz nem az izzószál
tényleges felületét, hanem a szálat burkoló 1-2 mm vastag nyugvó gázréteg
felületét hűti. Ha tehát hosszú vékony izzószál helyett egy ugyanolyan méretű
szálból készült, de csak 1/10 hosszúra tekercselt spirálist izzítunk gáztérben,
akkor a hőveszteség kb. ilyen arányban csökken, mert a spirálist ugyanolyan
vastag, de 1/10 hosszúságú gázburok veszi körül, mint az egyenes izzószálat.
Vagyis a hőveszteségek lényegében az izzótest, nem pedig az izzószál hosszával
arányosak. Ezen az alapon sikerült Langmuirnak 1913-ban olyan gáztöltésű
wolframspirális lámpát szerkeszteni, amelynél az izzószál magasabb
hőmérsékletével elért energianyereség nagyobb, mint a gáz hőelvezetése által
okozott veszteség. Ez pedig gazdaságosabb, mint a legjobb vákuumlámpa. Emellett
a 2400 C fokon izzó wolframszál fénye szép fehér. Az első gáztöltésű lámpákba
nitrogént töltöttek, amit Jakobi 1916-ban argonra cserélt fel. Az izzó
wolframszállal szemben a nitrogén is, az argon is kémiailag közömbösek, mégis
sokáig a 10% N – 90% Ar összetételt alkalmazták. Erre azért volt szükség, mert
a tiszta argonban könnyen megindul az ívkisülés. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Az 1920-as években
rendelkezésre állott wolframanyagból gyártott spirális izzószálak magasabb
hőmérsékleten megnyúltak, ami a sugárzó felület növekedését, ezáltal
fokozottabb hűtést eredményezett. 1927-ben Millner Tivadar és Tury Pál
különleges adalékolással előállított durvább kristályszerkezetű wolframanyagból
állítottak elő alaktartó, „belógásmentes” spirálokat, amely fejlesztés a
továbbiakban úgy a fényforrások mint az elektroncsövek gyártása terén
forradalmi előrelépést jelentett. Az 1930-as években Bródy Imre és
kutatócsapata rájött, hogy a fényhasznosítás és az élettartam tovább javítható,
ha az izzólámpa buráját argon helyett kriptongázzal töltik fel. A kriptongázos
technológiát 1930-ban szabadalmaztatták, s az első kriptonlámpát az 1936-os
Budapesti Ipari Vásáron mutatták be. Bródy Imre kifejlesztette a kriptongáz
levegőből történő kinyerésének ipari technológiáját is. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="_x0000_i1033" style="height: 248.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 153.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="tungsram_reklam2" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image045.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="Kép_x0020_5" o:spid="_x0000_i1032" style="height: 4in; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 174.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Tungsram_1904." src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image046.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Tungsram reklámok az 1930-as évekből<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="_x0000_i1031" style="height: 180.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 255pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Izzószál" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image047.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Duplán csavart wolfrframszál<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="_x0000_i1030" style="height: 169.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 341.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Elektroncsövek az Egyesült Izzóból" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image048.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">„TUNGSRAM rádiócső, dupla spirállámpa – Mindenkinek legyen, ha
nincs, akkor vegyen.”</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"> Elektroncsövek az Egyesült
Izzóból és egy fülbemászó szlogen az 1930-as évekből.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A rádiócső-kutatás/fejlesztés
volumene hamar felnőtt a fényforrásokéhoz, s az eredményeket tekintve nehéz, de
értelmetlen is lenne sorrendet felállítani. Az elektroncső-, főleg a
katódkutatás területén, az első komoly eredmények már az 1920-as évek végén
mutatkoztak. A fémbáriumot tartalmazó katóddal ellátott Tungsram báriumcső,
majd a különleges összetételű oxidkatódok és az ezeknek elektrolitikus
előállításmódja olyan eljárásmódok voltak, amelyek elveikben az elektroncsövek
alkalmazásának végéig, vagyis az 1980-as évekig éltek. Az 1930-as évek elején a
többrácsos csövek szerkesztése folyt, majd a rácsemisszió okának tisztázása
után megszületett az antimikrofóniás cső. Következő lépés a többszörös
katódkivezetés és a tértöltéscsatolás volt. Néhány év múlva már egy egész
sorozat miniatűr csőtípus állt készen, és a kutatók egy része – élükön Bay
Zoltán igazgatóval – szekunderemissziós rétegek alkalmazásával foglalkozott,
melynek eredménye lett az elektronsokszorozó. A harmincas évek végén a
mikrohullámok felé fordult az érdeklődés, illetve az ilyen hullámtartományban
jól használható csövek (pl. EC 108) felé. A második világháború ezeket a
kísérleteket félbeszakította és a témával tovább, közel két évtizedig, a
Távközlési Kutató Intézet az Egyesült Izzó területén lévő laboratóriumában
foglalkozott. Ugyanez a laboratórium 1969-től mint az Egyesült Izzó
Kutatóintézetének egyik részlege vitte tovább a kutatási témát. Az elektroncső
gyártás értékvolumenében egyenrangú volt az izzólámpa termeléssel, de kutatás
szempontjából sokkal inkább magára volt utalva, mint az izzólámpagyártás. Az
elektroncső gyártás beindításakor semmiféle külföldi tapasztalatcserére nem
volt lehetőség. Az elektroncső-kutatásban résztvevő szakembereknek mindent a
saját erejükből kellett megteremteni, és mindezt a legintenzívebb és
legkönyörtelenebb szabadalmi harcok közepette. A báriumkatód az Egyesült Izzó
önálló kutatási eredménye volt, amelynek segítségével az 1920-as évek végén az
Egyesült Izzó elektroncsövei a világ legjobb elektroncsövei voltak, azokkal
legfeljebb csak a Philips termékei vehették fel a versenyt. A német Telefunken
cég nyolc éven keresztül az Egyesült Izzó bárium-katód szabadalma alapján
gyártotta csöveit, és ennek volt köszönhető, hogy a cég a konkurenciaharcban
nem roppant össze, hanem a redukciós bárium-katód szabadalom ellenében jogot
kapott a nélkülözhetetlen kulcsszabadalmak, mint pl. a Schottky-szabadalom hasznosítására.
Az elektroncső-gyártás 1933-ig sehonnan semmiféle segítséget nem kapott és a
kutatásban résztvevők kizárólag saját tudásukra, leleményességükre,
invenciójukra voltak utalva, s e magukra utaltságukban alapvető műszaki
problémákat oldottak meg a nagy külföldi laboratóriumokkal egyidőben, gyakran
őket túlszárnyalva és megelőzve.</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 12pt;"><br /></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 12pt;">Bár az elektronikus képátviteli fejlesztések során az Egyesült
Államok, Anglia, Németország és Franciaország viselte a vezető szerepet, de a magyar alkotóerő ezen a területen is észrevétette magát: az
Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. is bekapcsolódott a rövidhullámú
távolbalátással kapcsolatos kísérletekbe. 1936. október 5.-én kelt javaslatában
dr. Czukor Károly mérnök megfogalmazta az Egyesült Izzóban felállítandó
televíziós laboratórium gondolatát. A mechanikus megoldást felváltó
elektronikus képátviteli eljárást kidolgozásának egyik kimagasló alakját,
Mihály Dénest (1894-1953) már fiatalon foglalkoztatta a távolbalátás
problémája. 1919-ben ő hozta létre a „Telehor”-nak nevezett szerkezetet, amely
alkalmas volt állóképek közvetítésére. 1929. március 8.-án a berlin-Witzlebeni
rádióállomásnak a világon elsőként sikerült szobában ülő személyek képét
mesterséges fényforrás nélkül közvetítenie, és később az ő találmánya
segítségével történt a képátvitel a berlini olimpián is 1936-ban. Egy másik
magyar, Tihanyi Kálmán, 1929-ben benyújtott angol és francia szabadalmai új
irányt szabtak a televízió megalkotását célzó kísérleteknek. Az ő találmánya, a
távolbalátás kifejlesztésénél megfigyelhető három evolúciós ugrás közül az
utolsó – az ikonoszkóp néven forgalmazott képfelbontócső, mely a képbevitel
problémáját oldotta meg – feltalálása tette lehetővé a televíziós technika
felvirágzását. Az Egyesült Izzóban berendezett laboratóriumban az első képátvitel
alkalmával Walt Disney Miki Egér figuráját továbbították egyik szobából a
másikba.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="_x0000_i1029" style="height: 255pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="maxresdefault" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image049.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A televízió víziója az 1930-as években</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="background: black; border: 1pt none black; color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; padding: 0cm;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="background: black; border: 1pt none black; color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%; padding: 0cm;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A második világháború alatt
az Egyesült Izzó súlyos károkat szenvedett, a vállalat Váci út 99 sz. alatti
gyártelepét 1945. január 10.-én elérte a szovjet hadsereg. A gépeket
leszerelték és háborús jóvátétel címén a Szovjetunióba szállították, ezért a
háború után csak rendkívüli nehézségek árán indulhatott meg a termelés. 1946.
február 6.-án világra szóló tudományos szenzáció helyszíne volt a gyár újpesti
telephelye: Bay Zoltán fizikus, a kutatólaboratórium igazgatója sikeres
kísérletet végzett, amelynek során a Holdról érkezett visszhangot fogott fel az
üzemben készített rádiólokátorral. 1948-ban visszatért Aschner Lipót, a
vállalat Gestapo által elhurcolt vezérigazgatója, s újbóli kinevezése után
megindult kriptonlámpa és fénycsőgyártás. Később Vácott felépült a TV képcső és
alkatrészgyár, Újpesten pedig a vákuumtechnikai gépgyár. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="Kép_x0020_2" o:spid="_x0000_i1028" style="height: 273.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 297.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="A gépi izzólámpagyártás folyamata" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image050.gif">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">A gépi izzólámpagyártás folyamata<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">1948-ban - sok más magyar
vállalattal együtt – az Egyesült Izzót is államosították. A nélkülözhetetlen
„Izzó” részvénytársasági formáját azonban de facto csak valamivel több, mint
egy hónapra veszítette el, mert a magyar állam kénytelen volt gyorsan visszavonni
az állami kezelésbevételről szóló határozatot és formálisan megtartani a céget
részvénytársaságként, különben veszélybe kerültek volna a külföldi fiókok.
Exportjogát azonban hosszú évekre ténylegesen elveszítette. A vállalat
kereskedelmi tevékenységét és vele együtt külföldi fiókhálózatát az állami
monopóliumként 1950-ben létrehozott, de semmiféle külkereskedelmi
tapasztalattal és kapcsolatokkal nem rendelkező Elektroimpex Magyar
Külkereskedelmi Vállalat vette át. Az eredmény: az Egyesült Izzó hosszú évekre
kiszorult a nemzetközi piacról. A vállalat végül 1957. április 1-jei hatállyal
visszakapta jogát arra, hogy termékeit külkereskedelmi vállalat közbeiktatása
nélkül maga exportálhassa. A gyárba 1963-ban beolvasztották a Konverta
Egyenirányítógyárat és a gyöngyösi Félvezető-és Gépgyárat, majd megkezdték a
germánium és szilícium félvezetők gyártását. 1964-ben az újonnan felépített
nagykanizsai gyáregységben is megkezdték a termelést. 1969-ben a törzsgyár
kutató-fejlesztő részlegéhez csatolták a Híradástechnikai Kutatóintézetet és a
Távközlési Kutató Intézetet. A nyugati piacokon is újra nagyon sikeres cég
1977-ben az Egyesült Államokban vegyesvállalatot alapított Action-Tungsram
néven, majd az 1980-as évektől kiépítette külföldi értékesítési hálózatát. Nevét
1984-ben Tungsram Rt.-re változtatta, majd 1988-ban az addig kvázi Rt. formában
működő céget ténylegesen részvénytársasággá alakították, amelynek fő
részvényese a Magyar Hitelbank (MHB) lett. A társaság 1989-ben az osztrák
Girozentrale vezette nyugati bankkonzorcium kezébe került, amely még abban az
évben eladta a részvények többségét a General Electricnek, majd 1994-től az
amerikai GE az egykori Tungsram Rt. kizárólagos tulajdonosává vált. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Amíg a TUNGSRAM a budapesti
Egyesült Izzó és Villamossági Rt. védjegye volt, addig ez a vállalkozás a világ
egyik legnagyobb izzólámpagyára volt. A modern gyártó-gépsorokon kevesebb, mint
egy másodperc alatt készült egy izzólámpa, egy óra alatt mintegy ötezer
izzólámpát gyártottak. Magyarország csaknem száz országba exportált izzólámpát.
A TUNGSRAM védjegy alatt működő gyárak megtalálhatók voltak Szíriában, Irakban,
Iránban, Indonéziába, Bécsben, Stockholmban, majd az Egyesült Államokban
is.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Nem véletlenül becézték e legendás magyar vállalatot egy évszázadon át
„Izzónak”. A TUNGSRAM nevét hallva mindenki az izzólámpára asszociál, akkor is,
ha a cég története során a vákuumtechnika és az elektronika sok más területét
is művelte, és ez már így is marad.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="Kép_x0020_6" o:spid="_x0000_i1027" style="height: 270pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 270pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Tungsram izzó" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image051.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Kripton díszvilágítási lámpa az 1980-as évekből<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="Kép_x0020_8" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 96.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 292.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Orion logo" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image052.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><v:shape id="Kép_x0020_10" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 223.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 358.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="orion (1)" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image053.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Egy korai és egy későbbi Orion logo<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<br />Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-80362277081680538392019-04-12T14:59:00.002-07:002022-01-11T08:53:48.869-08:00A KŐOLAJ SZEREPE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 18pt; line-height: 115%;">A KŐOLAJ SZEREPE
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 18pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
(Ez az írás megjelent a "Honvédségi szemle" 2017. januári számában.) </div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 18pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nagy Sándor vagy Hannibál korában a háborúkat még az emberi erő,
izom, találékonyság, és fizikai állóképesség döntötte el, de az első
világháború/olajháború már a központi hatalmak katonáinak minden férfias
vitézsége ellenére az anyaghiány, konkrétan az olaj hiánya miatt veszett el. Az
élet és erőforrásai között kibékíthetetlen ellentét feszül: míg az élet
korlátlanul burjánzik, addig az élet erőforrásai korlátozottak. Az e tételben rejlő
antagonisztikus ellentmondás a társadalmak külső és belső konfliktusainak
legvégső oka, és az emberiség történetében számtalan példa van arra, hogy a
népek háborút viseltek bizonyos természeti kincsek forrásainak birtoklásáért,
vagy a számukra létfontosságú szárazföldi és vízi utak ellenőrzéséért. Hogy az
olaj milyen mélyen átszövi mindennapi életünket, közhely számba megy.
Ugyanakkor a társadalom, de a katonatársadalom előtt sem ismert az első
világháborúban betöltött fontos szerepe úgy a háború okait, mint kimenetelét
tekintetve. Az olaj megváltoztatta világot, de nem csak a békét, a háborút is,
olyannyira, hogy maga az olaj lett a háborúk megvívásának célja és eszköze. Az
első világháború/olajháború kitörésének körülményeit geopolitikai
összefüggésekben vizsgálva ez könnyen belátható. Mára lehetővé vált, hogy olyan
forrásokhoz, ill. ismeretekhez jussunk, amelyeknek korábban a létezéséről sem
tudtunk, s a kérdéskörrel foglalkozó történészek ennél fogva nem vontak be
vizsgálódásaikba. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Európában a tábornoki és főtiszti réteg a háború előtti időszak
haditechnikai fejlődéséből azt a következtetést vonta le, hogy a modern
haditechnika lerövidíti a fegyverek összeütközését. Volt azonban valaki, aki
ezt másképp látta. Werner Sombart (1863-1941) német közgazdász a Háború és a
Kapitalizmus c. 1913-ban megjelent könyvében – amikor a háború szaga már benne
volt a levegőben – a következő, szinte látnoki gondolatot vetette papírra: A
következő háborúban a győzelem annak az országnak jut majd osztályrészül,
amelynek nem csak a legkitűnőbb hadserege, hanem a legjobban organizált
közgazdásza is van. Minden attól függ, melyik hatalom bírja tovább. Az analitikus
elme számára, mint amilyen Sombart is volt, tanulsággal szolgált az orosz-japán
háború, amelyben 70-80 km hosszban táborozott a hadsereg. Itt mutatkozott meg
első alkalommal, hogy milyen hasznos tud lenni a hadviselés számára a
benzinfaló gépkocsi, amennyiben a hadvezetés személyes jelenléte az arcvonal
bármely pontján megkívántatik. A technikai változások mondtak valamit annak,
aki értette az idők szavát, de 1914-ben nem ez volt a jellemző. Németország úgy
kezdte a háborút, hogy katonailag fel volt ugyan készülve, de gazdaságilag
egyáltalán nem. Hogy ez mennyire így volt, annak bizonyítására álljon itt
Rathenau* esete a német hadvezetőséggel. Javában folyt már a Nagy Háború, a
német seregek megállíthatatlanul nyomultak előre Belgiumban, amikor 1914. augusztus
8.-án Rathenau, az AEG akkori igazgatója, fölkereste a német hadügyminisztérium
illetékes osztályát és megkérdezte, hogy mennyiben gondoskodtak a hadviseléshez
szükséges nyersanyagokról. Scheuch ezredes elképedve hallgatta Rathenaut, majd
kényszeredetten magyarázkodni kezdett, hogy ez a kérdés nem tartozik a
minisztérium hatáskörébe – vagyis egyáltalán nem gondoskodtak nyersanyagokról.
Midőn Rathenau megvilágította az ebből származó veszedelmes helyzetet, a
hadvezetőség másnap felhívta, hogy szervezze meg az ún.
„Kriegsrohstoffabteilung”-ot (KRA), vagyis a német háborús
nyersanyag-gazdálkodást.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">*Walter Rathenau (1867-1922) német iparmágnás és politikus. A
Weimari Köztársaság külügyminisztereként 1922. április 16.-án megkötötte a
híres Rapallói szerződést a Szovjetunióval, amelyben mindkét fél lemondott I.
Világháborús követeléseitől. Ez a szerződés mindkét félnek előnyös
feltételekkel lehetővé tette, hogy kitörjenek a nyugati szövetségesek által
rájuk kényszerített elszigeteltségből. (Németországot a Versailles-i
békeszerződés, a Szovjetuniót a gazdasági bojkott sújtotta.) Két hónap múlva
Rathenaut meggyilkolták.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború kitörése előtt Nagy-Britannia aggódva figyelte
Németország térnyerését a kontinensen, különösen a német csatahajó építési
programot. A Kieli-csatornát 1914 júliusában bővítették ki a Dreadnoughtok – az
új típusú nagy német csatahajók – számára.* A Winston Churchill - későbbi
miniszterelnök - vezette admiralitás már egy évtizeddel korábban úgy
határozott, hogy az angol flotta széntüzelésű, gőzturbinával hajtott
csatahajóit olajtüzelésű illetve dízelmotoros hajókkal váltja fel. </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Akkoriban
Anglia még egyáltalán nem termelt olajat, és a legközelebbi elérhető
olajlelőhelyek a Perzsa öböl környékén voltak, a mai Irán és Irak területén.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">*</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A. J. P. Taylor: Az első világháború
képes krónikája. Akadémiai kiadó, Budapest, 1988. 12. oldal.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az amerikai Standard Oil és a Royal Dutch Shell volt az a két
jelentős olajvállalat, amely az első világháború/olajháború alatt termelő
olajkutakkal, finomítókkal, tárolókapacitással, szállítási infrastruktúrával,
az egész világra kiterjedő kapcsolatrendszerrel és tapasztalatokkal
rendelkezett. (Létezett még az orosz BRANOBEL, amely termelésben egyenrangú
volt velük, de nem volt az egész világra kiterjedő kapcsolatrendszere.) A
francia piacon 1914-ig a Standard Oil dominált, mégpedig a hadsereg javára,
amely szükségleteit ily módon Amerikából fedezte. Henry Deterding, a Shell
egyik alapítója és fő részvényese azonban tovább jutott és vérbeli
olajdiplomatának mutatkozott. A világháború alatt saját felelősségére 300
millió frank hitelt nyújtott a francia kormánynak a hadviseléshez
nélkülözhetetlen toluol és xilol szállítására. Az Anglo-Persian 1912-ben kezdte
meg a termelést Perzsiában, bár az üzlet szépen fejlődött, egyelőre csak a
Grand Fleet üzemanyag ellátását tudta biztosítani. Nagy Britannia számára
végzetessé vált volna, ha a Standard Oil szállítmányaira bízza magát. A háború
folyamán a Royal Dutch Shell mindenfelé kinyújtotta csápjait, igazgatói és
egyéb tisztviselői fontos állami megbízatásokat kaptak, s ezt kellőképpen
hasznosítani is tudták a maguk javára. Az egész világon a tulajdonukban lévő
olajlelőhelyek összes termelése az 1913. évi 7 millió tonnáról 1920-ig 15 millió
tonnára emelkedett. Tiszta jövedelmük az 1914. évi 30 millió holland forintról
1918-ban 72 millió forintra gyarapodott, a vállalat alaptőkéjét 100%-al
emelték, így az 1921-ben 600 millió forintot tett ki. Már nem csak az angol
kormány, hanem a tőke is ráébredt arra, hogy az olajforrások birtoklása
stratégiai fontosságú nemzeti érdek Anglia számára, és rendkívüli haszonnal
jár. Ekkor már hatalmas erőfeszítéseket tettek a Royal Dutch Shell
részvénytöbbségének megszerzésére. Erre vonatkozólag nem közöltek soha
hivatalos adatokat, de két olyan ember könyvének tanúsága, akik a legnagyobb
rokonszenvvel viseltettek a Royal Dutch Shell iránt, érdekesen világítja meg
azt a kérdést, hogy kik a vállalat tulajdonosai és egyben a brit érdekeltségek
háború utáni helyzetére is fényt derít. </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1918 késő őszén állította föl a brit kormány a Birodalmi Olajpolitikai
Bizottságot. A bizottság tárgyalásait mélységes titokban tartották, de Cooke és
Davenport beszámolója szerint tudott dolog volt, hogy céljuk a világ összes
olajtermelő társaságában, kiváltképp, a Royal Dutch Shellben, fokozni a britek
részvételét.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A német
tengeralattjárók által vívott víz alatti hadműveletek meg akarták akadályozni,
hogy az amerikai áruk özöne az Anglia tengeri fölénye által biztosított
mederben folyjék, vagyis az antant kikötőket ne érhessék el. Németország
korlátlan tengeralattjáró háborút folytatott az Atlanti óceánon. Hogy ez az új
és sajátos hadviselési taktika mennyire sikeres volt, érzékelteti a diplomáciai
levelezés, melyben így ír Walter Hines az Egyesült Államok londoni nagykövete
Wilson elnöknek: „A német tengeralattjárók okozta veszteségek gyorsabban nőnek,
mint ahogy a hajók épülnek az egész világon. A németek nagyon sikeresek. Ha ez
sokáig így megy, a szövetséges haderők kimerülnek. Az utóbbi időben tankhajóink
elsüllyesztésével olyan sok olaj ment veszendőbe, hogy még a Grand Fleet
üzemanyag ellátása is veszélybe került.”*<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">*Burton Jesse Hendrick: The Life and Letters of Walter Hines.
Doubleday P & Co., 1923. 2. kötet, 14. oldal. Hermann Heinz Wille is
említi.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború kitörésekor ugrásszerűen megnőtt az igény a trotilra
(TNT-re), amit a vegyipar egyik oldalon sem volt képes hiánytalanul
kiszolgálni. Mind a szövetségesek, mind a tengelyhatalmak lőszereinek és
robbanóanyagainak alapanyaga a toluol és a xilol volt, amelyeket a nyugati
fronton harcoló antant csapatok számára kizárólag a Németalföldi-Shell
szállított, a keleti fronton harcoló cári hadsereg számára pedig kb. fele
részben. Ezek az anyagok egyes nyersolajok összetevői, melyeket a borneói olaj
különösen nagy mennyiségben tartalmazott, a borneói olajlelőhelyek pedig az
1907-ben alapított Shell tulajdonában voltak. A háború TNT-jét, amit a német
tengeralattjárók ellen alkalmazott mélységi bombák gyártásához használtak, a
Shell a borneói Balikpapanból szállította. A holland kelet-indiai olaj az első
világháború/olajháború szükségleteinek kb. 10%-át fedezte csak, de mégis
életbevágóan fontos volt, hogy a Royal Dutch Shell az antant számára termelt. Döntő
fontossága volt ennek azért, mert:<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>a. - Az olaj, mint üzemanyag a brit hajóhad, nem pedig a központi
hatalmak rendelkezésére állt. b. - A Royal Dutch Shell tankhajó flottája
Nagy-Britannia részére működött. c. - Nagy-Britannia és Franciaország
hozzájuthatott a lőszer és robbanóanyag gyártáshoz nélkülözhetetlen borneói
olajhoz.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Az első világháború/olajháború
idején az antant hatalmak csak borneói olajból voltak képesek toluolt és xilolt
gyártani, mégpedig csak Rotterdamban, majd később Somersetshire-ben.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kezdetben a
rotterdami olajfinomító volt az egyetlen, amely nyersolajból tolult gyártott.
Ennek berendezését 1915-ben csaknem teljesen lebontották és a somersetshire-i
Portisheadban építették fel újra. Itt havonta 1100 tonna toluolt állítottak
elő, ami 1300 tonna TNT gyártásához volt elegendő. A xilol a francia
lőszergyárakba került.</span><br />
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; text-align: center;">A toluol és xilol
a lőszer és a Tri-nitro-toluol gyártás alapanyagai</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Royal Dutch Shell a toluolon és xilolon kívül még 1.014.570
tonna fűtőolajat is szállított a háború alatt, azon kívül 42.000 m3 benzint. A
Shell 75 tankhajója közül 21-et megtorpedóztak, 1280 hajó kettős hajótérben
szállította az olajat. Ezek rakterének egy része nem volt hasznos raktér,
vízzel volt kitöltve, hogy védelmet nyújtson a tengeri aknák ellen. A TNT
borneói olajból történő előállításának technológiáját az angol Humphrey Owen
Jons (1878-1912) dolgozta ki Oxfordban, 1901-ben. Jones kísérletei során
kimutatta, hogy a borneói olaj messze több toluolt tartalmaz, mint bármely más
nyersolaj. Ennek később a háború alatt a hadiiparban döntő jelentősége lett.
Henry Berenger,</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Franciaország
olajügyi kormánybiztosa kijelentette, hogy a szövetségesek e toluol nélkül nem
nyerhették volna meg a háborút. 1916-ban Franciaország súlyos üzemanyag
hiánnyal küszködött, mert a német tengeralattjárók támadásai a szállítást
csaknem teljesen ellehetetlenítették. Ekkor az egész portisheadi benzingyárat
Rouenba telepítették át. Ezt a munkát nagyon gyorsan kellett elvégezni, és így
is történt. Az angol gyár fele pénteken du. 4 órakor leállt, vasárnap reggelre
az összes termelő berendezés a hajók fedélzetén volt. A rákövetkező szerdán az
üzem már Rouenban dolgozott. Tizennégy nap múlva követte a másik fele. A
benzinszállítás szakadatlanul folytatódott, napi 6-800 m3 mennyiségben. Mindezt
bádogtartályokban kellett a frontra juttatni. A bádog hordókat Calaisban és
Rouenban gyártották, hetente 70.000-et Calaisban és 58.000-et Rouenban. Ezen
kívül még tartályhordókban is szállítottak innen benzint.* <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">*</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nauwelaerts L.: Harc a petróleumért. Királyi Magyar
Természettudományi Társulat, Budapest, 1937. 67-68. oldal. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A keleti fronton harcoló cári orosz
hadsereg olaj és TNT igényének kb. felét Angliából és az Egyesült Államokból
szállították, másik felét a kaukázusi, (bakui) olajmezőkről. A hadianyaggyártás
a cári birodalomban nehézkes volt, többnyire magánvállalatokra bízták, ami a
tőkehiány miatt nem volt igazán hatékony. A megbízott külföldi cégek
gyártókapacitását pedig teljesen lekötötte a nyugati hatalmak szükségleteinek
fedezése, ezért az igényelt mennyiségnek kezdetben csak töredékét tudták
szállítani az orosz hadseregnek. Az orosz robbanóanyag gyártás Ipatyeff*, a
moszkvai tüzérakadémia tudós tanárának eredményeire támaszkodott, aki a
technológiát adta. Ipathyeff a cári kormány Kémiai Bizottsága elnöke is volt, s
az ő kutatásainak lett eredménye, hogy a bakui olajból a havi 60 tonna
robbanóanyag termelést 3300 tonnára tudták emelni.** Így már a szövetségesek
elégtelen segítsége ellenére is fedezni tudták a hadsereg szükségleteit. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">*Vladimir Nikolaevitch Ipatyeff (1867
Moszkva-1952 Chicago) egy neves és gazdag család fiaként született Moszkvában.
1896-ban Adolph von Baeyer tanítványaként Münchenben tanult. 1907-ben közzétett
egy tanulmányt a magas nyomáson és hőmérsékleten végbemenő katalitikus
reakciókról, amiért megkapta a kémia doktora címet a Szentpétervári Egyetemtől.
Erre a témára helyezte a hangsúlyt, ami meghatározta szakmai pályafutásának
hátralévő részét. Az 1917. november 7.-én kirobbantott bolsevik forradalom után
továbbra is állami szolgálatban maradt és a Legfelsőbb Nemzetgazdasági Tanács
elnökségi tagjának nevezték ki 1921-ben. Lenin 1924-ben bekövetkezett halála
után a szovjet tudósok és más értelmiségiek sorsa romlásnak indult. 1927-ben
Ipatyeff kikerült az LNT elnökségéből, majd az egyre szélesebb körű sztálini
tisztogatások idején egy barátja bizalmasan közölte vele: mint ahogy már számos
kollégája és barátja esetében, rövidesen az ő letartóztatására is sor kerül.
1931-ben, 63 éves korában az Egyesült Államokban telepedett le, elfogadta a
meghívást, hogy az Universal Oil Products Company Riverside kutatásait vezesse,
majd 11évig a Northwestern Egyetemen kémiát tanított. Amerika olajiparát
hozzásegítette a kormány szintetikus üzemanyag programjának megvalósításához és
kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a második világháború idején magas
oktánszámú repülőbenzin állt az amerikai hadsereg rendelkezésére. (Mellesleg az
Ipatyeff család házának pincéjében végezték ki az utolsó orosz cárt, a Romanov
család sarját, II. Miklóst és családját az 1918. július 16.-áról 17.-ére hajló
éjjelen Jekatyerinburgban. Nyilvánvalóan ennek a lojalitásnak is szerepe volt
abban, hogy az antant számára folytatott lőszer és robbanóanyag gyártásban
betöltött nélkülözhetetlen szerepe ellenére kezdetben a bolsevik kormányzat is
magas állami funkciót biztosított neki.) **A Northwestern Egyetem levéltári
anyagából.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Mivel a német tengeralattjáró
támadások nagyon sikerek voltak, Anglia és Franciaország minden erőfeszítése
ellenére </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1917 novemberében a nyugati front üzemanyag hiány miatt az
összeomlás szélére került. Az üzemanyag tartalékok tíz napra voltak elegendők,
a hónap végére a csapatok tankjaikat és teherautóikat a harcmezőn hagyták.* </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Anglo-Persian
Oil Company - amelynek Winston Curchill már 1914-től 51%-ban tulajdonosa volt -
1915-ben 7 tartály-gőzhajóval megalakult leányvállalata a British Tanker
Company Limited tankhajói szállították az antant haderők számára az olajat. A
német tengeralattjárók meglepték a világot, a nyugati fronton pedig az angol
katonák élelem és lőszer nélkül várták az éhhalált. A francia hadsereg
megtagadta a harcot, 600.000-en vesztek oda Verdunnél. Az orosz csapatok
menekültek, az olasz és szerb hadsereg összeomlott, Szerbia hadserege és
lakossága már 1915-ben elmenekült. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">*</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Dr. Horváth Pál: Olaj és háború. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest,
1986. 18. oldal.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az antant seregeiben az üzemanyag hiány kritikussá vált. H.
Berenger üzemanyag kormánybiztos sürgetésére Clemanceau az Egyesült Államok
segítségét kérte. Így írt 1917. december 15.-én Wilsonnak: „Annak
lehetetlensége, hogy olajtartalékainkat az autóforgalom, a repülőgépek és a
motorizált tüzérség ellátására kiegészítsük, hadseregeink erejét megbénítaná és
a szövetségeseket előnytelen béke megkötésére kényszerítené. E háború döntő
pillanatában, amikor a világ 1918 elején a legfontosabb katonai műveleteknek
lehet tanúja a francia fronton, nem hagyhatja Elnök úr, hogy Franciaország
hiányt szenvedjen a petróleumban, mert az elkövetkező csatákban a benzin éppen
olyan fontos lesz, mint a vér. A benzinellátásban bekövetkező fennakadás
csapataink azonnali bénulását okozná.”*<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">*</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Gregory P. Nowell:</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Mercantile States and the World Oil
Cartel, 1900-1939. Cornell University Press, 1994. 108. oldal.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A segítség 1918 márciusában a British Tanker Company hajóin a
Standard Oil (Rockefeller-féle cég) százezer tonna nyersolajának képében
érkezett Marseilles és Southampton finomítóiba. Március végén a francia
hadsereg több mint 170.000 tonna benzinnel és 40.000 tonna petróleummal
rendelkezett, amikor az új támadás megkezdődött. Július 18.-án az antant döntő
támadást indított az üzemanyag hiánnyal küszködő német csapatok ellen.* <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">*</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Dr. Horváth Pál: Olaj és háború. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest,
1986. 18. oldal.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A német csapatok üzemanyaghiány miatt megbénultak, a
szövetségeseket pedig az amerikai olajszállítmányok vitték győzelemre. A háború
végére a légierő önálló fegyvernemmé és benzinfogyasztóvá fejlődött. Nem
tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az első világháború nagyrészt az olajért
folyt és az olaj nyerte meg. Teljesen világos ma már, hogy Werner Sombart
1913-ban közreadott meglátása szinte prófétai volt. A történelem során először
esett meg, hogy az olaj volt a háború megvívásának célja és eszköze. Sokat
mondogatták akkoriban Curzon of Kedleston - India egykori alkirálya – 1918.
november 21.-én, az egyik londoni győzelmi ünnepségen tett kijelentésére utalva,
hogy a szövetségeseket egy olajhullám vitte győzelemre, vagy líraibb
fordításban: „A szövetségesek az olaj hullámain eveztek be a győzelem
kikötőjébe.” Henry Berenger, a háború francia olajbiztosa pedig eképpen
vélekedett: „A mi győzelmünk a motor győzelme volt a gőzmozdony fölött.” Ennek
feltételeit az Egyesült Államok teremtette meg elsősorban John D. Rockefeller
olajával, ahol a kőolaj kitermelés az első világháború végén már a
világtermelés 60%-át adta. A kitermelésnek ez az emelkedése bármilyen nagynak
látszott is akkor, teljesen elhalványul annak fényében, ami az első világháború
óta napjainkig végbe ment. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ha igaz az a tétel – márpedig igaz -, hogy a szövetségesek
győzelme az olaj és a motor győzelme volt, akkor igaz lesz az is, hogy a
központi hatalmak veresége a blokád következtében beállott olajhiány számlájára
írható. Az antant pontosan tudta, hogy a németek számára létkérdés az olaj és
mindent meg is tettek, hogy elzárják őket az olajtól. Németország legfőbb
olaj-és olajtermék szállítója a háború előtt az Egyesült Államok (Standard Oil
of New York) volt évi 80.000 tonna benzinnel, és ez így is maradt mindaddig,
amíg az angol tengeri blokád, majd Amerika háborúba való belépése ezt meg nem
akadályozta. </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború kezdetén a központi hatalmak üzemanyag tartaléka mintegy 2
millió tonna volt, a szövetségeseké 8 millió. </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Osztrák-Magyar Monarchia galíciai
olajmezői 450 ezer tonnát termeltek évente, amiből Németországnak 125 ezer
tonnát szállítottak. Saját elzászi olajtermelése kevesebb volt évi 50 ezer
tonnánál, a cellei olajmező termelése pedig a 35 ezer tonnát sem érte el. </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
szövetségesek blokádja miatt Németország elvesztette legfőbb olajszállítóit, az
USA-t, Mexikót, illetve Oroszországot (Bakut), és csak Románia maradt meg,
miután a cári orosz hadsereg 1914 szeptemberében elfoglalta a galíciai
olajvidéket. 1915 júniusától szeptemberig tartó kivonulásuk során az orosz
sereg 350 ezer tonna nyersolajat megsemmisített. (Stratégiai szempontból ez nem
volt feltétlenül kudarc az oroszok részéről, mert a hadvezetésnek ez által
sikerült az arcvonalat 700 km-rel lerövidítenie, és a központi hatalmak
utánpótlását komoly akadályok elé állítani.) </span><span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A galíciai petróleumforrások 1915 júliusában még
az oroszok kezén voltak, s addigra minden, a Monarchiában f</span><span style="color: black; font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">öllelhető benzint a hadsereg részére lefoglaltak. Ez a
polgári életben, a háttér gazdaságban is komoly nehézségeket okozott,
mindinkább aktuálissá vált a gazdasági benzinmotorok számára megmaradt
benzinnek egészben, vagy részben valamely más hajtóanyaggal való pótlása. A
benzinhiány kényszerítőleg hatott a szakemberekre, akik különféle
szükségmegoldásokkal álltak elő. <span style="mso-bidi-font-style: italic;">Dr.
Karl Dietrich Helfenberg (1869-1920) a következő összetételeket javasolta:</span><br />
1. Benzolszesz : denaturált szesz 70 rész (95 százalékos) és benzol 30 rész.<br />
2. Benzinszesz : denaturált szesz 70 rész (95 százalékos) és benzin 30 rész.<br />
3. Borszeszéter: denaturált szesz 90 rész (95 százalékos) etil-éter 10 rész és
naftalin 1 rész.<br />
4. Használható továbbá denaturált szesz-aceton keverék 1:1 arányban.<br />
5. Petróleum 90 rész, etil-éter 10 rész, naftalin 1 rész.<br />
A naftalin nagyobb mennyiségben történő használatánál ügyelni kellett arra,
nehogy az oldat a karburátorban a heves párolgás következtében lehűljön.
ezáltal pedig a naftalin szilárd állapotban kicsapódva, a karburátor nyílását
elzárja.<br />
Ha figyelembe vesszük, hogy a benzin 10.000-15.000 kalória, a kereskedelmi
benzol 9500 kalória, a 95 százalékos denaturált szesz 5870 kalória
hőegyenértékkel bír, tekintettel az egyes benzint pótló anyagok kisebb energia
tartalmára, ezekből az anyagokból többet kellett a hengerekbe táplálni, ami a
karburátor nyílásának kibővítését tette szükségessé.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A német hadvezetés már a háború elején tisztában volt azzal, hogy
forrásai és készletei hosszú távon nem lesznek képesek fedezni a hadsereg
igényeit, ezért azt tervezték, hogy az észak-iráni olajlelőhelyeket török
segítséggel elfoglalják. Egyik legfontosabb stratégiai célpontjuk Abadan
kikötője volt, ahol 1912-ben olajfinomítót építettek az angolok, melyet aztán
hatalmasra fejlesztettek, akkorára, hogy ötven éven át a világ legnagyobb
olajfinomítójaként tartották számon. Az abadani finomító ellen tervezett
támadás tervét azonban megsejtették az angolok, és erősítés küldtek a Shatt
al-Arab torkolatától, ahol már 1901-ben erődöt építettek. A német-török
csapatok a Tigris folyó mentén döntő vereséget szenvedtek. A vereség után a
németek szabotázs akciókkal igyekeztek ellehetetleníteni az Anglo Persian Oil
Company (APOC) működését, így pl. telepített ügynökök felrobbantották többek
között az Ahvaz finomítójához vezető csővezetékeket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború előtt Románia egyaránt szállított olajat Angliának, Franciaországnak,
Németországnak és a Monarchiának. Németország a háború közepére a stratégiai
tartalékokat teljesen kimerítette. A világháború egyik legnagyobb fegyverténye
Constanta városának és kikötőjének elfoglalása volt a tengelyhatalmak részéről.
Európának e legmodernebb petróleumkikötőjéből szállították az olajat
Marseilles-be, Southamptonba, és Hamburgba a háború előtt, s a kész
olajtermékeket egy 300 km-es, három csőből álló vezeték gyűjtötte össze a
Kárpátok, Bacau, és Bocani finomítóiból. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Erich
von Falkenhayn tábornok 1915 decemberében, Szerbia összeomlása után – nem tudni
miért - befejezettnek tekintette a balkáni hadjáratot, végzetes hibát követve
el azzal, hogy nem aknázta ki az elsöprő győzelmet.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Az egész világháború győzedelmes
megvívásának kulcsa a Balkánon volt, a központi hatalmaknak csak utána kellett
volna nyúlni.*</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">*Faragó László: Szerbia összeomlása
1915-ben.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> „Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest,
1935, 21. oldal.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Miután </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Románia 1916 augusztusában
átállt az antant oldalára, a blokád teljesen elzárta a német szállítási
útvonalakat, Németország katonai és gazdasági helyzete az olajhiány miatt igen
nehézzé vált. 1916-17 telén a legfontosabb stratégiai készletekből, mint
élelmiszer, gyapjúféleségek, nikkel, ón, már súlyos hiány mutatkozott. A német
hadvezetés elhatározta, hogy visszaszerzi a román olajmezőket. A támadást
vezető tábornok azonban nem volt tisztában az olaj jelentőségével, ezért
ahelyett, hogy a támadás fő erőit az olajvidék elfoglalására irányította volna,
a kisebb ellenállást tanúsító gócok megsemmisítésével vesztegette az időt.
Eközben Berthelot francia tábornok és Thomson angol vezérkari ezredes
irányítása alatt sikerült megsemmisíteni Románia egész olajiparát. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">1677 olajkút, melyből 1047 termelő kút volt,
26 finomító, és 827.000 tonna nyersolaj semmisült meg 1916-ban. Amikor
Mackensen és Falkenhayn csapatainak harapófogójában kezdett felmorzsolódni a
román hadsereg, a küszöbön álló német megszállást megelőzve ugyanis az antant
szabotőröket küldött a román olajmezőkre – az ún. Thring-Wenger-Mrasek<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>gyújtogatóbizottságot - Léon Wenger francia
mérnök-tiszt vezetésével, akik mindent felrobbantottak, amit értek. A központi
hatalmak csapatai csak füstölgő romokat találtak a nemrég még virágzó román
olajmezők helyén. Ezt az akciót a nyugati hatalmak egyik legnagyobb stratégiai
sikerének lehet tekinteni és meghatározóbb volt, mint a nagy csaták egész sora.
(Wenger mérnök 1939 végén ismét megjelent Romániában ugyanezzel a paranccsal,
de a németek ezúttal résen voltak.) </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Németországnak két évébe és
rengeteg pénzébe került, hogy a román olajipart talpra állítsa oly mértékig,
hogy a háború előtti termelésnek legalább a 70%-át képes legyen termelni. És
amikor ezzel elkészültek, a német hadvezetést ugyanaz a kudarc várta, mint a
tankok építésével: a német háttéripar már leállt. Hogy a központi hatalmak
miért bírták egyáltalán a hadviselést 1918 őszéig, annak két oka volt. Egyik,
hogy – ha késve is - sikerült visszafoglalniuk a román olajmezőket. Másik oka,
hogy néhány kalmár lélek fölfedezte: a blokád áttörése útján az ellenséggel is
lehet üzletelni. Németország hónapokkal előbb kényszerült volna letenni a
fegyvert, ha nem segítették volna az olajcsempészek. A francia kormány tudta,
hogy Sir Basil Zaharoff* (1849-1936) spanyol közvetítők útján fűtőolajat ad el
üzemanyag gyanánt a német tengeralattjáró flottának. Mégsem tettek semmit, mert
azt is tudták, hogy ez a fűtőolaj nem alkalmas motorhajtóanyagnak. Jó
angol-francia hazafi létére Zaharoff üzemanyagával ugyanis a német tengeralattjárók
mozgásképtelenné váltak az Atlanti-óceán kellős közepén, és áldozatul estek a
Grand Fleet torpedórombolóknak. Miután a bolgár összeomlás következtében a
román olaj kicsúszott a központi hatalmak kezéből, menthetetlenül be kellett
következnie a katasztrófának. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">*Görög születésű, honosított angol-francia fegyverkereskedő, az
egyik leggazdagabb ember volt a világon. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Thorsten
Nordenfelt (1842-1920) svéd feltalálót és iparost, aki egy újfajta géppuskát
szerkesztett, összehozta az amerikai születésű Hiram Stevens Maximmal
(1840-1916), az első hordozható, teljesen automata géppuska feltalálójával.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Maxim
és Nordenfelt társulásával létrejött a Maxim & Nordenfelt Fegyver és
Lőszergyár.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">1915-ben az alábbi jelentősebb
olajvállalatok működtek Romániában:<o:p></o:p></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; margin-left: -8.8pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184; width: 643px;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 141.2pt;" valign="top" width="188"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A cég neve<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Nomináltőke
(frank)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Olajtermelés
(tonna)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-left: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 98.05pt;" valign="top" width="131"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Náció<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 141.2pt;" valign="top" width="188"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Steaua Romana<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">125.000.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">367.565<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 98.05pt;" valign="top" width="131"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Német<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 2;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 141.2pt;" valign="top" width="188"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Astra Romana<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">60.000.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">342.173<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 98.05pt;" valign="top" width="131"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Holland (Shell)<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 141.2pt;" valign="top" width="188"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Rouman Consol Oilf<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">43.750.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">92.583<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 98.05pt;" valign="top" width="131"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Angol<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 4;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 141.2pt;" valign="top" width="188"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Romano-Americano<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">25.000.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">375.914<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 98.05pt;" valign="top" width="131"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Amerikai<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 5;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 141.2pt;" valign="top" width="188"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Concordia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">12.500.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">77.889<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 98.05pt;" valign="top" width="131"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Német<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 6;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 141.2pt;" valign="top" width="188"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Frenco-Romano Aquila<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">6.000.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">56.967<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 98.05pt;" valign="top" width="131"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Francia<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 7;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 141.2pt;" valign="top" width="188"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Creditul PETROLIFERA<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">6.000.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">-<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 98.05pt;" valign="top" width="131"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Német<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 8; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="border-top: none; border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 141.2pt;" valign="top" width="188"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Vega<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">5.000.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">-<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 98.05pt;" valign="top" width="131"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 14pt; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Német<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A hirtelen felértékelődött nyersanyagokkal való kereskedés
egyáltalán nem volt fair play játék egyik világháborúban sem. Vessünk egy
pillantást a háború másik fontos nyersanyagára, a vasra. Amikor Bismarck
megvonta az új határt Franciaország és a Német Birodalom között, meghagyta a
franciáknak Briey vidékét, amely Lotharingia észak-nyugati sarkában van azon a
helyen, ahol Franciaország, Belgium, és Luxemburg határai összefutnak. Akkor
még senki sem tulajdonított jelentőséget a csekély értékű foszforos vasércnek
Brieyben. A vegytan és a kohászat iránt érdeklődő angol jogász, Sidney
Gilchrist Thomas megoldotta a vasgyártásnak e zavaró problémáját így a francia
ipar a Meurthe-Moselle departementből, amelyben Briey vidéke van, 1913-ban már
20 millió tonna ércet kapott abból a 21,5 millióból, amelyet egész
Franciaországban bányásztak. Ezen a vidéken olvasztották az összes francia
nyersvas háromnegyedét és az acélnak több mint a felét. A francia de Wendel
család, amely szoros kapcsolatban volt a Schneider-Creusot vállalattal, 9000
hektár vasércet rejtő földet birtokolt a határvidéken, amelynek fele
Franciaországban, fele Németországban volt. Mindkét oldalon vasércet
bányásztak, s mivel az 1871. évi német-francia határ kettévágta ezt a
területet, alagút kötötte össze a határ alatt a birtokot. Egyetlen olyan német
kézre került francia terület volt az első világháború/olajháborúban, amelyre
nem hullott francia bomba, s ez a briey-i ércmedence volt. A francia pilótáknak
megtiltották, hogy Brieyt bombázzák. Egyetlen pilóta volt, aki elvétette ezt a
parancsot, fegyelmi büntetés lett belőle! A briey-i bányatársaság elnöke
ugyanis egy bizonyos Francois de Wendel szén és acélmágnás volt, s ugyanakkor a
német vezérkarnak szolgált egy másik úr, aki különösképpen Herr von Wendel névre
hallgatott… Németország már a világháború előtt Briey környékéről szerezte be
az iparához szükséges vasérc jelentékeny részét. 1913-ban 4,5 millió tonnát
hozott be Svédországból, 3,8 milliót Brieyből, s importált még Ausztriából,
Spanyolországból, Oroszországból, és Újfundlandból.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1917-ben összesen 70 millió tonna kőolajat termeltek a világon. A
központi hatalmaknak ebből Galíciában, Romániában, Ausztriában, és
Németországban 1.677.000 tonna* állt rendelkezésére, 68,323 millió tonna a szövetségesek
birtokában volt, Oroszország, Holland-India, és az Egyesült Államok területén.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> 1917
novemberében a nyugati front gyakorlatilag összeomlott, mindkét szemben álló
fél kimerült, az angol és francia csapatok harcjárműveiket a harcmezőn hagyták.
Miután Rockefeller első 100 ezer tonna olaja megérkezett Marseilles és
Southampton finomítóiba, a lehető leggyorsabban feldolgozták, és az antant
csapatok 1918. július 18.-án döntő támadást indítottak az üzemanyag hiánnyal
küszködő németek ellen. Németország és a Monarchia krónikus olajhiányán
ideig-óráig segített ugyan a román olajforrások megszállása a központi hatalmak
részéről, de éppen ezeknek az olajlelőhelyeknek az elvesztése következtében
vált 1918 kora őszén teljesen reménytelenné a központi hatalmak helyzete.
Ludendorff, aki a keleti front főparancsnoka volt 1914 és 1916 között, háborús
emlékirataiban nyíltan bevallja, hogy Bulgáriának a központi hatalmak sorából
1918 szeptemberében bekövetkezett kihullása és ennek következtében a román
olajvidékek antant csapatok általi visszafoglalása volt az a fő ok, amely a
német hadvezetőséget arra kényszerítette, hogy fegyverszünetet kérjen.**<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">*Juri Szemjonov: A föld kincsei. Athenaeum kiadás, évszám nélkül.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">216. oldal.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>**</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Parragi György:
Élet-halálharc az olaj körül. Vieturisz kiadás, Budapest, 1949. 7. oldal.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Nagy Háború – ahogy a két világháború között nevezték – folyamán
a központi hatalmak összes veszteségét korrigálni lehetett volna, az üzemanyag
hiányára azonban nem volt mentség. Az első világháború kimenetelét döntően
befolyásolta, hogy a háború utolsó éveiben megjelent a harckocsi. A hadviselés
mindig is a találmányok szülőanyja volt.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>A benzinnel és gázolajjal hajtott, mai szemmel nézve primitívnek tűnő
tankok azonban lenyűgöző újdonságként hatottak a fronton mindazzal szemben,
amit a német hadsereg felvonultathatott a szövetséges csapatok tankjai ellen. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">A britek mintegy 2800 db különböző típusú
tankot gyártottak és vetettek be a nyugati fronton, a franciák kb. 4800-at.
Teherautókat csapatszállító járműveket, lánctalpas vontatókat is használtak.
Ezek a korábban kifejlesztett lánctalpas traktorok továbbfejlesztett változatai
voltak és főleg a nehéztüzérség ágyúit vontatták ilyen módon. Repülőgépeket
eleinte csak felderítésre használtak, a háború előre haladtával azonban
alkalmazási körük kiszélesedett. Az olaj tette lehetővé, hogy a háború vége
felé az antantnak 200 ezer hadra fogható gépkocsija legyen, amivel szemben
Németország csak 90 ezret tudott felmutatni annak ellenére, hogy már 1905 óta
rendszeresített automobilokat a hadseregben. A légcsavar és a géppuska
szinkronizálásának problémáját sikerült megoldani, így 1915-től a repülőgépeket
már géppuskával is felszerelték. 1915 nyarán a holland Antony Fokker megalkotta
az első szinkron géppuskát a németek, és Manfred von Richtofen számára, aki az
első világháború legsikeresebb német pilótájaként Vörös Báró néven vált
ismertté. A szinkronizálás problémáját hamarosan az antant haderők is
megoldották és alkalmazták. Megjelentek az első bombázó repülőgépek is és a
háború végére a légierő önálló fegyvernemmé és benzinfogyasztóvá fejlődött. A
hadművészet is továbbfejlődött. A technikai fejlődés eredményeit összhangba
hozták a katonai tervezéssel és beillesztették a hadtudomány eszköztárába. A
békekötés után 23 helyen voltak olajlelőhelyek a világon. Legjelentősebbek:
Egyesült Államok, Mexikó, Szovjet-Oroszország, Holland Indonézia, Perzsia,
Lengyelország, Románia, Burma, Albánia. Németország viszont kevesebb olajjal
rendelkezett a békekötés után, mint a háború előtt, mert az elzászi
pechelbronni olajvidék, amely évi 50 ezer tonna olajat termelt, a
párizs-környéki békék értelmében Franciaországnak jutott. </span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
compiegnei erdőben aláírt fegyverszünet óta a nyersanyagok súlya és jelentősége
megsokszorozódott: ma már világos, hogy óriási benzin, gázolaj, és vas
készletek nélkül nincsen háború. A háborút kiprovokáló győztes nagyhatalmak,
amelyek most már mindenáron megőrizni igyekeztek a békét, e fontos nyersanyagok
több mint kétharmad részének vitathatatlanul birtokába jutottak. A háború
elérte célját, s Nagy-Britanniának épp annyira jellemző világhatalmi, mint
olajhatalmi státuszára az a tény, hogy bár a világ olajterületeinek csak 2%-a
feküdt a brit világbirodalomban, mégis Anglia ellenőrzése alá került a világ
olajtermelésének csaknem 50%-a. A hadviselés számára is legfontosabb
motorhajtóanyag, a benzin világtermelésének háromnegyed része immár Amerikából
került piacra. A nyersolaj tulajdonjoga pedig a később Hét Nővérként ismert hét
olajmonopólium között oszlott meg a világ Szovjetunión kívüli részén (Gulf Oil,
Texaco, Chevron, Mobil, Esso, Shell, BP). A Szovjetunió területén pedig a
Derunaft, Sojunaft, és Azneft vállalatok között. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Franczia hadi automobilok" id="_x0000_i1027" style="height: 228.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 5in;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Franczia hadi automobilok" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Franczia
hadiautomobilok” az első világháborúban<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="http://vikings.history.co.uk/wp-content/uploads/2014/08/british-mark-1-tank.jpg" id="Kép_x0020_38" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 231.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 411pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="british-mark-1-tank" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Mark 1
a Somme-i csatában 1916-ban<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Henry Béranger (1867-1952), Franciaország első világháborús
tapasztalatokkal rendelkező olajbiztosa, később washingtoni nagykövete kimondta
azt, amit előtte Curzon és Clemenceau is tudott: „Azé a világ, akié az olaj,
mert az óceánon a nehézolajjal uralkodik, a levegőben a túlfinomított olajjal,
a földön a benzinnel és kenőolajjal. Azon felül embertársai fölött gazdasági
értelemben is uralkodik annak a fantasztikus gazdagságnak az alapján, amelyet
az olaj ad, az a csodálatos anyag, amely ma drágább és áhítottabb, mint az
arany.”* <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">*1919. december 12.-én mondta ezt, a francia-brit konferencia
előestéjén Londonban, ahol az európai és kisázsiai olaj jövőjéről volt szó.
Ezen olajvidékek sorsa aztán 1920 áprilisában a San Remói konferencián dőlt el.
Henry Béranger: Le Pétrole, Payot et Cie. Paris 1921.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="http://freepages.military.rootsweb.ancestry.com/~worldwarone/WWI/TheGeographyOfTheGreatWar/images/Figure16-Page19.jpg" id="Kép_x0020_2" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 312.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 376.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Figure16-Page19" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image004.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Brit páncélos égő
falun halad át, az első franciaországi bevetésen.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">(Frank
M. McMurry: Geography of the Great War. The Macmillan Company, New York, 1918.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Forrásmunkák és irodalom:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Henry Béranger: Le Pétrole, Payot et Cie. Paris 1921<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Burton Jesse Hendrick: The Life and Letters of Walter H. Page.
Doubleday, Page & Company, Garden City, New York, 1923<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Faragó László: Szerbia összeomlása 1915-ben. „Pátria” Irodalmi
Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1935<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Juri Szemjonov: A föld kincsei.
Athenaeum kiadás, évszám nélkül.</span><span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nauwelaerts L.: Harc a petróleumért. Magyar Királyi
Természettudományi Társulat, Budapest, 1937<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Parragi György: Élet-halálharc az olaj körül. Vieturisz kiadás,
Budapest, 1949<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Dr. Horváth Pál: Olaj és háború. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest,
1986<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A. J. P. Taylor: Az első világháború képes krónikája. Akadémiai
kiadó, Budapest, 1988<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman" , "serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Gregory P. Nowell: Mercantile States and The World Oil Cartell
1900-1939. Cornell University Press, 1994<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<br />Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-82072428277869203402019-04-12T14:37:00.040-07:002023-01-08T04:05:55.258-08:00AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ AZ OLAJ TÜKRÉBEN<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 18pt; line-height: 115%;">AZ ELSŐ
VILÁGHÁBORÚ AZ OLAJ TÜKRÉBEN<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">A NAGY JÁTSZMA<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Nagy Játszma (The Great Game) kifejezés eredetileg Rudyard
Kiplingtől származik, aki 1901-ben megjelent Kim c. regényében alkalmazta a XX.
század elejének közép ázsiai orosz- brit vetélkedésére ezt a kifejezést.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A regényben Artur Conolly (1807-1842), a Brit
Kelet Indiai Társaság hatodik Light Covalry hírszerző tisztje emlegette így az
eurázsiai kontinens belsejének birtoklásáért folyó küzdelmet. A Nagy Játszma
eredeti értelemben vett klasszikus szakaszát az 1813-as Orosz-Perzsa
szerződéstől az 1917. november 7.-i bolsevik hatalom átvételig számítjuk.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Ezen belül megkülönböztetünk két szakaszt.
Egy intenzív szakaszt, mely az 1907. augusztus 31.-én Szentpétervárott Sir
Athur Nicholson angol nagykövet és Alexander Izvolsky orosz külügyminiszter
által aláírt Angol-Orosz- egyezményig tartott, és egy kevésbé intenzív
szakaszt, amelyet 1907-1917-ig számítunk.Az egyezmény Afganisztán és Tibet
sértetlenségének biztosításával Perzsia gazdasági érdekszférákra való
felosztását szabályozta Oroszország és Anglia között a török kérdés figyelmen
kívül hagyásával.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az angol diplomácia az 1904-ben létrejött angol-francia antanthoz
(entente coordiale - szivélyes egyetértés) hasonló jellegű megállapodást kívánt
létrehozni Oroszországgal, bár ez bonyolultabb feladat volt, mert az
angol-orosz ellentétek mélyebbek voltak, mint az angol-francia antagonizmus.
Anglia már többször megkísérelte az Oroszországhoz való közeledést, mindeddig
eredménytelenül. A két nagyhatalom közötti „depressziós területek”sorsát
kizárólag gazdasági vonatkozásban akarta szabályozni anélkül, hogy azokat
közigazgatásilag is felosztanák. Anglia korábbi sikertelen kísérletei ellenére
az 1904-1905-ös orosz-japán háború befejezése után újból lépéseket tett az
Oroszországgal történő együttműködés érdekében. Franciaországgal együtt Anglia
is közreműködött abban a kölcsönben, amelyet 1906 elején nyújtottak a cári
kormánynak. Az 1905-ös orosz forradalom csak erősítette az angol diplomácia
meggyőződését, hogy meg kell egyeznie Oroszországgal. A két nagyhatalom távol-keleti
ellentéte Japán győzelme miatt némileg letompult. Anglia és Oroszország
közel-keleti ellentéte is enyhült, mióta Németország közös ellenségként jelent
meg a Közel-Keleten, de versengésük nem veszített éléből Közép-Ázsiában,
különösen Afganisztánban és Perzsiában. Az angol diplomácia már az 1905
januárjában tartott algecirasi konferencia idején puhatolózni kezdett, hogy
vajon lehetséges-e egy angol-orosz megegyezés. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Lamsdorff orosz külügyminiszter 1906 elején lemondott. Helyére
Alexander Izvolszkijt, a volt koppenhágai nagykövetet nevezték ki, aki sokáig
élt a németellenes dán udvari környezetben. Izvolszkij erősen hajlott az
angol-orosz közeledésre. Nagyon tartott újabb bonyodalmaktól Japán részéről,
amelyet egy Angliával kötendő megegyezés útján igyekezett megelőzni. Azt is
remélte még, hogy a tengerszorosok kérdését is ily módon sikerül majd rendezni.
VII. Edward király meghívására az orosz hajóhad 1907 márciusában Portsmouth
angol kikötőbe érkezett. Egy orosz tiszti csoport látogatott Londonba, ahol
meleg fogadtatásban részesültek. Az orosz tengerészek tiszteletére rendezett
színielőadáson Sir Edward Grey külügyminiszter maga is jelen volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Izvolszkijnak Japánnal
kapcsolatban komoly aggodalmai voltak, melyek nagyon indokoltnak bizonyultak. A
halászati konvencióra vonatkozó tárgyalások, amelyeket a portsmouthi
békeszerződés értelmében folytattak, nehézségekbe ütköztek és 1907 elején
Oroszország és Japán viszonya újabb mélypontra süllyedt. Szentpétervárott
féltek, hogy Japán ki fogja használni Oroszország átmeneti gyengeségét és
megszállja távol-keleti birtokait. Izvolszkij úgy gondolta, hogy egy
angol-orosz megegyezés a legjobb garancia az esetleges japán agresszióval
szemben. A Foreign Office szintén megértette, hogy Oroszországot csak úgy lehet
teljes mértékben kihasználni Németország ellen, ha az oroszok távol-keleti
hátországa biztosítva van. Anglia és Japán azonban szövetségesek maradtak
továbbra is. 1907.július 28.-án végre aláírták a halászati egyezményt és július
30.-án Oroszország és Japán politikai egyezményt kötött. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1907.augusztus 31.-én Franciaország közreműködésével létrejött az
angol-orosz egyezmény, amely Afganisztánra, Tibetre és Perzsiára vonatkozott.
Perzsiát három zónára vagy érdekszférára osztották: Az északi zóna orosz, a
déli-délkeleti zóna Angol fennhatóság alá került, és a kettő közötti semleges
zónára. A magas felek kötelezték magukat, hogy az „idegen” zónában nem fognak
politikai tevékenységet folytatni és kereskedelmi koncessziók megszerzésére
törekedni, ugyanakkor nem akadályozzák, hogy a felek mindegyike saját zónájában
ilyen tevékenységet folytasson. Az egyezmény megengedte, hogy a szerződő felek
a semleges zónában koncessziókat szerezzenek és kötelezték magukat, hogy a
koncessziók megszerzésében nem akadályozzák egymást. Kimondották, hogy a perzsa
kormány bevételeit az orosz és az angol zónában ellenőrzés alá vehetik, ha a
perzsa kormány az orosz Kölcsönleszámitoló Banknak és az angol Sachinsach
Banknak (Imperial Bank of Perzsia) a kölcsönök után járó összegeket nem fizeti idejében.
A perzsa kincstár bevételeinek ellenőrzési jogát az egyezmény értelmében az
orosz zónában az orosz kormány, az angol zónában az angol kormány
gyakorolhatta. Mindkét kormány kötelezte magát, hogy „az említett ellenőrző
rendszabályokat előzetes barátságos véleménycsere alapján kölcsönös
egyetértéssel állapítják meg.”A cári Oroszország elismerte, hogy Afganisztán az
orosz érdekszférán kívül esik és kötelezte magát, hogy „összes politikai
viszonylataiban a brit kormány közvetítésével fog érintkezni Afganisztánnal.”
Oroszország és Anglia kötelezettséget vállalt, hogy Tibet belügyeibe nem
avatkoznak be, nem sértik meg Tibet területi épségét, és Tibettel kizárólag a
szuverén kínai kormány útján érintkeznek.Az egyezmény hatályát Izvolszkij
minden igyekezete ellenére sem terjesztették ki Konstantinápolyra és a
tengerszorosokra. Ebben a kérdésben Anglia nem vállalt semmilyen
kötelezettséget Oroszországgal szemben.Az orosz-angol együttműködés
mentesítette Angliát az Oroszországnak esetlegesen India felé történő
terjeszkedésével kapcsolatos gondoktól, az orosz politika pedig az 1907-ben
Japánnal és Angliával történt kiegyezés után újra nyugat felé fordult. Az
1907-es egyezmény Németország, Ausztria-Magyarország és Olaszország
hármasszövetségével szemben létrehozta Anglia, Franciaország és Oroszország
hármas antantját. Olaszország egyébként az 1902-es francia-olasz egyezmény
következtében ténylegesen már nem tartozott a hármasszövetséghez. Így tehát az
intenzíven fejlődő, de katonailag gyenge Németország egyedül maradt gyenge
szövetségesével: Ausztria-Magyarországgal. Ezenkívül az antant valamennyi tagja
a Japánnal kötött egyezmények útján távol-keleti hátországát is biztosította
többé-kevésbé, ennek pedig nagy jelentősége lett a Németország elleni háború
során.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1904-ben Halford John Mackinder földrajztudós, az angol Királyi
Földrajzi Társaság tagja tanulmányt írt „A történelem földrajzi tengelye”
címmel, melyben ismertette nagyhatású teóriáját, amelyet így foglalt össze:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Who rules East Europe commands the Heartland,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Who rules the Heartland commands the World-Island,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Who rules the World-Island control the world.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">azaz<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Kelet-Európa ura parancsol a Szívnek,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">S a Szív urából válik a Világ-sziget ura.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Aki pedig a Világ-szigetnek is ura,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az egész világnak ura az”.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Mackinder elméletében a Szív szimbolizálja Eurázsia közepét, a
Világ-sziget pedig a három egybefüggő kontinenst: Európát,Ázsiát és Afrikát.A
három kontinens foglalja el a Föld szárazföldi területének legnagyobb részét,
bírja a nyersanyagok, energiahordozók és a népesség zömét. Nyilvánvaló, hogy az
a nagyhatalom vagy szövetségi rendszer, mely kontrollálni tudja ezeknek a
területeknek a súlyozott fontosságú részeit, az uralja a világot. Az elmélet
annyira megragadta a stratégák fantáziáját, hogy ma is az angolszász
geopolitikai doktrína alapját képezi azzal a különbséggel, hogy Afrika
megosztottsága és gyengesége miatt jelenleg irreleváns.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nagy-Britannia már a XIX. század elején felismerte, hogy
világhatalmi státuszát csak úgy tarthatja fenn, ha megakadályozza egy erős
rivális felemelkedését az eurázsiai kontinensen. Innentől kezdve a brit és az
amerikai stratégia célja elsősorban az volt, hogy bármilyen eszközzel
megakadályozza egy erős szövetségi rendszer kibontakozását Eurázsiában.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Mackinder nevéhez fűződik a világ „pánterületekre” történő
felosztása is. Ezek az észak-déli irányban húzódó, az összes éghajlati övezetet
felölelő pánterületek a világ autark alapon működő érdekszféráival
azonosíthatók. Mackinder élete során eredeti modelljét a történelem
alakulásának megfelelően kétszer módosította, 1919-ben és 1943-ban. Eredeti
modellje a föld történetének átfogó speciális struktúráját feltételezi, ami
lényegében azt fejezi ki, hogy a szárazföldi és tengeri hatalmak földrajzi
adottságaik miatt érdekellentétekre vannak predesztinálva. A történelmi
események sorát meghatározó központi tengelyként Közép-Ázsiát azonosította,
melyből a kiáramló lovas népek Ázsiában és Európában a történelmi események
sorát nagymértékben alakították. Erejük mobilitásukban és a hadrafoghatóságukban
rejlett. A népek történetének folyama egy periodikusan lüktető eseménysort
alkot, melynek hajtóereje a demográfiai nyomás és az éghajlatváltozások voltak.
Gondolatrendszerében a földrajzi fölfedezésekkel induló periodicitásal
visszanyeri fontosságát Belső-Ázsia, Közép-Ázsia és Kelet-Európa. Évtizedekkel
később Mackinder nyomán a harmadik birodalom német geopolitikusai is
fölvázolták a világ három-négy pánterületre történő felosztását.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Nagy Háború előtt és alatt Szerbiában szolgált egy angol katonai
attasé, bizonyos Robert George Darlimple Laffan. Laffan tanácsos megfogalmazott
egy katonai doktrinát, amelynek ismeretében érthetővé válik Szerbia első
világháborúban/olajháborúban játszott fontos szerepe az angolszász geopolitika
szempontjából. Laffan rámutatott, hogy Szerbia kicsi, de kemény és harcias,
elhelyezkedésénél fogva alkalmas arra, hogy megakadályozza egy rivális
szövetségi rendszer kialakulását Európában. Annak vizsgálatához, hogy Mackinder
elmélete, Laffan katonai doktrínája és az olaj hogyan alakították a történelem
folyását, és az olajért folyó vetélkedés hogyan vezetett a gigászi háborúhoz,
tekintsük át a nemzetközi helyzet alakulását az olaj aspektusából a XX. század
elejétől az első világháború/olajháború végéig.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Laffan szerint Szerbia kicsi, de
kemény és harcias. Elhelyezkedésénél fogva alkalmas arra, hogy megakadályozza
egy rivális szövetségi rendszer kialakulását Európában. „</span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ha én német lennék, jövőbeni álmaimat egy nagy
német-osztrák-török birodalomban látnám, minden bizonnyal két fő kikötővel: az
egyik Hamburg lenne, a másik Konstantinápoly; kikötők a Keleti-és az
Északi-tengeren, az Égei-és a Fekete-tengeren, egy birodalom, amely befolyását
Kis-Ázsián és Mezopotámián át egészen Bagdadig érvényesíteni tudná. Ez az
egybefüggő impérium, amely az Elba torkolatától egészen az Eufráteszig és a
Tigrisig húzódna, minden bizonnyal egy olyan büszke célkitűzés lenne, amelyre
csak egy nagy nemzet törekedhet</span></i><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">.” Az idézet Sir Jonston
angol gyarmatügyi politikus 1895-ben megfogalmazott látomását tárja elénk,
amely II. Vilmos német császár 1898 októberében a szentföldön tett zarándokútja
és Konstantinápolyban II. Abdul Hamid szultánnál tett látogatása után
fizikailag is elindult a magvalósulás göröngyös útján. Vilmos nem maradt meg a
látványos kinyilatkoztatások szintjén, hanem a német vasútmérnökök által
megtervezett Anatóliai-vasút sikeres és gyors megépítése után az Ottomán
Birodalom távoli végpontjait, és egyúttal az Északi-tengert Bagdaddal, valamint
a Perzsa-öböllel összekötő vasútvonal építésére koncessziót szerzett. Ha igaz,
hogy a technikai eszközökkel bonyolított szervezett, rendszeres személy és
áruszállítás, vagyis a közlekedés forradalmi hatással volt a kereskedelem és
ipar fejlődésére, akkor igaz lesz az is, hogy a Közel-Kelet és Nyugat-Ázsia
népei a Bagdad-vasút kiépítésének eredményeként kerültek be a legújabbkori
történelembe. Sidney Bradshaw Fay történész a modern idők vasútépítéseit a szárnyait bontogató
imperializmus legfontosabb megnyilvánulásai közé helyezi, mivelhogy kivétel
nélkül mindig politikai és gazdasági célokat szolgáltak. És valóban, a vasutak
nyomvonala mentén mindenütt felszínre kerültek az addig nem létező vagy
lappangó ellentmondások: a Fokföld-Kairó vasút német-belga-francia érdekeket
érintett, a Transzszibériai vasút az orosz-japán háború legfőbb oka volt, a
Bagdad-vasút pedig Anglia égisze alatt németellenes szövetséggé szervezte a
később antant néven emlegetett államokat. 1902-ben, amikor Németország
koncessziót kapott a vasút megépítésére, Anglia azonnal mozgósította minden
diplomáciai erejét az építkezés megakadályozására. A B-B-B
(Berlin-Bizánc-Bagdad) vasútvonal egycsapásra keresztülhúzta volna a britek
Cecil Rhodes által megálmodott tervét, miszerint a Fokföldtől a Csendes óceán
mentén Indiáig az egész partvidék az angol korona ellenőrzése alatt álljon.
1905 és 1906 során, miután Németország megpróbálta az angol és francia tőkét a
B-B-B vasúti összeköttetés kiépítésébe bevonni, az olajvállalatok gáncsoskodása
miatt ez meghiúsult. Az angol sajtó a Bagdad-vasút nemzetközivé tételét
követelte, s amikor az építkezés két irányban Délfelé ágazott, Szírián és
Palesztinán keresztül Szuez, másrészt a Perzsa-öböl felé, a sajtó nyíltan
követelte, hogy a Bagdad-Perzsa-öböl felé eső részt Angliának fegyveresen kell
elvennie. Sir Edward Grey, az angol külügyek intézője, amikor bejelentette
Anglia, Franciaország és Oroszország együttműködését a Bagdad-vasút ügyében,
először használta a „Triple-Entente” kifejezést. A brit-amerikai kőolaj-háború
már javában állott, amikor olajszükségletének biztosítása érdekében megjelent a
színen Németország, s a Közel-Keleten ettől kezdve minden szerződést, minden
diplomáciai jegyzéket, minden hadüzenetet olajba mártott tollal írtak.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape alt="http://img843.imageshack.us/img843/8242/bagdadska2.jpg" id="_x0000_i1040" style="height: 536.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 328.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="bagdadska2" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
Északi-tengert a Perzsa-öböllel összekötő Bagdad-vasút terve, amely egy
Mackinder szerinti pánterületet képezve egységes szövetségi rendszerré fűzte
volna Németországot, Ausztria-Magyarországot, Bulgáriát, és az Ottomán
Birodalmat. Anglia ezt mindenáron meg akarta akadályozni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A NEMZETKÖZI HELYZET A SZÁZADFORDULÓ KÖRNYÉKÉN
1914 NYARÁIG<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1914-ben Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös meggyilkolása
Szarajevóban az első világháború kitöréséhez vezetett, amely minden korábbi háborúnál mélyebb nyomot
hagyott az emberek lelkében. Európa térképe átrajzolódott. A merénylet persze
csak szikra volt, mely begyújtotta a robbanó elegyet, ami amúgy is benne volt a
levegőben. A háború valójában a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt tört ki. Mik
voltak ezek az érdekek? A háborúnak több oka volt, de volt egy jelentős ok,
melyről a tankönyvek hallgatnak. Ez az ok ugyanis alapvetően más megvilágításba helyezi a háborúért való felelősség kérdését. „A Közel-Kelet fejleményei sokkal nagyobb
befolyást gyakoroltak a világháború kitörésére, mint ahogy azt általában
gondolják.”-Írja Hans von Kiesling bajor vezérkari tiszt 1935-ben megjelent
memoárjában. A Közel-Kelet fejleményei persze az Oszmán Birodalom területén
rejlő olajlelőhelyek körül forogtak. Mackinder elméletének fényében
megvilágosodik, hogy a háború legfőbb oka: Az olaj. Versengés a Közel-Kelet és
Baku olajáért.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
háború felé sodródó Európában 1914-ig három nagy olajtársaság nőtt fel a
semmiből, melyek közül kettő a világ másik felén termelt ki olajat és mindhárom
folyamatos háborúban állt az amerikaiakkal. A felek közötti konfliktus
szélesedett, az amerikai üzelmek és cselszövések átterjedtek Európára, míg a
Broadway 26. szám alatt szövögetett rockefelleri álmok és Orosz Birodalmi
törekvések romba döntötték Európát. John D. Rockefeller birodalmat épített
magának Amerikában, és már harminc éve küzdött, hogy megvesse lábát Európában.
A háború előtt Franciaországban szerzett ugyan piacot, de jelentősebb piaci
szegmenst kihasítani csak Németországban sikerült. A Rotschildok és amerikai bankárok által kirobbantott oroszországi bolsevik forradalom végül Rockefeller terveit is
keresztülhúzta. 1914-re az Újvilágban is kiemelkedett öt nagy olajtársaság a
sokadalomból, az 1911-ben legfelsőbb bírósági ítélettel feloszlatott Standard
Oil Company jogutódjaival az élen, melyek feje továbbra is a John Davison
Rockefeller nevével fémjelzett tőkecsoport volt. Viharos gyorsasággal nőttek
fel kezdetben Pennsylvania, majd Texas, Mexikó és Venezuela olajmezőin,
létrehozva az állam intézményrendszerével rivalizáló saját adminisztratív és
hatalmi struktúráikat. Európában két nagy olajvállalatról mondhatunk el
hasonlókat, a Shellről, valamint az Anglo-Persian Oil Company-ról, amely a mai
British Petroleum jogelődje volt. A triumvirátus harmadik tagja Alfred
Nobel testvéreinek cége a BRANOBEL volt, amely 1876-1917-ig működött
Oroszországban. 1898 és 1902 között a világ legnagyobb olajtermelőjének
számított, miközben a párizsi Dreyfuss & Rotschild bankház által alapított
BNITO nevű olajkonszernnel és az amerikai Standard Oil Company-val vívott
élet-halál harcában éveken át nyerőre állt. A texasi olaj 1901-ben történt
fölfedezésével az első helyről visszaszorult, de a Shell bakui megjelenéséig
még Európa legnagyobb olajtermelője maradt. Bár irodái által Európa nyugatabbi
területein is jelenvolt, nagyrészt orosz és német piacra termelt. Amerikától
eltérően az európai olajarisztokrácia nem különült el élesen a kormány és
diplomácia formális hatalmát megtestesítő személyektől, hanem részben
egybeesett azokkal, és strómanok közvetítésével, vagy közvetlenül részvények
által gyakorolta tulajdonosi jogait. Az angol politika formálói egy személyben
az olajipari létesítmények tulajdonosai, ill. részvényesei is voltak. Winston
Curchill, a brit admiralitás első lordja, későbbi miniszterelnök, az
Anglo-Persian Oil Company (Angol-Perzsa Olajvállalat)-nak 1914-től többségi tulajdonosa volt, Samuel Marcus a Shell egyik fő részvényese, az olajüzletben
Anglia számára tett szolgálataiért London polgármesteri székét kapta meg és Lord Beasted lett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Shell vállalat, amelynek egyik alapítója Samuel Marcus volt,
akkor ásta ki a csatabárdot az amerikaiakkal való háborúskodásra, amikor merész
vállalkozásában bakui olajjal megrakott tartályhajója a Murex,1892-ben először
hajózott át a Szuezi-csatornán, Bangkok és Szingapúr felé. Amint eljutottak az
első hírek New Yorkba a közelgő új olajszállításokról, azonnal megkezdődött a
lejárató kampány - a Standard Oil Companytól támogatva - a cég
Szuezi-csatornán át vezető forgalmának megakadályozására. Marcus hajóját aztán
sorra követte a Conch, Clam, és a többi, amelyek 1893-tól rendszeresen
szállították a Baku-Batumi közötti 835 km-es Transz-kaukázusi olajvezetéken
érkező orosz olajat Batumiból a távol-keleti gyűjtőtartályokba. Marcus,
bátyjával, Sammel, és még néhány unokatestvérével létrehozott és fölfejlesztett
egy távol-keleti üzlethálózatot, és - akárcsak Rockefeller - ráébredt, hogy a
lokális igények és az erőforrások közötti távolság áthidalásában döntő
jelentőségű a szállítás kézben tartása.1897-ben Shell Transportand Trading
Company néven bátyjával céget alapítottak a bakui olaj Távol-keletre
szállítására, mely a későbbi, 1907-ben egyesítéssel létrejött Shell egyik
jogelődje volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1904-1905-ös háború veresége megállította az Orosz Birodalom
ázsiai terjeszkedését. A cári Oroszország a XX. század első éveinek nehézségein
túllépve legyűrte a belső forradalmi válságot és 1907-ben végre kiegyezett a
veszedelmes távol-keleti szomszéddal – Japánnal. Alexander Izvolskij 1906-ban
külügyminiszterré történt kinevezése arra mutat, hogy II. Miklós cár a
kelet-ázsiai kudarcok után nyugat felé fordult és Oroszország újra aktív
politikát folytatott Európában. A cár, a politikusok és a tábornokok
kifejezetten kedvezőnek ítélték a helyzetet az évszázados nagy cél elérésére: a
török tengerszorosok fölötti ellenőrzés megszerzésére. Az orosz birodalom
számára ez igen fontos érdek volt, mert a Boszporuszon és a Dardanellákon való
kijutás a Földközi tengerre az Oszmán birodalom kegyeitől függött. A XIX.
század végétől Oroszország számára kedvező helyzet alakult ki annyiban, hogy amilyen
mértékben előtérbe került Anglia legsúlyosabb gondjává váló angol-német
vetélkedés, annál inkább csökkent Anglia határozottsága a balkáni orosz
előretörés feltartóztatásában. Németország Törökország fölötti befolyásának
erősödésével, a Bagdad-vasút tervének fokozatos megvalósításával veszedelmesebb
ellenfél fenyegette a közel-keleti angol érdekeket, mint az egyezkedésre kész
Oroszország. Az Osztrák-Magyar Monarchia pedig -akaratlanul bár - mindinkább a
német Drang nach Osten (irány kelet) szálláscsinálójává vált. Így Oroszország
befolyásának balkáni behatolását - ha nem élvezte is a londoni körök támogatását - eltűrték, mert reálpolitikai megfontolások alapján a veszedelmes német expanzió
keresztezőjének tekintették. Oroszország a balkáni népek pártfogójának szerepébe
bújva Angliától most már kevésbé akadályoztatva egyengette útját a
tengerszorosok felé. A századforduló táján átformálódott a korábbi brit
politika is. A XIX. század végén Anglia vezetői bíztak abban, hogy a
szigetország zavartalanul tovább építheti és megszilárdíthatja hatalmas
világbirodalmát. Az angol geopolitika a brit korona legszebb
gyöngyszemének - India - birtoklásának biztosításán és továbbépítésén fáradozott
az afganisztáni és perzsiai terjeszkedéssel, másrészt az afrikai birtokok
észak-déli láncolatú összefogásán. Ebbe a nagyszabású világhatalmi koncepcióba
illeszkedett a dél-afrikai búr köztársaságok elleni háború, Transval Köztársaság és Oranje Szabadállam bekebelezése is. Az afrikai és ázsiai angol gyarmatok hatalmas ívet képeztek az
Indiai-óceán körül, és a hozzájuk vezető legrövidebb út az angolok által
ellenőrzött Gibraltári-szoroson és a Szuezi-csatornán át vezetett. Ennek a
gyarmatbirodalomnak teljes kiépítése volt az angol geopolitika célja. Anglia
azonban rövidesen új riválissal találja magát szemben: Németország gyors
ütemben építi tengeri flottáját, törökországi befolyásával veszélyezteti a
Szuezi-csatorna és Egyiptom birtoklását, titokban szövögeti a bakui
olajüzletből való részesedés terveit, a Bagdad vasút építésének megkezdésével
pedig vészesen közeledik a közép-ázsiai angol érdekszféra - Perzsia, Mezopotámia
és India -felé. Amellett zavarja a brit-kelet-afrikai terjeszkedést is, ráadásul
külkereskedelmének gyors fejlődésével veszélyes versenytárs a világpiacon.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A francia-orosz szövetség nem ellensúlyozhatta a
közép-európai-szövetségre támaszkodó, gyorsan erősödő Németország
befolyásszerzését. A XIX. század végi diplomácia kísérletei a Németországgal
való egyezkedésre nem jártak sikerrel. Angliának a „splendid isolation”
politikáját most már fel kellett adnia, mert a „balance of power”(erőegyensúly)
pusztán idegen sakkfigurákkal már nem volt fenntartható. Az 1901-ben trónra
lépő új király - VII. Edward - szakított anyja, Viktória királynő stílusával. Az új
uralkodó gyakori utazgatásai jelezték a „splendid isolation”(fennkölt
elszigeteltség) vezetési stílus feladását. Angliának tehát közvetlenül
fizikailag meg kellett jelennie a Nagy Játszmában az európai sakktáblán.
Közelednie, majd csatlakoznia kellett Németország ellenfeleihez a Nagy Játszmában.
Amit a tankönyvek summázva a „nagyhatalmi érdekek ütközése”- ként emlegetnek,
nagy súllyal foglalja magába a nagy múltú és további világbirodalmi terveket
szövögető brit érdekek, kontra a fiatal, de hasonlóképpen ambiciózus terveket
dédelgető Németország versengését a Perzsa-öböl, Mezopotámia és a Kaukázus
olajáért.1904-ben a Marokkót és Egyiptomot magába foglaló érdekszférák
elhatárolásával létrehozták az angol-francia antantot.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Az eredeti francia kifejezés: „entente
coordiale” szivélyes egyetértést, de nem szövetkezést jelent. A felek még nem
vállaltak egyértelműen szövetségi kötelezettséget.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború kitörése előtt Nagy-Britannia aggódva figyelte Németország
térnyerését a kontinensen és különösen a német csatahajó építési programot. A
Kieli-csatornát 1914 júliusában bővítették ki a Dreadnoughtok - az új típusú nagy
német csatahajók - számára. A Dreadnought (Rettenthetetlen) eredetileg angol
csatahajó típus volt, melyből az elsőt 1905 októberében bocsátották vízre és a
britek afféle státusszimbóluma volt, hamarosan azonban a németek is gyártani
kezdték. Nagy-Britannia tengeri erőfölényének mennyiségi megtartását látta
veszélyben, mely az 1889-ben meghatározott „Two-Power Standard”- elv követésén
alapult, amely szerint a brit hadiflotta erejének meg kellett haladnia legalább
két másik európai hatalom flottaerejét.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Németország haderejének intenzív fejlesztése ellenére békét akart,
a német gyáriparosok meggyőződése volt, hogy Németország rövidesen Európa
vezető ipari nagyhatalma lesz pusztán gazdasági ereje révén. 1914-re az
Angliával való versengésben Németország nyerőre állt, a Krupp művek, az
acélipari óriás, 30 év alatt a német ipar zászlóshajójává nőtte ki magát.
1902-ben a gyár már valóságos város volt, saját rendőrséggel, tűzoltósággal,
150 km-es iparvágány hálózattal, 7 villamos erőművel. A német vegyipar a
szintetikus festékek és színezékek, fotokémia, elektrokémia, mezőgazdasági
kémia területén a háború előestéjén első volt a világpiacon. Az 1870-ben
alapított Deutsche Bank, Arthur von Gwinner igazgatóval az élen,
hitelügyletekkel megnyitotta a bakui olajhoz vezető utat, átvette a Steaua
Romana vezetését, és aranymárkákkal szórta be az 1857-ben megnyitott román
olajmezőket. A németek számára minden a legjobban alakult, mi értelme lett
volna háborúval elrontani?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A gőzgép bevezetése a hajózásban jelentős előrelépés volt a
vitorlás hajókhoz képest, de mint minden új műszaki megoldásnak általában,
hátrányai is voltak. A gőzgép, a kazán, a szén tüzelőanyag elfoglalta a hajó
terének és tömegének jelentős részét, a működésével járó rezgések és zajok
pedig a hajótest anyagának kifáradását és az utasok kényelmének romlását
okozták. A belvízi hajózásban 1904-ben alkalmaztak először dízelmotort főüzemi
hajtógépként a hajókon, 1910-ben pedig az új fegyvernemként megjelenő
tengeralattjárókon. Az első dízelmotoros tengeralattjárót 1912-ben bocsátották
vízre. A kőolajnak kazánok tüzelőanyagaként történő felhasználása sokkal
hatékonyabb a legjobb minőségű feketeszénnél, nagyobb az energiasűrűsége és
jobb hatásfokkal égethető el, mint a szén. A nagyobb energiasűrűség jobb tömeg
és tér kihasználást tesz lehetővé azáltal, hogy az olaj a szénnél kisebb helyen
tárolható és folyadék lévén könnyebben kezelhető. 1913-ig 1,3 millió tonna
hajótérben vezették be az olajtüzelést, melyben a brit hajók aránya
kiemelkedően magas volt. 1921 végén az olajtüzelés már 13 millió hajótér-tonna
volt. A britek az I. világháború/olajháború előtt épített csatahajóikat már
olajtüzelésű kazánokkal építették, 40-50%-al megnövelve ezzel hatósugarukat és
növelve akcióképességüket. Nyugodt tengeren tankhajóról biztosítható a
tüzelőanyag utántöltése, ezáltal a többnapos szénrakodás néhány órás
tankolással kiváltható,és a legénység létszámának kisebb hányadát kötötte le a
hajó mozgásának „előállítása”. A legénységből több ember volt igénybe vehető
ezáltal a tüzérség számára, megnövelve ily módon az időegység alatt leadható
lövések számát. Nagyobb volt továbbá a sebességük és manőverező képességük is.
A Winston Curchill- későbbi miniszterelnök-vezette admiralitás már egy
évtizeddel a háború kitörése előtt úgy határozott, hogy a Grand Fleet
széntüzelésű kazánjait olajtüzelésre állítják át, ill. a gőzturbinával hajtott
csatahajókat dízelmotoros hajókkal váltják fel.„Az olajtüzelés 50%-al növeli a
flotta értékét”-mondta John Fischer angol tengerészkapitány 1883-ban. Ezzel
mindenki egyetértett. Amikor azonban azt a következtetést is levonta, hogy az
olaj fölötti hatalom egyúttal világhatalmat is jelent, kinevették. A profetikus
megnyilatkozást még nem értették, de nem egészen harminc évvel később már „Lord
Fischer of Kilverston”-nak hívták és kapitányból a Brit Tengernagyi Hivatal
első lordjává lépett elő. Egész Anglia méltatta érdemeit, hogy az angol flottát
1914 nyaráig 45%-ban olajtüzelésre állította át, miközben világátlagban ez az
arány csak 2,67%-ban történt meg. Lord Fischer kezdettől fogva tudta azt is,
hogy az olaj minden előnye mellett sebezhetővé is teszi Angliát, és nem
feledkezett meg azokról, akiknek az olajat köszönhette. Samuel Marcus, aki
akkor már a Shell fő részvényese volt, London polgármesterévé lépett elő,
később „1. Lord Beastead” és viscount lett. Spatular Deterdinget, akit Lord
Fischer merészségében Napóleonhoz, gondolatainak mélységében Cromwellhez
hasonlított, később Sir Henry Deterdingnek nevezték. Lehet, hogy Lord Fischer
Rudolf Dieselnek is juttatni akart valamilyen rangot, amikor 1913-ban
találmányainak hasznosítása ügyében Londonba hívta megbeszélésre. Diesel
azonban sohasem érkezett meg. Akkoriban Anglia még egyáltalán nem termelt
olajat és a legközelebbi elérhető olajlelőhelyek a Perzsa öböl környékén, az
Ottomán-birodalomban,a mai Irán és Irak területén, valamint a Kaukázus és
Kaszpi-tenger találkozásánál voltak. Galicia ellátta ugyan
Ausztria-Magyarországot és részben Németországot olajjal, de többre nem volt
képes, és hasonló okból Románia sem jöhetett számításba. Az angolok mindenki
másnál előbb felismerték az olajnak a hajózásban betöltendő szerepét és
megoldást kerestek, az olajtól való függőség és kiszolgáltatottság
mérséklésére. Anglia világhatalmi státuszának pillére az erőt hordozó flotta
volt. A flotta üzemanyag ellátásának nagyobb biztonsága és a fejlődő ipar
számára a Szuezi-csatornán és a Gibraltári-szoroson át vezető hajózó útvonal
mellett egy szárazföldi szállítást lehetővé tevő alternatív útvonal
kialakítását is szükségesnek látták,ezt a Bagdad-vasút megépítésével akarták
megvalósítani. A London-Bombay viszonylatban a hagyományos tengeri útvonalon a
postaküldemények mintegy három hét alatt értek célba. Korabeli számítások szerint
a Bagdadon át vezető vasúti korridor kiépítésével ez az időtartam egy hétre
csökkent volna. A Perzsa-öböl és Baku folyékony aranya nem csak Anglia, hanem a
megerősödő iparához olajra áhítozó rivális Németország számára is stratégiai
jelentőséggel bírt, az olajlelőhelyek birtoklása és az olajszállítás
biztonságának garantálása mindkét ország számára elsőrendű stratégiai kérdéssé
vált. Németországot alapvetően két cég látta el olajjal abban az időben: a
bakui olajmezők kitermelését végző Branobel és a John Davison Rockefeller által
alapított amerikai Standard Oil Company, amelyeket Galicia egészített ki.
Angliának és Németországnak már voltak kisebb jelentőségű vasúti érdekeltségeik
a Közel-Keleten, és mindkét ország szükségesnek tartotta egy nagy átbocsátó képességű
kvázi transzkontinentális vasúti korridor létrehozását a Perzsa-öböl és saját
befolyási övezete között. A közel-keleti olaj az éltető vért jelentette mindkét
ország gazdasága számára, a Bagdad-vasút európai folytatása pedig ütőérként szállította volna az
éltető vért jelentő olajat Ausztria-Magyarországon át Németországba. A tengeri út elvileg
Németország számára is adva volt, de a vasúti szállítás rövidebb, gyorsabb, és
olcsóbb lett volna, továbbá független egy esetleges tengeri blokádtól. A
kezdeti féltékeny rivalizálást a tervezett vasút építésében egy rövid átmeneti
együttműködés követte. A tervezett szárazföldi szállítási útvonal a németekkel
szövetséges Oszmán Birodalom és Ausztria-Magyarország területén vezetett, ami
angolszász szempontból nézve egyrészt nem volt kívánatosnak mondható, ezért
Anglia egy idő után a belső viták eredményeként kilépett a projektből. Később
világossá vált, hogy a vasútról valójában nem mondott le, de Anglia el akarta
zárni Németországot a közel-keleti olajtól. A Szerbiában szolgáló R.G.D. Laffan
brit katonai tanácsos doktrínája szerint Németország, Ausztria-Magyarország,
Bulgária, és az Oszmán Birodalom egy szövetségi rendszert, ill. Mackinder
szerinti „pánterületet” képez, és ezt az egybefüggő rendszert mindössze egy
keskeny sáv választja ketté: ez Szerbia. Szerbia kicsi, de kemény és harcias.
Ez a keskeny szalag, mint a kapu őrzője, képes elvágnia Berlin-Bagdad tengelyt.
Anglia, miután nem hasznosíthatta kizárólagosan a szárazföldi korridort, meg
akarta akadályozni, hogy Németország ezt tegye. Másrészt a bakui olajmezők
folyékony aranyát a Baku-Batumi olajvezetéken, Batumi kikötőből a
Fekete-tengeren és a Török ellenőrzés alatt álló Boszporuszon és a
Dardanellákon át szállították Samuel Marcus, ill.1907-től a Shell tankhajói, ami
az ellátás biztonságát tekintve a törököknek való kiszolgáltatottság miatt
hosszú távon szintén nem volt elfogadható. Ezért Anglia számára is vonzó
lehetőségnek tűnt a Bagdad-vasút kínálta szárazföldi szállítás, de a belső
viták eredményeként a britek mégis kiléptek a projektből. Az Oszmán Birodalom
és Ausztria-Magyarország szétzúzása az orosz szövetséges számára is
kívánatos volt. Winston Curchill, a brit admiralitás első lordja, a
földkerekség legkorszerűbb és legerősebb flottájának ura így ír az Angliát
fenyegető német veszélyről:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Riasztó hírek jönnek: a németek egyre jobb és egyre nagyobb
csatahajókat terveznek. Csak úgy lehet felülkerekedni rajtuk, megtartani a brit
birodalom tengeri és gazdasági fölényét, ha a flotta kétségkívül sokkal erősebb
lesz, mint a németeké. De nem tehetjük meg, hogy az egész flottát visszavonjuk
a csatornára és a Balti-tengerre, mert védeni kell az indiai és földközi-tengeri
érdekeltségeket is. A németek terjeszkedni akarnak Afrikában, sőt kínai
kereskedelmi posztokat is létesítettek. Ezt a fenyegetést csak gyorsan mozgó és
gőzturbinákkal felszerelt csatahajókkal lehet kivédeni. Szenet mindössze néhány
védett kikötőben tudunk fölvenni és a rakodás nagyon lassú. Még nagyobb baj,
hogy a hullámzó tengeren nem lehet átrakodni a szenet. A napokig tartó
lapátolás harci körülmények között pedig megoldhatatlan. Igen, az olaj mindenre
jó lenne, de az egész brit birodalomban egy csöpp olaj sincs. Minden olaj az
Egyesült Államokban van, meg az oroszok kezén, a Kaszpi-tengeren, ahol viszont
a törökök bármikor leállíthatják a szállítást. Románia kis olajmezői megint
csak elérhetetlenek. Pedig az olajtüzelésű kazánokkal minden egyszerűbb lenne.
Kevesebb matróz kellene, a kazánnyomást pillanatok alatt fel lehetne vinni, a
hajók így azonnal teljes gőzzel tudnának elindulni, és nem kéne fél órát, egy
órát várni veszély esetén, mire a szén égési hőmérséklete elég magasra
emelkedik, és így a gőznyomás elegendő lesz a nagy sebességhez. Olaj nélkül a
flotta fölénye megkérdőjelezhető, hiszen a németeknek is van szenük.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az olajmezők fölfedezése előtt három évtizeddel a Perzsa-öböl angol
érdekterületének közepén, a Bahrein szigetek egyikén megtelepedett egy hamburgi
kagylókereskedő - Robert Wönckhaus. Wönckhaus a tengeri gyöngyházkagyló
üzletben teljes erejéből konkurenciát támasztott Samuel Marcusnak, a Shell
későbbi megalapítójának. (Innen származik a Shell gyöngyházkagylót ábrázoló
logója.) A kagylókat kezdetben angol hajókkal szállították Európába, de amikor
Wönckhaus az arab vasoxidtelepeket kezdte kiaknázni, a Hamburg Amerika Line
flottáját vette igénybe. Hamburg és a Perzsa-öböl között rendszeres
vonalszolgálatot állítottak be és Wönckhaus cégét bízták meg a Hamburg Amerika
Line vezérképviseletével az öbölbeli kikötőkben. A társaság a Közel-Kelet
minden jelentősebb városában fiókokat állított fel. Az angol mintára
kifejlesztett hajózó útvonalak létrejöttét alternatív szárazföldi útvonalként a
hírhedt „Bagdad-vasút” terve követte. Anglia a már meglévő magyar vasútvonal (Budapest-Szabadka-Belgrád) folytatásaként megépítette a Belgrád-Konstantinápoly közötti vasutat,
megteremtve ezzel az észak és dél közötti összeköttetést. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A századforduló idején az iparban és tudományban egyébként szépen
prosperáló, „boldog békeidők”- et élő Osztrák-Magyar Monarchia vitathatatlanul
úgy az angolszász, mint az orosz birodalmi törekvések útjában állt. Kormányunk
és politikusaink a lelkük mélyén szimpatizáltak a távolabbi nyugattal –
Angliával – de hiába, közeledési kísérleteink hűvös elutasításra találtak.
Nagy-Britannia minden eszközzel meg akarta akadályozni, hogy a Bagdad-vasút
teljes kiépítésével Németország egy olyan szállítási útvonalhoz jusson, amely a
britek által használt tengeri útvonalak riválisaként egy nagykapacitású
logisztikai útvonalat biztosíthat Németország számára. Az érdekellentéteket
Anglia eleinte békés úton kívánta megoldani, hasonlóan ahhoz, amikor egy nagy
cég egy kisebb, de becsvágyó konkurens céggel kíván megállapodásra jutni. </span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„A többszöri kísérlet azonban meghiúsult.
Ebben a pillanatban Angliában megszületett az akarat az ellenség kíméletlen megsemmisítésére.
A kialakult helyzetből a legszélsőségesebb konzekvenciát vonta le. A célból,
hogy a német riválist kiiktassa a világból, mindent ennek rendelt alá, és nagy
áldozatokra is képes volt azért, hogy a földkerekség összes nagy erőit
egyesítse Németországgal szemben. Kilépett a maga megszokott egyedőlállóságából,
feladta a szabad kéz, a minden irányvan való el nem kötelezettség politikáját
egy Németország, mint támadási objektum ellen irányuló szövetségi politika
érdekében.”</span></i><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"> - Írja Hans von Kiesling 1935-ben megjelent memoárjában.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Németország hozzáférését a perzsiai és mezopotámiai olajhoz minden áron
meg kellet akadályozni és Anglia meg is akadályozta. A Secret Intelligence
Service (Angol Titkosszolgálat) és Szerbia ügynökei a többnemzetiségű szövetségi
államterületén élő nemzetiségek vélt vagy valós sérelmeit gerjesztve,
provokálva és kihasználva, dezinformációkat terjesztve, a Monarchia minden
tartományában az egység bomlasztásán már évek óta dolgoztak. A Monarchia
területén élő nemzetiségek a magyar fennhatóságot elnyomásként élték meg, ez
pedig elszakadási törekvéseket szült. A szerb térnyerés követelése egy
görög-katolikus pátriárka - Rajics - írásaira alapozódik, aki ó szláv nyelven
megírta a szláv népek történetét. Írásában kijelenti, hogy mindazon föld, ahol az ipeki patriarchátus alatt szerbek éltek, szerb terület. Idővel ez a
történelemhamisító munka történelmi és földrajzi okirattá és a történészek
kútforrásává avanzsált. Legelszántabban a szerb nacionalisták küzdöttek
önállóságukért. Szerbiában több nacionalista szervezet működött, melyek célja a
délszláv népek egyesítése és Nagy-Szerbia létrehozása volt. Ilyen szervezet
volt az „Ifjú Bosznia” és a szerb hadsereg tisztjeiből álló „Fekete Kéz” nevű
titkos szervezet, mely az Ausztria-Magyarország uralma alatt élő szerbek
felszabadítását tűzte ki céljául. Ez a szervezet a legszigorúbb konspirációs
szabályok szerint épült fel. Tagjainak nevét csak a központi bizottság ismerte,
az egyszerű tagok nem ismerték egymást. A társaság minden egyes tagja köteles
volt új tagot toborozni, és életével felelt annak hűségéért. „A Fekete Kéz”
(Cserna Ruka) vezére és névadója Dragutin Dimitrievics ezredes, fedőneveén
„Ápisz”, a szerb kémelhárító osztály főnöke volt. Ő adta a szervezet másik
nevét is: „Egyesülés vagy halál”. Nikola Pasics, aki Gruics kormányának bukása
után 1891. február 23.-án foglalta el a miniszterelnöki széket, kormányával
együtt félt tőle.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A magyarok nem értik, másokat pedig nem érdekel, hogy a
párizs-környéki békék megkötésekor, a trianoni kastélyban miért bántak ilyen
mérhetetlen rosszindulattal Magyarországgal szemben. Az osztrákok is a vesztes
oldalon álltak, ennek ellenére gyarapodtak, ezzel szemben Magyarország
elveszítette területének kétharmadát, felbomlott egy jól működő gazdasági
egység, a határainkon kívül rekedt magyarokkal szemben pedig változó
intenzitással, máig tartó sanyargatás és elnyomás vette kezdetét. Clemanceau
egyszer azt mondta, hogy Magyarországot kivégeztük. Mi a probléma velünk?
Elmondom. Mint az iszlám születésének kapcsán is látható, vannak a történelemnek
olyan szegmensei, amelyekben a hivatásos történészekre nem számíthatunk.
Egyházi körökben maradtak fenn a következő információk. A Grand Orient de la
France látva, hogy Németországban nem tudta elérni célját, vagyis nem tudta
leváltani a fejedelmet és megdönteni a monarchiát, hogy létre hozzon egy
szabadkőműves államot, figyelme Ausztria felé fordult, amely szövetségben állt
Németországgal. A francia nagypáholy azt remélte, hogy aláássa az
Osztrák-Magyar Monarchiát, majd megdönti azt, és bevezeti az általuk elképzelt
szabadságeszményen alapuló szabadkőműves államot. Aztán innen támadja majd
tovább Németországot. A páholy liberális eszmék felhasználásával próbálta a
trónt és az oltárt támadni, de ez lassúnak és hosszadalmasnak ígérkezett. Erre
a páholy egy igazi szabadkőműves megoldást eszelt ki. I. Ferenc József osztrák
császár és magyar király fiát, a fiatal koronaherceget szemelték ki trónörökösnek,
akit puccsal kívántak a trónra ültetni. Az értelmes, népe sorsát őszintén megjavítani akaró, gyermekkori sérelmeket magában hurcoló Rudolfot ateista tanárok és nevelők
vették kezelésbe, akik beléoltották a liberális értékrendet, és szabadkőműves
eszméket. A sérült lelkű Rudolf, aki alig volt vallásos, angliai
tartózkodása alatt szabadkőműves lett. VII. Edward bevezette őt a páholyba, és három hónap alatt végigjárta a teljes szabadkőműves életpályát: inasból
a páholy nagymestere lett. Megbízást kapott, hogy mélyen vallásos apját
taszítsa le a trónról, és maga üljön a helyébe, kaput nyitva ezzel a páholynak
Ausztriához, ill. az Osztrák-Magyar Monarchiához. Így Ausztria szabadkőműves
állam lesz. Rudolf<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>visszatért Bécsbe és
megkezdte megbízatásának végrehajtását, a hatalom átvételét. Azt az instrukciót
kapta, hogy használja fel a mindig rebellis magyarokat. Magyarország katonai
vezetői közé beépítettek szabadkőműveseket. Bécsben, Schönbrunnban, és a
minisztériumokban minden hónapban más és más őrezred adott szolgálatot, a
Monarchia összes országából, ill. tartományából. Magyarországon összeállítottak egy olyan
őrezredet, amelyben minden tiszt, altiszt, és a közkatonák nagy része
szabadkőműves volt. 1889 januárjában ez az ezred érkezett Bécsbe. Vezényszóra
az őrezrednek el kellett volna fognia a császárt, és a minisztereket, majd Rudolfot kikiáltani császárnak. Az összeesküvést azonban a titkosszolgálat,
amely hű volt a császárhoz és nagyon jól dolgozott, az utolsó pillanatban
leleplezte. A titkosrendőrség a katonaság főparancsnokának, Albert hercegnek
jelentette a hatalomátvétel kísérletének tervét, aki azonnal parancsot adott az
áruló szabadkőműves ezred lefegyverzésére. Ferenc Józsefet sohasem
tájékoztatták arról, miért halt meg Rudolf, de valamit sejthetett. Száz éve találgatja a világ, hogy Rudolf<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>herceg öngyilkos lett-e Meyerlingben, vagy sem, de ennek nincs jelentősége a történet szempontjából. Súlyosan leromlott egészségi állapota és küldetésének kudarca mindenesetre hihető okot szolgáltatott rá. 1889-ben kelt levelében Rudolf ezt írta két
leánytestvérének</span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">: „Ha apánk
meghal, azonnal hagyjátok el az országot, akkor jön a nagy világháború Ausztria
és Németország ellen, aztán a Monarchia bukása, majd a világforradalom, és
mindennek vége lesz.” </span></i><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A meyerlingi tragédia után hosszú időre
szertefoszlott a szabadkőművesek azon reménye, hogy rövid időn belül egy
osztrák-magyar szabadkőműves államot hozzanak létre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1903-ban meghalt XIII. Leó pápa. Halála után személyi titkárát a
Rothschildok jelöltjét, Mariano Rampolla del Tindaro bíborost választották
utódjául. Addig azonban nem lehetett beiktatni, amíg I. Ferenc József osztrák
császár és magyar király beleegyezését nem adja. Vétó jogával élve Jan Puzina
krakkói bíboros Ferenc József érdekében megvétózta a Rothschild-pápa beiktatását,
így nem ő, hanem X. Piusz néven Giuseppe Sarto lett az új pápa, aki Comissium
nobis kezdetű konstitúciójában rövidesen eltörölte a vétójogot. A
Rothschild-ház pedig Párizsban fölesküdött arra, hogy magyar király nem fogja
többé megvétózni az ő Új Világrendjüket, és elhatározták, hogy a párizsi
szabadkőműves páholy által alkalmasnak talált pillanatban földarabolják
Ausztria-Magyarországot. Száz éve, hogy Magyarországot háborús bűnösnek kiáltja ki az elferdített történelem, ezért ezek az információk rendkívüli fontossággal bírnak, mert alapvetően más megvilágításba helyezik a háborúért való felelősség kérdését.</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ferenc József, Ausztria-Magyarország agg uralkodója
utolsó éveit élte. Minél öregebb lett Ferenc József, annál jobban erősödött
Ferenc Ferdinánd főhercegnek, az uralkodó unokaöccsének mint trónörökösnek
jelentősége Ausztria-Magyarország politikai életében. Ferenc Ferdinándról az
ügynökök dezinformációi alapján minden alapot nélkülözve a szerbek úgy hitték,
hogy egy Szerbia elleni háborút előkészítő háborús párt feje. A „Fekete Kéz”az
ügynökök jóvoltából ismerte a főhercegnek tulajdonított nem létező szándékot,
ezért az osztrák-magyar trónörökös meggyilkolását tervezte. A szerb kormány
tudott a „Fekete Kéz” által előkészített merényletről és nem helyeselte, de az
őt rettegésben tartó szervezet tevékenységét gátolni nem merte. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1878 óta a Monarchia uralma alá tartozó, de csak 1908-ban
annektált Bosznia-Hercegovinában izzott a gyűlölet, és a nyugtalanító helyzet
élét a bécsi kormány azzal akarta tompítani, hogy a soron kövekező - 1914
júniusi - hadgyakorlatot Bosznia katonai kormányzója, Oscar Potiorek táborszernagy javaslatára
Boszniában rendezi meg. A trónörökös látogatása egyrészt erődemonstrációra
adott alkalmat, másrészt kifejezte a tartomány legfelsőbb vezetésének bizalmát,
illetve, hogy a lakosság hűségéről biztosítsa a főrangú vendéget. A helyi
nacionalisták ugyanakkor, a látogatás időzítése miatt is, kihívásként, szinte provokációként értékelték a
helyzetet. A főleg szerbekből és horvátokból álló délszláv lakosság - annak is a
fiatalabbja - sérelmesnek érezte, hogy Habsburg uralom alá kerültek, ahelyett, hogy létrehozhatták volna nemzeti államukat: Nagy Szerbiát. A romantikus ifjak orosz forradalmár kortársaik ihletésére korábban már több összeesküvést szőttek, merényleteket kíséreltek meg osztrák-magyar politikusok ellen. Amikor a főherceg látogatását bejelentették, féltucat középiskolás legény elhatározta, hogy megpróbálják lepuffantani. A "Fekete Kéz-től" Milan Ciganovic közreműködésével instrukciókat, a topcideri katonai lőtéren némi felületes kiképzést, június 27.-én pedig hat bombát és négy browning pisztolyt kaptak. Ápisz több összeesküvést szervezett már, de addig csak Obrenovics Sándor király és Draga Masin királyné meggyilkolása járt sikerrel, 1903. június 11.-én éjszaka Belgrádban, a királyi palotában. A főherceg elleni merénylet sikere csak a balszerencsén múlott. </span><br />
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Június 28.-a fontos dátum a szerbeknek. 1389-ben ezen a napon, Vivovdan, azaz Szent Vitus napján, Rigómezőn súlyos vereséget szenvedtek a törököktől. Ettől a naptól számítják az ötszáz éves török uralom kezdetét. A szerb hazafiak számára Vivovdan nemzeti gyásznap. Érthetetlen, hogy Potiorek ezt miért nem vette figyelembe. Június 26.-án megkezdődött a hadgyakorlat, melynek mintaszerű lefolyása elégettséggel töltötte el a trónörököst. 27.-én a Szarajevó melletti üdülőhelyen, Ilidzában, a Hotel Bosniában ünnepi vacsorát rendeztek, ahol boszniai előkelőségek részvételével ünnepelték a hadgyakorlat sikerét. Az ünnepség fénypontján a boszniai parlament egyik tagja odalépett a hercegnőhöz, és nyomatékosan kérte: beszélje le férjét a szarajevói látogatásról. Ferenc Ferdinánd meginog, amikor hallja, hogy a többi vendég is egyetért a javaslattal. Ám Merizzi alezredes, Potiorek jobbkeze, a program folytatását javasolja, mert a megfutamodást politikai vereségként értékelnék a Monarchia ellenségei, ráadásul megbántanák Potiorek tartományfőnököt. 1914. június 28.-án a vonat 10 óra 07 perckor érkezett Szarajevóba, ahol magánautókból álló konvoj várta a főhercegi párt, hogy ünneplő emberek sorfala között a városházára vigye őket. A Miljacka folyó partja mentén a házak előtti fák árnyékában a Monarchia hívei gyülekeztek, hogy üdvözöljék a trónörököst és nejét. Senki sem sejti, hogy a főhercegi pár útvonala mentén hét merénylő ólálkodik. Először Mehmedbasic mellett haladt el a kocsi, aki úgy érezte, hogy egy csendőr figyeli, ezért kihagyta a lehetőséget. Cubrilovic megsajnálta a főherceget és feleségét, ezért elállt a támadástól. Nedeljko Cabrinovic 10 óra 26 perckor gránátot dob a főherceg kocsijára, de a sofőr nagy lélekjelenlétről téve tanúbizonyságot, gázt ad, a kézigránát legurul az útra.</span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"> A főherceg elérkezett a
városházához. Most már dühös volt: elrontották a felesége szórakozását. Úgy
döntött, hogy azonnal távozik a városból, a sofőrjének azonban nem szólt senki.
Egy helyen rossz irányba fordult be, aztán lefékezett, hogy visszakanyarodjon. 10 óra 50-kor Gavrilo Princip, a legfanatikusabb összeesküvő diák, meghökkenve vette észre, hogy éppen
előtte áll meg a kocsi. Föllépett a hágcsóra, egy lövéssel leterítette a
főherceget, aztán az egyik kísérőt vette célba az első ülésen, de a lövés a
főherceg hátul ülő feleségét találta el. Az asszony is azonnal meghalt. Így
zajlott le a szarajevói merénylet.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Több volt ez, mint egyszerű bűncselekmény. Kihívás volt
Ausztria-Magyarország boszniai fennhatósága ellen, de nagyhatalmi presztízse
ellen is, mely az előző évek során idegen erők fellazító aknapolitikája
eredményeként amúgy is meggyengült. Számítani lehetett rá, hogy vezetői
látványos elégtételt követelnek majd. Miért vezetett ez gigászi háborúhoz?
Talán mert valamelyik nagyhatalom már korábban elhatározta, hogy háborút
provokál és csak ürügyre várt? Lehet, hogy a szerbiai nacionalizmus izzó
parazsát a háttérben meghúzódó idegen ügynökök ügyesen szították? Lehet, hogy a
lelkes ifjak kezébe fegyvert adó Dragutin Dimitrievics idegen hatalmak óhajának
tett eleget? Ma már biztosan tudjuk: igen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A szerb kormány cinkosságának gyanúja azonnal felmerült, de erre
akkor nem sikerült bizonyítékot találni. A főhercegi pár meggyilkolását követő
első napokban Pétervárott zavartalan nyugalom uralkodott.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Az orosz diplomáciai gépezet a megszokott
módon folytatta munkáját. A bécsi orosz nagykövettől megnyugtató jelentések
érkeztek és a minisztériumban teljesen hétköznapi kérdésekkel foglalkoztak. Az
első riasztó hír Berkendorf londoni orosz nagykövettől érkezett Pétervárra.
Majd az olasz nagykövetség informálta Pétervárt Olaszország szövetségese:
Ausztria-Magyarország részéről fenyegető veszélyről. Július 20.-án Poincaré
Szentpétervárra érkezett. Kijelentette, hogy egy Németország elleni háború
esetén Franciaország teljesíteni fogja szövetségesi kötelezettségeit. Az orosz
kormány elhatározta, hogy ezúttal nem fog visszarettenni a háború veszélyétől,
mint ahogy azt már háromszor megtette: 1909-ben, 1912-ben, és 1913-ban. Miután
Poincaré elutazott Szentpétervárról, július 23.-án az osztrák- magyar kormány
48 óra határidővel ultimátumot intézett Szerbiához. A tankönyvek ezt az
ultimátumot úgy kommentálják, hogy teljesíthetetlenek voltak, de
konkrétumokat nem említenek. Lássuk, valóban teljesíthetetlenek voltak-e? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ultimátum azzal kezdődött, hogy a szerb kormány a Bosznia és Hercegovina
annexiója után, 1909-ben vállalt kötelezettségei ellenére tűrte az
Ausztria-Magyarország elleni mozgalmat, sőt a terrorista merényleteket is. „A
június 28.-i gaz merényletben bűnösök vallomásaiból és beismeréseiből kitűnik
– így szól az ultimátum - ,hogy a szarajevói gyilkosságot Belgrádban készítették
elő, hogy a fegyvert és a robbanóanyagokat, melyekkel a gyilkosokat ellátták,
szerb tisztek és tisztviselők adták a gyilkosoknak… és végül a fegyveres
bűntettesek Boszniába való átutazását a szerb határszolgálat vezető személyei
szervezték és valósították meg.” Ausztria-Magyarország ennélfogva azt
követelte, hogy a szerb kormány hivatalos lapjában és külön a király
hadseregparancsában nyilvánosan és ünnepélyesen ítéljen el minden
Ausztria-Magyarország ellen irányuló propagandát és agitációt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Ezután tíz konkrétabb
követelés következett. Ezek között a következők:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>-A szerb sajtóban mindennemű
Ausztria-Magyarország ellen irányuló ellenséges propaganda megtiltandó.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">-Az Ausztria-Magyarország elleni szervezetek megszüntetendők,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">-Azok a tisztek, tisztviselők és tanítók, akik az
Ausztria-Magyarország elleni tevékenységben és propagandában részt vettek,
elbocsátandók. (E személyek jegyzékét az osztrák-magyar közös kormány állította
össze.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>-Az iskolai oktatásból az
osztrák-magyar ellenes propaganda minden eleme kiküszöbölendő.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>-Az osztrák-magyar hatóságok
Szerbia területén részt vesznek az Ausztria-Magyarország elleni mozgalom
elnyomásában és nevezetesen a szarajevói ügy kivizsgálásában.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">-A szarajevói gyilkosságban részes személyek szigorúan
megbüntetendők.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Báró Vladimir Giesl
osztrák-magyar nagykövet Belgrádban átnyújtotta a diplomáciai jegyzéket, a
szerb kormány pedig azonnal Oroszországhoz fordult védelemért, kijelentvén,
hogy egyetlen állam sem fogadhatja el ezeket a követeléseket, melyek elfogadása
egyenlő volna az állam szuverenitásáról való lemondással. Másnap, július 24.-én
reggel Sazonov Csarszkoje-Szelóból Pétervárra érkezvén azonnal megkapta a
Belgrádból érkezett táviratot. Midőn elolvasta, Sazonov felkiáltott: „Ez európai
háború!” A még aznap megtartott minisztertanácsi ülés után Sazonov azt
tanácsolta a szerb nagykövetnek, hogy az Ausztria-Magyarország jegyzékére
adandó válaszban minden tekintetben legyenek mértékletesek. Továbbá utasította
a szerb kormányt, hogy a Monarchia követeléseit ne fogadja el, Pasics szerb
miniszterelnök pedig július 25.-én, a megszabott határidőben átadta Giesl
bárónak a szerb kormány válaszát. Szerbia nem utasította el mereven Bécs
követeléseit. Az ultimátum kilenc pontját fenntartásokkal bár, de Szerbia
elfogadta. Egyet azonban nem: nem akarta megengedni, hogy Ausztria-Magyarország
képviselői részt vegyenek a főherceg élete elleni összeesküvés kivizsgálásában,
mert Szerbia álláspontja szerint ez „az alkotmány és a büntető törvénykönyv
rendelkezéseinek megsértését jelentette volna.” Báró Giesl azonnal kikérte az
útlevelét és még aznap este elhagyva Belgrádot, a Monarchia megszakította a
diplomáciai kapcsolatot és július 28.-án hadat üzent Szerbiának. Ez még nem
jelentett feltétlenül háborút. Diplomáciai manőver volt csupán, bár rendkívül
erőszakos. Az osztrák-magyar hadsereg háborúra való felkészítéséhez valójában
még több hónapra volt szükség, miközben Szerbia már július 25.-én elrendelte a
mozgósítást. Ausztria-Magyarország és szövetségese, a császári Németország
valójában nem akart háborút. A merénylet ügye helyileg is kezelhető lett volna,
de a háború kitervelői kiterjedt háborús konfliktus általi területi
átrendeződésben, olaj és hadiipari termékek szállításában, valamint a felek
eladósításában voltak érdekeltek. II. Vilmos császár, Theobald Bethmann-Hollweg
kancellár, a nemzetközi fináncoligarchia németországi helytartója által
kijátszva és megtévesztve, az ő nyomására járult hozzá a mozgósítás elrendeléséhez.
Az Oroszországnak és Franciaországnak szóló hadüzeneteket pedig a császár
távollétében, miután II. Vilmost néhány napra külföldre csalták, a Rothschild-unokatestvér Bethmann-Hollweg kancellár, Németország nevében maga küldte el.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1914. június 28.-án a világnak sejtelme sem volt arról, hogy New
Yorkban a Broadway 26. szám alatti Standard Oil irodákban a vezérkari
térképeken Európa és Ázsia országhatárait már rég átrajzolták.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az akkori szerb kormánynak egy tagja Lyuba Jovanovics, aki a háború
kitörésének idején kultuszminiszter volt Pasics kabinetjében, maga vallotta
meg, hogy igenis tudtak a készülő merényletről, de beérték azzal, hogy egy
sikertelen kísérletet tettek a merénylők szerb-osztrák határon való
feltartóztatására. A volt szerb miniszter, aki 1926 táján a szerb szkupscsina
elnöke volt, így mondja el a dolgot „1914-1924. A szlávság vére” című
könyvében, amely 1924-ben jelent meg Belgrádban: „Nem emlékszem, május végén
vagy június elején volt-e, amikor Pasics úr egy napon elmondta nekünk, hogy
bizonyos egyének Szerbiába készülnek, mert meg akarják gyilkolni az oda készülő
Ferenc Ferdinándot.” Íme egy elfogulatlan tanú bizonyságtétele amellett, hogy a
császári és királyi kormánynak gyanúja, amelyet már 1914 júliusában
kifejezésre juttatott - alapos volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">(Forrás: Huszár Vilmos: Felelős-e Magyarország a világháborúért?)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború után létrejött új jugoszláv államban Nikola Pasics
személye azt jelentette, amit Tisza Kálmán személye jelentett a régi
Magyarországon. A több évtizedes rezsim alatt legendás ügyességével a maga
személyére szabva szervezte meg az országot, amely teljesen személyéhez nőtt és
példátlan tekintélyre tett szert.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1914 júniusában öt nappal a szarajevói merénylet előtt tudott volt,
hogy Románia belép az Oroszország által izgatott magyarellenes antant
szövetségbe. Sazonov orosz külügyminiszter kérdésére, hogy milyen feltételekkel
üzenne hadat Románia az Osztrák-Magyar Monarchiának, Bratianu külügyminiszter
így felelt: „Egész Erdély és Bánát, valamint Bukovina fele és ha Oroszország
biztosítaná Románia területi sérthetetlenségét és a háborús felkészülés
költségeinek fedezését.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egyes történészek megpróbálták bizonyítani, hogy Románia
nyelvrokonsági okból és szimpátiából állt a francia oldalra. Íme a valóság.
1916. augusztus 17.-én Franciaország, Anglia, Olaszország és Oroszország titkos
szerződést kötöttek, elfogadva Románia feltételeit a háborúba való belépésért.
A háburú folyamán Románia szinte azonnal vereséget szenvedett és különbékét
kötött a Monarchiával, majd a háború utolsó napjaiban ismét hadat üzent
Ausztria-Magyarországnak. Versailles-ban a zsákmány elosztásakor ezért az
antant eleinte vonakodott elismerni Románia területi követeléseit.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A háborút előkészítő események sorába illeszkedik, hogy 1903-ban Ápisz
és a Fekete Kéz orosz közreműködéssel meggyilkolták Obrenovics Sándor királyt
(és Draga Masin királynét), aki hazája érdekében együttműködött
Ausztria-Magyarországgal. A halála után trónra segített Petar Karagyorgyevics
Oroszország felé orientálódott. Oroszország így komoly segítséget kapott a
világ későbbi újrafelosztásakor az európai szláv területek megszerzéséhez. Hogy
Anglia, Franciaország és Oroszország milyen nagyon akarták ezt a háborút,
bizonyítja az a tény is, hogy már 1914.szeptember 5. -én szerződést kötöttek
Londonban, melyben a felek kötelezték magukat, hogy tartózkodni fognak a külön
békétől. A Ferenc Ferdinánd és Zsófia hercegnő elleni merénylet felderítése
során a merénylet összes résztvevőjéről bebizonyosodott, hogy szabad kőműves volt.
Azóta az is kiderült, hogy a korabeli szerb szabadkőművesek nagymestere,
Nikolajevics Szvetomir 1908-ban Budapesten járt és a Magyarországi Szimbolikus
Nagypáholy vezetőivel arról tárgyalt, hogy vajon mivel lehetne annyira felbőszíteni
a Monarchiát, hogy megtámadja Szerbiát, kirobbantva ezáltal egy balkáni
háborút, amely előbb-utóbb Európára is átterjed, sőt világméretűvé szélesedik.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A BAGDAD-VASÚT<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Paul Rohrbach, egy másik, azonos című könyv szerzője, aki igen éles
látású megfigyelőnek bizonyult, 1902. évi utazása után nagyon kedvezően írt a
mezopotámiai olajtartalékokról. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1903-ban Németország az Ottomán-Birodalom támogatásával – nagyrészt
német befektetők pénzéből és német szakemberek irányításával - az
Anatóliai-vasút folytatásaként elkezdte építeni a Konstantinápoly (ma Isztambul)
- Bagdad vasútvonalat, melynek Isztambultól északra eső európai részét az
Orient Expressz útvonalaként ismerjük. Ezzel akarták létrehozni a
Berlin-Bizánc-Bagdad vasúti összeköttetést, vagy B-B-B tengelyt. Az angolok
kezdetben támogatták a projektet, 1903 elején Balfour kormánya még azon
igyekezett, hogy olcsó részesedést szerezzen az angol bankok számára, de mert
aggasztotta őket Németország nyomulása az olaj felé, kiszálltak a projektből.
1903 áprilisában Anglia már csak úgy volt hajlandó résztvenni a projektben, ha
legalább annyi részesedés jut a brit tőkének, mint a németnek. Ettől kezdve
Anglia egyre kevesebb affinitással viseltetett a vasútépítés iránt, kiéleződtek
az ellentétek, és minden német-angol tárgyaláson egészen a háború kitöréséig első
helyen szerepelt a vasút kérdése, mint pl. Lord R. Haldane (1856-1928) híres
küldetésének idején. Így 1912-ben sem a flottával kapcsolatos kérdések miatt
hiúsult meg a megegyezés, hanem azért, mert Anglia 51% részesedést követelt az
akkor már erősen kiépült vasútból. Anglia kilépett ugyan a projektből, de
világos, hogy a vasútról valójában nem mondott le, sőt az egész területet
akarta, csak megvárta, amíg Németország megépít amennyit csak tud, ha már
elkezdte, aztán majd megszerzik. Franciaország különösebben nem ellenezte a
vasutat, mert Németország méltányos részesedést ajánlott a francia tőkének, és
Oroszország politikája is arra irányult, hogy a jó üzletnek ígérkező
vállalkozásból kivegye a részét.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Még mielőtt az Anatóliai Vasúttársaság nekikezdhetett volna a
fúrások megindításának, II. Abdul Hamid szultán meggondolta magát, és
tárgyalásokat kezdett az Anglo Persian Oil Company egyik leányvállalatával, a
D’Arcy Exploration Company-val, 1908-ban. A vasúttal kapcsolatos
nézeteltéréseket elvileg tisztázták ugyan, mégis a háború kitörése után az
egyik első hadművelet Bászrából indult Bagdad elfoglalására. Ez 1917-ben
sikerült is, a vasút tulajdonjoga pedig a háború után a San Remóban 1920-ban
tartott konferencia határozatával az iraki olajmezőkkel a britek kezébe került,
a mosuli olaj 25%-a a franciáké lett. Ennek előzménye volt a hírhedt
Sykes-Picot titkos egyezmény. Az egyezményt Edward Gray brit külügyminiszter és
Pierre Paul Combon francia nagykövet levélben körvonalazták 1916-ban. 1916
márciusában Szentpétervárott Sir Mark Sykes a háborús angol kormány
állammtitkára és a francia Francois Georges Picot (a háború előtt beirúti főkonzul),
az arabok háta mögött megállapodtak az Oszmán-birodalom arab területeinek
egymásközti felosztásáról, Oroszország jóváhagyásával. Eszerint Mezopotámiát
Nagy-Britannia kapja Bagdadtól a Perzsa-öbölig, Franciaország Kelet-Szíriát,
Mosult és vidékét kapta volna. Végül Franciaország a mosuli olajból 25%
részesedést kapott, azt a 25%-ot, ami egykor a Deutsche Banké volt, de egyelőre
nem sok haszna lett belőle, mert a háború során legyengült Franciaországnak sem
pénze sem eszköze nem volt az őt megillető olaj kitermelésére és
elszállítására. A kitermelést csak 1927-ben kezdték meg.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">A háború végére tehát Anglia területet és olajat szerzett.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A századforduló táján Németország számára egyre fontosabbá vált a
2000 km-es dél-keleti irányú kereskedelmi útvonal kiépítése Konstantinápolytól
Bagdadon át egészen a Perzsa-öbölig, kezdetben a német ipar termékeinek a
világkereskedelmi forgalomba történő bekapcsolására, majd az olaj fontosságának
növekedésével a közel-keleti olajlelőhelyek folyékony aranyának Németországba
szállítására, felvetődtek azonban katonai szempontok is. A szárazföldi
szállításban csak a vasút jöhetett számításba, Kis-Ázsia vasúthálózatának
kiépítése pedig még épphogy elkezdődött. A Berlin és Konstantinápoly közötti
mintegy 2500 km-es távolságon az országok saját területükön vasúthálózatukat
már kiépítették, és a Konstantinápoly-Konya 1000 km-es szakasz is elkészült már,
de a további, Konya-Bagdad-Bászra-Perzsa-öböl 1000 km-es szakaszmég megépítésre
várt. II. Vilmos császár még trónörökös korában közel került olyan katonai
vezetőkhöz, akik egy Oroszországgal való katonai konfrontáció lehetőségével
számoltak. Vilmosnak és a tábornokoknak az volt a véleménye, hogy egy esetleges
Oroszország elleni háborúban Törökországot szövetségesként kell majd
felhasználni. A török vasutak ezért nem csak gazdasági, hanem katonai és
politikai szempontból is fontosak voltak Németország számára. Anglia pedig
minden elképzelhető eszközt bevetett a vasút továbbépítésének
megakadályozására, a diplomáciától a szabotázs akciókig. „A háború a politika
folytatása más eszközökkel”-írta a porosz tábornok és hadtörténész Clausewitz,
és Anglia eszerint járt el. Az angol kormány már 1901-ben ellenőrzése alá vonta
az Európában alig ismert Kuvaitot, amely nem messze fekszik a Shatt-el-Arab
torkolatától, és a Perzsa-öböl mentén Anglia új támaszpontokat épített ki.
Morris Jastrow szavaival élve Anglia úgy érezte, hogy Bagdad és a Perzsa-öböl
pisztoly Németország kezében. A vasútépítés megakadályozásáért, és az olajért
folytatott több évi diplomáciai síkon vívott harcát pedig a háború
kirobbantásával csatatérré tett országokban folytatta. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1871-ben egy szakértői bizottság földtani vizsgálatokat végzett a
Tigris és az Eufrátesz közötti területen és megállapította, hogy a föld króm,
antimon, ólom, cink mellett bőséges és jó minőségű olajat rejt magában, de van
némi szén is. Megjegyezték, hogy a hatalmas terület szegényes szállítási
lehetőségei miatt az orosz és amerikai lelőhelyekkel való versenyképessége
kétséges.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Berlint
Bagdadon át a Perzsa-öböllel összekapcsoló vasúti összeköttetés gondolatát
elsőként Wilhelm von Pressel német mérnök vetette föl, akit 1871-ben az
Anatóliai Vasúttársaság igazgatójának neveztek ki. Pressel megismerkedett
Alfred von Kaullával a Wurttemburger Vereinsbank igazgatójával, aki bemutatta
őt Georg von Siemens-nek, a Deutsche Bank igazgatójának. Pressel ötletében
fantáziát láttak a bankárok, majd Kaulla és Siemens a javaslatot sajátjukként
előadták II.Abdul Hamid szultánnak. Siemens, az érzéketlen, racionális bankár
számára különösen ellenszenves volt a humánus természetű Pressel, akit
kijátszott és elárult. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A német
nagyiparosok és bankárok lobbizni kezdtek a török vasúthálózat kiépítése
érdekében, és a Deutsche Bank a török kincstártól 1887-ben megszerzett egy
kisebb vasutat, amely a Boszporusz ázsiai partján fekvő Haidar-Pasha állomástól,
amely Konstantinápoly külvárosa, a Márvány-tenger menti Ismid kikötőig
húzódott. A török kormány ezen kívül koncessziót adott a banknak, hogy a
vasutat Ismidtől Ankaráig tovább építse. Az üzlet megkötése előtt a Deutsche
Bank kikérte Bismarck kancellár véleményét, aki válaszában nem ellenezte az
üzletet, de jelezte, hogy különösebben támogatni sem fogja. Bismarcknak szilárd
meggyőződése volt, hogy Németország nem érdekelt a török ügyekben, mert
szerinte Németország így könnyebben szerezhet előnyöket a többi hatalom
közel-keleti versengéséből. II. Vilmos viszont annál nagyobb figyelmet
fordított Németország törökországi befolyásának kiépítésére. A török szultán
1893 februárjában a Deutsche Bank által alapított Anatóliai Vasúttársaságnak
koncessziót adott az Ismid-Ankara vonalon lévő Eszkisehirtől Konyáig vezető
szakaszon vasúti pálya építésére. Oroszország, Franciaország, és különösen
Anglia ellenezte az új német koncessziót. Az angol követ tiltakozott a
szultánnál és rámutatott, hogy a koncessziós szerződés sérti az angol
vasúttársaság érdekeit, amely több, általuk épített normál nyomtávolságú vasút
tulajdonosa volt. Az első kis-ázsiai vasutakat az angolok építették az
Ottomán-birodalom területén. A Szmirna (Izmir)-Aydini 130 km-es vonalat
1860-ban, a Szmirna-Kasaba vonalat 1866-ban adták át a forgalomnak.
Harmadikként a Mersin kikötővárosból Adanába (Sheidan) vezető vonalat építették
meg, később meghosszabbították az Eufráteszig. E vonalak a következő negyed
század alatt számottevő hálózattá bővültek. Németországnak azonban sikerült
leküzdenie riválisai ellenállását. Kilátásba helyezte, hogy pénzügyi
kérdésekben a német bankok nem fogják többé támogatni Angliát. Ez arra
késztette az angol kormányt, hogy a német koncesszió elleni tiltakozástól
elálljon. Az első 600 km-es szakasz építése 1892 decemberére Ankaráig már
befejeződött. A Konyáig vezető további 400 km-es szakaszt 1896 júliusában adták
át. A több mint 1000 km-es, Kaysarin át vezető Konyai-vasút, eredeti nevén
Anatóliai-vasút építését tehát 1896 júliusában a németek befejezték. Az
Anatóliai-vasút már eredetileg is a Bagdadon át a Perzsa-öbölig történő
továbbépítés szándékával épült. Most már senki sem állíthatta, hogy
Németországnak nincsenek érdekeltségei a Közel-Keleten. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">II. Vilmos 1898-ban Palesztinába utazott, deklaráltan azért, hogy a
szent helyre zarándokoljon, valójában azért, hogy útközben, 1898-októberében
felkereshesse a „Magas Portát”, a szultán hivatalos székhelyét. Ugyanakkor
Konstantinápolyban tartózkodott Georg von Siemens, a Siemens A. G. és a
Deutsche Bank igazgatója, aki a konyai vasútvonalnak Bagdadig történő
meghosszabbításáról és a Konstantinápoly külvárosában, a Boszporusz ázsiai
partján fekvő Haydar-Pashában építendő kikötőről tárgyalt. A XIX. század végén
épült kis-ázsiai vasutak közül a legjelentősebb a 91 km-es Anatóliai-vasút
volt, melynek déli irányú-Konya-Mosul-Bagdad-Bászra-Perzsa-öböl- folytatása a
tulajdonképpeni Bagdad-vasút. A Haydar-Pasha állomástól Izmírig a Boszporusz
partján futó, 1870-ben átadott vasútvonalat már eredetileg is azzal a
szándékkal építette a török állam, hogy később továbbépítik Bagdadon át a
Perzsa-öbölig. Anatólia tartományban a vasút nyomvonala sziklás hegyeken, mély
völgyeken, alagutakon és viaduktokon át vezet. A terep nehézségei ellenére az építkezés
gyorsan haladt. 1892 decemberére az első 600 km-es szakasz építése Ankaráig már
befejeződött. A Konyáig vezető 400 km-es szakasz 1896 júliusában történt
átadása után Amerikában is megélénkült a Közép-Kelet ásványi kincsei, különösen
a feltételezett olajlelőhelyek utáni érdeklődés. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1899-ben a USS „Kentucky” nevű hadihajó érkezett Konstantinápoly
kikötőjébe. Miután horgonyt vetett, az Amerikai Egyesült Államok megbízásából
egy jenki kért bebocsátást Abdul Hamid udvarába. Colby Mitchell Chester, Tehodore
Roosevelt közeli barátja és a spanyol-amerikai háború veteránja, kormánya
nevében azzal a megbízással érkezett a török szultánhoz, hogy az 1898-as örmény
lázongások miatti török atrocitások ügyében közbelépjen. A felkelés során
amerikai állampolgárok vagyonában és testi épségében is kár esett, Chester ezt
kívánta rendezni a szultánnal. Chester, hogy a szultánnak legyen ideje
átgondolni a dolgot, beutazta az országot úgymond tanulmányozandó az örmény
kisebbség helyzetét, és kivizsgálni sérelmeik súlyosságát. Mialatt Chester
bejárta a birodalom örmények lakta vidékeit, Abdul Hamid szultánnak volt ideje
azon elmélkedni, hogy vajon mi közük van az örményeknek az amerikaiakhoz és az
amerikaiaknak az örményekhez. Chester különös figyelmet fordított azokra a vidékekre,
ahol a Föld alatt már Hérodotosz óta olajat sejtettek. Orrcimpái kitágultak,
amerre olajszagot érzett. Visszaérkezvén Konstantinápolyba az örmények
helyzetét sokkal kevésbé találta súlyosnak, mint ahogy azt a Times felfújta, az
amerikai vagyonban esett kárt pedig 20.000 dollárra becsülte. Egyre többet
beszélt a szultánnak a civilizáció áldásairól, a technikai haladásról, a
gőzgépek és vasutak korszakáról és, hogy mennyivel könnyebb lenne egy ilyen
hatalmas birodalmat, mint amilyen az Ottomán Birodalom, egy jól kiépített
közlekedési hálózaton keresztül kormányozni. Majd nagyvonalú gesztussal azt
javasolta a szultánnak, hogy építsenek egy nagykapacitású vasutat Sivastól
Mosulon és Arghanan keresztül Perzsia északi határáig. Amerika szállítja a
terveket és adja hozzá a dollárokat. Törökországnak csak a területet és a
munkaerőt kell majd biztosítania. Chester javaslata szerint a
vasútkoncesszióval együtt járt volna a pályától jobbra és balra 20 km-es sávban
a föld kiaknázásának joga 99 évig. Chester gondosan elkerülte még a célzást is
arra, hogy a Mosul környéki olajlelőhelyek és az arghanani rézbányák kincseit
is ki akarja termelni. II.Abdul Hamid szultán, Allah felkentje üzletet
szimatolt és bölcs előrelátással a Bagdad és Mosul környéki tulajdonjogokat állami
tulajdonból saját nevére íratta át, így egyszerűbbnek látta az ügyet, mintha a
koncessziódíjakat az állampénztáron keresztül kerülő úton kellene bevételeznie.
A szultán biztosította Chesternek az előkoncessziós jogot, amelyet, hogy
jogerős legyen, előbb a török parlamentnek kellett ratifikálnia. A
ratifikálásig hátralévő időt a szultán azzal töltötte, hogy a körülötte nyüzsgő
többi koncesszióvadásznak kegyesen audienciát adott, hogy minél több
információt kiszedjen belőlük. Két angol is előállt, hogy valamelyik muzulmán
pasa vagy nagyvezír bizonyos területeket már neki ígért oda. Az egyik valóban
misszionárius volt és Harwoodnak hívták, a másik az álmisszionáriustól
becsapott Knox D’Arcy volt. A meghallgatásokon mindig ugyanazok a városnevek
fordultak elő, amelyekről a németek is beszéltek: Kirkuk és Mosul, a régi
Babilon országában. Az „olaj” szó kiejtését pedig minden igénylő gondosan
kerülte, noha valójában csak az olajról volt szó. A császár a szent helyekre
való zarándoklata után 1898 októberében nyilvános beszédet mondott
Damaszkuszban, melyben 300 millió mohamedán és kalifájuk, a török szultán
védelmezőjének nevezte magát. Ez a beszéd nagyon imponált II. Abdul Hamid
szultánnak, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Deutsche Bank a Bagdad-vasút
várva várt nagy jelentőségű koncesszióját megkapja, a kikötő építésre vonatkozó
koncessziót pedig már 1899. január havában megadta a szultán. A Deutsche Bank
ezen kívül egész sor előjogot szerzett, amellyel a német mérnökök mindent
megvalósíthattak, amit Colby Mitchell Chester ellentengernagy az amerikaiak
számára hiába próbált elérni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A szultán hosszú vívódás után meghozta nehéz döntését, hogy kinek
adja a koncessziót, de amikor a németek ajánlata mellett döntött, nem sejtette,
hogy az Ottomán Birodalom sorsa ezzel megpecsételődött.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Szentpétervárott nagyon barátságtalanul fogadták Haydar-pasha
kikötőjének építésére kapott német koncesszió, de méginkább a Bagdad-vasút
tervének hírét, a 300 millió mohamedán védelmezésére vonatkozó kijelentés pedig
riadalmat keltett. Vajon ki ellen akarja megvédeni Vilmos a mohamedánokat? A
berlini orosz nagykövet abbéli aggodalmának adott hangot Bülow külügyi
államtitkár előtt, hogy Németország gazdasági sikerei politikai hegemóniára
vezetnek Törökországban. Oroszország ezt nem engedheti meg. Bülow államtitkár
meg akarta magyarázni az orosz követnek, hogy Németországnak fogyasztói
piacokra van szüksége, Németországnak – mondotta - kizárólag gazdasági céljai
vannak Törökországban, és nincs szándékában Oroszország politikai törekvéseit
gátolni.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1899-ben a cári kormány azzal a javaslattal fordult Berlinhez, hogy
a tengerszorosokra vonatkozólag kössenek formális egyezséget. A cári kormány
ezt azzal indokolta, hogy fenn akarja tartani az Ottomán-birodalom épségét,
mivel Oroszország érdekei nem engedik meg, hogy a tengerszorosok külföldi
befolyás alá kerüljenek. Abban az esetben, ha ez a veszély fenyegetne, de
csakis ebben az esetben, Oroszország kénytelen lesz a tengerszorosok
ellenőrzését saját kezébe venni. Az orosz kormány azt javasolta Németországnak,
hogy formálisan ismerje el Oroszország jogát e lépésre, aminek ellenében
Oroszország arra kötelezné magát, hogy nem fogja akadályozni a németek
kisázsiai vasúti vállalkozásait. A német kormány Oroszország ajánlatát
visszautasította, mert Németország helyzete abban az időben rendkívül kedvezően
alakult, és semmi szüksége nem volt arra, hogy Oroszországnak a tengerszorosok
ellenőrzéséhez való jogát-akárcsak feltételesen is - elismerje. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Azután, hogy Oroszország megszerezte Port-Arthurt, Anglia
Németország barátságát kereste. A fasodai incidens után pedig Franciaország is
ezt tette. Ilyen körülmények között Németországnak nem volt szüksége arra, hogy
Törökországban visszafogja magát. Fölöslegesnek tartotta, hogy tartós
kapcsolatot építsen Oroszországgal és megváltoztassa az Oroszország és Anglia
közötti egyensúlyi politikát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A távol-keleti japán terjeszkedés lekötötte a cári Oroszország erejét.
Az orosz diplomácia nem tudta megállítani a német érdekeltségek Törökországba
való behatolását. A szultán 1899. november 27.-ei irádéjában (parancs)
kihirdette, hogy a német társaság nyolc évre szóló koncessziót kapott a
Konya-Bagdad-Bászra vasútvonal megépítésére. A részleteket - mondotta továbbá
az irádé - a koncessziós szerződés fogja majd tartalmazni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Datei:Bagdadbahn Oblg.jpg" id="_x0000_i1039" style="height: 480pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 369.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Bagdadbahn Oblg" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
„Bagdadi-koncesszió” négynyelvű okirata.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1903. március 5.-én a Deutsche Bank végre aláírhatta a várva-várt
„Bagdadi-koncessziót,” mely a már meglévő Konyai-vasút, eredeti nevén
Anatóliai-vasút továbbépítésére szólt. 1903-ban az Anatóliai-vasút
folytatásaként a Deutsche Bank finanszírozásával megkezdték,a legendás
Bagdad-vasút építését, és a Konyától a Toros hegységig vezető 200 km-es szakasz
már 1904-ben elkészült. Ezt követően azonban a nagyhatalmak közötti diplomáciai
csatározások miatt az építkezés évekig szünetelt. A következő, rövid szakaszt
csak 1911-ben adták át. A nagyhatalmak nyomására egy nemzetközi konzorcium
alakult az építkezés folytatására, emellett egy francia-angol egyesülés is
létrejött, hogy megépítse a Bagdad-vasút versenyvonalát Tripolitól, a
Földközi-tenger partjától Homoszon, Mezopotámián át Bagdadig. Ennek nyomvonalát
fele olyan hosszúra tervezték, mint az eredeti török-német vasútét. Pétervárott attól tartottak, hogy a németek gúzsbakötik Törökországot. Az orosz
diplomáciának valamennyit mégis sikerült Oroszország érdekeiből kiharcolnia.
1900 áprilisában a szultán tíz évre kötelezettséget vállalt Oroszországgal
szemben, hogy nem ad vasútépítési koncessziókat külföldieknek a Kis-Ázsia,
Földközi-tenger, és az orosz Kaukázus által határolt területekre. Kuropatkin
tábornok, hadügyminiszter amiatt aggódott, hogy „a németek be akarják keríteni
Oroszországot Polangentől Erzurumig.” Németországnak Törökországba való
behatolása, különösen a Perzsa-öböl felé irányuló vasútépítési törekvése Anglia
érdekeit is érzékenyen érintette. Ezek a területek egyrészt kordonként zárták
el India féltett határait, másrészt a mezopotámiai olajlelőhelyek tervezett
megszerzése veszélybe került. Az angol kormány 1901-ben óvatosságból
ellenőrzése alá vonta az Európában alig ismert Kuvaitot, amely nem messze
fekszik a Schatt-el-Arab torkolatától és a Perzsa-öböl mentén Anglia új
támaszpontokat épített ki.A XIX. század végén tehát ez volt a helyzet
Európában: A Franciaországgal és Oroszországgal vetélkedő Anglia a fiatal
Német-birodalomban új riválisra talált. Németország annak ellenére, hogy
külsőleg bizonyos mértékben újra közeledett Oroszországhoz, a francia-orosz
blokk ellensége maradt, és egyidejűleg Anglia versenytársa lett. A kérdés most
az volt, hogy mely ellentétek bizonyulnak nagyobbnak: Anglia és Németország
ellentétei-e, vagy Anglia és a francia-orosz blokk ellentétei? Másképp
fogalmazva a lehetséges három szövetségi rendszer közül melyik lesz
életképesebb: Az angol-francia-orosz antant-e, az angol-német blokk-e, vagy
pedig az Anglia elleni szárazföldi liga? A történelem a kérdést az első
változat javára döntötte el. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1909-ben, mielőtt a D’Arcy Exploration Company-val történt
tárgyalások döntéshez vezettek volna, II. Abdul Hamid szultánnak le kellett
mondania a trónról, mert az Ifjú Törökök nevű mozgalom vette át a hatalmat,
akik az Egyesült Államokkal szimpatizáltak. Ennek következtében az Angorától kelete
fekvő, 27 mérföldnyi széles földsáv koncesszióját M. Chester tengernagy kapta
meg. A megállapodást rendben aláírták és lepecsételték, de jóváhagyására az
1911. évi török-olasz háború kitörése miatt már nem került sor. 1912-ben végre
a brit ésdekeltségek is közelebb kerültek a mosuli olajvidékhez, bár az olajra
az olcsó és bőséges perzsa olaj miatt még nem volt szükségük. Mosul a
földközi-tengeri flotta üzemanyagellátó bázisának ígérkezett, Perzsiában pedig
a Masjed-i Soleiman olajmező látta el az Indiai-óceánon hajózó Grand Fleet
csatahajóit. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Mint az üzleti életben általában, az olajüzletben is szokás az
egyszer már bevált üzleti manőverek, trükkök ötletek lemásolása. Rockefellernek
a BRANOBEL elleni orvtámadása igen sikeresnek bizonyult, amikor ügynökei
közvetítésével rávette a Nobel fivéreket, hogy lépjenek be az 1912-ben
Londonban megalapított Orosz Finomítók Úniójába. Sir Henri Deterding, az első
európai olajkartell szellemi szülőatyja, Rockefeller trükkjét tanulságos és
követendő példának tekintette. Ha már a németek olajszomjának oltását nem tudta
megakadályozni, legalább keretek közé kellett szorítani. Deterding csalétket
helyezett ki azt remélve, hogy a németek-akik 1910 körül kerek száz nemzetközi
kartellben voltak érdekeltek-ráharapnak. Ha az első európai olajkartell atyja
Deterding volt, akkor anyja az angol és német nagybankok vezetői voltak és
„Petrolemúnió”-nak nevezték. A teljes nevén Európai Kőolaj Egyesülés nevű
szervezet deklarált célja volt a Mosul környéki olajmezők olajának „igazságos”
elosztása. Ahhoz, hogy Németországot a kartellbe felvegyék és a mosuli olajból
részesedjék, feltételül szabták, hogy a Bagdad-vasút Bagdadon túli részének
kiépítéséről a németek mondjanak le. Németország a Bagdad-Bászra-Perzsa-öböl
szakasz megépítéséről lemondott, mert Mosul Bagdad előtt van és nem utána.
Amikor azonban valóban olajat találtak a sivatagban és Németországba akarták
szállítani, a Török Nemzeti Bank vezetőinek homloka összeráncolódott. A
Deutsche Bank vezetőinek minden oldalról megvilágították a problémát és
megmagyarázták, hogy egyedül semmire sem mennek. Anglia segítsége kellene
hozzá, és biztosak benne, hogy az angolok az „Európai Pertoleum Únió”
szervezetében segíteni fognak. Azonkívül Törökországnak is szüksége van
természeti kincseire. A Deutsche Bank képviselői kötelességtudóan
bólintottak.Nem tűnt fel nekik, hogy a muszlim tisztviselő, aki ezeket a
javaslatokat eléjük terjesztette, a Rajna menti Kölnben született angol volt,
név szerint Sir Ernest Cassel, VII.Edward király bizalmas barátja és Winston
Churchill hűséges támogatója. A Deutsche Bank képviselői örömtől sugárzó arccal
találkoztak Deterdinggel, és a találkozás eredményeként a Közel-Kelet egén
fölragyogott az új csillag: a Török Petróleum Társaság. Részvényeit fölöttébb
igazságosan osztották el. 50%-ot a Török Nemzeti Bank, 25%-ot az angolok,
25%-ot a németek kaptak. A német olajemberek sokat adtak arra, hogy a mosuli
olajforrások folyékony aranyából az angolokkal egyenrangú félként
részesedjenek, de korán örültek. Másfél évi házasság után az angolok
válókeresetet nyújtottak be. Mit válás! Egyszerűen kidobták a németeket az
üzletből. Valahogy úgy, ahogy az idegen fészekbe tojt kakukktojásból kikelt
kakukkfióka kilöki a fészekből az énekesmadár fiókát. A Török Nemzeti Bank mint
házigazda mindehhez nem szólt egy szót sem, de nem is akart szólni, hiszen az
angolok egyik közvetítője Sir Ernest Cassel a bank elnöke is volt egyben, az
angol-török tisztviselő a Török Nemzeti Bank részvénypakettjét pedig titokban
átjátszotta az Anglo-Persian Oil Company-nak. Az APOC ezzel a Török Petróleum
Társaság részvényeinek több mint 75%-ának birtokába jutott, a német tulajdonban
lévő részvényeket pedig egyszerűen bevonta. Az angol vezetés alá került
átalakított társaságban egy magánszemély bukkant föl, akit a bank egyik
igazgatójának neveztek ki, és később „Mr Five Percent”-nek, vagyis Öt Százalék
Úrnak kezdtek nevezni. A szerencse fia egy örmény származású, 1902 óta angol
állampolgárságú párizsi lakos, névszerint Calouste Sarkis Gulbenkian. Sir Ernest
Cassel és Henry Deterding között Gulbenkian volt a közvetítő, az 5% pedig a
Turkisch Petroleum Company nevű konzorciumban való tészesedése volt.
Megállapodásukat 1914.június 28.-án ütötték nyélbe azon a napon, amikor Ferenc
Ferdinánd trónörököst és feleségét Szarajevóban meggyilkolták.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A jó előre kitervelt háború egyik első hadművelete Bászrából indult
Bagdad elfoglalására. A Sarikamisnál elszenvedett megsemmisítő török vereség
után Erich von Felkenhayn német főparancsnok meggyőze a Monarchia vezérkari főnökét,
Conrad von Hötzendorfot Szerbia elfoglalásának fontosságáról, így ugyanis
képesek lennének vasúton hadianyagot és katonákat szállítani az Ottomán
Birodalom támogatására. A szövetségesek kívánságára és parancsára a szerb
vezérkar mindenáron meg akarta akadályozni, hogy a tengelyhatalmak kapcsolatot
tartsanak Konstantinápollyal, de Szerbia magára maradt. August von Mackensen
német tábornok Szerbia legyőzésével 1915-ben megnyitotta az utat
Konstantinápolyba, de a további 1255 mérföldes vasútvonalnak mintegy 1/3-a nem
készült még el. Vágányokat fektettek és fúrásokat végeztek, kutakat ástak a
szomjas munkásoknak és a mozdonyoknak olyan vidékeken, ahol víz helyett olaj
bugyogott a földből. A háború végéig megépítették a Bagdad-vasút folytatását
Nusaybinig, egy leágazással Halebig (Aleppo). Néhány angol vállalkozó rabló
beduin törzseket bérelt fel és a vasútépítést rockefelleri módszerekkel,
szabotázzsal és fegyveres rajtaütésel igyekezett önhatalmúlag megakadályozni.
Az 1916-ban az angolok manipulációival kirobbantott arab nemzeti felkelés során
is több sikeres pályamerényletet hajtottak végre „Arábiai Lawrence” vezetésével
a megtévesztett arab felkelők, állomásokat és hidakat robbantottak föl a
Bagdad-vasúton és a Heyaz-vasúton. Magasabb szinten a perzsiai és iraki angol
ügyvivők a kuvaiti sejkkel, az áruló török vazallussal tárgyaltak, hogy
országukat brit protektorátussá tegyék. Nem tudták, hogy Mc Mahon iraki ügyvivő
magánéletében a Royal Dutch Shell igazgatója volt. A társaságok egyezkedésének
eredményeként a Tripoli-Haleb vonal is elkészült, csatlakozva a Bagdad-vasút
eredeti nyomvonalához. Megépült a Bagdadtól északra, Szamarrába vezető
vonalrész is. A Nusaybin-Szamarra közötti mintegy 500 km-es szakaszt már az
iraki kormány építtette meg, és 1940.július 15.-én indult az első vonat. Ezzel
a vonal teljes hosszában járhatóvá vált.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Perzsa-öböltől, Bászrából Bagdadon át Kirkuk olajvidékéig vezető
vasutat, amelynek funkciója kifejezetten a kirkuki olajmezők folyékony
aranyának elszállítása volt, a háború alatt az angolok építették meg, a háborús
sietség miatt az 1435 mm ún. európai normál nyomtávolság helyett ideiglenesen
1000 mm-es nyomtávolsággal. Így ugyanis fele annyi földmunkát kellett végezni,
ez pedig jelentősen gyorsította az építkezés előrehaladását.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Bagdad-vasút megépítéséhez való makacs ragaszkodásával
Németország egyszerre rontotta el Angliához és Oroszországhoz fűződő viszonyát,
amely az első világháború/olajháború kirobbantásához vezetett, de magára
haragította Amerikát is. Ezért 1918-ban súlyos árat fizetett, és nem különben
az Oszmán-Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia. Anglia nem tűrte el az
érdekszférájához történő német közeledést, és háború kirobbantásával
akadályozta ezt meg. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Morris Jastrow szavaival élve Anglia úgy érezte, hogy Bagdad és a
Perzsa-öböl pisztoly Németország kezében.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br />
</span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><v:shape alt="Figure5-Page6.jpg" id="Kép_x0020_0" o:spid="_x0000_i1038" style="height: 342pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 503.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Figure5-Page6" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Wilhelm
von Pressel álma, a Berlin-Bagdad tengely.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;"><br clear="all" style="mso-special-character: line-break;" />
</span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-right: -0.05pt; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p> </o:p></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Az Adana tartományban emelkedő,
impozáns látványt nyújtó Giaurdere viaduktot Philipp Holzmann frankfurti mérnök
és vállalkozó cége építette 1917-1918-ban. A bravúros alkotás a vasútvonal
307,106 és 307,278 km-e között 172 m-t áthidalva egy 1200 m sugarú körív
részeként ível 93 m magasságban. A három fő ívnyílás egyenként 25 m széles.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-right: -0.05pt; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<table align="right" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoNormalTable" style="mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm; mso-table-anchor-horizontal: column; mso-table-anchor-vertical: paragraph; mso-table-left: right; mso-table-lspace: 2.25pt; mso-table-rspace: 2.25pt; mso-table-top: middle; mso-yfti-tbllook: 1184; width: 10px;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="padding: 0cm;"><div class="MsoNormal" style="margin-right: -0.05pt; mso-element-anchor-horizontal: column; mso-element-anchor-vertical: paragraph; mso-element-frame-hspace: 2.25pt; mso-element-left: right; mso-element-top: middle; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: -0.05pt; mso-element-anchor-horizontal: column; mso-element-anchor-vertical: paragraph; mso-element-frame-hspace: 2.25pt; mso-element-left: right; mso-element-top: middle; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-right: -0.05pt; mso-element-anchor-horizontal: column; mso-element-anchor-vertical: paragraph; mso-element-frame-hspace: 2.25pt; mso-element-left: right; mso-element-top: middle; mso-element-wrap: around; mso-element: frame; mso-height-rule: exactly;">
<br /></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A gazdasági vállalkozások történetének kétségkívül
legviszontagságosabb projektje a Bagdad-vasút építése volt, amelyet Anglia és
Oroszország élesen ellenzett. A vasút egy mérnöki mestermű, és az akkori idők
idők legösszetetteb infrastruktúrális projektje volt. 1903-ban a Deutsche Bank
megvásárolta a Steaua Romana olajtársaságot, így a Keleti-és Déli Kárpátokban
jelentős olajlelőhelyek birtokába jutott. A román olajmezőkön termett
aranymárkákból az Anatóliai-vasút folytatásaként épülő „Bagdadi koncesszió” tőkeigénye
ezzel biztosítva volt. Az építési munkálatokat Pilipp Holzmann frankfurti
mérnök és vállalkozó cége végezte. Anatólia tartományban a vasút nyomvonala
sziklás hegyeken, mély völgyeken, alagutakon és viaduktokon át vezet. A terep
nehézségei ellenére az építkezés gyorsan haladt. A Taurus-hegységen átvezető
első 200 km-es szakaszt már 1904-ben átadták, az építkezés ezután a
nagyhatalmak diplomáciai csatározásai miatt évekig szünetelt. A következő 38
km-es szakaszt csak 1911-ben adták át. A Bagdad-vasút megépítéséhez való makacs
ragaszkodásával Németország egyszerre rontotta el Angliához és Oroszországhoz
fűződő viszonyát, de magára haragította Amerikát is. Morris Jastrow szavaival
élve Anglia úgy érezte, hogy Bagdad és a Perzsa-öböl pisztoly Németország
kezében, és Bismarcknak igaza volt, amikor megjósolta, hogy Anglia és
Oroszország közeledése veszélyt jelent Németországra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Datei:Turkish railways in 1918.jpg" id="_x0000_i1036" style="height: 267.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Turkish railways in 1918" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image005.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A török vasúthálózat 1918-ban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoNormalTable" style="border-collapse: collapse; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Vonalszakasz megnevezése<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Vonalhossz<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Megnyitás ideje<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Megjegyzés<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Yenice-Adana<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">24 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1886<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Mersin-Adana vasút része<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 2;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Konya-Bulgurlu<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">200 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1904. okt.25.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Bulgurlu-Ulukisla<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">38 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1911. lúl.1.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 4;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Dorak-Yenice<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">18 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1912. ápr.27.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 5;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Adana-Toprakkale-Mamure<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">97 km <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1912. ápr.27.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1913. nov.1.-én megnyitott Branc-Iskenderun vonal része.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 6;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Radschu-Muslimiyya-Dscharablus<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">188 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1912. dec.15<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 7;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Muslimiyya-Aleppo<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">15 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1912. dec.15.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 8;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ulukisla-Karapinar<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">53 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1912. dec.21.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 9;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Sumika-Bagdad<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">61 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1914. jún.2.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 10;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Dscharablus-Magas Abyad<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">101 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1914. júl.11.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 11;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Istabulat-Sumika<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">37 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1914. aug.27.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 12;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Samarra-Istabulat<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">21 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1914. okt.7.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 13;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Magas Abyad-at-Tulaim<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">62 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1915. jún.1<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 14;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Tulaim at-Rasulaim<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">41 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1915. júl.23.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 15;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Islahiye-Radschu<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">46 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1915. okt.19.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 16;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Rasulain-Darbiziyya<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">61 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1917. február<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 17;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Mamure-Islahiye<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">54 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1917. aug1.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Elágazás Nurgebirge felé<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 18;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Darbiziyya-Nusaybin<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">59 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1918. jún.30.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 19;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Karapinar-Dorak<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">37 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1918. okt.9.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ulukisla és Dorak között 37 alagút épült<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 20;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nusaybin-Magas Ziwan<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1933<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 21;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Magas Ziwan-Magas Kotschek<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1935. máj.2.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">82 km Nusaybin-Magas Kutschak mentén<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 22; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Magas Kutschak-Samarra<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">384 km<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1940. júl.15.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A vasútvonal Isztambultól Bagdadig járható<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Bagdad-vasút építésének ütemezése.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br />
A MEZOPOTÁMIAI ÉS A KAUKÁZUSI FRONT<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1914 szeptemberében Oroszország nagysietve megszállta a galíciai
olajmezőket, majd nyolc hónappal később, amikor visszavonulásra kényszerültek,
350.000 tonna nyersolajat megsemmisítettek. Október közepét követően a keleti
fronton a Visztulától és a San folyótól meginduló Orosz támadás
kibontakozásával a központi hatalmak védelmére mind elviselhetetlenebb nyomás
nehezedett. A német katonai és politikai vezetést ez arra késztette, hogy az
orosz támadás erejének fékezése érdekében Törökország Oroszország elleni
katonai fellépését most már mindenképpen sürgesse. Az augusztus 2.-i titkos
német-török egyezmény és még inkább a török gazdaság és hadsereg német
ellenőrzése-melynek további nyomatékot adott a Goeben és Breslau cirkáló
isztambuli tartózkodása és több újabb német kölcsön-már a háború kezdetétől
szilárdan a központi hatalmakhoz láncolta Törökországot. A háborúba való
Németország melletti belépés ideje és módja körül még viták folytak a belépést
egyébként helyeslő török vezetők köreiben is, és nem lehetett teljesen
figyelmen kívül hagyni a belépést ellenző török személyiségek befolyását sem. A
Dardanellák és a Boszporusz őre habozott egy darabig mielőtt görbe kardját
megmarkolta volna, hiszen életbölcsességéhez tartozott, hogy: „Minden sietség
az ördög műve.”Ismail Enver pasa hadügyminiszter, a németek barátja-aki a török
vezetés németbarát szárnyának főembere volt-egy Anglia elleni akcióval,
Egyiptom visszaszerzésével akarta indítani Törökország hadbalépését Németország
oldalán. Ausztria-Magyarország ezt élesen ellenezte, mert a török részvételt
elsősorban a Balkánon és Oroszország ellen kívánta hasznosítani. Németország is
az oroszok elleni fellépést kívánta, de mindaddig nem tartotta ezt sürgősnek,
amíg nem kényszerült kétfrontos harcra. Ennek kialakulásával már egyre
erélyesebben sürgette Törökország hadbalépését Oroszország ellen. A
törökországi német katonai misszió vezetője - Otto Liman von Sanders tábornok -
és Enver pasa kialakították közös stratégiájukat. A két fronton egyszerre folyó
háborúban nagy hangsúlyt kapott az ellenség nyugati és keleti frontja közötti
összeköttetés elvágása, a tengerszorosok elaknásítása, az antant hajózás
ellehetetlenítése. A tengerszorosok német ellenőrzésének megszilárdításához
Törökország semlegességét fel kellett adni. Törökországnak Oroszország elleni
aktív hadműveleteire azért is szükség volt, mert a Kaukázuson túli orosz
területek megtámadásával megkönnyítették a hozzáférést a bakui olajmezőkhöz,
valamint a fekete-tengeri orosz kikötők bombázásával a keleti frontról történő
erőelvonásra lehetett késztetni az orosz hadvezetést. Október végén Enver pasa
elérkezettnek látta az időt, hogy parancsot adjon a török flotta
parancsnokának-Souchon admirálisnak-a Fekete-tenger orosz kikötőinek
bombázására. A Jawus és a Midilli (a Goeben és a Breslau török neve) valamint
öt kisebb török hadihajó október 28.-án bombatámadást intézett Odessza,
Szevasztopol, Feodoszija, és Novorosszíjszk kikötői ellen, elsüllyesztve több
szállító hajót és egy orosz ágyúnaszádot. Válaszul Anglia, Franciaország és
Oroszország megszakította Törökországgal a diplomáciai kapcsolatot és követelte
a török kormánytól, hogy utasítsa ki a német katonai és haditengerészeti
erőket. A török kormány ezt nem tudta és nem is akarta teljesíteni. November
3.-án Oroszország hadat üzent. Még aznap antant hadihajók bombázni kezdték a
Dardanellák külső erődjeit, november 5.-én pedig hadat üzent Anglia és
Franciaország is. Anglia proklamálta Egyiptom fölötti protektorátusát és Ciprus
annektálását. Mindkettő már korábban is Anglia birtokában volt, de a szultán
formális jogi uralma az ideig megmaradt. Törökország hadbalépése arra
kényszerítette az orosz és angol hadvezetést, hogy azonnal gondoskodjanak a
Kaukázuson túli és az egyiptomi haderők megerősítéséről, amely a főbb frontokra
összpontosítható orosz és német haderők némi megosztását kívánta. A török
főerőket képviselő 1. és 2. hadsereg csapatait a főváros védelmére és a
tengerszorosok kapuőrének szerepére összpontosították. A 150.000 főnyi török 3.
hadseregnek az Oszmán-birodalom észak-keleti sarkát szánták felvonulási
területként. Feladata az orosz-perzsa olajvidékre való előretörés volt. A 3.
hadsereg a Kaukázuson túli kb. 100.000-es létszámú orosz sereg ellen vonult,
majd megütközött. A határ közelében koncentrált orosz erők már a hadiállapot
beálltakor gyors támadást indítottak Erzurum ellen, melyet a törökök
elhárítottak. Nagyobb ütközetre december végén-január elején került sor,
Sarikamis térségében, ahol a törökök nagy erővel támadtak, de az oroszok végül
fényes győzelmet arattak és a 3. török hadsereg fele megsemmisült.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;">
</span><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Fájl: Battle of Sarikamis Enver Feldmann ellenőrzés 1914.png" id="_x0000_i1035" style="height: 150pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 237.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" Battle of Sarikamis Enver Feldmann ellenőrzés 1914" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image006.png">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ismail
Enver pasa és Otto von Feldmann tábornok szemlét tart.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="File:Sarikam.jpg" id="Kép_x0020_14" o:spid="_x0000_i1034" style="height: 324pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Sarikam" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image007.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Orosz
lövészárok Sarikamisnál. 1914.december 29.-1915.január 2.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Fájl: Battle Sarikamis tél gear.png" id="_x0000_i1033" style="height: 390pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 297.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" Battle Sarikamis tél gear" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image008.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A 3.
török hadsereg hegyivadászai a Kaukázusban.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A hadszíntér ezután Törökország területére és Perzsia északi
azerbajdzsánok lakta részére tevődött át. Először a törökök nyomultak be
Perzsia angol ellenőrzés alatt álló területére, majd az orosz csapatok. Noha a
sarikamisi győzelem után az oroszok Perzsia északkeleti részén is visszaűzték a
törököket, azok megvetették lábukat Perzsia határainál. 1914-ben a török
hadvezetés még nem volt felkészülve arra, hogy Mezopotámiában is harcoljon. A
Bagdad -vasút, mely a csapatmozgásokat és a hadtáp feladatokat elláthatta
volna, ugyanis nem készült még el. Mosultól északra és délre többszáz km-es
szakaszon - Nusaybin és Tikrit között - az építés még folyamatban volt. A
Konstantinápoly-Bagdad vasútvonal 1255 mérföldes hosszából még csak 867 mérföld
vasúti pálya volt lefektetve. Továbbá nem készült még el a Kis-Ázsián átvezető
szakasz Amanisz és a Taurus hegység alatti több alagútja sem. Az angolok
viszont fölkészültek a harcra a Perzsa-öbölnél. Ez a felkészülés eleinte a
Perzsa-öbölben lévő Anglo-Persian Oil Company olajlelőhelyek és az abadáni
olajfinomító védelme jegyében folyt, amelyek 1914-től 51%-ban Winston Churchill
tulajdonában voltak, majd később a mezopotámiai támadó hadjárat kapujává vált.
1908-tól kezdődően az Angol-Perzsa Olajvállalat, mely a mai British Petroleum
egyik jogelődje, jelentős olajlelőhelyeket talált a Perzsa öbölben. Az angolok
az 1912-től termelésbe vontkutak olajának és az abadáni finomító termékeinek
szárazföldi szállítását a Bagdad-vasúton szerették volna biztosítani a
későbbiekben, de a háború előtt erről lemondtak. Később világossá vált, hogy
csak látszólag, valójában az egész területet akarták megszerezni, miután
Németország megépít a vasúból amennyit tud. Az angolok már Törökország
hadbalépése előtt-1914 szeptemberétől-mintegy 5000 fő indiai katonákból álló
expedícióshadsereget állomásoztattak a Perzsa-öbölben kezdetben az 1914-től
Winston Curchill 51%-os tulajdonában lévő olajlelőhelyek és az abadani
olajfinomító védelmére, majd a Bagdad-vasút nyomvonala menti területek
elfoglalására. Az angol fennhatóság alatt álló Perzsa-öbölbeli Bahrein
szigeteken az angol-indiai expedíciós haderő már október végén összegyűlt és
felkészült a harcra. A Törökországgal való hadiállapot beálltával Kuvaitból
kihajózva azonnal offenzívába lendültek a Perzsa-öböl északi partján, és a
Tigris mentén fölfelé nyomulva 1914.november 22.-én elfoglalták Bászra városát.
Bászra elfoglalása után bázisként szolgált a további offenzívához, valamint az
arabokat és kurdokat a törökök elleni lázadásra uszító propaganda-hadjárat
számára. Az arab és kurd lázadásra való felhívás válasz volt a törökök november
közepén meghirdetett „szent háborújára”. A török kormány ugyanis küzdelmét az
iszlám harcaként igyekezett feltüntetni és felszólította India, Jáva, Algéria,
Marokkó,Tunézia, Egyiptom, Perzsia, Turán, Bokhara és a Kaukázus iszlám hitű
lakosait, hogy lázadjanak fel az angolok, franciák és oroszok uralma ellen. A
felhívás hatása a Törökországon kívüli iszlám világban csekély volt, de feltüzelte
a törököket a saját birodalmukon belül élő nem iszlám hitűek ellen, aminek
következménye lett másfél millió örmény lemészárlása és deportálása 1915-ben. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A háború eseményei és az
angolok ígéretei felcsillantották a reményt az Ottomán Birodalom területén élő
nagyszámú arab népességben egy független arab állam létrehozására. McMahon,
Nagy-Britannia közel-keleti ügyvivője, akiről nem tudták, hogy magánéletében a
Royal Dutch Shell igazgatója, ígéretet tett a Thomas Edward Lawrence által
ideiglenes szövetségbe tömörített arab törzsek vezetőinek, hogy ha
szembefordulnak a törökökkel és támogatják az antant csapatok harcát, akkor
győzelem esetén a háború után támogatni fogják egy független arab állam
megalapítását. (Az angolok később hasonló értelmű ígéretet tettek a zsidók
számára 1917-ben, ez volt az ún. „Balfour deklaráció”.) Hosszas diplomáciai
egyezkedés után Angliának 1916 júniusában sikerült kirobbantania az arab
nemzeti felkelést, amelyben jelentős szerepet kapott egy angol régész, katona,
és író, T. E.Lawrence, aki „Arábiai Lawrwnce” néven vált széles körben
ismertté. Az antant 1915-ben Gallipolinál elszenvedett megsemmisítő veresége
szükségessé tette Anglia számára, hogy a török seregek lekötésével megvédjék
Egyiptomot, és a háború után lojális államot hozzanak létre a területen. Ennek
a tervnek megvalósításához összekötőnek vezényelték Feiszál emír táborába
Lawrence-t. Az arab szabadcsapatok 1916 és 1918 között Lawrwnce vezetésével
több sikeres pályamerényletet hajtottak végre a Heyaz-és a Bagdad-vasút ellen,
állomásokat és hidakat robbantottak fel, megtámadtak török csapatokat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A párizsi béketárgyalásokon Lawrence Feiszál emír delegációjának
tagja volt. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az antant nem szándékozik betartani
a törökök elleni lázadás szításakor az araboknak tett ígéretét, ami a
Sykes-Picot egyezmény nyilvánosságra kerülése után egyébként is várható volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A brit hadsereg megkezdte Bászra bázisról az előre nyomulást és a
Tigris mentén 60 km-t haladva fölfelé elfoglalták Al-Qurna városát. A Tigris
mentén megkezdték a támadást Bászrából az Eufrátesz alsó folyása felé is. A
Bagdad-vasút elkészült szakaszai jól teljesítették azt a funkciót, amelyet a
németek szántak neki. A vasút kitűnő német személyzetével sok munkát adott a
délről fölfelé törő angol csapatoknak és - amint Van Leon mondja – a világ
álmélkodással ugyan, de kénytelen volt tudomásul venni, hogy a törökök jó
vezetés alatt éppen olyan jó katonák 1918-ban, mint 1288-ban voltak, amikor a
szeldzsuk törökök meghódították egész ázsiát és először vetettek sóvár
pillantásokat a Boszporuszon át a császári Bizánc bevehetetlen falaira. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Törökország belépése a háborúba annak ellenére, hogy 300.000
kiképzett katonával és 1 millió besorozott férfival gyarapította a központi
hatalmak személyi állományát, nem befolyásolta jelentősen a fő frontokon folyó
harcokat. Jelentősége inkább abban állt, hogy először: szilárdan elzárta a
tengerszorosokat az antant csapatok elől, lehetetlenné téve ezzel az orosz
haderők hadtáp ellátását nyugati irányból, illetve a csapatok jelentősebb
átcsoportosítását a keleti hadszíntérről a nyugatira és fordítva. Ily módon
Oroszország számára csak Arhangelszk vagy Vlagyivosztok felé vezető
jelentőskerülő út maradt. Másodszor: -legalábbis 1914 őszén és telén-a balkáni
semlegesek és Olaszország központi hatalmak elleni orientálódását feltartotta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Harmadszor: A Baku és Mosul környéki olajmezők folyékony aranya a
két területet az elkövetkező harcok fontos célpontjává tette. Németország nem
bízott egészen a török, azaz akkor még Oszmán-birodalom területén történő
olajtermelésben, ezért a bakui olajmezők elfoglalását tűzte ki célul, ez volt a
kaukázusi front megnyitásának oka. Ennek eléréséhez az orosz erők lekötésére a
török hadsereg hasznos eszköznek bizonyult, de a németek nem bíztak egészen a
törökök hűségében sem. Németországnak aggodalmai voltak Törökország
szövetségesi hűségét illetően, attól tartottak, hogy esetleg különbékét köt az
angolokkal, ezért a térségbe vezényelték Kress von Kressenstein tábornokot a 4.
hadsereg élén, aki a bakui olajmezőket elfoglalta. Csakhogy az olajlelőhelyeket
a szövetségesek is meg akarták szerezni.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Az 1917. november 7.-i
bolsevik hatalomátvétel után az antant, mivel már nem számíthatott
Oroszországra, intervenciós csapatokat küldött egykori szövetségesük értékes
területeinek megszerzésére, akik többé-kevésbé együttműködtek az orosz
ellenforradalmi erőkkel. Az Orosz Birodalom bukása után zűrzavaros
polgárháborús állapotok alakultak ki Oroszországban. A Don mellékén,
Novocserkasszkban német csapatok védőszárnyai alatt ellenforradalmi góc
keletkezett. Itt rendezte be Szergej Kalegyin kozák atamán vezetésével
főhadiszállását a „Bizottság a haza és a forradalom megmentéséért” elnevezésű
szervezet. A németektől támogatott kijevi ukrán központi radával, és a
forradalom Don-vidéken gyülekező ellenfeleivel szoros együttműködésben
fölállították a fehér ideológia (restauráció) védelmezőiből álló önkéntes Doni
Hadsereget a Pétervárról menekült Lavr Kornyilov és Anton Gyenyikin tábornokok
számára. Feladatuk volt, hogy Rosztovon át a Donyeck-medencébe törve
megszerezzék a nyugati iparvidék szén és vasérc vagyona, valamint a kaukázusi
olaj, és szállítási útvonalai fölötti ellenőrzést a németek számára. Eközben
Kornyilov 1918. április 17.-én Jekatyerinodar ostrománál elesett. Az
orosz-török-perzsa hármashatáron megmerevedett arcvonalak közben fölbomlottak.
A Perzsiában és Örményországban lévő szovjet csapatokat Lenin visszavonta.
Ezalatt Anglia és Franciaország képviselői Párizsban találkoztak, hogy volt
orosz szövetségesük területeinek szétdarabolásáról titkos szerződést írjanak
alá. A britek Perzsiából, többszáz kilométer távolságból a bakui eszerek és
mensevikek jóváhagyásával Apsheronszkba küldték Bicserakov ezredest, hogy a
„demokrácia védőbástyáját, a szabad Georgiát” az ázsiai bolsevizmustól
megvédje. Majd átirányították Enzeliből Lionel Dunsterville vezérőrnagyot,
akinek a Baku környéki olajmezők elfoglalására létrehozott 10.000 fős
Dunsterforce elnevezésű elit alakulatával Bicserakov segítségével sikerült kiverni
a német és török csapatokat az olajmezőkről. A helyzetet bonyolította, hogy
megjelent Bakuban a Vörös Hadsereg is, a várost egy darabig ők uralták, az
olajmezőket a törökök és a németek. 1918-ban a törökök Karsztól, Örményország
egykori fővárosától Batumi felé törtek előre. Útközben német front állta
útjukat. Először azt hitték tévedés, de kiderült, hogy az időközben megkötött
breszt-litovszki békében, amelyet Németország bolgár és török szövetségesei
háta mögött köttött, volt egy titkos záradék, amely szerint Németország nem
engedheti meg török szövetségeseinek a bakui olajvidék elfoglalását. Talaci
pasa, akinek az 1915. évi örmény mészárlást tulajdonítják, „dühösen, mint egy
bika” – Erzberger szavai ezek – Berlinbe rohant és ott nagy ribilliót csapott a
titkos záradék miatt, de közben a Kaukázusban már farkasszemet néztek egymással
az egykori szövetségesek. A helyzetet a török kapituláció oldotta meg 1918.
október 31.-én, mire Bakuból a németek is kivonultak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Fájl:39th Brigade after evacuation at Enzeli.jpg" id="Kép_x0020_11" o:spid="_x0000_i1032" style="height: 324.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 503.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="39th Brigade after evacuation at Enzeli" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image009.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Irány
Baku! A Dunsterforce behajózik Enzeliben (ma Bandar-e Anzali), majd
1918.augusztus 24.-én megérkezik Bakuba.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A Dunsterforce a Baku
környéki olajmezők elfoglalásra 1917-ben létrehozott brit elit egység volt,
amely magában foglalta a 13. Nyugati Hadosztályból kivált, mintegy 10.000 főből
álló 39. dandárt. Az egység 1918.július 1.-én parancsot kapott, hogy a
hadtestről váljon le és az Észak Perzsiai Haderőkhöz csatlakozva hajózzon
Bakuba. A 39. dandár csapattestjei július 10.-e és augusztus 19-e között
leváltak a hadosztályról és a jól felszerelt gépesített alakulat páncélozott
járművekkel Perzsián keresztül többszáz km megtétele után érkezett Enzelibe.
Enzeli kikötőjében (ma Bandar-e Anzali) behajózva augusztus 24.-én megérkeztek
Bakuba. A hadművelet az Enzeli környékén kb. 3000 fővel megjelenő Vörös
Hadsereg miatt már az elején késedelmet szenvedett.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Bár az elit egység létrehozásának célja a Baku környéki olajmezők britek
általi elfoglalása volt, deklarált céljaként az indiai érdekek védelmeként próbálták
beállítani. Anglia szerette volna a Kaukázus térségét brit ellenőrzés alá vonni
és ennek érdekében mindent elkövetett, kollaborált az orosz ellenforradalmi
erőkkel és a szovjethatalom megbuktatásán munkálkodott a polgárháború sújtotta
országban. Dunsterville vezérőrnagy minden elképzelhetőt megtett az akció
sikeréért, Vaszilíj Mitrohin szovjet történész szerint több Ford teherautónyi
aranyat és ezüstöt fizetett, de nem érte el célját.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1918. május
28.-án az Azerbajdzsáni Nemzeti Tanács Tifliszben megalapította világ első
parlamentáris iszlám államát, a rövid életű független Azerbajdzsáni
Demokratikus Köztársaságot.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">1918.
szeptember 14.-én Enver pasa vezetésével 14.000 fős török erősítés érkezett. A
brutális ostromban a fölényben lévő török csapatokkal szemben az angolok a
végsőkig kitartottak. Másfél hónapi ádáz küzdelem után 1918. október 30.-án
Mudrosz kikötőjében, az Agamennon cirkáló fedélzetén fegyverszüneti
megállapodást írtak alá. A balsikerű Dunsterforce alakulatot ezután végleg
kivonták a térségből. 1920 áprilisában a 11. Szovjet Hadsereg megdöntötte a
független ADK-t, és 1920.április 28.-án kikiáltották az Azerbajdzsáni Szovjet
Szocialista Szövetségi Köztársaságot. 1920 márciusában már tudni lehetett, hogy
Szovjet-Oroszország ismét meg fogja támadni a stratégiai fontosságú Bakut.
Lenin szerint az invázió jogosságát igazolja, hogy a bakui olaj nélkül a
Szovjetúnió képtelen fönnmaradni. 1920 tavaszán megjelent a térségben Krasznov
és Gyenyikin Önkéntes Hadserege, akik szabad kezet kaptak, hogy a Volga
torkolatvidékét elzárják, és elfoglalják a kaukázusi olajvidéket, Bakut, Groznijt,
és Maikopot. 1920. április 25.-én Szergo Ordzsonikidze Vörösgárdistái és a
Szergej Mironovics Kirov vezette 11. Vörös Hadsereg átlépték az azeri határt,
és leverték Krasznovot és Gyenyikint. A 11. Vörös Hadsereg megdöntötte a
független ADK-t, és 1920. április 28.-án kikiáltották az Azerbajdzsáni Szovjet
Szocialista Köztársaságot.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Kress von Kressenstein vezérkari ezredes vezette 16.000 fős 4.
hadsereg feladata volt, hogy erőltetett menetben a Szuezi-csatorna irányába
nyomuljon előre és a csatorna ellenőrzésének megszerzésével Angliát a
legsebezhetőbb pontján támadja meg, kézbe véve ezzel az angol világhatalmi
státusz kulcsát. A vad német-török támadásoknak az ellenség részéről történt
gyors visszaverése az északkeleti és délnyugati irányból azt eredményezte, hogy
a háború második évében a harcok inkább a mezopotámiai olajvidékre helyeződtek
át. Az antant kereskedelmi hajók egyébként Törökország hadba lépése előtt sem
kaptak szabad áthaladást a Dardanelláknál, mivel a törökök elaknásították a
tengerszorost és egy angol gőzös már augusztus 5.-én megsérült. A német
csatahajók megjelenése után a közlekedés még bizonytalanabbá vált a
tengerszorosban. Augusztus 22.-én átmenetileg szabaddá vált a hajóút és a
Fekete-tengerről az addig akadályozott román kukoricát és orosz búzát szállító
angol kereskedelmi hajók elhagyták a szorost. Szeptember végén azután ismét
bezárult a szoros, mert egy Földközi-tengerre kifutó török hajót az angol
hadihajók visszatérésre kényszerítettek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1916 márciusában Petrográdon Anglia és Franciaország között,
Oroszország jóváhagyásával létrejött a titokban megkötött Sykes-Picot egyezmény
az Oszmán-birodalom felosztásáról, amely nyilvánosságra kerülése után az
arabokban felháborodást keltett, és nagy csalódást okozott. A mezopotámiai harcok
az angolok számára eleinte kedvezőtlenül alakultak, 1916. április 29.-én a
Halil pasa vezette török csapatok Kut-el-Amaránál feltartóztatták Townshend
tábornok csapatait és megadásra kényszerítették őket. 1916 augusztusában Sir
Frederick Stanley Maude tábornok vette át a mezopotámiai brit haderők
parancsnokságát, 107.000 indiai és 60.000 brit katonát gyűjtötta térségbe a
további harchoz. Az összeköttetést és utánpótlást további 170.000 ember
biztosította, az expedíciós haderők létszáma összesen 340.000 fő volt. 1916.
December 13.-án megkezdődött az előrenyomulás. Február végén visszafoglalták
Kut városát, 1917. március 11.-én pedig elfoglalták Bagdadot, ahol Maude
tábornok berendezte főhadiszállását, a támadást pedig folytatták tovább észak
felé. Maude tábornok novemberben kolerábanmeghalt, utódja Marshall tábornok
lett. Az angolok palesztinai offenzívája – amit Lawrence ezredes készített elő
– kifelé azt célozta, hogy Törökországot megkerülve, a frontot a német hadsereg
háta mögé vigye.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Ennek ellenére a brit
hadsereg nem balra fordult Európa felé, hanem jobbra, a mezopotámiai olajmezők
felé vette útját. Ebből aztán rettenetes kavarodás támadt, ezt tették ugyanis
az oroszok, a németek és a törökök is. Az év végén már csak 100 km-re voltak
Mosultól és a mezopotámiai olajlelőhelyektől. 1918.november 3.-án indiai és
brit katonákból álló expedíciós csapatok elfoglalták Mosult. A mezopotámiai
angol érdekek ezzel lényegében biztosítva voltak, a háború pedig rövidesen
véget ért. A további előrenyomulás Palesztínában már nagyobb ellenállásra
talált. Az Ottomán Birodalom nagyszámú arab lakosságában a háború és az angolok
ígéretei felcsillantották a reményt egy független arab állam létrehozására. Ez
azonban csak fegyveres harc eredményeképpen valósulhatott volna meg, mert a
török szultán belpolitikai okokból, még ha akarta volna sem adhatta át az
araboknak a kérdéses területeket. Az iszlám szent városainak, Mekkának és
Medinának a birodalomtól való elszakadását a török néppel semmiképpen sem
lehetett volna elfogadtatni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1916 júniusában az antanthatalmakkal történt hosszas egyeztetés
után Husszein mekkai emír fiának, Feiszál emírnek vezetésével lázadás tört ki a
török uralom ellen. Az 1916 és 1918 között zajlott arab nemzeti felkelésben
játszott szerepe tette fontossá az angol politika számára Thomas Edward
Lawrence angol katona, régész, és író tevékenységét, aki Arábiai Lawrence néven
vált széles körben ismertté. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az antant Gallipolinál elszenvedett megsemmisítő veresége fontossá
tette Anglia számára, hogy a török seregek lekötésével távol tartsák
Egyiptomtól az ellenséges erőket, és a háború után lojális államokat hozzanak
létre a területen. Lawrence-t ennek a tervnek megvalósításához összekötőnek
vezényelték Feiszál emír táborába. Lawrence kiváló katona, az irreguláris
gerilla hadviselés mestere volt, és népszerű az arab harcosok körében. Jó
érzékkel ráérzett arra, hogyan lehet kétes harcértékű, szervezetlen arab
törzseket ütőképes haderőként harcba vezetni. Szolgálatait Fejszál emír nagyra
értékelte, vezérkari főnökévé emelte és barátságával tüntette ki. Lawrence
meggyőzte az arab vezetőket, hogy Medina megtámadása helyett inkább a
Heyaz-vasút és a Bagdad-vasút elleni rajtaütésekkel gyengítsék a törököket arra
kényszerítve őket, hogy nagyobb létszámú helyőrségeket állomásoztassanak a
térségben, lekötve ezáltal erőiket, és akadályozva az egyes szakaszokon működő
vasúti forgalmat. A megtévesztett arab szabadcsapatok több sikeres
pályamerényletet és egyéb szabotázs akciót hajtottak végre hidak,
vasútállomások ellen, és török csapatokat támadtak meg. 1917-ben hosszas
diplomáciai erőfeszítések után sikerült összekovácsolni egy ideiglenes törzsi
szövetséget, amellyel merész katonai akció során elfoglalták Akba városát
fényes győzelmet aratva az ottomán katonai erők fölött. A sikerben döntő
jelentősége volt az angol haditengerészet és a sivatagi arab csapatok között
Lawrence által megszervezett tökéletes koordinációnak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1918.október 1.-én Edmund Henry Hynman Allenby (1861-1936)
tábornagy, az Egyiptomi Expedíciós Haderők főparancsnoka által vezetett
Palesztínában harcoló brit csapatokkal együttműködve felszabadították
Damaszkuszt, az akkori világ szellemi és politikai központját. A mezopotámiai
hadjáratban a britek vesztesége 92.000 katona volt, a törököké nem ismert, de a
britek 45.000 török hadifoglyot ejtettek. 1918-ban az Angolok 410.000 embert
állomásoztattak a térségben, melyből 112.000 tartozott harcoló alakulatokhoz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A párizsi béketárgyalásokon Lawrence Feiszál emír delegációjának
tagja volt. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az angol politika nem kívánja
betartani a törökök elleni arab nemzeti felkelés szításakor a Nagy-Britannia
közel-keleti kormányzója által az arab vezetőknek tett ígéretét. A Sykes-Picot
egyezmény nyilvánosságra kerülése után ez amúgy is várható volt. Lawrence
meghasonlott önmagával és a brit politikával, és 1918-ban visszautasította
V.György király kitüntetését, nagy botrányt kavarva ezzel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az arab nemzeti egységből és függetlenségből ali-alig valósult meg
valami. Létrejött ugyan Szaúd-Arábia és Irak az Arab-félsziget sivatagában, de
az egykori Ottomán-Birodalom akkor legértékesebbnek tartott területei 1920-ban
San Remóban az angol és francia gyarmatosító politika áldozatai lettek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A gondviselés és az olaj szeszélye folytán Kuvaitban 1938-ban
felfedezték a Nagy-Burgan olajmezőt, majd 1948-ban Szaud-Arábiában a
Ghawar-mezőt. Ez a két olajmező máig legnagyobbnak számít a világon, olyan
nagyok, hogy felfedezésük éveiben uralták a földkerekség termelési mutatóit.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">ÖSSZEGZÉS<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Minden embert be lehet csapni bizonyos időre. Bizonyos embereket be
lehet csapni minden időkre. De minden embert minden időkre nem lehet becsapni. Az első világháború/olajháború kitörésének okaival és körülményeivel kapcsolatos elhallgatások, csúsztatások, és dezinformációk feltárása döntő jelentőségű a háborúért való felelősség szempontjából, amit egy évszázada álnok módon II. Vilmosra és Ferenc Józsefre hárítanak. Igaz, hogy Németország hadüzenetet küldött Oroszországnak és Franciaországnak, amit az utókor cinikus csúsztatással II. Vilmos nyakába varr, de nem igaz, hogy ő küldte volna el. Ausztria-Magyarország pedig pedig olyan ultimátumot adott Szerbiának, amely a szarajevói merénylet tárgyilagos kivizsgálását és az államgépezet normális működését szolgálta. Ma már világos, hogy Anglia és az Egyesült Államok egyes befolyásos körei erősen
akarták és a háttérből mozgatva a sakkfigurákat ügyesen kiprovokálták, hogy a
háború látszólag Németország támadásával kezdődjön. Ezen kívül Oroszországnak
is meg volt a maga elképzelése az Osztrák-Magyar Monarchia és az
Oszmán-Birodalom felosztására. Herzen szerint az Osztrák-Magyar Monarchia a
világtörténelem legerkölcstelenebb képződménye, melynek a föld színéről való
elsöprése a legtisztességesebb cselekedet. Az orosz hírszerzés egész kémhadsereget zúdított Ausztria-Magyarorszégra. 1907-ben hat kémkedési per zajlott a központi hatalmak bíróságai előtt, 1910-ben nálunk 23, Németországban 103. 1912-13-ban Németországban 567 kémet fogtak el, Magyarországon 76-ot. 1914 első felében Németországban 156 kémet fogtak el, Magyarországon 102-t, akik 80%-a orosz érdekeket szolgált. Benes „Megsemmisíteni
Ausztria-Magyarországot” c. munkájában írja: „A germán, osztrák, és magyar
brutalitás egyazon gyökérből fakad…A magyarok a németek leghagyományosabb és
leghűségesebb szövetségesei…A magyarok a németek szellemi rokonai…A magyarok
akadályozzák meg a szerbek és horvátok egyesülését… Le kell rombolni
Ausztria-Magyarországot… Egyesíteni kell a cseheket a szlovákokkal és a
jugoszlávokkal.” A magyarellenes propagandaanyagokból származik a következő
jelmondat: „Ugros boiariae regno eliminades esse,” azaz a magyarokat ki kell
irtani.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">(Botos
László: Versaillesi határozatok átvizsgálása.) <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kerenszkíj, az ideiglenes kormány hadügyminisztere 1917 áprilisában
a harcoló csapatoknál tett körútja során rögtönzött beszédet tartott egy levert
lázongás után. Imígyen szólott volt a demoralizálódott katonákhoz: „Katonák! Én
megértem a problémáikat. A magukét is-akiket parancsmegtagadással
vádolnak-valamennyiükhöz beszélek, jöjjenek, jöjjenek ide! Nem fognak büntetést
kapni. Visszakapják az egyenruhájukat és ismét becsülettel fognak harcolni. A
szavamat adom maguknak, hogyha Oroszország megnyeri ezt a háborút, minden
osztálykiváltságot eltörlünk és maguk is élvezni fogják a szabadságot.
Reformokat léptetünk életbe és az újonnan alakult kormány törvényt fog hozni az
emberi jogok védelmében, melyet oly sokáig semmibe vett a cári rezsim.
Szocialista vagyok. Aki egész életében az igazságért harcolt. Ez jogosít fel
rá, hogy megkérjem önöket: Védjék meg szülőföldjüket a gyűlölt ellenségtől, a
HUNOKTÓL!”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">(Leirat a „Lenin-vonat”c.filmből.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az első világháború/olajháború kitörésének körülményeit új
ismeretek fényében, más összefüggésben vizsgáljuk. Nem azért, hogy
ezeregyedszer pusztába kiáltsuk az agyon rágalmazott magyar nép - Európa
indiánjainak - panaszát, hanem, hogy kimutassuk: az olaj aspektusából nézve az
események más összefüggésben új értelmet kapnak. Anglia a már több évszázados
világhatalmi státuszának fenntartásához, és uralmának kiterjesztéséhez,
valamint az egyre fontosabbá váló és hatalmas profitot hozó olajlelőhelyek
birtoklása, az olaj biztonságos szállítása a vasút szerepét stratégiai
fontosságúvá emelte Anglia, ill. a Shell és a British Petroleum számára. A
vasút által érintett területek, vagyis a Mosul, Bagdad és Kirkuk környéki
olajmezők olajára Németország is igényt tartott, amit Mackinder elmélete
szerint Anglia semmiképpen sem tűrhetett és nem is tűrt el. A politikával
részvények, tulajdonrészek, bankkölcsönök és személyes kapcsolatok
közvetítésével szorosan összefonódott szervezett magánhatalom akarata utat tört
magának érdekei érvényesítéséhez. Anglia világhatalmi törekvései és a
Rockefeller család nevével fémjelzett amerikai magántőke-csoport érdekei az
orosz olajtermelésbe nagynehezen megszerzett befolyásával tökéletes összhangba
kerültek az orosz birodalmi törekvésekkel is. Rockefeller az 1912-ben Londonban
megalakult Orosz Finomítók Unióján keresztül tudott befolyást gyakorolni az
orosz olajtermelésre és ezt meg is tette. Az unió első intézkedése volt, hogy
új termelési kvótákat állapított meg a tagok számára. Az új kvótákkal
visszafogott orosz kitermelés okozta hiány igényt támasztott az amerikai
olajra, amit szintén Rockefeller cégei szolgáltattak. Rockefellernek további
terve volt, hogy Japán olajellátását a Transzszibériai-vasúton és
Vlagyivosztokon át orosz olajjal biztosítja. Az angol és orosz birodalmi
törekvések valamint az amerikai üzleti érdekek egyetlen módon tudtak utat törni
maguknak: Az Oszmán-Birodalmat és az Osztrák-Magyar Monarchiát szét kellett
darabolni és a területet szövetséges, ill. lojális országok kezébe segíteni. Ez
háború szítását és kirobbantását jelenti. Ne tévesszen meg bennünket az, hogy
minderről kevés konkrétumot tudtunk. Közhely szinten mindenki ismeri a
nyersanyagok és energiahordozók politikában betöltött szerepét, de a történések
és összefüggések konkrét ismerete nélkül nem láthatjuk át a háttérben működő
erőket. A történelmi eseményeknek az olaj aspektusából való tárgyalását
ignorálják, mert azoknak, akik ismerik, egyáltalán nem érdekük, hogy mások is
ismerjék. Egyetlen játékos sem szereti, ha belelátnak a lapjaiba, és a
manipulált társadalomban nem kívánatos dolog, hogy a széles néptömegek, azaz
szavazók értsék a körülöttük vagy velük történő események okait. Az információ
is hatalom, de ez már egy másik történet. New Yorkban a Standard Oil Company,
majd jogutódai élén John D. Rockefeller 30 éven át küzdött, hogy az európai
kontinensen megvesse lábát és ellenőrzése alá vonja Baku, majd a perzsiai
olajlelőhelyek 1908-as felfedezése után Perzsia olaját. A Perzsa olaj felfedezésével
a Nagy Játszma tétje nőtt és vele együtt nőtt John D.Rockefeller elszántsága
is. Régóta ismert tény, csak nem köztudott, hogy a Rockefeller család 1880 óta
összejátszott az angol Rotschildokkal. Ők töltötték be az összekötő kapocs
szerepét az amerikai olajmágnások és az angol kormány között. Mansfield
Smith-Cumming a Secret Intelligence Service /Brit Titkosszolgálat/ igazgatója
szétküldte ügynökeit az Osztrák-Magyar Monarchia minden tartományába és zugába,
hivatalokba, vendéglőkbe és kocsmákba, ahol kidolgozott terv szerint
dezinformációkkal manipulálták az embereket és információt gyűjtöttek.
(Emlékezzünk csak Jaroslav Hasek halhatatlan művére, a Svejk-re. Hasek a
valóságból merített.) 1903-ban Ápisz egy tiszti csoporttal -melyből a Fekete
Kéz létrejött - brutálisan meggyilkolták I.Sándor királyt és feleségét, Draga
királynét. Ápiszt egy testőr súlyosan megsebesítette, ettől kezdve a szerbek
hősként tisztelték. A királygyilkosság után a forrófejű ifjak a belgrádi
Kalaraz és Zöld Koszorú vendéglőben Kropotkin és Bakunyin anarchista elméletein
lelkesedve, szláv költők felolvasása közben szőtték az újabb összeesküvések
szálait. Ápisz az angol és orosz ügynökök szálláshelyén, a Moszkva szállóban
tartotta szövetségeseivel és megbízóival, az orosz katonai attaséval és
Giuseppe Mazzinivel a kapcsolatot. Mazzini az európai szervezett terrorizmus és
az olasz carbonarik vezére volt, aki megbízásból szervezte az akciót, fizetését
pedig a brit haditengerészet központjától, az Admiralitástól kapta. Oroszország
részéről a cári Ohrana felügyelte az akciót, de arra is vannak adatok, hogy az
angolok által támogatott, de franciaországi központtal működő Grand Orient
szabadkőműves páholy is részt vett a merénylet előkészítésében és
végrehajtásában. A Moszkva szállóból indult el a minden alapot nélkülöző álhír,
hogy a trónörökös egy Szerbia elleni háborús párt feje és háborút tervez
Szerbia ellen. A mesterségesen felszított gyűlölet aztán a hazafias érzelmektől
fűtött romantikus ifjak fejében előre kiszámított módon megérlelte a merénylet
tervét. Dragutin Dimitrievics ezredesnek, mint hivatásos manipulátornak csak
koordinálnia kellett a fanatizált nacionalista fiatalokat, és fegyvert
biztosítani az akcióhoz. A szerbek próbálták elhitetni a világgal, hogy a
szarajevói gyilkosságot Tisza István készítette elő, mert ellenezte a
trónörökös tervét, miszerint a csehek és rácok vették volna át Magyarország
szerepét Ferenc Ferdinánd királysága alatt a hármas birodalomban. A merénylet
után Ápisz ezredes továbbra is a főhadiszálláson dolgozott, most már, mint a
III. hadsereg vezérkarának helyettes főnöke. A háború előrehaladtával aztán
fordult a kocka, mint minden titkok tudója és kellemetlen tanúja kényelmetlenné
vált, ezért 1916. december 16.-án hirtelen letartóztatták, 1917-ben haditörvényszék
elé állították és halálra ítélték. Petár király nem volt hajlandó kegyelmet
adni. Ápiszt feláldozták annak érdekében, hogy a háború után Szerbia minél jobb
pozícióból indulhasson a béketárgyalásokon. Szerencsénkre a szerbek nem
hangolták össze hazug hírverésüket. Így történhetett, hogy a Párizsban
elhangzott vád után szaloniki börtöncellájában Dragutin Dimitrievics
kijelentette: „Én akartam, én csináltam. Dicsekszem és büszke vagyok, mert azt
akartam, hogy elpusztuljon a Monarchia…”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az angol és orosz birodalmi törekvésektől valamint az amerikai
magántőkétől kiinduló és az antant által közvetített erők vektorai a pánszláv
nacionalizmus áttételein keresztül ezen erők eredőjeként az első világháborúba,
azaz olajháborúba torkolltak. Az olaj, mint háborús cél közvetlenül is megnyilvánult
abban, hogy a keleti front minden hadműveleti megmozdulásának célja az volt,
hogy a szövetségesek a központi hatalmakat elzárják a romániai és perzsiai
olajmezőktől, majd megszerezzék azokat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A felületes szemlélő számára úgy tűnik és a világ ma is úgy tudja,
hogy az első világháborút/olajháborút Németország idézte elő azáltal, hogy
látszólag elsőnek támadott. Ma már tudjuk, hogy az egész egy előre kiszámított
visszahatás sorozat eredménye, amely az 1914. július 24.-i titkos orosz
mozgósítással vette kezdetét, négy nappal Ausztria-Magyarország hadüzenete
előtt. Oroszország francia szövetségesei tudta nélkül mozgósította balti és
fekete-tengeri flottáját, ezzel kierőszakolva a német mozgósítást.
Oroszországnak saját terve volt a Monarchia felosztására és azért volt szükség
ennek titokban tartására, mert ha ez kitudódik, akkor a francia segítség
elmarad. Mivel az orosz mozgósítás valódi ideje máig sem ismert a világ előtt,
ezért a németekre lehetett és lehet fogni a háború beindításának
felelősségét.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">A július 24.-i orosz mozgósítás tényét eltitkolták a francia nép és
történészei előtt is. 1916-ban a szerbek a szarajevói merénylet előkészítésével
a Monarchiát vádolták és ezt a hazugságot a szerb nagykövet-Viznics-híresztelte
a Le Temps hasábjain. Ezért volt szükség Ápisz kiiktatására, mert bármilyen
megbízható és profi konspirátor volt is, puszta léte óriási kockázatot
jelentett Szerbia számára. Sajnos a tankönyvek és a történészek a valóság
ismeretében máig sem korrigálták helytelen értesüléseiket. Franciaország a
mozgósítást augusztus 1-én 03 óra 45 perckor rendelte el, Németország du 5
órakor. A Quai d’ Oesay c. francia lap aug.1-én már tudta, hogy nem
Németország, hanem saját szövetségesük-Oroszország és Szerbia-felelős a háború
kirobbantásáért, de mert a bűntény olyan nagymérvű volt, hogy az információ
nyilvánosságra kerülésének következményeit nem vállalhatták, a francia sajtó
elhallgatta. A francia uralkodó körök az olyan politikusok személyében, mint Poincaré,
már régen elhatározták, hogy háborút indítanak Németország ellen, de úgy, hogy
a háborúért való felelősség látszata a németekre háruljon. Ez nem volt nehéz
feladat, mert Németország valóban intenzíven fegyverkezett, de nem
Franciaország ellen és nem a világhatalmi státusz megszerzéséért, hanem, hogy a
folyamatban lévő össz-szláv egyesülési törekvésekkel szemben védve legyen.
Oroszország a délszláv népek pártfogójának szerepétől és a német befolyás alatt
álló Törökország visszaszorításától várta a régen vágyott ellenőrzés
megszerzését a Boszporusz és a Dardanellák fölött, így biztosítva magának
szabad kijárást a világtengerek felé.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború alább megnevezett előkészítőit megelőzte II. Miklós orosz
cár Sazonov külügyminiszter által képviselt külpolitikája. 1913-ban
Franciaország 1.000.000.000 frankot kölcsönzött Oroszországnak a háborús
előkészületek finanszírozására. Oroszország és Románia titkos szövetséget
kötöttek Ausztria-Magyarország ellen már jóval a háború előtt. 1914-ben
Franciaország külön békét ajánlott a Monarchiának, de Sazonov közbelépett:
„Nem, szó sem lehet külön békéről. Semmi áron sem. Soha!”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Akik a háborút akarták, Lord Crewe házában rendszeresen találkoztak
1918-tól kezdődően a trianoni döntésig.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">-Lord Northcliffe, Count Denbig,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">-Robert Donald, a Daily Chronicle szerkesztője,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">-Sir Roderick Jones, a Reuters News Agency igazgatója,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">-Sir Sidney Low, Sir Charles Nicholson parlamenti tag,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">-Sis James O’ Grady a Wickham-Steed the Times külföldi
levelezője,-Seton Watstson, szerkesztő-történész,<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>-Herbert Georghe Wells, író.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Wells
később a háború borzalmaitól megcsömörlött elhivatott békeharcos lett, többször
járt a Szovjetúnióban, találkozott Leninnel és Sztálinnal.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1917. november 7.-i (a régi pravoszláv naptár szerint október
25.-i) bolsevik hatalom átvétel során sok, addig titkos irat került elő az
orosz külügyminisztérium tűzbiztos páncélszekrényeiből.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1917. november 9.-ére virradó éjszaka a II. Összoroszországi
Szovjetkongresszus megalakította a Népbiztosok Tanácsát Szentpétervárott, azaz
Petrográdon. Épphogy elültek az utcai harcok, a városban itt-ott még hallhatók
voltak a forradalom utórezgései, az új kormány és az újonnan alakult Külügyi
Népbiztosság megkezdte működését. A régi kormány az új hatalommal szemben
születése pillanatától kezdve a legnagyobb ellenállást fejtette ki: a cári
hatalmi apparátus összes tisztviselőjét szabotázsra szólították föl. Midőn a
Külügyi Népbiztosság új tisztviselői a Külügyminisztérium épületében
megjelentek, csak a küldöncöket találták ott. A cári tisztviselők előzőleg
kilopták a titkosírások kódjait és megszöktek az épületből. A vörösgárdisták
megszállták a Külügyminisztérium Dvorcovaja téren álló épületét és őrizni
kezdték a páncélszobák bejáratát, ahol tűzálló szekrényekben tartották a titkos
szerződéseket, a táviratok másolatait és más okiratokat. Nagynehezen sikerült
előkeríteni a minisztérium néhány munkatársát. Petrjajev volt
külügyminiszterhelyettes kijelentette, hogy a minisztérium alkalmazottai és
tisztviselői nem ismerik el az új kormányt, és nem hajlandók együttműködni.
Csak a minisztériumot hajlandók őrizni és a folyó ügyeket, úgymint a
hadifoglyok vagy a külföldi pénzátutalások ügyeit hajlandók intézni. Ceretelli,
a mensevikek vezére kijelentette: „Mi rosszul vagy jól, de mégis hat hónapig
tartottuk magunkat. Ha maguk akár csak hat hétig is tartani fogják magukat,
akkor elismerem, hogy maguknak volt igazuk.”A szovjetkormány november 29.-én
közzétett parancsával elbocsátotta a minisztérium tisztviselőit, a következő
napon pedig az ideiglenes kormány Maklakov franciaországi nagykövetet
megfosztotta megbízatásától. December 9.-én a megdöntött kormány összes többi
diplomáciai képviselőjét felmentették állásából. Sikkes dolog időnként az előző
kormányok szennyesét kiteregetni, mert az erősíti az új hatalom legitimitásába
vetett hitet, de legalábbis a toleranciát, főleg ha az rendszerváltás is
egyben. Így történt, hogy a II. Összoroszországi Szovjetkongresszus határozatot
hozott az imperialista érdekeket szolgáló titkos szerződések nyilvánosságra hozásáról.
Markin matróz-az újonnan szervezett Külügyi Népbiztosság munkatársa, aki
1918-ban a keleti fronton hősi halált halt-megkezdte a határozat végrehajtását.
Felnyitotta a minisztérium páncélszekrényeit és megtalálta a rejtjelezett
okiratokat és levelezést. A Külügyi Népbiztosság munkatársai együtt a
vörösgárdistákkal-mivel a kódok nem kerültek elő-éjszakákon át ültek a
minisztériumban és a titkosírással készült iratok megfejtésén dolgoztak.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Öt-hat
hét elteltével hét titkos dokumentumgyűjtemény látott napvilágot. Eredetileg az
újságokban nyomtatták ki őket, feltűnést keltve az egész világon. A semleges
országok sajtója utánnyomta őket, majd a háborús felek újságjai is közölni
kezdték az anyagot. A terjedelmes anyagban napvilágra került többek között az a
titkos szerződés is, melyet a cári Oroszország kötött Japánnal 1916. július
20.-án. Az egyezmény értelmében a magas felek kötelezték magukat, hogy
fellépnek minden harmadik hatalom ellen, amely Kínában meg akarná vetni a
lábát. Abban az időben Samuel Marcus, a Shell egyik alapítója és fő részvényese,
aki a bakui olaj Kínába szállításával szerezte hatalmas vagyonát, uralta a kínai
olajpiacot és sokat ért neki a konkurensek Kínától való távoltartása. Nem
mellesleg a Shell szállította a háború első éveiben az antant haderők
teherautói, és repülőgépei, valamint Japán számára az üzemanyagot. Ezt a
szerződést az a cári kormány kötötte, amelyik 1873-ban megnyitotta az utat John
D. Rockefeller befolyása előtt az orosz olajpiacon. A Standard Oil Company
ügynökei kilobbizták az Orosz Állami Duma képviselőinél és minisztereinél, hogy
törvénymódosítással tegyék lehetővé az orosz olajiparban külföldi cégek
működését is.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1917-ben a bolsevik forradalom idején közzétett, addig titkos
iratokból jutottunk pontos ismeretekhez arról, hogy az össz-szláv egyesülés
gondolatát képviselő ügynökök mennyit fizettek a francia sajtónak a
dezinformációk közléséért és a valóság elhallgatásáért.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1904-ben 935.785 frankot,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1905-ben 2014.161 frankot,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1905 és 1911 között 7.894.360 frankot,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1912-ben 882.140 frankot,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1913-ban<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>1.102.500 frankot,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1914-ben<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>1.025.000
frankot,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1915-ben<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>931.000
frankot,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1916-ban<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>1153.225 frankot
kaptak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A felsorolt összegekből Izwolsky ügynök személyesen adott át
374.000 frankot egy borítékban, ebből 100.000 frankot az Agence des Balkans
kapott. (Ez az Izwolsky azonos azzal az Alexander Izvolszkíjjal, aki a februári
forradalomig orosz nagykövet volt, de továbbra is Párizsban maradt.) 1909 és
1912 között Szerbia 275.000 frankot adományozott a franciáknak az
Oroszországtól kapott pénzből. Ebből a Le Journal des Débats és a Le Temps
együttesen 150.000 frankot kapott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1913-ban megvesztegetésre is kaptak 700.000 frankot, ebből 237.000
frankot a Le Temps és a L.agence des Balkans zsebelt be. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1914-ben 760.000 megvesztegetésre szánt frankból 437.000 a Le
Temps-hez és a L’ agence des Balkans-hoz került, 45.000-et kapott a Le Figaro,
és 15.000-et a Le Radical.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Le Journal igazgatója, Charles Humbert 50.000 frankot zsebelt be,
a Le Journal des Débats 60.000 frankot kapott. Az egyik párizsi szerb ügynök
szerint a felsorolt összegek a béketárgyalások ideje alatt megtízszereződtek. A
szerbek annak érdekében, hogy megkaphassák Fiume (ma Rijeka) kikötővárosát, 3
millió frankot fizettek a Le Temps-nek az ügyük számára kedvező cikkekért.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">(Forrás: Botos László: Versaillesi határozatok átvizsgálása.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1917. november 23.-án a Pravdában és az Izvesztyiában látott
napvilágot első alkalommal az a szerződés is, amelyet Anglia és Franciaország
kötött titokban az arabok háta mögött az Oszmán Birodalom és olajlelőhelyei
felosztásáról Oroszország jóváhagyásával, és amely Sykes-Picot egyezmény néven
vált hirhedtté. Az egyezményt Edward Grey brit külügyminiszter és Pierre-Paul
Combon londoni francia nagykövet levélben körvonalazták. 1916 márciusában
Petrográdon megbeszélést folytatott a háborús angol kormány államtitkára Sir
Mark Sykes és a francia Francois George Picot (aki a háború előtt főkonzul volt
Bejrútban) majd megszületett a hírhedt megállapodás, miszerint Mezopotámiát
Nagy-Britannia kapja Bagdadtól a Perzsa-öbölig. A közvetett és közvetlen uralom
részleteit az alábbiak szerint részletezték:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Kék (francia) övezet: Nyugat-Szibéria, Libanon, Kilikia,
Délkelet-Anatolia egy része. Vörös (angol) övezet: Dél-és Közép-Irak, a
palesztinai Haifa, és Acre (Akko) kikötője. Barna övezet: Palesztinának az a
része, amely meglévő jeruzsálemi szandzsákokhoz tartozott. Lényegében az
eljövendő palesztinai mandátum nemzetközi közigazgatás alá kerül, amelynek
formáját a többi szövetségesek és a mekkai serif képviselőivel együtt
határozzák meg. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A-övezet (francia érdekszféra): Kelet-Szíria, Mosul vidéke. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">B-övezet (brit érdekszféra): A Jordánon túli területek és a bagdadi
vilajetek északi része.”A szövetségesek valódi céljainak megismerése nagy
csalódást okozott az araboknak, mert az angolok pont az ellenkezőjét ígérték az
arab vezetőknek arra az esetre, ha a törökök ellen fellázadnak és harcolnak az
antant oldalán.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A szigorúan titokban tartott Sykes-Picot egyezmény felcsillantotta
a cionisták reményeit, hiszen Palesztina „nemzetközi” jellege megnövelte a
zsidó nemzeti otthonnal kapcsolatos javaslatok sikerének esélyeit. Sykes
szerint a cionista célok és a brit birodalmi érdekek teljesen egybe esnek, és
az orosz külügyminisztériumban is támogatókat keresett. Sykes nézeteihez
támogatókra talált, és 1917-ben megszületett az a két nyilatkozat, amelynek
1917. november 2.-án kelt második változata meghozta a cionista mozgalomnak azt
a nagyhatalmi támogatást, amelyért Herzl Tivadar a Zsidó Állam megálmodója és a
Cionista Világszervezet alapítója hiába kilincselt. Ez volt a „Balfour
deklaráció” néven elhíresült, levél formában megfogalmazott bizalmasan kezelt
állami jelentés, amelyet Arthur James Balfour brit külügyminiszter juttatott el
Walter Rothschild báró közvetítésével a Cionista Világszövetség részére. Az
angol diplomácia ebben a nyilatkozatban Őfelsége kormányának támogatásáról és
jóindulatáról biztosítja a cionistákat a zsidó nemzeti otthon megteremtésének
eszméjében. A Balfour deklarációval az angol kormány lényegében megerősíti a
cionistáknak az Egyesült Államok hadbaléptetéséért Palesztinára tett ígéretét.
A brit hatóságok óvakodtak attól, hogy Balfour nyilatkozatát Palesztinában
nyilvánosságra hozzák, ezt csak 1920. május 1.-én tette meg a brit katonai
közigazgatás.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><v:shape id="Kép_x0020_8" o:spid="_x0000_i1031" style="height: 247.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 247.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Sykes-Picot" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image010.gif">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Sykes-Picot egyezményben megállapított közvetlen és közvetett befolyási
övezetek. Kék zóna: közvetlen francia ellenőrzés alatt álló terület. Vörös
zóna: közvetlen angol ellenőrzés alatt álló terület.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború kitörése előtt Németország aggodalma nem volt alaptalan az
angolok dízelmotoros csatahajói és Rudolf Diesel tevékenysége miatt, különösen,
ha meggondoljuk, hogy Angliában az ipswichi vasúti járműjavító üzemben az
angolok a háborúra készülődve tengeralattjárókhoz dízelmotorokat gyártottak és Diesel szabadalmainak további hasznosításáról tárgyaltak. Nagy-Britannia volt
az egyetlen antant hatalom, amely maga üzent hadat Németországnak, nem pedig
fordítva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A német diplomácia már
1915-től puhatolódzott, vajon lehetséges volna-e különbéke Oroszország és
Németország között? Berlin a dán és svéd királyt, de főleg a cári udvari
körökben hemzsegő német ügynököket használta erre a célra. Elsősorban
Vasszilcsikova orosz udvarhölgy útján érintkeztek, aki a háború kitörésének
idején ausztriai birtokán élt. Vasszilcsikovának összeköttetései voltak a bécsi
és pétervári udvari körökben. Alexandra cárné német rokonai útján is folytattak
tárgyalásokat. A cárné 1915 áprilisában levelet kapott testvérétől Ernst esseni
hercegtől, melyben a herceg béketárgyalásokat ajánlott. 1916 júliusában Hugo
Stinnes, egy ismert milliomos, találkozót szervezett Stokholmban Max Warburg
bankár - II. Vilmos tanácsadója, a német titkosszolgálat főnöke - és
Protopopov, az orosz Állami Duma elnökhelyettese, Grigoríj Rasputin ismert híve
között. (Max Warburg később Hitler bankárja és pénzmosója lett.) A különbéke
eszméjét Rasputinon kívül Stürmer, a minisztertanács elnöke is támogatta. A
hajlíthatatlan Sazonov 1916 júliusában lemondott és a külügyminiszteri tárcát
Stürmer kapta meg. Grigoríj Jefimovics Rasputin, akiről ma is legendák
keringenek, mint megrögzött pacifista, kezdetektől fogva óvni próbálta a cárt
ettől a háborútól. Számos táviratban próbálta meggyőzni a cárt a háború
hiábavalóságáról. Egyre sűrűbben kérte, hogy egy Németországgal kötött
különbékével vessen véget az értelmetlen vérontásnak. Irigyei és ellenfelei
ekkor azzal rágalmazták meg, hogy német kém és állítólag a cárné szeretője, aki
tudvalevőleg német származású volt. Pétervárott, távol a fronttól Rasputin
gyakran megjelent a cári palotában, hogy ezekben a nehéz időkben a cárné
mellett álljon. Férje távollétében a belpolitikai ügyeket ténylegesen Alexandra
cárné, Viktória királynő unokája intézte, Rasputinnal az oldalán. A cárné és
démona. Az uralkodó párt bábuként irányítja egy sötét hatalom, és ez maga
Rasputin-állították a nacionalista körök és a háború támogatói. Rasputin még a
Dumában-az orosz parlamentben-is napirendi pont lett. Heves vita közepette
Poriskievics konzervatív képviselő ezt kiáltotta: „Meddig tűrjük még? Egy kétes
hírű szerzetes nem irányíthatja Oroszországot!” A közönségből egy figyelmes
hallgató úgy érezte, ez neki szólt. A Rasputin hatalmát már régóta irigylő
Félix Juszupov herceg volt az, a cári család távoli rokona. Elérkezettnek látta
az időt, hogy a tettek mezejére lépjen és Rasputin életére törjön. Az idegen
ügynököktől hemzsegő Pétervárott nem volt nehéz segítőkre találnia.
Oroszországnak a háborúból való kiugrása a háborús erőviszonyok jelentős
eltolódásával járt volna azáltal, hogy azily módon felszabaduló német haderők
az antant erők ellen lettek volna átcsoportosíthatók. Az antant ezt semmiképpen
nem engedhette meg és George Mansfeld-Smith Cumming kapitány, a Secret
Intelligence Service igazgatója Londonban is alkalmasnak találta azidőt, hogy
kiadja a parancsot pétervári ügynöküknek Rasputin likvidálására. 1916. december
16.-áról 17.-ére virradó éjjel meggyilkolták Rasputint. A gyilkosság részletes
tervét Samuel Hoare ügynök- Jusupov diáktársa, páholytársa és később Anglia
belügyminisztere- dolgozta ki, bár maga tevőlegesen nem vett részt benne.
Rasputin halálának körülményeit máig legendák övezik. 2004 végén a BBC
bemutatott egy dokumentumfilmet az angol kém-Oswald Rainer-nemrég megtalált
visszaemlékezéseinek felhasználásával. Rainer 1916-ban Samuel Hoare beosztottja
volt Szentpétervárott, ahol részt vett a Rasputin gyilkosság terveinek
kidolgozásában.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1917. február. Harmadik éve tart az első világháború. Nagy
veszteségek a frontokon, milliók pusztulnak el. Éhezés és zűrzavar a
hátországban, lázongás a hadseregben. A nemesség a tábornoki kar egy részével
palotaforradalmat készített elő, hogy II. Miklós cár helyébe testvérét,
Michailt ültessék a trónra. Az antant diplomáciája olyan kormányt akart
teremteni, amelytől nem kellett tartania, hogy külön békét köt, és képesebb
megszervezni a győzelmet. 1916 végén és 1917 januárjában Buchanon angol követ
rá akarta bírni a cárt, hogy engedjen az állami duma többségét alkotó „haladó
blokk” követeléseinek-eredménytelenül.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A
tábornokok összeesküvéssel megbuktatták a cárt, az országban eluralkodott a
káosz, amit utóbb polgári forradalom elnevezéssel illettek. Megalakult a
Georgij Lvov vezette ideiglenes kormány, mely még a cárizmusnál is nagyobb
mértékben függött az antanttól. A front és az ország ellátását, pénzügyi
támogatását az antanttól várták. Az antant követelésére Alexander Kerenszkíj
hadügyminiszter az orosz csapatokat ismét offenzívába vetette, amely újabb
értelmetlen véráldozatokat követelt és teljes kudarcba fulladt. Március 4.-én
megalakult a miniszterek és más magasrangú személyek törvénytelen tetteit
üldöző különleges bizottság. Megkezdődtek a letartóztatások, a Péter-Pál erőd
kazamatái zsúfolásig megteltek, a nép ujjongott. Ha most minden oligarchát és
bankárt leültetnének… úgy tűnt eljött az igazságosztás ideje. Végre rács mögé
kerül mindenki, aki Oroszországot kirabolta és a nép legnemeslelkűbb
választottjai fogják irányítani az országot. A legjobbak legjobbjai, a
legbecsületesebbek, a legokosabbak. A nép ujjongva bontotta le az emlékműveket.
De az Összoroszországi Különleges Bizottságokból hamarosan nem maradt más, mint
egy kurta puskalövés a CSEKA tarkójába és az örömujjongás lelohadt. De akkor
minden ember testvér volt és végre-valahára a hercegekkel és miniszterekkel
egyenlő mércével mérték az egyszerű falusi muzsikot. Legalábbis egy bizonyos
muzsikot. Az a muzsik azonban akkor már halott volt. A világ összes újságjában
róla cikkeztek. Egy orosz parasztemberről van szó, aki mellett Casanova, Don
Juan, Cagliostro vagy Stresemann dicsősége elhalványul. Ezek az emberek ugyanis
nem tudták kiűzni az ördögöt senkiből, nem tudtak gyógyítani, sem visszahívni
senkit a túlvilágról, nem váltottak le minisztert és nem állítottak le
világháborút. Ő volt az első orosz ember, akit az egész világ megismert.
Tucatnyi filmet forgattak róla és ezrével jelentek meg a róla szóló könyvek. A
mai napig-pedig már eltelt száz év-csak találgatni tudunk ki is volt Ő?
Álpróféta vagy szent ember? Megszállott, vagy az ördög megtestesülése, maga az
Antikrisztus? A szibériai vadonból elindult egy orosz muzsik és megoldhatatlan
rejtély lett belőle, egy igazi legenda.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">BENJAMIN
FREEDMAN BESZÉDE<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Amerikai Egyesült Államok politikája meglehetősen bonyolult
volt. Nem kívánta sem az antant, sem a központi hatalmak teljes győzelmét, de
legkevésbé a németekét. Ez Németország hegemóniájára vezetett volna egész
Európában. Az sem volt kizárva, hogy Németország esetleg szövetségre lép
Japánnal az Egyesült Államokkal ellen. Ez volt az oka annak, hogy az Egyesült
Államok semlegessége a háború kezdetétől fogva inkább Angliának kedvezett. Így
tehát Woodrow Wilson elnök pacifista retorikájának és a háborús felek
kibékítésére irányuló beszédeinek akkor még nagyon is valós alapjuk volt: az
Egyesült Államok érdekei azt követelték, hogy Európában két versengő csoport
maradjon. Ha a háború túl hamar eldől, vagy ha túl nagy erő különbséggel
fejeződik be, akkor a további versengés leáll. A hadi-politikai helyzet azonban
módosította Wilson kezdeti elképzeléseit. 1914-1915 telén már világossá vált,
hogy a háború elhúzódik és irdatlan mennyiségű fegyvert és hadifelszerelést fog
igényelni. 1914 novemberében a Morgan bankház képviselője Londonba utazott,
hogy a brit kormánnyal a szövetségesek amerikai hadi megrendeléseiről
tárgyaljon. A nemzetközi bankok számára a háború hatalmas nyereséget jelent.
Arra készteti az államot, hogy újra és újra pénzt kölcsönözzön a magánkézben
lévő központi jegybanktól, kamatokkal terhelve. Wilson elnök tanácsadója - a
Rotschild vérvonalúEdward Mandel House ezredes-és Edward Grey angol
külügyminiszter között lezajlott egy beszélgetés arról, hogy miként lehetne
Amerikát bevonni a háborúba. Grey ezt kérdezte: „Mit tennének az amerikaiak, ha
a németek elsüllyesztenének egy óceánjárót amerikai utasokkak a fedélzetén?”
House válasza az volt, hogy ez akkora felháborodást szülne, ami az Egyesült
Államok hadbalépését eredményezné. Erre 1915-ben New Yorkból útnak indították a
31.000 tonnás Lusitánia nevű hajót, utasokon kívül lőszerrel is megrakva, amely
a németek figyelmeztetése ellenére Írország déli partjaihoz közelített. A
várakozásoknak megfelelően egy német tengeralattjáró 1915. május 7.-én
elsűlyesztette, 1134 ember meghalt, ami ürügyként szolgált a háborúba való
belépésre, már csak a megfelelő időpontot kellett meghatározni. Az antant 1915
elejétől kezdve óriási hadi megrendeléseket tett az Egyesült Államokban, az
amerikai katonai-ipari komplexum előtt óriási piac nyílt meg, beleértve az
amerikai olajszállítmányokat is, mivel az Angol-Perzsa Olajvállalat és a Shell
az igényeket már nem tudta fedezni. Az antant veresége óriási gazdasági kárt
okozott volna az amerikai imperializmusnak és politikailag súlyos csapás lett
volna Wilson elnök személyére, valamint a demokrata pártra is. Az Egyesült
Államok egyszerűen nem engedhette meg, hogy az antant vereséget szenvedjen. A
legbefolyásosabb nagyiparosok és pénzügyi körök-Morgannal és Rockefellerrel az
élen-követelték Wilsontól, hogy támogassa az antant országokat, eladósítva őket
az Egyesült Államok felé. Lansing külügyminiszter 1915. október havában ezt
írta az elnöknek: <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Mac Adoo tárgyalt Önnel arról, hogy komolyabb pénzügyi bonyodalmak
elkerülése céljából kétségtelenül államkölcsönt kell adni azoknak a hadviselő
országoknak, amelyek óriási mennyiségű árut vásárolnak országunkban. Az európai
országok fizetésképtelenségének a termelés csökkenése, ipari depresszió,
tőkefelesleg, munkaerő felesleg, pénzügyi demoralizáció, a dolgozó osztályok
általános elszegényedése és szenvedése volna az eredménye. Az a véleményem,
hogy az egyetlen eszköz, mellyel elkerülhetjük azt a csapást, amely országunk
gazdaságát fenyegeti, a hadviselő országok kötvényeinek széleskörű kibocsátása.
Van elegendő pénzünk, hogy kölcsönt adjunk és kölcsönt kell nyújtanunk.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A rá háruló nyomásnak Wilson nem állhatott ellen, még ha akart
volna sem. Abban az esetben, ha az antantot leverték volna, az Egyesült Államok
kedvező pénzügyi helyzete a hírhedt „Prosperity”-a fellendülés-összeomlott
volna, a vezető ipari és pénzügyi körök által ellenőrzött sajtó pedig az
elnököt tette volna felelőssé. Az a sajtóhadjárat, melyet Németország
kíméletlen tengeralatti háborúja ellen folytattak, jelentős szerepet játszott
abban az agitációban, mellyel az Egyesült Államokat az antant mellé állították
és a háborúba lépés tényét az amerikai néppel elfogadtatták. A német
tengeralattjárók által vívott vízalatti hadműveletek meg akarták akadályozni,
hogy az amerikai áruk özöne az Anglia tengeri fölénye által biztosított
mederben folyjék, vagyis az antant kikötőket ne érhessék el. Németország
korlátlan tengeralattjáró háborúja-mint sajátos hadviselési taktika-hogy
mennyire sikeres volt, érzékelteti a diplomáciai levelezés, melyben így ír
Walter Hiness az Egyesült Államok londoni nagykövete Wilson elnöknek: „A német
tengeralattjárók okozta veszteségek gyorsabban nőnek, mint ahogy a hajók
épülnek az egész világon. A németek nagyon sikeresek. Ha ez sokáig így megy, a
szövetséges haderők kimerülnek. Az utóbbi időben tankhajóink elsűllyesztésével
olyan sok olaj ment veszendőbe, hogy még a Grand Fleet tüzelőanyag ellátása is
veszélybe került.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Fájl: British Emperor 1916.jpg" id="Kép_x0020_9" o:spid="_x0000_i1030" style="height: 327pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 503.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" British Emperor 1916" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image011.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
British Tanker Company egyik első tankhajója, az 1916-ban épített3663 br.
tonnás British Emperor.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Fájl: British Tanker Társaság Flag.JPG" id="Kép_x0020_12" o:spid="_x0000_i1029" style="height: 193.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 293.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" British Tanker Társaság Flag" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image012.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
British Tanker Company 1915-1926 között használt lobogója.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Anglo-Persian Oil Company - amelynek Winston Curchill már
1914-től 51%-ban tulajdonosa volt - 1915-ben 7 tartály-gőzhajóval megalakult
leányvállalata a British Tanker Company Limited tankhajói szállították az
antant haderők számára az olajat. Henry Berenger, a francia hadsereg
hadbiztosságának felügyelője figyelmeztette Georges Clemanceau-t arra a
veszedelemre, amelyet az előre látható olajhiány felidézhet. Az antant
seregeiben az üzemanyag hiány kritikussá vált, Clemanceau ekkor az Egyesült
Államok segítségét kérte. Igy írt 1917. december 15.-én Wilsonnak: </span><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Annak lehetetlensége, hogy olajtartalékainkat
az autóforgalom, a repülőgépek és a motorizált tüzérség ellátására
kiegészítsük, hadseregeink erejét megbénítaná és a szövetségeseket előnytelen
béke megkötésére kényszerítené. E háború döntő pillanatában, amikor a világ
1918 elején a legfontosabb katonai műveleteknek lehet tanúja a francia fronton,
nem hagyhatja Elnök úr, hogy Franciaország hiányt szenvedjen a petróleumban,
mert </span></i><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">az elkövetkező csatákban a
benzin éppen olyan fontos lesz, mint a vér. </span></i><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A benzin
ellátásban bekövetkező fennakadás csapataink</span></i><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">
azonnali bénulását okozná.”</span></i><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A német
tengeralattjárók meglepték a világot, a nyugati fronton pedig az angol katonák
élelmiszer és lőszer nélkül várták az éhhalált. A francia hadsereg megtagadta a
harcot, 600.000-en vesztek oda Verdunnál. Az orosz csapatok menekültek, az
olasz és szerb hadsereg összeomlott, Szerbia hadserege és lakossága már
1915-ben elmenekült. Az első két évben Németország gyakorlatilag megnyerte a
háborút, 1916 végén egyetlen antant katona sem volt Németország területén.
Ekkor Németország békét ajánlott Angliának. Békeegyezményt tárgyalás útján,
amelyet az ügyvédek „status quo ante basis”-nek neveznek, annyit jelent, hogy
adjuk fel a harcot, legyen minden úgy, mint volt. 1916-ban ezt az ajánlatot
Anglia komolyan elemezte. Két lehetősége volt: elfogadni a méltányos német
ajánlatot, vagy folytatni a harcot a végső összeomlásig. Közben a német cionisták,
akik a kelet-európai cionistákat képviselték, az angol háborús tanácshoz
fordultak. Az angol háborús tanácsnál a cionisták kijelentették, hogy a háború
még megnyerhető. Ne adjátok fel-mondták. Nem kell elfogadnotok a kitárgyalandó
békeegyezményt a németektől. Megnyerhetitek a háborút, ha az amerikaiakat
szövetségesként megszerezzük. Garantáljuk, hogy az amerikaiak szövetségesként
belépnek a háborúba, ha a győzelem után nekünk juttatjátok Palesztínát. 1916.
október 19.-én erre vonatkozólag egyezményt kötöttek. Egyszerre minden
megváltozott. A németek iránti szimpátiát és tiszteletet fölváltotta a
németellenes gyűlölet. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">(Forrás: Benjamin Freedman 1961-ben Washington D. C.,
Willard hotelban tartott beszéde.)<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az amerikai nagytőkések
Morgan bankárral és Rockefeller olajvállalataival az élen, az Egyesült Államok
hadba lépését szorgalmazták, reményeiket a német tengeralattjáró támadások
miatt ébredt, és a már akkor is-néhány jelentéktelen lap kivételével-zsidó
tulajdonbanlévő sajtó által szított felháborodásra építették. Európában pedig a
cionisták blokádnak nevezett láthatatlan falat építettek Németország köré.
Felmerült továbbá az a félelem is, hogy Németország tengeralattjáróiról az
Egyesült Államokat esetleg megtámadhatja. Wilson elnök határozottan reagált.
Létrehozták a Háborús Hajózási Igazgatóságot, melynek felügyelete
alárendeltékaz Egyesült Államok összes hajógyárát és a kongresszus 1.3 milliárd
dollárt hagyott jóvá az addig sohasem látott volumenű tartályhajó építési
program végrehajtására. 1916 és 1921 között 316 tartályhajót gyártottak az
USA-ban, 3,2 millió regisztertonna összkapacitással. A háború ellőtt az egész
hajózó flotta összkapacitása épphogy meghaladta a 2 millió regiszter tonnát az
egész világon.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A németek maguk is szolgáltattak okot a velük szembeni amerikai
aggodalmakra és a háborúra. Az angol
hírszerzés elfogott egy táviratot, melyet a mexikói német követhez intéztek.
Ebben a táviratban Zimmermann külügyi államtitkár utasította a német követet,
hogy tegyen ajánlatot a mexikói kormánynak, hogy csatlakozzék Németországhoz,
és támadja meg az Egyesült Államokat. A német kémek és gyújtogatók szintén a
németek ellen hangolták az amerikai közvéleményt. Az észak-amerikai német
kémkedés és olajlétesítmények elleni szabotázs akciók vezetői közül különösen
Franz von Papen tűnt ki, aki a német nagykövetség katonai attaséja volt. (Papen
egyike volt annak a három személynek, akit harminc évvel később Nürnbergben
fölmentettek.) 1916-ra a háború vesztésre állt, az antantot 1917 tavaszán is
több balsiker érte. A tenger alatti háború rendkívül érzékenyen érintette a
hadiszállításokat, beleértve a Rockefeller-cégek, a Shell, és a BTC
olajszállítmányait is, és jelentős károkat okozott. Mindezek tetejébe az
oroszországi februári forradalom következményeként megkezdődött a cári orosz
hadsereg demoralizálódása és felbomlása is, amely a háborús erőegyensúly
felbillenésével fenyegetett. Az antant bizonytalan sorsa arra késztette a
bankárok és olajmágnásoktámogatásával az ősszel újraválasztott Wilsont, hogy
megtegye az utolsó lépést: 1917. április 6.-án hadat üzent Németországnak. Az
amerikai tőke hatalmas áradatként özönlött az antant országokba. Az Egyesült
Államoknak ez 30 millió dollárjába került, amit természetesen a jegybanktól
kölcsönzött.1917. november 2.-án az angol kormány egy bizalmasan kezelt állami
jelentést juttatott el Arthur James Balfour külügyminiszter által és Walter
Rothschild bárón keresztül a cionista világszövetséghez, amelyben a kormány
lényegében megerősíti Palesztínára tett ígéretét. Ez volt a 2.
Balfour-deklaráció. Az amerikai népnek soha nem mondták meg, miért lépett be az
Egyesült Államok ebbe a háborúba, amihez voltaképpen semmi köze sem volt. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Júliusban az angolok 3-400 harckocsival rendelkeztek, és a gyártás
gőzerővel folyt. Ősszel az üzemanyag tartalékok tíz napra voltak elegendők.
Novemberben a Nyugati-fronton olyan égető üzemanyaghiány lépett föl, hogy a
front az összeomlás szélére került, ekkor írta Clemenceau Wilsonhoz címzett
föntebbi segélykérő levelét. 1917-ben a világon összesen 70 millió tonna
kőolajat termeltek. A központi hatalmaknak ebből Galícia, Románia, és
Németország termelése állt rendelkezésre, összesen 1.677.000 tonna
mennyiségben. A többi 68.323.000 tonna Amerikát is beleértve az antantnak
jutott. A nyugati fronton az üzemanyag hiány még így is kritikussá vált, hiszen
benzinfaló tankjai az antant csapatoknak voltak, és a szövetséges csapatok
tankjaikat egyszerűen a harcmezőn hagyták. Clemanceau Tardieu-nak,
Franciaország akkori nagykövetét utasítja, hogy tegye meg az amerikai
segítségre irányuló lépéseket Wilson elnöknél. Ő maga az amerikai elnökhöz a
következő híres táviratot küldte: </span><i><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„E háború döntő
pillanatában, most az 1918. év kezdetén a világ a francia front legnagyszerűbb
hadi műveletének lehetne tanúja, ha a francia hadsereg pillanatig sem forogna
abban a veszedelemben, hogy elfogy a gépkocsik, repülőgépek és a gépesített
tüzérség számára szükséges benzinje. A lanyhaság e téren megbénítaná seregünk
erejét és arra kényszerítené, hogy gyalázatos békét kössünk. Az az átlagos
készlet, amelynek mindig rendelkezésünkre kell állnia, 44.000 tonna, a havi
fogyasztás 30.000 tonna. A látható készlet 28.000 tonnára csökkent. Az a
veszedelem fenyeget, hogy rendkívüli intézkedések nélkül nullára csökken. Ezek
az intézkedések Öntől függnek Wilson elnök úr, ha Ön közbe lép, hogy az
amerikai részvénytársaságoktól 100.000 tonna készletet kapjunk s ez az amerikai
kikötőkben állandóan rendelkezésünkre álljon, hogy a kívánt pillanatban
Franciaországba szállíthassuk.” </span></i><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A segítség 1918 márciusában a
British Tanker Company hajóin a Standard Oil (Rockefeller-féle cég) több
százezer tonna nyersolajának képében érkezett Marseillesbe és Southamptonba.
Március végén a francia hadsereg több mint 170.000 tonna benzinnel és 40.000 tonna
petróleummal rendelkezett, amikor az új támadás megkezdődött. Július 18.-án az
antant döntő támadást indított az üzemanyag hiánnyal küszködő német csapatok
ellen. A német csapatok üzemanyaghiány miatt megbénultak, a szövetségeseket
pedig az amerikai olajfolyam győzelemre vitte.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">A svájci emigrációból áprilisban Szentpétervárra hazaérkezett Lenin, aki
a betervezett forradalom finanszírozására 5-6 millió dollár értékű aranyat is
hozott magával, beváltva a hozzá fűzött reményeket, fellázította az oroszok egy
részét és 1917. november 7.-én kitört a bolsevik forradalom. Az újonnan
megalakult Szovjet Kormány 1917. december 7.-i deklarációja értelmében az orosz
csapatokat ki kell vonni Perzsiából és Törökországból, majd a deklarációt
tényleges intézkedés követte.Lenin beváltva a németeknek tett ígéretét, amiért
elvtársaival Svájcból való hazautazását az ellenséges területeken át lehetővé
tették-egyes párttársaival szembeszállva-megkezdte a németekkel való
béketárgyalások előkészítését. November 21.-én Szovjet-Oroszország követein és
képviselőin keresztül felszólította a hadban álló feleket a béketárgyalások
megkezdésére. December 22.-én Lev Trockíj vezetésével megkezdődtek az érdemi
béketárgyalások és 1918. március 3.-án a lengyelországi Breszt-Litovszk erődben
aláírták a Max Hoffmann tábornok, a német keleti hadsereg vezérkari főnöke
által kidolgozott béketervet. A keleti fronton a háború ezzel véget ért,
egyúttal megnyílt a lehetőség arra, hogy a német csapatokat a nyugati frontra
átcsoportosítsák. Nem sokkal korábban, amikor már látszott, hogy Oroszországra
az antant már nem számíthat, Anglia és Franciaország képviselői Párizsban
találkoztak, hogy volt szövetségesük szétdarabolásáról megállapodjanak.
Eszerint a kaukázusi olajat és a Baltikumot Anglia, a Donyeck-medence szenét,
vasát, és a Krím-félszigetet Franciaország kapta volna. A háború kitervelői
Németországnak azt a szerepet szánták, hogy Oroszországgal összeugrasztva
katonái kaparják ki a gesztenyét a tűzből Anglia és Franciaország számára.
Winston Curchill a „Nagy Háború” c. emlékiratában ezt így fejezte ki: „A
győztes hatalmak számára túl nagy feladat volna, hogy Oroszországot egyedül
támadják meg. Amit mi akarunk megvalósítani, azt csak a németek segítségével
lehet megtenni. Miért ne vennének ők is részt csakúgy, mint mi, a nagy keleti
hadszíntér fölszámolásában?”</span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">
</span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Az
Osztrák-Magyar Monarchia delegációjának cseh vezetője, gróf Ottokar Czernin
később eképpen emlékezett vissza: Az orosz delegáció vezetője a zsidó Adolph
Abramovich Joffe volt. Egy beszélgetés alkalmával Joffe kedvesen rám
mosolyogva, szinte esdeklően így szólt: „Szívből remélem, hogy az Önök
országában is ki fogunk tudni kirobbantani egy forradalmat.” Ez 1919. március
21.-én sikerült is.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">AMERIKAI
KÍSÉRLET AZ OROSZ VASUTAK FÖLÖTTI ELLENŐRZÉS MEGSZERZÉSÉRE<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Jurij Lomonoszov (1876-1952), a Nagy Háború alatt az Orosz Vasutak
vezérigazgatója volt, s egy küldöttséget vezetett Amerikába. Miután hazatért
tanulmányútjáról, gőzerővel nekilátott a vasút megreformálásának, s ennek során
mintegy 2000 mozdonyt építettek.1917 nyarától az antant egyre erélyesebben
követelte Kerenszkíjtől, hogy a forradalommal számoljon le. Kerenszkíjnek
azonban nem volt elég ereje ehhez, így az angol-francia diplomácia
Kerenszkíjből kiábrándulva Lavr Kornyilovot kezdte támogatni. Az ideiglenes
kormány egyre inkább az Amerikai Egyesült Államokra próbált támaszkodni, és
júniusban a 72 éves Elihu Root szenátor vezetésével amerikai küldöttség
érkezett Oroszországba, hogy az ideiglenes kormánynak nyújtandó segítség
módozatait tanulmányozza. Ennek során a cár különvonatán a Transzszibériai
vasútvonalat is beutazták egészen Vlagyivosztokig. Az antant hatalmak sorának
leggyengébb láncszeme a gazdaságilag és technikailag elmaradott és korhadt
feudális-katonai rezsim által vezetett cári Oroszország volt. A hatalmas
birodalom gazdasági jelentőségéről az Egyesült Államok lakossága keveset
tudott, de politikusai, bankárai, és iparmágnásai annál többet. Az 1917
júniusában Oroszországba érkezettamerikai delegációrésze volt egy vasúti
szakértőkből álló bizottság is. John Frank Stevens mérnök-aki a Szuezi-csatorna
építésében is részt vett- vezetésével azt a kérdést tanulmányozták, hogyan
lehetne az előző évben teljes hosszában átadott Transz-szibériai vasút, és
általában az orosz vasútteljesítőképességét növelni. Kerenszkíj kormánya az
Angliától való függőség lazítása érdekében megpróbálta kijátszani az Egyesült
Államokat Angliával szemben, ezért kölcsönt vett fel, ezzel szorosabbra húzva
az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokat. 1917 őszén Anglia, az Amerikai
Egyesült Államok és Franciaország az Oroszországnak nyújtandó „segítség”-re
vonatkozólag hatásköri egyezséget kötött. Az Egyesült Államok az orosz vasutak
átszervezését vállalta magára, Anglia a tengeri közlekedést, Franciaország a
hadsereget. Az egyezményt rövidesen módosították annyiban, hogy a murmani vasút
átszervezésének feladatát Anglia, a nyugati és dél-nyugati vasutakét pedig
Franciaország kapta meg. Ez Oroszország belügyeibe való nagyfokú beavatkozás
volt, azon kívül az ország érdekszférákra való felosztásának és Mackinder
elmélete realizálásaként gyarmati sorba való süllyesztésének kezdetét is
jelentette. A Stevens által vezetett vasúti szakértői bizottság tevékenységének
Rockefeller által inspirált hátsó szándéka is volt az orosz vasutak átszervezésében
nyújtott „segítség”-et illetően. Rockefeller szoros kapcsolatban állt az
amerikai vasútvállalatok tulajdonosaival, és sikerének kulcsa az a felismerés,
hogy az olajszállító infrastruktúrát-beleértve a vasutakat is-uralma alá kell
vonni a versenytársak kiszorítása érdekében. Versenytársai Amerikában sehogy
sem értették, hogyan tudott olyan alacsony árat tartani a fogyasztók felé,
amely alá ők már nem mehettek. A Rockefeller birodalom hatalmáról Allan Nevins
készített hivatalos életrajzot, de ebben a kérdésben ő sem tud segíteni. A
vasúttársaságokkal való szoros kapcsolatáról alig maradt fenn írott dokumentum,
de ez a dolog természetéből fakad, mert egyértelműen kikövetkeztethető, hogy
ezek a kapcsolatok nem voltak egészen jogszerűek, de tisztességesek
semmiképpen. Ezek a kapcsolatok titkos rabatt szerződésekből álltak, mely ebben
a formában voltaképpen a korrupció egy formája. A forgalmi rabatt a
kereskedelmi kedvezmények egy gyakori módja ugyan, de a csalás abban állt, hogy
a kedvezmény kizárólag Rockefeller cégeinek járt. Miután ez óriási botrány
közepette kitudódott, a versenytársak olaját a vasutak nem vették át
szállításra olyan mennyiségben, hogy a kedvezményt ők is igénybe vehessék. A
kedvezmény határát elérő szállításokat valamilyen ürüggyel mindig
visszautasították a vasutak, vagy késleltették. Ily módon a versenytársak
szállítási költségei szükségszerűen nagyobbra adódtak, sőt lényegében a
Standard Oil-nak adott kedvezményeket a kisebb cégekre terhelték, ami az
árversenyben egy idő után biztos bukáshoz, és a cégek Rockefeller általi
fölvásárlásához vezetett. Végül már senki sem szállíthatott olajat Amerikában a
Standard Oil engedélye nélkül. Az orosz vasutakon belül hasonló
kapcsolatrendszer kiépítését tervezték, illetve az ennek legmegfelelőbb vasúti
szervezeti felépítés és üzemi struktúra kialakítását amerikai mintára. Ebben az
időszakban Oroszország második legnagyobb olajtermelője még mindig a BRANOBEL
volt a Shell után, bár az a csapda, amelybe az Orosz Finomítók Úniójának
megalakításával a cég 1912-ben besétált, jelentősen korlátozta termelését. Az
orosz vasutak megreformálását célzó amerikai „segítség” a hadiszállítások
biztosításán túlmenően az orosz olajipar elleni összehangolt támadás volt.
Rockefeller az akkor már érdekszférájába vont kaukázusi olajat akarta
aTranszszibériai-vasúton Vlagyivosztokon át Japánba szállítani. Az eredetileg
megkötött hatásköri egyezség módosításának, vagyis a murmani és dél-nyugati
vasút átengedésének oka az volt, hogy a tervezett amerikai érdekeltségű olajszállításokhoz
ezek ellenőrzésére mégsem volt szükség.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az amerikai átlagember nagyon keveset tudott Oroszország hegy-és
vízrajzáról, ásványi kincseiről, de a Wall Street nagymoguljai és a politikusok
annál többet. Röviddel az 1917. november 7.-ei bolsevik hatalomátvétel előtt az
USA pétervári nagykövete a következő tájékoztató jelentést küldte Washingtonba:
„Amerikai vállalkozók hosszú idő óta érdeklődéssel figyelik Oroszország gazdag
természeti kincseit, hatalmas vízenergia forrásait, és az ország vasútépítési
lehetőségeit. Mindnyájuk felfogása megegyezik abban, hogy a földön ezzel
összehasonlítható más terület nincsen.” Ha ezt a Fehér Ház, a kongresszus, vagy
a szenátus prominens személyiségei közül valaki megerősítve akarta hallani,
csak Herbert Clark Hooverhez kellett fordulnia. Hoover az egykori bányamérnök
akkor még nem volt az Egyesült Államok elnöke, de kereskedelmi miniszter,
valamint Szibéria és a majkopi olajmezők kifosztására alapított „Orosz-Ázsiai
Társaság” elnöke volt. Petrográdon az öregedő Sir George Buchannon helyét az
akkor harminc éves Bruce Lockhart foglalta el, aki maga terjesztette, hogy ő
nem diplomata, hanem kém. Lockhart társaságában érkezett egy másik „diplomata”
is, aki nagyon örült, hogy lehetőséget kapott kiköszörülni tekintélyén a perzsa
olaj megszerzése kapcsán esett csorbát. A „diplomata” nem okozott csalódást
megbízóinak, összeesküvést szőtt, amelynek során egy Kaplan Dóra (vagy Fanni)
nevű anarchista eszer 1918. augusztus 30.-án három lövéssel merényletek
követett el Lenin ellen. (Bár kétséges, hogy valóban ő követte el, lehet, hogy
csak magára vállalta, sőt még a neve sem biztos). Néhány órával később Lockhart
angol követet, Grenard francia konzult, és még néhány összeesküvőt elfogtak.
Vezetőjük azonban elmenekült, majd Londonból új feladatot kapott: A SIS
Dél-Oroszországba rendelte, hogy megszervezze Gyenyikin kémszolgálatát. A
Sistem Intelligence Service oroszországi diviziójának vezetőjét Sidney
Reilleynek, alias Shalomon Rosenblumnak hívták. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Négy nappal azután, hogy Vladimir Iljics Lenin vezetésével a
bolsevikok 1917. november 7.-én Szentpétervárott átvették a hatalmat, a
minnesotai St. Paulban kétszáz vasutas búcsúzott el családjától, hogy San
Franciscóba, majd európába utazzon. Nem Franciaországba tartottak, mint a legtöbb
amerikai, akik az Egyesült Államok európai hadosztályához akartak csatlakozni,
hanem az újonnan létrehozott Orosz Vasúti Alakulat (OVSA) szervezetében a világ
leghosszabb vasútvonala, a Transszibériai-vasút felújításában, üzemeltetésében,
és amerikai mintára történő átszervezésében vettek részt. Még Kerenszkíj
kormánya hívta őket 1917 szeptemberében, mert az első világégés idején az
antant kiemelkedően fontos szerepet szánt a vasútnak a keleti front hadtáp
ellátásában. Ez pedig tökéletesen egybeesett Rockefeller Oroszországgal
kapcsolatos későbbi elképzeléseivel, amelyek szerint orosz olajat szállított
volna Japánba. A sikeres német tengeralattjáró támadások ellehetetlenítették a
balti kikötők használatát, ezért a vasúti hadiszállítás akadozott. A brit szállítmányok
Arhengelszk és Murmanszk felől érkeztek, vasúti kapcsolattal a télen is
fagymentes Murmanszk kikötője rendelkezett. A háborús körülmények között
sebtében épített Murmanszk és Szentpétervár közötti vasúti pálya szakadatlan
karbantartást igényelt, a hadseregben lázongások, a vasutasok körében sztrájkok
akadályozták a vasútforgalom lebonyolítását. 1916-17 telén a vasútforgalom
úgyszólván összeomlott, a hadsereg a szükséges ellátmánynak csak felét kapta
meg. A gazdasági összeomlás szélén álló Oroszország számára a háború
folytatására utolsó lehetőségként az a megoldás maradt, hogy az Amerikából
hajón érkező hadianyag utánpótlást Vlagyivosztokban vasútra átrakva, további
tízezer kilóméteren át vasúton szállítsák az európai területeken állomásozó
orosz csapatoknak. Csakhogy a Transzszibériai-vasút, jóllehet a kornak
megfelelő műszaki színvonalon épült, megsínylette a szegényes karbantartást, és
személyzethiánnyal is meg kellet küzdenie. Az elhasználódott vasúti pályát,
műtárgyakat, jelző és biztosító berendezéseket, távközlő berendezéseket, és
gördülőállományt kellett minden ízében följavítani, a személyzethiányt pótolni,
a végrehajtó vasúti szolgálatot átszervezni. Erre a feladatra az
amerikaitranszkontinentális vasút üzemeltetésében tapasztalatot szerzett
szakemberek igénybevétele látszottleginkább előnyösnek, és az Egyesült Államok
kormánya is ezt szorgalmazta. Az orosz kormány tehát amerikai szakemberek
„segítségét” vette igénybe, a költségek teljes vállalásával. Az Egyesült
Államokban megindult a toborzás, legtöbbjüket Dakotából és Montanából
szervezték be az alakulatba. Ezeknek az államoknak az éghajlata hasonlított
leginkább azokhoz a zord körülményekhez, amelyek Szibériában vártak rájuk. Az
OVSA vezetői összeültek, és Emerson fölszólította a vasút vezetőit, hogy
keressenek olyan önkénteseket, akik hazafias kötelességüknek érzik az OVSA
kötelékében az orosz vasutakon való szolgálatteljesítést. Október elejére már
annyi jelentkezési lap gyűlt össze, ami minden várakozást felülmúlt. A külföldi
szolgálatra alkalmas vasutasok ösztöndíjat kaptak, de legalább tizenkét hónapos
szolgálatra szóló kötelezettséget kellett vállalniuk. A misszió hetvenöt
mozdonyvezetővel és néhány tolmáccsal kiegészítve 1917. november 19.-én
kihajózott San Franciscóból, majd decemberben megérkezett Vlagyivosztokba. Ott
azonban egy fölbolydult, anarchiában fuldokló városban találták magukat, ahol
életük nem volt biztonságban, ezért Japánban, Nagasakiban várták meg, míg
elülnek a zavargások. Egy Harbinban állomásozó, kb. százfős csoport nekilátott
a Transzszibériai-vasút megreformálásához, a misszió többsége azonban csak
1918. augusztus közepén tért vissza Vlagyivosztokba. Az OVSA munkáját több
körülmény is hátráltatta. A cseh, rutén, és szlovák hadifoglyokból álló,
eredetileg a központi hatalmak ellen szervezett cseh légió 15.000 tagja
Vlagyivosztokon át készült elhagyni Szovjet-Oroszországot, de sokan csak
1920-ban érték el Vlagyivosztok városát. Ez idő alatt többször föllángoltak a
cseh-bolsevik ellentétek, és a légió fegyveresei a vasútvonal mentén, a Volgán
túl, valamint Irkutszk körzetében jelentős területeken magukhoz ragadták a
hatalmat. A szemben álló felek között az amerikaiak közvetítettek. Miután a
béke megkötésére irányuló erőfeszítéseket siker koronázta, újabb jelentős feladat
hárult rájuk. Az OVSA tagjai állították helyre a fegyveres konfliktusok
közepette fölrobbantott mintegy száz vasúti hidat, állomásépületet,
széntárolót, vízellátó berendezést, és a vasúti infrastruktúra egyéb
létesítményeit. Az amerikai kontingens egyik vezetője, Benjamin Oliver Johnson
1919 tavaszán apjának írt levelében már némi javulásról számolhatott be: „Ma
nincsen egyetlen amerikai transzkontinentális vonal sem olyan nagyszerű
állapotban, mint a transzszibériai. Az oroszok pedig éppen olyan jó vasutasok,
mint bárhol mások a világon. Jóllehet, még fele annyira sem hatékonyak, mint a
mi embereink, de kitartó, békés természetű, és nagyon jó dolgozók. Viszont a
vezetőség lusta, hozzá nem értő, és becstelen. (…) Komikus történeteket ismerek
számos dél-amerikai hadseregről, amelyekben ötven tábornok jut tíz katonára. Az
orosz vasút is hasonlóképpen működik, és a helyzet komikuma még csak fel sem
tűnik az itteni vasúti tiszteknek. Megszűnik az erkölcs, ha rangról,
előrejutásról, érvényesülési lehetőségről van szó, bizony az állatok sem
viselkednek így.”<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><br />
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az orosz, majd szovjet vasúti vezetés alkalmatlansága csak súlyosbította
az egyébként is kaotikus állapotokat, ráadásul egy bizonyos Szemjonov nevű
fehérgárdistának a szovjethatalom ellen folytatott gerillaháborúját az
amerikaiak is megszenvedték. Szemjonov emberei mozdonyokat és vasúti kocsikat
rekviráltak és szétzilálták a vasúti forgalmat, továbbá megalázó inzultusoknak
tették ki az OVSA tagokat, a durva viccektől a fizikai bántalmazásig. Az
amerikai szakértők bevezették azt a módosított diszpécserrendszert, amely
sikerrel kiváltotta az állomástól állomásig terjedő hatásköri rendszert. Az új
módszer következtében kevesebb lett a késés, általánosságban pedig az orosz
vasúti szakembereket megtanították arra, hogy feladataikat gyorsabban és
hatékonyabban végezzék. 1919 szeptemberétől Kolcsak tábornok a Vörös
Hadsereggel szembeni harcokban sorozatosan vesztes seregei kelet felé keresték
a menekülés lehetőségeit. Omszki központú OVSA tagok egy maroknyi csoportja
naponta 40-45 kolcsakista katonavonatnak biztosított szabad áthaladást. A
menekülők között francia hadviseltek is voltak. A városban látottakról az egyik
amerikai a következőket írta: „November első napjai után minden teljes pánikba,
összevisszaságba, és zavarba fulladt. A hőmérséklet mínusz húsz fok alá
sűlyedt, ez volt a legrémisztőbb bolondokháza, amit el lehet képzelni… Minden
vonal le volt zárva, az összes váltót blokkolták, még a bakterházakkal is
megszüntették az összeköttetést. Számtalan rendezőmozdony leállt, az emberek
megpróbálták a hóból kiásni a kocsikat, amelyekből tífuszban elhunytak tetemeit
húzták elő. A menekülő családok gyerekei halálra fagytak a peronon, az emberek
pedig mindenkinek könyörögtek, akinek csak egy kis hatalma volt, köztük nekem
is, hogy segítsünk rajtuk…(…) Azok a vad, űzött tekintetek, a pánik tükröződött
az arcokon, ahogy a tömeg megrohamozta az indulni készülő vonatokat-minden élelem
és takaró nélkül." <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az amerikai szakértői bizottság egy részének megbízatása már 1917
novemberében, rögtön a bolsevik hatalomátvétel után véget ért, nem kis
csalódást okozva ezzel a Broadway 26. szám alatti Standard Oil irodákban.
Stevens mérnök az Orosz Vasútszolgálati Alakulat /OVSA/ szolgálatában a
Transzszibériai-vasút megreformálásán még egy darabig tovább dolgozhatott, mert
a bolsevikok azt remélték, hogy az Egyesült Államok elismeri az új kormányt, de
nem ez történt, így végül nemkívánatos személyeknek nyilvánították a
jövevényeket. Johnson ugyan rászolgált a szovjet kormány elismerésére, ugyanez
nem mondható el a bolsevikoknak a misszió egésze iránt tanúsított
magatartásáról. Az amerikaiak szerint az OVSA függetlenítette magát a
bolsevista és antibolsevista törekvésektől, és mindig azt cselekedte, ami a
lehetőlegjobb volt Oroszországnak, a szovjet hatóságok ezt nem így látták. Az ő
értelmezésükben az OVSA-tagok propaganda tevékenységet folytattak, az
ideológiai diverzió imperialista ügynökei, és az amerikai imperialisták
bérencei voltak, ezért az orosz nép legitim képviselői-a
bolsevikok-ellenségének tekintették őket. Az orosz/szovjet vasutak javítási és
korszerűsítési munkáinak zömét kétségkívül az OVSA csapatok végezték, de a
szovjetek képtelenek voltak megbocsátani nekik, hogy az amerikaiak
bonyolították le az ellenség, Kolcsak seregének keletre menekítését. Az OVSA
1920-ban hagyta el az országot, tagjainak többsége hazatért az Egyesült
Államokba. Egy kis csoport Oliver Johnson vezetésével a szövetségesek által
megszállt Mandzsúriában még 1923-ig folytatta szakértői és vasútreformeri
tevékenységét, és közreműködött a japán erők kivonásában. A szovjet hatóságok
értékelték Johnson személyes érdemeit, és amikor az amerikai vasúti szakértő
1930-ban visszalátogatott a Szovjetúnióba, felajánlottak neki egy hároméves
szerződést, hogy igazgassa a hatalmas ország vasúti rendszerét. Az ajánlatot
minden kétséget kizáróan Johnson hozzáértése és az orosz/szovjet vasút
működésének mély ismerete indokolta annak ellenére, hogy a kormány
nyilvánvalóan tudott az egykori OVSA vezetőnek a rezsimmel és a társadalmi
rendszerrel kapcsolatos fenntartásairól. Johnson nem fogadta el az ajánlatot, és
még Szibériában megromlott egészségére hivatkozva visszavonult, majd 1932
júniusában St. Paul-i otthonában 54 éves korában meghalt. Rockefeller amerikai
sikereinek kulcsa a vasutak fölötti ellenőrzés megszerzése volt, arra azonban
már nem maradt lehetősége, hogy ezzel a kulccsal az orosz olajra nyíló kaput is
kitárja.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Orosz Finomítók Unióján
keresztül akkor már John D. Rockefeller cégei által befolyásolt oroszországi
kőolaj kitermelés és feldolgozás 1920-ban több mint hetven évre szovjet kézbe
került, a szebb napokat látott BRANOBEL cég napja pedig az államosítással
végleg leáldozott. Rockefeller még így sem járt rosszul, a háborús olajexporton
személyes haszna mintegy 200 millió dollár volt. A Great Game klasszikus
szakasza ezzel lezárult, de a Nagy Játszma még koránt sem ért véget. Miután
Németország kiesett a küzdelemből, Deterding egy lépéssel közelebb került az
1912-ben megvásárolt bakui olajhoz. Útjában már csak egy akadály maradt: a
Sztyepan Saumjan és Dzsaparidze által vezetett harcra kész Bakui Kommün. A
Royal Dutch Shell fölvásárolta a Rothschild-féle BRANOBEL konszern
érdekeltségeit, ellenőrizte a kelet-indiai olajtermelést, amely akkoriban a
legnagyobb ázsiai erőforrás volt. Az Angol-Perzsa Olajvállalattal együtt
kezében volt a Közép-Kelet és Burma valamennyi ismert olajmezője, majd behatolt
Mexikóba, sőt az Egyesült Államokba is. Más angol cégekkel együtt haladva
lépésről lépsre koncessziókat vásárolt egész Közép-Amerikában és Columbiában.
Mértékadó amerikai hazafiak rámutattak arra, hogy az angolok pontosan a
Panama-csatornával szemben szereztek koncessziókat, a sárga sajtó pedig
gyűlölködő hangon riadót fújt. A</span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"> vasutak olajlobbinak való kiszolgáltatottságát érzékelteti az a
tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok vasúthálózatának kevesebb, mint 3%-a
van villamosítva ma is. A nagyvasúti villamos vontatás lényegében az elővárosi forgalom lebonyolítására korlátozódik, a hosszú
transzkontinentális vasútvonalak a XXI. században is dízel vontatással
üzemelnek, hatalmas piacot biztosítva ezzel a gázolaj számára. Amerikában a
hajózás mellett a vasutak a legnagyobb gázolaj fogyasztók. Ha az amerikai
szakértői bizottságokon múlna, akkor a Transszibériai-vasút ma sem lenne
villamosítva.</span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"> </span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">LÁTHATATLAN
FAL NÉMETORSZÁG KÖRÜL<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1916-ban Németország területén egyetlen antant katona sem volt, a
hadviselés terhei az országot így is alaposan meggyengítették. Nem a Vilmos
császár által megálmodott „Nagy Idők”, hanem a pusztulás szélén állt az
üzemanyag ellátás területén.1917-ben összesen kis híján 70 millió tonna
kőolajat termeltek a világon. Ebből Ausztria, Galicia, Németország, Románia, olajkútjaiból
1,5 millió tonna állt a központi hatalmak rendelkezésére. A fennmaradó cirka
68,5 millió tonna olajat az antant használta fel. Az antant tudta, hogy az
olaj Németország számára is létkérdés. Ezért folytak végsőkig kiélezett harcok
minden frontszakaszon, ahol olaj volt a földben. Románia hadbalépésekor ezért
lélegzett föl megkönnyebbülten Németország, és a tábornokok azonnal a román
olajmezők elfoglalását tűzték ki hadicélul. Az új hadszínterekről szóló első
győzelmi jelentések között ez a jövendőmondásszerűen fogalmazott újsághír volt
olvasható: „Hálásak lehetünk Romániának, hogy passzivitását feladta.”Az
újságolvasók rövidesen a hála okát is megtudhatták: „Románia gazdag természeti
kincsei hadseregünk ütőereje szempontjából nagy fontosságúak. Most győzedelmes
hadseregünk veszi birtokába Románia gabonáját és olaját.” Az olajat illetően
azonban a vasutasok gyanakodtak. Észrevették, hogy több anyagszállítmányt
indítottak Romániába, mint amennyi tartálykocsi onnét érkezett. Az Angol és
Francia mérnökök és katonák a németek bevonulása előtt alapos munkát végeztek a
Román olajmezőkön. Lerombolták a fúrótornyokat, felrobbantották a finomítókat,
tönkretették az összes olajlétesítményt. A németeknek két évükbe és rengeteg
pénzébe került a román olajipar talpraállítása olyan mértékben, hogy a háború
ellőtti termelésének 70%-át elérje. Amikor ezzel elkészültek, a német vezérkart
ugyanaz a kudarc érte, mint a tankok építésével: a német hadigépezet már
leállt. Az olaj valójában nem Romániából érkezett. A bolgár összeomlás
következtében a romániai olaj kicsúszott a központi hatalmak kezéből és az olaj
elvesztésével megállíthatatlanul sodródtak a katasztrófa felé.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
ellátási hiányok egy részét a hadigazdaság irányítói igyekeztek pótolni. Egy
bizonyos dr. </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Bergius kísérleteket folytatott ugyan a szénből üzemanyag
előállítására, de a kísérletek még kezdeti stádiumban voltak, az ipar számára
hasznosítható megoldás kidolgozása még nagyon messze volt. Az összes
minisztériumból, törzsparancsnokságról, közlekedési vállalattól behozatali
kérelmek érkeztek a kormányhoz. Olajon kívül szükség volt még rézre, nikkelre,
mangánra, bőrre, kaucsukra, gyapotra, zsiradékra, gabonára, vágómarhára, szinte
mindenre, és pénzre, sok-sok pénzre. A cionisták, betartva az angolok számára
Palesztina megszerzéséért tett ígéretüket, Amerika
hadbaléptetésével hátbatámadták Németországot. Németország körül láthatatlan fal
épült, amelyet blokádnak neveznek. A Németország elleni gazdasági háború
körülbelül 763.000 halálos áldozatot követelt a polgári lakosság köréből. A
veszteségek valószínűleg még nagyobbak lettek volna, ha néhány kalmár lélek föl
nem fedezi, hogy a blokád kijátszása útján az ellenséggel való kereskedéssel
remekül lehet keresni. A Francia kormány tudta, hogy Sir Basil Zaharoff spanyol
közvetítők útján a német tengeralattjáró-flottát üzemanyaggal látja el.
Németország jó árat fizetett érte aranymárkával, de a Zaharoff-féle gázolaj
fabatkát sem ért. Jó angol-francia hazafihoz méltón Zaharoff olyan silány
minőségű gázolajat szállított a németeknek, hogy tengeralattjáróik dízelmotorja
az Atlanti-óceán kellős közepén leállt és mozgásképtelenekké válva áldozatul
estek az angol torpedórombolóknak. A kalmárok lelkiismeretesebbek voltak,
tisztességes üzleteket kötöttek az ellenséggel. Nagy súlyt helyeztek a
jóminőségű árura és a vevő megelégedettségére. A satisztikák sokmindent
megvilágítanak. Jelen esetben a semleges Dánia, Hollandia, Norvégia, Svédország
kereskedelmi statisztikája. Dánia pl.alig 3 millió lakosával 1913-ban 47.480
tonna növényolajat hozott be. 1915-ben a blokád ellenére ez a mennyiség 71.766
tonnára emelkedett. Dánia fő szállítója a szállítmányok számát a háború
előttinek négyszeresére emelte ugyancsak a blokád ellenére. A semleges kikötők
közvetítőkereskedői átirányították áruikat és továbbexportálták oda, ahol a
világpiaci ár négy-ötszörösét is megfizették. Németországnak nagy mennyiségű
növényi zsiradékra volt szüksége, nem csak a hadsereg és a polgári lakosság
ellátása miatt. Növényi zsiradékok alkották a gliceringyártás alapanyagát,
amely a nitroglicerin egyik alapanyaga, az pedig a dinamit alkotója. A
dinamitnak köszönhette Alfred Nobel a vagyonát, a kultúrvilág pedig a
Nobel-díjat.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Gyapot kellett a gyorstüzelő fegyverekhez szükséges füstnélküli
lőporhoz és a tengeri aknák és torpedók töltetének előállításához. Az angol
gyapjúszövők a gyapotot az ördög szálának nevezték, mert elvesztették a
kenyerüket miatta. Az angol kalmárok „King Cotton”-nak hívták. A növényi olajok
mellett lőgyapotot is szállítottak az ellenségnek. A három skandináv ország
gyapotimportja 409,7%-al nőtt 1913 és 1915 között, az angol export ugyanezen
országok kikötői felé ugyanezen időszakban 742%-ra emelkedett. Ne gondolja
bárki is, hogy a skandinávok a gyapotot felhalmozták. A kiviteli statisztikák
bizonyítják, hogy Svédországból pl. tranzitforgalomban 1913-ban 236,5 tonna
gyapotot szállítottak Németországba, 1915-ben pedig már 76260 tonnát. A
Keleti-tengeren át irányított gyapotszállítmányok mutatója az 1913. évi 1-hez
viszonyítva 1915-ben 322-őt tett ki. A tiltott áruk listája legalább olyan
hosszú, mint az angol kereskedők adószámlája. Sem a kakaó, sem a kávé, de még a
tea sem hiányzik róla, de még a német élőhal importnak is olajszaga volt. Az
utolsó békeévben importált 150.000 tonna élőhallal szemben a harmadik háborús
évben-blokád ide vagy oda-350.000 tonna élőhalat szállítottak Németországnak a
három skandináv országból. A skandináv halászflottának is, amely merészen a
blokádon kívül kereste fel a halászhelyeket, a Royal Dutch Shell szállította a
dízelgázolajat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ellenséggel folytatott rendszeres kereskedelem-amely a második
világháború/olajháború alatt az ellenséggel folytatott nagykereskedelemnek csak
szerény főpróbája volt-sokáig nem maradhatott titokban az angol nép előtt. A
jól bevált Secret Intelligence Service helyett, amely nem csak „lovagias
ügyek”kifürkészésével volt elfoglalva, Sir Alexander Hendersont bízták meg,
hogy Hollandiában és Skandináviában felderítse a való helyzetet. Ugyanakkor
összeült hírhedt blokádvitájához az angol alsóház is. Hogy a vita milyen
irányban haladjon, azt Sir Edward Grey mindjárt a megnyitáskor kijelölte:
„Néhány számadattal kell foglalkoznom, amelyet a sajtó dobott a köztudatba, és
amely a semleges országokon átszivárgó árumennyiségekről torz és valótlan képet
ad.” A következő szónok azonban a témánál maradt és így válaszolt: „Tudjuk,
hogy sok olyan áru, amely nem embereknek vagy állatoknak fontos, hanem
lőszergyártásra szolgál, megtalálja útját Németországba.” Sir Alexander
Henderson, aki útjának eredményéről a felsőházban már beszámolt, óvatosabban
mérlegelte szavait. Az ellenséggel folytatott kereskedést nem ismerte el
nyíltan, de nem is tagadta. Ezt mondta: „Meg vagyok róla győződve, hogy
jelenleg kevés dugáru kerül át…” Erről azt gondol az ember, amit akar.
Rockefelleri megfogalmazás volt. A kormány meg volt elégedve Hendersonnal, aki
érdemeinek elismeréseként lord lett. Egy kényelmetlen kérdés még ide tolakodik:
mivel fizetett a háborúban kimerült Németország az ellenséggel folytatott
kereskedelemben? A német bankárok kereskedelmi partnereiknek aranymárkában,
aranydollárban, vagy aranyfontban fizettek, csakúgy, mint a boldog békeidőkben,
a gazdasági fellendülés idején.Papírpénzt felajánlani meg sem próbáltak. Jó, de
honnét volt dollárjuk és fontjuk? Bizonyos berlini bankárok felkérésére az
angol külügyminisztérium futárai Skandinávián keresztül nagyobb dollár és
fontösszegeket juttattak Berlinbe. Röviddel a háború befejezése előtt még egy 5
millió fontos tétel érkezett a Deutsche Bank trezorjaiból a Jilderlim-akció
keretében a mezopotámiai támaszpontra. „A török hadszíntereken az eredményes
hadviseléshez, a mérhetetlen utánpótlási nehézségek miatt a németek Jilderlim
számára még különleges rendeltetésű összegeket utaltak át aranyban, éspedig
ötmillió fontot.” Ezt az átvevők egyike tanúsítja emlékirataiban, aki nem volt
más, mint Otto Liman von Sanders tábornok, a Törökországi Német Katonai Misszió
vezetője.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">(L.
Sanders: Öt év törökországban.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A HÁBORÚ
MÉRLEGE<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1914 nyarán Németország haderő terén messze le volt maradva,
intenzív fegyverkezésével csak hátrányát igyekezett behozni, amit a háború
során sohasem sikerült elérni. Az Oroszországgal való békekötés kitartó
szándéka és a háború kitörésekor fennálló haderő terén gyengébb poziciója
igazolja, hogy Németország nem támadó szándékkal fegyverkezett, és II. Vilmos
császárt fondorlatos módon beugratták a háborúba. Theobald Bethmann-Hollweg
kancellár Németország második embere, a londoni Rotschild-ház akkori vezéreinek
anyai ágon első unokatestvére, és a nemzetközi fináncoligarchia németországi
helytartója volt. Annak érdekében, hogy Németország egészen biztosan hadat
üzenjen, a háború kitörése előtti napokban rávette a császárt, hogy Norvégiába
utazzon, ahol a londoni Rotschild-ház tagjaival találkozott. Bethmann-Hollweg
kancellár célja az volt, hogy a császár távollétében szabad kezet kapjon a
mozgósítás elrendeléséhez, és a hadüzenetek elküldéséhez. Két nap múlva
Oroszország titokban mozgósítást rendelt el annak ellenére, hogy Vilmos császár
táviratban próbálta Miklós cárt lebeszélni a háborúról. Ekkor a Berlini Helyi
Tudósító (Berliner Lokalanzeiger) c. lap főszerkesztője külön számot adott ki
azzal a valótlan hírrel, hogy II. Vilmos elrendelte a német hadsereg és flotta
mozgósítását. Sazonov orosz külügyminiszter, noha tudta, hogy a hír valótlan,
arra használta föl ezt a hazugságot, hogy Miklós cárt lebeszélje a Vilmossal
való egyezkedésről, ami sikerült, a cár július 31.-én nyilvánosságra hozta az
orosz hadsereg és flotta mozgósításának hírét, miközben az már 24.-én titokban
megtörtént. Franciaország július 30.-án védelmi készültséget rendelt el, majd
augusztus 1.-én 03 óra 45 perc és 04 óra között mozgósították az egész francia
hadsereget. Németország csak augusztus 1.-én 17 órakor rendelt el mozgósítást.
Bethmann-Hollweg kancellár teljesen fölöslegesen augusztus 1.-én 18 órakor
Németország nevében táviratilag hadüzenetet küldött Oroszországnak, két nap
múlva, augusztus 30.-án pedig Franciaországnak, hogy feltétlenül biztosítsa
Németország hadbalépését, mégpedig támadóként. Az első lövéseket szerb csapatok
adták le 1914. július 27.-én. A Rotschild-unokatestvér Bethmann-Hollweg
kancellár által eküldött hadüzenetek képezték aztán az alapját annak a ma is
élő hazug vádnak, hogy Németország és szövetségese, Ausztria-Magyarország
felelős a világháború kirobbantásáért. Pestiesen szólva Vilmos császár és
szövetségesei elvitték a balhét. Józan paraszti ésszel átgondolva már egyébként
is gyanús, hogy egy uralkodó elleni merénylet az egész világra kiterjedő
háborús konfliktussá terebélyesedett, de a világ jelenlegi rendje ma is erre a
hazugságra épül. Németország „bűne” valójában az volt, hogy gazdaságilag
sikeres volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború kitörésekor fennálló erőviszonyok bizonyítására közöljük
az alábbi kimutatást, amely a háborús felek haderejét szemlélteti a személyi
állomány létszáma szerinti, fegyvernemenkénti, és országonkénti bontásban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Hadseregek békeállományba január 1914. Ha látni egy nagyobb kép, kattintson rá." id="_x0000_i1028" style="height: 186pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Hadseregek békeállományba január 1914. Ha látni egy nagyobb kép, kattintson rá" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image013.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háborúban résztvett országok hadseregeinek személyi állománya
1914 januárjában.(„A Nagy Háború földrajza.” New York 1919.)<o:p></o:p></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Fegyvernem<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Antant haderők<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Központi hatalmak<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Gyalogos
hadosztály<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">192<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">138<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 2;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Lovas hadosztály<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">47<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">22<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Könnyű
ágyú<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">10.482<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">8640<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 4;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Nehéz
Ágyú<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">684<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">743<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 5;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Géppuska<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">5476<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">3900<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 6;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Repülőgép<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">336<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">274<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 7; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Kormányozható
léghajó<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">5<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">9<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háborús felek hadereje fegyvernemenkénti bontásban<o:p></o:p></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Franciaország<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Németország<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Oroszország<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Szerbia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Belgium<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Anglia<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Ausztria-Magyar<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 1;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Hadsereg
fő<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">763.820<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">866.026<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">1,29 M<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">361.747<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">47.603<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">250.000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">424.258<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 2;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Sorkatona
fő<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 3;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Géppuskával<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">1720<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">2200<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">2250<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">220<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">120<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">140<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 4;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Tábori
ágyúval<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">3500<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">5124<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">5550<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">400<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">340<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">270<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 5;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">75-ös
ágyúval<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">4000<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 6;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">65-ös
ágyúval<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">128<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 7;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Nehéz
ágyúval<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">308<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">575<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">300<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">60<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">90<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">168<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr style="mso-yfti-irow: 8; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Repülőgép<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">125<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">200<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">100<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">24<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm; text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">66<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A haderők megoszlása 1914 első felében országonkénti bontásban <o:p></o:p></span></div>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoNormalTable" style="border-collapse: collapse; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr style="mso-yfti-firstrow: yes; mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-lastrow: yes;">
<td style="padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal">
<br /></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">(Forrás: Botos László: Versaillesi határozatok átvizsgálása)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az első világháború/olajháború okait és kitörésének körülményeit
összegezve kijelenthetjük, hogy bár az összes érintett nagyhatalomnak és
területrabló kapzsi szomszédainknak mind megvoltak a maguk önző motivációi, de
a háború kirobbantásáért közvetlenül az eseményeket a háttérből manipuláló
angol titkosszolgálat a felelős. A háború kitervelői maguk sem gondolták, hogy
ily mértékben eszkalálódik, és több mint négy évig elhúzódik. Úgy gondolták,
hogy az általuk kívánt területi átrendeződés néhány hónap alatt, legfeljebb
1914 végéig lezajlik. Anglia és Oroszország mindenképpen meg akarta akadályozni
a Berlin-Bagdad tengely kiépítését és Németországnak a Közel-Kelet olajához
való hozzáférését, ehhez pedig az Osztrák-Magyar Monarchiát és az
Oszmán-Birodalmat szét kellett zúzni. Az R.G.D. Laffan által fölvázolt katonai
doktrina, miszerint Szerbia kicsi, de kemény és harcias, és ez a harcias kis
szalag képes elvágni a Németország-Ausztia-Magyarország-Bulgária-és az Ottomán
Birodalom alkotta egybefüggő szövetségi rendszer kialakulását, kellő
magyarázatot ad arra is, hogy az angolszász hatalmak miért elfogultak még száz
év múlva is Szerbia javára. R.G.D. Laffan 1917-ben megjelent „The Serbs” c.
könyvében dicshimnuszokat zeng a hős szerb népről, akiket oly sikeresen kihasznált
Anglia geopolitikai céljainak eléréséhez, de némi lelkiismeretfurdalás is
motiválhatta, amiért a szövetségesek magára hagyták Szerbiát 1915-ben. A
könyvet 1989-ben újra kiadták, de nem az eredeti előszóval. R. G. D. Laffan
katonai doktrinája és Mackinder elmélete a kulcs, amely kinyitja a megértés
kapuját azok számára, akik az első világháború konkrét okait, és mai életünkre
gyakorolt hatásait próbálják megérteni. Az egész világháború győzedelmes
megvívásának kulcsa a Balkánon volt, a központi hatalmaknak csak utána kellett
volna nyúlni. Erich von Falkenhayn tábornok 1915 decemberében, Szerbia
összeomlása után befejezettnek tekintette a balkáni hadjáratot, végzetes hibát
követve el azzal, hogy nem aknázta ki az elsöprő győzelmet. A háború egyik legfényesebb
harci eseméne volt Constanta városának és kikötőjének elfoglalása. Hogy
Mackensen, a zseniális német hadvezér milyen páratlan bravúrral hajtotta végre
ezt a kiemelkedő haditettet, arról bőséges híradással szolgáltak a napilapok,
de csak futólag tettek említést a bőséges román olajexportról. 1906-ban kezdték
építeni a három párhuzamos, kb. 15 cm belső átmérőjű csőből álló, 300 km hosszú
olajvezetéket, mely a Kárpátok, Bacau, és bocani petróleumgyárainak értékes
termékeit szállította egyenesen Constanta európai színvonalú
petróleumkikötőjébe. Innen tankhajók vitték Marseilles-be, Southamtonba,
Hamburgba, és Rotterdamba. A fényes győzelmeknek ki nem használása olyan
tények, amelyek végzetes hibának bizonyultak a háború kimenetele szempontjából,
másrészt viszont ékes bizonyítékát adjákannak, hogy a tengelyhatalmak nem
hódító szándékkal háborúztak. Ha már háború volt, a Balkánon kellett volna
kikényszeríteni a vérontás győzelmes befejezését, nem a nyugati fronton. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">(Faragó László: Szerbia összeomlása 1915-ben.)</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Szerbia egy fontos pozíciót elfoglaló gyalog az európai sakktáblán, aki
nagyhatalmaktól fedezve leütötte a királynőt. Ehhez jött még Oroszország
klausztrofóbiája, az agresszív amerikai Rockefeller-féle Standard Oil
cégcsoport terjeszkedési törekvése. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Magyarország szempontjából, nem a háború okait, hanem a befejezését követő területveszteséget tekintve szerepe lehet egy érdekes körülménynek: A századforduló
környékén sokáig úgy hitték, hogy a galíciai olajrétegek folytatásaként
Magyarország alatt hatalmas olajmezők húzódnak, amelyek révén Európa
olajnagyhatalma lehet. Ennek a koncepciónak megfelelően a Rotschild család
bécsi ága finanszírozásával fölépült és 1891-ben átadták az ennek a
koncepciónak megfelelően alaposan túlméretezett fiumei olajfinomítót. Az
össz-szláv egyesülési törekvéseken kívül a feltételezett olajmezők
megszerzésének vágya is motiválta szomszédainknak azt a mohó igyekezetet,
amelynek eredményeképpen Magyarországból nagyjából Pest megye területe maradt
volna. Nagy-Britannia a háború után a San Remóban tartott osztozkodó
konferencia határozatával területet, olajat, a brit protektorátus intézménye
által pedig befolyást szerzett az általa létrehozott lojális államokban a
Közép-Keleten. Anglia olyan elégedett volt, mint a macska, aki fölfalta a
kanárit. Németország tehetetlenül nyúlt el a ringben. Wilson elnököt közismert
idealizmusa sem gátolta meg abban, hogy igényt formáljon olyan piszkos
dolgokra, mint a közép-keleti, vagy orosz olaj megszerzése. Rockefeller épphogy
elkezdte Oroszországgal kapcsolatos terveit megvalósítani, számításait
keresztülhúzta az 1917. november 7.-i bolsevik forradalom, mely a jobb sorsra
érdemes BRANOBEL-t is elsodorta. A zsákmány azokat illette, akik vérüket
hullatták Mezopotámia olajmezőin, és akik őrt álltak a perzsa olajhoz vezető
úton. Az 1880-as évek közepétől három Titán ádáz küzdelmet folytatott a bakui
olajmezők kizárólagos birtoklásáért: az orosz BRANOBEL, az amerikai Standard
Oil, valamint a BNITO és a MASUT, amely nem szerzett olyan hírnevet az olajiparban,
mint riválisai, de mögötte állt a Dreyfuss & Rotschild Bankház. Tudott
dolog, hogy Rockefeller 1883 óta összejátszott a Rotschildokkal. Rockefeller
tudott a Németország és szövetségesei ellen szőtt háborús tervekről, de nem
tudott a Rotschildok által szintén előre megtervezett és kirobbantott orosz
bolsevik forradalomról. Az antant számára veszni látszó háború megmentése
érdekében Rotschildék arra számítottak, hogy az orosz bolsevik forradalom
Németországra is átterjed majd, egyrészt. A II. Összoroszországi Szovjet
Kongresszuson Lenin kijelentette: „Nem ringatjuk magunkat illúziókban, de
reméljük, hogy az összes hadviselő államban rövidesen kitör a forradalom…”
(Ennek a nagyobb ívű tervnek volt része a 133 naposra sikerült Magyar
Tanácsköztársaság létrehozása is 1919. március 21.-én.) </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A magánhatalommá
szerveződött nemzetközi fináncoligarchia számára az olaj kiváló eszköznek
bizonyult a folyékony aranyra épülő civilizációnk kiszolgáltatottságának
kihasználásával a világ vagyonának koncentrálására. A BNITO olajának
elszállítására építtették 1883-ban Rotschildék a Baku és Batumi közötti 800
km-es Transz-Kaukázusi-vasutat, és ők építtették ki Batumi kikötőjét az akkori
világ legnagyobb és legkorszerűbb olajtermináljává. A három Titán küzdelmében
minden elképzelhető harci cselekmény, megállapodások, hitszegések, intrikák,
szabotázs akciók, rágalmazás, ipari kémkedés, és ezek összes kombinációja
előfordult. Másrészt ebben a könyörtelen harcban, amelyben a BRANOBEL 1912-ig
nyerőre állt, Rotschildék és Rockefeller nagyszabású tervet szőttek, amely
találkozott az angol és orosz politika, valamint a nemzetközi fináncoligarchia
többi szereplőjének érdekeivel. Ez a terv a Közép-Kelet és Európa területi
átrendezését, Oroszország természeti kincseinek megszerzését és az olajpiac
felosztását tartalmazta, háború kirobbantása által. A terv amilyen gonosz,
olyan zseniális volt. Miközben mindenki a bakui olajüzletből való részesedésért
küzdött, furcsa módon a Rotschild család kiszállt a jól jövedelmező bakui
olajüzletből, még a háború előtt. 1911. decembr 8.-án Sir Henry Deterding, a
Royal Dutch Shell fő részvényese és de Rotschild Freres előszerződést kötött a
BNITO és a MASUT<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>átruházásáról, 1912.
február 21.-én pedig végleges adásvételi szerződést írtak alá. Ennek értelmében
a BNITO és a MASUT 22.136 millió rubel, azaz 58.881 millió frank értékben a
Shell tulajdonába került. Megköttetett a történelem addigi legnagyobb üzlete.
Rockefeller számára a háborús átrendeződés a bakui olaj által az orosz és japán
piac megszerzését jelentette volna, de Rotschildék őt is kijátszották. A
forradalom utáni államosítással a BRANOBEL megszűnt, a Shell és a Standard Oil
kiszorult Bakuból, Rotschildék pedig a Lenin által szorgalmazott, a
hadigazdálkodást fölváltó NEP (Novaja Ekonomicseszkaja Polityika - Új
Gazdaságpolitika) fedőnév alatt banki ügyletekkel visszaszivárogtak a bakui
olajüzletbe. A Standard Oil of New Jersey később Sztálin alatt megvásárolta a
kaukázusi olajmezők egy részét, és finomítókat épített, amelyeket sohasem államosítottak.
Lenin, Trockíj, és Sztálin a Rothschildok embere volt, de Sztálin eltért a
forgatókönyvtől. A Kongresszusi Közlöny 1919. szeptember 2.-i száma szerint
Elihu Root szenátor és pénzember 20 millió dollárral támogatta az oroszországi
bolsevizmus végső győzelmét. Arsene de Goulevitch, a cári hadsereg egykori
tábornoka „A cárizmus és a forradalom” című könyvében arról ír, hogy a bolsevik
forradalom kulcsszereplői nem Lenin fölfegyverzett banditái voltak, hanem
bizonyos angol és amerikai bankárok. A Rotschildok pénze a Kuhn & Loeb
Bankon keresztül folyt a forradalomba. Nem mellékes körülmény az sem és sok
mindent megmagyaráz, hogy Clemenceau tanácsadóját és belügyminiszterét, Georges
Mandelt eredeti nevén Jeroboám Rotschildnak hívták.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="http://freepages.military.rootsweb.ancestry.com/~worldwarone/WWI/TheGeographyOfTheGreatWar/images/Figure16-Page19.jpg" id="_x0000_i1027" style="height: 339pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 408pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Figure16-Page19" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image014.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">1918
októberében véget ért a háború, és november 11.-én Compiegne-ben egy vasúti
kocsiban aláírták a fegyverszüneti szerződést. A háború kimenetelét döntően
befolyásolta, hogy a háború utolsóéveiben megjelent a harckocsi. A hadviselés
mindig is a találmányok szülőanyja volt. A benzinnel és gázolajjal hajtott, mai
szemmel nézve primitívnek tűnő tankok azonban lenyűgöző újdonságként hatottak a
fronton mindazzal szemben, amit a némethadsereg felvonultathatott a szövetséges
csapatok tankjai ellen. A britek mintegy 2800 db különböző típusú tankot
gyártottak és vetettek be a nyugati fronton, a franciák kb. 4800-at.
Teherautókat csapatszállító járműveket, lánctalpas vontatókat is használtak.
Ezek a korábban kifejlesztett lánctalpas traktorok továbbfejlesztett változatai
voltak és főleg a nehéztüzérség ágyút vontatták ilyen módon. Repülőgépeket
eleinte csak felderítésre használtak, a háború előre haladtával azonban
alkalmazási körük kiszélesedett. A légcsavar és a géppuska szinkronizálásának
problémáját sikerült megoldani, így 1915-től a repülőgépeket már géppuskával is
felszerelték. 1915 nyarán a holland Antony Fokker megalkotta az első szinkron géppuskát
a németek és Manfred von Richtofen számára, aki az első világháború
legsikeresebb német pilótájaként Vörös Báró néven vált ismertté. A
szinkronizálás problémáját hamarosan az antant haderők is megoldották és
alkalmazták. Megjelentek az első bombázó repülőgépek is és a háború végére a
légierő önálló fegyvernemmé és benzifogyasztóvá fejlődött. A hadművészet is
továbbfejlődött. A technikai fejlődés eredményeit összhangba hozták a katonai
tervezéssel és beillesztették a hadtudomány eszköztárába. A békekötés után 23
helyen voltak olajlelőhelyek a világon. Legjelentősebbek: Egyesült Államok,
Mexikó, Szovjet-Oroszország, Holland Indonézia, Perzsia, Lengyelország,
Románia, Burma, Albánia.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="Franczia hadi automobilok" id="Kép_x0020_2" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 228.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 5in;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Franczia hadi automobilok" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image015.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Franczia
hadi automobilok”<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1918 novemberébenNémetország kapitulált, Párizs lázban égett, a
katonák annyit tudtak, hogy végre hazamehetnek, már aki élt még, és hogy
Németország elvesztette ezt a háborút. A templomokban megkondultak a harangok,
a házakon, ablakokban, kirakatokban, kávéházak, és szállodák felett a Rockefeller
olajával kivívott győzelem zászlai lobogtak a késő őszi szélben. A Hotel
Crillon mogorva épületének zárt ajtói mögött, és a francia külügyminisztérium
tágas szobáinak lefüggönyözött rejtekében a győztesek képviselői máris
hozzáláttak az engesztelhetetlenség és a bosszú romboló munkájához. A Quai d’
Orsay vörös szalonjában, Pichon francia külügyminiszter fogadótermében már ott
tolongtak a békekonferecia résztvevői: Woodrow Wilson az Egyesült Államok
elnöke, Robert Lansing amerikai külügyminiszter, Henry White nagykövet, Edward
House ezredes, Bliss tábornok, Lloyd George brit miniszterelnök, és kíséretében
Balfour külügyminiszter. Aztán Georges Lemenceau, a győztes Franciaország
miniszterelnöke és hadügyminisztere, André Tardieu, a francia-amerikai hadügyek
különmegbízottja, valamint Foch Marshall, a szövetséges haderők főparancsnoka.
1918 decembere az előkészítő munkálatokkal, ismerkedésekkel,
dossziérendezgetésekkel, és a csinosnál csinosabb balkáni kurtizánokkal való
szórakozással telt el. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">1919 szilveszterén Londonban diplomaták, kormánytisztviselők, magas
rangú katonák, a hadi gazdálkodás vezetőivel győzelmi ünnepségre gyűltek össze.
A vendégek között volt Sir Henry Deterding is, akit épp most emeltek „Knight of
the British Empire”-ként bárói rangra. Fehér mellényes udvari egyenruháján
kitüntetések csillogtak, gyémántok szikráztak. Bonaparte Napóleon csak egy
kitüntetést-a becsületrend csillagát-viselte egyenruháján, az Olaj Napóleonja
azonban három csillagot viselt, és ezek közül a becsületrend csillaga volt a
legjelentéktelenebb. Elégedetten mosolygott, és mint vérbeli üzletember gyors
kalkulációt végzett: 69 millió font osztva 30 millióval, az több mint két font
per fő. A Shell ennyit keresett a Nagy Háború, I.világháború,
I.világháború/olajháború, vagy akárhogyan nevezett háború harmincmillió
áldozatán. A Standard Oil Company of New Jersey Deterding mellett ülő
képviselője sem volt rosszabb fejszámoló, neki a következő számolási feladat
adatott: 460 millió dollár osztva 30 millióval az tizenöt dollár per halott.
Lord Curson of Kedleston, Grey külügyminiszter utódja, az Olaj Napóleonjainak
köszöntésére magasra emelte poharát: „A jövő fogja beigazolni, hogy a
szövetségesek győzelmüket a hömpölygő olajnak köszönhették.” Lloyd George,
Anglia miniszterelnökének köszöntője betetőzött mindent: „Igyunk azoknak az
emlékezetére, akik azért haltak meg, hogy mi annál jobban élhessünk.”
Mindhárman némán köszöntötték a polgárháborúban vergődő Oroszország kapuit
döngető intervenciós csapatokat, és gondolatban talán kiegészítették Lloyd
George köszöntőjét… „és igyunk azok egészségére, akiknek majd ezután kell még
meghalniuk.” <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A tulajdonképpeni munka csak 1919. január 18.-án kezdődött el,
amikor Versailles-ban sor került a békekonferencia ünnepélyes megnyitására.
Voltak olyan hangok, amelyek javasolták, hogy a konferenciát Londonban tartsák,
de ezt az ötletet elvetették. Az üdvözlő beszédet Raymond Poincaré, a Francia
Köztársaság elnöke tartotta: „A győzelem teljes, most már csak az van hátra,
hogy e győzelem minden gyümölcsét learassuk Önökkel együtt.” Majd féktelen
mulatozás, lakomák, parázna tivornyázás az előkelő hotelszobákban, szalonokban,
hónapokon át. Kifelé, a külvilág felé pedig, megkezdődött a diplomáciai
színjáték.<span style="mso-spacerun: yes;">
</span><span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
hivatalos történetírás szerint Európa első világháború/olajháború utáni sorsát
a békekonferencia nagyjai, a győztes hatalmak vezető politikusai, vagyis
Woodrow Wilson, David Lloyd George, Georges Clemenceau, és az olasz Vittorio
Orlando határozták meg. Ők alkották a Négyek Tanácsát. Ezt a testületet - mely
a döntéseket formálisan meghozta - nevezték Legfelsőbb Tanácsnak is. Valójában
mindannyian mellékszereplők, vagy inkább bábok voltak ebben a diplomáciai
komédiában. Az olasz miniszterelnök, Orlando kivételével mind szabadkőművesek
voltak. E vezetők kiválasztásánál a háttérben meghúzódó igazi döntéshozók arra
is ügyeltek, hogy a háború alatt, illetve a békekonferencia idején csak olyan tisztségviselők
kerülhessenek be a „szövetséges és társult hatalmak” legfelsőbb vezetésébe,
akik befolyásolhatók, ill. zsarolhatók. Mind a „négy nagynak” volt valami
rejtett sötét folt a múltjában (visszaélések, csalás, erkölcsi eltévelyedés),
amelynek napvilágra kerülésétől rettegtek. Ha meg akarjuk érteni, hogy mi
történt, és miért történt, nem a főszereplők személyére, hanem a mögöttük álló
második emberre kell koncentrálnunk, úgy a háború kitörésének körülményeit,
mint az azt követő béketárgyalásokat illetően. Mikor a győztes hatalmak
Versailles-ban összegyűltek, a valódi döntéshozók is elküldték bizalmi
embereiket a tárgyalásokra, hogy azok kimenetele biztosan az ő céljaknak
megfelelő legyen. Az amerikai küldöttséget formálisan Wilson elnök vezette, valójában
azonban csak statiszta volt Mandel House ezredes mellett, aki a Lusitania
elsűllyesztésének tervét kiagyalta. House ezredes rendkívül befolyásos ember
volt, a háborús színjáték egyik rendezője és kulcsfigurája. 1912 óta
rendszeresen fölkereste az európai hatalmak kormányait, és látogatásait a
háború alatt is folytatta. A békekonferencia idején hatalma csúcspontján állt.
Ő volt a legkeresettebb ember. Nagykövetek, miniszterelnökök, és delegátusok
naponta felkersték a Hotel Carltonban lévő lakosztályában. A másik kulcsfigura
Bernard Baruch volt, aki bár tanácsdóként volt feltüntetve, valójában ő
képviselte az amerikai pénztőke vezérkarát Versailles-ban. Vele érkezett
Amerikából 117 (!) zsidó személy is. Baruch a háború alatt az Egyesült Államok
Hadiipari Hivatala vezetőjeként 200 millió dollárnyi haszonra tett szert,
feladata most a jövedelmező kormánymegrendelések szétosztása volt.
Nagy-Britanniát a közismerten labilis személyiségű David Lloyd George
képviselte. Elmaradhatatlan kísérője, Sir Philip Sasson, Mayer Amschel
Rothschild leszármazottja most is vele volt, aki a brit Privy Council, azaz a
Titkos Államtanács tagja ekkor. Sasson Lloyd George titkáraként tevékenykedett
a konferencián, így a legtitkosabb tanácskozásokon is részt vett. A francia delegációt
Clemenceau miniszterelnök vezette, tanácsadója és belügyminisztere Georges
Mendel volt, aki születésekor még Jeroboám Rotschild névre hallgatott. Mendel
(Rotschild) a politikusok között szupersztárnak számított. A nagyokat kísérő
szakértők, néha harmincan is, órákig várakoztak összezsúfolódva az
előszobákban. A nagyhatalmak vezetői zárt ajtók mögött tárgyaltak
Versailles-ban, a kisebb államoknak nem volt szavazatuk a döntésekben. Lansing,
az Egyesült Államok külügyminisztere találóan utalt is erre 1921-ben kiadott
emlékirataiban: mindenki csak titkolózva és suttogva beszélt nagy jelentőségű
kérdésekről. A nyílvános gyűléseken már elintézett kérdések fölött döntöttek.
Az egyezkedés és alkudozás zárt ajtók mögött folyt. A békekonferenciának nem
volt előre meghatározott szerkezete, napirendje, hanem elfogadott eljárási rend
nélkül ült össze. A döntéshozók egy pillanatig sem gondoltak felelősségük
súlyára, döntéseik emberi sorsokat derékba törő következményeire. A tapasztalat
hiánya, a tájékozatlanság, lelkiismeretlenség, részrehajlás, végzetesen
jellemezték ezt a konferenciát. Azon kevesek, akik tisztán látták a helyzetet,
és megfontolásra érdemes tanácsokkal szolgáltak, kétségbeesetten tapasztalták,
hogy bírálataikat, javaslataikat sorra visszautasítják. Raymond Poincaré, a
Francia Köztársaság elnöke, Győzelem és fegyverszünet c. munkájában beismeri,
mennyire megdöbbentette Clemenceau tájékozatlansága. Szerinte a „Tigris” sok
mindenről valóban nem tudott, és sok mindenről megfeledkezett. A legfontosabb
kérdésekben teljesen tájékozatlan volt, az eléterjesztett szakanyagot
egyáltalán nem ismerte. Két rögeszméje vezérelte: Elzász-Lotharingia régi
határainak visszaállítása, és az „antidemokratikus” Osztrák-Magyar Monarchia
megsemmisítése. Clemenceaut ezen a két témán kívül semmi más nem érdekelte. Az
angolokat Közép-Európában csak a román kőolajforrások izgatták, az olaszokat az
adriai kérdés kötötte le. Wilson csak rögeszméjének élt: az „igazságot”
hirdette a népeknek, vele szemben mindenki bókolt, a háta mögött viszont
kinevették. Akonferencia egyik szellemi irányítója André Tardieu, Bratianu
román miniszterelnök bizalmasa és legjobb barátja volt, aki a
határmegállapítási javaslatok kidolgozásával megbízott albizottság elnökeként
mindenben szabad kezet kapott. Rendelkezett a cenzúrával, tetszése szerint
manipulálhatta a világsajtót, amit a csehekkel és a románokkal együtt
irányított. A zsákmányra éhes kis szövetségesek óriási területeket követeltek,
egyikük egészen Berlin közeléig, másikuk Erdélyen át Budapestig akart
terjeszkedni. A csehek folyosót akartak Magyarországon át, amely lehetővé
tenné, hogy egyesüljenek Jugoszláviával. A szerbek le akarták nyelni Albániát,
az olaszok pedig Fiumétől Törökország közepéig akartak uralkodni. A
megvesztegetést végző ügynökök hada pedig rohant az újságok szerkesztőségébe,
hogy országaik legképtelenebb követeléseit készpénzért propagálják. A
versailles-i békekonferencia küldötteinek zöme nem látogatta rendszeresen az
értekezlet üléseit. Azon kevesek pedig, akik komolyan vették feladatukat és
megjelentek a fő-és albizottságok ülésein, többnyire ugyanannak a monoton
színjátéknak lehettek szem-és fültanúi, mivel az üléseken többnyire mindig
ugyanazok szólaltak fel. A tisztességes és kíváncsi delegáltak egyike volt
Henri Pozzi, aki a háború előtt és után a Le Temps munkatársa és az Agence des
Balkans szerkesztője volt. Versailles-i időszakában két éven keresztül rengeteg
jegyzék, okirat, tanácskozás az ő jelenlétében fogalmazódott, illetve történt.
Pozzi a fő-és albizottsági ülésekről lejegyezte többek között, hogy komoly vita
nem is volt. Lansing 1921-ben kiadott emlékirataiban megjegyezte:<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">„A nyilvános üléseken
mindenki tudta, hogy a vitákat csak a karzat számára rendezik. Minden csak
szemfényvesztés volt.” 1919. május 8.-án, miután egyhangúlag elvetették azt a
felvetést, hogy népszavazással döntsenek a vitás területek – Erdély, Délvidék,
Felvidék, Kárpátalja - hovatartozásáról, a nagyhatalmak delegáltjai, az Ötök
Tanácsa kijelölte a Monarchia, illetve Ausztria-Magyarország utódállamainak
határait. Mégpedig úgy, hogy a legilletékesebb, Magyarország képviselőit meg
sem hívták a békekonferenciára. Az egyik rangos brit résztvevő, Harold Nicolson
így számolt be Magyarország kivégzéséről 1933-ban megjelent Peacemaking
(Békekészítés) 1919 című visszaemlékezésében: „Délelőtt az osztrák határok záró
felülvizsgálata, reggeli után a Rue Nitot-ba hajtok, hogy Balfourt
felkészítsem. Itt Marie de Medicis mosolya alatt kell az Oszrták-Magyar
Monarchia sorsáról a legutolsó fokon dönteni. Ebben a szobában születik meg a
végleges döntés, nehéz drapériák és a szélesre tárt kertre nyíló ablakok
mellett, amelyeken keresztül behallatszok a szökőkutak és a kerti locsolók
csobogása. Magyarországot ez az öt előkelő úriember fogja feldarabolni,
hanyagul és felelőtlenül szétszedni, miközben a víz az orgonabokrokat öntözi és
a szakértők aggodalmasan figyelnek, mialatt Balfour szunyókál, Lansing erdei
manókat rajzol a jegyzetfüzetébe, Pichon pedig elterpezkedik a széles
karosszékben és pislog, mint egy bagoly… Erdéllyel kezdik néhány sértő
szóváltás után, amelyet teniszlabdához hasonlóan ütöget egymáshoz Tardieu és
Lansing, délig leamputálják magyarországot. Ezután áttérnek Csehszlovákiára,
miközben a nyitott ablakokon keresztül zümmögnek a legyek, és Magyarország
északról, valamint keletről is meg lesz csonkítva… Ami a jugoszláviai határt
illeti, a bizottságok jelentését változtatás nélkül elfogadják. Ezután jöhet a
tea, és a habcsók.” <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Magyarországot nem megbüntették, hanem kivégezték. Ahogy Tardieu
fogalmazott: „Magyarországgal szemben nincs szükség semmiféle kíméletre.”
Történelmi tény, hogy a Magyar Királyságot az első világháború/olajháború
kitöréséért felelősség nem terhelte. Az 1920. évi békeszerződés delegációi
mégis egyedül Magyarországot ítélték el, a megtorlás még Ausztriát sem érinti. </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; text-align: center;">A háború
elérte másik célját: Magyarország szétdarabolását.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az eltelt egy évszázad alatt a legyőzött államok közül egyet sem
sújtottak oly kegyetlenül, mint hazánkat. Az a 101 ágyúlövés, amely november
11.-én 11 órakor az első világháború/olajháború végét jelezte, voltaképpen
jeladás volt a háborús évek alatt kidolgozott újrafelosztási tervek
megvalósítására. A Közép-Kelet felosztásának első terve, a Sykes-Picot
egyezmény eredeti formájában nem valósult meg, elsősorban azért, mert az
oroszországi bolsevik forradalom vezetői nyilvánosságra hozták, és
elhatárolódtak tőle. Anglia viszont katonai jelenlétével deklarálta, hogy nem
hagyja kicsúszni kezéből a térséget, amelynek hasznosítását a Turkisch Petroleum
Company nevű multinacionális olajvállalaton keresztül kívánta realizálni. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Osztozkodni azonban nem csak a Közép-Keleten, hanem másutt is kellett.
Noha Franciaország csaknem az egész olajvagyont lefoglalta Galíciában, a
Standard Oil így is tekintélyes részt kapott, és Romániában is növelte
jelenlétét. Mexikót kb. felében osztották meg. Elnökök jöttek, elnökök mentek
mialatt a Standard Oil of New Jersey és a Royal Dutch Shell hívei önfeledten
küzdöttek egymással. Mexikóban azelőtt is volt már jónéhány forradalom, de most
még gyakrabban fordultak elő, mert fölbukkant egy harmadik erő: a mexikói
nemzeti mozgalom, amely Mexikó számára is követelt olajat. Az angolok és
amerikaiak kiegyeztek, hogy a forradalmárok ellen közösen lépnek fel.
Forradalmak sora következett: Madero Giaz ellen, Huerta Madero ellen, Carranza
Huerta ellen, Pancho Villa és Zapata Carranza ellen. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Venezuela
olaja viszont csakis és kizárólag Deterdingé lett. </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Ha egy be nem avatott ember a nemzetközi olajkereskedelem
statisztikájához nyúlt, különös dolgot vehetett észre: A világ legnagyobb
nyersolaj importőrje akkoriban Curacao szigete volt. Hogyan lehetséges ez? Ez a
pici sziget kisebb területű, mint Berlin városa, lakossága pedig század része
annak. Sőt, az a kitűnő likőr, amely nélkül Caracao nevét a világ nem ismerné,
nem is ott, hanem Hollandiában készült. Hogyan volt lehetséges, hogy ez a pici
sziget 1930-ban 16 millió tonna nyarsolajat importált, holott Anglia
olajfinomítói számára ugyanabban az évben mindössze 1,8 millió tonnát,
Németország pedig 333.000 tonnát hozott be? 1930-ban ez a kis sziget csaknem 2
millió tonna benzint vitt ki, többet, mint az Egyesült Államok, és ezen kívül
11 millió tonna dízel és fűtőolajat, vagyis háromszor annyit, mint az USA, és
két és félszer annyit, mint Perzsia és Holland-India együttvéve. Hogyan lehet
ez? Úgy, hogy ezeknek az olajtermékeknek alapanyagául szolgáló nyersolajat a
szomszédos Venezuelából szállították, és Deterding szigetén finomították.</span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"> </span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Az
amerikai kontinens ismert olajlelőhelyeinek nagyrésze is fel volt már osztva.
Az angol társaságoké lett Venezuela, Argentína, és Mexikó egyik fele. Az amerikaiaké
lett Columbia, Peru, és Mexikó másik fele. A Dél-Amerika közepén, Paraguay és
Bolívia között rejtőző mocsaras, szakadékos Gran Chaco kérdése még nem volt
eldöntve. Nincs ott sem út, sem vasút, sem városok, de még népesség is alig. A
Parapiti-folyótól 170 km-re délre fekszik a Villa Montes nevű terület, ahol
gazdag olajforrásokról tudtak.</span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Bolíviában is voltak még eldöntetlen hovatartozású olajforrások. Ezeket
már a Standard Oil termelésbe vonta, de a terület régóta angol fennhatóság
alatt állott, ezért a végleges rendezés érdekében az érdekeltek háborút
viseltek. Az USA egyik ismert szenátora, Huey Long, Luisiana diktátora a
magának tulajdonított területen érvénytelenítette a szövetségi törvényeket, és
hétszáz felfegyverzett emberből álló testőrséggel vette magát körül. Ez a Huey
Long, akit aztán mégis meggyilkoltak, fölállt a szenátusban, és egyik
beszédében kijelentette, hogy a Gran Chacóban dúló háborút Rockefeller milliói
finanszírozzák. Csak persze a másik oldalról is finanszírozta valaki…</span><span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "times new roman", serif; font-size: 14pt;">Nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az első világháború nagyrészt
az olajért folyt és az olaj nyerte meg. Sokat mondogatták akkoriban Curzon of
Kedleston - India későbbi alkirálya - megjegyzésére utalva, hogy a
szövetségeseket egy olajhullám vitte győzelemre vagy, hogy a győzelem egy
olajhullámon úszva érkezett. Ennek feltételeit az Egyesült Államok-javarészt
John D. Rockefeller olajával-teremtette meg, ahol a kőolaj kitermelés az első
világháború végén már a világtermelés 60%-át adta. A kitermelésnek ez az
emelkedése bármilyen nagynak látszott is akkor, teljesen elhalványul annak
fényében, ami az első világháború óta napjainkig végbe ment.</span></div>
<br />Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-32305047499896076882015-02-14T23:06:00.055-08:002023-02-08T00:32:55.397-08:00DREZDA BOMBÁZÁSA ÉS AZ I. G. FARBEN<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br />
<img src="https://www.bibliotecapleyades.net/imagenes_titulos/sociopol_igfarben.gif" /><br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> DREZDA BOMBÁZÁSA ÉS AZ I. G. FARBEN </span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Drezda a
második világháború előtt az egyik leggyönyörűbb, és hetedik legnagyobb városa
volt Németországnak. Ezért sok drezdai úgy hitte: a szövetségesek megkímélik
majd városukat, és a háború utáni német állam új fővárosa is lehet talán. Ezért
a szükséges óvintézkedéseket nem tették meg, nem jelöltek ki menekülő
útvonalakat mint pl. Hamburgban, és a várost nem védte földi légvédelem sem.
1944 őszétől már egyre gyakrabban volt légiriadó a szász nagyvárosban. Az első
bombatámadást 1944. augusztus 24.-én szenvedte el a város környéke, amikor a
Drezdától nyugatra fekvő Freital olajipari üzemét és a város délnyugati részén
levő Gittersee nevű városrészt támadta a szövetséges légierő. Sir Robert
Saundby, a British Bomber Command helyettes parancsnoka nem hitte, hogy Drezda
bombázása katonai szempontból szükséges lenne, ezért amikor a bombázásra
utasító parancs megérkezett, ez annyira zavarta, hogy kérdést intézett a
Légvédelmi Minisztériumhoz. Kérdését Churchillhoz továbbították, aki éppen
Jaltában tárgyalt. A válasz: utasítás volt Drezda bombázására, az első adandó
alkalommal. A drezdai akció néven elhíresült fő csapást 1945. február 13.-án,
közvetlenül a Jaltai-konferencia után indították a Royal Air Force
nehézbombázói, gondosan kidolgozott terv alapján, amely hatalmas tűzvihar
előidézése volt. A célpontot, amely a belváros volt, először céljelző bombákkal
jelölték meg. Az első céljelző bombát, amelyet egyidejűleg készített felvétel
is dokumentál, a RAF bombázói 250 m magasból dobták Németország legnagyobb kórházterületére.
Este fél tízkor az angol királyi légierő összesen 1049 Avro Lancester és De
Havilland Mosquitos típusú bombázója két egymás utáni hullámban repült Drezda
fölé, és kevesebb, mint öt perc alatt több mint 3460 tonna hagyományos és
gyújtóbombát dobott a légvédelem nélküli városra. A német légvédelem tehetetlen
volt, mivel a szövetségesek egész nap elterelő hadműveletekkel tévesztették
meg, a készülő támadás irányát elrejtve. A három óra múlva végrehajtott második
támadást úgy időzítették, hogy a környező városokból helyszínre érkező segítség
és a tűzoltók is áldozatul essenek. A második hullámban újabb 529 Lancester
támadt a már fáklyaként égő Drezdára, és az angol gépek ezúttal 1590 tonna,
kizárólag gyújtóbombát szórtak le. A cél ismét a város szíve volt. A nyolc
kilométerre fekvő Luftwaffe repülőteret, noha a világítóbombák fényében jól
látható volt, mellőzték az angol repülők, megtartva bombáikat Drezdának,
miközben egy bombázási szakértő irányította a repülőket Drezda még nem égő
külvárosaihoz. A foszforos gyújtóbombák zöme a sűrűn beépített történelmi
városrészre hullott, ahol a szőnyegbombázás mindent letarolt, lényegében csak a
puszta falak maradtak, azok is alig, és a három-négy emelet magas romhalmazon a
pokol tüze égett. A hazatérő repülők 400 km távolságból is látták a pokol
fényeit. A következő két napban az amerikai légierő Flyng Fortress és B-17-es
bombázókkal további négy támadást hajtott végre az égő, füstölgő Drezda ellen,
amelynek során az amerikaiak 3900 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobtak le a
belvárosra. Két nap alatt a hagyományos robbanóanyaggal töltött bombákon kívül
7560 tonna nagy erejű magnézium, termit, klorin-trifluorid, és
fehérfoszfor hatóanyagú bombát dobtak le. Az Arthur Harris nevével fémjelzett
koncepció szerint a város legsűrűbben lakott belső negyedeit szőnyegbombázással
támadták, az egyetlen cél a halálos áldozatok lehető legnagyobb száma volt. Az
utcákat elborító több emelet magas romhalmazok miatt közlekedni még gyalog sem
lehetett, a kénköves pokolként lángoló városból kivezető egyetlen járható út az
Elba partján vezetett, és ezt az életbe vezető keskeny ösvényt a
vissza-visszatérő alacsonyan szálló amerikai repülőgépek még napokon át
géppuskázták. A kísérő vadászgépeket utasították, hogy ereszkedjenek le háztető
magasságba, és lőjenek mindenre, ami mozog.
Az amerikai Air Force mindezzel még nem elégedett meg, március 2.-án és
április 17.-én újból bombázták a várost. Ez utóbbit csak az angol történészek
jegyezték fel, az amerikaiak nem említik. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
legnagyobb, és a mai napig sem lezárt vitát a halottak száma jelenti. A drezdai
akció során a bombázások következtében elhunytak becsült száma meglehetősen
széles skálán mozog, a még mindig erős politikai nyomás alatt tartott
történészek 40-50 ezer közé teszik a porrá, hamuvá, és füstté vált emberek
számát. Ez a becslés a bűntudattól sem mentes angol történészektől származik, s
e valószínűtlenül alacsony számmal szemben több realitása lehet a Joseph
Göbbels vezette Reichsministerium für Volksaufklarung und Propaganda nevű
minisztérium egyik, 1945 áprilisában Berlinbe küldött jelentésének, amely 300
ezer halottról szólt. Göbbels a halottak magas számát arra használta fel, hogy
bosszúra, kitartásra, és további harcra buzdítsa a kivérzett és reményvesztett
német népet. A szovjet politikusok és hadvezérek 4-500 ezer halottról
beszéltek, hogy a Vörös Hadsereg megszállása alá került Kelet-Németországban és
a területén létrehozott Német Demokratikus Köztársaságban fenntartsák a
bombatámadások okozta angol és amerikaellenes hangulatot. A németek 600 ezer
vagy még több halottról is beszélnek fennmaradt iratok, személyes beszámolók,
visszaemlékezések alapján. A legtöbb becslés 200-300 ezer halottat említ.
Konrad Adenauer, a háború utáni nyugatnémet állam, a Német Szövetségi
Köztársaság első kancellárja egy 1955-ös interjúban 250 ezer halottról beszélt,
a Vöröskereszt 275 ezer elhunytat tüntetett fel egy belső használatra kiadott
jelentésében, a német polgári védelem egyik volt vezetője pedig 202.400
megtalált és gyűjtőhelyekre hordott halottról ír emlékirataiban. Egy másik,
akkoriban a polgári védelemnél szolgált későbbi német katonatiszt, aki a
Bundeswehrtől ment nyugdíjba az 1950-es évek végén, 253 ezer megtalált
halottról ír feljegyzéseiben, ő az embereivel 35 ezer halottat tudott
azonosítani, ennyinek állított ki halotti bizonyítványt. A második világháború
során egyetlen más alkalommal sem pusztítottak el ennyi idő alatt ennyi embert,
még a Hiroshima és Nagaszaki elleni atomtámadásokban sem. A brit
területbombázási direktívával (Area Bombing Directive) szemben már korábban is
megfogalmazódtak kritikák, a „drezdai akció” kiértékelése után pedig teljesen
nyilvánvaló, hogy az Európa több országából Drezdába menekült polgári lakosság
ellen 1945. február 13.-án és 14.-én végrehajtott szőnyegbombázás volt az
emberiség történetének egyik legbrutálisabb háborús bűncselekménye. Mégis erről
a szörnyűségről, máig sem láthatunk a jól cenzúrázott médiában egyetlen képet
vagy híradást sem, mint ahogy a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két amerikai atombombáról, vagy a
vietnámi háborúban ledobott amerikai napalm-bombák tonnáinak ezreitől szénné
égett vietnámiakról sem. Vagy arról, hogy 1945. május 23.-án és 25.-én, amikor Japán már majdnem vereséget szenvedett és készen állt a háború befejezésére (Svédországon és Portugálián keresztül erre három kísérletet is tett), 500-nál is több B-29-es nehézbombázó 4500-5000 tonna gyújtóbombát dobott Tokióra, melyekről ma már tudjuk, hogy napalm volt. </span><span style="font-size: 18.6667px;">Japánban több ember halt meg napalmtól, mint a két atombombától (100.000 fő), amiről a tankönyvek semmit sem írnak.</span><span style="font-size: 14pt;"> </span><span style="font-size: 18.6667px;">A médiától és</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">az iskolai oktatástól be kell érnünk néhány felszínes és félrevezető, az okokat elfedő, bulvárhírszerű ismertetéssel. </span><span style="font-size: 18.6667px;">A napalm gyártástechnológiáját - amelyet a közvélemény évtizedeken át a koreai háború újdonságának hitt - 1942-ben írta le a Harvard Egyetem hat szerves kémikusa Louis Fieser vezetésével, aki a háború idején a Gibbs-laboratórium vezetője is volt. Elsőként a Cameron Co. kezdte el gyártani Cleveland-ben, a háború alatt ez a cég volt a legnagyobb napalmszállító, a későbbiek viszont szégyenlősen meghúzódnak az árnyékban. Noha a háború befejező szakaszában már széleskörűen alkalmazták, a napalm gyártástechnológiáját csak 1944-45-ben dolgozták ki véglegesen. Alden White vezérőrnagy szerint, aki ebben az időben az amerikai hadsereg vegyészeti hadtestének főnöke volt - "a második világháború alatt a légierők számára a vegyészeti hadtest által kidolgozott gyújtóbombák ... az egyik leghatásosabb hadviselési eszközt jelentették." Az Egyesült Államok a vietnámi háború időszakáig 250 millió gyújtóbombát gyártott, amelyekből 50 milliót bobtak le az ellenség területén. "Hatvanhat japán katonai központra - amelyeknek lakossága összesen mintegy 20 millió fő volt -, a támadó repülések során több mint 100.000 tonna gyújtóbombát dobtunk le - írja White a továbbiakban - Japán öt nagyvárosában több mint 100.000 négyzetmérföldnyi területet perzseltünk fel, a városi központokban pedig az épületek több mint 40%-át semmisítettük meg gyújtóbombákkal. Európában az amerikai gyújtóbombák által okozott tűzvészek nagyobb károkat okoztak a német birodalom nagyvárosainak, mint a robbanóanyagok." Japánban a "sűrített benzin" annyira hatásos volt, hogy "az ellenfél békekötés céljából puhatolózni kezdett már az első atombomba ledobása előtt is." (Georges Fischer: Gyújtóanyagok és hadviselési eszközök, New York, 1946.) A vegyészeti hadtest kifejlesztett egy nagyon hatékony kazettás bombát is, amelyet csak egyszer vetettek be Vietnámban, a napalm azonban az amerikai hadműveletek központi elemévé lett - amiből mintegy 388.000 tonnát dobtak le a térségben - és a vitnámi háború szimbólumává vált. 2003-ban Irakban a Szabadság Hadműveletben, az Egyesült Államok tovább erősítette a napalm félelem szülte tekintélyét Mark 77 MOD típusú tűzbombái által. </span><span style="font-size: 14pt;"> </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div><div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">De miért bombázták hát Drezdát, amikor a háború már minden kétséget kizáróan eldőlt, mégpedig ilyen kiemelkedő brutalitással? Az angolok rögtön kijelentették, hogy
Drezda nagy iparváros volt, nagy lőszergyárakkal, és ezt az amerikai újságok
hűen átvették. Csakhogy ez nem volt igaz. Valójában radar és egyéb elektromos alkatrészeket gyártottak
8-15 km távolságra a város központjától, néhány kisüzem repülőgép alkatrészeket
és kisebb fontosságú cikkeket gyártott, de egyetlen ilyen üzem sem szerepelt
a támadó szövetségesek célpontjai között. A britek többek között azzal is
próbálták kimagyarázni a példátlanul barbár drezdai pusztítást, hogy az angol
városok, pl. Coventry 1940. november 14,-i német bombázását akarták ily módon
„ellensúlyozni.” Coventryt azon a napon 449 német bombázó támadta meg, 4330 ház
részben vagy teljesen összedőlt, és 554 ember vesztette életét. A drezdai
pusztítással ezt még összehasonlítani sem lehet, a németek pedig angol földre
gyújtóbombát sohasem dobtak. A londoni levéltárakban megtalálhatók és ma már
tanulmányozhatók azok a titkosítás alól feloldott iratok, amelyek bizonyítják,
hogy a Churchill vezette angol kabinet már jóval a Luftwaffe Nagy-Britannia
elleni légitámadásai előtt eltervezte a bombázásokat Németország városai ellen.
De az angolok nem csak tervezték, hanem 14 hónappal a Coventry angol város
elleni német bombázás előtt már bombáztak német városokat. Négy nappal a
második világháború kitörése, és két nappal az után, hogy Nagy-Britannia hadat
üzent a hitleri Németországnak, 1939, szeptember 5.-én angol bombázók
berepültek Wilhelmshaven és Cuxhaven fölé, ahol a katonai létesítményektől
mentes, sűrűn lakott belső városrészeket bombázták. Ezt az első angol
légitámadást követték az 1940. január 12.-i és az 1940. március 20.-i
légitámadások más német városok ellen, és csak ezután fél évvel később
bombázták a németek első alkalommal Coventryt, és a többi angol várost. A másik
csúsztatás, amit inkább lehet hazugságnak nevezni, az volt, hogy a szovjetek
kérésére bombázták szét Drezdát. Az idők során erre a hazugságra is fény
derült, amikor a Jaltai-konferencia jegyzőkönyveit nyilvánosságra hozták.
Kiderült, hogy a Szovjetúnió ugyan kérte, hogy a szövetséges légierő bénítsa le
Berlin és Lipcse gócpontjait, de Drezdát nem említették, sőt még vissza is
utasították Drezda bombázását, amire Churchill jóváhagyásával kérte a
szovjeteket a RAF vezetése. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">(Benjamin
Colby: Twas a famous victory – Decepcion and Propaganda int he War with
Germany, Arlington House Publishers, 1974. USA.)<o:p></o:p></span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://gabrielbcn.files.wordpress.com/2009/05/wwii-bombing-cc-gordonr.jpg" /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: center;">
<img src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSg5yS0LcGDKhz0NXrNAT7igvNPzD-SktRvVFqf9mjClEnvl4V8Ub5Uo08v12gPIUDtDVHGy1CDJ58-qG9cuAzWIvVr21BM1ASPLcX7vfrSRzkiFyLIiadi5LCPPjEsvySk-iM-nYSwsY/s1600/2906356187_982e526d67.jpg" /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape id="Picture_x0020_3" o:spid="_x0000_i1034" style="height: 453.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Fotothek_df_ps_0000010_Blick_vom_Rathausturm" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Egy híres kép: Kilátás a drezdai
városháza tornyából dél felé. (Id.
Richard Peter, 1945)<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<img src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/01/Bundesarchiv_Bild_183-08778-0001,_Dresden,_Tote_nach_Bombenangriff.jpg" /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Picture_x0020_2" o:spid="_x0000_i1033" style="height: 180pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 249.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="250px-Bundesarchiv_Bild_183-08778-0001,_Dresden,_Tote_nach_Bombenangriff" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Idő és temetőhely hiányában a
holttesteket a város terein hegyekbe rakták, benzinnel leöntötték, és
elégették. Kb. 70.000 holttestet hamvasztottak így el az Altmarkton.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<img src="https://www.whale.to/b/msfft0s9dresden.jpg" /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="_x0000_i1032" style="height: 292.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 6in;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="300px-Bundesarchiv_Bild_183-Z0309-310,_Zerstörtes_Dresden" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Miért kellett hát végrehajtani ezt a
katonai szempontból teljesen szükségtelen pusztítást?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nos, a
kérdésre adandó választ szinte zseniálisan rajzolta meg Joseph Heller a „22-es
csapdája” c. regényében, ahol a regény főhőse, John Yossarian repülőtiszt
számára megvilágosodik, hogy a háború nem más, mint üzlet. A bombák, amelyek
Drezdára és Coventryre, Londonra és Berlinre, Varsóra és Rotterdamra,
Sztálingrádra és Budapestre hullottak, nemcsak a tábornokokat érdekelték, hanem
a tőzsdéket is. A robbanóanyagokat - amelyek jórészt kőolajszármazékok, és a
petrolkémia virtuóz termékei - gyártó vegyipari konszernek, illetve azok
profitjai számára teljesen mindegy, hogy ki dobja a bombát kire. Az
angol-amerikai vagy a német bombázó kötelék bárkire dobta is sok ezer tonna
bombáját, barátra vagy ellenségre, ledobásuk következtében Londonban, New
Yorkban, és Main am Frankfurtban a részvényárfolyamok egyaránt emelkedtek. A
katonai-ipari komplexum és a bankszektor monopolistái között a háború előtt
szövődött szálak tartóssága és rugalmassága a háború olajfüstös acéltengerében
sem szenvedett csorbát. Hogy ne csak Yossarian előtt legyen világos a hadsereg,
a hadicélok, és a hadiipar beszállítóinak összefonódása, illetve hogyan függ
össze Drezda szétbombázása a katonai-ipari komplexum profitjával, gondoljuk át a
következőket: </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az egész háborúban 1.300.000 tonna angol és amerikai bombát dobtak le
németországi, többnyire nem katonai célpontokra. Hitler kaukázusi
visszavonulásáig, 1942 végéig, ebből csak 70.000 tonnát. 1943-ban, amikorra a
Vörös Hadsereg a sztálingrádi fordulatot már kivívta, és csak arról volt szó,
hogy a végső győzelmet meggyorsítsák, a felhasznált bomba mennyiség aránya alig
változott. 1944-ben, amikor Bulgária, Románia, Magyarország, Olaszország már
letette a fegyvert, Finnországot, Lengyelországot, és Jugoszláviát
felszabadították, Csehszlovákia fölkelt, az angol-amerikai bombázórajok 60.000
tonna bombát dobtak Németországra. Az angol-amerikai légiterror tetőpontját az
1945. február 4-11.-e között lezajlott Jaltai-konferencia után érte el, miután
Churchill, Roosevelt, és Sztálin a világ háború utáni berendezkedését már
megbeszélték. Miután a frontokon a háború már eldőlt, a Vörös Hadsereg az
Oderán és a Neissén át utolsó rohamra indult, a szövetségesek pedig Moselnél
álltak már, és mialatt Allen Wels Dulles a német tábornokokkal a megadásról
tárgyalt, 500.000 tonna bombát dobtak az összezsugorodott Németországra. Az
történt tehát, hogy az ipari háttér raktárkészleteinek „végkiárusítása”
érdekében az 1945. év kezdetén megragadták az utolsó alkalmat, hogy a
hadikonjunktúrát kihasználják, sőt lehetőleg a szovjetek számlájára bosszulják
meg a német támadásokat. Ennek a terrornak volt része a „Drezdai-akció”, amely
valamennyi között a legaljasabb volt.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1940-től a
brit királyi légierő (RAF) bombázóparancsnoksága új stratégiát vezetett be az
égből hulló borzalom tudományosan kidolgozott, hatékonyabb felhasználására. Ez
a német városok masszív bombázása, lerombolása, és a lakosság minél nagyobb
számban történő elpusztítása volt. Ezt saját, vonakodó lakosságuk megnyerésére
azzal a magyarázattal ideologizálták, hogy az 1940 őszén Londont, Coventryt, és
Rotterdamot ért német támadásokat torolják meg, elhallgatva azt, hogy ezeket
Kiel és más német városok támadása előzte meg. 1942 márciusában nyíltan
leszögezték, hogy az intenzív bombázások képesek lennének a németek morálját
megtörni, feltéve, ha a támadások az 58, százezer lakosnál többet számláló
német város lakónegyedeire hullanának. 1942 márciusa és 1943 közepe között
lehetséges volna Németország lakosságának egyharmadát hajléktalanná tenni. (F. A. Lindemann professzor szakvéleménye a bombázó parancsnokság 1942. március 30.-i
kérdésére.) A kifinomultabb bombázási stratégiák kidolgozása után három évvel a
terror precizitásának mértéke nagyon hatékony szintre emelkedett mindkét
oldalon. Ekkor már száznál is több négymotoros bombázó vett részt egyetlen
város több hullámban történő bombázásában. Ennek rendkívül éles illusztrációja
Wuppertal bombázása volt, 1943 májusában. A katonai objektumok az Elderfeld
kerületben koncentrálódtak, a bombázók azonban ezt a kerületet szisztematikusan
elkerülték, és Barment támadták, ahol a város lakónegyedei álltak. Itt már
megmutatkozott az a motívum, hogy a termelőeszközök egyszerű fizikai
megsemmisítése igencsak hátul helyezkedik el a fontossági sorrendben a
kereskedelmi háborúk közvetlen céljai között. A szövetségesek azért nem
tulajdonítottak olyan nagy jelentőséget a haditermelést folytató üzemek
elpusztításának, mert egyrészt a nyilvánvaló háborús nyereségek nem csak a
termelőerők fejlesztésének területén rejlenek, hanem a hadigazdaság
kiterjesztésében is. Másrészt pedig, mert amerikai érdekeltségek voltak. Ez a
momentum szépen kirajzolódott Magyarországon is, az amerikai tulajdonú zalai
olajmezők esetében, amelyeket az Olaszországban felszálló, és a Balaton
környékén északnak forduló repülőgépek gondosan elkerültek egészen a háború
befejező szakaszáig. A magyar-amerikai olajvállalat ezalatt megfeszített erővel
termelt a hitleri hadigépezet számára. De ugyanezt tette a szintén Standard Oil érdekeltségű Romino-Americana, és a Shell érdekeltségű Astra Romina Romániában. (Utólag kiderült, a MAORT egyes
szakemberei a termelést óvatosan szabotálták.)</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Miközben
Németország elszántan fejlesztgette V-1 szárnyasbombáit és V-2 rakétáit, addig
Hamburg 1943 júliusi bombázásakor a brit királyi légierő bevezette a fire-storm (tűzvihar) korszakát. A gyújtóbombák egyetlenegy bevetésével több mint 50.000
halottat és 40.000 sebesültet sikerült produkálniuk. A városközpontot teljesen
elpusztították, és három éjszaka alatt az áldozatok száma elérte Hamburgban a
brit oldal teljes addigi emberveszteségét. Ezután Kassel következett, ahol 1943
októberében 10.000 civil vált füstté és hamuvá az őrjöngő tűzvészben. A
haditechnika akkori szintjén a tűzvihar testesítette meg a kormányok mögött
álló pénz-és ipari tőke azon képességét, hogy soha nem látott mértékben
kifinomítsa és racionalizálja a gyilkolást. A hirtelen összekapcsolódó
számtalan tűzfészek olyan nagymértékben felforrósította fölöttük lévő
levegőréteget, hogy az igen hevesen fölemelkedett, amely viszont a környező
friss levegő minden irányból való gyors beszippantását vonta maga után a
lángokban álló terület centruma felé. Ez a rendkívül erős szívóhatás sokkal
nagyobb erejű légmozgást idézett elő, mint amire bármiféle természetes szél
képes. Természetes körülmények között a légkörben 20-30 C fok hőmérséklet
különbség a jellemző, de ebben a tűzviharban 600-800 C fok hőmérséklet
különbség keletkezett, helyenként pedig az 1000 C fokot is elérte. Ez
magyarázatot ad a tűzvihar kolosszális erejű szeleire. Nem létezik olyan
polgári védelemi intézkedés, amely képes lenne megfékezni egy ilyen tűzvihart,
ha már egyszer kialakult. Ennek a példátlan mészárlásnak csak egy kimenetele
lehetett, mint ahogy azt fel is tárták azokban a betonbunkerekben, ahová az
emberek rettegő állatokként összezsúfolódtak abban a reményben, hogy
megúszhatják a robbanásokat és a lángokat. Ezek a betonbunkerek hamarosan
üstkatlanná változtak, ahol a férfiak, nők, és gyerekek megfulladtak az
oxigénhiány következtében, majd a szó szoros értelmében megfőttek. „Amikor a
mentőcsapatok néhány hét elmúltával végre eljutottak a bunkerekhez és a
hermetikusan lezárt házakhoz, azt kellett tapasztalniuk, hogy belül olyan
hatalmas hőség keletkezett, hogy semmi sem maradt a lakókból: az egyik
bunkerben csak egy finom, szürke porréteget találtak, csak találgatni tudták az
áldozatok számát, kb. 250-300-an lehettek. (…) Szélsőségesen magas hőmérséklet
jelenlétére utaltak a megolvadt fémek alaktalan tócsái is, amelyekké az
edények, serpenyők, és egyéb háztartási eszközök váltak. A civil lakosság
körében véghezvitt elképzelhetetlen pusztítás mértékével szembesülve kérdések
merültek fel az emberekben. A laikus közönség számára is nyilvánvaló volt, hogy
lehetetlen ennyi gyújtóbombát ledobni úgy, hogy ne okoznának ilyen borzasztó
pusztítást a civil lakosság körében. Korábban az ilyen irányú felvetésekre a
brit kormány eképpen reagált: „…nem volt utasítás lakóházak elpusztítására…a
bombázóparancsnokság mindig katonai célpontokat támad.” (Sis Archibald
Sinclair, a légierőért felelős miniszter, 1943. március 31.)</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
iszonytató bombázókötelékek, amelyek a DuPont és az Imperial Chemical
Industries Ltd. üzleteinek profitját hordozták, újra és újra felszálltak, hogy
végrehajtsák az előre eltervezett mészárlást, és újra és újra visszatértek.
1944-re már olyan tökélyre fejlesztették technikájukat, hogy a lakott területek
egyetlen négyzetmétere sem maradhatott ki, ha nem akarták. Bárhová pontosan le
tudták dobni gyújtóbombáikat, mint ahogy augusztus végén Königsberg,
szeptemberben Darmstadt, októberben Braunschweig, decemberben Heilbron és
Bremerhaven esetében, összeégett emberek tízezreit hagyva maguk után. Az ideológiai alapú dezinformálás uralma totális maradt, az átlagemberek
tízmilliói számára a megtorlás teljesen megfelelő válasznak tűnt a németek által
elkövetett szörnyűségekre. Ugyanakkor Eaker amerikai tábornok a következő
nyilatkozatot tette: „Soha nem szabad megengednünk, hogy napvilágra kerüljön,
hogy ennek a háborúnak a története során stratégiai okokból a polgári
lakosságot bombáztuk.” 15 nappal e nyilatkozat előtt az amerikai bombatámadás
25.000 ember, többnyire civil halálát okozta Berlinben. Szisztematikusan
fejlesztették az egyre nagyobb tömegű, egyre nagyobb hatóerejű, és egyre
pusztítóbb bombákat. Korán szembesültek azzal a ténnyel, hogy a hagyományos
bombák alacsony hatékonyságúak, ritkán találták el a céljukat. Kifejlesztették
a páncélon áthatoló bombákat, s tudták, hogy a bombázások alatt pincékben és
egyéb földalatti óvóhelyeken húzódnak meg az emberek, ám a klasszikus bombák
általában csak az épületek felszíni részeit voltak képesek lerombolni. Logikus
volt a feladat, szükség volt olyan fegyverre, amely rejtekhelyeiken is képes
megtalálni az embereket, vagyis a legmélyebb patkánylyukakban kell robbannia.
Olyan bomba kellett tehát, amely nem az első ütésre robban: keresztülmegy a
tetőn, átüti az emeletek padlózatát, és csak akkor robban, amikor elérte
célját, a betonból épített pincéket és óvóhelyeket. Ennek a racionálisan
kigondolt tudományos pusztításnak a csúcspontja Drezda volt. Hamburg, Kassel,
Darmstadt, és Brunswick bombázásakor nem törekedtek tűzvihar létrehozására, ez
a jelenség a bombázás váratlan következménye volt. Drezda esetében maga a
tűzvihar volt a cél. Drezdában nem volt semmiféle stratégiailag jelentős ipar,
sem fontosabb katonai támaszpont a Klotzsche repülőtéren kívül, (ahol többszáz
repülőgép állomásozott, de a bombázás idején mind a földön maradt, és amelyeket
megkíméltek a fölöttük elszálló bombázók). A Le Soir c. vezető belga napilap
két nappal később adott hírt, melyben az állt, hogy 1400 RAF (Royal Air Force)
repülőgép támadta Drezdát, amelyek célja a Bohlen olajfinomító volt. Ám minő
véletlen, az olajfinomító sértetlen maradt.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Biztonságuk
érdekében emberek százezrei kerestek menedéket a 600.000 lakosú városban, akik
az ország más részeiből, de többnyire Sziléziából menekültek a bombázások és a
kelet felől közeledő szovjet hadsereg elől Drezdába. A szövetséges híradások
alapján úgy hitték, hogy Drezdát sohasem fogják bombázni. Menekültek
zsúfolódtak össze a város számos kórházában, megszállták az iskolákat, a
pályaudvar hatalmas csarnokát, stb.. Ezeket a tényeket a brit kormány pontosan
tudta, a bombázóparancsnokság néhány parancsnoka pedig komolyan kételkedett
abban, hogy ezt a támadást katonai szempontból igazolni lehet. A pilótákkal is
nehéz volt elhitetni, hogy bármiféle katonai célja lehet az egész háború
legnagyobb mészárlásának, néhány héttel a háború vége előtt, amikor köztudott
volt, hogy német csapatok már mindenhol visszavonulóban, vagy felbomlóban
voltak. Az indoklás szűkszavú volt: Drezda elsődleges fontosságú célpont.
Tisztában voltak azzal, hogy több a menekült, mint a lakos, s összesen 1,5
millió ember volt a városban. Soha addig nem dobtak le két éjszaka alatt
650.000 db. gyújtóbombát, melyek az egész háború történetének legnagyobb
tűzviharát hozták létre. 200-300 km/óra sebességű tűzorkánok emésztették a
várost, amely 8 napig égett. A város néhány része olyan forrón izzott, hogy az
óvóhelyeket csak több hét elteltével lehetett megközelíteni. A város
központjából áradó csillapíthatatlan tűz elérte a folyót és tovább pusztított.
A fáklyaként lángoló emberek az Elbába vetették
magukat, de a vízben is tovább égtek. Feljegyzések szerint Németországban első alkalommal 1944. március 6.-án dobtak le napalm bombát, mégpedig Berlinre. Valószínűleg Drezdában is bevetettek napalmot, de a szégyenlős titkolózás eredményeként a nagynyilvánosság előtt a napalmbomba a koreai háború újdonsága volt, majd a Dow Chemical jóvoltából a vietnami háború szimbóluma lett. Lefejezett testek – elsősorban a tűzoltók
ellen bevetett repeszbombák áldozatai – hevertek mindenütt. 35.000 lakóépület
közül mindössze 7000 maradt állva. A városközpont mintegy 18 km2 területen
teljesen eltűnt. A legtöbb kórházat elpusztították, miközben a vasútvonalak
szinte érintetlenek maradtak, sem a katonai repülőteret, sem a város körüli
gyárakat nem érte támadás. Az akció műveleti tisztjei a szél irányát és erejét
is számításba vették, hogy a tűz a lehető legnagyobb sebességgel tudjon
kifejlődni. 1945. február 13.-ának és 14.-ének éjjelén 1000-nél is több brit
bombázó szállt fel, hogy kénköves pusztulást, vagyis foszfort szórjon Drezdára. Másnap 450 amerikai repülő erőd váltotta fel őket, akik 771
tonna, nagyrészt késleltetett hatású gyújtóbombát dobtak le a városra. Ez az
újdonság lehetővé tette a bombázóparancsnokság számára a nagyobb eredményeket,
vagyis a gyilkolás hatékonyságának növelését. Ezek a bombák csak órákkal a
bombavető repülőgépek távozása után robbantak fel, így nem csak azokat ölték
meg, akik voltak olyan vakmerők, hogy megpróbálták oltani a tüzeket, hanem
azokat is, akik megpróbáltak menekülni az égő pokolból. A szövetségesek
vadászgépei a város körül cirkáltak és legéppuskázták a tűzbe és vérbe fojtott
városból menekülőket, csakúgy, mint a szomszédos területekről érkező
segítséget. A támadás áldozatainak - amelyet túlzás nélkül technikai
civilizációnk addigi legkiemelkedőbb produktumának tekinthetünk - végső
mérlegét 250-300.000 közöttire teszik, melyek majdnem mindegyike civil volt. És
volt még több tízezer megégett, megcsonkított, haldokló, megőrült sebesült.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hans Voight, az „Abteilung
Tote,” vagyis a halottak eltakarításáért felelős bizottság vezetője így
emlékezett vissza a történtekre: …10 nappal a bombázás után egy csoport fogoly
letisztította pincébe vezető lépcsőket, de nem voltak hajlandók bemenni. Valami
rendkívüli történhetett odabent. Az emberek komoran állták körül a pincelejárat
ajtaját, amikor a légóparancsnok példamutatóan lement a pincelépcsőn egy
acetilénlámpával a kezében. Az oszló testek megszokott szagának a hiánya
megnyugtatta. Az alsó lépcsők csúszósak voltak. A pince alját 20 cm magasságban
húsból, vérből, és csontból álló massza borította. Egy apró, rendkívüli
robbanóerejű bomba keresztülhatolt az épület négy emeletén, és a pincében
robbant fel. (…) Az épület gondnokától megtudtuk, hogy azon az éjszakán 200-300
ember volt a pincében.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A járványveszély
miatt a város központját lezárták. Minden nap testek ezreit, vagy legalábbis
ami maradt belőlük, vonszolták Drezda főterére, és egy utolsó azonosítási
kísérlet után ötszázasával benzinnel leöntötték és elégették őket. Védelmi
intézkedésként kb. 70.000 holttestet hamvasztottak így el az Altmarkton. A
háború története során először fordult elő, hogy a túlélők nem voltak elegen
ahhoz, hogy eltemessék a halottakat. Kutyafalkák kóboroltak hullák után
kutatva. Kísértetszerű emberroncsok tízezrei bolyongtak menedéket keresve az
utakon, elgyötört arccal, rongyokban, élő holtakként támolyogva. A szövetséges
csapatok parancsnoka Chemnitz bombázásának elrendelésénél minden kertelés
nélkül kijelentette pilótái előtt: „Azért mentek ma éjszaka oda, hogy
végezzetek azokkal a menekültekkel, akiknek sikerült kijutniuk Drezdából.”</span><br />
<span face="" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span face="" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nem egy Sztálin, egy Churchill, vagy egy Truman
fejében kell keresni a magyarázatot erre a tudományosan megtervezett gigantikus
vérontásra. De nem is csak a tudomány művelőinek fejében, az olyanokéban, mint
pl. Frederick Alexander Lindemann, aki Churchill tudományos tanácsadója volt.
Lindemann a Légvédelmi Tanulmányok Bizottságának tagjaként elhivatott szószólója
volt a német civil lakosság elleni támadásoknak és fizikusként úttörő szerepe
volt a különféle légiaknák kifejlesztésében. Sőt még Henry Tizard professzoréban sem, aki szintén Churchill tudományos tanácsadója volt, aki Drezda és Kelet-Európa, így Budapest bombázását is javasolta. </span></div><div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1.300.000
tonna robbanóanyagot (meg a többit) valahol valakik előállították, és ebbe
valahol valakik hatalmas befektetéseket invesztáltak. Márpedig a tőke logikája
szerint soha többé nem történhet meg az ami, Oroszországban Immanuel Nobellel
kilencven évvel korábban egyszer már megtörtént, nevezetesen az, hogy Nobelnak
a krími háborúra alapozott haditermelésbe fektetett tőkéje a háború időelőtti
befejezése miatt elveszett. A német I. G. Farbenindustrie, az amerikai DuPont
családi vállalkozás, és az angol Imperial Chemical Industries Ltd. robbanóanyag
világtrösztje mindkét harcoló félnek rendelkezésére állt, és nem hagyta, hogy az Egyesült
Államoknak, Angliának, vagy Németországnak hiánya keletkezzen azokból a
robbanóanyagokból, amelyekkel a hadviselő felek a repülőbombákat, tengeri-és
légiaknákat, torpedókat, légelhárító és egyéb lövedékek millióit töltötték meg.
A kőolajat, mint a robbanóanyag gyártás alapanyagát, elsősorban a Royal Dutch Shell, a Standard Oil of New Jersey, és a Standard Oil of New York (SOCONY) szolgáltatták. Közvetlenül vagy közvetve, a DuPont vegyipari trösztben a
Rockefeller család is érdekelve volt. A második világháborút mintegy lezáró, Japánra ledobott két amerikai atombomba után megismétlődött az élet keletkezésének csodája: Japán talpra állt. Azok, akik fegyveres harcot csak biztonságos tábolból látnak, hamar túltették magukat a pusztítás iszonyatán, s mire elkezdődtek az indokínai háborúk, japán üzletemberek is elfoglalták helyüket a bőség kosaránál. A Christian Science Monitor 1965. augusztus 24.-i száma írja: "Ugyanakkor, amikor a japán közvélemény erélyesen elítéli az Egyesült Államokat a vietnámi háborúért, egyesek Japánban szép csendesen megtollasodnak ezen a háborún ... Annak a napalmnak legalább a 90%-át, amit az amerikaiak Vietnámra dobnak, 2 japán konszern állítja elő." (Mitsubishi Petrochemical, Sumitomo Chemical.) De az olajmágnások, a petrolkémia, és a különféle
iparágak érdekei nem csak a haditermékek végfelhasználásának stádiumában
találkoztak, hanem a társadalmi termelési folyamat jóval korábbi
mozzanataiban is. </span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img alt="Képtalálat a következőre: „dupont ig farben”" src="" /></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Gondolkodott már azon a nagyérdemű olvasó, hogy egy átlagos képességű, festőnek is középszerű, egyedül a szónoklásban jeleskedő ember
hogyan tudott a hatalomnak olyan elképesztő magasságába emelkedni, mint Adolf
Hitler? Nagyon kevés embernek jutnak eszébe ilyen kényes kérdések, és
valószínűleg tanárai sem biztatták arra, hogy ezen gondolkodjon. Ez ugyanis
veszélyes téma és messzire vezet. A náci jelenség nem volt történelmi véletlen,
hanem előre megtervezett forgatókönyv szerint zajlott le, melyben a főszereplő
útját a nagyvízen innen és túl szorgos bankárok egyengették, és amelyet itt
csak annyiban érintünk, amennyiben köze van az olajhoz, illetve az
olajvállalatokhoz. A száraz tények halmaza mellé annyi magyarázat mégis elkel, hogy a Deep State (mely egy elvont fogalom, de amelyet a cseletvések szintjén emberek személyesítenek meg) pénzelte Hitlert egy darabig, (de megvásárolni nem tudták). Részben profit szerzési céllal, részben, mert Trockíj volt az emberük, kinek betegsége folytán és Lenin akarata ellenére Sztálin megkaparintotta a hatalmat, őt pedig Hitlerrel akarták eltakaríttatni.</span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">William Averell Harriman <img src="https://www.thebirdman.org/Index/Others/Others-Doc-History/+Doc-History-WW2Period/BombingOfJapanInWW2WasAWarCrime_files/harriman.jpg" /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A nácizmus történetének startvonalát talán ott lehet
meghúzni, amikor 1922-ben a kialakulóban lévő nemzeti szocializmus
impresszáriója, William Averell Harriman Németországba utazott, hogy megbeszélést
folytasson a dinasztia alapító August Thyssennel és két fiával - Fritzzel és Heinrichhel - arról, hogy alapítanak egy közös német-amerikai
bankot. W. A. Harriman, E. H. Harriman vasútmágnás fia volt, s Amerika egyik legnagyobb vagyonát örökölte. Az apjától örökölt pénzből megalapította a WA Harriman and Co. bankot 1922-ben, amelyhez 1927-ben testvére, Roland is csatlakozott, s a bank neve Harriman Brothers and Company-ra változott. 1931-ben egyesültek a Brown Bros and Co. bankkal, és létrehoztak egy rendkívül sikeres céget Brown Brothers Harriman and Co. néven, mely cégnek nevezetes tisztviselői és a nácizmus pénzforrásainak biztosítása szempontjából kulcsfigurái: George Herbert Walker és Prescott Bush voltak. W. A. Harriman és Fritz Tissen megalapították a Tyssen Bankot Berlinben, amelynek Hollandiában is volt
leányvállalata, a Bank voor Handel en Scheepvarrt Rotterdamban, Amerikában pedig az Union Banking
Corporation New York-i székhellyel. Az újonnan megalakult Nemzetiszocialista Német Munkáspártot Fritz Tyssen 25.000 USD-ral támogatta, amely összeg
kifejezetten erre a célra Amerikából érkezett. A továbbiakban aztán Fritz
Tyssen lett Hitler egyik legfontosabb finanszírozója és bankján keresztül az
Amerikából érkező pénzek közvetítője. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://www.thirdreichruins.com/brauneshaus5t.jpg" /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Fritz Tyssen a náci párt székházának épületét is amerikai pénzből vásárolta 1928-ban.</span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://i.dailymail.co.uk/i/pix/2014/04/30/article-2616623-1D7434F000000578-416_634x416.jpg" /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Brown House 1935-ben.</span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1928-ban Thissen megvásárolta a Barle Palace épületét a Briennerstrassén Münchenben, amelyben Hitler berendezte a Brown Houset, a náci párt székházát. 1931-ben Tyssen maga is belépett a náci
pártba, és az ő bankja lett a náci háborús gépezet egyik legerősebb pénzügyi
támasza, nagyrészt amerikai pénzből. Victor Thorn amerikai közgazdász is
megállapította, hogy bár számos más amerikai cég is támogatta a nácikat, mint
pl. a Standard Oil of New Jersey és a Rockefeller tulajdonú Chase Manhattan
Bank, valamint a nagy autógyártók, a két volt amerikai elnök, George H. W. Bush
senior és George W. Bush junior felmenői a nácik elsőszámú pénzmosói voltak. Az
1920-as évek elején a Wall Street nagymoguljai acélipari trösztöt alapítottak
Clarence Dillon néven. Ennek a Dillon cégnek egyik legmegbízhatóbb munkatársa
volt Samuel Bush, Prescott Bush apja, és a két amerikai elnök nagyapja, illetve
ükapja. 1923-ban Harrimam és Fritz Thissen úgy határoztak, hogy kinevezik a
Thyssen Bank elnökének George Herbert Walkert, Prescott Busht pedig
helyettesének. 1926-ban megalapították az Union Banking Corporationt (UBC) Prescott Bushhal az élen. Ugyanebben az évben szintén őt nevezték ki a Brown
Brothers Harriman cég alelnökévé. Mindkét (Thyssen érdekeltségű) cég feladata
volt, hogy az Egyesült Államokból érkező pénzeket Hollandián keresztül
Németországba közvetítsék. Az UBC bank idővel a náci államgépezet titkos
pénzforrásává vált, és valahányszor a nácik számára szükséges volt letölteni a
pénzösszegeket, a Brown Brothers Harriman and Co. mindig küldött valakit Németországba
a tranzakciók lebonyolítására. És ki volt mindkét cég vezetője? Nem más, mint
Prescott Bush. (Webster G. Tarpley és Anton Chaitkin kutatásai alapján.)<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://beforeitsnews.com/contributor/upload/2980/images/hitler_bush.jpg" /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">W. A. Harriman a BBH and Co. cégen keresztül fő részvényese volt egy sor fontos vállalatnak, mint pl.: Union Pacific Railroad, Central Pacific Railroad, Illionis Central Railroad, Polaroid Corporation, Pacific Mail Gőzhajózási Társaság, UBC bank. Elnöke volt a Kereskedelmi Minisztériumban az Üzleti Tanácsnak 1937 és 1939 között, az USA moszkvai nagykövete volt 1943 és 1946 között, később pedig New York állam kormányzója lett 1953 és 1958 között. Fő érdekeltje volt továbbá a grúziai mangánércnek.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img src="https://www.nybooks.com/media/img/blogimages/IH024072.jpg" /><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">W. A Harriman Moszkvában, 1942-ben</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
motorsportért rajongó, erőtől duzzadó fiatal nácikkal való amerikai
kapcsolatfelvétel időpontjában, amikor Sidney Warburg 1929-ben Berlinbe utazott, hogy fölvegye a kapcsolatot azzal a bizonyos Hitler nevű emberrel,
akiről már annyit hallott, a német szintetikus üzemanyaggyártás elhivatott
kutatóinak kezében még nem volt más, mint néhány elavult Bergius-szabadalom. A
Fischer-Tropsch szintézis elve ugyan ismert volt már, de az ipari méretekben
történő megvalósítás még gyerekcipőben járt. Warburg átlátta, hogy a német
fegyverkezési program és a műbenzin gyártás külső segítség nélkül nem fog
menni. A Bergius-szabadalmak tengeren túli haszonélvezői – a Standard csoport
egyes cégei – és az I. G. Farbenindustrie részvényesei valamint kartelltársai
időben megtették a szükséges intézkedéseket, hogy az üzlet a készülő háború
alatt is virágozzék. 1939 októberében – a háború első hónapjában – a Standard
Oil of New Jersey, a Royal Dutch Shell, és az I. G. Farbenindustrie igazgatói a
semleges Hágában találkoztak és kartell-megállapodást kötöttek, amely minden
résztvevő számára a maximális profitot volt hivatott biztosítani a háborús
konjunktúrából, és a fegyverüzletből. „Minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy
találjunk olyan megoldást, amely átsegít minket a háborús időkön, függetlenül
attól, hogy az Egyesült Államok belép-e a háborúba, vagy sem…”- jelentette ki a
Jersey igazgatók egyike, és nem titkolta afeletti megelégedését, hogy megegyeztek
a nácikkal. A találkozón a Standard Oil of New Jersey részéről Mr. Howard, Dr.
Brown Ludwigshafen, és Mr. Ringer voltak jelen (Dr. Oskar Loehr 1945-ben tett
vallomása alapján.) </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
újonnan létrejött olajkartell tagjai nagyjából ugyanazok voltak, mint a
robbanóanyag üzleté. Az I. G. Farben a kartell-megállapodás alapján minden az
USA-ban és Angliában előállított, a Bergius-szabadalmak alapján készült
szénvegyészeti termék után szabadalmi díjat szedhetett. Fordítva viszont a
Standard Oil of New Jersey és a Royal Dutch Shell a Catalytic Refining
Association társaságon keresztül az I. G. Farben profitjából részesült.
Lényegében a Bergius-eljárással hidrogénezett, szintetikus repülőbenzinről van
szó. Az amerikai olajmágnások előzékenységükben odáig mentek, hogy a
lengyelországi bevetésre induló Luftwaffe légiflottának és a bevetésre váró
Royal Air Force gépeknek egyaránt az I. A. osztályú amerikai benzint
szállították, amit az I. G. Farbennek járó szabadalmi díjak terhére kellett
volna elszámolni egy Argentin bankon keresztül, de a háborús akadályok miatt a
Wall Street bankjaiban maradtak befagyasztva. Így már nem olyan meglepő, hogy a
szövetségesek bombazáporai éveken át a Rajna-és Ruhr-vidék sűrűn lakott
területeire hullottak, és nem az I. G. Farben Main am Frankfurtban, Höchstben,
Leverkusenben, Ludwigshafenben szélesen elterülő gyártelepeire, és nem a Ford
üzemekre, melyek alig kaptak egy szilánkot is. A történelmi frankfurti
Goethe-ház, a drezdai Frauenkirche és a Zwinger pompás épületei, Berlin és
Lipcse színházai viszont rommá és hamuvá váltak. A második világháborús
színjáték végén azonban, a fináléban, az utolsó pillanatban a látszat kedvéért
mégiscsak lebombázták és gondosan lerombolták az I. G. Farben zászlóshajóját, a
Leuna-műveket, a 30.000 munkást foglalkoztató főüzemet, a lüzkendorfi
ásványolajműveket, a tengeralattjáró flotta, az Afrika-hadtest, a távolsági
bombázók üzemanyag szállítóját is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Standard
Oil of New Jersey és az I. G. Farben közötti ügyleteket az amerikai
Dulles fivérek intézték. Már a háború kitörése előtt is mindketten gyakran
jártak Svájcban, ahol nagyon kedvezőek voltak a körülmények mindenféle
közvetítő és szervező tevékenységnek. Mialatt Allen Wells Dulles Zürichben
berendezte az USA kémszolgálatát, addig John Foster Dulles az Egyházak
Világtanácsában biztosított magának helyet Genfben. Mellesleg ő volt az, aki
1954. január 12.-én - akkor már az USA külügyminisztereként - bejelentette a
tömeges megtorlás doktrínáját, ami azt jelentette, hogy bármely szovjet
agresszióra atomcsapás lesz a válasz. Ha elég mélyre ásunk, a Dulles fivérek
neve mindenhol előkerül, ahol sorsfordító dolgok történtek. Így például John Foster
Dulles tagja volt a párizsi béketárgyalásokra delegált amerikai küldöttségnek
1920-ban, Allen Dulles pedig a CIA első igazgatója, majd a J. F. Kennedy
gyilkosságot vizsgáló (vagy eltussoló) Warren-bizottságnak is tagja volt.
Svájci utazásai során megbízta a pszichoanalízis egyik ikonját, Carl Gustav
Jungot, hogy készítsen személyiségprofilt Hitlerről és más náci vezetőkről, még
a háború előtt.</span><span style="font-size: 14pt;"> </span></div><div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
ellenséggel folytatott nagy volumenű kereskedelmet persze túl sokáig nem
lehetett eltitkolni, mint ahogy nem lehetett 1916-ban sem, amikor az angol
alsóházban folyt a blokádvita. A Londonban lezajlott kisebbfajta botrány 1942 márciusában megérte újabb kiadását Amerikában, miután a „nagy árulás” terítékre
került. Az egyik amerikai szenátor váratlanul fellépett a szónoki emelvényre és
hazaárulással vádolta a nagy olajmonopóliumokat. A kongresszus előtt kijelentette,
hogy a Standard Oil még az USA hadba lépése után is mindent elkövetett, hogy
létfontosságú hadianyagok fölött a német ellenőrzést biztosítsa. Az Egyesült
Államok kormánya nem tehetett mást, mint, hogy bizottságot hozott létre az ügy
kivizsgálására. A vizsgálat eredményét csak annyira ismertették, amennyire
okvetlenül szükséges volt, de az a kevés is elég volt ahhoz, hogy
bebizonyosodjék: jó irányban kutatnak. Most már a DuPont vegyipari monopóliumot
is vádolták, hogy szoros, hazaárulással határos kapcsolatokat tart fenn a náci
vegyipari vállalattal, az I. G. Farben tröszttel. A Standard Oil of New Jersey
egy meghökkentő, de nem egészen hihetetlen védekezéssel állt elő. Ügyvédei azt
bizonygatták, hogy a nyakába varrt üzletekkel a Jersey voltaképpen becsapta az
I. G. Farbent. Az I. G. Farben, amely a 77. USA kongresszus titkos
tanácskozásainak anyagáról jelentést kapott (!!!), azonban ennek az
ellenkezőjét állította. Az 1942-ben „nemzeti szocialista mintaüzem” legmagasabb
vezéri címmel kitüntetett I. G. Farbenindustrie felhívásra írásban közölte
Hitlerrel, hogy a „New Jerseytől” a cégvezetésnek nyújtott segítség és
információk nélkül a hadviselés jelenlegi formájában nem lenne
megvalósítható. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
szenátor, miután a javaslatára felállított „Különleges Szenátusi Bizottság a
Nemzetvédelmi Program Felülvizsgálatára” elnevezésű testület élére került,
legnagyobb érdemeit azzal szerezte, hogy megállította az általa elindított
lavinát. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az amerikai szenátor, aki a lavinát elindította, majd megállította,
korábban Cansas Cityben rövidáru kereskedő volt, de hamarosan tönkrement.
Cansas City korrupt demokrata politikai gépezete emelte ki az ismeretlenségből,
a hírhedt Pendergast család vezetésével. Szükségük volt valakire, aki nem
korrupt, nem katolikus, hanem angolszásznak tekinthető tisztességes baptista és
szabadkőműves, aki a helyi társadalomnak megbecsült tagja, akiről senki sem
mondhat rosszat. A Pendergast családnak és helyi népszerűségének köszönhetően
bejutott a szenátusba 1935-ben. 1945. április 12.-én már, mint az Egyesült Államok
33. elnökét ismerte meg a világ: Harry S. Trumannak hívták. Végül sem a Rockefeller, sem a DuPont család
egyetlen tagját sem állították bíróság elé. Karl Liebknecht megírta, hogy a
hazaárulás mindig az uralkodó osztályok privilégiuma volt, a fejedelmeké és
arisztokratáké, akiknek legszebb történeti hagyományai közé tartozik, és még
hozzátette: az igazi hazaárulók ma nem a vádlottak padján, hanem a nehézipar, a
fegyvergyárak, és a nagybankok irodáiban ülnek. Amerikai földrészen azért
mégiscsak akadt valaki, akit némi kellemetlenség ért a hitleri Németországgal
folytatott szoros együttműködés miatt: Walter Clark Teagle, aki 1917-től a
Standard Oil of New Jersey alelnöke, majd 1937-től elnöke volt, a Truman által
kipattintott botrány miatti támadások tüzében 1942-ben lemondott. W. C. Teagle
unokája volt John D. Rockefeller egykori munkatársának, Maurice B. Teagle-nek,
és igazságtalanok lennénk, ha elhallgatnánk, hogy humanitárius célú alapítványt
hozott létre 1944-ben. Nem sokan vannak, akik problémásnak találják a múltnak
ezeket a szeplőit, hiszen hatalmas erők munkálkodnak azon, hogy ne is tudjunk
róluk, különben is a Standard Oil Of New Jerseyt 1972 óta Exxon-nak, 1999-től pedig ExxonMobil-nak
hívják, és az olajfogyasztók hihetetlenül megbocsátók.</span><span style="font-size: 14pt;"> </span></div><div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Mr.
Howard Peterson, a monopóliumoktól függő Truman kormány hadügyminisztériumának
tisztviselője ügyesen válogatta össze a nürnbergi bírókat. Szükség is volt nagy
körültekintésre e kényes feladathoz, nehogy kellemetlen területre sodródjon a
bírói kérdések és vádlotti válaszok fonala. Peterson mellesleg, mint ahogy John
Foster Dulles is, az I. G. Farbenindustrie tröszt amerikai jogászai voltak. Mr.
James Vincent Forrestal, aki Peterson szakemberlistáit szó nélkül aláírta, maga
is csöpögött az olajtól. Az USA hadügyminiszteri kinevezése előtt a Wall
Streeten a Dillon Read & Company Rockefeller érdekeltségű bank elnöke volt.
A Dillon Read & Company nem volt ugyan kimondottan olajbank, mint a Chase
Manhattan, de azért a legnagyobb tőkeexportáló bank volt Németország felé,
amely minden vonatkozásban a néhai Deterding mecklenburgi birtokszomszédjával,
Thyssennel állt kapcsolatban, és azonfelül tizenhat millió dollárja feküdt a
Ruhrchemie A. G.-ben. Továbbá: James Vincent Forrestal, aki a nürnbergi bírák
kiválasztását jóváhagyta, mellékesen a General Anilin & Film
Corporation-nak, a legnagyobb amerikai I. G. Farben leányvállalatnak volt az
elnöke. Peterson és Forrestal gondosan ügyeltek arra, hogy a nürnbergi bírák
kiválasztásánál volt frankfurti főnökeiknek, üzlettársaiknak, és azok
teljhatalmú amerikai pártfogóinak, ügyetlenségükkel nehogy esetleg
kellemetlenséget okozzanak. Nem is okoztak. És vajon miért kímélték meg
bombáiktól az I. G. Farben központi irodaépületét, Kruppék „Villa Hügel”-ét,
valamint a Rajna-és Ruhr-vidék ipari fellegvárainak egész sorát olyan gondosan,
saját légitámadásaiktól, hacsak nem azért, hogy irodáikban a háború végeztével
jól bevált partnereikkel és kapcsolatrendszerükkel a nagy újjáépítési üzlet
részesei legyenek? <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://image0-rubylane.s3.amazonaws.com/shops/curioshop/col-7908.1L.jpg" /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Picture_x0020_5" o:spid="_x0000_i1031" style="height: 633pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 450pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="John Foster Dulles és az I. G. Farben." src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image004.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: center;">
<img height="320" src="https://home.arcor.de/9november/ig-farben.gif" width="308" /><br />
<br /></div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> AZ I. G. FARBEN BIRODALOM <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"></span><br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Versailles-i békeszerződés után Németországra kiszabott
példátlanul súlyos jóvátételi teher volt az oka a megcsalt és elárult németek
elégedetlenségének, amely Adolf Hitler fölemelkedéséhez és a nácizmus
kialakulásához vezetett. Versailles igazságtalansága termelte ki és hozta felszínre azokat a fanatikusokat, akik sokkal veszélyesebbnek bizonyultak a közönséges gonosztevőknél. A németek természetes igazságérzetét
megcsúfolták. Miután összeugrasztották
Oroszországgal, Ausztria-Magyarországot pedig Szerbiával, a cionisták árulása
következtében beállott vereséget követően embertelenül könyörtelen pénzügyi
terheket róttak Németországra, amelyért a németek az általuk korábban
befogadott zsidókat tették felelőssé. Ezt a helyzetet használták ki a
nemzetközi bankárok. Az első világháború/olajháború utáni alkudozások a
bankárok és az amerikai politikusok között a német jóvátétel ügyében azt
eredményezte, hogy a jóvátétel éves díját 132 milliárd aranymárkában határozták
meg. Ez mintegy egynegyede volt Németország 1921. évi exportjának. Mikor
Németország nem volt képes ezeket az embertelen követeléseket kifizetni,
Franciaország és Belgium elfoglalta a Ruhr-és a Rajna-vidéket, Anglia
hallgatólagos beleegyezésével, Mosul birtoklásáért cserébe. 1924-ben a
szövetségesek kineveztek egy bizottságot Charles G. Dawes bankárral az élen,
hogy dolgozzon ki egy programot a német jóvátételi fizetések biztosítására. Ez
volt az ún. Dawes-terv. A Dawes-terv egy sor amerikai hitelt irányított
Németországba, 800 millió dollár értékben, amely hitelek kulcsfontosságúak a
történet szempontjából, mert talpra állították és kiemelkedő teljesítményre
serkentették a német ipart. Ennek a programnak eredményeképpen jött létre a
német acél-és vegyipar gigantikus kombinációja, a Vereinigte Stahlwerke és az
I. G. Farben szimbiózisa. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
1924-es Dawes-féle bizottság tagja volt még amerikai részről Owen Young a
Morgan bankház képviseletében, aki a General Electric Company elnöke is volt
egyben. 1929-ben a J. P. Morgan bankház új bizottságot állított fel, Owen Young
elnökletével, ez lett ún. Young-bizottság, helyettese T. W. Lamont volt, és T.
N. Perkins, valamennyien a Morgan bankház szolgálatában. Más szóval tehát a
teljes irányítás a bankvezetők kezében volt, az amerikai kormány csak a pecsétet
nyomta rá a bankárok saját profitjaik biztosítására készített pénzügyi terveire
/ez esetben is/. A Dawes-bizottság tagja volt német részről Hjalmar Schacht, a
Reichsbank elnöke, a ki kiemelkedő szerepet vállalt a bizottság munkájában,
valamint Carl Melchior német bankár. 1928-ban küldött volt A. Voegler, a
Vereinigte Stahlwerke acélkartell elnöke. Röviden: a Morgan bankház által
képviselt pénzügyi hatalom az amerikai, és Schacht és Voegler a német oldalon,
mind-mind azok a kulcsfigurák, akiknek szerepe pótolhatatlan volt úgy Adolf
Hitler fölemelkedésében, mint a német fegyverkezésben és hadviselésben.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A második
világháború előestéjén az Internationale Gesellschaft Farbenindustrie A. G.
volt a legnagyobb vegyipari vállalkozás a világon. Rendkívüli gazdasági és
politikai befolyásra tett szert a hitleri Németországban, és nagyon találóan
már akkor úgy írták le, mint államot az államban. 1939-ben 43 fő terméke közül
28 volt elsődleges fontosságú a hitleri Németország hadigépezete számára, és
ezt a hallatlanul erős pozíciót a Wall Street nagymoguljainak céltudatos
támogatásával, amerikai pénzből vívta ki. </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img src="https://media0.faz.net/ppmedia/video/interaktiv/1334830301/1.139768/article_aufmacher_klein/faz-die-entwicklung-der-i-g-farbenindustrie.gif" /> <img src="https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSGPBwUcHdUH2-RsGca0vQ4RtBT6hgvdNbuF_vtW974Bc1eeRNQ" /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Farben kartellt 1925. december 2.-án hozta létre egy szervező zseni, bizonyos Hermann Schmitz, a Wall Street
pénzügyi támogatásával, akit aztán 1945-ben Nürnbergben bíróság elé állítottak.
A szuperóriás vegyipari nagyvállalat hat, már addig is hatalmas német vegyipari
cég, nevezetesen a Badische Anilin, Bayer, Agfa, Hoechst, Weiler-ter-Meer, és a
Griesheim-Elektron egyesítésével jött létre, röviden I. G. Farben néven. Az I.
G. Farben német igazgatói Nürnbergben bíróság elé kerültek, de az amerikaiak
csendben feledésbe merültek, illetve neveik az archívumok mélyén vannak
hibernálva, pedig éppen ezek a nevek és kapcsolatok lennének az utókor számára
a legérdekesebbek. Az 1920-as években a Farben Felügyelő Igazgatóságában
szerepelt Max Warburg bankár Hamburgból, akinek nevével az első
világháború/olajháború alatt a kulisszák mögötti szervezkedésekben már
találkoztunk. Bátyja, Paul Warburg volt a Federal Reserve System egyik
alapítója az Egyesült Államokban, 1913-ban. Nem véletlenül lett Paul Warburg az
I. G. Farben amerikai leányvállalatának teljes jogú tulajdonosa amellett, hogy
Max Warburg segítséget nyújtott Hermann Schmitznek a korai Farben Vorstand
létrehozásához. Szerepet vállaltak ebben a munkában továbbá Carl Bosch, Fritz
ter Meer, Kurt Oppenheim, és George von Schnitzler, akik valamennyien bíróság
elé kerültek Nürnbergben, Max Warburg kivételével. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://www.hitlerhitler.com/images/was-hitler-jewish.gif" /></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1928-ban az I. G. Farben
négy amerikai tagvállalata, a Bayer, a General Anilin Works, az Agfa Ansco, és
a Winthrop Chemical Company egy holdingot alapítottak Svájcban American I. G.
Chemical Corporation, későbbi nevén: General Anilin & Film, ez volt az I.
G. Farben legnagyobb amerikai leányvállalata. Ennek a vállalatnak volt elnöke
1945-ben James Forrestal hadügyminiszter, aki a nürnbergi bírák kiválasztásáról
jóváhagyólag döntött. Hermann Schmitz, az I. G. Farben atyja, a korai náci párt
lelkes híve és kiemelkedő támogatója, valamint a komplexum első elnöke volt. A
cég megalakulásától kezdve együtt fejlődött és együtt működött a náci
államgépezettel, a Wehrmachttal és az SS-el, igazgatói pedig anyagilag
támogatták az NSDAP-t. Fényképes bizonyíték van arra, hogy 1933-ban, a náci
párt hatalomra jutása után az I. G. Farben 400.000 RM (birodalmi márka) hozzájárulást fizetett be Hitler pártkasszájába. Ez volt az a titkos alap,
amely a náci párt működését finanszírozta. Ahogy a Wall Street bankárai
biztosították az I. G. Farben megalapításához szükséges pénzforrásokat
1925-ben, úgy szintén a Wall Street közreműködésével folyósított 30 millió
dollárt a National City Bank 1927-ben, és nagyjából innentől kezdve az
igazgatók a Wall Streetről kapták az instrukciókat. Befolyást szereztek kb. 380
más német és 500 külföldi cégben, és a vállalatkomplexum az amerikai anyagi és
technikai segítséggel 1939-ig nagyjából duplájára nőtt. </span><span style="font-family: times, "times new roman", serif;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1927-ben
szerződést kötöttek az Alumínium Company of America (ALCOA) nevű céggel
alumínium és magnézium feldolgozására, illetve dúralumínium gyártására, aminek
nagy jelentősége lett a német gazdaság, később a hadiipar, ezen belül Verner von Braun rakétái számára. Az ezt követő
években szerződés jött létre többek között az amerikai Cuba Szeszipari
Társasággal etanol gyártására és technológia vásárlására, továbbá egy sor más
fejlett technológiát kínáló céggel. Az állami megrendeléseknek és
monopolisztikus piaci pozícióknak köszönhetően az IG Farben amerikai
leányvállalatainak, illetve érdekeltségeiknek teljes üzleti forgalma 1938-ban
2,2 milliárd márkát tett ki, 1943-ban pedig 4,2 milliárdot.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az amerikai
cianidból Zyklon B-t gyártó Deutsche Gesellschaft für Schadlingsbekamőfung
(Degesch) cégben 42,2% IG Farben tulajdon volt, a gyártás pedig Carl Wurster,
az IG Farben operatív igazgatójának szabadalma alapján történt. A vállalatóriás
összes nyereségét 1945-ben 6 milliárd márkára becsülték. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az I. G. Farben
birodalom saját szénbányákkal, villamos erőművekkel, vas-és acélgyárakkal,
bankokkal, kutatólaboratóriumokkal, és számos kereskedelmi vállalkozással
rendelkezett. Több mint 2000 kartell megállapodást kötött, többek között a
Standard Oil Of New Jersey (Esso vagy Exxon), a DuPont, az Alcoa, a Dow Chemical
vállalatokkal. A többi amerikai vállalatot és az egész világra kiterjedő üzleti
kapcsolatokat érintő dokumentumot az Egyesült Államokban őrzik, a
Németországban lévő dokumentumok nagy részét a jövőre gondolva 1945-ben
megsemmisítették. </span><br />
<div align="right" class="MsoNormal" style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape id="Kép_x0020_70" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 90pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 255.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="images (8)" src="file:///C:\Users\User\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<span face="" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span><span style="font-family: times, "times new roman", serif; font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az amerikai katonai-ipari komplexum termékeit a
profit biztosítása érdekében értékesíteni kellett, az ehhez szükséges
pénzügyi források felkutatásával kapcsolatos tevékenységet pedig el kellett
rejteni az amerikai közvélemény elől. Az I. G. Farbennek nyújtott pénzügyi és
technikai segítség leplezése érdekében a Wall Street profi közvélemény-formáló
szakembert vett igénybe. Megbízták az 1920-as - ’30-as években jól menő New
York-i Ivy Lee & T. J. Ross nevű PR (Public Relations) céget, amely
1914-ben a Ludlow-i mészárlás után már bizonyított azzal, hogy fényesre
polírozta a Rockefeller nevet. Így esett, hogy 1929-től a sikeres Rockefeller
kampány hivatásos manipulátora, Ivy Lee lett az I. G. Farben amerikai
leányvállalatának PR tanácsadója. 1934-ben Ivy Lee vallomást tett az
Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt, ahol elmondta, hogy az
I. G. Farben amerikai leányvállalatának csúcsvezetői voltak a megbízói, név
szerint Edsel Ford, Walter C. Teagle, és egy személy a National City Banktól, valamint
Max Ilgner az I. G. Farben részéről. Azzal bízták meg, hogy a propaganda
eszközeivel akadályozza meg az I. G. Farbent érő kritikákat, továbbá pozitív
image-t alakítson ki a cég iránt, mindezért pedig 25.000 dollárt kapott évente. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az NSDAP
hatalomra kerülése után ellenőrzése alá vonta az egész sajtót, több külföldi
lapnak távoznia kellett Németországból. Harriet Schanberg, a Martin Luther
Egyetem (Halle, Németország) történésze, a Studies Contemporay History c.
folyóiratban 2016-ban közzétett tanulmánya szerint a AP (Associated Press)
hírügynökség együttműködött a nácikkal. A tanulmány fölfedi, hogy az 1846-ban
alapított amerikai AP egyezséget kötött a hitleri Németországgal még a háború
előtt. Az AP a propaganda minisztériumtól kapta az anyagokat, cserébe nem
bírálták a rendszert és lehetőséget kapott a Harmadik Birodalom arra, hogy
hagyományos háborúként tüntesse fel a népirtást. A New York-i székhelyű
hírügynökségnek komoly szerepe volt abban, hogy elrejtsék a világ elől a
borzalmakat és tudósításaikban próbáltak emberi arcot adni a hitleri
Németországnak. Egyetlen hírt vagy fotót sem közöltek le a náci birodalomról,
amely ronthatta volna Hitler presztízsét. A Führer több alkalommal szerepelt a TIME magazin címlapján és az Év Embere is volt kétszer. A náci rezsim amerikai
munkavállalókat foglalkoztatott, akik munkaviszonyban álltak a hitleri
propaganda gépezettel. Franz Roth, az AP fotoriportere pl. tagja volt az
SS-nek, közvetlen kapcsolata volt Hitlerrel, és egyes munkáit a Führer maga
választotta ki.</span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egy, a háború után az Egyesült Államok hadügyminisztériuma
által végzett vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy Németország az I. G.
Farben nélkül nem lett volna képes háborút viselni, továbbá, hogy a cég
magasabb beosztású tisztviselőinek széles körű ismeretei voltak a vállalatuk
szerepéről és a nácik világhódító terveiről. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 18.6667px;">Az angolok még ki sem heverték az első megrázködtatást, amit a V-1 szárnyasbombák okoztak, amikor Hitler máris bevetette az A-4 rakétát, másnéven a V-2-t. A rakéta legfőbb promótere, Wernher von Braun diadalának napja elérkezett. Tökéletesen tisztában volt munkájának jelentőségével, vagyis azzal, hogy ő az első ember, aki rakétáival a polgári lakosságot támadja. 1944 szeptemberében jelentette, hogy 12000 óriáslövedéket halmozott fel Peenemünde szigetén, ahol rakétakísérletei folytak. Walter R. Dornberger vezérőrnagy 1944. szeptember 7.-én indította útnak az első ballisztikus rakétát Anglia ellen, és 1945 márciusáig mintegy 10800 A-4 rakétát lőttek ki. Ennek azonban csak felét tudták a célpontra irányítani, ötezer még a földön vagy a levegőben felrobbant. illetve az Északi-tengerbe hullott.<br /></span><div style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://w.kki.com.pl/piojar/polemiki/novus/hitler/hit4.JPG" /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img alt="Dulles and I.G. Farben" src="https://www.petervronsky.org/HST504/pix/IG-Dulles.jpg" /><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Amerikai segítség nélkül a Luftwaffe egyetlen repülőgépe sem szállhatott
volna föl, mert túl azon, hogy a német szintetikus benzin gyártás ipari
technológiáját a Standard Oil of New Jerseytől kapták, a repülőgép motorok
számára szükséges magas oktánszámú repülőbenzin előállításához az
ólom-tetraetil előállításának ipari technológiáját is a Jerseytől vásárolták az
amerikai bankoktól származó pénzből. Sőt: mielőtt 1939-ben a német
ólom-teraetil gyártás beindult volna, 20.000.000 dollár értékben kiváló
minőségű repülőbenzint és 500 tonna ólom-tetraetilt kaptak „kölcsön” a Standard
Oil of New Jerseytől. A Walker-Bush-Harriman triumvirátus által felügyelt Hamburg-Amerika Line a Rockefeller érdekeltségű amerikai Standard Oil of New Jersey német leányvállalata volt, és a Standard Oil tankhajók német személyzettel szállították az amerikai olajat, valamint más vegyi anyagokat Hamburgba. Az I. G. Farben sok ezer tonnás tételben vásárolt
különféle vegyi anyagokat a Dow Chemical amerikai vegyipari vállalattól, pl.
cianidot a ciklon B gyártásához, valamint magnéziumot és foszfort a gyújtóbombákhoz,
amelyek a háború végére felhalmozódtak. Hát ezért kellett Drezdát szétbombázni!<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRMjzKyjYRJIes87SWLyWpjbjgs4pkWvIFCUwMdEMi3zdIqS6cd" /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Standard Oil tankhajója</span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az egész
világháború kárait 1350 milliárd dollárra becsülték, ebből 500 milliárd volt a
Szovjetúnió kára. A háború több mint 52.000 órán át tartott, amelynek minden
egyes órája 50 millió dollárt emésztett föl. Kiszámították, hogy ennyi pénzből
a földgolyón élő minden család külön házat kaphatott volna autóval és
garázzsal. A fönnmaradó összeg pedig elegendő lett volna még arra, hogy minden
5000 lakosnál nagyobb településen iskolát és kórházat építsenek. És
hogy kinek volt végül is haszna ebből a fölfoghatatlan mennyiségű háborúra
költött pénzből? Mindenekelőtt az I. G. Farbenindustrie, a DuPont, és a Bayer
vegyipari monopóliumnak, a Royal Dutch Shellnek, no meg a Standard Oil of New Jerseynek, aki egymaga 2,12 milliárd dollár tiszta hasznot zsebelt be.
Az I. G. Farben is nagyjából ennyit. A Hitler által lángba borított Európa csinos profitot hozott a Romániában olajat kitermelő Rockefeller és Deterding-féle vállalatbirodalmaknak, nem változtat ezen az sem, hogy a háború kitörésekor már az alapítók egyike sem élt. 1940 és 1944 között 10.300.000 tonna nyersolajat termeltek a román olajmezőkön, s ezért a Romano-Americana (Standard Oil) 1.315.000.000 leit, az Astra Romana (Shell) pedig 888.000.000 leit profitált. A fegyverarzenálból persze nem maradtak ki Wernher von Braun rakétái, amelyek szintén petrolkémiai termékek voltak, és amelyek kb. 13000 angol és belga polgár életének vetettek véget.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal"><br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az alábbi
táblázat hűen szemlélteti a német hadsereg (Wehrmacht) függését az I. G. Farben
termelésétől 1943-ban:<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Termék<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">A teljes
német termelés<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Az I. G.
Farben részaránya<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Szintetikus gumi<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">118.600
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">100%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Metil alkohol<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">251.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">100%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Kőolaj<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">60.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">100%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Szinezékek<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">31.670
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">98%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Mérgező gáz<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">-<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">95%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Nikkel<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">2000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">95%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Műanyagok<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">57.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">90%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Magnézium<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">27.400
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">88%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Robbanóanyagok<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">221.000
tonna <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">84%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Lőpor<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">210.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">70%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">High Octane benzin<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">650.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">46%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Kénsav<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">707.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">35%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Picture_x0020_9" o:spid="_x0000_i1029" style="height: 321.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Einladung_IG-Farben_Haus_Plakat_Text" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image006.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A következő összehasonlító táblázat
pedig az I. G. Farben amerikai leányvállalatának 1930 utáni igazgatóit sorolja
fel, valamint azokat a fontosabb szervezeteket, amelyekben további pozíciót
töltöttek be.<o:p></o:p></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Amerikai
I. G. Farben vezető<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Állampolgársága<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Egyéb
fontosabb szervezetek<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Carl BOSCH<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Német<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Ford Motor Co. AG<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Edsel B. FORD<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">USA<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Ford Motor Co. Detroit<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Max Ilgner <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Német<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">I. G. Farben NW7 /titkosszolgálati
iroda/ Nürnbergben bíróság elé állították.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">F. ter MEER<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Német<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Nürnbergben bíróság elé állították.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">HA METZ<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">USA<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Az I. G. Farben és a Bank of Manhattan
igazgatója.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">CE MITCHELL<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">USA<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">A Federal Reserve Bank of New York és
a National City Bank igazgatója.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Hermann SCHMITZ<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Német<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Az I. G. Farben, a Deutsche Bank, és a
Nemzetközi Fizetések Bankja igazgatója. Nürnbergben bíróság elé állították.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Walter Clark TEAGLE<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">USA<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">A Standard Oil of New Jersey és a
Federal Reserve Bank igazgatója.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">VH yon RATH<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Honosított<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Német tábornok, az US Electric /AEG/
igazgatója.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Paul M. WARBURG<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">USA<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">A Federal Reserve Bank of New York és
a Bank of Manhattan elnökségi tagja.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.5pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">WE WEISS <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">USA<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 153.55pt;" valign="top" width="205"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Sterling termékek.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
összehasonlító táblázatból szembeötlően kitűnik, hogy ugyanazon cselekményekért
csak német vezetőket állítottak bíróság elé Nürnbergben, amerikait egyet sem. A háború után, a nürnbergi kihallgatások során Hjalmar Schacht német gazdasági csúcsminiszter hangot adott megfigyelésének - kihallgatói legnagyobb megrökönyödésére - miszerint Hitler New Order programja nem más, mint Roosevelt New Deal programjának német megfelelője. Márpedig némi elemzés megmutatja, hogy a két program nagyon is hasonlít egymásra.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Picture_x0020_6" o:spid="_x0000_i1028" style="height: 168.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 168.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="images (52)" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image007.jpg">
</v:imagedata></v:shape><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<img src="https://lupocattivoblog.files.wordpress.com/2013/07/ig-farben-bosse.jpg" /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Picture_x0020_7" o:spid="_x0000_i1027" style="height: 228.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 226.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="standard-oil-ogo-ig-farben-swastika-rockefeller-nazi-germany-cartel" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image008.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Picture_x0020_11" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 240pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 238.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Ford-motor-swastika-nazi-arms-arsenal-nazism" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image009.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">Az I. G. Farbenindustrie német
igazgatói, mint háborús bűnösök Nürnbergben.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">A cég
amerikai leányvállalatának vezetői és kollaboránsai közül egy sem került
bíróság elé háborús bűnösként. A történetnek ezt a részét a központilag
vezérelt sajtó nem firtatta, az iskolai tananyagban sem szerepel, így aztán
nevük szép csendben feledésbe merült.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"><img src="https://antizionistleague.files.wordpress.com/2013/07/henry-ford-receives-grand-cross.jpg" /></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"><img src="https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEgbCkSG_7DxHtYaRyogIdG-qbQGxQjeSxPMteSFcF-Z4tp8xxseLSjvtJLheocU_4FMrMvMxp5MucHLL9rsl6AujVVqFzDQSCDOO960aCzfLDzNQMWn4LpMTP3P1zqndIVjyW9qto_VxCNT7Pu4c6Dgc4n91EUcV2iaSRA8Py0THm5cbzvosgoj6ZIE=" /></span>
<br />
<div style="text-align: right;">
<div style="text-align: center;">
<img src="https://c1.staticflickr.com/1/115/256965109_a713c1c2be.jpg" /><br />
<br /></div>
</div>
</div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<img src="https://nickbaines.files.wordpress.com/2011/02/dresden-bombing-aftermath.jpg" /><br />
<img src="https://www.sensationalcolor.com/liveinfullcolor/wp-content/uploads/2011/12/Bundesarchiv_Bild_183-60015-0002_Dresden_Denkmal_Martin_Luther_Frauenkirche_Ruine.jpg" /><br />
<br />
<br />
<div align="center" class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A HÁBORÚNAK NINCSEN VÉGE!<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1945 elején
már nyilvánvaló volt, hogy a háborúnak hamarosan vége. Az év február 14.-én,
Drezda elpusztításának második napján, történelmi jelentőségű titkos
találkozóra került sor az USS Quincy (CA71) nevű amerikai cirkáló fedélzetén.
Roosevelt elnök és Ibn Saud Abdel Aziz szaudi király megállapodást kötöttek: Az
Amerikai Hadsereg biztosítja a királyi család uralmát, cserébe az
Egyesült Államoké a szaudi olajmezők kiaknázásának joga. A kapcsolatba az
évtizedek során időnként becsúszott egy-egy mosolyszünet, de a megállapodás
máig érvényben van. Az Egyesült Államok ezzel rátette kezét a globális
olajcsapra, ami később nagyon jól jött. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Három
nappal korábban Jaltában Churchill, Sztálin, és Roosevelt ünnepélyesen
kinyilatkoztatta, hogy: „Találkozásunk itt a Krím-félszigeten újból
megerősítette közös elhatározásunkat, hogy céljaink és eljárásaink egységességét,
amely lehetségessé tette és biztosította az Egyesült Nemzetek győzelmét ebben a
háborúban, az elkövetkezendő békében is fenntartjuk és tovább erősítjük. Úgy
véljük, hogy ez szent kötelességünk is, amelynek megvalósításáért kormányaink
saját népeiknek, de a világ népeinek is felelősséggel tartoznak.” </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Amikor öt
hónappal később a Hitler ellenes koalíció három kormányfője külügyminisztereik
társaságában Potsdamban, a Cacilienhofban újból találkoztak, hogy a Jaltában megkezdett
tárgyalásaikat a népek békéjének megvalósítása érdekében folytassák, minden
alap és részletkérdésben teljes egyetértésben voltak. Ezt nagyra kell
értékelni, mivel nyugati részről új emberek ültek a tárgyalóasztalnál. Az
Egyesült Államok lobogója alatt az áprilisban elhunyt Roosevelt utódja, Harry S.
Truman, és újonnan kinevezett külügyminisztere, James Francis Byrnes ült. Az
Egyesült Királyságot az angol Labour Partynak a konzervatívokon aratott
választási győzelme után Clement R. Attlee és Ernest Bevin, volt szakszervezeti
vezető képviselte. A három nagyhatalom közös elhatározása Németország
nácitlanításának, leszerelésének, és demokratizálásának követelésében
csúcsosodott ki. Ezekből az alapvető kívánságokból következnek a feladatok: a
német hadigépezet felszámolása, a német hadianyaggyártó kapacitás békés
termelésre történő átállítása, a németek által okozott háborús károk
jóvátétele, és a Ruhr-vidék ipari termelésének Európa összes népei jólétének
érdekében való felosztása. Közös tanácskozásaik eredményeképpen fogalmazták meg
a gazdasági alapvetéseknek a következő tételét is: „A lehető legrövidebb idő
alatt decentralizálni kell a német gazdasági életet, a gazdasági erő meglévő,
túlzott központosításának megszüntetése céljából. Különösen a kartellek,
szindikátusok, trösztök, és más egyéb monopóliumegyesülések jelentenek túlzott központosítást." </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Sem Truman, sem Attlee nem emelt szót az I. G. Farbenindustrie
érdekében. A három kormányfő azzal az erős meggyőződéssel hagyta el a
Cacilienhofot, hogy kormányaik és népeik más egyesült nemzetekkel együtt
igazságos és tartós béke fenntartását fogják biztosítani. A konferenciát az
európai győzelem miatt érzett eufórikus hangulat jellemezte, ezzel
magyarázható, hogy Truman és Attlee hozzájárult Kelet-Poroszország Szovjetunió
általi annexiójához. Japán kapitulációja után viszont egyre nyilvánvalóbbá
vált, hogy a győztesek között új konfliktus érlelődik. 1946. március 5.-én
Winston Churchill beszédet mondott a Missuri állambeli Fulton városában, ahol
már nyíltan a potsdami megállapodás megszegése mellett foglalt állást.
Beszédének vezérfonalaként a revansista frázist ismételgette: „A vér vörösebb,
mint a víz.” Kijelentette, hogy "vasfüggöny" ereszkedik le Európára, s ez a
kifejezés később a hidegháború korszakának szimbóluma lett. „A Balti-tenger
melletti Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny
ereszkedik le a kontinensre.” A fultoni beszédet Truman elnök és a nyugati
média egyetértéssel fogadta, a „vasfüggöny” kifejezés pedig – mely az 1920-as
évek elején már forgalomba került Szovjet-Oroszországgal kapcsolatban – a
kialakult hidegháborús konfliktus szimbólumaként vonult be a történelembe.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A biztató
kezdet ellenére a II. világháború után a világ mégis kettészakadt, és
béke helyett a hidegháború korszaka kezdődött. Attlee és Truman Potsdamból való
hazatérésük után országaik bankáraival és iparmágnásaival zárt ajtók mögött
tárgyaltak. A Szovjetunió - bár erkölcsileg megerősödve került ki a háborúból - a
Világ-szigetet ő sem tudta egészen uralma alá vonni. Németországban átmenetileg
amerikai katonai kormányzást vezettek be, Berlin ellátását az amerikai hadsereg légihídon biztosította. Repülőgépen szállítottak a körülzárt Berlinbe szinte mindent, ami az élethez kell, a széntől a petróleumon át a kenyérig mindent. 1945-47-ben Lucius D. Clay tábornok
volt a helyettes katonai kormányzó, majd 1947-49 között a katonai kormányzat
főnöke, aki mellett William H. Draper tábornok, a katonai kormányzat gazdasági
osztályának vezetője segédkezett. Draper tábornok magas katonai rendfokozatát
nem a normandiai partraszállásnál, hanem a Dillon Read & Company igazgatói
szobáiban szerezte, amely bank dollármilliós értékű német ipari kötvényeket jegyzett az 1920-as, '30-as években. A bankelnök, hadügyminiszter, és a General Anilin and Film
Corporation tiszteletbeli elnöke, James Forrestal jobbkezeként Draper tábornok személye
volt a legteljesebb biztosíték arra, hogy a német monopóliumoknak és
monopolistáknak semmi bántódásuk ne essen. A kartell-feloszlató bizottság
néhány általa kiküldött vezetője kiállt a sorból és tüntetőleg lemondott
állásáról, mert a potsdami egyezmény szövegét úgy értelmezték, ahogy az írva
volt. Drapert ez nem hozta zavarba, csak az bosszantotta, hogy ezek a „világtól
idegen” emberek a sajtó és a szenátus előtt kijelentették: Nem vállalhatjuk a
felelősséget azért, hogy a Standard Oil, a General Motors, és a General
Electric megint egy monopóliumok által ellenőrzött Németországot támaszt fel
Európa szívében. Draper tábornok nem akart idegen személyzettel bajlódni, ezért célszerűnek látta, ha mindjárt vejét nevezi ki a kartellmegszüntető bizottság élére.
Határozott intézkedése elismeréseképpen Draper tábornokot kinevezték az USA
hadügyminiszter-helyettesévé. Forrestal Wall Street-i helyetteséből pedig
Forrestal pentagonbeli helyettese, Clay tábornok alárendeltjéből, Clay tábornok
katonai felettese lett. S mivel Clay tábornok ismerte a pénzemberek ízlését –
hiszen tervei szerint leszerelése után köztük fog boldogulni – az USA katonai
kormányzatának főnökeként megparancsolta, hogy a monopóliumok lazítására és a
trösztök felosztására hozott összes intézkedést föl kell függeszteni. A tábornok
kiismerte magát az amerikai joggyakorlat trükkjei között, végtére is az
Egyesült Államokban már ötven éve voltak trösztellenes törvények anélkül, hogy
a Standard Oil, a DuPont, vagy Ford érdekeltségeket ez érdemben korlátozta
volna. Clay tábornok a New York Harold Tribune szerint cinikus nyíltsággal
kijelentette: nem lehet embereket félreállítani azért, mert a hitleri időkben
hasznot élveztek. Az angoloknak, akik Németországgal és Európával hasonlóan
akartak eljárni, mint az első világháború/olajháború után, nem maradt más
hátra, mint hogy kövessék az amerikaiak példáját. Az angol megszálló csapatok
főparancsnoka, Robertson tábornok, 1947 elején különösen ravasz trösztellenes
rendeletet hozott Németországban: néhány név szerint felsorolt másodrendű német
cégnek megtiltotta, hogy külföldi konszernekkel bármilyen formában
egyesüljenek. Az I. G. Farben és az AEG mamutvállalkozások persze hiányoztak
erről a listáról. Ezeket egy másik listán „a katonai kormányzat gyakorlati céljai
megvalósításában nélkülözhetetlennek és a kormányzat ellenőrzése alatt állónak”
nyilvánította. Clay tábornok erre féltékenységében, minden látható ok nélkül
azzal vádolta brit kollégáját, hogy „a német ipar tulajdonjogi kérdéseiben
kartellellenes elemek hatása alatt jár el.” Mire Robertson tábornok megadta
magát, és visszavonult. Az amerikai üdvözítő most már nem tűrt meg maga mellett
más isteneket, még angolokat sem. Az amerikai belügyminiszter véleménye szerint
a London és Washington közötti béke tartóssága – az adós és hitelező közötti
béke – attól függ, hogy az Egyesült Nemzetek a háború befejezése után az
olajtartalékok fölött milyen természetű megállapodásra jutnak. Márpedig
Jaltában és Potsdamban pont ezt nem beszélték meg. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
elkövetkezendő hidegháború négy évtizede alatt a nyugati szövetséget
jól-rosszul összetartó kapcsolatokat a Szovjetunió és csatlósállamai elleni
kölcsönös gyűlölködés hatotta át, ráadásul az antagonisztikus ideológiai ellentéten túlmenően az angol-amerikai olajkonszernek
vevőköréből negyven évre törölni kellett Kelet-Európát. Churchill Fultonban előadott
kardcsörtetése nem volt ínyére néhány mindkét pártbéli békeszerető amerikai
politikusnak, így Henry A. Wallace-nek sem, aki F. D. Roosevelt idején alelnök,
Truman kormányában pedig az USA kereskedelmi minisztere volt. Wallace
nagyhatású beszédet mondott Madison Square Garden-ben, a Szovjetunióval való becsületes
együttműködés politikáját hirdetve, amivel dühös kirohanásoknak tette ki magát.
Támadói, James F. Byrnes-szel az élen, a „szabad világ” veszélyeztetését látták
Wallace simulékonyságában. Byrnes 1947-ben kiadott Speaking Frankly (Őszinte
beszéd) c. könyvében így ír: „Az elnök napok alatt tisztázta az ügyet, remélem,
hogy az amerikai nép túlnyomó többségének megelégedésére. Wallace miniszter
visszalépése után az amerikai külpolitika iránti bizalom helyreállt…” </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Byness-Wallace ellentétnek olajszaga volt, mint ahogy az
amerikai olaj és az amerikai Európa-politika közötti összefüggésről a SOCAL (Standard Oil of California) egyik vezetőjének nyilatkozatából ez kiderül: J.
L. Hanna, a SOCAL egyik igazgatója meglepő nyíltsággal kijelentette, hogy
„amennyiben a Szovjetunióval igazi békés elrendezés jönne létre és az Egyesült
Államok csatlakozna a leszerelési programhoz, nagy csapás érné az olajipart és
az egész gazdaságot.” Majd saját megnyugtatására még hozzátette: „Nehezen
tudnám azonban elhinni, hogy erre sor kerülne." </span><span style="font-size: 14pt;">J. L. Hanna persze pontosan tudta, hogy Herbert Hoover, F. D. Roosevelt
elődje éppen Európába utazott, hogy a nyugatnémet különkormány megalakítását
előkészítse. Amerika hatvan beavatott családjának körében pedig már nyílt titok
volt, hogy J. F. Byrnes utódja George C. Marshall tábornok lesz.</span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span><img height="238" src="https://static1.squarespace.com/static/5126bbb4e4b08c2e6d1cb6e4/t/53287d8be4b028bc910f1071/1395162510275/Dulles1953speech.jpg" width="320" /></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">John Foster Dulles, a mindenkori elnökök bizalmi embere és biztos támasza, az odaadó közalkalmazott mintapéldánya, ellentmondásos és polarizáló figura volt. A hivatalok
szürke eminenciásainak sürgetésétől és suttogásától nem zavartatva ült irodájában, nagy halom irat fölött görnyedve, és a jövő
pókhálóit szövögette. Szavakból és paragrafusokból szőtte a szálakat,
amelyekkel Nyugat-Németországot és Európa összes, nem szovjet érdekszférába
tartozó országát Amerika szekerébe fogta, és dollármilliókkal fölhizlalva a
vasfüggöny keleti oldalán élők ellen hajszolta. Nem zavarta, hogy terveivel
mások büszkélkednek, az ő tollaival ékeskednek majd. Így tett Charles G. Dawes
és Owen Yung is, és így tesz majd H. S.
Truman és G. C. Marshall is. John Foster Dulles kedvelte a félhomályt, a
rivaldafényt másoknak engedte át… </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1947. június
5.-én George C. Marshall tábornok, az Egyesült Államok újonnan kinevezett külügyminisztere
beszédet tartott a Harward Egyetemen. Marshall fölvetett egy megoldást Európa számára a háború
utáni gazdasági és társadalmi széthullás kezelésére. Az USA Kongresszusi
Könyvtárában föllelhető kiadvány szerint „Amerikának is haszna származik a
tervből azáltal, hogy értékes kereskedelmi partnerekre és megbízható
szövetségesekre tesz szert a nyugat-európai államok körében. Még ennél is
fontosabbak azok az egyéni és kollektív baráti szálak, melyek az Egyesült
Államok és Európa között szövődnek.” A külügyminiszter által javasolt, Európa megmentésére szánt amerikai támogatás terve valóra vált, és Marshall-segély néven vált ismertté. Európa háború utáni segélyezésének terve azonban nem Marshalltól származott. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nincs abban semmi kivetnivaló, ha valaki jó kapcsolatok kiépítésére törekszik, de az
már nem szivárgott át a köztudatba, hogy a terv milyen feltételekhez
kapcsolódott. Az USA egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy megköveteli a
kereskedelem liberalizálását, a termelékenység növelését, ezzel biztosítva
Európa Amerikanizálását. Az európai politikai és gazdasági elit ez által
elválaszthatatlanul hozzánőtt amerikai gazdasági partneréhez, és az Egyesült
Államok hozzájárulása nélkül semmilyen jelentős gazdasági vagy politikai lépést
nem lehetett végrehajtani” – magyarázza Richard Greaves angol politikai
szakíró. Mit sem változtat e gazdasági és politikai függőség tényén, hogy
mintegy szimmetrikusan átvetítve, mindez a vasfüggöny keleti oldalán is
megvolt. A Sztálin vezette Szovjetúnió nem részesült a Marshall-segélyből, és azt sem engedte, hogy a csatlós államok részesüljenek belőle. A Harvardon nyilvánosságra került Marshall-terv eredetileg már a
Külkapcsolatok Tanácsának a világháború kirobbanását megelőző politikaformáló
hálózataiban megtalálható. Michio Kaku és Daniel Axelrod a Pentagon titkos háborús
tervei c. könyvükben kifejtik, hogy „a külügyminisztérium és a CFR között
zajló, 1939-ben kezdődő, zárt ajtók mögött tartott tárgyalásokon nyíltan
taglalták, hogy az Egyesült Államoknak beavatkozó erőként kell fellépnie, a
brit birodalom helyébe lépve.” A terv, amelyet Marshall adott elő, a CFR
1946-os, Charles M. Spofford ügyvéd és David Rockefeller vezette munkacsoport
előterjesztésében is szerepelt, mely az Újjáépítés Nyugat-Európában címet
viselte. Az Egyesült Államok ahhoz a feltételhez kötötte a segélyek
folyósítását, hogy az európai újjáépítés együttműködés keretében szerveződjön.
Ennek folyományaként alakult meg 1948 áprilisában az Európai Gazdasági
Együttműködés Szervezete, s rendezték meg egy hónappal később a Hágai
Kongresszust, ahol már az Európai Unió megalakításával foglalkoztak. A Hágai
Kongresszus az egyesült Európa létrehozásának igényét fogalmazta meg, és hét
kérdésben megvitatták a politikai unió aspektusait. A 7-es számú nyilatkozat
kijelentette: „Az egyesült Európa létrehozását az egyesült világ
megteremtéséhez tett döntő lépésnek kell tekintenünk.” – írja Dennis Behreandt.
A Marshall-terv amellett, hogy segített Nyugat-Európának talpra állni,
elvezetett az 1950-es Schuman-tervig, melyben Robert Schuman francia
külügyminiszter fölvetette, hogy Franciaország és Németország teljes szén és
acéltermelését helyezzék egy nemzetek feletti testület irányítása alá. Ez a
felvetés vezetett az Európai Szén és Acélközösség, majd az Európai Atomenergia
Közösség (EURATOM), és végül a Közös Piac megalakulásához. Ez egy forradalmian
új szervezet volt, mivel szuverén hatalommal rendelkezett ahhoz, hogy
mindenféle létező állami hatalom megkerülésével tőkealapokat hozzon létre,
ellenőrizze az árfolyamokat, megszabja a befektetéseket, hiány esetén
felszabadítsa a szén-és acéltartalékokat, illetve visszafogja a termelést
túlkínálat esetén. Röviden: Az Európai Szén és Acélközösség egy kezdetleges
kormányzat volt. Az 1951-ben létrejött megállapodás hat nemzet (Franciaország,
Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Luxemburg , Hollandia) szén-és
acélkészletét rendelte egy közös alapba, melyet egyetlen felügyeleti szerv
kezelt, amely megszabta az export-és import korlátozásokat, egységes munkaerő
piacot teremtett, közös gazdaságpolitikát folytatott, valamint összhangba hozta
a tagállamok életszínvonalát, megelőzve ezzel egy újabb háborút. Marshall
tábornok és a CFR mögé rejtőzve bújt meg az a tény, hogy az Európai Szén és
Acélközösség volt az egységes világbirodalom irányába tett első konkrét lépés,
az egységes világkormány, az Új Világrend épületének első téglája. Első kézzelfogható eredménye e céltudatos tervezésnek a Páneurópai Mozgalom eszmei alapjain létrejött Európai Unió intézménye, amely Richard N. Coudenhove-Kalergi elméjében született. Ennek az embernek a létezése ismeretlen az iskolák tanulói és az egyetemek hallgatói számára, de a hatalmi elit az EU szellemi atyjának tartja. 1925-ben megjelent Praktischer Idealismus c. könyvében Kalergi arról ír, hogy a jövő Európáját nem az Óvilág honos népei birtokolják majd, hanem egyfajta identitástudat és történelem nélküli, gyökértelen embertípus, egy képlékeny massza, amely a különböző rasszok kényszerű keveredésének eredménye, s amelyen a jövőbeli hatalmi elit könnyűszerrel tud majd ural</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">kodni. </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1890.
október 14.-én, Texasban született Dwight David Eisenhowernek, a hivatásos
katonának, Amerika belépése a második világháborúba szolgáltatta élete nagy
lehetőségét a katonai-politikai előmenetelre. 1942-ben Montgomery angol
tábornaggyal együtt Rommel ellenfele volt Észak-Afrikában, 1943-ban az USA
haderők főparancsnoka Olaszországban, 1944-ben a „második front” főparancsnoka
Franciaországban, 1945-ben Marshall utóda az USA hadsereg vezérkari tisztében,
1950-ben pedig az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) főparancsnoka Párizsban.
Miután Adenauer aláírta az általános katonai szerződést, ezzel a nyugati tömb
falán tátongó hézag bezárult, Eisenhower pedig esélyt szerzett az Egyesült
Államok 34. elnökévé történő megválasztására. Hogy személyét még vonzóbbá tegyék,
kampánymenedzserei még a választási zsivaj megindulása előtt visszahozták őt
párizsi főhadiszállásáról, és a látszat kedvéért a Columbia Egyetem elnöki
székét szerezték meg neki. A választási kampánygépezet „Ike, a joviális
tábornok” image helyett az „Ike, a nagy humanista” profilját célravezetőbbnek
tartotta. Truman, a Kansas Cityből jött nyakkendő kereskedő, hétéves országlása
alatt kiismerte Washingtonban az olajcápák lélektanát. </span><span style="font-size: 18.6667px;">Harold LeClair Ickes (1874-1952), aki Roosevelt halála után a</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Truman kormányban maradt, ám egy éven elül lemondani kényszerült, olyan
falatot dobott eléjük, amelybe egy olajkormánynak – Warren G. Harding, az USA
29. elnöke – kormányának egyszer már beletörött a foga. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 21.4667px;">Ickes, aki 1933-1946-ig volt az USA államtitkára és belügyminisztere, az „amerikai évszázad” legnagyobb csalásának nevezte a 2 milliárd tonna olaj körüli civakodást, amelyhez képest a húszas évek Teapot-botránya egyszerű pénztári lopás volt. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Rockefeller család
már régen szemet vetett az USA partvidékének egy jelentős, feltáratlan
olajkincsére. Kb. 15 milliárd hordó (2 milliárd tonna) olajról van szó, amelyet
F. D. Roosevelt javaslatára a második világháború alatt haditengerészeti
tartaléknak akartak nyilvánítani. Az olajmonopóliumok megelőzték őt, és a
szövetségi államok kormányzóival bérleti szerződéseket kötöttek a partvidékre,
minden állammal külön-külön. Roosevelt halála után újból föllángolt a civakodás
a korszak egyik legnagyobb gazdátlan kincsének megszerzéséért, anélkül azonban,
hogy ez egyelőre sikerült volna. Truman elnök ugyanis, négy nappal az előtt,
hogy 1953. január 20.-án a Fehér Házat elhagyta, aláírt egy törvényt, mellyel
az ínycsiklandó olajkincset haditengerészeti tartaléknak nyilvánította, és a
Hadügyminisztérium hatáskörébe utalta. Sokba került az olajvállalatoknak, hogy
miután megszabadultak a lelkiismeretes Trumantól, Eisenhowert ültessék a
helyére. Ötven millió dollárjuk feküdt már a republikánus választási kampányban
és Eisenhower tudta, hogy ezt az ötvenmillió dollárt meg kell szolgálnia. Megválasztása
után, kormányának első törvénykezési ténykedése az volt, hogy a Truman-féle
törvényt hatályon kívül helyezte, és a partmenti olajtartalékokat becsértékének
húsz százalékáért eladta az olajtársaságoknak. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div><div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Eisenhower
megválasztásával a Dulles-fivérek sem jártak rosszul, akik 1920 óta minden
kormányban benne voltak, és minden kormányváltást átvészeltek. Allan Wells Dulles , a
fiatalabbik a Central Intelligence Agency (CIA) első igazgatója lett, fivére, John Foster Dulles az
USA külügyminiszteri székét kapta meg. Az Eisenhower-kormány három további kinevezése
világosan mutatja az Egyesült Államok külpolitikájának akkori fő irányvonalát: az
olajügyekben való minél nagyobb befolyás biztosítását. A tőkésvilág vezető
olajbankjának, a Chase Manhattan Bank (Chase National Bank) elnöke, John D.
Rockefeller II. veje, Winthrop W. Aldrich lett 1953-ban a londoni nagykövet. Loy
W. Hendersont, a Wall Street addigi teheráni helytartóját az Egyesült Államok
rendkívüli nagykövetévé nevezték ki, az egész Közép-Keletre. George F. Kennan
szovjetszakértő-politológust, aki jelentős szerepet vállalt a Marshall-terv (vagy segély) kidolgozásában, Eisenhower Moszkvába küldte nagykövetnek.</span> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1954-ben J.
F. Dulles külügyminiszter atomtámadással fenyegetőzött, 1957. március 9.-én
pedig a kongresszus jóváhagyta azt a doktrinát, amelyik Washington közel-és
közép-keleti pozícióinak megszilárdítását célozta. Dwight D. Eisenhower
amerikai elnököt és John Foster Dulles külügyminisztert tartják e dokumentum
szerzőjének. 1961-62-ben egy hajszál (pontosabban Vaszilij Archipov tengerész tiszt) választotta el a világot az atomháborútól.
Európa megosztottsága és az amerikai térnyerés a Közel-Keleten biztosította,
hogy a Nagy Játszma ne dőljön el. A hidegháború minden síkon folyt, olyan kifinomult módszerekkel is, amelyeket akkor ideológiai diverziónak hívtunk. Ennek volt egy szép példája, amikor Allen Wels Dulles, a CIA első igazgatója 1958-ban védőszárnyai alá vette Borisz Paszternák Doktor Zsivágó című regényének a kiadását, amit személyesen koordinált. A CIA egy 1958-as jelentésében leírták: el kell érni, hogy a könyvet minél nagyobb példányszámban és minél több nyelven adják ki, az írót pedig Nobel-díjjal tüntessék ki, ami 1958-ban meg is történt (de nem vehette át). A könyvet egy szigorúan titkos diplomáciai akció keretében Hollandiában adták ki először orosz nyelven. A brüsszeli expón, majd később másutt is, ingyen osztogatták a könyvet, a CIA költségén. </span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://i.ebayimg.com/00/s/MTIwMFgxNjAw/z/2esAAOSw3KFWevdC/$_1.JPG" /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1961-ben egy hajszál, pontosabban Vaszilij Archipov tengerész tiszt választotta el a világot az atomháborútól. A hidegháború évtizedei alatt sokáig stabil
volt az egyensúly a nagyhatalmak között. Az ázsiai kontinensen lezajlott helyi háborúk csak erősítették az egyensúlyt, a kontinens perifériáján egyik
nagyhatalom sem tudott kizárólagos szerephez jutni. Aztán 1973-ban ismét bejött
a képbe az olaj. Energiakérdésekkel foglalkozó szakemberek Európa
energiahelyzetét az 1970-es évek elején egyébként is aggasztónak tartották, és ismét beigazolódott: ha valami forr a politikában, annak olajszaga van. <o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<br /></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<!--Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2Fservv89pn0aj.sn.sourcedns.com%2F~gbpprorg%2Fjudicial-inc%2FDresde1zxc7.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEgbCkSG_7DxHtYaRyogIdG-qbQGxQjeSxPMteSFcF-Z4tp8xxseLSjvtJLheocU_4FMrMvMxp5MucHLL9rsl6AujVVqFzDQSCDOO960aCzfLDzNQMWn4LpMTP3P1zqndIVjyW9qto_VxCNT7Pu4c6Dgc4n91EUcV2iaSRA8Py0THm5cbzvosgoj6ZIE="-->Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-44840497928166779852014-01-16T03:30:00.009-08:002021-09-14T08:16:35.051-07:00BEVEZETÉS<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 22pt; line-height: 115%;">Dobai Gábor <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 22pt; line-height: 115%;">A KŐOLAJ FÉNYES KARRIERJE<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">avagy a huszadik század története az
olaj története<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Ha a
kultúrával jönnek-az egész otromba csalás. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Búza, acél, szén és olaj kell nekik, semmi más!”</span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;">
<img src="https://encrypted-tbn2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcT_1JLsOsBVtv_jlBSHjbY3aFhW5raVMAHbPYw7ATsYMbB8ku3b" /></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>(Erich
Weinert német költő, 1934)</span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 22pt; line-height: 115%;">Bevezetés<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 22pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Negyven esztendő telt el az első olajsokk kirobbanása óta. Addig is tudtuk,
hogy földünk primer energiahordo</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">zó és nyersanyag tartalékai végesek, de valahogy
nem akartuk tudomásul venni. Globális viszonylatban közlekedésünk
90%-át - történjen az földön, vízen, levegőben - a kőolaj tartja életben. Az
üzletekben kapható összes áru 95%-ának előállítása során kőolajat használunk.
Élelmiszereink 95%-ának megtermelése kőolaj nélkül lehetetlen volna. A földön
minden ember 1900 liter kőolajat fogyaszt évente. Még egy tehén felneveléséhez
és piacra szállításához is hat hordó olajra van szükség, ezzel egy autót
Párizstól Moszkváig vezethetnénk. Ez talán meghökkentő, de ha
mindent összeszámolunk és az ún. externális költségeket, hatásokat is
belevesszük, a hat hordó összejön. A különböző tudásközpontokban, alkotó
műhelyekben az idővel versenyt futva folynak a kutatások a jövő
energiaforrásainak megtalálására, melynek tétje nem a fenntartható fejlődés, hanem a fenntartható élet. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A világ energiaellátásának</span><span style="font-size: 22pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">problematikája azonban továbbra is vészjósló kérdőjelként rajzolódik ki a világpolitika és a világgazdaság egén. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt;">A XIX. század
végén az olajfinomítók a benzint még titokban a folyókba és a tengerbe
engedték, vagy gödrökben elégették, mert nem tudtak mit kezdeni vele. Alig húsz
év múlva a közgazdászok és geológusok már aggodalmaskodó számításokat kezdtek
végezni arra vonatkozólag, hogy vajon meddig elegendő még a Föld folyékony aranyának
készlete.</span></div><div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 22pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az emberiség történetében alapvető
fontosságúak azok a természeti nyersanyagok, amelyeket az ember, felismerve
hasznosíthatóságukat, alkalmazásba vett. A felismeréstől az alkalmazásig
sokszor hosszú évszázadok is elteltek, mert a hasznosíthatóság fogalma sok
tényezőtől függ. Ezek a természeti nyersanyagok földünk szilárd kérgének
összetevői, amelyek többé-kevésbé hozzáférhető módon, a felszínen vagy ember
által elérhető mélységben lakoznak. Az anyagok hozzáférhetősége alapvetően
meghatározza hasznosíthatóságukat. Az ősember számára csak a felszínen
található anyagok jöhettek számításba, s midőn első ízben emelte fel a földön
szabadon heverő kődarabot, hogy egy zsákmányul kiszemelt állatra hajítsa, eme
cselekedete az ásványi anyagok hasznosításának első pillanata volt. A különböző
anyagok felhasználása a civilizáció fejlődésével változik, némelyikük
jelentőségéből, értékéből veszít, míg végül egyik-másik teljesen használaton
kívül marad és feledésbe merül, átadva helyét az újonnan megismert anyagoknak.
Az idő tehát lényegesen módosítja az anyagok értékelését, a fejlődés a
hasznosításra alkalmas anyagok számát többnyire növeli, míg másokat teljesen
kiszorít. Ez az időbeli változás annyira szembeötlő, hogy egyes anyagok
alkalmazásban való dominanciája tudvalevőleg határozottan jellemzi az emberiség
fejlődésének egy-egy korszakát. A kő, bronz, vas-korszak elnevezés a régmúlt
korokban egyes anyagok felhasználásának domináns voltára utal azok
föllelhetőségének és hasznosítási lehetőségeinek felismerése révén. A
földkéregnek az emberi szükségletek kiszolgálására rendelt anyagai közül a
kőszén hirtelen felértékelődött a gőzgép feltalálásával, majd nem sokra rá a
különféle gépalkatrészek kenőanyaga és hajókazánok tüzelőanyagaként
megtanultuk becsülni a föld mélyének
folyékony aranyát: az olajat. A belsőégésű motorok feltalálásával a kőolaj
értéke tovább nőtt, és vele együtt kényelmünk, de kiszolgáltatottságunk is.
Koronként, tudományos-technikai fejlettségünk mértékétől függően a földkéreg
más és más anyagai váltak természeti kincsekké.
Ásványi anyagaink értéke nagyon viszonylagos és szubjektív, megállapíthatjuk,
hogy értéküket hasznos tulajdonságaik összessége határozza meg. A hasznos
tulajdonságokat pedig az emberi szükségletek szempontjából ítéljük meg, ezúttal
is érvényesül a régi görögök bölcsessége: mindennek mértéke az ember.
Jelenünket és jövőnket az említett ásványi kincseken kívül az ún. hasadóanyagok
is meghatározzák, melyek a nukleáris technológia üzemanyagai, innen származik
korunk egyik meghatározása, az atomkor elnevezés is. A kőszén korszak
meghatározás az ipari forradalom kezdetétől indokolt nagyjából egy évszázadon
át, majd a kőolaj ipari felhasználásának túlsúlyba jutásával és a benzin
tömeges felhasználásának kezdetétől, 1911-től - amikor Henry Ford piacra dobta a híres
20 lóerős T modellt - számíthatjuk a történelmi értelemben vett olajkorszak
kezdetét. Ez volt az a pont, amikortól az olaj és termékei nem csak szutykos
fekete ipari létesítményekben mutatkoztak meg az ember számára, hanem a
hétköznapi életben is tömeges méretekben vettük használatba. Kialakult a
bivalyerős négykerekű aranyborjú imádata, megindult a közúti közlekedés
vérkeringése, és a motorizáció megállíthatatlanul nyomult előre a közutakon. Az
atomkor kezdetének meghatározása még egyszerűbb, konkrét dátumhoz köthetjük. Az
atomenergia létezéséről akkor szereztünk tudomást, amikor 1945. augusztus
6.-án, a Hirosimára ledobott első amerikai atombomba berobbant az emberiség
életébe. Nagyon rossz bemutatkozás volt, nem vitás, és nem csoda, ha évtizedek múlva is ellenérzéseket
szül az emberek tudatalattijában.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kőszenet már az ókorban is
ismerték, de felhasználási lehetőségeit, kiváltképp energiahordozó jellegét
csak az ipari forradalom hozta meg, pontosabban a szén energiaforrásként való
hasznosítása maga volt az ipari forradalom. A kőszén tehát az ókorban és a
középkorban nem volt a természeti kincsek közé sorolható, de rögtön azzá lett,
mihelyt az ember a benne rejlő erő hasznosításának módját megismerte.
Mindezeket elmondhatjuk a kőolajról is. Az olaj hasznosításának kezdetét az
időben visszatekintve nem lehet eléggé messzire datálni. Az olaj ismerete
azokon az előfordulási helyeken, amelyek a legrégibb emberi kultúra helyszínei
voltak, a messze ókorba vezet bennünket vissza. Már az írott történelem előtti
korban is mindkét féltekén ismerték a kőolaj és szurok felhasználásának egyes
módjait, de szellemi örökségünknek ez a része csak régészeti leletekből
következtethető, az ősi kultúrnépek pusztulásával feledésbe merült. A svájci
tavak cölöpépítményeit már ötezer évvel ezelőtt szurokbevonattal védték a
korhadástól. A biblia szerint Noé bárkája kívül-belül szurokkal volt bekenve,
ezt támasztja alá a babiloniak mondája is. Valószínű, hogy az özönvíz történet
eredete olyan területen végbement természeti jelenségre vezethető vissza, ahol
kőolaj, szurok, földviasz előfordulások voltak. Ezek pedig,
amennyiben a történet helyszínét Ázsiában keressük, valahol Indiában vagy a özép-Keleten voltak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az istenek nem tűrhették tovább
Gilgames király gonoszságait és a hatalmával visszaélő uralkodó megfékezésére
egy szelíd, de bátor és erős ifjút küldtek a földre. Ők ketten azonban
összebarátkoztak, megszerették egymást, sok érdekes kalandban volt részük,
mígnem az ifjú meghalt. Gilgamest ez annyira megrendítette, hogy elhatározta:
fölkutatja az örök élet titkát. Meg is találta a csodatévő füvet, majd elveszítette,
így az örök élet titkát nem sikerült megfejtenie. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ezt a hősi eposzt egyforma áhitattal
meséli a bagdadi néprajzi múzeum idegenvezetője és a Mosul környéki pásztorfiú.
Az asszírok hagyták ránk, az ő uralkodójuk volt Gilgames. A tizenkét kőtáblába vésett,
ötezer sornyi ékírással megörökített történetet Asszurbanipal ninivei udvarában
találták meg a kutatók. Ebben a Kr. előtti 3. évezredből származó hősi eposzban
olvasható az özönvíz legteljesebb története is Noéval és a bárkával, amelynek
fából készült falát az úr sugallatára szigetelés gyanánt olajjal és szurokkal
kente be a jámbor férfiú. </span><br /><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Mózes legenda őse is Mezopotámiából származik, amelyben Sardanapol
király könyvtárának egyik téglatöredékén olvasható, hogy I. Sargon királyt
születésekor édesanyja földszurokkal vízhatlanná tett fűzfavessző kosárban az
Eufrátesz folyóba tette, s innen Akki, a jó vízi szellem emelte ki. Hérodotosz
szerint a régi Babilónia kőfalait melegített szurokkal ragasztották össze.
Ugyanezt említi Mózes, a Bábel-torony építéséről is. Babilóniában, héber nevén
Bábelben hatalmas mozaikokat és feliratos táblákat találtak aszfaltból, és
Bagdad mellett, Kassau egykori régi asszír város romjai között aszfalt
padozatot találtak. Az első leírásokat Strabo adta, aki megemlíti a perzsiai és
mezopotámiai szurok előfordulásokat, szerinte Perzsiában régóta termelik is.
Diodorus szerint Mezopotámiában annyi az aszfalt, hogy nem csak építkezéseknél
használják, hanem fa helyett tüzelnek is vele. Sok monda szól a szurok indiai
előfordulásáról is, de Algírban szintén ismerték a kőolajat és származékait már
ősidők óta, amint azt Strabo és Vitruvius említik.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Amikor Nagy Sándor a Kr.e. 4.
században az Oxus, vagyis a mai Amudarja partjaira érkezett, katonái a földből
szivárgó olajat találtak. Mintát vittek a papoknak, akik „vegyelemzést”
végeztek és arra jutottak, hogy a sereg dicsőséges, de igen fáradtságos
hadjárat előtt áll. Nagy Sándor ezen kívül Babilon körül örökégő tüzet és
természetes aszfaltot látott Mezopotámiában. Egyes arab törzsek nevükben is
viselnek olajra vagy szurokra való utalást. Az egyik Beni-Zenthis nevű törzsről
maradt fenn a monda, miszerint ősük egy termékeny, gazdag vidék birtokosaként
ült egy napon kristálytiszta vizű forrása mellet, amely földjeit táplálva egész
birtokát termékennyé tette. Történt, hogy egy szegény pásztor négy juhával
vetődött oda és kérte, hogy tikkasztó szomjúságukat enyhíthessék, de a
tulajdonos ezt csak úgy akarta megengedni, ha a pásztor egyik juhát neki adja.
A pásztor erre nem volt hajlandó, erre a tulajdonos négy fiát hívta elő, akik a
négy juhot elvették és a pásztort elkergették. Az atya igen örült, hogy
kapzsisága kielégülést nyert. Ekkor azonban észrevették, hogy a kristálytiszta
vizű forrás egyre zavarosabbá vált, kellemetlen szagot árasztott, majd teljesen
megfeketedett. Rögtön tudták, hogy kapzsiságuk büntetése ez, a négy fiú a
pásztor után eredt, hogy juhait visszaadják, de a pásztort sehol sem találták. A bűzös forrás pedig
termékeny földjeiket elárasztva minden termést megsemmisített, úgy hogy
kénytelenek voltak mindenüket hátrahagyva új hazát keresni.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">E történetek időpontjai talán
mellékesek is lehetnének, helyszíneik aligha. Kiváltképp, ha meggondoljuk, hogy
az ótestamentumban is szereplő Ninive romjait Észak-Irakban, Mosul környékén
tárták föl, márpedig Mosul és a tőle 130 km-re észak-keletre fekvő Kirkuk ma az
északi olajmező központja. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Bagdadtól 110 km-re délre elterülő,
arab nyelven Bab-Ilinek azaz: istenek kapujának nevezett egykori Babilont az
évezredek során betemette a vándorhomok.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A város maradványainak feltárását
Robert Koldewy német építész kezdte meg 1899-ben. Az időpont nem mellékes. Egy
évvel korábban II. Vilmos német császár elzarándokolt a szentföldre,
Jeruzsálembe. Majd látogatást tett II. Abdul Hamid török szultánnál, és
beszédet tartott Damaszkuszban. Nem jókedvéből lovagolt heteken át tikkasztó
hőségben a sivatag homokját taposva kilométerek százain át, hanem tanácsadói
óhajának tett eleget.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Elsősorban Georg von Siemens, a Siemens AG és a Deutsche Bank
igazgatója ösztökélte a nehéz utazást, egy merész terv megvalósításának
kormányközi előkészítését szorgalmazva, amely minden idők legtöbb konfliktust
kiváltó, legviszontagságosabb vállalkozásának bizonyult, és amelyet azóta
agyonhallgatnak. A Berlin-Bagdad vasúti összeköttetés grandiózus tervéről van
szó, illetve a Perzsa-öböl olajának Németország általi kitermeléséről, amely a
nem hivatalos történetírás szerint az első nagy világégés legfőbb oka volt. Babilon központját a régészeknek sikerült
föltárni, a geológusok pedig meggyőződhettek róla, hogy az olaj előfordulására
és felhasználására vonatkozó, Gilgames eposzban és egyéb leírásokban szereplő
adat helytálló. A homoktakaró alól kiásott épületmaradványok, a felvonulási út,
és a romjaiban is impozáns látványt nyújtó Istar-kapu rekonstruált mása a
berlini Pergamon Múzeumban található. Mindezen leletek arról tanúskodnak, hogy
az ókori építőmesterek az égetett téglához az olaj egyik származékát, a
bitument-használták kötőanyagként. Kis-Ázsiából, mely a szultánok régi birodalmának csak kis része volt, mára egyéb sem maradt a török világhódító álmaiból, mint ez a föld ahol - Van Loon szerint - az athéni gyarmatok görög filozófusai először elmélkedtek a világ és az ember mibenlétéről, ahol ünnepélyes zsinatok merev zsarnoki tételekbe öntötték a hitet, ami szerint Európa élni tartozott. S ez az a föld, ahol elhagyatott sivatagi barlangjában egy arab tevehajcsár meglátta álmait, miszerint ő Allah prófétája. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Vannak utalások arra is, hogy a világ
távolabbi területein is ismerték és alkalmazták az olajat. Kínában i.e. 1000
esztendővel égő olajos edényeket dobáltak az ellenségre, hatalmas pánikot
keltve soraikban. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A japánok állítják, hogy a Kr.u.-i 7.
században Hondo-sziget echigoi kútjaiból nyertek kőolajat és ezzel világították
a császári palotát. Peruban egy 1640-ben kelt
feljegyzés külszíni olajmezőről tudósít.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ókori Rómában az éjszaka rendezett
cirkuszi játékok idején az utakat és a porondot olajba mártott égő fáklyákkal
világították, melyekhez az olajat Vlora környékén bányászták, a mai Albánia területén. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az olaj újkori felhasználása a gőzgép
és a vasút megjelenésével kenőanyagként vette kezdetét, korábban
balzsamozószerként, kenőcsként, gyógyszerként és világítóolajként használták. A
kőolaj, ez a kincset érő fekete, barna vagy zöld folyékony arany, a Föld mélyében évmilliókig érlelődve
várt arra, hogy a XIX. századi ipari forradalom szén alapú energiagazdaságát
lassanként felváltva fényforrásból energiaforrássá, vegyipari alapanyaggá,
alkatrészekké, használati tárgyakká alakuljon. A gőzgépek után a belsőégésű
motorok, generátorok, transzformátorok és elektromotorok megjelenésével
energiaéhes technikai civilizációnk nélkülözhetetlen hajtóerejévé vált. A
motoros hajó, a repülőgép, és az egyéni szabadság szimbólumává vált gépkocsi
forradalmasította a szélre és állati erőre alapozott hagyományos közlekedést.
Az olaj családfája egyre szélesedett, kartellekké és trösztökké
terebélyesedett, mélyre hatoló gyökerei a gazdasági élet minden zugába behatoltak,
és ennek a hatalmasra nőtt fának már nem csak gyümölcse és árnyat adó lombja
fejlődött, hanem indáival a politikát is befonta. Minden új autóval, minden új
géppel, hajóval és repülőgéppel növekedett a folyékony szénhidrogén
jelentősége, a XX. századi gépek acéltorkai egyre hangosabban üvöltöttek
olajért és egyre több olajkút egyre több profitot termelve szürcsölte Gaia
fekete vérét. A gondviselés meglehetősen szeszélyesen elosztva szórta szét a
világ olajkészletét és rejtette a föld bőre alá sivatagok és tengerek mélyére.
A nagyhatalmak közül kezdetben csak az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország
volt abban a helyzetben, hogy kőolajszükségletét saját területén lévő
lelőhelyekről fedezze, sőt mindkettő jelentős exportot is bonyolított, az
Egyesült Államok esetében azonban a forgalom iránya már rég megfordult,
exportőrből a világ legnagyobb olajimportőrévé változott. A legfejlettebb nyugat-európai államok, valamint
Japán, továbbá a feltörekvő kínai és indiai gazdaság kénytelenek határaikon
kívülről beszerezni e nélkülözhetetlen energiahordozó és vegyipari alapanyag
legnagyobb részét. A háborús szükségletek, melyek még az ipar igényeinél is
parancsolóbb erővel jelentkeztek a XX. század folyamán, civilizációnk
legértékesebb árujává tették az olajat. Olyan stratégiai fontosságú kinccsé,
amely sokkal inkább, mint bármely más áru, gerjeszti azokat a feszültségeket,
amelyek darabokra szaggathatják a világ fennálló rendjét. Lehetséges, hogy a
harmadik évezred nagy háborúit nem az olaj, hanem a víz birtoklásáért vívjuk
majd, de az olaj stratégiai fontosságú pozícióját ez sem fogja megingatni,
mindössze a status quót fenyegető veszély lesz nagyobb. Az olaj politikai és
diplomáciai robbanékonysága abból adódik, hogy ez a fontos nyersanyag
meglehetősen egyenlőtlenül oszlik meg az egymásba gabalyodott és egymással
viszálykodó, vagy legalábbis rivalizáló országok között. A gondviselés
szeszélye folytán az olaj gyakran igen távol lett elrejtve a felhasználó
országok helyétől. A gazdasági életben a termelés egyes tényezői a térben
elkülönülten jelennek meg, a termelés és felhasználás helye közötti
ellentmondást szállítással kell feloldani. A világ összes anyagszállításának
felét az energiahordozók szállítása teszi ki. Csakhogy a szállítási útvonalak
érdekszférákat és országhatárokat kereszteznek, ez pedig konfliktusok forrása
volt és az ma is, mert közvetlenül érinti a megtermelt javak elosztását. A
kormányok pedig egyre inkább alá vannak vetve az állam fölött álló ipari-és
pénzoligarchiák akaratának. Ezek a szervezett magánhatalmat megtestesítő nagy
cégek világszerte a zsákmányjog, a „res ferae naturae” törvénye alapján
zsákmányolták ki az egyes országok népeit. A sejkségeket az egész
Perzsa-öbölben Kuvaittól Ománig függőségben tartották. Volt idő, amikor az
Angol-Perzsa Olajvállalat Perzsia öthatod részét uralta, s az ARAMCO társaság
pedig Arábia gazdagságának kétharmadával rendelkezett. Mesés gazdagság és
leírhatatlan nyomor - mindkettő ugyanabból a forrásból fakad. Sötét despoták,
akiknek országáról a világ sohasem hallott, egyik napról a másikra meggazdagodtak
azáltal, hogy aláírtak egy koncessziót. Koldusszegény királyok, akik Mohamed követőinek szent városaiba - Mekkába és Medinába - zarándokló hívők adományaiból
éltek, néhány év alatt elképzelhetetlen gazdagságra tettek szert. Vajon érdekelnének
valakit Szaúd-Arábia vagy Mexikó sivatagjai, ha nem volna alattuk olaj? Egy
szemfüles örmény, bizonyos Calouste Sarkis Gulbenkian, azáltal, hogy sikerült a
török szultántól a Mosul környéki olajmezőkre koncessziót szereznie, legendás
5%-os részesedésével a világ egyik leggazdagabb embere lett. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A pénzkölcsönzés mellett az olaj lett a legjobb üzlet a világon. Olaj
nélkül persze a pénzkölcsönző ipar sem lett volna képes létrehozni mérhetetlen
vagyonát, hiszen az olajjal átitatott gazdaság termelte meg azokat a korábban
nem látott mennyiségű anyagi javakat, amelyeket a finánctőke koncentrál.
</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
világ befolyási övezetekre való felosztása nem újkeletű. Régen megkezdődött,
évszázadokkal a Standard Oil, a Dutch Shell, vagy a British Petroleum
fellépése, valamint a kenőolaj nyelő gőzgépek, petróleumra éhes lámpák és a
benzinfaló Otto motorok feltalálása előtt. 1493-ban Alexander Borgia pápa a
földgolyót jelképesen két részre osztotta, sarkától a sarkáig. Az olaj
színrelépésével a nagyhatalmak már nem csak jelképesen, hanem titkos szerződésben
is fölosztották az Oszmán Birodalom olajat rejtő területeit. A klasszikus
szabadversenyes kapitalizmus konjunktúráján sarjadt eredeti tőkefelhalmozás monopóliumokat hozva létre hatalmas vagyonokat halmozott fel. Pennsylvania kunyhó-városai és Texas
mocsárvidéke kitermelte azokat a faragatlan hódítókat, akik tudták, hogy
átalakítják maguk körül a világot. Az olajkutak folyékony aranyán emelkedtek az
új szakma csúcsára azok a gazdasági lángelmével megáldott szerencselovagok,
akik rányomták személyiségük bélyegét az olajüzletre. Ha sorra vesszük a
nyersolaj piszkos és sötét történetének lényeges mozzanatait, nem hagyhatjuk
figyelmen kívül John Davison Rockefeller szerepét Amerikában, Robert és Ludwig
Nobelét Oroszországban a kezdet kezdetén, Samuel Marcus és Henry Deterding,
valamint Walter C. Teagle tevékenységét a két háború között. Az olaj
történetének tanulmányozása érdekes témát kínál a bölcselkedők számára is a
gazdasági lángész és erkölcs viszonyának boncolgatásához. Az atyákat fiaik
követték az olajüzletben, megteremtve ezzel az olajvilág arisztokráciáját. A
két háború után jöttek a betolakodók: Getty és Mattei, de nem hagyhatjuk ki az
iráni sahot, Zaki Jamani sejket és Ibn Szaúd Abdel Aziz szaúdi királyt sem. A
családi tradíciók fokozatosan mélyítették és szélesítették a többi halandótól
elválasztó szakadékot, generációról generációra terebélyesedett az „olajsaga.”
Jöttek a Barrowok, Lukfinok, Loudonok, Mellonok, Moffettek, és Warnerek. Az olajmágnások népeket ragadtak ki a
történelmi szendergésből a vakító rivaldafénybe. Új országokat alkottak,
minisztereket vásároltak meg, kormányokat alakítottak, királyokat koronáztak,
és löktek vissza az ismeretlenségbe. Megvesztegették a tudományt,
konferenciákat, merényleteket és mészárlásokat szerveztek, forradalmakat és
háborúkat robbantottak ki, embermilliókat áldoztak fel olajszomjuk és
profitéhségük csillapítására. Az olajtársaságok a Közép-Kelet, Pennsylvania,
Texas és Mexikó, Venezuela és Baku olajkútjaiból áradó folyékony aranyon
emelkedtek a meggazdagodás csúcsára. A Shell a világ második, és az óvilág
legnagyobb iparvállalatává fejlődött, a Standard Oil Company 1911-ben legfelsőbb
bírósági ítélettel történt feloszlatásáig hasonló pozíciót töltött be az
újvilágban. A „res ferae naturae” - a zsákmányjog - könyörtelen alkalmazásával más
vállalatok is, mint a British Petroleum, Shell, Chevron, Esso, Gulf, Mobil,
Texaco, óriásokká fejlődtek. Enrico Mattei, az olasz ENI cég elnöke találó
megjegyzése nyomán az említett olajcégeket „Hét Nővér”-ként szokták emlegetni,
méltánytalanul elfeledve a BRANOBEL-t, amely Alfred Nobel fivéreinek cége volt,
1876-tól 1917-ig működött Oroszországban, és a Shell megjelenéséig Európa
legnagyobb olajtermelője volt. Bár irodáin keresztül Európa távolabbi részein
is jelen volt, nagyrészt orosz és német piacra termelt. 1928 után a Hét Nővér határozta meg a tőkés világ olajtermelésének
80%-át és diktálta az árakat az 1970-es évek elejéig, amikor az OPEC, amely
addig csak árkartell szerepet töltött be, kezdte megmutatni erejét. Az
időközben történt fúziók következtében a Hét Nővér ma már csak négy. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
zsákmányjog alapján lett az olaj a XX. század hajnalán elsőrangú politikai tényező,
háború és béke eldöntője, világhatalom, és nem csak a gépek, hanem a történelem
hajtóereje. Így lett háborúk megvívásának célja és eszköze. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nagy hangsúlyt helyezünk az olajnak a
történelmi eseményekben és a társadalom életében játszott szerepének
megismerésére, különösen az első világháború/olajháború valódi okának
föltárására, mert az olaj sokkal erőteljesebben éreztette hatását az események
folyamára, mint ahogy azt általában gondolják. </span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
XX. század története az olaj története. </span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az idő múlásával felszínre kerülnek, pontosabban újra előkerülnek olyan
információk, tények, körülmények, összefüggések, amelyek egyáltalán nem, vagy a
történészeknek is csak nagyon szűk körében ismertek, illetve az iskolai
tananyagban nem, vagy csak összefüggéseikből kiragadva mellékesen szerepelnek,
ezért újdonságként hatnak majd. Ezek ismeretében meglévő tudásunk elemei más
összefüggésben új történetté állnak össze. Ez leginkább az első
világháború/olajháború kitörésének okaival és körülményeivel kapcsolatban
szembetűnő. Könyvtárnyira rúg azoknak az emékiratoknak és elemző munkáknak a száma, amelyek a Nagy Háború kitörésének okaival és körülményeivel foglalkoznak. Egy évszázadnak kellett eltelnie, mire a jelen embere kimondhatja elfogulatlan ítéletét, és abban minden bizonnyal a jövő oknyomozói is igazat fognak adni, hogy a száz évvel ezelőtti verseny és vetélkedés tárgyául szolgáló gazdasági javak között első helyen szerepelt - amelyre nem egy emlékiratíró mutat rá, mint Eris almájára - Földünk kérgének legértékesebb, és mondhatjuk ma is, hogy legrejtélyesebb terméke is egyben, a petróleum, vagy kőolaj. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nagy-Britannia első világháború/olajháború előtti és alatti geopolitikai
törekvéseiről, a császári Németországgal való stratégiai ellentéteiről-a
„keleti kérdésről”-számos új, más forrásokkal alátámasztható ismeretet
szolgáltat egy elfeledett emlékirat. Hans von Kiesling bajor vezérkari tiszt
1935-ben adta ki (akkor már a chilei hadsereg tábornokaként) közel 500 oldalon
„Katona három földrészen” c. emlékiratait. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„A Közel-Kelet fejleményei sokkal
nagyobb befolyást gyakoroltak a világháború kitörésére, mint ahogy azt
általában gondolják.” </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">-Írta Kiesling 1935-ben. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az első világháború vagy, ahogy a
második világháborúig hívták: a Nagy Háború a legnagyobb és legpusztítóbb
társadalmi katasztrófa volt az emberiség addigi történetében nekünk,
magyaroknak pedig különösen. Nem mintha addig nem lett volna háború éppen elég.
Az idők kezdete óta a népeknek kb. 14.500 kisebb-nagyobb háborút kellett
megélniük már addig is, de 15 millió katona és ugyanannyi civil halálát, Európa
ily mértékű átrendeződését és ilyen fájdalmas, csonkolásos országvesztést,
ilyen gennyező sebeket még nem hagyott maga után egyik sem. Mindezek tetejébe
felmérhetetlen anyagi érték pusztult el, és az emberiség morálisan is súlyosan
károsodott. A történelem színpadán a
rendezői székben vagy a súgólyukban már akkor is ott ült az olaj. Az első
világháborúnak könyvtárnyi irodalma van, mely számos korábbi homályos
összefüggést megvilágított már és számos elfogult vitára tett pontot. Az
érdekelt felek politikusai, ideológusai, újságírói már több mint száz éve
kialakították önigazoló és ellenfeleiket kárhoztató apologetikájukat. Több mint
egy évszázada, hiszen a háborús készülődést is igazolni kellett. A háború felé
sodródó Európában már a XIX. század végén megjelentek a háborús készülődést
elítélő pacifista hangok. A háború folyamán aztán valamennyi hadviselő kormány
hivatalos kiadványokkal bizonygatta, hogy ellenfele idézte elő a háborút. A
német kormány már 1914. augusztus 4.-én elkészítette és publikálta „fehér
könyvét”, augusztus 6.-án az angol kormány közreadta „kék könyvét”, és augusztus
7.-én megjelent az orosz „narancssárga könyv”. Majd októberben a belga „szürke
könyv”, novemberben a szerb „kék könyv”, decemberben a francia „sárga könyv”,
1915. februárban pedig az osztrák-magyar „vörös könyv” látott napvilágot. A két
világháború között felduzzadt publicisztikai és történeti irodalom tendenciózus
politikai célokat szolgált, voltaképpen a háború ideológiai folytatása volt,
amely egy újabb összecsapás előkészítésének fontos elemévé vált. A második
világháború után az Egyesült Államok történészeinek kezdeményezésére a
szocializmus térhódításától való félelmükben a polgári történetírók olyan
integrációs törekvéseket indítottak el, melyek az első világháborús
felelősséget illetően az egymást vádoló korábbi beállítások helyébe a mindkét
felet megértő és felmentő konstrukciókat léptették. Tehát amíg kezdetben a másik fél elítélendő
hatalmi törekvéseivel magyarázták a háborút, addig az új irányzat szerint csak
megértendő és méltányolandó törekvésekről van szó. De mégis, mi szülte hát a háborút?
Az újabb konstrukciók válaszainak lényege: az államférfiak „idegessége”,
bizalmatlanság, félreértések, tévedések, a mozgásba lendült hadigépezet
tehetetlensége, stb. Ennek a mindenkit felmentő irányzatnak érdekes példája A. J.
P. Taylor: „Az első világháború képes krónikája”c. munkája, melyben Taylor
odáig megy, hogy szerinte a háború oka a vasúti menetrend. Úgy gondolja, hogy
mivel mindegyik európai nagyhatalom már előzőleg hatalmas, több milliós
hadsereget hozott létre és ezek mozgósítási tervei a vasutakra épültek, és
mivel a felek egymást kölcsönösen ijesztgetve-provokálva bevagonírozták
seregeiket, a vonatok pedig a menetrendnek megfelelően elindultak és
megérkeztek. De ha már egyszer ott vannak a csapatok az ellenség színe előtt,
akkor már harcolni is illik, elvégre ezért jöttek. Így foglalható össze Taylor
gondolatmenete. Érdekes következtetését arra a téves premisszára alapozza, hogy
szerinte „Ha egyszer elindítják őket, a vagonoknak könyörtelenül és
szükségszerűen el kell gördülniük előre meghatározott céljukhoz." (Az első
világháború képes krónikája). Ez egyszerűen nem igaz. A vonatok valóban csak az
előre megszerkesztett menetrend szerint közlekedhetnek, hiszen a menetrend a
vasútforgalom üzemi terve. De a menetrendtől - mint minden tervtől - esetenként el is lehet térni, ill. egy vonat menetrendjét akár útközben
is meg lehet változtatni meghatározott szabályok szerint, és ez 1914-ben sem
volt másképp. Ezen érdekes és túlzó vélekedés ellenére az ilyen konstrukciók is
előrelépést jelentenek ugyan az elfogult, egymást vádoló értékelésekhez képest,
de a háború okára vonatkozó kérdésre még mindig nem adnak helyes választ. A helyes
válasz: az olaj. Versengés a Közép-Kelet és a Kaukázus olajáért. Az első világháború,
avagy olajháború kitörésében alapvető fontosságú szerepe volt egy olyan
vállalkozásnak, amelyet mindmáig a gazdaságtörténet legviszontagságosabb
vállalkozásaként tarthatunk számon, és amelyről a tankönyvek mélyen hallgatnak.
A háborút megelőző 25 évben a Bagdad-vasút megépítése körül a nagyhatalmak
által vívott diplomáciai csatározásokról van szó, amely a közép-keleti olaj
megszerzése iránti alapkonfliktusból kiindulva, arra ráépülve, modulálva, végül
a háttérben működő erők szándéka szerint Ausztria-Magyarország és az Ottomán
Birodalom szétzúzása által az olajat rejtő területek Anglia általi megszerzéséhez
vezetett. A szarajevói merénylet kapcsán elszabadult indulatok csak a felszínt
jelentették, a földrengést okozó tektonikus erők a mélyben működtek. A „Nagy Háború”,
ahogy a második világháborúig nevezték, és a Bagdad-vasút összefüggésének
teóriája egyáltalán nem újkeletű. Még folyt a háború, amikor 1917-ben
Philadelphiában és Londonban a J.B. Lippincott Company kiadónál megjelent
Morris Jastrow könyve „The War and The Bagdad-Railway” címmel. Hogy a
sakkfigurák hogyan csúszkáltak az olajozott sakktáblán abban a Nagy Játszmában,
amelyet a nagyhatalmak játszottak, amely más megvilágításba helyezi a háborúért való felelősség kérdését, ebbe is bepillantást nyújt ez a könyv. A
Közép-Keleten-vagy más terminológia szerint Közel-Keleten-miközben földrajzi
neveket, városneveket hallunk és olvasunk, valójában minden az olajról szól.
Napjainkban, egy évszázad elteltével továbbra is békétlenség és zűrzavar
uralkodik a volt Oszmán Birodalom területén vagy, ahogy ma mondják, a Közel-Keleten.
1991-ben az Egyesült Államok koholt ürüggyel megtámadta Irakot, és „Nighthawk” (Éjszakai sólyom) fantázianevű, F-117A lopakodókról szórták Bagdadra a
demokráciát. George Bush szerint nem engedhető meg, hogy a világ
olajtartalékainak 25%-át Szaddam Husszein birtokolja. (Az olaj részaránya
valójában csak 12% körüli, de mert Bushnak nagyon kellett ez a háború - túlzott). Aztán jött Afganisztán
megszállása, majd forradalomnak álcázott külső támadás érte Líbiát, az amerikaiak
megölték Kadhaffit, gondosan ügyelve arra, ne tudja a világnak elmondani, hogy mit is akart ő valójában. (Dollár helyett aranyért vagy Euróért adni az olajat.) E sorok
írásakor Szíria ellen folyik forradalomnak álcázott idegen támadás, deklaráltan
a demokrácia szent tehenének védelméért, valójában a szíriai partoknál újonnan
fölfedezett olaj-és földgáz mezőkért. Az Egyesült Államoknak új forrásokra van
szüksége, mivel a szaúdi olajmezők már a kimerülés jeleit mutatják. Izrael, az
Egyesült Államok, és arab szövetségeseik a szunnita felkelők manipulálásával ismét
meg akarnak dönteni egy törvényesen választott idegen kormányt, hogy
megszerezzék az irányítást a térség fölött, ahol jelentős új szénhidrogén mezőket
fedeztek föl. Csak remélni lehet, hogy az 1964-es Tonkini-incidens mintájára az
USA nem fog ismét ürügyet kreálni a fegyveres beavatkozás kiterjesztésére,
lángba borítva ezzel az egész Közép-Keletet. Érdemes megfigyelni, hogy amelyik
országokat az USA-Izrael-Szaúd-Arábia triumvirátus lator államnak minősít, azon
országok mindegyikében olaj és/vagy földgáz, illetve más nyersanyag van a mélyben. Az elmúlt százötven év története
nem érthető meg az olaj története nélkül, legfeljebb azt hisszük, hogy értjük.
Ha pedig a századforduló környékének történései körül igazán mélyre akarunk
ásni, akkor a vasút történetével való foglalkozást sem mellőzhetjük. Egy
nagyszerű angol mérnök, vállalkozó, és vasútfejlesztő a XIX. században előre
megjósolta az olaj és a vasút kölcsönös függőségét, és az olajra váró fényes
karriert. Erről a karrierről szól ez a könyv.</span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A nagy olajtársaságok
külpolitikára gyakorolt befolyása és az olajtermelő országok XX. századi
története érdekfeszítő téma, a megfelelően dokumentált bizonyítékokhoz való
hozzáférés pedig 1973-ig - az első olajválságig - akadályokba ütközött. Az
olajtársaságok hőskorából származó dokumentumok nyilvánosságra kerülésének első
hulláma annak a vizsgálatnak köszönhető, amelyet Church szenátor végzett a
Külföldi Kapcsolatok Bizottságának Multinacionális Albizottsága élén az
USA-ban. Megjelentek már száz évvel ezelőtt is pótolhatatlan forrásmunkák,
amelyek bemutatják az amerikai Standard Oil Company - az első monopolista vállalkozás - születésének sikertörténetét és a gazdaságtörténetben betöltött szerepét,
mint pl. Henry Demarest Lloyd 1894-ben, vagy Ida Minerva Tarbell újságírónő
1904-ben megjelent könyve. Ezek a korai munkák persze értelemszerűen nem
tartalmazzák a későbbi idők érdekes fejleményeit. A gazdasági változások,
amelyek háborút és békét eldöntő politikai változásokat idéznek elő,
mindnyájunkra tartoznak. Elengedhetetlen, hogy ezen okokat, körülményeket,
hatásaikat és összefüggéseiket megismerjük. Nem abszolút új ismeretekről és
nézetekről van szó, ezek egy része az elmúlt száz évben valahol valamikor már
megjelent, de a forrásmunkákat fölvásárolták, eltüntették, és a céltudatos
elhallgatás eredményeképpen feledésbe merültek. Nem várható, hogy újra
megjelennek, mert akik a valóságot ismerik, azoknak egyáltalán nem érdekük,
hogy mások is ismerjék. A manipulált és infantilizált társadalomban ki vannak
porciózva azok az ismeretek, amelyeket a széles néptömegeknek, azaz
választóknak tudniuk kell és azok is, amelyeket nem. Vannak olyan történelmi
tények és összefüggések, amelyeket egyszerűen nem szabad tudnunk és ezért az
iskolában sohasem hallottunk róluk. A könyv a kőolaj történetét a huszadik
század történetével azonosítja és e koncepcióhoz forrásként olyan kiadványokat
használ, amelyek minden bizonnyal többé sohasem fognak megjelenni. A szerző
fontos feladatának tekinti, hogy az ezekben a kiadványokban elfekvő értékes ismereteket
ne hagyja megsemmisülni, hanem feldolgozva átmentse az utókor számára. Hogy mennyire szükség van az elfekvő, felejtésre ítélt ismeretek megmentésére, bizonyítja következő bennfentes idézet, amely rávilágít az információkkal való szervezett kufárkodás céljára is:<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Köszönettel
tartozunk a Washington Postnak, a New York Timesnak, a Time Magazinnak és más
nagyszerű lapoknak, amelyek igazgatói részt vettek tanácskozásainkon és amiért
közel negyven évig betartották a diszkrécióra vonatkozó ígéretüket. Nem lett
volna lehetséges számunkra, hogy terveinket megvalósítsuk, ha nyilvánosságot
kapunk ezekben az években. De a világ ma már kifinomultabb és készen áll a
világkormányra. Egy nemzetek fölött álló intellektuális elit és a világbankárok
sokkal megfelelőbb irányítást jelentenek mint a nemzeti önrendelkezés, amely az
utóbbi évszázadokban volt gyakorlat.”<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ezt David
Rockefeller mondta 1991. júniusában Baden-Badenben, a Bilderberg-csoport aktuális találkozóján, aki a</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Chase Manhattan Bank elnöke, a Külkapcsolatok Tanácsának tagja. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az olaj,
valamint a pénzhez fűződő viszonya ma éppen olyan fontos stratégiai tényező,
mint száz évvel ezelőtt, a játszmákat folytató stratégák pedig nem szeretik, ha
kívülállók a lapjaikba lesnek. Másrészt viszont az időközben felmerült új
ismeretek, bizonyítékok világképünk meglévő mozaikkockáit kiegészítik vagy
átrendezik, a világ pedig ez által egy csöppet kiszámíthatóbbá válik. Más
kérdés persze, hogy mit érünk ezzel. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Majdnem mindegyik nagyhatalom
kormánya és nemzetvédelmi szervezete félhivatalosan készül a globális méretű
olajhiányra. Titokban viszont mindegyik. Ne legyenek illúzióink: már régen nem
arról van szó, hogy a következmények elkerülhetők, vagy sem. Bizonyos
vélemények szerint a világ valószínűleg újra háborús színjáték előtt áll,
melynek elmaszkírozott főszereplője ismét az olaj lesz. Henry Bérenger,
Franciaország első világháborús tapasztalatokkal rendelkező olajbiztosa, később
washingtoni nagykövete kimondta azt, amit előtte Curzon és Clemenceau is tudott: </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Azé a világ, akié az olaj, mert az
óceánon a nehézolajjal uralkodik, a levegőben a túlfinomított olajjal, a földön
a benzinnel és kenőolajjal. Azon felül embertársai fölött gazdasági értelemben
is uralkodik annak a fantasztikus gazdagságnak az alapján, amelyet az olaj ad,
az a csodálatos anyag, amely ma drágább és áhítottabb, mint az arany.”</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">(1919. december 19.-én mondta, a francia-brit konferencia előestéjén Londonban, ahol az európai és kis-ázsiai olaj jövőjéről volt szó.) </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Királygyilkosságok, felrobbantott vasútvonalak, titokzatos államcsínyek, CIA akciók, csapatösszevonások, légitámadások a mezsgyéi annak az új ördögkultusznak, amely felüti a fejét mindenütt, ahol az olajkorszak folyékony istene, a nyersolaj előtör a Föld mélyéből. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egyébként:
a modern olajgazdaság konfliktusokkal teli, népek könnyeivel és vérével írt
története - mint oly sok más dolog az életben - egészen ártatlanul kezdődött. <o:p></o:p></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"> </span></div>
</div>
<div style="text-align: center;">
<img height="316" src="https://www.aljazeera.net/mritems/images/2012/1/8/1_1106081_1_34.jpg" width="400" /><br /><br />
<br />
TARTALOM<br />
<br />
<div style="text-align: left;">
1. Bevezetés</div>
<div style="text-align: left;">
2. Baku, a világ olajiparának bölcsője</div>
<div style="text-align: left;">
3. Caricin és a Nobel fivérek öröksége</div>
<div style="text-align: left;">
4. Pennsylvania, az amerikai olajipar szülőhazája</div>
<div style="text-align: left;">
5. A Németalföldi harca a Standard Oillal</div>
<div style="text-align: left;">
6. A perzsa olaj története</div>
<div style="text-align: left;">
7. Az európai országok és egyebek</div>
<div style="text-align: left;">
8. Az első világháború az olaj tükrében</div>
<div style="text-align: left;">
9. Olajlelőhelyek a volt Oszmán Birodalom területén</div>
<div style="text-align: left;">
10. A műbenzin</div>
<div style="text-align: left;">
11. A magyar olaj története</div>
<div style="text-align: left;">
12. Mennyi van még?</div>
<div style="text-align: left;">
13. A nagy olajtársaságok és az általuk teremtett világ</div>
<div style="text-align: left;">
14. Olaj és háború</div>
<div style="text-align: left;">
15. Zöld illúziók</div>
<br /></div>
Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-63863428747302198552014-01-16T02:11:00.016-08:002023-01-27T18:28:37.751-08:00PENNSYLVANIA, AZ AMERIKAI OLAJIPAR SZÜLŐHAZÁJA<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 18pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 18pt; line-height: 115%;"><img src="https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSxzjrkX6--FDrUqVfSw5QbVN_NvNX-eKX1JOwr_rZZRv1GnwVEdg" /></span><br /><span style="font-size: 18pt; line-height: 115%;">PENNSYLVANIA, AZ AMERIKAI OLAJIPAR
SZÜLŐHAZÁJA<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape alt="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d9/Oil_Creek_and_Allegheny_River_Railway_stock_certificate_vignette.jpg" id="_x0000_i1036" style="height: 177.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Oil_Creek_and_Allegheny_River_Railway_stock_certificate_vignette" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 19px; line-height: 21.4667px;">EGY IPAR SZÜLETÉSE</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az olajat két-háromszáz éve még
pikáns gyógyszer különlegességnek tartották Amerikában. Az európai kontinensen,
Bakuban már ősidők óta ismerték, és több száz éven át nagy távolságokat beutazva
kereskedtek vele. A Kárpátok külső és belső peremén is évszázadok óta ismertek
voltak természetes földgáz és olaj szivárgások, amelyeket legrégebben az
Erdélyiek ismertek. Az Orosz Tudományos Akadémia úgy tudta, hogy Európa
nyugatabbi területein csak elvétve fordul elő kőolaj és nem is gondoltak arra,
hogy jelentősebb mennyiség valaha is akadhat. Az Orosz Tudományos Akadémia
véleménye hosszú ideig megfellebbezhetetlen ítéletnek számított, miszerint
Nyugat-Európában az olajnak csak elméleti jelentősége lehet, és egy-két vidéki
entellektüel kivételével nyugati tudósok nem foglalkoztak olajjal. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kivételesnek számít a kontinens nyugati részén James Young (1811-1883) skót vegyész úttörő munkája, akinek figyelmét 1847-ben fölkeltette a Riddings és Alfreton környékén működő szénbányákban tapasztalt természetes olajszivárgás, Angliában. Az olaj a bányák ácsolatán keresztül csöpögött a homokkőből, s Young feltételezte, hogy ez a szénréteg hőjének hatására történik. Úgy gondolta, hogy a homokos ásványból az olaj melegítéssel talán mesterségesen is kinyerhető. Young ötlete bevált, az új olaj hasonló termékeket adott mint a bányászott kőolaj, és nagyon sikeres volt. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1808-ban
Amerikában egy Ruffner nevezetű ember a Charleston melletti Great Kanawha
völgyben só után kutatott, s legnagyobb bosszúságára olajra bukkant. 1833-ban
Kelet-Ohióban egy hordó olajat tudtak a földből szivárgó forrásból
összegyűjteni hetenként, és ötven centért adták gallonját az indiánoknak, akik
gyógyító kenőcsöt készítettek belőle.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1853-ban a Massachusetts állambeli
Walthamban Joshua Merill úr elhatározta, hogy Új-Skóciából egy furcsa anyagot - olajhomokot - importál vitorláshajóval Massachusettsbe. Huszonöt dollárért vásárolta tonnánként, és olajat állított elő
belőle. Az olajból a vegyészek és patikusok különféle termékeket gyártottak.
1859-ben Amerika technikailag már teljesen felkészült volt arra, hogy az olajat
hasznosítsa, csak éppen a nyersanyag hiányzott. Az a különös helyzet állt elő
Amerikában, hogy bár pontosan ismerték az olaj tulajdonságait, nem állt
rendelkezésre, ahol pedig bőven termett, nem értettek hozzá. A világ akkor még
nagy volt, s a tudományos ismeretek csak lassan szivárogtak le a nép alsóbb
rétegeibe. A tudósok elméleti kutatásaikkal voltak elfoglalva és nemigen
szakítottak időt arra, hogy beutazzák Amerikát és olaj után kutassanak. Csak
megbízhatatlan szóbeszéd alapján, jelentős késéssel értesülhettek arról, hogy
az ország valamely távoli részén olajat találtak. Kentucky államban a földnek
egy repedéséből évekig csorgott az olaj, de a lakosság nem tudott mit kezdeni
vele, ezért csatornán a folyóba vezették. Később amikor szükség lett volna rá,
a forrás elapadt. A szakemberek utánajártak a megkésett híreknek, de mire a
helyszínre értek, csak azt állapíthatták meg, hogy évekkel korábban valóban
folyt olaj, de-a lakosság legnagyobb örömére-eltűnt. Így aztán lassanként
kialakult az a nézet, hogy Amerikában nincs olaj. Amerika azonban hatalmas
ország. A XIX. század közepe táján óriási gyéren lakott területeit még alig
ismerték. Széles folyamainak partjain apró települések szerénykedtek és azok,
akik a jövőnek ezekben a metropolisaiban éltek, sem a francia Selligne, sem az
amerikai vegyészek kutatásairól nem hallottak. Tudták azonban, hogy az
országban sok az olaj, s hogy tönkreteszi a földet, és hogy csak az indiánok
becsülik meg, akik csodatévő gyógyszernek használják. A préri egyik isten háta
mögötti telepén nőtt fel Samuel Martin Kier pittsburghi gyógyszerész, aki
ugyancsak jól tudta, hogy bőven van olaj az országban és, hogy a seneca
indiánok kölönféle hókuszpókuszokat visznek végbe vele. Pennsylvania nyugati
részén a seneca indiánok egy fortyogó, fekete folyadékkal tele gödörhöz
vezették Roche d’ Allion francia misszionáriust, aki a földből szivárgó olajat
megáldotta és gyógyszerként ajánlotta az izületi bántalmakban szenvedőknek. Mr.
Kier a kémikusok eredményeiről ugyan mit sem tudott, de kreatív ember volt és
elhatározta, hogy az indiánok nyomába lépve ő is csodát tesz az olajjal.
Pittsburgh mellett Tarentumban olajforrásra bukkant és a területet bérbe vette.
A szomszédságában kis házat épített, és az ajtóra kiírta: „Mr. Kier, gyáros”.
Szomszédai sokáig nem tudták, hogy Mr. Kier mit akar gyártani az olajból.
Annyit láttak az egészből, hogy Pittsburghből néhány „Vigyázat Törékeny”
feliratú ládát hozatott az udvarába, majd bezárkózott és napokig nem
mutatkozott. Néhány hét múlva azonban a sajtóból fél Amerika tudomást szerzett
a „Seneca Oil” minden más elixírt túlszárnyaló, számtalanszor kipróbált
gyógyerejéről. Kier szabadalmi oltalmat szerzett találmányára, és megalapította
a Seneca Oil Company-t. Nemsokára Amerika szinte valamennyi drogériájában árusítani
kezdték az apró, kecses butéliákat, amelyek különféle rikító színekben,
különféle címkékkel kerültek forgalomba. Tartalmuk azonban egy és ugyanaz volt:
a tarentumi spontán olajforrás közönséges nyersolaja. Az üzlet hamar virágba
szökkent, az újságok hosszú cikkeket hoztak „Amerika csodálatos gyógyolajáról”.
A vevők sorokban álltak a drogériák előtt, és hamarosan betegek is
jelentkeztek, akik eskü alatt vallottak a Seneca Oil fenomenális képességeiről.
A rikító színű üvegcsék mid gyorsabban folytatták hódító útjukat. Kezdetben
bőrbetegségek ellen és fekélyekre kenve használták a csodatévő olajat, később
torokgyulladásra, gyomorrontásra, májbajra is, végül már kolera, tüdővész és
pestis ellen is kísérleteztek vele. Az új csodaszer híre Európába is eljutott.
Százezrével vásárolták havonta az Új-és Óvilágban a kecses kis üvegcséket,
amely ékesszóló bizonyítéka annak, hogy a tudatlan emberek a világ bármely
részén elpusztíthatatlanok. Samuel M. Kier úr azonban nem érte be ennyivel. A
forrás sokkal több olajat adott, mint amit a két tiszteletre méltó kontinens
összes betegei elfogyaszthattak volna. Kier úr ismét gondolt egy nagyot, s egy
napon egy címke nélküli üveget töltött meg olajjal, s egy philadelphiai
laboratóriumba küldte. Úgy látszik fenntartásai voltak a Seneca Oil csodatévő
erejét illetően, mert megkérdezte, hogy a mellékelt folyadékot mire lehet
használni? A laboratórium megvizsgálta a mintát és azt felelték, hogy
valószínűleg le lehet párolni, és finomított alakban lámpákban elégetni. Ez a
kis útbaigazítás megtette a magáét, és Kier úr habozás nélkül fölszerelt egy
lenyűgözően kezdetleges lepárló berendezést Pittsburghben, létrehozva ezzel
Amerika első olajfinomítóját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ez a vállalkozás is beütött. Hatvankét
és fél centért adta a petróleumnak gallonját és az üzletmenettel nagyon meg
volt elégedve. Mígnem egy napon az olajforrás hirtelen kiapadt. Kier úr erre
sóbányászatra adta a fejét, s a világ lassanként megfeledkezett a Seneca
Oilról.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Tíz évre rá, 1854-ben ismét
napirendre került az olaj. A Brewer, Watson & Co. fűrészgyára Titusvillben (Pennsylvania) a telepükön fölbuggyanó nyersolajból mintát küldött a Darmouth
College vegyészének, Georg H. Bisselnek. Bissel azonnal felismerte az új szerzet
gazdasági jelentőségét. Fölfedezését megosztotta Sulliman professzorral, a Yale
College vegyészével, és véleményt kért tőle. Sulliman professzor ismerte a
francia Selligne eredményeit, és tekintélye volt. Válasza nem egyszerű levél
volt, hanem terjedelmes irat, egyike az első tudományos értekezéseknek a petróleum
használhatóságáról. Szakvéleménye lázba hozta Amerikát. Az olajból hirtelen
öles szenzáció lett. Az újságok első oldalon hozták a döbbenetes hírt, hogy a
sok bosszúságot okozó szutykos olajból könnyűszerrel lehet világítópetróleumot,
paraffint, gépolajat, gázt előállítani. Olyan anyagnak van a birtokában-írta
válaszában Sulliman- amelyből egyszerűen és olcsón igen értékes termékeket
gyárthat! George H. Bisselt nem csak elméleti kérdések érdekelték, gyakorlati
érzéke is volt. Azonnal megértette az idők szavát, és már néhány nap múlva Jonathan
Eveleth nevű társával megalapította a Pennsylvania Rock Oil Companyt. Másnap
Titusvillbe utazott, hogy megvizsgálja mi fán terem az olaj? Három évig
ötletszerűen, szabatos munkatervek nélkül kereste az olajat, míg végül a 250
lakosú Titusville közelében rátalált arra a helyre, ahol olajat sejtett a föld
bőre alatt. 1857-ben megtalálta azt az embert is, aki az olajkutatás embert
próbáló feladatára alkalmasnak látszott. Edwin Laurent Drake ereiben az angol
úttörők pezsgő vére csörgedezett, kifogyhatatlan vitalitású kalandor fajtából
származott, amelyre különféle mesterségekben és területeken szerzett
tapasztalatai szolgáltattak bizonyságot. Volt már kereskedő segéd, farmmunkás, szállító,
folyami hajós, vasúti kalauz a New Haven vasútnál. A hálás utókor őrnagyként
vagy ezredesként is emlegeti Drake-t, ami igen megtisztelő titulus olyan ember
számára, aki sohasem volt katona. Bissel évi 1000 dollár fizetéssel a társaság
felügyelőjévé tette Drake-et, és reklámcélból „kinevezte” ezredesnek. Úgy
tűnik, Drake-nek sejtelme sem volt azokról a nehézségekről, amelyek ezúttal
útját fogják állni. Csak a helyszínen, Titusvillben ismerte föl, hogy milyen
nagy fába vágta a fejszét. Oil Creekben lakatlan pusztaságban ütötte föl tanyáját.
Munkatársai képzetlen, hozzá nem értő emberek voltak, eszközei csak a
legkezdetlegesebb fúrók, vésők, acélrudak voltak, ezekkel látott munkához. A
természeti erők és az emberek mintha összeesküdtek volna ellene. A hirtelen
beköszöntő zord tél megsemmisítette addigi munkáját, munkásai szétszéledtek.
Titusvillben gúnyosan beszéltek az őrnagyról, nevetséges rögeszméjéről,
lassanként remetévé vált. Drake mindenkitől elhagyatva, kigúnyolva, köznevetség
tárgyaként, fázva és éhezve egyedül töltötte el a telet kis kunyhójában.
Tavasszal azonban kölcsönkért egy kocsit és úttalan utakon elhajtott a folyón
túl, a száz mérföldre lévő Tarentumba, ahol megismerkedett egy Smith nevű
züllött alakkal. A hatalmas növésű fickó eredetileg kovács volt, valamikor Kiernél
dolgozott és értett a sófúráshoz. Visszakocsizva Titusvillbe most már
szakavatott kezek vezetése mellett hatolt a véső a föld bőre alá. (A rotációs
fúrást még nem ismerték.) Két fiatal segédje, akik a kenderköteleken lengtek,
és a nehéz ütő-vésőket kezelték, fiai, Sam és James voltak. A talaj zsíros volt
és iszapos, ráadásul olajszagot árasztott. A kísérletnek most már sikerülnie
kellett. 1859.augusztus 27.-én aztán egy szombati napon megtörtént a csoda,
21,1 m mélységből olaj buggyant a felszínre. Szárnyra kapott a hír, amelyet
egész Tituswille tátott szájjal fogadott: Olajforrásra bukkantak. A habókos
őrnagy (vagy ezredes) furcsa terve beütött, és Drake rögvest tekintélyes ember
lett, mindenki levett kalappal köszöntötte. Edwin Laurent Drake elsőként írta be
nevét az olaj nagy pionírjainak könyvébe. Drake sikerének híre futótűzként
söpört végig Amerikán. Soha nem hallott számokról beszéltek, soha nem látott
vagyonokról álmodoztak, amelyek egyik napról a másikra fognak megszületni, és megindult
a szerencsevadászok véget nem érő hada. Csak karácsonyig negyvenezer
„oilsmeller”-olajszaglász verődött össze az újonnan fölfedezett olajföldeken,
és Tituswille lakossága kilencezer lélekre emelkedett. Bekövetkezett az első
Oil Boom és az új elem megindult évszázados diadalútján. Az olajláz kezdetben
északkeleti irányban terjedt New York állam, majd délnyugatnak Ohio és West
Virginia felé, a nyolcvanas évekre pedig átterjedt az egész Alleghany-hegység
vidékére. Az olajláz éppen olyan betegség, mint a nikotinfüggőség, vagy a drog.
Annyiban mégis különbözik azoktól, hogy ez pozitív szenvedély, nem csak
pusztít, épít is. Akit hatalmába kerít, azon ugyanúgy nem lehet segíteni. Fölkorbácsolja
vérét, családjáról háza tájáról elfelejtkezik, és uralma alá hajtja egész
lényét. Útnak indul a végtelen országúton a szerencse incselkedő délibábjának
nyomában, lázban égő, rögeszmétől föltüzelt érzékei végighajtják a világon. Szelleme
örökös feszültségben van, az eszme kérlelhetetlenül fogva tartja. Nincs
menekvés, most már élete végéig ezt a piszkos, ragadós, fekete trutymó ígérte
vagyont fogja hajszolni, az olaj nyújtotta kenyér után lohol egyik városból a
másikba, miközben remény és kétségbeesés oszcillál lelke monitorján. Forrásokat
fog fölfedezni, sötét lebujokban barbár bíróságok előtt revolverrel a kezében
védi majd vélt vagy valós jogait, rengeteg pénzt fog keresni, majd elveszíteni,
míg végül öregen és betegen, magányosa, mindenkitől elhagyatva szerencsétlenül
jár valamelyik fúrótorony olajos iszapjában. Sokkal ritkább az olyan eset,
amikor a megszállott vágyai beteljesednek, miután az általa megtalált folyékony
arany kibuggyan a földből, elönti a vidéket, és fölfedezőjének életét is
bearanyozza. Csak elvétve fordul elő, hogy a szegény kalandor olajmágnássá
válik, beköltözik a városba, hogy tőzsdén folytassa bonyolult játékait. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az olajláz, amely 1860-ban
kerítette hatalmába az Amerikai Egyesült Államokat, nemcsak az örök emberi
kalandvágyban gyökerezett. Az olaj földolgozásának technikai feltételei már
adva voltak, elvben eddig sem állt útjába semmi a drága nedű értékesítésének.
Az egész világnak szüksége volt olajra. Olajat azonban köztudomásúlag csak
Pennsylvania egyik távol eső csücskében lehetett találni Amerikában. Nem csoda
tehát, ha ezt a csücsköt hirtelen csábító, kísérteties fény kezdte beragyogni.
Bizonyosnak látszott, hogy itt kevés pénzzel, de sok munkával néhány év alatt hatalmas
vagyont lehet szerezni. Mindazonáltal az új iparnak kezdetben hatalmas
küzdelmet kellett vívnia. Az olajláztól megszállott mohó, merész férfiak
ezrével vándoroltak Pennsylvania magányos, ember nem lakta völgyeibe és
dombjaira, akiknek legtöbbje a ’60-as évek közepétől már polgárháborús veterán.
Mindannyian edzettek voltak munkában, küzdelemben, és azoknak is kellett
lenniük, ha a természettel és embertársaikkal vívott nehéz küzdelem során
életben akartak maradni. A korabeli utazók beszámolói és a titusville-i John
Mather fotográfiái lenyűgöző lényeglátással konzerválták az anarchiáról és elhagyatottságról tanúskodó
sokatmondó pillanatokat a megilletődött utókor számára: csontig lesoványodott
emberek mellényben, keménykalapban üldögélnek rozsdás gépalkatrészek társaságában,
az egymás hegyén-hátán fölállított fúrótornyok szinte összeakadnak az olajjal
szennyezett mocskos folyó partján. </span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img src="http://www.sjvgeology.org/history/tarr_farm.jpg" /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ugyanakkor volt a pionírok életének egy másik,
idealizált eszményképe, amelyben fölfedezők és úttörők voltak ők, akik képviselték
a saját erejében bízó szabad vállalkozó heroikus alakját. Bármilyen
nyomorúságosak voltak is a jelen körülmények, ők egy csodálatos jövőről
álmodtak.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"></span><img src="http://historyofoil.typepad.com/.a/6a0134840f8738970c01348509f45d970c-pi" /></div>
<br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nincs a világon még egy ipar, amely olyan villámszerű gyorsasággal,
olyan rövid idő alatt nőtt volna föl, és olyan nagy jelentőségre tett volna
szert, mint az olajipar. A fúrótornyok körül fából ácsolt kezdetleges
lakótelepek keletkeztek, a majdani világvárosok szegényes csírái. Azok az
emberek, akik itt laktak, még nemigen hasonlítottak az eljövendő idők öntelt,
megállapodott olajmágnásaihoz. Többnyire széles vállú fickók voltak, kemény
izmokkal, elszánt tekintettel. Egyetlen törvényük a nyers erő volt. Két kézzel
akartak belemarkolni az erősebb jogán szerzett gazdagságba, ami a lábuk előtt
hevert, jól meg akarták markolni, hogy el ne illanhasson. Különös élet
keletkezett ez által az olajtelepeken, egy újfajta Western. </span><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span><img src="http://www.petroleumhistory.org/OilHistory/images/Barrels/barrel4.jpg" /></div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<v:shape alt="http://www.petroleumhistory.org/OilHistory/images/Barrels/barrel4.jpg" id="_x0000_i1034" style="height: 220.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 300pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="barrel4" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nappal az olajforrások mellett ült az
ember, tele hordóit számolgatta, s szomszédjával verekedett. Minden talpalatnyi
földért, minden üres hordóért, minden rendelkezésre álló munkaerőért meg kellet
küzdenie, a kés és revolver helyettesítette az ügyvédet és a bíróságot. Aki nem
tudott bánni a fegyverrel és nem tudta megvédeni javait, vége volt. Itt csak az
jutott előre, akinek helyén volt az esze és kemény volt az ökle. Az olajkeresők
létért folytatott küzdelméről utólag romantikus képet festettek. Az egyik
legékesszólóbb beszámoló Ida Minerva Tarbell 1904-ben megjelent klasszikus műve
a Standard Oilról. Ida M. Tarbell az olajvidék szülötte. Édesapja olajbányász
volt Pithole-ban. Így tekint vissza 40 év múltán gyermekkorának idillikus
világára: <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Az élet gyorsan,
színesen és örömtelin múlt ezek közt az emberek közt. Fiatalok voltak, mind a
negyvenen innen, és mint az erejére ébredő ifjú, oly mohón néztek a harcokkal
teli, fölemelkedést hozó évek elé. Hitték, hogy megoldják majd a túltermelés, a
vasútépítési diszkriminációk és spekulációk váltakozó gondjait, hogy úrrá
tudnak lenni a szükségleteiken, hogy el tudják szállítani a finomított olajat
rendeltetési helyére. Ha akarnák, a világ legszebb városait építhetnék föl. Nem
volt oly csodálatos dolog a földön, amelyben ne reménykedtek volna. Az
önbizalom csúcspontján azonban hirtelen közbelépett valami, egy titokzatos kéz,
amely megfosztotta őket hódításaiktól és tönkretette jövőjüket. Az ügyüket ért
hirtelen és álnok támadás olyan nyílt megcsúfolása volt minden emberi és üzleti
fair play-nek, hogy az egész olajvidék egy emberként lázadt föl ez ellen, ami
ritkán fordul elő az Egyesült Államok kereskedelmének történetében." <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1859-ben
82.000 hordó (11.000 tonna) olajat bányásztak Oil Creekben, az első tíz évben 4
millió hordóval. 1872-ben az egész területen 15.900 hordó (2211 tonna) nyersolajat termeltek naponta. A hetvenes évek közepe táján ezen a vidéken már
évi 6 millió hordó (834.000 tonna) olajat termeltek, 200 millió dollárt
fektettek az olajüzletbe, 60.000 ember jutott munkához, s közöttük néhány tucat
nagy vagyonhoz. Ezeket a nagy vagyonokat persze különféle veszélyek
fenyegették. Vad spekuláció burjánzott el az olajkutak körül, alávaló
üzérkedés. A versenytársak fúrótornyait fölgyújtották, a vezetékeket elvágták s
a drága olaj az Alleghany folyóba ömlött, amelynek csobogó habjai hirtelen
kizöldültek. E vigasztalan barakkvárosban most több milliomos élt, mint Amerika
nagyvárosaiban. Igaz, hogy e milliomosok hirtelen szerzett vagyonát állandóan
az a veszély fenyegette, hogy hibás spekuláció, egy hirtelen árzuhanás, vagy
valamelyik ellenségük ravasz cselvetése következtében egyik percről a másikra
visszazuhannak abba a koldussorba, amiből épphogy kikerültek. A rossz
közlekedésnek és az ezzel összefüggő információ hiánynak tulajdonítható, hogy gyakran
árutorlódás állt be az olajvidéken. Bőség és hiány váltakozása, a kereslet és
kínálat egyensúlyának fölborulása itt már előrevetítette a tőkés gazdaságokat a
későbbiekben vissza-visszatérően sújtó gazdasági válságok problémáját. Ennek
megfelelően alakultak az árak. 1860-ban egy hordó olaj húsz dollárba került,
egy évvel később már csak tíz centbe. 1863-ban nyolc dollárra emelkedett az
olaj ára, 1865-ben három dollárra esett vissza. Az emberek tehát joggal
féltették pénzüket. Minden okuk megvolt rá, hogy minél előbb kiadják, mert ki
tudja, holnap kapnak-e még érte valamit? A gazdaság állapotának egyik
jellemzője, a pénz forgási sebessége fölgyorsult. A hetvenes évek vége felé a
források körül már templomok, színházak, könyvtárak álltak, kilenc napilap és
hetven hetilap jelent meg. Az olajvidék kikupálódott. Kemény öklű fajtából való lakói azonban
keveset változtak. A templomok és könyvtárak üresen tátongtak, de annál
magasabbra nőttek a fúrótornyok. Számuk százzal nőtt havonta. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
olaj és a vasút - mint gyerekkori jóbarátok - együtt nőttek fel. Egy tehetséges angol mérnök, vállalkozó és vasútfejlesztő,
Samuel Morton Peto jóvoltából az Atlanti & Nagy Nyugati Vasút jogelődjeinek
tervei, amelyek Clevelandet az olajvidékkel összekötötték, már az olaj
fölfedezése előtt megvoltak. A három jogelőd vasúttársaság még 1862. március
12.-i egyesülésük előtt kiépítette vonalait Oil Creekig, a fuvarosok pedig szekerekre
rakták az olajjal töltött hordókat, ostorok pattogtak, kerekek csikorogtak, és elszállították
rakományukat a folyópartra vagy a vasútállomásra.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="http://explorepahistory.com/kora/files/1/2/1-2-656-25-ExplorePAHistory-a0c0i9-a_349.jpg" /> </span></div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="http://www.oilcreekrailroad.com/images/history1.jpg" id="_x0000_i1033" style="height: 219pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 292.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="history1" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image004.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><o:p></o:p></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<div style="text-align: center;">
<img src="http://explorepahistory.com/kora/files/1/2/1-2-207E-25-Oil%20Creek.jpg" /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<v:shape alt="http://explorepahistory.com/kora/files/1/2/1-2-656-25-ExplorePAHistory-a0c0i9-a_349.jpg" id="_x0000_i1032" style="height: 337.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 312.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="1-2-656-25-ExplorePAHistory-a0c0i9-a_349" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image005.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<v:shape alt="http://www.oilcity.org/OC_Nostalgia/PFD_oilcreek_1864.jpg" id="Kép_x0020_4" o:spid="_x0000_i1031" style="height: 318pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="PFD_oilcreek_1864" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image006.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
folyó partján csónakok és tutajok vártak a rakományra.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<v:shape alt="http://www.fleming.oilcreekgenealogy.net/content/oilimages/mcclintockville.jpg" id="_x0000_i1030" style="height: 224.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 350.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="mcclintockville" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image007.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A fúrótornyok nyomában újabb és újabb
olajfinomítók épültek szerte az országban. A nyersolaj itt alakult át benzinné,
petróleummá vagy, ahogy akkor mondták: kerozinná. Az olajfinomítás talán még
jobb üzlet volt mint a fúrás, de mindenesetre veszélytelenebb. Az olaj
számtalan más ipar-és üzletágat éltetett. A szállítóvállalatok, lámpagyárak,
whiskey árusok valamennyien erre a sötét aranyfolyamra települtek. Pithole volt
az olajkorszak központja. Fénykorában, 1865-ben a 10.000 lakosú városnak nyolc
szállodája volt, két távirdája, egy színháza, egy napilapja-és miként egy
kortárs följegyezte-„ötven baráti társasága volt, amelyek az erkölcstelenségnek
olyan tanyái, amilyet a világ még nem látott.” Pithole volt az olajkorszak
kommunikációs központja is, övéké volt akkoriban az USA harmadik
legforgalmasabb postahivatala. 1861-ben itt fektették le a világ első, 6 km
hosszú olajvezetékét, amely Pitholét Oil Cityvel és Oleopolisszal kapcsolta
össze. A romantikus lelkű turista, aki másfél évszázaddal később a letűnt kor
keze nyomát látni szeretné, már nem talál semmit, csak egy múzeumot és egy
táblát, amely hírül adja, hogy volt itt valaha egy kísértetváros, amely élt 500
napot. Pithole a kísértetváros, figyelmeztető emlék: az olajmezők kimerülnek. A
hősi korszak pionírjai úgy gondolták, hogy olajat mindig találnak valahol. Úgy
érezték, van valami gondviselésszerű abban, hogy éppen akkor fedezték föl ezt
az értékes, folyékony anyagot, amikor a bálnákat már kis híján kiirtották a
tengerek vizéből. A deszkavárosok keletkeztek és elmúltak, de a szerencsevadász
olajbányászok számára nem volt kétséges, hogy mindig lesznek újabbak.
Pennsylvania vándorai, akik olajat keresve Amerika-szerte vándoroltak, az egész
olajüzletnek sajátos nomád jelleget kölcsönöztek. Drake sikeres fúrása után
egy-két évvel már nem lehetett elképzelni olaj nélkül Amerikát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Úgy látszott, hogy az új ipar végleg gyökeret
eresztett az olaj áztatta mezőkön. Ám hirtelen, minden látható ok nélkül
különös válság ütött be az olajmezőkre. Az üzlet akadozni kezdett. Az
olajiparosok és azok a vállalkozások, amelyek közvetve az olajból éltek, egyre
több pénzt veszítettek. Egyik balsiker a másikat kergette. Az olajipar
bonyolult szerkezetében beszorult valamelyik fogaskerék. Vad rémület lett úrrá
az iparosokon. Hiába keresték a válság okát, a rejtélyt képtelenek voltak megfejteni.
Semmiféle logikával nem volt megoldható a válság rejtélye, mégis itt volt a
nyakukon, minden igyekezet ellenére aláásta az ipar erejét, megbénította a
vállalkozó kedvet, tönkre tette az üzletet. Mintha egy láthatatlan kéz
csírájában akarná megfojtani a jól prosperáló új üzletet. Ekkor született az
ominózus kifejezés, hogy „kilyukadt a piac.” </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img src="http://s3.amazonaws.com/evancarmichael/images/Famous/John-Rockefeller.jpg" /><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1872-ben óriási felháborodást keltve kitudódott, hogy ki vitte
csődbe sok-sok vállalkozó üzletét. Kiderült, hogy az Ida Tarbell által említett
„Titokzatos Kéz” megtestesítője egy szorgalmas tisztességtudó, istenfélő
fiatalember volt, aki nemrég tűnt föl az olajmezők körül, és nevét még
senki sem ismerte. Nagy vagyont ez időtájt aranyásással lehetett
keresni a napfényes Kaliforniában, vagy olajkutatással William Penn
erdőországában, Pennsylvaniában. Sok ezer pénzsóvár olajszaglász társához
hasonlóan egy csöndes, jámbor fiatalember is elutazott oda, ahol olajjal
átitatott dollárok bugyogtak a földből: Oleopoliszon és Pleasantvillen-a
„Kellemesség városán” át a kicsiny Titusville-be. 1862-ben, három évvel az olaj
megtalálása után, a huszonhárom éves fiatalember érdeklődését két fontos
körülmény kötötte le. A Pennsylvaniában égő olajláz és a közelgő polgárháború.
Két lehetőség állt előtte: Vagy Clevelandben marad és kihasználja a várható
hadiszállítás nyújtotta kereskedelmi előnyöket, vagy enged az olajláz kínálta
üzleti lehetőségeknek. A hömpölygő arany hullámverése elsimította hazafias
érzésének szolid rezdülését is, amikor Lincoln elnök felhívására fél Cleveland
fegyvert fogott, hogy a rabszolgatartás eltörlésének ellenszegülő déli
államokat jobb belátásra bírja. 500.000 és 750.000 között volt azoknak a száma,
akik az elnök fölhívására otthagyták az iparosodott észak üzemeit és az ország
munkaképes lakosságának több, mint 50%-a a csatatéren harcolt. Bár az amerikai
kontinens mindmáig legvéresebb háborúja 1861. április 12.-én már elkezdődött, a
halál aratása 1961 júliusában Bull Runnál vette kezdetét és az Unió szörnyű
vereségével végződött. A kaszás négy évig aratott, s ez alatt mintegy 600.000
fiatal férfi, főleg munkás és farmer vesztette életét. 400.000-nél is több volt
a golyótól sebesült, súlyos égési sérült és rokkant katonák száma. 2400
jelentős ütközet zajlott le, amelyek neve fönnmaradt, de ezrével voltak olyan
útmenti összecsapások, amelyek helyét a történetírás nem jegyezte föl. Miközben
Washingtont két éven át az a veszély fenyegette, hogy a déliek kezére jut, az
egész város egy hatalmas kórházzá vált. John Davison Rockefeller, a
pennsylvaniai olajüzlet tiszta fejű figyelője magasabb rendű célok
megvalósítására érezte magát hivatottnak, minthogy életét a déli államok
rabszolgáiért kockára tegye. Inkább tucatnyi családnak évi háromszáz dollár
járadékot fizetett, hogy ezzel a férfiak bevonulását elősegítse, magát pedig
megváltsa a katonai szolgálat alól. Ez akkoriban nem volt sem törvénytelen, sem
szokatlan eljárás. A hadkötelezettségről szóló 1863-ban megjelent törvény
ugyanis lehetővé tette, hogy helyetteseket lehet állítani. Rockefeller nekirugaszkodott
hát az utazásnak és clevelandi üzlettársával, Maurice B. Clarkkal (1827-1901) megjelent az
olaj bűnös Bábelében az oil-creeki piacon, ahol figyelmesen megtekintette
jövőbeni hőstetteinek színterét. Eljárt a lebujokba, meglátogatta az
olajközpont barakkjait, szemügyre vette az újdonsült milliomosok vad hordáját.
A fúrótornyokon zászlók lobogtak: „Olaj vagy a pokol”-volt rajtuk a jelszó.
Állig fölfegyverzett emberek tapostak az olajos iszapban. A gazdagon buzgó
olajforrások és a szédületes gyorsan szerzett milliók látványa nem ejtette meg
a fiatalembert. A többiek fúrtak és spekuláltak, egyikük-másikuk meg is
gazdagodott, de Rockefeller kiszámította, hogy ezer fúrás közül jó, ha harminc
eredményes. Ezt a kockázatot nem akarta vállalni, nem volt kalandor természet.
Az olajláz és a pionírok hősi korszaka nem kápráztatta el. Társa, Clark is
egyetértett vele. Mialatt Oil Creekben Százával építették a fúrótornyokat, az
emberek milliókat kerestek és vesztettek, kocsmákban és bordélyokban zajlott az
élet, Clark és Rockefeller egy kis finomító vállalatot alapított, ahol a
nyersolajat nemesebb termékekké fogják feldolgozni. Clarke üzletrészét George W. Gardnertől (1834-1911) kapta, aki 1859-ben csatlakozott M.B. Clarke-hoz és J.D. Rockefellerhez, hogy céget alapítsanak, akik akkoriban gabonakereskedéssel foglalkoztak. Gardner rövidesen visszavonult az üzlettől, részét pedig Clarke-nak engedte át. A finomító Clevelandben volt, és kezdettől
biztos üzletnek látszott, amely eleinte nem kecsegtetett kiemelkedően magas
nyereséggel, de legalább nem függött a sors önkényétől, a föld belsejének
szeszélyeitől. A két alapítón kívül Clark testvérei, James és Richard is részt vettek az üzletben. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az olajban rejlő üzleti lehehetőség Rockefelleren kívül másoknak is, ihletet adott, közük Samuel Andrews-nak (1836-1904), egy angol bevándorlónak, aki Dean cégénél szénolaj előállításával foglalkozott. E</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">gyéb földi javak hiányában Andrews szakértelmét hozta a vállalkozásba, aki szintén </span><span style="font-size: 18.6667px;">a clevelandi olajfinomító tulajdonosa lett. </span><span style="font-size: 14pt;">Rockefeller a befektetett pénztőke fejében nagyobb volumenű és hatékonyabb
termelést követelt Andrews-tól, a vásárlást és eladást maga vette kézbe. Az
immár két finomítóból álló szerény kis vállalkozás jó üzletnek mutatkozott. A
többieket irgalmatlanul magával ragadta az olajláz. Hatalmas vagyonokat
vesztettek a sikertelen fúrásokkal s esztelen spekulációkkal kockáztatták
nehezen szerzett pénzüket. Rockefeller azonban egy kis tisztán tartott irodában
ült, a kibányászott nyersolajat megvásárolta és kész lámpaolajat adott el. Az
üzlet virágzott. A fiatalember nem evett, nem pihent, nem aludt. A pénz
aszkétája volt. Ide-oda cikázott az olajforrások között, fölkutatta a
legolcsóbb olajat, olcsó hordókat fedezett föl, s három év alatt társaival
együtt 100.000 dollárt gyűjtött. Pár éve még heti négy dollárt keresett.
Rockefeller mivel jó üzletember volt, nem látta be, miért kellene a cég hasznát
örökre négyfelé osztani. Úgy gondolta, nincs már szüksége másra, mint
Andrewsra, a szakemberre. Egy napon magához kérette üzlettársait és fölöttébb tisztességes,
vagy legalábbis annak látszó ajánlatot tett nekik: Árverezzük el magunk között
a finomítót! Mondta Rockefeller. Akik a legtöbbet ajánlják, azoké a gyár, a
másik kettő kiválik! A két Clark elfogadta az ajánlatot. Ez a manőver már
szemlátomást magán viselte a nagyvonalú Rockefeller-féle üzleti módszerek főbb
vonásait. </span></div><div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
szokatlan árverés egy ügyvéd, egy közjegyző, és egy hivatalos árverező
közreműködésével zajlott le. Rockefeller elsőnek 500 dollárt ajánlott. Az
ellenfelek ezret. Rockefeller kigombolta a gallérját s 1500 dollárt kínált. Az
ellenfelek is kigombolták gallérjukat és 2000 dollárra emelték ajánlatukat. Az
árverezés órák hosszat tartott. A homlokokról gyöngyözött a veríték, a volt
társak és barátok ingujjra vetkőzve könyököltek az asztalon s izgalomtól rekedt
hangon egyre hatalmasabb összegeket vagdostak egymás fejéhez. Az áldatlan
hadakozásból a Rockefeller-Andrews duó került ki győztesen, valamennyiük közül
a legjobb idegzetű és leghidegvérűbb Rockefeller volt. A délután folyamán övék
lett a két finomító 72.500 dollárért. Embertelen takarékossággal párosult
önfegyelemmel a pénz aszkétája kivívta élete első nagy diadalát. Zsebük ugyan
kiürült, de volt szakértelmük és övék volt a két Rockefeller & Andrews
finomító. John D. bízott Istenben és a saját életrevalóságában. Barbár és
optimista volt, mint egy rablólovag. Nem volt szükség különösebb éleslátásra,
hogy felismerje: A petróleum üzlet négy szegmensre tagozódik: a termelésre,
szállításra, feldolgozásra, és értékesítésre. Ez ma is így van, de Rockefeller
más szemmel nézte a dolgokat. Észrevette a termelés területén mutatkozó
áldatlan összevisszaságot és a gátlástalan kapzsiságot, amivel az egyik
olajvadász a dzsungel könyörtelen törvényei szerint elragadja a zsákmányt a
másiktól. Nem véletlenül hívták az össze-vissza fúrásoknak ezt a hősi időszakát
„wild cat period”-nak, vadmacska korszaknak. Azt is észrevette már régen, hogy
az olaj tulajdonképpeni fölfedezője, a fúrótorony tulajdonosa, aki a legtöbbet
dolgozik, az keresi a legkevesebb pénzt. Fölismerte továbbá azt is, hogy az
olajfinomító is leadja keresetének jelentékeny részét a szállítóknak, a
vasúttársaságnak. Első reakciójaként azt forgatta a fejében, hogy egy
csővezeték megépítésével kiiktatja a folyamatból a nyakán élősködő fuvarozókat.
Csakhogy annyi pénze senkinek sem volt, hogy Oil Creektől New Yorkig elegendő
csöveket hozasson. Rockefellert nem hagyta nyugodni a probléma. Amerikában ő ismerte föl
elsőként, hogy a siker kulcsa a logisztika, Európában a Nobel fivérek. Néhány évvel később
ugyanezekkel a nehézségekkel kellett megküzdeniük a Nobel fivéreknek is
Bakuban. Rockefeller szemlét tartott az olajtelepeken, és megállapította, hogy a többi
olajfinomítót is ugyanezek a problémák gyötrik. Elhatározta, hogy néhány
sorstársával érdekközösségbe tömörülnek, és egyesült erővel megregulázzák az
ellenséget. Ekkor született meg az a félelmetes ötlet, amelynek az olajipar
első nagy válságát köszönhette. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
XIX. század harmadik harmadának Amerikájában három hatalmas vasúttársaság
uralta a pennsylvaniai olajvidéket. A New York Central Vasút, és az Erie Vasút,
amelyek tulajdonosai voltak az olajvidék legfélelmetesebb vámszedői, a
leghírhedtebb és leghatalmasabb vasútmágnások: a legendás hírű Cornelius
Wanderbilt és fia, William. A pennsylvaniai olajvidék folyékony aranyát
szállította továbbá a Pennsylvania Vasúttársaság. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">A
New York Central Vasút vonalai a századforduló környékén.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A vasutak minden kockázat nélkül
dolgoztak, mégis többet kerestek, mint a fúrótornyok és finomítók tulajdonosai
együttvéve. Ennek a lehetetlen helyzetnek most véget kellett vetni. A finomítók
összeálltak s hatalmas véd és dacszövetségbe tömörültek a vasúttársaságok
ellen. A gazdaságtörténetben ezt lehet tekinteni a monopóliumok kialakulásához
vezető első lépésnek. 1870. január 10.-én fölvirradt az a nap, amikor néhány
eladdig önálló olajfinomító részvénytársaság egyesülésével J. D. Rockefeller Clevelandben
megalapította a Standard Oil Company nevű olajvállalatot, amelyben Andrews főfelügyelői státuszt kapott. Az alaptőke egymillió
dollár volt, a részvényeket az alapítók között osztották szét. A clevelandi Standard
már születése pillanatában uralta az amerikai olajipar egytizedét. Az új
vállalatot is Rockefeller vezette és első dolga volt, hogy megfelelő bajtársak
után nézzen, akikkel közösen vehetik föl a további harcot a nagy
vasúttársaságok ellen. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1871.
május 19.-én 12 olajfinomító újabb érdekközösségbe tömörült a South Improvement
Company-Déli Termelői Társaság (SIC) nevű cégben, amely szintén Rockefeller
vezetése alatt állott. Az olajvidék hamarosan megérezte a társaság keze
munkáját. </span></div><div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1872. január 2.-án a három vasúttársaság
igazgatóságán megjelentek a tizenkét olajfinomító képviselői. Leültek az
asztalok mellé, elszívtak egy pipadohányt, és panaszkodni kezdtek a rossz
üzletmenetre. A vasútigazgatók udvariasan bólogattak, mire az olajosok még
keserűbb arcot vágtak s szerényen, szinte elhaló hangon üzleti ajánlatot tettek
a vasútigazgatóknak, olyan ajánlatot, amely párját ritkítja az ipar és
kereskedelem történetében. Csöndesen, udvariasan magyarázták az ámuldozó vasúti
tisztviselőknek különös ajánlatukat. Ez röviden abban állt, hogy a tizenkét
gyáros kötelezi magát, hogy a teljes petróleumtermelését a három vasúttársaság
vonalain szállíttatja el. Hogy megkönnyítsék a vasutak munkáját, az állomások
közelében tároló tartályokat építenek, itt fogják tartalékolni az olajat. Ennek
fejében nem kívánnak egyebet, mint hogy a vasutak külön titkos rabattot adjanak
nekik a szállításra. Az olajképviselők igen nagylelkűek voltak. Minden olajukat
átengedték fuvarozásra a vasutaknak, sőt mi több, még azt is megengedték, hogy
idegen cégek olaját szállítsák. Ezért a nagylelkűségért pedig csak kijárt annyi
ellentételezés, hogy saját áruik elszállításához némi kis engedményt kapjanak.
Egyszerűen és tisztességtudóan azt kérték tehát a három vasúttól, hogy
fizessenek nekik kárpótlást az után az olaj után, amit idegen vállalatoktól
vesznek át szállításra. Nehogy azonban a vasutak veszteséget szenvedjenek a
visszatérítés miatt, emeljék föl duplájára a fuvardíjat mindazon szállítmányok
esetében, amelyeket nem a South Improvement Company ad fel a vasútra, javasolták
az olajosok. A vasutak ezen kívül kötelezzék magukat arra, hogy a konkurens
vállalatok fuvardíját mindannyiszor fölemelik, valahányszor ezt a South
Improvement javasolja. Hogy a konkurenciát teljesen kiszorítsák, a tizenkét
finomító még arra is kényszerítette a vasutakat, hogy naponta közöljék velük,
hova és mennyi olajat szállíttatnak a versenytársak. A South Improvementnek más
kívánsága nem volt. Nem kell túlságosan szigorú erkölcsbírónak lenni ahhoz,
hogy belássuk, milyen nehezen egyeztethető össze ez az eljárás úgy a
kereskedelmi tisztesség, mint az általános etika elveivel. Elképzelhető az a
csodálkozással vegyes megdöbbenés, amit ez a pimasz eljárás kiváltott az
elképedt vasútigazgatókból. Vélhetően fölugrottak és ajtót mutattak a rámenős
látogatóknak. A látogatók nyilván számítottak erre. De másnap újra eljöttek,
harmadnap is megjelentek az irodában, és egyre nyomatékosabban adták elő
ajánlatukat. Nem tudni pontosan, hogy a vasutak miért fogadták el mégis az ajánlatot. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Amikor évek múlva az öreg Vanderbiltet megkérdezték erről,
elvigyorodott. Mi vasutasok agyafúrt emberek vagyunk-mondta-de Rockefellerék azt hiszem, még rajtunk is túltettek. Rockefeller is elmondta egyszer sok évvel később véleményét az esetről.
Fiatal barátom-közölte mosolyogva a fölháborodott moralistával, aki szemére
vetette a titkos különrabatt ügyét. -Én is ellene vagyok a titkos rabattoknak,
ha nem én kapom őket. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kárvallottak köreiben azonban fantasztikus
hírek keringtek arról, hogy mi történt 1872 januárjában. Milliós
vesztegetésekről beszéltek, zsarolásokról, fenyegetésekről, hamisított
levelekről. Az igazgatókat állítólag azzal bírták rá az ajánlat elfogadására,
hogy a vasúti pálya felrobbantásával fenyegetőztek. Bárhogy történt is, annyi
bizonyos, hogy a vasutak 1872. január 18.-án aláírták a titkos szerződést, és
február 26.-án a hivatalos fuvardíjak a duplájára emelkedtek. Ezzel
megkezdődött az a titokzatos válság, amely csődbe juttatott sok ezer kisebb-nagyobb
vállalkozást és csődközelbe juttatta az egész fiatal olajipart. Március 25.-én
Vanderbilt becsületszavát adta, hogy senkinek sem ad többé titkos rabattot.
Rockefeller is ünnepélyesen becsületszavát adta, hogy nem kér többé a maga
számára titkos rabattot. A tizenkét finomító vállalat közben élénken
prosperált. Konkurenseik elvéreztek a magas viteldíjon, ők meg szinte ingyen
küldözgették Amerika-szerte olajtermékeiket. Mindezek tetejébe pedig még hosszú
listákat is kaptak a vasutaktól azokról a cégekről, amelyeknek a konkurensek
szállítottak. Ezekhez menten küldték is utazóügynökeiket, akik sokkal olcsóbban
kínálták ugyanazt a petróleumot. A hivatalos fuvardíj abban az időben 2,56
dollár volt hordónként és 100 mérföldenként. Rockefeller cége csak 1,06 dollárt
fizetett, de 1,06 dollárt kapott a vasutaktól minden elszállított idegen hordó
után. Ha például valamelyik konkurens
cég 1000 tonna olajat szállíttatott el vasúton, Rockefeller ingyen szállíttathatott
1000 tonnát. Rockefeller szerény, puritán egyszerűségben élő ember volt, de
szemlátomást nem volt megelégedve ezzel a szerény eredménnyel. Mint már
szóltunk róla, nem tisztázott, hogy kitől származik ez a bomba ötlet, annyi
bizonyos, valamennyi szövetségese közül Rockefeller húzta belőle a legnagyobb
hasznot. A csöndes, szerény fiatalember hamarosan két és fél millió dollárra
emelte a clevelandi Standard Oil Company alaptőkéjét, és nekilátott az
olajvidék tervszerű meghódításának. Úgy látszik, lelke mélyén ő sem bízott a
szerződés örökkévalóságában, a maga szerény és kedves módján először is a saját
jövőjét kívánta biztosítani. A fiatal ragadozó figyelmét magára vonta 26 gyenge
lábon álló olajfinomító. Az általa előidézett válság alighogy megkezdődött, a
szerény, jólelkű fiatalember szomszédolni kezdett a döglődő olajfinomítók
tulajdonosainál. Türelmesen végighallgatta panaszaikat, sűrűn és bánatosan
bólogatott, majd annak a csüggeteg véleményének adott hangot, hogy az illető
gyár alighanem hamarosan csődbe jut. Ha ilyenkor a házigazda hirtelen elsápadt,
a Standard Oil Company jámbor vezére szánakozóan barátságos arccal kijelentette,
hogy merő barátságból szívesen segítségére siet a kedves szomszédnak. Majd
szigorú titoktartás terhe mellett elárulta a South Improvement szerződésének
hétpecsétes titkát. –Álljon a talpára ember! –Biztatgatta a megrendült gyárost.
Álljon a talpára és csatlakozzon hozzánk, mielőtt végképp csődbe megy! Ne
bocsátkozzék kilátástalan harcba! A South Improvement pozdorjává zúzza, még mielőtt
védekezésre gondolhatna! Ha azonban hozzánk csatlakozik, megmentheti a boltját.
Készpénzt kínálok magának, vagy Standard Oil részvényeket, tetszés szerint. Ha
jól akar járni, válassza a részvényeket és a gyerekei áldani fogják a nevét,
hogy megfogadta a tanácsomat. A megtört emberek könnyen behódoltak, a célba vett
huszonhat gyár közül egy hónap leforgása alatt húszat a Standard Oil
bekebelezett. A klasszikus metaforával élve a nagyhal megette a kishalat. Gyorsan
elért sikerei után Rockefellernek minden oka megvolt rá, hogy féltse ráncos
bőrét. A titkos szerződések nem maradhattak örökre titokban, sőt a hétpecsétes
titok igen hamar napvilágra került. A kétségbeesett olajvállalkozók egy nap
kinyomozták az igazságot, és a fölháborodás vihara kis híján elsöpörte a
Standard Oilt. Titusville-ben a fehéren izzó hangulat tetőpontra hágott.
Tömeggyűléseket hívtak össze, bizottságokat szerveztek, a felbőszült
olajtulajdonosok állig fölfegyverkezve cirkáltak az utcákon, megesküdtek, hogy
meglincselik a vasútigazgatókat és a South Improvement valamennyi tagját. Ezek
elmenekültek a népharag elől és biztos rejtekhelyen vészelték át a forró
napokat. A tizenkét alapító tagot bojkottálták, egyetlen csepp olajat sem
kaptak többé. A kisvállalkozók egymillió dollárt adtak össze a lánckereskedők
módszeres ellehetetlenítésére. Fölfegyverzett emberek járőröztek az utcákon,
naphosszat ordítoztak a Standard Oil irodái előtt, betörve ablakaikat. A
vasúttársaságok irodáiban is megjelent egy fölfegyverzett csoport és a
rabatt-szerződés fölbontását követelték. A reszkető igazgatók nem mertek
ellenkezni, a szerződést fölbontották. A South Improvement irodáit állami beavatkozásra
bezárták, a céget fölszámolták. Az olajvállalkozók hálás tömege ismét az
utcákra tódult és diadalmenetben trombitákkal, zászlókkal meneteltek a
tartománygyűlés háza előtt. Lelkesen éltették az igazság fényes győzelmét. A
kereskedői becsület és tisztesség, íme, mégiscsak diadalt aratott a sötét
ármány fölött. Legalábbis egyelőre! A </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">South Improvement ügy igazi győztese egyedül
Rockefeller volt, hiszen a válság idején mohó kezeivel bekebelezte az ország
legjobb olajfinomítóit. Mire a South Improvement Company körül elült a csatazaj, 1872-re a
szerény istenfélő fiatalember egyedüli tulajdonosa volt az Egyesült Államokban
működő olajfinomítók egyötödének és Ohio összes finomítójának. De Rockefeller
nem elégedett meg ennyivel. Ő mindet akarta. Amerika összes olajfinomítóját egy
kézben, mégpedig a maga kezében akarta egyesíteni. Tervei és módszerei párjukat
ritkítják az ipar és kereskedelem addigi történetében. A vihar elültével 1872.
május 15.-én megjelent Titusville-ben, az olajipar központjában. Hűvösen
fogadták a gyűlölt ellenséget, gyanakvó, megvető tekintetek fogadták, bármerre
ment. A szerény fiatalember föl sem vette. –Ismerem a pénzszerzésnek olyan
útját-módját, amiről nektek fogalmatok sincs! -Mondta. Az emberek gyanakvóan
mosolyogtak, mindazonáltal megjelentek a nagy tömeggyűlésen, amit tervének
ismertetésére Rockefeller hívott össze. Május 16.-án tartották meg a gyűlést. A
hatalmas terem dugig megtelt az ország az ország olajtermelőivel, finomítóival,
gyárosaival. Feszült, ideges kíváncsiság vibrált a levegőben. Rockefeller első
és egyben utolsó nyilvános szereplése volt ez. Fölment az előadói emelvényre,
és szerényen csak annyit kért a jelenlévőktől, engedjék át neki és csak neki
Amerika egész olajiparának ellenőrzését. -Az olajipar válságos helyzetben
van-mondta. Itt mindenki mindenki ellen harcol. Ezért zuhannak az árak. Ha szót
fogadtok nekem, minden másképp lesz. Ha összefogunk, felléphetünk a vasutak
ellen és külön rabattokra kényszeríthetjük őket! Rockefeller itt elvetette a
sulykot. Ez a kifejezés, hogy „külön rabattok,” úgy hatott a megvadult
emberekre, mint bikára a vörös posztó. A megbántott tömeg fütyülni és ordítozni
kezdett, az emberek fölugráltak helyükről és öklüket rázták Rockefeller felé.
Csirkefogó! Tolvaj! Gazember! –Hangzott mindenfelől. A felbőszült tömeg
magatartása egyre fenyegetőbbé vált. Rockefeller ráncos arca elsápadt. Látta,
hogy aligha engedik többé szóhoz jutni, jobbnak látta hirtelen mozdulattal
leugrani az emelvényről, és a fölhangzó vad szitkok záporában elhagyni a
termet. A nép kegyét tehát nem sikerült elnyernie, de a szerény fiatalember nem
hátrált meg. Az a körülmény, hogy a többiek hülyék nem jelenti azt, hogy neki
sincs esze. Elhatározta tehát, hogy magának szerzi meg azt, amit a közösségnek
fölajánlott, és saját szakállára fog dolgozni. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Rockefeller
nem akarta tönkretenni barátját, Vanderbilt sem akarta elveszíteni Rockefeller
barátságát. A két úriember Vanderbilt irodájában találkozott és a szerény
Rockefeller a maga lekötelező módján a következő kedves ajánlatot intézte a
vasútigazgatóhoz: Kedves barátom-mondta-nem szeretném Önt megkárosítani.
Képzelje el, milyen kellemetlen következményei lennének, ha én minden árumat
vízi úton szállítanám. Nem szívesen tenném meg, de kénytelen leszek, ha nem
kapok Öntől egy kis titkos külön rabattot. Vanderbilt eleinte különféle kifogásokat
emelt a kéréssel szemben, beszélt esküszegésről, becsületszaváról,
lelkiismeret furdalásról. Ezeket a gyerekes ürügyeket a mélyen vallásos,
istenfélő úriember gyorsan elhallgattatta: jókora köteg Standard Oil részvényt
kínált föl a vasútigazgatónak. Mindössze néhány hét telt el Vanderbilt és
Rockefeller becsületszóra tett nyilvános kijelentései óta, Vanderbilt saját
kezűleg aláírta az újabb szerződést, amelyben a nyilvánosan meghirdetett
fuvardíj tételekből titkos külön rabattot biztosít Rockefeller számára. Rockefeller
egy óra alatt elérte, amit akart. Az első esztendőben kereken egymillió dollárt
keresett a titkos rabatt révén, amelynek pénzügyi tranzakcióit a Kuhn és Loeb
bankház intézte. 1873-ban már tovább jutott és 3.500.000 dollár alaptőkével megalapította
a Standard Oil of Ohio társaságot. Az újabb titkos rabatt nyújtotta kis
mellékkereset megélénkítette vállalkozó kedvét, mire ismét kirúgtatott a
porondra és ujja köré csavarta a másik két vasúttársaságot, az Erie-t és a
Pennsylvania Raillwayt. Az olajmonopólium felé vezető úton riválisai
dzsungelében csapást vágott, aki útjába állt, hullaként maradt mögötte. Amerika
szinte minden önálló olajfinomítója elesett ebben a harcban. Kegyetlen, szívós,
könyörtelen küzdelem volt ez, amelyet a csöndes, szerény fiatalember vadállati
kegyetlenséggel harcolt végig. Mire a végére ért, a titkos rabattok pillérei
magasan a világ fölé emelték John Davison Rockefeller olajtrónusát. 1874 tavaszán Andrews - aki gyakran más véleményen volt mint Rockefeller - Standard Oil érdekeltségei is Rockefeller kezébe kerültek 1 millió dollárért.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<v:shape alt="http://www.intellectualtakeout.org/sites/www.intellectualtakeout.org/files/Standard%20Oil%20Cartoon.JPG" id="Kép_x0020_7" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 306.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Standard%20Oil%20Cartoon" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image011.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1874 nyarán újabb rablókalandra
határozta el magát. Társának, Henry M, Flaglernek kíséretében kirándulást tett
Sartoga Springsbe, a szép kaliforniai üdülőhelyre. Ugyanakkor Warden és Lockard
urak, két hatalmas olajfinomító tulajdonosai, szintén szükségét érezték egy kis
kaliforniai kikapcsolódásnak. A négy úr merő véletlenségből éppen a szállodában
találkozott. Zárt ajtók mögött hat órás tárgyalás után a négy nyaraló
szövetségre lépett. A titkos szövetség a Central Association nevet kapta. Célja
az volt, hogy az olajvállalatokat titkos központi vezetés alatt egyesítse, de
úgy, hogy a nyilvánosság erről ne szerezzen tudomást. Kifelé maradjon az a
látszat, hogy elkeseredett küzdelemben álló versenytársak. A titkos szövetség
vezetője természetesen a szerény csöndes úriember volt, aki ezzel a lépéssel
letette fölépítendő világtrösztjének alapkövét. A finomítók valamennyien arra
kényszerültek, hogy szép sorjában belépjenek a titkos szövetségbe. A tagok
megkapták a titkos különrabattot, így nem függtek többé a piaci ár
ingadozásaitól. Rockefeller viszont teljhatalmat kapott arra, hogy annyi
nyersolajat vásároljon, majd földolgozva adjon el, amennyit akart, saját
szakállára tárgyaljon a vasutakkal, és maga állapítsa meg a tagok által
földolgozandó és elszállítandó olajmennyiséget. A tröszt tagjaival Rockefeller
igazságosan járt el, de ellenfeleit kíméletlen durvasággal megsemmisítette.
Amerika nagyvárosaiban sorra megismétlődött a folyamat: Rockefeller váratlanul
és villámgyorsan a helyszínen termett s mindenkinek a hasába lyukat beszélve,
megzsarolva, megfélemlítve lépésről lépésre véghezvitte tervét. Támadásának
senki sem tudott ellenállni, a finomítók vagy tönkrementek, vagy csatlakoztak a
tröszthöz. A szerződések olyannyira titkosak voltak, hogy a szövetségesek csak
éjjel találkoztak és meg kellett esküdniük, hogy a megállapodást családjuk
előtt is titokban tartják. A tagok közül senki sem tudta, hogy voltaképpen
mekkora a tröszt és hogy kik a tagjai. A Central Association mély
titokzatosságba burkolózott és ugyanaz a sűrű köd vette körül Rockefeller
személyét is. Hatalma ekkorra már olyan óriásivá nőtt, hogy a nagy
vasúttársaságok is félni kezdtek tőle. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A vasútüzemben nélkülözhetetlen kenőolaj
ellátás folyamatosságát veszélyeztette, hogy Rockefeller folyamatosan srófolta
fölfelé az árakat. A vasúttársaságok soraiból vált ki az egyetlen számottevő
renitens 1876-ban. A hatalmas Pennsylvania Vasúttársaság elhatározta, hogy
kissé megfricskázza Rockefeller orrát. Összevásárolt néhány, a tröszttől
független olajfinomítót, és olajtartályokat állított a vasút területén
elsősorban saját kenőolaj fogyasztásának kiegyensúlyozott biztosítására. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<v:shape alt="http://craunf.org/ChevronStandardOilWagonWeb.gif" id="Kép_x0020_1" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 174pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 300pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="ChevronStandardOilWagonWeb" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image012.gif">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A vasút ugyanis a gépipar egyéb szereplői mellett a
legnagyobb kenőolaj fogyasztók közé tartozott. A vasút számára létfontosságú
kenőolaj és pakura mellett keletkező egyéb kőolajpárlatokat az Empire
társasággal együttműködve értékesítették. Azt beszélték, hogy Rockefeller
küzdelmes életének legrosszabb napja az volt, amikor megtudta, hogy a
Pennsylvania betolakodott az olajüzletbe és ellene fordította legtitkosabb
csodafegyverét. Gutaütés kerülgette, amikor tajtékozva berontott a
vasútigazgató irodájába, szemrehányások közepette kérdőre vonta a vasút vezetőit
és állítólag a Bibliából is fejükre olvasott. A megszentelt idézetek azonban
ugyanúgy hatástalanok maradtak, mint egyéb érvei és kitört a nyílt háború.
Tizennyolc hónapig tartott. Tizenkét hónapig a Pennsylvania Vasút volt a támadó
fél. Nagyon sok pénzt veszített, Rockefeller még többet. A tröszt egész
építménye, amely a titkos rabattok pillérein nyugodott, ingadozni kezdett.
Rockefeller elhatározta, hogy radikálisabb eszközökhöz folyamodik. Magánlakásán
titkos éjszakai gyűléseket hívott össze, amelyeken sötét tekintetű és
ugyanolyan lelkű férfiak vettek részt, csekk könyve egyidejűleg egyre vékonyabb
lett. Célját végül ismét elérte. Az egyébként is feszültségtől és
elkeseredettségtől terhelt benzingőzös levegőbe Rockefeller keze bedobta az égő
gyufát. 1877 júliusában a Pennsylvania Railway valamennyi vonalán kitört az
általános sztrájk. Pittsburghben az ő kém és biztonsági szolgálatának munkásruhába öltözött provokátorai könnyedén
sztrájkot szítottak, majd a Philadelphiából odavezényelt nemzeti gárda a sztrájkoló
munkások közé lőtt. A mészárlástól feldühödött tömeg megrohanta az állomás
épületet, a vontatási telepet, raktárakat. Romboltak, gyújtogattak,
pusztítottak. A hatalmas Pennsylvania Vasúttársaság három hét múlva kapitulált.
Nyárutóján a vasút egyik igazgatója Rockefellerhez utazott és békéért
könyörgött. Rockefeller hűvösen, tartózkodóan fogadta vendégét. Kezébe vette a
Bibliát, majd ünnepélyesen kijelentette: A Mindenható megsegíti a jámbort.</span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> EGY JÁMBOR LÉLEK, AVAGY J. D. ROCKEFELLER</span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Száz évvel ezelőtt a Broadway 26. a
világ legtöbbet emlegetett üzleti címe volt. Elég volt, ha ezt az egy szót és
ezt az egy számot írták a borítékra, a levél oda talált, akár Kínában, akár
Németországban adták föl. A hatalmas erődítmény közepén dísztelen egyszerű
szobában ült John Davison Rockefeller, az olajkirály. Előtte nagy asztalon a
földet ábrázoló térképek hevertek, amelynek majd minden porcikája már
adófizetőjévé vált. Valamikor ez az egyetlen egy ember személyesítette meg az
általa alapított Standard Oil Company hatalmát. Miután az Egyesült Államok
Legfelsőbb Bírósága a tröszt fejét 1911-ben lecsapta, hidra módjára
elburjánzott. Utódvállalatainak igazgatói az alapítóhoz képest névtelennek tűnnek,
személyük elvész a Rockefeller által fölépített birodalom beláthatatlan határai
között. A 34 fejet növesztett hidra legtestesebb feje a Standard Oil of
New Jersey lett, amelynek évi bevétele már ötven évvel ezelőtt is csaknem
hatmilliárd dollárral több volt, mint a kanadai kormányé, és hatszor akkora
volt, mint a társaság dél-amerikai bábállamának-Venezuelának-teljes jövedelme.
A Jersey évi félmilliárdos profitja több volt, mint az Egyesült Államok legtöbb
államának adóbevétele. Ne feledjük, hogy a Jersey csak egyike a Standard tröszt
34 reinkarnációjának.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span><br />
<span style="clear: right; float: right; font-size: 14pt; line-height: 115%; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img src="http://www.timeshutter.com/sites/default/files/imagecache/640_tall/old_images/standard-oil-bldg.jpg" style="font-size: medium; line-height: normal;" /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<v:shape alt="http://images.businessweek.com/ss/06/06/mythic_ceos/image/rockefeller.jpg" id="Kép_x0020_19" o:spid="_x0000_i1032" style="height: 300pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 337.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="rockefeller" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<v:shape alt="http://owston.files.wordpress.com/2013/01/26broadway.jpg?w=370&h=549" id="_x0000_i1031" style="height: 411.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 277.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="26broadway" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Broadway 26. eredeti állapotában. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Sohasem fog kiderülni, hogyan és
miképpen született az az ötlet, amely 1872-ben az amerikai olajipart a szakadék
szélére, vállalkozók ezreit koldusbotra, John D. Rockefellert pedig Amerika
első milliárdosává tette, és az emberi ésszel fölfogható legnagyobb vagyon
birtokába juttatta. Az ősz olajcsászár élete végéig azt állította, hogy az
ötletet társasága a szó szoros értelmében rákényszerítette. A köztudat
azonban azt tartja, hogy mégiscsak Rockefeller volt annak az ipari szervezetnek
a megalapítója, amelyből az egész modern kapitalizmus kifejlőd</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">ött. Bárhol van
is az igazság, nem tagadhatjuk meg csodálatunkat Rockefeller merész
képzeletétől: kitűnően értett ahhoz, hogy ezt az állítólag idegen ötletet a
maga javára és boldogulására hasznosítsa. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az a férfi, akinek élettörténete
hosszú évtizedeken át úgyszólván azonos volt az amerikai olajipar történetével,
és messzire érő kezével belenyúlt az európai történelem alakulásába is, 1839.
július 8.-án született egy Richford melletti farmon, Hartford Millsben, más
forrás szerint Michigan Hallban, New York államban. A világ minden nyelvén
megírták már életét, tetteit, lefestették takarékosságát, jámborságát, és
mindenekelőtt fenomenális kereskedelmi képességeit. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Megpróbáljuk most néhány
vonással fölvázolni ezt a valóban megragadó életet. Egyesek szerint Rockefellerék francia
protestánsok leszármazottai, akik nevüket Roqefeuille-ről változtatták
Rockefeller-re, amikor francia honból menekülni kényszerültek és a mai
Németország területén telepedtek le. Dr. Malcolm Stern kutató „Americans of
Jewish Descent” c. művében meggyőződéssel állítja, hogy „a Rockefellerek
eredetileg azok közül valók.” Az ősök 1722-ben a németországi Sagendorfból
vándoroltak Amerikába. A Rockefeller apák, akiknek neve szikladöntőt jelent,
vándorló hajlamukkal, az anyák átlagot meghaladó termékenységükkel járultak
hozzá az újvilág kolonizálásához. Az ág elsőszülöttje, aki már helyi viszonyok
között fölhívta magára a figyelmet, Godfrey Rockefeller-J. D. R. nagyapja volt.
„Szegény, részeges, rossz külsejű és aljas jellemű ember volt”, ennek ellenére
Great Barrington seriffje, és Lucy Averyvel kötött házassága révén tízgyermekes
családapa lett. Harmadik fia William, teljesen apjára ütött. Senki sem tudta,
hogy mivel foglalkozott, amíg mások dolgoztak. Kiderült, hogy William Avery Rockefeller
a környéken kocsikázott és gyakran meglátogatott egy turbékoló galambot a Davidson-farmon,
Nilesben. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A tiszteletre méltó John Davidson azonban nem mutatott hajlandóságot
arra, hogy jámbor Elisa lányát egy naplopónak adja. A csábító William tehát
cowbolyhoz illően megszöktette szíve választottját. A Richford melletti
Michigan Hallban telepedtek le, egybe keltek, mint a mesében, és 7 gyermekük
született, 3 fiú és 4 leány. 1839. július 8.-án elsőszülöttként itt látta meg a
napvilágot John Davison Rockefeller. A család nem sokkal később egy érdekes
helyre, Moraviába, a „ravaszság hazájába” költözött-ahogyan a Cayuga körzetet
az indián őslakosok nevezték. Rockefellerék háza előtt vonultak az aranylázban
égő emberek délnek, Kalifornia felé, ellenkező irányban pedig Prison Citybe, a
hírhedt börtönvárosba vezetett az út. William Avery Rockefeller az arany
középutat választotta, és csodaszerekkel megpakolt útitáskával, ollóval,
festékes edénnyel, csekk könyvvel útnak eredt. A közeli és távoli környék
településein a következő röpirat nagyságú névjegyen jelentette be áldott
érkezését: </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Dr.
William A. Rockefeller, a híres rákszakértő. Csak egy napig! A rák minden
fajtáját gyógyítja, hacsak az nem nagyon előre haladott, de ebben az esetben is
jelentős javulást ér el.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egy-egy rákkezelésért a doktor tanítványa Eisenbart, 25 dollárt vételezett
be. Üvegcsékbe töltött „Aqa fontis” márkanevű, olvasztott cukorból és
gyógynövények keverékéből álló csodagyógyszerét olcsóbban adta. Iowa állam
kisbirtokos farmerei a csodadoktort „lovasított bankár”-nak nevezték. A lóháton
házaló rákszakértő szívesen adott jelzáloghitelt bárkinek, 12% kamatra. Aki a
részletekkel vagy kamatokkal adós maradt, földjével fizetett érte. Így vagy
úgy, a csodadoktor mindig jól járt. Feltétel nélkül hitt a reklám erejében,
üzleti portfóliójának egy szegmensét azonban mégsem reklámozta. Egyedül a
lopott lovakat kozmetikázó fodrászatát nem reklámozta, mert a ló tolvajlást büntették,
Amerikában pedig különösen szigorúan. Lókupecként Big Billnek hívták, de
lótolvajként a háromnevű ember nem adott névjegyet. Dr. William A.
Rockefellerrel kapcsolatban még más, a lótolvajlásnál sötétebb tettekről is
beszéltek. Moravia seriffi hivatala 1849 júliusában elfogatóparancsról küldött
átiratot a vizsgálóbíróhoz, amelyben az apát a következőkkel vádolta: </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> „…csellel és erőszakkal megtámadott egy nőt,
akarata ellenére elcsábította és New York állam törvényes jogszabályait,
valamint népének méltóságát megsértve, őt megerőszakolta…” Hogy
elkerülje a közeli Prison City börtönében történő hosszabb tartózkodást,
Rockefeller dr. hátat fordított a ravaszság hazájának, és családjával együtt
hanyatt-homlok Owegóba, a Tioga körzet Moraviától 60 km-re fekvő székhelyére
menekült. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A tízéves John D. itt járt először iskolába. Ugyanakkor itt keresett
első alkalommal pénzt is, egyelőre csak néhány dollárt tíznapos
burgonyaszedéssel. Ugyanennyit keresett azzal, hogy 50 dollárt kölcsön adott
egy farmernek 7%-os kamatra. Az ezzel kapcsolatos fölfedezés, mármint, hogy
pénzt nem csak munkával, hanem a tőke visszaforgatásával, pl. kölcsönadásával
is lehet keresni, indította egy jóval későbbi kijelentésre: „Ettől a
pillanattól határoztam el, hogy a pénzt dolgoztatom.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Sajnos
W. A. Rockefeller csemetéi kibontakozó közgazdasági ismereteinek csak igen
korlátozott időszakokban örülhetett. Mivel égett a talpa alatt a talaj, jobbnak
látta, ha csak éjjelente mutatkozik Owegóban, vagy a seriff szabadsága idején.
Így történt aztán, hogy az elfoglalt családfő a számára korántsem biztonságos
New York állam földjéről családjával együtt 1853-ban sietve elköltözött. Miután
az ébredező ipari központban, Clevelandben, és az onnan 15 km-re fekvő Strongvillben
is felütötte fejét, családját végleg elhagyta. </span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hogy ne maradjon elvarratlan a történetnek ez a szála, nem hallgatjuk
el, hogy ugyanebben az időben a kanadai határ indiánok lakta vidékein föltűnt
egy bizonyos dr. William Levingston. Feleségül vett egy csinos fiatal kanadai
nőt, némi birtokra is szert tett, és kenyerét teleküzérként, valamint süketnémaságot
mímelve gyógynövényorvosként kereste. 1906-ban halt meg, jeltelen sírban
helyezték örök nyugalomra Freeportban. Ennek az embernek a sorsa közömbös lenne
számunkra, ha halála után néhány újságírónak nem jutott volna eszébe William A.
Rockefeller és William Levingston fényképeit és kézírását összehasonlítani.
Nyomozásuk eredményét 1908 februárjában Joseph Pulitzer „New York World” című
lapjában megosztotta az olvasókkal. Semmi kétség nem maradt, hogy a két William
egy és ugyanaz a személy. </span></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">John, hogy kibontakozó kereskedelmi
érzékét szakirányú képzéssel fejlessze, beiratkozott a clevelandi kereskedelmi
iskolába 1854-ben, és teljes odaadással a könyvvitel tanra vetette magát. A
számokat mindig szerette, de most megismerte a tőzsde működését és a
kereskedelmi kapcsolatok szerkezetét. 1855-ben abbahagyta tanulmányait, minden
egyebet, amit a központi iskola még nyújthatott volna neki, haszontalan
tehernek érzett. A könyvvitel és a kereskedelmi jog volt az a két szerénynek
látszó, de az ő kezében nagyon is ütős fegyver, amivel meg akarta hódítani a
világot. De nem csak ezekre támaszkodott. A későbbiek során vállalatainak
vezetésében, üzleti sikereiben éleslátásának és kitűnő emberismeretének döntő
szerepe volt. Tanulmányai révén fölerősödtek benne azok a személyiségvonások és
öröklött adottságok, amelyek apjában ösztönszerűen megvoltak: ravaszság, embertársaival
szembeni kíméletlenség és a kereskedői rátermettség, avagy kalmárszellem. Amikor
az idősebb Rockefeller nem a hiszékeny kuncsaftokat szédítette csodatévő „aqa
fontis”-ával, akkor két vándorút között otthon töltött némi időt. Ilyenkor
sajátos módon járult hozzá gyermekei életre neveléséhez: „Amikor csak tudom,
átverem őket-dicsekedett gyakorta. Azt akarom, hogy ravaszak legyenek, mint a
róka.” A kis John ugyanakkor egészen más nevelést is kapott édesanyjától. Mrs.
Rockefeller igen szigorú erkölcsi elveket valló mélyen vallásos baptista
asszony volt, aki mindenekelőtt jámborságra, becsületességre és rendre
tanította gyermekeit. Tőle tanulta a megtakarított dollár értékét, de
ugyanakkor a bőkezűséget és a családias érzést is. John pedig jó tanítványnak
bizonyult ezen a téren is. Nyolc éves korában saját számlájára kis kacsatelepet
tartott. E vállalkozásában is, mint később, rendkívül szívósnak és türelmesnek
mutatkozott. Ellentmondásos személyiségéről egymásnak homlokegyenest ellentétes
vélemények járták. Ida Minerva Tarbell így látta őt a Standard Oil történetéről
szóló 1904-ben megjelent klasszikus könyvében: </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Egész Clevelandben nem volt
nálánál hívőbb mennonita. Ifjúságától kezdve minden egyházi vállalkozást
bőkezűen támogatott. Sokat adott a szegényeknek és a betegeknek. Életmódja
egyszerű és takarékos volt. Sohasem járt színházba, sohasem ivott bort.
Gyermekei nevelésére sok időt áldozott, igyekezett bennük a takarékosság és
jótékonyság hajlamát kifejleszteni. De nem habozott, hogy minden erejét latba
vesse, amikor a vasúttársaságoktól a maga számára különleges igen igazságtalan
előnyöket akart kicsikarni és így az olajkereskedelemben mindenkit tönkretenni,
aki nem akart vele társulni. Bizonyos vallásos érzelmesség, érzelmes
jótékonyság, erős vonzódás a polgári tisztességhez és veleszületett józanság
azt a látszatot keltette, mintha volna érzéke az igazságosság és mások jogainak
tiszteletben tartása iránt.” </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ida Tarbellnek igaza van. Bármennyire
voltak is pozitív személyiségvonásai, amelyek önmagukban tiszteletreméltónak
tűnhetnének, de a gátlástalanság és embertársai érzéseinek és boldogulásának
szélsőséges semmibevétele lerontja ezeket a pozitív vonásokat. Olyan ez, mint
ha az önmagukban pozitív értékeit megszoroznánk mínusz eggyel. A matematika
szabályai szerint az eredmény negatív. Szélsőséges egoizmusa mindent visszájára
fordít. A fizetett propaganda fogásokkal és adományokkal mesterségesen
fényezett image-ára mindig félreismerhetetlen árnyékot vet, hogy leghumánusabbnak
tűnő adományait is csak üzleti befektetésnek tekintette, amelyek megtérültek az
emberek szimpátiájának kihasználásával. Apró, sovány, rendkívül
fegyelmezett, szorgalmas, és mélyen vallásos ember vált belőle. Arcát mély
ráncok éktelenítették, amelyet fehér paróka keretezett be. Húszéves korától
fönnállott gyomorbajának maradványai voltak. Szeme fehér volt, járása esetlen,
hangja hideg. Protestáns papokhoz hasonlított, s örült ennek a hasonlatosságnak.
John Mather 1864-ben Oil Creekben készült készült fényképei között van egy
megragadó felvétel. Keménykalapos férfiak csoportját ábrázolja, akik valamilyen
posványos tócsa körül állnak. Az előtérben a parton egy fiatalember ül
lábszárvédőben, hosszú kabátban, széles karimájú kalapban, és lefelé bámul. John
D. Rockefellert vélik benne fölismerni. Mindenesetre az 1864-ben készült
fénykép szembetűnően ábrázolja egyik lényeges jellemvonását: az elkülönülést. Rendíthetetlen
komolysága, zord természete és kérlelhetetlen szigorúsága miatt munkatársai
„diakónus” gúnynévvel illették. Egész életében mindössze három könyvet olvasott
kedvteléssel: a Bibliát, egy kötet versbefoglalt imádságot, és Dr. Jowett
összegyűjtött prédikációit. A versek és prédikációk olyan mély hatással voltak
rá, hogy 85 éves korában maga is tollat ragadott, és megírta a következő
verset: </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Jót, s rosszat korán
megtanultam,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> mindig szerencse fia
voltam,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> a jövővel sokat nem
gondoltam,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> mindig Isten kezében voltam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A világirodalmat nem ismerte. Csak az
újságokat olvasta, azokban is főleg a személye elleni támadásokat. De ezek a
támadások sem érintették érzékenyen. Sziklaszilárdan meg volt győződve róla,
hogy támadói vagy őrültek, vagy azért estek neki, hogy megvesztegesse őket.
Közismert, hogy üzletfeleit is csak e két szempont szerint ítélte meg, és ami
megdöbbentő: az élet többnyire őt igazolta. Mindössze egyszer tévedett. Amikor
a”Petróleumforrások Kiaknázására Alakult Királyi Németalföldi Társaság”
fölállította Ázsiában első fúrótornyait, és heves versenybe kezdett
Rockefellerrel. Azt akarják, hogy megvásároljam őket-mondta Rockefeller
megvetően. Fatális tévedés volt. Személyiségének
ellentétes előjelű összetevői egy különös jellemmé, egy ambivalens egyéniséggé
olvadtak össze. 1864. szeptember 8.-án feleségül vett egy tanítónőt, Spelman
Laurát, akit még diák korában, a clevelandi központi kereskedelmi iskolában
ismert meg. Mint egyszerű, a családi tűzhely hagyományaihoz ragaszkodó
családszerető ember, magához illő asszonyra talált. Házasságukból öt gyermek
született, a legidősebbnek szintén a John Davison nevet adták, aki felnőve
jelentős szerepet vállalt az Egyesült Államok rádió műsorszórásának
fejlesztésében. Sok
fejtörést okozott Rockefellernek, hogy az alakját, üzleti tevékenységét és
disznóságait éveken át kitartóan vizslató és elmarasztaló sajtó szimpátiáját,
és ez által a nép rokonszenvét vajon hogyan tudná maga felé fordítani? Bár a
századforduló óta jelentős összegeket fordított jótékony célokra, a legfeltűnőbb
és legkompromittálóbb viselt dolgain a sajtó éveken át nagy előszeretettel
csámcsogott. Érezte, hogy hiába a jótékonykodó építkezések, hiába a mérhetetlen
mennyiségű pénz, mindez nem sokat ér, ha közben mindenki megveti és utálja. 1914
április 20.-án a New England-i (Colorado) Ludlowban fia, John D. Rockefeller
Jr. mészárlást rendezett. A család egyik vállalatának a Colorado Fuel &
Iron Co. uralmának fönntartása érdekében négy géppuskával a bányászok közé
lövetett. 19 halott maradt a helyszínen és napokig vadásztak a túlélőkre.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<img alt="Képtalálat a következőre: „ludlow 1914”" src="https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQv-bQUbzT3VMwhruwsZPl9DbM99KwUmUxaxJ4lNYPgx8moHnte" /> <img src="http://filmiconjournal.com/assets/images/filmiconjournal/blog/post32_7_8.jpg" /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">Az
áldozatok emlékműve Ludlow-ban. A Trinidadtől 12 mérföldre északnyugatra fekvő bányászváros ma lakatlan.</span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Rockefeller hivatalos életrajz írói erre nem sok szót vesztegetnek,
pontosabban egyet sem. Jack London viszont beszámol a tragédiáról a Collier’s magazin
1914. június 27.-i számában. Nem ez volt az első eset, hogy vér tapadt Rockefellerék
kezéhez, még ha jelképes értelemben is. </span><br />
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1877-ben
Pittsburghben az idősebb John D. ármánykodása vezetett vérfürdőhöz, ami a
hivatalos életrajzírók számára szintén nem jelentett ihletet. A ludlowi
mészárlás után fölkérte az akkori idők legnevesebb társadalmi
kapcsolatszervezőjét /public relations/, a kommunista szimpatizáns Ivy Lee-t,
hogy segítsen a család rendkívül negatív társadalmi megítélésén javítani. A
propaganda szakértő azt javasolta az idős Rockefellernek, hogy a társadalom
rokonszenvét leghatásosabban pénzadományokkal vívhatja ki. Érdekes kérdés lehet
és messzire vezetne, ha azt boncolgatnánk, hogy mi dolga volt egy ízig-vérig
vadkapitalistának egy kommunista szimpatizánssal? Itt most érjük be annyival,
hogy a Wall Street és a kommunisták egyáltalán nem álltak olyan távol
egymástól, mint ahogy azt a világ hiszi. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ivy
Lee tanácsát minden esetre megfogadta és húszezer vadonatúj, csillogó
tízcentest rendelt, s az utcán saját kezűleg osztogatta a járókelők között.
„Egyszer én is tíz centtel kezdtem-mondogatta ájtatosan-de jámborságom és
takarékosságom megsegített. Próbálja meg maga is.” A népmesékből ismerős
motívum fölhasználásával valahányszor nyilvános helyen megjelent, csillogó
tízcenteseket osztogatott a tömegnek, s a nép szemében hirtelen jóságos nagyapó lett belőle. Élete hátralévő részében több mint 30 ezer ilyen szerencse
tízcentest osztott szét. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Küzdelmes élete utolsó harmadára úgy
gondolta eleget dolgozott, és letette a lantot. Vagyonát ekkor kétmilliárd
dollárra becsülték. 1897-től fokozatosan átadta az irányítást rátermettnek
ítélt kollégáira, illetve kollégája unokájára, Walter Clark Teagle-re, akire a Standard oil of New Jersey vezetését bízta. Fátylat dobott sok ezer kisebb-nagyobb
stiklijére, amelyek hatalmas munkásságát kísérték, és amelyek fölött a
közvélemény pálcát tört. Nem mintha sokat törődött volna a cselekedetei és
vállalkozásai fölött kimondott éles ítélettel. „Az úttörők legnagyobb részét,
akik a fennálló renden valamit változtattak, vagy nem értették meg, vagy
hevesen üldözték”- mondta 1920-ban. „Szerfölött sajnálom, hogy munkatársaim
nagy része meghalt, mielőtt a közönség megértette volna, hogy mi az emberiség
haladásán dolgoztunk.” Az öreg John D. végre belátta, hogy annak az aranynak,
ami hosszú élete során oly bőségben áramlott hozzá, némiképp a közjót is kell
szolgálnia, és az emberiség haladását más módon is támogatni kell, mint
kizárólag a benzinkútnál. Ez időtől kezdve idejének jelentős részét vagyona
elosztására fordította. Az ő 50 millió dollár adománya tette lehetővé 1892-ben
a Chicagói Egyetem megalapítását, 1901-ben megalapította az orvosi kutatásokkal
foglalkozó Rockefeller Intézetet, amelyet később Rockefeller Egyetemre
kereszteltek át. Megalapította továbbá 1902-ben az Általános Oktatási Tanácsot,
1913-ban pedig a Rockefeller Alapítványt, amely a tudományos és orvosi
kutatásokat segíti. Még a névadó életében 175 millió dollár támogatásban
részesült. A nagynyilvánosság számára a nagylelkűség szobraként piedesztálra
emelt Rockefeller a magánéletben továbbra is egyszerű és szigorú puritán ember
maradt. A poccanticói birtok intézője például kerek 5 dollár prémiumot kapott
karácsonyra. Ezt az összeget aztán rögtön le is vonta a fizetéséből, amint a
megjutalmazott kivette az ünnepekre a szabadságát. Rockefellert hosszú élete
során két alkalommal látták sírni: először a felesége halálakor 1915-ben,
másodszor, amikor /tévhír alapján/ tudomására hozták, hogy a szülői házat,
amelyben gyermekkora egy részét töltötte, turisztikai látványosságként
átszállítják Coney Islandre. Elhalt felesége emlékére alapította a Spelman
Laura Intézetet gyenge gyermekek számára, ez az intézet 74 millió dollárjába
került. Rendszerességére jellemző, hogy még idős korában is minden reggel két
órára visszavonult az irodájába, hogy tőzsdei tranzakcióit telefonon
lebonyolítsa. Élete utolsó éveit a Hudson partján maga tervezte nagy
nyaralójában töltötte, melyet Kilátónak nevezett el. Pihent, golfozott és
bibliát olvasott. Nagy figyelemmel kísérte unokái nevelését. Következetesen
arra tanította őket, hogy becsüljenek meg minden megtakarított dollárt. Nem
volt filozófiailag képzett ember, de valahogy ösztönösen ráérzett arra a
természeti törvényre, hogy a természet minimalista, a természet gazdaságosan
működik, és hogy a pazarlás természetellenes. Megelégedéssel nézett vissza
élete útjára. Meggyőződése volt, hogy életét módszeresen hasznosította,
eredményeit egyéni tehetségén, éles eszén, kitartásán és fegyelmezettségén
keresztül magától a Mindenhatótól kapta. Következésképpen, aki ezt elvitatja
tőle, az Istenkáromlást követ el. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Amikor
a szenátusi vizsgálóbizottság elkezdte vizsgálni a Standard tröszt kétes
tisztaságú ügyeit, azt mondta: </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„A
Jóisten adta nekem a pénzt. Mint megbízott kezelem mások tulajdonát, az Isteni
Gondviselés megbízásából. Éppen ezért Isten és az emberiség iránti
kötelességemnek tartom, hogy minden centet, amelyet vállalatomba beruháztam,
továbbra is a társadalom jóléte érdekében használjam fel.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Amikor
tönkretett és elkeseredett versenytársai szemére vetették gátlástalanságát,
hitszegéseit, akkor megbízta New Yorkban a legelőkelőbb baptista templom
lelkészét, hogy a nevében a szószékről a következő nyilatkozatot tegye: „A Standard Oil voltaképpen a könyörületesség angyala. Fölkeresi az
embereket és azt tanácsolja nekik: Mentsétek meg magatokat, mint Noé a
bárkában, és hozzátok minden vagyonotokat. Mi átveszünk tőletek minden
felelősséget és kockázatot.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ez
a küldetéstudat és embertársai vagyona fölötti gyámkodás áthatja és végigkíséri az egész
dinasztia történetét. Amikor a TIME egyik riportere riportot készített David
Rockefellerrel, a dinasztiaalapító egyik unokájával, annak fényűző elnöki
szobájában, a következőket mondotta: „Apa és Nagyapa sohasem engedte meg, hogy
úgy érezzük, mintha korlátlanul lenne pénzünk.” Ennek illusztrálására elmondta,
hogy „hétéves korában, ha édességet akart venni, két dolláros órabérért hat
órán keresztül kellett faleveleket gereblyéznie a család birtokán. Ha gyomot
irtott, minden kihúzott szálért 25 centet kapott. Zsebpénze 25 cent volt
hetenként. Ennek fölhasználásáról üzleti könyvet kellett vezetnie, amelyet apja
hetente ellenőrzött. Pontatlan könyvelésért 10 cent büntetés járt.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">E fennkölt családi
mítosz átlátszóságától sokan nem hatódnak meg, mint pl. Carl Gustav Jung sem,
aki Freud mellett a psychoanalizis egyik megalapítója volt. Jung a zürichi
egyetemen tartott egyik előadásán az „öreggel” folytatott beszélgetései alapján
így jellemezte őt: </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Az
egyetlen dolog, ami ennek a tudatnak a sivatagából kiemelkedik: az Én. Ő az
abszolút egocentrikus, aki az egész világot önmagán keresztül ítéli meg.
Olyannyira, hogy mindenkit egyszerűen gonosznak tart, akinek érdeke nem egyezik
az övével.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: justify;">Ezen az előadáson Jung
„tudatgrafikonokat” rajzolt a táblára, a kor néhány híres emberéről. Bemutatta,
hogy mind közül Rockefelleré a legegyszerűbb. Bár Jung mélylélektani
vizsgálatairól sem a közvéleménynek, sem az Egyesült Államok kormányának nem
voltak ismeretei, ettől függetlenül sem a közvélemény, sem a kormány nem volt
áthatva attól a tudattól, hogy Rockefeller a közjó és az emberiség boldogulása
érdekében munkálkodna. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
nagy öreg túlélte a Standard Oil körül kavart viharokat. Mindazonáltal értett hozzá, hogy a lét szerény
puritán örömeit is kiélvezze. Legnagyobb örömét a prédikálásban lelte. Halála
éppoly nyugalmas volt, mint életének utolsó évei. Utolsó kívánsága, hogy
századik születésnapján barátjával, a tisztelendővel golfot játszhasson, nem
teljesült. Fájdalmak nélkül halt meg, karosszékében ülve, egy prédikációs
könyvben lapozgatva, 1937. május 23.-án, floridai nyári rezidenciáján 98 éves
korában. Személyében egyszerre búcsúztatták a nemzet jótevőjét és az üzleti
élet erkölcstelenségének megtestesítőjét. A ráncos, összetöpörödött, de
változatlanul méltóságteljes aggastyánt az üzleti siker és a jótékonyság
megtestesítőjeként tisztelte már a következő generáció. A Standard Oil körüli
botrányok után a megszépítő emlékezet színszűrőjén átvetített fényben további
generációk nőttek már föl az Egyesült Államokban. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Amikor ítéletet mondunk élete
fölött, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy prédikációs könyvén kívül nem
csak rosszhírű nevét, hanem két trösztöt is hagyott örökül: a Standard Oilt és
a Rockefeller Foundationt. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Amerikában
a Rockefellerek létesítettek először olyan több tízezer /!/ holdas birtokot,
amelyen a család minden tagjának külön palotája emelkedett. Ez a birtok ma is
megvan, nem messze New Yorktól. Magas falak, tömör vaskapu, fegyveres őrség és
őrkutyák védik a betolakodóktól. A főépület egy ötvenszobás György korabeli
stílusban épült gránitpalota. A kb. száz leszármazott közül ma már senki sem
lakik benne. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Rockefeller-vagyon elköltése reménytelen vállalkozásnak bizonyult. Frederick
Gates, Rockefeller pénzügyi tanácsadója figyelmeztette munkaadóját: „A vagyona
csak nő, egyre nő, mintha egy pénzfolyó táplálná.” Akár a kivételes szerencse, akár
isteni elrendelés, akár a kivételesen erős ego által fűtött ambíció juttatta a
fölfoghatatlan vagyonhoz, tény, hogy halála előtt Rockefeller több mint
félmillió dollárt költött el adományokra és alapítványokra, de még így is kb.
900 millió dollárt hagyott egyetlen fiára, ifj. John Davison Rockefellerre (1874-1960), aki egy ízben meg is jegyezte: „A legfontosabb feladatom az
életben az, hogy költekezzem.” Négy leánygyermeke született, akik közül
Rockefeller halálakor már csak Alta Rockefeller (1871-1962) volt életben. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Attiláról, Dzsingisz-khánról,
Torqemadáról, a világtörténelem nagy hódítóiról és bűnöseiről megoszlottak a
vélemények. De John D. Rockefellerről kortásrai valamennyien egy nézeten
voltak: az egész világ gyűlölte. Hiába igyekezett adományaival megnyerni a nép
kegyeit, hiába tartott rendszeresen vasárnapi prédikációkat külön e célra
épített templomban, „Amerika legnagyobb vérszopójának” szavai kevés hatást
tettek az emberekre. John D. pontosan tudta ezt, és mindig is bántotta. Tudta
jól, hogy fölfoghatatlan vagyona mellett egy megvetett nevet is hagy
gyermekeire. Ezért alapította már jóval a ludlowi mészárlás előtt azt a nagy
jótékonysági trösztöt, azt a hatalmas, hideg és érzéketlen gépezetet, amely
pénzének egy részét szétosztotta az emberek között. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ennek a trösztnek hasonlóan hatékonyan működő szervezete van, mint a
Standard Oilnak, épp csak fordított előjellel dolgozik. Funkciója nem a
pénzszerzés, hanem a pénzkiadás. Hatása nem is maradt el. Néhány év alatt még
rockefelleri léptékben is jelentős összeget, 750 millió dollárt osztottak szét
„az emberi jólét” érdekében. El is érte célját, az emberek gyűlölete lassanként
elapadt körülötte. Rockefeller most már bátran mutatkozhatott az emberek
között, nem fenyegette atrocitás. 750 millió dollár nagy összeg, de ennyi sem
volt elég ahhoz, hogy megvásárolja vele egy nép szeretetét, de ahhoz mégis elég
volt, hogy az emberek most már megtűrték maguk között. Az öreg John D. ennyivel
is beérte. 1897és 1907 között fokozatosan visszavonult a mindennapi munkától,
de továbbra is ellenőrizte a vállalatainak munkáját, láthatatlanul, de erős
kézzel továbbra is fogta a gyeplőt. Poccanticói székhelyét száz telefonvonal
kötötte össze irodájával és a világ
távoli tájain fekvő olajtelepekkel. A világ minden jelentősebb eseményéről
órákkal előbb szerzett tudomást, mint akár a legjobb szervezettségű újságok.
Üzleti érzéke és beteges pénzéhsége aggastyán korában sem sorvadt el. Gyakorta
mondogatta, hogy „Pénzt keresni a legerkölcsösebb dolog.” Ennek az erkölcsnek
élt, s nem vonhatjuk kétségbe, mesterien értette a dolgát. Legmeghittebb
barátai is irtóztak patologikus pénzéhségétől. „A pénz őrültje” jelzővel
illették közvetlen környezetében. Az öregség nem változtatta meg. A ’30-as
években, a kilencven éves aggastyán egy ügyes tőzsdei spekulációval egy nap
alatt húszmillió dollár nyereséget szerzett a Standard Oilnak. Csak azért
tette-magyarázta-mert be akarta bizonyítani a világnak, hogy még mindig ért az
üzlethez. A pénzkeresetet szinte rituális megszállottsággal űzte a végsőkig, és
az egész olajipar csakúgy, mint Amerika halála napjáig érezte kemény kezét. <o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Rockefeller
utódai folytatták nagyapjuk céltudatos jótékonykodó tevékenységét, amelyekkel
lesikálták a vérnyomokat, melyek eltüntetésében a minden sebet begyógyító idő
is jótékonyan segédkezett. Amikor az olajjal kapcsolatban az emberiség rég
elfeledkezett már gyűlölt nevéről, a Rockefeller Foundation sokáig tanúságot
fog még tenni e különös ember életműve mellett. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az egyéb forrásokból befolyt több mint fél
milliárd dollár adomány mellett ifj. John D. hozzájárulása segítségével
állították helyre a gyarmati időkből származó Williamsburgot eredeti
állapotában, ő adományozta a 9 millió dollár értékű telket az Egyesült Nemzetek
leendő székháza számára. Ugyancsak ő építtette a Rockefeller Centert, New York
egyik legimpozánsabb felhőkarcolóját, amely a látványos pályát befutott
híradástechnikai iparnak ad otthont. Halála után még így is több mint 240
millió dollár maradt hat gyerekére. Az öt fiú és egy lányunoka, a Rockefeller
család harmadik nemzedékének tagjai kapták meg a vagyon fölötti rendelkezés
jogát, amely rajtuk kívül alapítványok és más intézmények szövevényes
tulajdonában van. Követték apjuk és nagyapjuk példáját a jótékonyságban, annál
is inkább, mert a jótékonysági alapítványok adókedvezményt kapnak. Jellemző,
hogy a vagyonos családok tagjai általában nem fizetnek örökösödési adót. Amerikában
hagyománnyá vált ugyanis, hogy a dinasztiák tagjai „elajándékozzák” vagyonukat
utódaik számára, mert az ajándékozási adó lényegesen kevesebb, mint az
örökösödési adó. Ezért aztán a szupergazdagok formailag szegényen halnak meg.
Ez azt a látszatot kelti, mintha a vagyon szétterülne és a birodalom irányítása
elszemélytelenedne, de ez nem így van. A testvérek közül III. John Davison
Rockefeller igazgatja az alapítványokat, jótékonysági intézményeket, amelyek az
adózás /vagy adóelkerülés?/ és a politikai befolyás szempontjából igen
fontosak. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ma már számos nyilvánosságra hozott
dokumentum tanúskodik arról, hogy az amerikai bankok és iparmágnás körök
pénzükkel maguk juttatták hatalomra, majd támogatták Hitler harmadik
birodalmát. 1929 júliusában, New Yorkban ifj. John D. Rockefeller a Standard
Oil of New Jersey képviseletében részt vett egy megbeszélésen, ahol
megállapodtak abban, hogy a tomboló gazdasági világválság megfékezésére célszerű
lenne egy forradalom kirobbantása Németországban. Először a Német Kommunista
Párt (KPD) támogatását fontolgatták, de ezt elvetették, mert a Szovjetunió
túlzott megerősödéséhez vezetett volna, ami a gondosan kialakított
erőegyensúlyt fölbillentette volna. Végül abban egyeztek meg, hogy az extrém
NSDAP-t juttatják hatalomra, egy bizonyos Hitler nevű emberrel az élen. Sidney
Warburg utazott Európába, hogy a berlini nagykövet segítségével fölvegye a
kapcsolatot azzal a Hitler nevű emberrel. Az 1933-ban történt hatalom átvételig
többször tárgyaltak és 130 millió dollárral támogatták Hitlert, megteremtve
ezzel a hatalomátvételt követő közismert gazdasági föllendülés pénzügyi
alapját. Jól számítottak, a befektetés kifizetődött nekik. Igaz, hogy ez az
Egyesült Államoknak és Kanadának mintegy 400 millió dollárjába került, de az
USA államadósságát sikerült 220 millió dollárra fölsrófolni. Az USA ezzel
mélyen a nemzetközi fináncoligarchia adósságcsapdájába és a bankárok befolyása
alá került. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Standard Oil of New Jersey magyarországi leányvállalata a MAORT, a
második világháborúban a román olajforrások után a második legfontosabb kőolajforrása
volt Hitler hadseregének. Az 1942-ig Walter C. Teagle vezette Jersey ezen kívül
együttműködött a Hitler számára szintetikus üzemanyagot gyártó német I. G.
Farbenindustrie konszernnel és segítséget nyújtott a német szintetikus
motorbenzin gyártás beindításához. Az I. G. Farben és a Jersey kartell
egyezményt kötöttek, amely szerint a Jersey visszavonul a német műgumi és
műbenzin piacról, cserébe az I. G. Farben nem jelent meg Amerikában. A Jersey
szabadalma alapján állították elő Amerikában 1921-től, Németországban pedig
1926-tól a motorbenzin kopogásállóságát biztosító hírhedt ólom-tetraetilt (Tetra-Ethyl-Lead). A fele részben a Standard Oil of New Jersey
tulajdonában álló Ethyl Gasoline Corporation a TEL szabadalmat Amerikában nem
adta el, hanem maga gyártotta és árusította a finomítóknak, mert így jobban
kézben tarthatta a piacot. A Jersey-nek a német olajipar minden ágában voltak
érdekeltségei. A háború után a szenátus vizsgálatot indított ezeknek az üzleti
kapcsolatoknak a kivizsgálására és megállapították, hogy a két mamutvállalat
kölcsönösen hasznosította egymás szabadalmait, az ezekért járó jutalékokat
pedig mindkét cég megkapta a másiktól úgy, hogy az összegeket Dél-Amerika közvetítésével
utalták át. A Rockefeller családnak magától értetődően a háborús bűnösöket
elítélő nürnbergi bíróság bíráinak kiválasztásában is benne volt a kezük. Nürnbergben el kellett kerülni minden olyan bírói kérdést és vádlotti választ, amely
ezeknek a titkos kapcsolatoknak a fölfedéséhez vezethetett volna, ezért Mr. Howard Peterson nagy gonddal válogatta össze a nürnbergi bírókat. Mr. James Vincent Forrestal, aki Peterson szakember listáját aláírta, maga is csöpögött az olajtól. Az USA hadügyminiszteri kinevezése előtt a Dillon Read and Company Rockefeller érdekeltségű bank elnöke volt, ami nem volt ugyan kimondottan olajbank, mint a Chase Manhattan, de a legnagyobb tőkeexportáló bank volt a hitleri Németország felé. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><v:shape alt="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcVe2jutNyrFouny-jb-lQEiPfBqDh6NUhjE80YYhVEGxCVI1ASt4ywIQkpsQb7bMrVblAJkz_hyVxA8-C5T6iwvVyKBSO6e10uMOWTfKbfCQh3WPgATq1iZ00NZW-1YgJWC3_GqFSI5E/s320/I_G_Farben.jpg" id="_x0000_i1029" style="height: 240pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 240pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="I_G_Farben" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image005.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
nemzetközi fináncoligarchia, az ipari tőke és Hitler Németországának
összefonódása a második világháború idején. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hitler
Németországa és az amerikai nagytőke együttműködése.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A harmadik generációs Rockefellerek
már a politika látható szféráiba is betörtek. Politikusként a legtöbbre Nelson
Rockefeller vitte, aki 1940-től tagja volt F. D. Roosevelt elnök kormányának. A
háború után ő dolgozta ki az Egyesült Államok latin-amerikai politikájának
alapelveit. 1952-ben ő választotta ki az USA két külügyminiszterét, Dean
Rusk-ot és Henry Kissingert! Amikor Nixont elnökké választották, fölajánlotta a
Nemzetbiztonsági Tanácsadó tisztséget Kissingernek, aki nyomban David Rockefellerhez
szaladt, és csak az ő jóváhagyásával fogadta el a fölkínált állást. Nem túlzás
tehát azt állítani, hogy a Harvard Egyetemről kiemelt Kissinger volt a
Rockefeller dinasztia megbízottja a politikai hatalom látható szférájában. Nelson
Rockefeller a Republikánus Párt liberális szárnyának képviselőjeként 14 éven át
volt New York állam kormányzója 1959 és 1973 között. Három alkalommal indult az
elnökválasztáson is, hozzávetőlegesen 20 millió dolláros családi
kampányfedezettel. 1974-ben a Watergate-botrány során, Nixon elnök és Agnew
alelnök lemondását követően Gerald Ford őt kérte föl alelnöknek. Majd Jimmy
Carter következett, ám ennek a kabinetnek is az egyik szürke eminenciása,
Zbigniew Brzezinski is a Rockefeller család fölfedezettje volt. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ifj. D. Rockefeller legidősebb
fia, David Rockefeller vált a dinasztia üzleti kulcsemberévé. Ő a Chase
Manhattan Bank vezérigazgatói tisztét látta el 1969 és 1980 között, amely a
világ másik két hatalmas olajmonopóliumának-a Shellnek és a British
Petroleumnak-a pénzügyeit intézte. 1995-ben a Forbes magazin Davidet két másik
Rockefeller leszármazottal együtt Amerika 400 leggazdagabb embere közé sorolta.
Az idősebb John David Rockefeller családi vagyonát 6,2 milliárd dollárra
becsülték. Peter Collier és David Horowitz életrajzírók szerint a Rockefeller
nevet és azt a hatalmat, amelyet ez a név képvisel, egy olyan egyedülálló
dinasztia biztosítja a jövő számára, amely mintegy intézményesített formában az
amerikai élet egyik legjellegzetesebb szimbólumává vált. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">John Davison Rockefeller volt az, aki szinte egy személyben beindította az
amerikai üzleti élet gépezetét. Ő építette föl a nagyvállalatok Empire State
Buildingjét. Lehet, hogy ez a monumentális építmény méreteiben mára alatta maradt az utána épülőknek, de azt a hatalmat és befolyást, amelyet képvisel,
senki sem fogja felülmúlni. Örök érvényű jelképe marad azoknak az áldásos és
átkos erőknek, amelyek meghatározták Amerika gazdasági kibontakozásának
leglátványosabb és legellentmondásosabb korszakát. Rockefeller toronymagasan
kiemelkedik mind az elődök, mind az utódok közül. Amerika eddigi történelmének minden
kétséget kizáróan ő volt a leggazdagabb embere. Az a 750 millió dollár,
amellyel meg akarta vásárolni az emberek szeretetét, nem igazolja ugyan
életútját a történelem ítélőszéke előtt, de különös, már-már megindító fényben
mutatja be e rendkívüli ember alakját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<v:shape alt="https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRwxAoaph4I0wvaonXS96AG0Y0OjavaZzEqRwS4VxD_EgQSyXoeag" id="_x0000_i1027" style="height: 104.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 253.5pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="ANd9GcRwxAoaph4I0wvaonXS96AG0Y0OjavaZzEqRwS4VxD_EgQSyXoeag" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image007.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> A MINDENHATÓ MEGSEGÍTI A JÁMBORT<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Cleveland szélesen elterülő város a
Cuyakoga folyó torkolatánál, az Erie-tó mellett. Kiváló ugródeszka egy
becsvágyó fiatal üzletember szárnypróbálgatásaihoz. Ezen a helyen a természetes
vízi utak és két újonnan épített vasútvonal, számos malom, fűrésztelepek,
textil, ruha-és cipőgyárak, vasöntödék és gépgyárak jó megélhetési lehetőséget
biztosítottak a clevelandi kikötőnegyed kereskedőinek és szállítóinak. Rockefeller
tizennégy éves korában kezdett el dolgozni. Kifutófiú és kereskedő segéd volt,
heti négy dollárt keresett. Élére rakja a garast, templomba jár, a világi
örömöket megveti, és húszéves korában már társtulajdonosa egy kis clevelandi
bizományi üzletnek. Ezt nem a heti négy dollárból érte el, közben még szakmai
munkát is végzett. Tizenhat évesen jobb lehetőségek után nézett, és bár a
kereskedelmi életben éppen válság volt, mégis fölvették a Hevett & Tuttle
céghez, egy clevelandi szállítmányozási és ingalanközvetítő ügynökséghez havi
15 dollárért, legfiatalabb alkalmazottnak. Itt jó dolga volt. Eleinte ő
gyűjtötte be a kiadott ingatlanok bérleti díját. 1856, január 1.-én
segédkönyvelő lett havi 25 dollár fizetéssel, majd a könyvelő halála után annak
helyét kapta meg 1857-ben. Más e gyors előmenetellel bőségesen megelégedett
volna, de nem úgy Rockefeller. 1858. január 1.-étől évi 800 dollárt követelt. A
meglepett Hevett és Tuttle urak 700 dollárt hajlandóak lettek volna fizetni, de
többet egy centtel sem. John erre elhatározta, hogy saját szárnyain fog szerencséje
elé repülni és nem dolgozik más alkalmazottjaként. Hasonló felfogású
üzlettársak és tőkeerős szövetségesek után nézett. A tíz évvel idősebb Maurice
B. Clarkkal és a nagy tekintélyű George W. Gardnerrel, Cleveland jövendő
polgármesterével önálló céget alapítottak. 1858. április 1.-én a Folyam utca 32.
szám alatt Clark, Gardner & Co. néven megnyitották közös cégüket, ahol John
D. főkönyvelőként kezdte meg
tevékenységét. A vállalkozásba 2000 dollár részesedéssel lépett be, amelyet 10%
kamatra apjától kölcsönzött. Az első üzleti év 450.000 dollár forgalom mellett
mindössze 4.500 dollár tiszta hasznot hozott, de a második évben már 35.000
dollár tiszta hasznot mutatott ki a főkönyv. A cég nyereségét Rockefeller
pénzügyi manőverének köszönhette. Az egyik clevelandi banktól 2000 dollárt
kölcsönöztek, és íme, a tőke, az idegen pénz Rockefellernek dolgozott! A
nyereséget újra befektették, hogy még nagyobb hasznot hozzon, és beindították a
klasszikusok által bővített újratermelésnek nevezett gazdasági folyamatot.
Rockefellernek rendkívüli tehetsége volt a pénzcsináláshoz. Testvére, Lucy
egyszer megjegyezte, hogy: „Ha valahol manna hullik az égből, ő biztos, hogy
ott terem és elsőként tartja alá a tányérját.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Húsz éves korában súlyos gyomorbaj tört rá,
ami alaposan próbára tette életerejét. Orvosai korai halálát jósolták, hosszú
élete során többször is. Több mint két éven át csak kétszersültet és aludttejet
ehetett, haja és szemöldöke kihullott, élete hátralévő részében ezért parókát
hordott. Bőre összeaszalódott, húsz éves korában éppen olyan ráncos volt, mint
90 éves korában, amikor éppen 37. háziorvosát temette el. Emberfeletti akaraterejével
és önfegyelmével azonban sikerült úrrá lennie a betegségen. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
körülmények egy induló olajvállalkozás számára is kedvezőek voltak, akkoriban
létesültek a Walwortbache és a Kingsbury-Run mentén az első olajfinomítók
Clevelandben. Az egyik ilyen finomító tulajdonosa volt egy angol műszaki lángelme,
de szegény ördög, akinek az olajfinomítás technológiája terén kifejlesztett
hasznos találmánya ellenére üzemi tőkehiánya és garasos gondjai voltak. Samuel
Andrews a nyersolajat kénsavval extrahálta, amit a román Edelemanu 1906-ban újra föltalált. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">John D., akinek nyughatatlan pillantása éppen olyan lényeglátó
volt, mint George H. Bisselé, aki az olaj sokoldalú felhasználhatóságát
szempillantás alatt fölismerte, azonnal észrevette Andrews szorult helyzetét.
1862-ben elérkezettnek látta az időt, hogy Clarkkal és néhány ezer dollárral
beszálljon az olajüzletbe. A vásárlást és eladást maga vette kézbe, majd
hozzálátott, hogy a fuvarosok és hordógyártók diktálta kiszolgáltatottságból
kiszabaduljon, és maga ura legyen a szállítás terén is. Rockefeller bátran
nekifutott az akadályoknak, amelyektől sok kisvállalkozó és olajkutató
visszariadt, de az előre haladásban még zavarta valami: Andrews és Clark a
társai voltak és részesültek a haszonból. Ugyan miért kéne osztozkodnia
bárkivel is? Gardner az üzleti élettől már korábban visszavonult és részét
Clarknak adta át, de közben Clark testvére is beszállt az üzletbe, így a két
Clarkkal és Andrewsszal kellett elszámolnia. Javaslatára közös cégüket, amely a
régi Clark & Rockefeller, valamint Andrews clevelandi finomítójából állt,
egymás között hivatalosan elárverezték, ennek eredményeként a társulásból végül
is csak a két Clark szállt ki, így a két finomító 72.500 dollárért Rockefellerék
kezébe került, és Andrews megmaradt tulajdonostársnak. Tudták, hogy ha az
olajüzletben sikeresek akarnak lenni, akkor vagy jóban kell lenniük a
közvetítőkkel, vagy ki kell iktatnia őket. John D., aki az üzleti ügyeket
egyedül vitte, ez utóbbi mellett döntött és Oil Creakbe utazott. Szállítási
szerződéseit a fuvarosok és fölvásárlók megkerülésével közvetlenül a
forrásoknál akarta megkötni, és ezzel üzletébe vonni a nyersolaj termelőket.
Rockefeller árgus szemekkel figyelte az Oil Creekben lejátszódó eseményeket. Ő
volt Amerikában az első, aki fölismerte a szállítás, és általában a logisztika
alapvetően fontos szerepét. Az Egyesült Államokba Hollandiából bevándorolt
Samuel van Syckel 1861. október 1.-én a világon elsőként üzembe helyezte
Pitholéból a Millers-Farnon lévő finomítójához vezető 6 km hosszú olajvezetékét.
A 100.00 dollár költséggel megépített kőolajvezeték óránként 80 hordó olajat
továbbított, napi négyszáz kocsi fuvar fölöslegessé vált, ezzel heti 15-20 ezer
dollár fuvardíjat takarított meg. Van Syckel megtette az első lépést a
fuvarosok egyeduralmának megdöntésére. Rockefeller kényszeredetten vette
tudomásul, hogy ő, a kis clevelandi finomító tulajdonos az olajmezőkön egyelőre
nemigen rúghat labdába. Van Syckellel, akinek volt százezer dollárja
olajvezeték építésre, Samuel Kierrel, akinek akkor már saját vasúttársasága
volt, és a nagy finomítókkal, mint amilyen Downer vagy a Ludovici testvérek,
Rockefeller az olajtó kis halacskái között is a legkisebbek közé tartozott.
Rájött, hogy ha az aranyfolyam forrásától elzárták is, akkor legalább
Clevelandben ne legyen az övékén kívül más finomító. Átlátta, hogy ezt úgy
valósíthatja meg, ha célratörő tárgyalásokat folytat a vasútkirályokkal, kijátssza
a kereskedőket, és a folyékony arany termelőinek és fogyasztóinak egyaránt ő
diktálja a feltételeket. Visszatért tehát Clevelandba és nekilátott nemrég
átszervezett vállalkozásának újjászervezéséhez. Rockefeller vállalkozása abban
különbözött a többitől, hogy szervezetét szigorúan racionális szempontok
szerint nagyon célszerűen alakították ki, és híres volt a termelés minden
mozzanatára kiterjedő precíz ellenőrzésről. Egyetlen dollárt sem dobtak ki és
egyetlen dollárt sem használtak föl célszerűtlenül. A cég frontemberének mindig
volt gondja arra, hogy szállítás előtt a nyersolaj mennyiségét megvizsgáltassa.
Minden hordót, amely a szivárgásnak legkisebb jelét mutatta, szigorúan
visszautasított. A termelési folyamat minden fázisában maximális
gazdaságosságra törekedett. Saját hordógyártó üzemet építtetett, amelyben 96
centre szorította le a kereskedelemben 2,5 dollárért kapható hordók előállítási
költségét. Egy alkalommal, amikor ellenőrizte hordógyártó üzemét, megfigyelte,
hogy a munkások negyven csepp forrasz anyagot használnak fel egy hordó
palástjának és fenekének összeállításához. Javasolta, hogy próbálkozzanak meg
harmincnyolc cseppel. Kiderült, hogy harminckilenc csepp elegendő a
technológiai művelethez. Rockefeller csak annyit fűzött hozzá, hogy az egy
csepp különbséggel egy kisebb fajta vagyont lehet megspórolni. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Cleveland bár 200 mérföldre fekszik az olajmezőktől, a nagy tavak, a
csatorna, és két vasútvonal jó lehetőséget biztosítottak számára ahhoz, hogy az
Egyesült Államok keleti részébe olajtermékeket szállíthasson. John D.-nek a
kockázat csökkentésére és a haszon esélyének növelésére új rátermett és
tőkeerős társakra volt szüksége. Most került felszínre, hogy még egy természet
adta adottsága volt Rockefellernek, nevezetesen, hogy veleszületett jó érzékkel
fölkutatta az ügyes és nagyreményű szakembereket és segítőtársakat, akik cégeihez
csatlakoztak. Testvérét, William Rockefellert a rátermettek közé sorolta és
megbízta, hogy nyisson kereskedelmi irodát New Yorkban és szervezze meg a cég
export szállításait, amit ő meg is tett. Mivel a kőolajpárlatok a szén-és
bálnaolajat már csaknem teljesen kiszorították, ez utóbbiak rohamosan
veszítettek kereskedelmi jelentőségükből, a petróleum javára. Már 1864-ben a
teljes amerikai termelés egyötödét a tengeren túlra adták el. 1870-ben a
petróleum kivitel az egész amerikai export 63,9%-át tette ki, anélkül azonban,
hogy a kőolajtermelőknek az exportra bármilyen befolyásuk is lett volna. Az
exportőrök ezt az üzletet kizárólag maguk tartották kézben. A petróleum
egyedáruság gondolata tovább érlelődött Rockefeller fejében és hogy dédelgetett
céljához egy lépéssel közelebb jusson, egy Henry Morrison Flagler nevű emberben
vélte megtalálni a megfelelő üzlettársat. Lelkész fia volt, alkalmi munkásként
és csatornahajózásban matrózként megismerte az Államokat, mint a tenyerét.
Miután lehorgonyzott egy dúsgazdag gabonakereskedő és pálinkafőző tulajdonos
egyik lányánál, patkószabadalma hasznosításának eszméjétől megszállottan
érkezett Clevelandbe, ahol megismerkedett Rockefellerrel. John D.-t Flagler
patkószabadalmánál jobban érdekelte apósának, az öreg Harknessnek vagyona. Ez a
vagyon könnyedén az ölébe hullott Harknessnek oly módon, hogy egy bizonyos John
Sherman képviselő bennfentes információit hasznosította, aki a whiskeyre
kivetett háborús különadó bevezetéséről idejekorán értesítette őt. Először
Sherman vágott zsebre néhány ezer dollárt az információkért, majd később 70.000
dollár Harkness-Flagler üzletrész címén Rockefeller clevelandi finomítójába
folyt be. /Ez a Sherman egyébként ugyanaz a Sherman, aki húsz évvel később a
róla elnevezett tröszt ellenes törvényt benyújtotta a kongresszusban/. A
Flagler útján szerzett 70.000 dollárból 1867-ben jelentős fejlesztéseket
hajtottak végre, korszerűsítéseket végeztek és üzembe helyeztek még egy
finomítót. A két finomítóban kb. száz munkást foglalkoztattak, kb. nyolcszázat
a hordóüzemben, még százat a szállításnál. Ezzel a kapacitással 1500 hordó /208
tonna/ olajat tudtak piacra vinni naponta, 76.000 tonnát évente. A termelésnek
ez a volumene nem csak clevelandi vagy amerikai, hanem világviszonylatban is
csúcsteljesítmény volt, hiszen Bakuban a Nobel fivérek még nem kapcsolódtak be
az olajiparba, a Perzsa, a mexikói, és a venezuelai olajat pedig még föl sem
fedezték. Az idegen tőkével, mások ötleteivel és munkaerejével fölvértezve John
D. most már igazi „businessman”-né vált és elég erősnek érezte magát ahhoz,
hogy a kis „Tóparti és Michigan Délivasút” alelnökével a jövőbeni
teherárudíjszabásról tárgyaljon. Később kiderült, hogy a zárt ajtók mögött nem
csak egyszerűen teherárudíjszabásról, hanem titkos rabattról volt szó. A
virágzó üzletmenet a cég nyolc éven belül immár harmadik átszervezésére és
további fejlesztésekre indította Rockefellert, és néhány eladdig önálló cégből az
Ohio állambeli Cleveland-ben megalapította új vállalatát, a Standard Oil
Company-t 1870. január 10.-én. A közhiedelem szerint az elnevezésben szereplő
„Standard” kifejezés arra a dícséretre méltó szándékra utal, hogy a
fogyasztókat állandó minőségű, azaz standard minőségű világító-és kenőolajjal
lássák el. Ez abban az időben kívánatos volt, mert a benzin néha benne maradt a
petróleumban /világító olajban/ és a lámpák ilyenkor fölrobbantak. Az akkor
forgalomban lévő ezüstpénzt hasonló logikával utalva pénz értékállóságára, standard-dollár”-nak
nevezték. A magyarázat logikus, de ettől függetlenül Rockefeller ötlete nem
eredeti, hanem pittsburghi riválisától-Charles Lockhardtól vette át, annak
megkérdezése nélkül. Az újonnan alapított Standard Oil Company of Ohio
részvényeiből 2667 darabot biztosított magának. S. Andrews és William
Rockefeller 1333, H. M. Flagler 1334 darabot kapott, további 1000 darab pedig
egy eddig független clevelandi finomító birtokába került. A fennmaradó
részvényeket a régi Rockefeller-Flagler & Andrews cég vette át, ahol a cég
feje továbbra is John D. Rockefeller maradt. Gondoskodott arról, hogy a
Standard részvények megfelelő kezekbe kerüljenek a clevelandi petróleum
egyedáruság megszerzése érdekében. A Standard már megalakulásakor kézben
tartotta az ország olajiparának egytizedét. Az egyeduralom felé vezető úton a soron
következő lépések megtételére Flaglert tartotta alkalmasnak, aki az alábbi öt
pontból álló üzleti tervvel állt elő: </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1.A clevelandi konkurencia fölvásárlása. 2.Szövetségre lépni a konkurens városok nagy finomítóival a termelés védelmére és
az árak egységesítésére. /Vagyis árkartell létrehozása/. 3.Az új szövetséges nagyfinomítók segítségével ki kell iktatni a többi
termelési központban működő riválisokat. 4.Új titkos rabattszerződések kötése a vasúttársaságokkal a Standard és
szövetségesei javára. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">5.A tengerentúli export blokádja. <o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<v:shape alt="https://www.glabarre.com/images/Image/hmflagler4.gif" id="Kép_x0020_1" o:spid="_x0000_i1026" style="height: 120.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 249.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="hmflagler4" src="file:///C:\DOCUME~1\GBOR~1\LOCALS~1\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image008.gif">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Felvásárlás…titkos rabatt…blokád.
Ezek mind olyan fogalmak, amelyek nem egy jámbor, mélyen hívő lélekre engednek
asszociálni, kibékíthetetlen ellentétben állnak azzal a pozitív képpel, amit
Rockefeller magáról szeretett volna kialakítani. Rockefeller nagy súlyt
helyezett arra, hogy az előkelő clevelandi társaságban jámbor istenfélő embernek
tartsák, ezért meglehetősen képmutató módon aggályoskodni kezdett Flagler brutálisan
célratörő módszerei ellen. A szívéhez nőtt Standard Oil nevének tisztántartása
érdekében javasolta, hogy Flagler tervét fedőnév mögé bújtatva hajtsák végre. A
készülő összeesküvés érdekében 1871. május 19.-én 12 olajfinomító részvételével
létrehozták a South Improvement Company azaz Déli Termelői Társaság nevű
vállalkozást, amelynek megfelelő tulajdonosi összetételéről Flagler
gondoskodott. A „SIC” elnöki székébe a bizalmas feladatok végrehajtására
kiválasztott Peter H. Watsont, a Titusville-beli fűrészmalom tulajdonosának
távoli rokonát, foglalkozására nézve szabadalmi ügyvivőt, és messze földön
híres vasúti és olajrészvény tulajdonost ültették. A SIC titkára W. G. Warden,
egy philadelphiai finomító tulajdonosa lett. Az összeesküvők között az olajipar
emberein kívül három vasútigazgató is volt a közepes nagyságú
vasútvállalatoktól. Ezek a közismert vasútmágnások ádáz ellenségei voltak. A
Philadelphiában tartott alapító ülésen Rockefeller emberei bejelentették, hogy
a Standard Oil alaptőkéjét 1872 elején 2,5 millió dollárra fogják emelni. Ezzel
az asztal körül csoportosuló „moneymaker”-ek /pénzgyártók/ tudomására hozták,
hogy a Standard Oil kijelölte az általuk is követendő irányvonalat. A
fenyegetés mellett azonban elhúzták az üzletemberek és bankárok orra előtt a
mézesmadzagot is, a vasútkirályokkal történő reményteljes tárgyalásokról szóló
suttogások alakjában. Kiszivárgott pl., hogy a Tom Scott vezette Pennsylvania
Raillway, amelynek vonalain az atlanti partokra irányuló szállítások 45%-át
akarták szállítani, nem zárkózott el attól, hogy a SIC-nek a nyersolaj
fuvardíjából titkos rabattot adjon. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Miután
nyolc nappal később aláírták a titkos rabattról szóló megállapodást, a már
ismert mechanizmus szerint a bűnös gépezet újra működni kezdett. A Flagler-féle
üzleti terv 4. pontja megvalósult. Az első pont teljesítése érdekében John D.
és Henry M. minden tőle telhetőt megtett. A clevelandi riválisok irodáiban
teendő látogatásaikat a legnagyobb ellenfél, Oliver H. Payne, a Clark, Payne
& Company cég tulajdonosánál, egy demokrata párti szenátor fiánál kezdték
meg. Payne nehéz eset volt, de egy vastag Standard Oil részvényköteg ellenében
végül mégis behódolt. Másodikként Mr. Hewittel, Rockefeller egykori
tanítómesterével számolt le a csöndes, szerény fiatalember. Az öreg Hewitt
kezét tördelve próbálta egykori könyvelőjét irgalmasságra bírni, de Rockefeller
vállat vont, majd szárazon megjegyezte: „Olyan eszközeink és lehetőségeink
vannak, hogy pénzt keressünk, amelyekről kedves Mr. Hewitt, fogalma sincsen.
Könnyen megtörténhet, hogy a nagy tülekedésben letapossák.” Mindössze ennyit
mondott a csöndes szerény fiatalember, hosszabb győzködésre nem maradt ideje,
mert sietett. Szerda volt ugyanis, márpedig minden szerdán este ő szokta
tartani a bibliaórát a clevelandi baptista gyülekezetben. Mr. Hewitt és társa
röviden tanácskoztak, majd megadták magukat ők is. John Davison ezután
testvérére, mint ahogy a néhai Káin Ábelre, Frank Rockefellerre ment rá. Frank
a Scofield Shurner & Teagle cég társtulajdonosa volt Clevelandben, akit
William Rockefellerhez hasonlóan szintén részesíteni akarták a Standard Oil
tulajdonostársaknak kijáró áldásokból. De hiába húzzák a kutya fejét az
asztalra, ha a kutya nem akarja. Frank egy elfajzott, jó üzleti érzékkel
kevésbé megáldott gyermek volt-Rockefeller így szokta mondani-és ahelyett, hogy
hálásan fivére nyakába ugrott volna, kihívóan orra alá dugta a clevelandi
újságot, amelyben ezt írták: „A clevelandi petróleumszakmában a játék már odáig
fajult, hogy egyetlen cég a város összes olajfinomítóját összevásárolta,
magához csatolta, és most így akarja ebben az üzletágban egyeduralmát
megvalósítani. A petróleumszállító vasúttársaságok is szövetségre léptek velük.
Clevelandben Rockefellert és Andrewst tekintik főkolomposoknak.” </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> „-Igaz
ez?-kérdezte Frank Rockefeller. -Félig-meddig!-felelte John. -Nem szégyelled magad? -Szégyellem? Minden clevelandi olajszakmabelinek megadjuk a lehetőséget,
hogy hozzánk csatlakozzon. Neked is, Frank. -Köszönöm nem tartok rá igényt. -Ez a te bajod. Aki
visszautasítja, az elveszett. Ha az üzletrészedet nem akarod átengedni Standard
Oil részvények ellenében, azok nyílván nem is érnek semmit.” Ezekkel a
szavakkal kezdődött el a sok-sok évig tartó ellenségeskedés a két testvér
között, miközben öccsét rövid úton csődbe juttatta. Frank gész életében nem
tudta kiheverni ezt a csapást. Frank hajthatatlan maradt, de üzlettársai
megpuhultak. Megpuhult Mrs. Backus és Sylvia Hunt, a két özvegy is, akik férjük
halála után megkísérelték a hátrahagyott olajfinomítójukat tovább vezetni.
Rockefeller Henry M. Flaglerrel együtt egy hónap alatt huszonhat clevelandi
finomítóból húszat megszerzett. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">William
Rockefellernek, aki két évvel volt fiatalabb Johnnál, már jól menő saját
vállalkozása volt, amikor John társául fogadta a Standard Oilban. Bár
híres-hírhedté vált testvére árnyékában sohasem kapta meg az őt megillető elismerést, pedig kétségtelen, hogy a Standard Oil páratlan sikerének William volt az egyik
kovácsa. Mindkét Rockefeller testvér tehetséges üzletember volt, de ezen kívül
nemigen hasonlítottak egymásra. John erőssége a profittermelés volt, William
nagyszerűen tudott bánni az emberekkel. John kimért volt és szigorú, William
kedélyes és joviális. John megfontolt volt és óvatos, William kifejezetten
kedvelte a kihívásokat. William kitűnő kommunikációs készségének fontos szerepe
volt abban, hogy sikerült megnyerniük a különböző, sokszor ellenséges rivális
olajfinomító társaságok tulajdonosait a Standard Oil monopólium számára.
William emellett elsőrangú kereskedő is volt, aki a New Yorkban megnyitott
kereskedelmi iroda vezetőjeként kulcsfigurája volt a Standard Oil termékek
világpiaci értékesítésének. Az ő fáradhatatlan vállalkozó kedvének és üzleti
fantáziájának köszönhető, hogy a Standard Oil fő profilja, az olajfinomítás
mellett más üzletágakba is aktívan bekapcsolódott. Mint a „Standard Oil banda”
egyik kulcsfigurája, ő hozta a vállalkozásba többek között a réz, a vasút, és a
gáz érdekeltségeket. Miután sok évi trükközés és kibúvó keresés után a tröszt
ellenes törvény alapján a Standard Oil trösztöt 1911-ben bírói ítélettel
föloszlatták, William lemondott az aktív cégvezetésről, de a vasúti és még
néhány egyéb befektetésével továbbra is foglalkozott. Fiai közül ketten James
Stillmannek egy-egy lányát vették feleségül, aki bankárként tagja volt a
„Standard Oil bandának.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Húsz
clevelandi olajfinomító megszerzésével a Flagler-féle üzleti terv 1. pontja
megvalósult, a 2. pontnak megfelelően a SIC kartell tagjai az ország más nagy
finomító központjaiban is hasonló sikerrel jártak, ez által a Standard Oil
kizárólagos eladási jogot biztosított magának Ohio állam területén. Az amerikai
gazdaságban az 1873-as válság közeledett, de a Standard Oil megállíthatatlanul
terjeszkedett. Napi 15.000 hordó /2086 tonna/ olajtermelésével elég nagynak és
erősnek érezte magát ahhoz, hogy Flagler
3. pontja szerint az árkartell kiépítése után immár az olajmezők független
termelőit és finomítóit is-mint nagyhal a kishalat-bekebelezze. 1873-ra
eljutottak odáig, hogy a clevelandi Standard átalakításával 3.500.000 dollár
alaptőkével létrehozták a Standard Oil Company of Ohio olajvállalatot. A
Standard cégcsoport 1880-ban az Egyesült Államok olajfinomító iparának 95%-át,
1899-ben 99%-át birtokolta. A cégcsoport 34 részvénytársasága 80
leányvállalatot foglalt magában, amely már félelemmel vegyes tiszteletet
parancsoló hatalmi gépezet volt. „A tőkeszövetkezet babonás félelmet
keltett”-mondja Ida M. Tarbell a Standard Oil történetéről szóló klasszikus
művében. „Ahogy a szakértők ekkor erről a tőkecsoportról vélekedtek, csak ahhoz
a félelemhez hasonlítható, amilyenbe Napóleon ejtette a XIX. század elején
Európát.” Ez időtől kezdve a Standard név a hatalom és erő jelképév vált. Rockefellernek
15 évi kemény munkájába került ez, amely megviselte, de nem törte meg. Már nem
sokkal 1870 után kitűnt, hogy a közvélemény nem tud megbarátkozni a Standard
Oillal és Rockefellerrel. Sok újságíró éveken át azzal foglalkozott, hogy a
Standard Oil és Rockefeller üzleti céljait, módszereit, kulisszatitkait firtassa,
egész tevékenységét kielemezze, és közérdeklődés tárgyává tegye. Rockefeller
minden igyekezete ellenére sem a közvélemény, sem az Egyesült Államok kormánya
nem volt áthatva attól a meggyőződértől, hogy ő az emberiség előrehaladása
érdekében fáradozna. Az újságírók sok mindent előástak és 1890-től kezdve komoly
viharfelhők kezdtek gyülekezni a Standard Oil egén. 1890-ben megszavazták a
Sherman-féle tröszt ellenes törvényt, amelynek az volt a feladata, hogy a
szabad verseny védelme érdekében megtörje a mamutvállalatok monopolhelyzetét.
Két év múlva a Standard Oil működését törvénytelennek nyilvánították. Átszervezésekkel,
közös igazgatóságok létrehozásával még tizenkilenc évig el tudták kerülni a
törvény végrehajtását, de 1911-ben ez is bekövetkezett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A századfordulóra a Rockefeller név
már rég fogalommá vált, a mérhetetlen gazdagság fogalmává. Ő azonban a
Gouldokkal és hasonló újsütetű New York-i milliomosokkal ellentétben nem
hivalkodott gazdagságával. Ez persze nem jelenteti azt, hogy bármit is
megtagadott volna magától. Volt egy kb. 30 hektáros birtoka Cleveland
közelében, egy-egy háza New Yorkban, Floridában, és Maine-ben, valamint saját
golfpályája New Jerseyben. Legszívesebben a New York állambeli Álmosvölgy
közelében fekvő Pocantio Hills-i birtokán tartózkodott. A Rockefeller név
ragyogását a kormány tröszt ellenes intézkedései mellett jócskán beárnyékolták
Ida M. Tarbell és más oknyomozó újságírók leleplező írásai, amelyek a
közvélemény elé tárták a Standard Oil kulisszák mögötti piszkos üzelmeit és
panamáit. A szenátusban egyik fölszólalás a másikat követte. A feszültség
1901-ben tetőpontra hágott, amikor Theodore Roosevelt elnök, hogy népszerűségét
növelje, a trükközések és kibúvók évei után komoly vizsgálatot rendelt el, mely
évekig tartott, és több kiváló jogásznak adott alkalmat karrierje
megalapozására. 1907-ig több mint 1000 olyan jogsértő tényt gyűjtöttek össze,
amelyek a Standard Oil rovására írhatók, 1911-re a bűnlajstrom 1462 rendbeli
különféle törvénysértésre bővült. Az 1900-as évek elején országszerte heves kirohanásokat
intéztek a szószékekről Rockefeller ellen, és a nemzeti lapokban heves viták
folytak arról, hogy az egyházi jótékonysági intézmények elfogadhatják-e az
olajkirály „tisztátalan pénzét.” Ezeknek az intézményeknek többsége később
megbékélt Rockefeller pénzével. Rockefellernek azonban egy szemernyi
lelkiismeret furdalása sem volt pénze eredetét illetően. Úgy érezte, hogy
egyenes és tisztességes úton szerezte vagyonát. Meg volt győződve róla, hogy az
egész iparággal jót tett azáltal, hogy növelte a termelés nagyságát és
hatékonyságát. Büszke volt nagylelkűségére. Mindig is keresztény embernek
tekintette magát, és már kora ifjúságától fogva az egyháznak adta jövedelme
10%-át. 1905-re az a rockefelleri tized megközelítette a 100 millió dollárt. Üzleti
módszerei ugyanakkor mérhetetlenül gátlástalanok voltak. Fölvásárolta az
olajoshordókat, hogy riválisai ne tudjanak szállítani. Olajfinomítókat
alapított, amelyek tulajdonosi hátterét titokban tartotta és látszólag harcban
állt velük, miközben az ő kezében voltak. Amikor a konkurencia szövetséget
kötött velük, hogy fölvegyék a Standard Oil elleni harcot, ennek érdekében
eladták nekik részvényeiket, később viszont megdöbbenve tapasztalták, hogy
vállalatukat az ellenségnek adták el. Megszervezte a világ első ipari
kémhálózatát, ennek információi alapján fölvásárolta azokat a földeket,
amelyeken keresztül riválisai olajvezetéket akartak fektetni. <o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Standard Oil a két világháborúból
is kihasította a maga hasznát. Szinte napra beazonosítható, hogy Rockefeller
mikor ismerte föl az első világháborús olajszállításokban rejlő lehetőségeket.
Rockefeller és a Standard Oil beavatott volt az első világháború/olajháború
kirobbantásának előkészítésében, célja eredetileg nem a hadiszállítások kínálta
kereskedelmi lehetőségek kiaknázása volt, hanem olajvidékek és ellátási
területek megszerzése. 1915-ben, amikor a világháború a központi hatalmak
számára még nyerőre állt, Rockefeller úgy hitte, hogy összeomolhat a lassan
nemzetközivé váló Standard Oil üzlethálózat. Ebben az évben még az
angol-francia szövetség javára meghirdetett hadikölcsön jegyzést is
elutasította. Két év múlva fölébredt és a második hadikölcsön jegyzésbe már 70
millió dollárral beszállt. A Standard Oil Company of New Jersey a háború utolsó
18 hónapjában csaknem 15 millió tonna nyersolajat és olajterméket szállított
Európába, amiből 200 millió dollárt profitált. A Standard cégcsoport, amely az
1920-as évekig Amerika olajiparát csaknem egyedül képviselte, Bakun kívül
nemigen próbálkozott külföldi olajterületek megszerzésével. Az 1880-as évek óta
eltelt mintegy százharminc évben Oroszország hatalmas készletei fölváltva hol
csábítást, hol fenyegetést jelentettek az amerikai olajvállalatok számára. A
húszas évek elején azonban Amerikában is föltörtek a riválisok, elsősorban Sinclair
és a Shell. 1920-ban, a San Remo-i osztozkodó konferencia után, az Egyesült
Államok közvetlenül nem részesült a Közép-Kelet olajban gazdag területeiből, de
Teagle-t ez 1928 után már nem zavarta, különösen, hogy 1932 májusában olajat találtak a
Perzsa-öbölben, Bahrein szigetén. Herbert Hoover kereskedelmi miniszter javaslatára
az USA a „nyitott ajtó” politikáját hangoztatva megpróbált beszivárogni a
Közép-Keletre. A Jersey egyik leányvállalata a Standard Oil Company of
California /SOCAL/ és a rivális Sinclair Oil Corporation egyike volt az első
amerikai olajvállalatoknak, amelyek Amerikán kívül kerestek olajat. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<br />
<ul>
<li style="text-align: justify;"> <img alt="Fájl: 26 Broadway 00.jpg" src="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/2f/26_Broadway_00.jpg/462px-26_Broadway_00.jpg" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;" /><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></li>
</ul>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">New York, Broadway 26. 1930 körül. Az
épületet 1921és 1928 között átépítették.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> AZ ELSŐ OLAJHÁBORÚ </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1870-es
években az olajfúró tornyok messze voltak még attól, hogy a hatalom jelképei legyenek. A fúrótornyok és
finomító kémények még nem az olaj által szerzett hatalom szimbólumai voltak,
hanem a klasszikus szabadversenyes kapitalizmusé. A fiatal kőolajipar első
művelői hirtelen támadt kőolaj dömpingjükkel offenzívát indítottak a szénolaj
és a bál</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">naolaj termelők ellen. A közös ellenséggel szembeni harcukat hamarosan
a mindenkinek mindenki elleni harca követte, a nagyok harca a kicsik ellen, az
erősek harca a gyengék ellen. Újabb és újabb eljárásokat, módszereket gondoltak
ki az olajtermelésben, feldolgozásban, és a kereskedelemben, hogy a kiélezett
konkurenciaharcban még sikeresebbek legyenek. A vállalkozók rájöttek, hogy
esélyesebbek lehetnek, ha az olajtermeléssel kapcsolatos beszállító iparágakat,
ill. az infrastruktúrát egy cégen belül egyesítik, mert így kevésbé függenek
azoktól. Rockefeller is ezt tette Amerikában, Nobelék pedig Oroszországban. Sok
termelő a forrásoknál épített finomítót magán az olajvidéken, /köztük néhány
igazi óriásgyárat/ amelyek petróleumot, paraffint, és kenőolajat gyártottak a
fejlődő ipar és az egyre terebélyesedő vasúthálózat gőzmozdonyainak, és a több
tízezer vasúti kocsi kiszolgálására. A titusvillei vállalkozók előnyös
helyzetben voltak, mert alacsonyabb fuvardíjakkal dolgoztak, mint a 60 km-re
lévő Pittsburgh finomítói. Pittsburgh, a „nemzet vasszíve” szerencsés földrajzi
elhelyezkedésének és jól kiépített vasúti összeköttetéseinek köszönhetően
Philadelphia után az állam legjelentősebb olajpiaca és országos kereskedelmi
központja volt. Cleveland 200 km-nél is távolabb feküdt a forrásoktól, eléggé
reménytelenül indult az olajért folyó versenyben. Helyzete még rosszabbodott,
amikor Cornelius Wandrbilt, aki éppen ebben az időben vette át a New York
Central vasút vezetését, Tom Alexander Scott a Pennsylvania Vasúttársaság
igazgatója, és az agyafúrt Jay Gould az Erie Raillroad élén elhatározták, hogy
az olajvidéket is behálózó vasútvonalaikkal magukhoz ragadják a jól jövedelmező
olajszállítást. Egy nagyszerű angol mérnök, vállalkozó, és vasútfejlesztő,
Samuel Morton Peto jóvoltából a pennsylvániai olajmezőket érintő Atlantic &
Grand West Raillway jogelődjeinek tervei már az olaj fölfedezése előtt
megvoltak. Az 1865-ben véget ért polgárháború hatalmas lökést adott az ipar fejlődésének
Amerikában, és ez sehol sem volt annyira nyilvánvaló, mint a vasúti
közlekedésben és az azt támogató iparágakban. A mezőgazdaság után a vasúttársaságok
lettek a legnagyobb munkaadók az országban. 1850-ben még alig több mint 2000
mérföld vasúti pálya volt lefektetve az országban, 1877-ben már 79.000
mérföldnyi vaspályán száguldottak a tűzparipák. Ezzel messze a legnagyobb
kiterjedésű vasúti hálózattal rendelkezett az Egyesült Államok az egész
világon.</span></span></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape alt="http://images.fineartamerica.com/images-medium-large/28-great-railroad-strike-1877-granger.jpg" id="Kép_x0020_25" o:spid="_x0000_i1034" style="height: 298.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="28-great-railroad-strike-1877-granger" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Rockefeller az Oil Creekben lejátszódó újabb
fejleményeket éppen olyan árgus szemmel figyelte, mint a vasutak fejlődését.
Amíg mások Virginiában elestek, addig ő Pennsylvania nyugati részén
magabiztosan járkált a fúrótornyok erdejében, apró szemeiben az olajról és
hatalomról szóló álmok tüze égett. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Rockefeller és a South Improvement Company
bármennyire sikeresek voltak is Clevelandben és más nagyvárosokban, ennek
ellenére vagy talán éppen ezért, sokan voltak, akik hátat fordítottak a
tolakodó SIC ügynököknek. Sőt ellenálltak és ökölbe is szorították kezüket. Az
ellenállás vezére Titusville-ben C. E. Bishop, a „Fúrótorony” c. lap
főszerkesztője volt. Bishop az egyik kis vasúti alkalmazottól megtudta az újabb
titkosrabatt ügyét. Erre az összeesküvők nevét lehozta újságjában fekete
gyászkeretbe foglalva. <o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az olajbányászok és egyéb kisvállalkozók
feleségei megértették Bishop üzenetét és gyászkalapot öltöttek. A férfiak
csatlakoztak hozzájuk és a gyászmenet tiltakozó tüntetéssé fejlődött.
Titusville új operaházában háromezer ember gyűlt össze, hogy megbeszéljék a
polip módjára mindent körbefonó, agresszíven terjeszkedő Standard Oil és a vele
szorosan összefonódott Déli Termelői Társaság elleni védekezést és az
ellenrendszabályokat. Ekkor felállt az egyik olajtermelő és azt mondta: „A Déli
Termelői Társaság joggal viseli a nevét. A Dél a fekete rabszolgák
kizsákmányolásáért harcolt, a társaság pedig a fehérekből is rabszolgát
csinál.” Majd közbekiáltások hangzottak: „Tapossátok szét az óriáskígyó fejét!
Egy csepp olajat se adjatok el a bandának! Mentsétek meg Pennsylvánia földjét.”
Fiatal karcsú férfi magyarázta, hogy SIC ügynökök meg akarták vesztegetni. John
D. Archbold, a „Porter Moreland & Co. finomító titusvillei telepének
huszonnégy éves eladási vezetője volt. New Yorkból is érkezett delegáció Henry
H. Roger vezetésével. A Vállalkozók Védegylete /független finomítók/ küldte,
hogy az egybegyűltekkel közösséget vállaljanak és az olajmezők kistermelőit a
New York-iak teljes támogatásáról biztosította. Baltimore és Buffalo táviratot
küldött. Támogatásukról biztosították a függetleneket és jelezték, hogy készen
állnak a harcra. Nem kedvezett Rockefellernek sem és a vasutaknak sem, hogy Titusville-ben
az egyik legrégibb olajfinomító tulajdonosa, bizonyos Jakob J. Vandergrift
sürgette a folyamatban lévő olajvezeték építését, hogy elháríthassa a SIC
tolakodását és függetleníthesse magát az álnok vasúttársaságoktól. A több tucat kisebb-nagyobb
vasúttársaságból néhány tulajdonos az ország leghatalmasabb, legbefolyásosabb
személyiségei közé emelkedett. A nép által „Rabló Bárók”-nak nevezett
részvényesek a vasútépítéssel kapcsolatos spekulációikkal hatalmas vagyonokat
szereztek, kézben tartották a beszállító
ipart, százezrek sorsát irányították, és jelentős politikai befolyásra
tettek szert. Ilyenek voltak pl. Jay Gould, Jim Fisk, valamint a két
Wanderbilt. Tom Alexander Scott, a Pennsylvania Vasúttársaság igazgatója, aki
az 1873-as válság egyik évében 31 millió tonna teherárut szállított és 22
millió dollár tiszta jövedelmet mutatott ki, imponáló jelenség volt. A
feljegyzések „rendkívül megnyerő, nyájas, barátságos és feltűnően csinos”
férfinak mondják. Kemény ember volt-legalábbis másokkal szemben-aki azt
vallotta, hogy a munkásokkal keményen kell bánni. Scott „néhány napos
puskadiétát” ajánlott később az éhező vasutasoknak, amikor 1877 júliusában az
elhúzódó válság és Rockefeller mesterkedéseinek hatására kitört a
vasutassztrájk. Scott elég hatalmas volt ahhoz is, hogy eldöntse, ki legyen az
Egyesült Államok elnöke. Rutherford B. Hayes az 1876-os elnökválasztáson
aratott győzelmét Thomas Alexander Scottnak, a Pennsylvania Raillroad elnöke
támogatásának köszönhette. Az történt ugyanis, hogy a demokrata párti Samuel J.
Tilden 184, a republikánus Rutherford B. Hayes pedig 165 elektori szavazatot
kapott. Húsz elektori szavazat sorsa vitás volt, mert mindkét párt magának
követelte őket, ezért a Kongresszusra bízták a döntést. Scottnak néhány társa
segítségével sikerült elegendő szavazatot szereznie a Kongresszusban ahhoz,
hogy az elnöki posztot a Republikánus Párt jelöltje kapja meg, így Hayes lett
az elnök. Viszonzásképpen Scottnak is szüksége volt az elnöki segítségre a
következők miatt: </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Tőkeerős
nagyvállalat létére a Pennsylvania Vasúttársaságot is megviselte az 1873-as gazdasági
válság, amit aztán még a Rockefellerrel vívott-akkor már egy éve tartó-háború
is tetézett. Scottnak az akkor még csak tervezett Texas & Pacific Vasúttársasághoz
igen komoly érdeke fűződött. Úgy látta, hogy csak úgy kerülheti el a
Pennsylvania összeomlását, ha az Egyesült Államok kormánya állami kötvény
formájában mintegy 312 millió dollárt bocsát 50 évi időtartamra rendelkezésére.
Scott kilátásba helyezte Hayesnek az elnökséget arra az esetre, ha Hayes
ígéretet tesz, hogy megválasztása után azonnal megadja az állami támogatást. C.
Vann Woodwardnak a „Union and Reaction” c. lapban megjelent írása szerint ez a
megállapodás ténylegesen megtörtént. Scottnak azért állt módjában betartani a
Hayesnek tett ígéretét, mert kezében tartotta a déli kongresszusi tagok
szavazatait. Ezeknek a képviselőknek ugyanis majdnem ugyanannyira szükségük
volt a Texas & Pacific és más, a területükön tervezett beruházásokra, mint
Scottnak. Miután biztosítékot kaptak arra, hogy Hayes támogatni fog egy ilyen
programot, cserbenhagyták saját jelöltjüket, Tildent, és Hayesre adták
szavazatukat.
</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
északi nagyiparosok és a déli ültetvényesek között ily módon létrejött egy
titkos szövetség 1877-ben. Az észak-amerikai burzsoázia tehát egységfrontba
tömörült és ilyen körülmények között bizakodva nézett a jövőbe: A déli radikális
kormányok nem voltak többé, a pennsylvániai szénbányászok harcos vezetőit pedig
június 21.-én ártatlanul fölakasztották. A Commercial and Financial Chronicle
c. lap méltán írta, hogy „a munkásság ellenőrzés alatt van…” <o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Rockefeller
idejében visszahúzódott pénztárkönyvei közé, de a független finomítók elleni radikális
támadásával darázsfészekbe nyúlt. Hatalmas halomban feküdtek előtte a fenyegető
levelek. Finomítóiban és értékesítő telepein a kapukra halálfejeket rajzoltak.
A feldühödött tömeg Franklinban kilyukasztotta a SIC társaság olajtartályait.
Titusvilleben kilencvenhárom láb hosszú tiltakozó nyilatkozatot írtak, amit
elküldtek Washingtonba. Egy Samuel T. Dodd nevű fiatal ügyvéd a szenátusban a
monopóliumok korlátlan uralma ellen mennydörgött. Aztán még nagyobb esemény is
történt: A kongresszus vizsgáló bizottsága maga elé idézte Watson elnököt és
titkárát. Pennsylvania állam parlamentje a Déli Termelői Társaságot a
legveszedelmesebb és legarcátlanabb összeesküvésnek bélyegezte és elrendelte
azonnali föloszlatását. Az óriáskígyót eltaposták. Tehetetlenül hevert a
földön. Dávid legyőzte Góliátot, avagy a Vállalkozók Védegylete a Déli Termelői
Társaságot. Rockefeller mindezek ellenére nem esett kétségbe, hanem levonta az
esetből a tanulságot: ha biztosra akar menni, akkor előbb a parlamentben és a
kormánynál kell előbb befolyást szereznie. Az elpusztíthatatlan túlélő
művésznek mégiscsak maradt egy vigasza: A Standard Oil-t, szívének gyöngyházát
nem érte kár és a tekintélye is megmaradt. Okos elővigyázatossági
intézkedésekkel Rockefeller elérte, hogy legkedvesebb szellemi gyermeke alig
szenvedett csorbát a dicstelen afférban. De, hogy az örömbe üröm is vegyüljön,
a közgazdászoknak nem maradt idejük, hogy túl sokak elmélkedjenek a South
Imprevement Company csúfos végzetén és a Standard Oil megmenekülésén. 1873 szeptemberében
a nagy New York-i tőzsdekrach mindenkit magával rántott az örvénybe, aki a
klasszikus szabadversenyes kapitalizmus kenujában evezett. Bankházak,
közvetítőcégek és termelőüzemek tömegestől jutottak csődbe. New Englandban
leálltak a szövőgyárak, Pennsylvaniában bezártak a szénbányák és a vasgyárak, a
kikötőkben rakomány nélkül horgonyoztak a hajók. Clevelandben néhány nap alatt
kétszáz cég zárt be. A vasúttársaságok előbb az építkezéseket, később a
forgalmat is leállították. A munkanélküliek milliói-akikből csak New York
államban 182.000 volt-az áresések ellenére sem tudtak petróleumot és kenyeret
vásárolni. A Scott és Vanderbilt vezette két nagy vasúttársaság is megingott
miként nád a szélben. A petroliai független finomítók szövetségével újonnan
kötött egyezségük gyenge támasznak bizonyult a gazdasági válságban. A Vállalkozók
Védegylete arra számított, hogy a nyersolajárak hordónként öt dollárra
emelkednek, ezzel szemben előbb kétdolláros, végül nyolcvankét centes
hordónkénti árral voltak kénytelenek beérni. A földolgozott petróleum ára
50%-al esett. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A válság az amerikai olajipar nagymoguljait
is megviselte, a kisebbeket még jobban. A nagyok igazi túlélőművészekhez illően
gyorsan talpraálltak. Rockefeller és Flagler a Déli Termelői Társaság romjaiból
építkezve hamar menedéket ácsoltak azoknak a kisebb olajvállalatoknak, akik
segítségüket kérték. Jöttek is, egyik a másik után. Előbb az öreg Jakob J.
Vandergrift, utána a fiatal John A. Archbold, azután a büszke Henry H. Roger,
és végül az ügyes Charles Lockhart, akitől évekkel azelőtt Rockefeller a
Standard nevét elbitorolta. Az 1873-as, majd a későbbi gazdasági válságok egyik
paradox sajátossága, hogy az általános összeomlás ellenére az olajipar
összességében kevésbé sínylette meg a recessziót. Így esett, hogy a Standard
Oil Company of Ohio miután az örvényből kiverekedte magát, 37% osztalékot fizetett
a részvényeseknek és egymillió dollár alaptőke emelést hajtott végre. Miközben
a kicsik és a nagyok arról tárgyaltak, hogyan lehetne talpra állítani az
olajipart és legfőképpen az
olajiparosokat, a vasútkirályok is odalopakodtak az éledező tűzhöz. A két nagymogul, Rockefeller és
Flagler a SIC romjai helyén 1874-ben új építményt emeltek, ami alig különbözött
elődjétől, és Nemzeti Olajfinomító Szövetségnek nevezték el. A szövetség több
volt, mint egy szimpla társaság. Vállalkozók egyesülése volt, amelynek célja az
eladási árak egységes rendezése, az értékesítési területek egymás közti
fölosztása, termelési kvóták megállapítása és más hasonló, a profit növelését
célzó intézkedések megtétele. Az ilyen természetű megállapodások rendszerét „kartell”-nek
nevezik. A „kartell” kifejezés eredetileg a középkori lovagi tornák hadrendjét
jelentette. Most az ipar lovagjainak hadrendjét jelenti, amely a monopolista
szervezetek legalacsonyabb foka. A Nemzeti Olajfinomító Szövetség módszerei,
amelyekkel a szabad verseny ellehetetlenítésén dolgoztak, s amelyekkel a
konkurencia tönkretételét végrehajtották, nemigen különböztek a SIC idejében
alkalmazott módszerektől: rábeszélés, megfélemlítés, erőszak. A jó finomító
vállalatok a kartellbe történt fölvételük után meghatározott termelési kvóta
kiutalást kaptak, a rossz finomítókat pedig bezárták. <o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1873 óta a
vasúti dolgozók bére 40-50%-al csökkent. Ennek tetejébe a fokozott terhelés, a
vezetés kicsinyes zsarnoksága, a rossz munkakörülmények, a biztonsági
intézkedések elhanyagolása együttesen a vasúti dolgozókat általános
elkeseredettségbe hajszolta. A tömeges munkanélküliség a szakszervezeti
mozgalom érdekérvényesítő képességét is megnyirbálta. A válság kezdetén még harminc
országos szakszervezet működött, 1877-ben csak 8-9 létezett, mindössze 50.000
taggal. A végsőkig elkeseredett hangulatban a Rockefeller által megszorongatott
Pennsylvania Vasúttársaság a fuvardíj bevételek elmaradására hivatkozva július
1.-étől további 10% bércsökkentéssel volt kénytelen sújtani alkalmazottait. A
többi vasúttársaság egy hónappal később szándékozott a bércsökkentést életbe
léptetni. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, de amikor két hét viszonylagos
nyugalom után 1877. július 16.-án Nyugat-Virginiában a Baltimore & Ohio
vasútnál váratlanul kitört az általános vasutassztrájk, mégis mindenkit
meglepett. Kivéve Rockefellert. Két napra rá, 18.-án kitört a vasutassztrájk
Pittsburgben is, és „egy csónakban evezünk” felkiáltással csatlakoztak a
hengermű, majd a többi ipari üzem dolgozói is. A Pennsylvánia Vasúttársaság után
újabb négy nappal átterjedt a sztrájkhullám az Erie, Delaware, Chicago &
St. Luis, New York Central, Vandalia & Cincinati, az Ohio és a Missisipi
vasút vonalaira is.</span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1876-ra Rockefeller hatalma már
óriásira nőtt. A Pennsylvania Vasúttársaság fölismerte, hogy korábbi sikeres
együttműködésük ellenére egyre inkább Rockefellernek van kiszolgáltatva. Scott
elhatározta, hogy a még életben lévő kevés olajvállalat egyikével, az Empire
Finomító Társasággal együttműködve tulajdonrészt szerez néhány olajfinomítóban,
hogy üzleti portfólióját bővítse, másrészt, hogy a vasútüzem belső fogyasztását
kevésbé kiszolgáltatva és kiegyensúlyozottabban tudja fedezni. Ezt az
önállósodási törekvést, amely a teljes forgalomhoz képest nem érintett
számottevő finomítói kapacitást, Rockefeller mégis szinte sértésnek és
pimaszságnak tekintette. Elhatározta, hogy meghátrálásra készteti az öntelt
renitenst, és fölvette a kesztyűt a Pennsylvania kihívásával szemben. Válaszként
Rockefeller ügynökei megszállták az olajmezőket és a termelőktől az Empire
által fizetett áraknál többet kínálva fölvásárolták a nyersolajat. Egyidejűleg
leszállították az olajtermékek árát mindazon városokban, ahová az Empire is
szállított. Ez persze nagy anyagi áldozat volt Rockefeller számára, de tudta,
hogy ha sikerül tönkretennie az Empire-Pennsylvania szövetséget, az áldozat
busásan megtérül. A Pennsylvania vasút végül már ingyen szállította az Empire
olaját, de még így sem voltak képesek felülkerekedni Rockefeller
olajdömpingjén. A háború másfél évig tartott. Az első tizenkét hónapban a vasút
volt a támadó fél. A vasút a titkos megállapodásokat fölmondta és
Rockefellernek a titkos rabattokra épített ötletes építménye ingadozni kezdett.
A polgárháború utáni föllendülést követő gazdasági recesszió okozta elhúzódó
kilátástalanságra építette Rockefeller a radikális megoldásra épülő tervét,
amellyel bosszút akart állni az álnok vasúttársaságokon. A vasútkirályok Rockefeller
és szövetségesei háta mögött a független finomítókkal is tárgyaltak új
díjszabásról. A tárgyalásokat John A. Archbold és Henry H. Roger folytatták. Amikor
Rockefeller és Flagler megszimatolták a dolgot, akkor a Pennsylvania
Vasúttársaság megszakította velük a kapcsolatot. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A több mint egy éve tartó gazdasági háború
állása a vasút javára látszott eldőlni, amikor a szolid, jámbor fiatalember föladva
az addigi viszonylag békés módszereket, radikális eszközökhöz nyúlt. A Standard
Oil kém és biztonsági szolgálata akcióba lépett, és az elkeseredett vasúti
munkások között megjelentek a munkásruhába öltözött felbujtók és provokátorok, akik
a négy éve éhező, reményvesztett vasutasok soraiban sztrájkra és fegyveres
felkelésre buzdítottak. A kibontakozóban lévő tragédiáról Rockefeller hivatalos
életrajz írói rendre megfeledkeznek. </span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><v:shape alt="http://farm3.staticflickr.com/2221/2050523474_06df42acec_o.jpg" id="Kép_x0020_22" o:spid="_x0000_i1032" style="height: 355.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 446.25pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="2050523474_06df42acec_o" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image003.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Clevelandban,
a Sexton-tömb egyik kétemeletes szürke sarokházának első emeletén, Rockefeller
és vezérkara haditanácsot ültek. Éjszakánként pedig titkos gyűléseket hívott
egybe, ahol sötét tekintetű és ugyanolyan lelkű emberek gyülekeztek. Ebből a
lázas és titkos összeesküvésből robbant ki közvetlenül az a rombolással,
pusztítással gyújtogatással kísért véres összecsapás sorozat, ami egyrészt az
ipari munkásság első tömeges megmozdulása, másrészt az első olajháború volt.
Közvetve viszont a gazdaság természetében és a politikában rejlő mélyen ható tektonikus
erők működtek, miként a föld mélyében is. Hogy ezek a társadalom mélyében rejlő
tektonikus erők érzékelhetőek legyenek, nem tekinthetünk el az előzmények és
körülmények behatóbb megismerésétől.</span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hozzávetőleg százötven évvel ezelőtt újfajta
eszmeiség söpört végig az Egyesült Államokon: nincs észak sem dél, sem kelet,
sem nyugat. Ám mielőtt az emberek észbe kaphattak volna, az ország részekre
szakadt és kitört a háború. Testvér testvér ellen. Az egyik oldalon egy hétre
vették föl a munkásokat, a másikon egy életen át rabszolgaként dolgoztatták
őket. A polgárháború 1861. április 12.-én kezdődött. Az ország északi,
iparosodott területein élő ipari munkások legnagyobb része-a farmerekkel
együtt-bevonult katonának. A szervezett ipari munkásság legnagyobb része a
virginiai csatatereken harcolt, ennek ellenére a munkások érdekeit képviselő
szervezetek-a szakszervezetek-számára elérkezett a dicsőséges feltámadás ideje.
Az otthon maradt munkások egyre többen léptek be a szakszervezetekbe, és a
szervezett munkások száma 1861 és 1864 között néhány ezerről 200.000-re
emelkedett. 1864-ben a munkáltatók elhatározták, hogy letörik az egyre erősödő
munkásmozgalmat. Ők is elkezdtek városonként érdekszövetségekbe tömörülni, hogy
ellensúlyozzák a mindenfelé sorra alakuló városi szakszervezeti
munkástanácsokat. Kezükben tartották a Köztársasági Pártot és nagy befolyásuk
volt a hadseregre, így hát 1864-ben a szuronyok hegyével akartak 25%-os
bércsökkentést végrehajtani. Amikor emiatt sztrájkok törtek ki, csapatokat
hívtak vissza a harctérről, és vetették be Missuri, New York, Pennsylvánia, és
Tenessee sztrájkoló munkásai ellen. A sztrájkhullámnak és a katonaság
bevetésének az vetett véget, hogy Lincoln elnök közbenjárt a dolgozók
érdekében. Az egyik munkásküldöttségnek ezt mondta: „Tudom, hogy úgyszólván
minden sztrájk esetében jogosak az emberek panaszai.” A munkáltatók ugyanakkor
gyakran hangoztatták, hogy a háború befejeztével leszámolnak a munkásokkal.
Egyikük ki is jelentette Sylvisnek, az amerikai munkásmozgalom egyik
vezéregyéniségének: „Nincs messze az az idő, amikor a dolgozók életkörülményei
rosszabbak lesznek, mint valaha. Eljön a nap, amikor azok, akik most a
munkásmozgalomban tevékenykednek, térden állva könyörögnek majd munkáért…
Minden egyes munkáltatóban ott él a megtorlás szelleme, s ez nyilvánul meg most
a tőkések széleskörű általános szervezkedésében, melynek bevallott célja a ti
szakszervezeteitek megsemmisítése.” </span></span></div>
<br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az elkövetkező szörnyű
katasztrófának-így utólag visszatekintve-voltak látható jelei, de mint ahogy
oly gyakran előfordul, ezekről nemigen vettek tudomást. A katasztrófa négy
évvel következett be egy olyan fölvirágzás után, amelyre még nem volt példa
Amerika történetében. Allan Nevins professzor írja „A modern Amerika
kibontakozása” c. könyvében a polgárháború utáni évek gazdasági virágzását
jellemezve, hogy „Több orsó forgott az üzemekben, több vaskohót gyújtottak be,
több acélt gyártottak, több szenet és rezet bányásztak, több épületfát
fűrészeltek és vágtak ki, több ház és gyár épült, és több különféle üzem
létesült, mint történelmünk bármelyik ugyanilyen hosszú időszakában.” Mark Twain pedig úgy látta, hogy „Öröm
tükröződött minden arcon, és boldog, csaknem vad erő sugárzott minden szemből,
hírt adva azokról a pénzszerzési tervekről, amelyek ott forrtak minden ember
agyában.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Sohasem burjánzott ilyen nyíltan a korrupció,
sohasem volt ilyen általános a mindenáron való meggazdagodás vágya. A Pazar
lakomák és komor bérházak, a magas cilinderek és kegyetlen éhség kora volt ez.
Az új iparmágnások ekkor kezdtek kövenként kastélyokat importálni Európából,
miközben feszengve pislogtak a kultúra felé, titulusok elnyerésére törekedtek
és előkelő férjet kerestek lányaiknak. </span></div><div style="text-align: left;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">De nem vették észre a jeleket.
Nem vették észre, hogy vége az ökörsütésnek. Nem ismerték fel, milyen veszélyt jelentenek a gazdaságra a terméketlen spekulációk, az olyanok amilyenek miatt az amerikai vadkapitalizmus egyik leggátlástalanabb rablóbáróját, a fekete szakállú Jay Gouldot (1836-1892) börtönnel fenyegették meg, mielőtt kitették
az Erie Vasúttársaság igazgató tanácsából. Nem vették észre, hogy az importált
kastélyokon kívül a hidegben a munkások, akik már nem a potomaci hadsereg
győztes katonái voltak, hanem a munkanélküliek milliós seregének elkeseredett
tagjai, akik mind azt kérdezték: Vajon ezért küzdöttünk? A mezőgazdasági termékek árai alacsonyak
voltak, a bérek zuhantak, a részvényesek osztalékai azonban szilárdan tartották
magukat. Mindenki azt hitte, hogy az egyre növekvő jólét és a korlátlan
terjeszkedés az amerikai élet örökké tartó sajátossága. A válság lehetőségének
puszta említése is elítélendőnek és hazafiatlannak számított volna. Ha volt is
némi nyugtalanság a levegőben, nem vettek tudomást róla. Akárcsak Jay Cooke, az
ország leggazdagabb bankára, aki Philadelphia melletti aranycirádás rokokó
stílusú kastélyában így nyilatkozott: „Rendíthetetlenül bízom Istenben, beléje
helyeztük reményünket. Hiszem, hogy nem fog cserbenhagyni minket.” Ebben a
hitben élt az egész ország és közben a spekuláció őrülete egyre általánosabb
lett. „Az arany a hölgyek kegyeltje volt.”-írja egy korabeli szerző. „A papokat
a bányászat és az olaj érdekelte. Az ügyvédek az Erie vasút iránt mutattak
hajlandóságot.” A közös szenvedély még a csavaros eszű emberek fejét is
megzavarta. Tom A. Scott, a Pennsylvania Railroad elnöke és maga a hatalmas Jay
Cooke is tovább nyújtóztak, mint ameddig a takarójuk ért, s annál inkább
hajszolták a pénzt, mivel az európai tőkések kezdtek részvényeket kibocsátani,
amelyeknek eladása révén Cooke és Scott hatalmas új vasutat szándékoztak építeni,
Cooke északnyugaton, Scott pedig délnyugaton. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A felületes szemlélő számára úgy tűnt, hogy az ország virágzik. A
bányászok szenet és rezet hoztak a felszínre, a vasgyárosok hatalmas acélüzemek
építését tervezték, Comstock Lode-ból egyre több arany és ezüst özönlött, és
Pennsylvániában Connellsville környékén hatalmas koksz kemencék ontották az
acélt. A magtárak színültig tele voltak kukoricával és búzával, a gyárakban
zakatoltak a gépek-s egyszer csak minden megbénult. Az országban, mintha egy
gonosz varázsló pálcája érintette volna, hirtelen és úgyszólván teljesen
megállt a munka. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">E halálos
dermedtségnek előfutára volt, hogy a Jay Cooke & Co. a legnagyobb philadelphiai
bankház becsődölt, amely 1873. szeptember 18.-án következett be. A New-York-i
tőzsde szeptember 20.-án bezárt és tíz napon át úgy is maradt. Cooke, aki abban
bízott, hogy Isten nem fogja cserbenhagyni, éppen Grant elnökkel reggelizett
kastélyában, amikor megtudta a hírt. Vendége jelenlétében, aki csöndesen és
elfogódottan élvezte a pompát, Cooke nem sírt, de bankjának zárt ajtaja mögött a fal felé fordulva szabad folyást engedett könnyeinek. Az 1873. évi válságot, mint ahogy a többit is, amelyek szabályos
időközökben követték egymást, gazdasági szempontból az okozta, hogy a máris
hatalmas profitjuk féktelen növelésére mindig kész vállalkozók túlságosan növelték
a termelést, s így a gépek, a vas, az épületfa s más iparcikkek, valamint a
búza, gyapot, a textil és gyapjúáruk s egyéb létfontosságú cikkek területén
túltermelés következett be. Mindezt az ország dolgozó rétegei sínylették meg. A
munkáltatók még a létminimumnál is alacsonyabbra szorították le a munkabéreket,
a munkaidőt mértéktelenül meghosszabbították, s a termelés hatékonyabbá tétele
érdekében új eljárásokat, új munkamódszereket vezettek be. A munkásokat egyre
több áru egyre alacsonyabb önköltséggel való megtermelésére kényszerítették, a
profit pedig szédületes sebességgel szökött a magasba. Ahelyett, hogy ezt a
társadalmi igazságosságnak megfelelően méltányosabban osztották volna el, oly
módon, hogy magasabb munkabéreket fizetnek és csökkentik a munkaidőt, a tőkések
megtartották maguknak. Kis részét pedig újabb gépekbe és üzemekbe fektették. A
közgazdászok és teoretikusok meg is fogalmazták a tételt, hogy a termelés célja
a kapitalizmusban a profit, ezzel szemben a szocializmusban a társadalom
szükségleteinek kielégítése. Röviden tehát a tőkés túl sokat tartott meg
magának, s azok, akik a gazdagságot termelték, túl keveset kaptak. A
fizetőképtelen munkások és munkanélküliek hatalmasra nőtt tömegei nem létező
fizetésüket nem tudták visszaforgatni a gazdaságba, ennek következtében a
gépezetben zavar keletkezett, s ez okozta a bajt. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Jöttek a szűk esztendők, hat szörnyű
év. A textilgyárakban, amelyekben néhány hete még a padló és az ablak is
remegett a zakatoló szövőgépek szakadatlan rezgésétől, hallgattak, a gépek
mintha jéggé fagytak volna, s a hatalmas gyárcsarnokok kihaltak voltak, akár az
arizonai sivatag. A legtöbb bánya üres lyuk volt csupán, melyekben
kísértetiesen visszhangzott a kiáltás, s a néma csöndben csak a beszivárgó víz
állandó csöpögése hallatszott. Ekék rozsdásodtak a bevetetlen földeken, az
aratógépeket nem használta senki, a kukorica és a búza lábon aszott el,
miközben a munkanélküliek növekvő serege éhezett. 1877-ben már 3 millió ember
volt munka nélkül. Úgy gondolták, hogy az ország munkaerejének egyötöde soha
többé nem szerepel bérlistán. Az alkalmazásban lévők 40%-a nem dolgozott többet
egy évben, mint hat-hét hónapot és kevesebb, mint 20%-a dolgozott folyamatosan.
A foglalkoztatottak bérét 45%-al csökkentették, keresetük gyakran alig haladta
meg a napi egy dollárt. A válság kezdetén harminc országos szakszervezet
működött, 1877-ben már csak nyolc-kilenc létezett közülük. A kizárások, fekete
listák, összeesküvési vádak, s az akkori hűségeskük, a megvetett „sárga kutya
szerződések,” amelyekben az alkalmazott kénytelen volt esküvel megfogadni, hogy
sohasem lép be szakszervezetbe, megfojtották a többi szakszervezetet. A
szakszervezeti tagot az Egyesült Államokban úgy üldözték, mint a veszett
kutyát. A munkanélküliek hatalmas seregei kóboroltak az országban munkát
keresve, miközben az újságok állandóan szapulták a „csavargókat.” Folyamatosan
szajkózták, hogy a munkanélküliek fele találhatna munkát, ha akarna, de arról
nem szóltak, hogy miért nem talál munkát a másik fele. A sajtó és a papok azt
állították, hogy a pangás oka nem a gazdasági összeomlás, hanem az emberek
jellemében bekövetkezett romlás, a hagyományos amerikai vállalkozó szellem és
leleményesség hanyatlása.
</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Volt
azonban egyéb ok is, nem csak a nyomor. Egy eladdig sikeres üzletember, az Erie
vasút egykori igazgatósági tagja, a New Yorki és Harlem Railroad későbbi
tulajdonosa, az öreg Daniel Drew mondta egyszer a polgárháborúra utalva, hogy
„Jó dolog a zavarosban halászni.” Andrew Carnegie, J. P. Morgan, J. D.
Rockefeller és mások úgy gondolták, hogy ez a gazdasági válságokra is igaz.
Carnegie, például aki ügyesen kihasználta a nyersanyagok és a munkaerő
olcsóságát, gyors ütemben építette föl óriási acélüzemeit, röviden, de velősen kijelentette,
hogy „akinek válság idején pénze van, az bölcs és tiszteletreméltó polgár.”
/Ennek 140 évvel későbbi megfelelője a magyar politikai élet egyik prominens
személyiségének hitvallása: „Mindenki annyit ér, amennyi pénze van.”/ </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A válság roncsaiból új óriások
keltek életre. Rockefeller sok száz vetélytársának vállalatát olvasztotta a
magáéba. J. P. Morgan Cooke-ot félreállítva az ország leggazdagabb bankára
lett, ugyanakkor Henry Clay Frick, Andrews Mellon segítségével Megkaparintotta a
connellsville-i szénbányákat, James J. Hill, Henry Willard és Edward H .
Harriman pedig hasznot húzva az általános összeomlásból, új iparmágnásokként
vasutak, földterületek és bányák tulajdonosaiként kerültek ki a káoszból.
Csakhogy Frickek és Harrimanek nem sokan voltak. Az országban mindenütt emberek
ácsorogtak az utcasarkokon, egykedvűen üldögéltek a kocsmákban a hitelre
vásárolt sör mellett, vagy órák hosszat bámulták a falat a konyhájukban azon
tűnődve, hogy mi lehet a hiba. Az amerikaiak milliói szörnyű megalázottságukban,
amit akkor érez az ember, ha nem tud a gyerekeinek enni adni, és nem bírja
elviselni kérdő tekintetüket, arra a következtetésre jutottak, hogy nem elég
életrevalóak. </span></div>
<div style="text-align: left;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ekkor lassan sűrűsödni kezdett az emberekben
a harag. Nyugaton a farmerek gazdaszövetségekbe tömörültek és szidták a Wall
Streetet. Keleten tüntetések és felkelések váltották egymást, mint például New
Yorkban a Tompkins Sqare-n, ahol a felitatok tudtul adták, hogy „a munkanélküliek
munkát követelnek, nem alamizsnát,” és „ha a munkás gondolkodni kezd, a
monopólium reszket.” A tüntetés tetőfokán a rendőrség rátámadt a felvonulókra.
Utólag kijelentették, hogy ez kommunista tüntetés volt. „Jobbra-balra sújtottak
a rendőrbotok.”- Írja egy feljegyzés. „Nők és gyermekek sikoltva futottak minden
irányba. Sokukra rátapostak. A lovasrendőrök az ácsorgó kíváncsiakat is
legázolták, és könyörtelenül mérték csapásaikat.”A New York Times tudósítója
megjegyezte, hogy „a jelenet nem volt érdektelen,” és nem tartózkodott a
hazugságtól, amikor azt írta, hogy „a tegnap letartóztatott személyek úgy
látszik mind külföldiek…a kommunizmus nem hazai földben sarjad.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A felháborodással vegyes elkeseredettség nőttön-nőtt. Chicagóban
20.000 munkás vonult az utcára és követelték, hogy osszák szét a munkanélküliek
között azt a 700.000 dollárt, ami chicagói tűzvész áldozatainak megsegítésére
létrehozott alapból megmaradt. A látszólagos jólétről, a társadalmi termelés és
egyéni kisajátítás közötti antagonisztikus (kibékíthetetlen) ellentétről így ír
a válság egyik áldozata: „Micsoda változás egy évszázad alatt! Nézzétek sok
ezer mérföldnyi vasútvonalainkat, számtalan üzemünket és gyárunkat, bányáinkat
és kohóinkat, óriási gazdaságunkat! Mindezt a munkások hozták létre egyetlen
évszázad alatt. És vajon mit mondhat a munkás magáénak abból a sok jóból, amit
ő teremtett meg? A szó szoros értelmében semmit. Nincs vasútja, sem bányája,
sem gyára, sem kohója. A tőke ravasz módon mindent eltulajdonított.” Így
beszéltek az emberek, s közben tovább nőtt a haragjuk és továbbra is éhesek
maradtak. 1874-ben és 75-ben textilipari munkások és bányászok sztrájkoltak, és
a munkáltatókat aggodalommal töltötte el a munkásság fokozódó harciassága.
Egyesek a Köztársasági Párt fölhasználásával újabb támadásra készültek az amúgy
is visszaszorulóban lévő szakszervezeti mozgalom ellen. Első dolguk volt, hogy
új szövetségest szerezzenek maguknak. Attól féltek, hogy a munkásság a lázongó
farmerekkel összefogva föltámasztja a Demokrata Pártot és a déli
ültetvényesekkel szövetkezve kiszorítja a köztársasági pártiakat, sőt, mi több,
megdönti profitorientált politikájukat. Ennek megakadályozására elhatározták, hogy
ellenfeleiket, a déli ültetvényeseket, a Demokrata Párt szilárd híveit
megnyerik szövetségesüknek. 1867 óta a Köztársasági Párt ha ingadozva is, támogatta a feketék
harcát délen, amelyet demokratikus jogaikért és újbóli leigázásuk ellen
folytattak. A Köztársasági Pártiak a déli országrészt fölosztották öt katonai
körzetre, ott szövetségi katonai helyőrségeket állítottak fel, fölfegyverezték
a négereket, hogy megvédhessék jogaikat, megfosztották szavazati joguktól a
legnagyobb ültetvényeseket, és segítették azt a harcot, amelynek eredményeként
több mint 700.000 néger neve került a választói névjegyzékbe. Röviden tehát a
Köztársasági Párt délen olyan forradalmi fölkelést támogatott, amely
demokratikus vívmányokat harcolt ki. Most azonban a kezdődő újabb gazdasági
recesszió szorongató helyzetében hajlandók voltak szövetkezni régi
ellenfeleikkel, hogy elejét vegyék egy megújult radikális Demokrata Párt
kialakulásának. Ezt végre is hajtották oly módon, hogy gyökerestől
átcsoportosították a politikai erőket, ami még inkább növelte a munkásság
érdekeit fenyegető veszélyeket. A Délen állomásozó katonaságot nemsokára
visszavonták és átvezényelték a bércsökkentések miatt sztrájkoló északi
munkások ellen. Ugyanakkor a feketéket kiszolgáltatták volt rabszolgatartóik kénye-kedvének.
Az új szövetség keretében a déli Demokrata Párt-legalábbis gazdasági
vonatkozásban-nagymértékben az északi Köztársasági Párt kiszolgáltatottja lett.
Platformja éppoly konzervatív volt és éppoly kevéssé fenyegette a gazdagokat,
mint a köztársaságiaké. Az iparosodott Észak munkásai, akiket saját problémáik
foglalkoztattak, nem hozták összefüggésbe helyzetüket azzal, ami Délen történt.
A népi mozgalmakat Északon és Délen egyaránt letörték anélkül, hogy az egyik
népi erő segítette volna a másikat. A burzsoázia összefogott, de a népi
mozgalmak nem. William H. Sylvis, az északi munkások egyik ikonikus vezére és
mások a múltban sokszor figyelmeztették őket a megosztottsággal járó veszélyre.
Philip S. Foner a kizsákmányoló réteg támadásairól kijelenti: „Az északi
szervezett munkások, akiket lefoglaltak a magasabb bérekért és a munkáltatók
támadásai ellen vívott harcaik, nem értették meg, hogy a Délen a demokráciáért
folyó harc kimenetele az ő jövőjüket is befolyásolja.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Köztársasági Párt nem egyszerre hagyta cserben a déli négereket. Öt-hat év
alatt ment végbe ez a folyamat. 1877 elején azonban, amikor az elnöki
tisztségért folyó küzdelemben Hayes és Tilden állt egymással szemben, a két
párt egyezményt kötött, amelynek értelmében a köztársasági pártiak megengedték,
hogy a konzervatív déli demokraták tetszésük szerint bánjanak a négerekkel.
Ennek fejében a déli demokraták megígérték, hogy támogatni fogják Hayest, a
Köztársasági Párt elnökjelöltjét, és segítséget nyújtanak az északi
nagyiparosoknak az elégedetlen munkások és lázongó farmerek megmozdulásai
ellen. A köztársasági pártiak tehát cserbenhagyták a déli négereket, hogy
Északon könnyebben boldoguljanak az egyre jobban erősödő tiltakozásokkal, és
ezzel hatékony lépést tettek annak megakadályozására, hogy a Demokrata Párt a
munkások és farmerek tiltakozásának eszköze legyen. Így történt aztán, hogy
South Carolina, Texas és Alabama államokban négereket gyilkoltak, Északon pedig
csapatokat vezényeltek ki a massachusettsi textilmunkások, a pennsylvaniai
bányászok és vasutasok ellen, akik az ország legsúlyosabb válsága idején vívták
élet-halál harcukat.</span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1877. június
21.-én tíz embert fölakasztottak. Hatot Pottsville-ban, és négyet
MauchChunkban. Nem rablógyilkosok, de nem is lótolvajok voltak. Nem. Sokkal
súlyosabb bűn nyomta lelküket: sztrájkoló bányászok voltak, akiket koholt vádak
alapján ítéltek halálra. Az elítéltek tudták, hogy a kormányzó valószínűleg
megkegyelmez nekik, s hogy a futár már valószínűleg úton is van az írással. A
kivégzéssel azonban nem vártak. A New York World tudósítója még azt is
elmondja, hogy alig vágták le a halott embereket a kötélről, amikor megérkezett
az írás a kormányzó kegyelmével. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Huszonöt napra rá, 1877. július 16.-án a
Baltimore & Ohio vasútnál kitört az első országos sztrájk. Futótűzként
terjedt városról városra, államról államra, míg végül soha nem látott
rombolásban érte el csúcspontját, és amelynek következtében a rendes vasúti
forgalom csak novemberben állt helyre az országban. A negyedik éve tartó
recesszió már leírhatatlan nyomorba sodorta a társadalom széles rétegeit, főképpen
az ipari munkásságot, de a körülmények sehol sem voltak olyan
elviselhetetlenek, mint a vasútnál. Az emberek éheztek és fertőzött vizet
ittak, Baltimore-ban az utcákon végigfutó szennyvízelvezető árkokból terjedő
fertőzések következtében július első hetében 139 csecsemő halt meg. A
vasúttársaságok, akik az ország második legnagyobb munkaadói voltak a
mezőgazdaság után, abban az évben már másodszor hajtottak végre bércsökkentést.
A Pennsylvania vasút június 1.-étől a munkabérek 10%-át vonta el, a többiek egy
hónappal később akartak ugyanilyen mértékű bércsökkentést bevezetni. Az amúgy
is alacsony bérek napi 1,75 dollárra csökkentek, amit a végrehajtó vasúti
szolgálatban dolgozók egy 12 órás műszakban tudtak megkeresni. A munkavédelmi
és biztonsági intézkedések elégtelensége rengeteg csonkolásos vagy halálos
balesetet okozott, a vezetők kicsinyes zsarnoksága is tovább fokozta a vasúti
dolgozók elkeseredését. Sokan úgy voltak vele, mint ahogy egy Baltimore-i újság
megírta, hogy „inkább munka nélkül halunk éhen, mint munkával”- egy B&O
vasúti dolgozóra hivatkozva. Mindezen súlyos problémák ellenére már két hete
viszonylagos nyugalom volt. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Éppen ezért mindenkit váratlanul ért, hogy
1877. július 16.-án reggel Baltimore környékén a Baltimore & Ohio
Vasúttársaság negyven fűtője és vonatfékezője abbahagyta a munkát. (A
vonatfékező a vasút hőskorának jellegzetes munkaköre volt. A légfékek általános
elterjedése előtt a vasúti kocsik egy részébe ún. fékezőállások voltak beépítve
és az ott utazó vonatfékező a mozdonyvezető sípjelzéseinek megfelelően meghúzta
vagy oldotta a kézifékeket. Amerikában egy fékező a vonat tetején rohangálva
több kocsi fékezését is ellátta). Egy órával később a munkabeszüntetés
átterjedt a Nyugat-Virginiában lévő Martinsburgbe. Itt 1200 fékező és fűtő gyűlt
össze, elfoglalták a vasútállomást és
leállítottak minden tehervonatot. Másnap reggel a helyi Milícia agyonlőtt egy
munkást, aki megpróbálta megakadályozni, hogy összekapcsoljanak egy
szarvasmarhákat szállító tehervonatot egy mozdonnyal. A sztrájkolók
támogatására bányászok és néger mezőgazdasági munkások érkeztek Martinsburgbe,
a polgármester azonban elfogatta a sztrájk vezetőit, majd később, amikor a
sztrájkoló munkások elzárt társaik kiszabadításáért a börtön ostromára
készültek, szabadon engedte őket. Henry Matthews, Nyugat-Virginia kormányzója
milicistákat küldött a helyszínre, de miután azok barátkozni kezdtek a
munkásokkal, parancsnokuk-Faulkner ezredes-tehetetlenül széttárta karját, mire
a kormányzó szövetségi csapatokat kért Hayes elnöktől, aki Scottnak és a
Pennsylvania Vasúttársaságnál lévő embereinek köszönhette elnöki tisztségét. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A csapatok július 19.-én reggel hat órakor érkeztek meg French tábornok
vezetésével. „A sztrájkolók és barátaik tömege minden tüntetés nélkül fogadta a
reguláris csapatokat.”-Írja Joseph A. Dacus korabeli beszámolójában. „Tíz
órakor megpróbáltak elindítani egy Martinsburgből Baltimore-ba menő
tehervonatot. Egy mozdonyt katonai őrizet mellett fölfűtöttek, a sztrájkolók
nagy tömege gyűlt egybe, a seriff is megjelent a rendőreivel, egy Bedford nevű
mozdonyvezető hajlandó volt elindulni és fölszállt a vezetőállásra. A vonat
mégsem indult el…</span></div>
</div>
<br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<v:shape alt="Fájl: Harpers 8 11 1877 Blokád motorok Martinsburg W VA.jpg" id="_x0000_i1031" style="height: 315pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" Harpers 8 11 1877 Blokád motorok Martinsburg W VA" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image004.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Blokád. Martinsburg, Nyugat-Virginia,
1877. július 16.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Amikor már
minden készen állt az indulásra, Bedford felesége utat tört magának a tömegből,
fölkapaszkodott a mozdonyra és kétségbeesetten könyörgött férjének, hogy
szálljon le a vonatról. A mozdonyvezető hajlott a szóra és a fűtővel együtt
leszálltak a mozdonyról, ami a sztrájkolók és szimpatizánsok körében nagy
éljenzést váltott ki.” A
sztrájk vezetőinek letartóztatása után French tábornok azt táviratozta
Washingtonba, hogy letörte a sztrájkot. De tévedett. A
sztrájk terjedt. Ohióban, Kentuckyban és Marylandben szintén sztrájkba léptek a
vasutasok, a bányászok, és az ipari munkások. Baltimore-ban
a Marylandi nemzeti Gárda 5. és 6. ezredét vezényelték ki a sztrájkoló munkások
ellen. Amint a csapatok a vasútállomás felé meneteltek, több ezer munkás állta
újukat, hogy megakadályozzák a katonák bevagonírozását. Erre a milícia a
tömegbe lőtt. Tizenkét munkás meghalt, tizennyolc megsebesült. „A Holiday
Street és a South Street között-írja egy másik korabeli beszámolóban J. B.
McCabe-a katonák több ízben nyitottak tüzet. A puskaropogáson kívül más zaj
alig hallatszott. A South Street és a Calvert Street között szintén sűrűn
lőttek. Később, amikor a halottakat és a sebesülteket összeszedték, a tömegen
nagy izgalom lett úrrá.”</span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="http://www.lawyersgunsmoneyblog.com/wp-content/uploads/2011/07/uen_fea_grstrike_hrpr.jpg" /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<v:shape alt="Fájl: Harpers 8 11 1877 6. ezred Fighting Baltimore.jpg" id="_x0000_i1030" style="height: 449.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 348pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title=" Harpers 8 11 1877 6. ezred Fighting Baltimore" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image005.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Baltimore, Maryland állam, 1877.
július 20. A
Marylandi Nemzeti Gárda 6. ezrede tüzet nyit tüntető munkásokra.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Marylandbe
is küldtek szövetségi csapatokat és segítségükkel ismét elindultak a vonatok.
Ha a sztrájkolók csoportjai megpróbálták föltartóztatni a vonatokat, a katonák
azonnal közéjük lőttek, azokat pedig, akik egy-egy sztrájktörőt rá akartak
beszélni, hogy csatlakozzon a sztrájkolókhoz, azonnal letartóztatták. Hasonló
jelenetek ismétlődtek országszerte. A Baltimore & Ohio Vasúttársaság
vonalain kitört sztrájkot július 22.-én letörték. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="http://libcom.org/files/images/history/m11-hay1-1877-480%5b1%5d.jpg" id="Kép_x0020_31" o:spid="_x0000_i1029" style="height: 218.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 5in;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="m11-hay1-1877-480%5b1%5d" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image006.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ám a sztrájk
megállíthatatlanul terjedt tovább. Ha egy helyen letörték, nyomban megjelent a
másikon. Átterjedt a Pennsylvania, a New York Central, az Erie, a Delaware,
Chicago & St. Luis, a Vandalia & Cincinatti, és a Missisipi vasúttársaságok vonalaira, majd fokozatosan
más vasutak területére is, mígnem Pennsylvániában, New Yorkban, New Jerseyben,
Ohióban, Indianában, Illionisban, Texasban és Californiában ezren meg ezren
álltak sztrájkban. A sztrájkolók és szimpatizánsaik, bányászok, farmerek és
munkanélküliek nagy tömegben sorakoztak föl a vasúti pályákon és pusztán
sokaságukkal sikerült megakadályozni a vonatok elindulását. Álltak a vonatok New
Yorktól Chicagóig, Ohiótól Centuckyn át West-Virginiáig, St. Luistól San
Franciscóig. A Phil Sheridan tábornok parancsnoksága alatt álló ezredeket,
amelyek a sziú indiánok ellen harcoltak, átvezényelték és bevetették a chicagói
munkások ellen.<o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="http://explorepahistory.com/kora/files/1/2/1-2-1B29-25-ExplorePAHistory-a0m3s7-a_349.jpg" /></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="http://explorepahistory.com/kora/files/1/2/1-2-1B29-25-ExplorePAHistory-a0m3s7-a_349.jpg" id="Kép_x0020_7" o:spid="_x0000_i1028" style="height: 353.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="1-2-1B29-25-ExplorePAHistory-a0m3s7-a_349" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image007.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<v:shape alt="http://todayinlaborhistory.files.wordpress.com/2012/07/great_railroad_strike_of_1877.png" id="Kép_x0020_1" o:spid="_x0000_i1027" style="height: 302.25pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 447.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="great_railroad_strike_of_1877" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image008.png">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Lángokban áll a Pennsylvania
Vasúttársaság igazgatósági épülete. Pitsburgh, 1877. július
21-22.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Pittsburgh-ben a fűtőházért valóságos
ütközetet vívtak. /Fűtőház=mozdonyszín. Azért nevezik fűtőháznak, mert a
gőzmozdonyokat üzembehelyezés ill. vonali szolgálat előtt 6-8-10 órán át elő
kellett fűteni, amit az erre a célra kialakított épületekben végeztek/. Az országban mindenfelé összetűzések voltak, véres
utcai harcokra került sor a katonák és a munkások között, amelyek során
rengeteg munkás vesztette életét és százak sebesültek meg. A sajtó az első
naptól kezdve azt harsogta, hogy a sztrájk nem egyéb, mint a kormány erőszakos
megdöntésére irányuló kommunista összeesküvés. De nem az volt. Az elhúzódó gazdasági
recesszió következtében túlfeszített hangulat, elkeseredettség,
reményvesztettség és az erre rájátszó provokáció tört magának utat. A négy éve
tartó munkanélküliség, megaláztatás és éhezés spontán ellenállásban robbant ki.
A szakszervezeteknek ebben semmilyen szerepe nem volt, de Pittsburgben a
Pennsylvania Vasúttársaság elleni sztrájkot Rockefeller instrukcióinak
megfelelően még üzletemberek is támogatták. Ők a kiuzsorázó teheráru díjszabás
miatt tiltakoztak. Pittsburghben Fife rendőrfőnök július 21.-én elvonulásra
szólította föl a vasúti pályán összegyűlt sok ezer sztrájkolót és
szimpatizánst, de rá sem hederítettek. Erre kihívták a milíciát. Tom A. Scott,
akinek az év elején megválasztott Hayes elnök a hivatalát köszönhette, azt
javasolta, hogy a sztrájkolókat néhány napon át vegyék sortűz alá, majd
kiderül, hogy szeretik-e az effajta kenyeret. A helyi milícia azonban
megtagadta a parancs végrehajtását és átállt a sztrájkolók oldalára. Ez
általános jelenség volt, ami az országban sok helyen megismétlődött és a helyi
milíciák a továbbiakban megbízhatatlannak minősültek. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ekkor
Scott követelésére és a Fehér Házban Hayes elnöknél történt közbenjárására /aki
a választáskor tett ígéretének ugyan nem tett eleget, de ezt a kérést
teljesítette/ Philadelphiából átvezényelték a milíciát. Philadelphiában
a milícia 1. és 2. ezredének 250 katonája, amikor átmasírozott a városon, a
sztrájkoló munkások 15.000 fős tömege kövekkel és pisztolyokkal szó szerint
elzavarta őket. Az incidens mérlege 10 halott és 20 sebesült. Vélhetően ennek a
büszkeségükön esett sérelemnek tudható be, hogy bevagonírozásuk közben, azzal
hencegtek, hogy ők majd egy-kettőre rendet teremtenek Pittsburghben /ha már
Philadelphiában nem tudtak/. Még az Army Journal c. lap is elismerte, hogy a
katonák „égtek a harci vágytól” amikor kiszálltak a vonatból és kivonultak a
pittsburghi állomásról. A Standard Oil provokátorai addigra már elpárologtak, az
egybegyűltek a fölháborodás morajával fogadták a katonákat, azok pedig
belelőttek a tömegbe. Húsz férfit, nőt, és gyermeket megöltek így első körben,
huszonkilenc személyt megsebesítettek. „A látvány, amely a tüzelés után szemünk
elé tárult, irtózatos volt”-írja a The New York Herald július 22.-i száma a
„Bérháború” c. cikkében. „Öregemberek és fiúgyermekek, akiket a helyszínre
vonzottak az események…haláltusában vergődtek, sok gyermek nyomban meghalt. A
közeli Yellowside-ban mindenfelé halottak és haldoklók hevertek, mellettük
zokogó asszonyok, hangosan és szívük mélyéből átkozták a fegyvereket, amelyek
özveggyé tették őket.”
</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
peremterületekről bányászok és acélipari munkások özönlöttek a városba, és
amikor leszállt az este, a tömeg olyan fenyegetővé vált, hogy a katonák a
vasúti fűtőházba vonultak vissza. Másnap reggel az egyik katona ezt mondta a
New York Herald tudósítójának: „Szolgáltam a polgárháborúban és sok heves
harcot láttam…de oly rettenetes éjszakát, mint a tegnapi volt, nem éltem át
soha, és remélem, Isten segítségével nem is fogok.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ez a katona elmondta, hogy amikor elhagyták az állomást, a tömegbe
lőttek. „Voltak munkások-szólt az elbeszélés-akik elvették a puskáinkat és azt
mondták: csak nem fogtok fegyvert munkásokra? Sötétedés előtt, miután elvitték
a halottakat és a sebesülteket…azt a parancsot kaptuk, hogy menjünk a vasúti
fűtőházba, az majd védelmet nyújt éjszakára…A sötétség beállta után a fűtőház
ablakain kikémlelve láttuk, hogy a tömeg birtokba vette az élelmiszerünket
szállító vagonokat…Az éj közeledtével az utcákon egyre nőtt a tömeg és végleg
lemondtunk az alvás reményéről. Éjféltájban odakint…már ezrekre nőtt a tömeg, majd lövöldözni kezdtek
ránk…Hallottam, hogy néhányan közülünk polgári ruhában kiosontak a fűtőházból és
elmenekültek veszélyes posztjukról. Láttuk, amint a hosszú kocsisorokban egyik
vagon a másik után gyullad meg…A tűz lassan, de biztosan közeledett
felénk…Egyszerre csak olajjal telt lobogó lánggal égő kocsik indultak meg a
lejtőn…Oly nagy volt a forróság, hogy kénytelenek voltunk az ablakból elmenni
és az épület közepében meghúzódni…Jobb volt vállalni a kockázatot, hogy
agyonlőnek, mint azt, hogy bennégünk az épületben. Így hát tömött sorban
elhagytuk a fűtőházat…Mondhatom, nem volt kis dolog eljutni az állami
fegyverraktárig…Azt hittem, széttépnek valamennyiünket.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ekkor írta New York World „Pittsburghöt
fosztogatják” c. cikkében, hogy a város „a kommunizmus ördögi szellemének
hatalmában van.” Három nappal később, amikor a vasutassztrájk Chicagót sújtotta,
a New York Times kijelentette, hogy „a város a kommunisták kezén van.” </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Albert
E. Parsons, egy megnyerő texasi fiatalember arról álmodott, és olyan világért
harcolt, amelyből örökre száműzik a szegénységet és az üldözést, gyűlésről
gyűlésre járva arra intette a sztrájkolókat, hogy legyenek „békések, de
szilárdak.” Ugyanakkor Sheridan tábornok lovassága Chicagóban rárontott a
munkások egy csoportjára és tizenkét embert megölt, negyvenet megsebesített. A
nép haragja csak fokozódott attól, hogy a New Yotk Herald kijelentette: „a
csőcselék vadállat, amelyet agyon kell lőni.” A New York Sun pedig „ólmot”
ajánlott „az éhes sztrájkolóknak.” A sajtó pedig nap, mint nap továbbra is csak
a hazug nótát fújta, miszerint a sztrájk-amely a bércsökkentések és a
túlhajszoltság megfékezésére irányult-nem egyéb, mint kommunista összeesküvés,
holott a sztrájkolók legtöbbje azt sem tudta, mi fán terem az a kommunizmus. A
sztrájkolók előtt lassanként világossá vált, hogy a kommunista összeesküvés
vádja azok ellen a társaik ellen irányul, akik tagjai lettek az akkoriban
megalakult Munkáspártnak. Ez a párt sok olyan embert fogadott soraiba, akik azt
vallották, hogy az ország gazdagságát a népnek kell birtokba vennie és
demokratikus módon irányítania, vagyis nem néhány ember fölfoghatatlan mértékű
profitja érdekében, hanem az egész nép boldogulására. A munkásoknak sejtelmük
sem volt az utcákon közéjük vegyült, munkásruhába öltözött Standard Oil
provokátorokról, de azt tudták, hogy sztrájkjuk nem volt előre megszervezve,
hogy az spontán robbant ki, és a tűrhetetlen sérelmek és tovább nem fokozható
nyomorúságtól táplált elkeseredettség miatt talált pillanatok alatt követőkre. A
vasutasok bérét oly gyakran csökkentették, hogy heti átlagkeresetük már csak 5
és 10 dollár körül mozgott, noha a részvényesek osztalékai továbbra is magasak
maradtak. </span><v:shape alt="File:Great Railway Strike 1886 - E St Louis.jpg" id="_x0000_i1026" style="height: 291pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Great Railway Strike 1886 - E St Louis" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image009.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A katonák megpróbálnak útnak indítani
egy tehervonatot a St. Luis Keleti Vasút vonalán a sztrájk idején.<o:p></o:p></span></div>
</div>
</div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><br />
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
utazószolgálatot ellátó vasúti dolgozók hetenként effektíve három-négy napot
dolgoztak vonaton, a hét többi napját a vasútvonal másik végén visszautazásra
várva töltötték, mialatt a szállásért napi egy dollárt kellett fizetniük. Gyakran
előfordult, hogy a vasúti dolgozó heti munkája eredményeként nem egészen ötven
centtel a zsebében tért haza. Ráadásul a tehervonatok kocsijainak számát 18-ról
36-ra emelték, ami azt jelentette, hogy egy vonatfékezőnek, aki addig 4-5
teherkocsi fékezését látta el, most 9 kocsi tetején kellett végig ugrálnia az
1000-2000 mérföldes úton. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape alt="http://explorepahistory.com/kora/files/1/2/1-2-927-25-ExplorePAHistory-a0h7h0-a_349.jpg" id="Kép_x0020_4" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 333.75pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="1-2-927-25-ExplorePAHistory-a0h7h0-a_349" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image010.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A „Nagy Vasutassztrájk,”amelyben országos
szinten kb. 500.000 ember vett részt és három hétig tartott, deklarált célját,
mármint a béremelést és az életkörülmények javítását tekintve eredménytelen
maradt, hatásait elemezve a The Washington Post egy hónap múlva mégis úgy
fogalmazott, hogy: „Amerika soha nem lesz a régi.” 1877 novemberéig 55 vasúttársaság
vonatai nem közlekedtek a rendes menetrend szerint, további 60 pedig csődbe
ment a sztrájk első évfordulója előtt. Rockefeller a fölhergelt munkások
véráldozatával szétzúzta az Empire-Pennsylvania szövetséget. A Pennsylvania Railroad
1383 teher és ciszternakocsija /ezek a mai tartálykocsik ősei voltak/, 104
mozdonya, 66 személykocsija-szinte fölmérhetetlen épületkárok
mellett-elpusztult. Pittsburghben huszonhét ember meghalt és több mint
ötven-akik közül tíz gyermek volt-megsebesült. Országos szinten kb. százan
haltak meg, több százan megsebesültek, és ezer ember került börtönbe. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A hatalmas Pennsylvania Vasúttársaság csúszva-mászva járult Rockefeller fenséges lábai elé. Minden
feltételt elfogadott, és a továbbiakban a Standard Oil osztotta el az
olajszállítmányokat a vasúttársaságok között. Ettől kezdve gyakorlatilag senki
sem szállíthatott olajat Amerikában a Standard Oil engedélye nélkül. A nagy
küzdelem, amely térdre kényszerítette a Pennsylvania Vasúttársaságot,
egyetlen centjébe sem került Rockefellernek. A Burlington Railroad veszteségei
pl. 2.100.000 dollárt tettek ki. A háború költségeit, amelyet csak
Pittsburgh-ben 5 millió dollárra becsültek, a világ olajfogyasztói fizették
meg. Baltimore-ban, Chicagoban és más nagyvárosokban a károkat hasonló
mértékűnek becsülték. Rockefeller leállította az olajszállításokat. A
tartályhajók hetekig, hónapokig vesztegeltek New York, Boston, Pittsburgh kikötőiben.
A megrendelők addig nem kaptak olajat, amíg bele nem egyeztek, hogy a
korábbinál húsz százalékkal magasabb árat fizetnek hordónként. Ez volt
Rockefeller hadisarca, amelynek kivetésével egy csapásra megtérültek a háború
összes kiadásai. </span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1877.
október 17.-én éjféltájt, Philadelphiában üzletemberekből álló társaság
gyülekezett Joseph D. Potts ezredes Girard utcai irodájában. Gondosan
elfüggönyözött ablakok mögött, a vértől és könnyektől távol játszódott le a
pittsburghi tragédia utolsó felvonása. Tom A. Scott és helyettese, Mr. Casatt
meghívására William Rockefeller, Henry M. Flagler, Charles Lockhardt,
Vandergrift, és még három Standard ember érkezett jogtanácsosukkal együtt, a
philadelphiai fegyverszünet aláírására. Az Empire Pipe Line Company összes
olajvezetékeivel, szivattyúállomásaival, finomítóival együtt 3,4 millió dollár
vételárért a Standard Oil Company of Ohio tulajdonába ment át. Az 1877. évben
Rockefellerék 50%-os osztalékot fizettek.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="http://explorepahistory.com/kora/files/1/2/1-2-682-25-ExplorePAHistory-a0c0n5-a_349.jpg" /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Könyvem kiadásához szponzort keresek.</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
</div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-13985172393268593932013-08-20T08:00:00.002-07:002020-11-26T02:41:54.730-08:00OLAJLELŐHELYEK A VOLT OSZMÁN BIRODALOM TERÜLETÉN<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18pt; line-height: 115%;"><br /></span><img src="https://encrypted-tbn2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcScBYsSTgAepZYximvt-J39gd5lVf5YPsVNuG0PFqkJKRcnFFOLRQ" /><br /><span style="font-size: 18pt; line-height: 115%;">OLAJLELŐHELYEK A VOLT OSZMÁN
BIRODALOM TERÜLETÉN<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"> A HÁBORÚ ELÉRTE CÉLJÁT</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto;">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Azt a hatalmas földrajzi egységet, amely a Tigris és az Eufrátesz közétől keletre a Tibeti-fennsíkig, északra pedig a Kaszpi-tóig terjed, a civilizáció bölcsőjeként szokták emlegetni. Az ősi Babilónia, Arménia, Szíria, Mezopotámia és Média helyét ma már alig találjuk meg a térképeken, amelyeken mesterségesen kreált országok határai rajzolódnak ki, ahol az antik neveket karddal vágták ki a Föld abroszából. Az
angol geopolitikának egyik legnagyobb szabású elgondolása volt a XIX.-XX.
század fordulója körül az úgynevezett C-C-C vonal, vagyis az az angol uralom
illetve ellenőrzés alatt álló szárazföldi híd, amely a dél-afrikai Capstadtból
kiindulva az észak-afrikai Cairo érintésével az indiai Calcuttához vezetett
volna úgy, hogy az angol állampolgárnak ne kelljen egy tapodtat sem elhagynia a
szárazföldet. Az elképzelés atyja Cecil Rhodes angol gyarmati politikus volt, aki e koncepció részeként egy 9817 km-es vasútvonal megépítését javasolta Fokvárostól Cairoig. Ennek a megálmodott szárazföldi hídnak legérzékenyebb pontja,
mert csuklópontjában fekszik, az olaj fölfedezésével és fölértékelődésével az
angol stratégák álmainak középpontjába került terület, amelyet ma Iraknak
hívnak. Ez az első világháború/olajháború eredményeként mesterségesen
létrehozott ország területének legnagyobb részében azonos a régi
Mezopotámiával. Mezopotámia része az I. el Arabi nevű terület, mely Kufrát és a Tigris alsó folyásának környékét foglalja magában, körülbelül megfelel az ókori Babilóniának és Khaldeának. </span><br />
Irak területe valamivel nagyobb, mint a háború előtti Magyar
Birodalomé, amely éppen megszűnt létezni. <br />
<span style="font-size: 14pt;">Lakossága száz évvel ezelőtt csupán hárommilliónyi
volt, amelynek magyarázata, hogy területének legnagyobb része sivatag. Pedig
kétezer éve még igen termékeny volt ez a föld, a rómaiak el is nevezték „Boldog
Arábiának”, szemben az Arab-félsziget déli részével, amelynek már akkor is
„Köves Arábia” volt a neve. Hogy milyen boldog világ lehetett itt valaha,
bizonyítja, hogy hatalmas világkultúrák fejlődtek ki ezen a földön: többek
között az agyagba vésett ékírást is itt találták fel, s az emberiség legősibb
legendái a vízözönről, meg a paradicsomi életről itt születtek meg, sőt egyesek
szerint a mai Irak földje volt a bibliai Édenkert. Még a török hódítás után is
hatalmas muzulmán kultúra virágzott itt: Bagdad, Halun-al-Rasid kalifa fővárosa
olyan híres volt, hogy vele csak kortársa, az Aachenben székelő német-római császár
– Nagy Károly – vetekedhetett hatalomban és dicsőségben. Azután bekövetkezett
egész Arábia szörnyű katasztrófája, az inaridimento, a kiszáradás. Hasonló
ahhoz, amelyről ma is sokat beszélünk, s amelyről már egész könytárra való
köteteket írtak meg, de mindeddig csak annyit tudni róla, hogy ennek a
kiszáradásnak az elemi ereje bocsátotta rá a világra a muzulmán áradatot, amely
egy emberöltő leforgása alatt Gibraltártól a Gangeszig meghódította Ázsiát,
olyan elemi erővel hajtotta ki elsenyvedt földjéről az Arab-félsziget az éhező
muszlimokat. Irak földje lehervadt, s egy világvallás röppent fel ennek a
szörnyű katasztrófának fekete szárnyain. Ma már csak a régesrégi, homok alá
temetett romok mesélnek a régi dicsőségről. Illetőleg akadt még valami, ami a
régi gazdagság emlékét fenntartotta: bárminő furcsán hangzik is, egy másik
vallás volt az, amelyből nem lett ugyan világvallás, de évezredeken át élt
Mezopotámia földjén. És ez a sátán-kultusz. Itt élt ugyanis a jezidiek népe,
amely időtlen időkön át a sátánt imádta legfőbb isteneként. S ez az istenség
igen jellemzően az örökké égő olaj és földgáz halhatatlan tüze mellett fogadta
híveinek buzgó imádatát. A nafta, vagyis az olaj ördöge ma is az a gonosz szellem,
amely Irak birtoklása körül egymásnak uszítja a népeket. A mosuli és a kirkuki olaj
ördöge munkálkodik azok mögött az események mögött ma is, amelyek egy évszázada Irak sorsát
irányítják.</span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt;">A brit diplomácia már 1915-ben kapcsolatba lépett Sir Henry McMahon kairói főbiztos személyén keresztül Husszein Mekkai Shariffal, a
hasimiták vezetőjével, a kultikus helyek őrzőjével, a Próféta
leszármazottjával. McMahon azt kérte, hogy a Shariff szervezzen az arabok között
egy felkelést a törökök ellen, és harcoljanak az antant, ill. Anglia oldalán.
Cserébe megígérte, hogy győzelem esetén a háború után a volt Oszmán Birodalom
területén az arabok létrehozhatnak egy egységes, független arab nemzetállamot legidősebb fiával, Feisal herceggel a trónon.
1916 júniusában Hidzsázból indítva sikerült is kirobbantani az arab nemzeti
felkelést, mely a háború végéig kitartott. A későbbi levelekben McMahon,
akiről nem tudták, hogy magánéletében a Royal Dutch Shell igazgatója, már
elkezdte körülírni, hogy mely területek nem lehetnek az arab nemzetállam
részei, így pl. a Damaszkusz, Aleppo, Homsz, Hamma vonaltól nyugatra eső
területek sem. Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel következtében 1917-ben nyilvánosságra
került, és az arabok tudomására jutott Sykes-Picot titkos egyezmény
megvilágította az arabok számára az angolok valódi céljait, és óriási csalódást
okozott. A párizsi béketárgyalásokon pedig végképp nyilvánvalóvá vált, hogy
Anglia nem szándékozik betartani a Husszein Shariffnak tett ígéreteit.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Sykes-Picot egyezmény szerinti felosztás eredeti formájában nem valósult meg, legfőképpen
azért mert nyilvánosságra került. Európában nemigen emlegetik, de a Közép-Keleten
ma is él az emberek emlékezetében, időnként a sajtóból közel egy évszázad
múltán is visszaköszön, pl. Bush iraki háborúja kapcsán is: „A nyugat megint
föl akarja osztani a Közép-Keletet.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1918.október
1.-én az Edmund Henry Hynman Allenby tábornagy vezette brit csapatok
elfoglalták Damaszkuszt. A brit expedíciós hadsereg Marshall tábornok
vezetésével az Eufrátesz mentén nyomult előre Mosul és Kirkuk olajmezői felé,
november 3.-án elérték Mosult. Október 30.-án Törökország képviselője és egy
brit tengernagy aláírta a kapitulációt Clemenceau nagy bosszúságára, aki
szerint Franciaországnak is jelen kellett volna lennie. Az angol hadiflotta
végre áthajózhatott a Dardanellákon, Konstantinápoly pedig antant ellenőrzés
alá került. Az antant erők szabadon nyomulhattak előre a Duna mentén
Németország felé. Szabadon intervenciót indíthattak a bolsevikok ellen is
Szovjet-Oroszország déli részén, és balga módon éltek is a lehetőséggel. Noha a
török szultán-voltaképpen az antant foglyaként-házi őrizetben a helyén maradt,
az Oszmán Birodalom de facto megszűnt létezni. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ezidőtájt a Közép-Keleten már csak három francia ezred állomásozott.
Franciaország úgy gondolta itt az ideje, hogy a Sykes-Picot egyezményben
rögzített jussát megkapja. Feisal herceg ünnepélyesen bevonult Szíriába,
bátyja, Abdullah pedig a bagdadi királyi palotába. Mosul is az ő fennhatósága
alá tartozott. Said herceg még a sivatagban vándorolva Kurdisztán trónját
kereste… Mind ezalatt Poincaré meglepve tapasztalta, hogy a Sykes-Picot féle
egyezményre Londonban, Beirútban, Bagdadban, és Mosulban mintha senki sem
akarna emlékezni. Beköszöntött az Úr 1920. esztendeje. Franciaország áprilisban
bevonult Frankfurtba, Darmstadtba, Hamburgba. Hogy megszállhassa Németországot,
Anglia beleegyezésére volt szüksége. Anglia bele is egyezett, de feltételeket
szabott. 1920. április 25.-én a San Remo-i konferenciaként ismert osztozkodáson
aztán elkezdődött az egykori Oszmán Birodalom területének a nyugati hatalmak
által a sivatagban vonalzóval húzott vonalak mentén történt fölosztása. Angliát
ezúttal is Sir John Cadman, az Anglo-Persian Oil Company elnöke képviselte,
Franciaországot Philippe Berthelot úr. Megállapodtak, hogy a Sykes-Picot
szerződést egyszer s mindenkorra semmisnek tekintik, helyette új megállapodást
kötnek. A Francia Köztársaság mandátumot kap Szíriában és vele együtt 63
francia cég a mosuli olaj kitermelésére, összesen 25% részesedést. Azt a
25%-ot, ami egykor a Deutsche Banké volt. Ezzel szemben Anglia megtarthatja
Mosult és az egykori Oszmán Birodalom valamennyi kis-ázsiai birtokát. A
szerződést aláírták, a francia csapatok pedig bevonultak a rajnai
tartományokba. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ekkor azonban Szíria
trónján már Feisal emír ült. Mikor Gouraud tábornok csapataival bevonult az
országba, kitört az ellenségeskedés. Feisal emír nem adta meg magát, és a
libanoni hegyekben élő nomád törzsek is lázongtak. Gouraud tábornok jelentést
küldött Párizsba arról, hogy a lázadókat Anglia támogatja és erősítést kért. Az
erősítés megérkezett, Feisalt leverték, aki Londoba menekült. Franciaország megszállta
Libanont és 1921 márciusában helyreállt a rend Szíriában. Párizsban azonban az
elnöki palotában, az országgyűlésben és a minisztériumokban nem feledkeztek meg
Gouraud jelentéséről, és a következő sakklépés megadta Angliának a revansot. Mustafa
Kemal Atatürk harcot folytatott országa fölszabadításáért és a jelenlegi török
területen 1923-ban kikiáltották a független Török Köztársaságot. 1925
októberében Angorában egy esős őszi napon Monsieur Franklin-Bouillon barátsági
szerződést kötött Mustafa Kemal Atatürk pasával a lázadó török generálissal. A
szerződésben Franciaország elismerte Törökország önállóságát és, hogy Mosul az
új országhoz fog tartozni. Londonban némi zavar keletkezett, amiért a
sakkfigurák önhatalmúlag eltolódtak az olajozott sakktáblán. A brit kormány
Bagdadba küldte a hűséges és mindig jól bevált Feisal herceget. Feisal átvette
Irakot, ő lett az újszülött ország első uralkodója. A helyzet feszült volt,
Abdullah herceg Transzjordánia felé eltűnt. Feisalnak semmi hatalma, Mosul
közelében pedig az újjászületett Törökország szuronyospuskái villogtak. Lloyd
George Londonban gondterhelten pödörte bajszát mialatt Deterdinget magánkihallgatáson
fogadta. Majd Calouste Sarkis Gulbenkian és Sir Basil Zaharoff is fölbukkant a
londoni ködben. Angliának azonban még mindig volt figurája a sakktáblán:
hallgatólagosan eltűrte, hogy a franciák bevonuljanak a Ruhr-vidékre. Poincaré
méltányolta a hallgatást és azzal viszonozta, hogy elfordította fejét amikor
Feisal herceg iraki csapatai 1922.november 22.-én, megszállták Mosult. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egy évvel
korábban, 1921 szeptemberében a Népszövetség felkérte Angliát Irak mandátumának
átvételére. A magas tanács kérelmét azzal indokolta meg, hogy Anglia kezében
biztosítva látja Irak népének boldogulását és kulturális fölemelkedését.
Csakhogy a magas tanács elnöke véletlenül éppen Lord Balfour, a britek külügyminisztere volt, ily módon
Anglia voltaképpen önmagát kérte föl az iraki mandátum átvételére. Feisal királynak
nem volt ellenvetése, a nép azonban más véleményen volt. A nép maga akart
gondoskodni boldogulásáról, kultúrájáról, és egyáltalán nem vágyott arra, hogy
az angol olajpolitika áldásaiból részesüljön. Az iraki nép föllázadt az angol
olajérdekeket kiszolgáló politikusai ellen, az olajos sztyeppéken és
sivatagokban bombák robbantak. A nép lemondott az angol kultúra ajándékairól és
vissza akart kerülni a török fennhatóság nyújtotta barbarizmusba. Átlátták,
hogy a lázadást azért szították az angolok 1916-ban, hogy rátehessék kezüket a
mosuli olajra. Anglia ultimátummal felelt. 1924 májusában Mac Donald
beterjesztette híres angol-iraki szerződés tervezetét, amely hosszú időre
biztosítani volt hivatott az angol fennhatóságot Irakban. Feisal király maga köré
gyűjtötte népe képviselőit és megkezdődött a világtörténelem leggroteszkebb
szavazása. A királyi palotát körülvette az angol hadsereg. A megjelent 110
képviselő közül 38-an a szerződés mellett szavaztak, 25-en ellene, a többiek
tartózkodtak. Feisal király a szavazást lezárta, a szerződést népe nevében
elfogadottnak nyilvánította, Irak ezzel évtizedekre brit protektorátus alá
került. 1925.
március 15.-én a Reuters hírügynökség bagdadi tudósítója a következő jelentést
küldte szerkesztőjének: „Őfelsége Irak királya a Török Petróleumtársaságnak
hetvenöt évre szóló koncessziót adott az iraki olaj föltárására. A szerződést
E. H. Kreeling és a Török Petróleumtársaság már aláírta. A társaság alaptőkéje
egymilliárd aranyfont.” New Yorkban, a Broadway 26 szám alatt J. D. Rockefeller
méltatlankodva ráncolta homlokát: az ő olaja döntötte el a világháborút az
antant javára, Anglia pedig hálából bekebelezi a hatalmas mosuli olajmezőket! A
Standard Oil neve egyetlen szerződésen sem szerepel! Feisal sajátos népszavazási manőverének betetőzéseképpen a mosuli
vilajetet /megye, régió/ is a királysághoz kellett csatolni, ennek érdekében a
kurdok és arabok lakta területen pártatlan és igazságos eljárásra volt szükség
annak eldöntéséhez, hogy a nép török vagy angol kormányzat alá kívánkozik? A
kérdés pártatlan és igazságos eldöntését kívánta a Népszövetség és a népek
önrendelkezési joga. A problémát pártatlanul és igazságosan oldották meg:
Pártállásra való tekintet nélkül, igazságosan elosztva lefizették mindazokat,
akik hajlandók voltak föllázadni a törökök ellen. 1925. január 27.-én népszövetségi
bizottság jelent meg Mosulban, az ún. „Mosul-bizottság”. A háromtagú bizottság feladata
volt a török-iraki határ megállapítása előtti felmérés. A legyőzött
Magyarország fiaként titkára-Incze Péter-kíséretében jelen volt gróf Teleki Pál
volt magyar miniszterelnök első miniszterelnöksége után, valamint Einar af
Wirsén svéd diplomata, és Albert Paulis belga ezredes. Az
Ottomán Birodalom bukása után úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a kurdok számára
egy önálló állam létrehozására. Mahmud Barzindjirsek 1924-ben megalakított egy
önálló kurd kormányzóságot a Nagy-Záb és Sirván folyók közötti területen, de
hatalmát nem tudta nemzetközileg elismertetni. A Mosul-bizottság megérkezése
után egy héttel véres kurd lázadás tört ki a törökök ellen. Törökország
gyermekded naivitással állította, hogy a lázadást Anglia pénzeli, hogy a
bizottság határozatát befolyásolja. A bizottságnak nemigen volt rá módja, hogy
a török álláspont alapját és körülményeit megvizsgálja, beérte azzal a
nyilvánvaló ténnyel, hogy a kurdok föllázadtak, ebből pedig azt a természetes
következtetést vonták le, hogy Mosul Irakhoz húz. Miután 1925. július 16.-án a
Mosul-bizottság átadta jelentését a Népszövetségnek, a Népszövetség és a Hágai
Nemzetközi Bíróság-az ún. brüsszeli vonal mellett-ebben az értelemben
határozott 1925. december 16.-án. A kérdés pedig politikai, jogi és gazdasági
vonatkozásban Anglia javára egyszer s mindenkorra eldőlt. Elérkezett az ideje,
hogy az angolok hozzákezdjenek a mosuli olaj békés föltárásához. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Mosuli-jelentést Tímár Edit, a Magyar Földrajzi Múzeum munkatársa dolgozta
fel. Teleki Pál igen részletes térképeket készített, s az angol és francia
nyelvű magyarázatok részletes szintézist adtak a területről. Lelkiismeretesen fölhívta
a figyelmet a kisebbségek, mindenekelőtt a kurdok problematikus helyzetére, és
nem kerülte el figyelmét a nem muzulmán kisebbségek pl. a jezidiek helyi
autonómiájának kérdése sem. A vitatott határterület természetföldrajzi és
néprajzi bemutatásán túl olyan geopolitikai látásmódot érvényesített, amelyek a
Magyarországot érintő 1920-as béketárgyalásokhoz benyújtott szakanyag
módszereit és érvrendszerét idézik. A pénzzel hajtott manipuláció azonban, mint
Magyarország szétdarabolásakor, Mosul esetében is kiütéssel győzött.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ausztria-Magyarország
és az Oszmán Birodalom szinte ugyanabban a pillanatban semmisült meg. Akárcsak
a német kormány, az osztrák-magyar kormány is fölkérte Wilson elnököt, hogy a
tizennégy pont alapján készítse elő a békekötést. Wilson ezt nem tehette meg. A
tizennégy pont közzététele óta már függetlenséget ígért a cseheknek,
szlovákoknak, lengyeleknek, románoknak és a délszlávoknak. Azt válaszolta, hogy
a békekötés föltételeiről az érintett nemzeteknek maguknak kell dönteniük. Ez
megadta a startjelet a lázadásra. Ausztria-Magyarország úgymond „alárendelt”nemzetiségei rájöttek, hogy megmenekülhetnek a vereség terhétől és
az antant szövetségeseivé válhatnak pusztán azzal, hogy átalakulnak független
nemzetekké. Ez egybevágott a háború kirobbantóinak terveivel annyi eltéréssel, hogy
ők villámháborúban gondolkodtak, amely legkésőbb 1914 karácsonyáig véget ért
volna. A monarchia „alárendelt” nemzetiségei éltek a lehetőséggel és
forradalomnak nevezett államcsínyeket produkáltak, amelyek teljesen
ártalmatlanok voltak. Prágában a császári kormányzó fölhívta a Cseh Nemzeti
Bizottság titkos telefonszámát, amelyet addig is tudott. A Nemzeti Bizottság
emberei átmentek a várba. A kormányzó átadta pecsétjeit és kulcsait, majd
távozott. Az állami hivatalnokok az íróasztalaik mögött maradtak. Tízpercnyi
beszélgetés után létrejött az önálló Csehszlovákia.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nagyjából
ugyanez történt a zágrábi Délszláv Bizottság esetében is. A horvátok és
szlovének még Károly Habsburg-császár alattvalóiként ébredtek reggel, de-a
szerbekkel együtt-már Karagyorgyevics Petár király alattvalóiként feküdtek le
este. Bécsben Bilinski gróf-az utolsó osztrák-magyar pénzügyminiszter-bezárta
irodáját, fölszállt a varsói vonatra, majd megérkezése után ő lett az első
lengyel pénzügyminiszter, anélkül, hogy munkaviszonya egy napra is megszakadt
volna.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A csehek,
szlovákok, lengyelek, románok, délszlávok annak rendje és módja szerint az
antant szövetségeseivé váltak, amikor fölmondták Németországgal kötött
békeszerződésüket, majd ismét beléptek a háborúba, egy nappal a befejezése előtt.
Minden háború addig tart, amíg a harcoló felek egyike eléri célját, vagy
mindketten kimerülnek. Az első világháborút/olajháborút kirobbantó Anglia
elérte célját, az Oszmán Birodalom területén lévő olajlelőhelyek megszerzését,
az Osztrák-Magyar Monarchia szétzúzását és Németország tönkretételét. Az Oszmán
Birodalomtól zsákmányolt területek fölosztásának korábbi tervét a győztes
hatalmak közös megegyezéssel fölmondták, és helyette új megállapodásokat
kötöttek. Az 1920-ban a San Remóban tartott konferencián megtörtént az egykori
Oszmán Birodalom területének fölosztása. Új országok születtek, és közelebb
jutott beteljesedéséhez az önálló zsidó állam eszméje is. A San Remói-konferencián
elfogadott megállapodás rögzíti, hogy Jeruzsálem Izrael egységes fővárosa. A
dokumentumot 1922-ben a Népszövetség is deklarálta, és mikor az ENSZ
megalakult, akkor alapokmányának 80.cikkelye kimondta, hogy kötelező érvénnyel
folytonosnak és érvényesnek kell tekinteni a Népszövetség által elfogadottakat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
Arab-félsziget Balfour kifejezésével élve depressziós területein nagyszámú
kisebb-nagyobb ország található, amelyek közül számos álfüggetlen „szuverén”
állam az első világháború/olajháború eredményeképpen jött létre az egykori
Oszmán Birodalom területén. Formálisan mindegyik élén szultán, sejk vagy király
állt, a legfőbb hatalmat azonban egy-egy angol tisztviselő képviselte. Az
uralkodók és az angolok között ünnepélyesen megkötött szerződések voltak
érvényben, amelyekben a külügyi kapcsolatok és katonai ügyek ellenőrzését „önként” az
angolokra ruházták. Ez volt a brit protektorátus intézménye. 1920 októberében Sir Percy Cox Bagdadba utazott ős ott hozzálátott egy ideiglenes kormány megalakításához, amelyben közismert arab személyiségek foglaltak helyet, s mindegyik mellett egy-egy brit tanácsadó állott. Amikor 1920-ban Anglia Bakuból kivonulni kényszerült, meginogtak pozíciói az összes többi államokban is. Ezek 1920 és 1932 között részben vagy egészben, a Szovjetunió segítségével részben vagy egészben lerázták magukról a brit protektorátus aranybilincseit. 1932-ben Anglia belpolitikai okokból kénytelen volt megszüntetni az Irak fölött gyakorolt mandátumot, a brit főbiztosból követ lett, a királyság pedig katonai szerződést kötött Nagy-Britanniával. Feisalt az iraki törzsek függetlenségi mozgalma további koncessziók követelésére bírta, erre 1937. szeptember 7.-én Bernben egy eseménytelenül lezajlott autókirándulás után holtan találták a szobájában. Ahogy Anton Zischka írja: "...az első ember, aki belépett a halott király szobájába, Eggimann volt, a szálloda igazgatója. Nos, ez az ember is hirtelen halállal halt meg, ugyanazon a napon. A királyt bebalzsamozták, bizonyos svájci törvény előírja ugyanis, hogy a bebalzsamozandó hullákat nem kell felboncolni, azután koporsóját brit cirkáló szállítja Haiffáig, majd az "Imperial Airways" egy gépe Bagdadig. Mindezek után hamarosan kikiáltják királynak Feisal fiát, a huszonegy éves Ghazit, aki angol nevelésben részesült, a Howard egyetem tanulója volt és sürgősen összeházasítják egy igen előkelő arab sejk leányával." 1939-ben a fiatal Ghazit autószerncsétlenség érte, minek következtében hatalmas angolellenes megmozdulások törtek ki, s a brit konzult meg is ölték.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"> KUVAIT</span></div><div align="center" class="MsoListParagraphCxSpLast" style="text-align: center;"><div align="center" class="MsoListParagraph">
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A brit
protektorátus időszakában esetenként az is előfordult, hogy az angol kormány
közvetlenül kényszerítette akaratát az uralkodóra. Ilyen ország a Perzsa (vagy
Arab)-öböl északnyugati partján fekvő Kuvait. Míg Irak az első világháború/olajháború
eredményeként, az angol geopolitika manipulációinak során mesterséges
megtermékenyítéssel született, addig az apró Kuvaitnak múltja és apró
történelme is van. Hozzá tartozik az öbölből kiemelkedő kilenc sziget, amelyek
közül Bubiyan és Faylakah a legjelentősebb. Az ország és a főváros arab nevének
jelentése „vízparti erőd”, más fordítás szerint „körülsáncolt falu”utalva arra,
hogy elhatárolta magát a hódító birodalmak fennhatósága alól. Nem volt része az
Abbászida Kalifátusnak, sem az Ottomán Birodalomnak. Az apró falu önállóan,
saját vezetéssel rendelkezett ősidőktől fogva, függetlenségét jelentéktelensége
biztosította. Az olajelőtti korszakban legértékesebb tőkéje a Perzsa-öböl
partján kiépített kikötője volt, amely fölkeltette Németország érdeklődését és
II. Vilmos császár Kuvait kikötőjét a Berlin-Bagdad vasútvonal végállomásának
és átrakótermináljának szánta. A kezdeti egyetértés után Anglia ezt élesen
ellenezte és mindent megtett, hogy megakadályozza. Az angol diplomácia elérte,
hogy a sejk 1899-ben deklarálta az Oszmán Birodalomtól való függetlenségét és
megegyezést kötött az angolokkal, amelynek értelmében a külügyi kapcsolatok
ellenőrzését Angliára bízta. A kuvaiti koncesszió története fényt vet az
olajtársaságokat a színfalak mögül mozgató angol és amerikai kormányok
háborújára. Hosszú időbe telt, mire ez a történet ismertté vált. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Anglia 1901-ben katonai támaszpontot létesített az országban a
Perzsa-öböl mentén, amely az első világháború/olajháború idején fontos
kiindulópont volt az angol csapatok támadó hadműveletei számára. Az
Anglo-Persian Oil Company már 1914 óta némi felületes érdeklődést tanúsított Kuvait
iránt. Az első világháború/olajháború végén angol csapatok megszállták az
országot és brit protektorátus alatt álló független sejkséggé nyilvánították. 1924-ben
az angol kormány kijelentette, hogy az APOC elsőbbséget élvez, de mivel a
társaság bőségesen el van látva olcsó perzsa olajjal, a tárgyalásokat egy évvel
elhalasztották. A korábbi feltételezésekkel ellentétben az Anglo-Persian Oil
Company geológusai kutatásaik során arra az eredményre jutottak, hogy a
Perzsa-félsziget keleti partvidékén nincsen olaj, és ez a véleményük Kuvaitra
és Irak Básra környéki területeire is vonatkozott, de a sivatagos területhez
ennek ellenére Anglia ragaszkodott. Úgy néz ki, hogy a kutatások
eredménytelenségét híresztelő APOC csak félrevezető-elterelő manővert hajtott
végre riválisainak a területtől való távoltartására, saját jövőbeli forrásainak
biztosítása érdekében. Akkoriban ugyanis az APOC rendkívül olcsón és nagy
mennyiségben termelt ki olajat Perzsiában, ami a maximális profitot szem előtt
tartva elsőbbséget élvezett. Ezalatt az új-zélandi Frank Holmes őrnagy a
szaúd-arábiai és bahreini engedélyektől föllelkesülve Kuvaitba érkezett. Itt
összebarátkozott a sejkkel, és engedélyt kapott, hogy olaj után kutasson. 1927-ben
eladta a Gulf-nak kuvaiti érdekeltségét, mint a bahreini 50.000 dolláros csomag
részét. A Gulf Oil később eladta ugyan bahreini érdekeltségét a SOCAL-nak, de a
Vörös Vonalon kívülre eső részt-Holmessal együtt-megtartotta. </span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Gulf
hetedmagával 1921-ben megalakította a Near East Development társaságot, hogy
részesedést szerezzen a Turkisch Petroleum Companyból (TPC). Amikor a TPC-ből 1929-ben
megalakult az Iraq Petroleum Company (IPC) tulajdonosainak közössége, a Gulf Oil kivált,
miután már egy évvel korábban-1927-ben-érdeklődni kezdett a kuvaiti koncesszió
iránt. Az Arábiában már működő Mellon-féle céget, a Gulfot sikerült kiszorítani,
mert Mellon kezét megkötötte a vadászterületeket szétválasztó, Gulbenkian által
meghúzott Vörös Vonal. Az Iraq Petroleum által is aláírt ún. Vörös Vonal Egyezmény
értelmében az Iraq Petroleum tagjaként nem szerezhetett koncessziót Kuvaitban.
Mellon ezért lemondott az Iraq Petroleumban való részesedéséről, hogy szabad
ténykedést biztosítson magának a Perzsa-öbölben, és nekilátott Kuvait sejkség Gulf
általi meghódításának. A kuvaiti angol kormánytisztviselő ez alatt izgatottan
várta a fejleményeket. A Gulf az amerikai külügyminisztériumhoz fordult
segítségért és-micsoda szerencse-1931-ben az Egyesült Államok londoni nagykövetének
véletlenül éppen Andrew W. Mellont, a Gulf fő részvényesét nevezték ki. Ez a
körülmény nyomatékot adott a washingtoni külügyminisztérium kívánságának a Gulf
kuvaiti terjeszkedését illetően. A brit protektorátus alatt álló kuvaiti sejk
kénytelen volt megígérni az angoloknak, hogy engedélyük nélkül senkinek sem ad
koncessziót, ezért nem is tárgyalhatott szabad emberként a Gulffal. A sejk háta
mögött állt az angol kormány az Anglo-Persian Oil Company jelmezébe bújva, és
50%-os részesedést követelt a Gulffal kötendő bármely üzletkötés esetére. Az
APOC abba a helyzetbe került, hogy korrigálhatta korábbi látszólagos hibáját,
melyet azzal követett el, hogy látszólag nem ismerte föl idejében ennek a
területnek a jelentőségét. Eljött az ideje, hogy megszerezze a Kuvait Oil
Company felét, de az olaj még mindig nem érdekelte. Egyezséget kötöttek, amely
többek között előírta, hogy a szerződő felek egyike sem használhatja az olajat
arra, hogy a másik fél kereskedelmi vagy piaci pozícióit „sértse vagy
megzavarja”. Az Anglo-Persian megvédte érdekeit a Gulffal szemben az indiai
piacon is. 1922-ben meghatározták Szaud-Arábia és Kuvait közös határait,
létrehozva egy 5180 km2-es semleges zónát Kuvait déli határán. Miután a
Standard Oil of California (SOCAL) 1932-ben fölfedezte a Bahrein-szigetek
olaját, a „Hét Nővér”egyike, a Gulf figyelme is a térség felé fordult. Violet
Dickson férjével-a kuvaiti brit ügyvivővel-1929-ben Kuvaitba érkezett, és
visszaemlékszik, hogy az APOC perzsiai képviselői milyen gúnyosan beszéltek a
Gulfnak maradó koncról. Dicksonék a Kuvait körüli homok alatt bitumen nyomaira
bukkantak, amit a beduinok rühes tevék gyógyítására használtak, de az APOC
geológusai most is azt hangoztatták, hogy a felszíni jelek hamisak, és hogy a
terület az olajkutatás szempontjából érdektelen. Az APOC ennek ellenére ki
akarta szorítani a Gulfot, és az angol kormány akárcsak Bahrein esetében, most
is egy nemzetiségi záradékot hangoztatott. A
Gulf Oil a nyitott kapu retorikájában bízva Washington felé kacsintgatott
segítségért. 1932 márciusa után a Gulf különlegesen befolyásos pozícióban
érezhette magát, mert nem akárki volt az Egyesült Államok londoni nagykövete,
mint Andrews W. Mellon, a társaság egyik alapítója, akinek családja birtokolta
a részvények egynegyedét. Amikor 1932 júniusában Bahrein szigetén érdemleges
mennyiségű olajat találtak, az Anglo-Persian azonnal elhatározta, hogy
megszerzi a kuvaiti koncessziót. Így most a nyers, erőszakos, hatvan felé járó
Holmes őrnagy, a sejk barátja a Gulf oldalán, és a fiatal 32 éves, magas, kissé
bágyadt, monoklit viselő, kifogástalan modorú Archibald Chisholm, az APOC
képviselője, festői kontrasztban együtt versenyeztek a sejk kegyeiért. Hiába
állt Chisholm mögött az angol kormány, a sejk a bahreini és szaúd-arábiai példa
nyomán amerikai partnert akart. Amíg Holmes és Chisholm csábító ajánlatokat
tett a sejknek, addig odahaza a két társaság elnöke, Sir John Cadman és James
Frank Drake, minthogy meg akarták előzni a koncesszió díjának esztelen
fölsrófolását, valamint a közel-keleti olaj érzékeny egyensúlyának
kibillentését , megvitatták a közös akció lehetőségeit. 1933 decemberében,
egyévi párbeszéd után megegyeztek abban, hogy közösen fognak tárgyalni, így
Holmes és Chrisholm most már szövetségesekként tértek vissza Kuvaitba.
Chrisholm megfigyelése szerint a sejk rendkívül élvezte a hosszúra nyúlt
alkudozást, majd hirtelen feltárta, hogy egy tisztán angol társaság előzőleg
már sokkal jobb feltételeket ajánlott neki. Valóban volt egy ilyen titkos
megbeszélés, mégpedig egy Traders nevű társasággal. Ezt jobboldali
konzervatívok egy csoportja, köztük Lord Lloyd és Lord Glenconner hívta életre,
részben az APOC hegemóniájának megtörése, részben az amerikai előretörés
megállítása érdekében. 1934 októberében erről értesülve Holmes kitalált egy fantasztikus
történetet, hogy lebeszélje a sejket az APOC-al történő üzletkötésről.
Nevezetesen azt, hogy a Traders az APOC és Chisholm fedőszervezete, és csupán a
Gulf kiszorítására ötölték ki. Holmes ezzel titokban rávette a sejket, hogy
gyorsan dolgozzon ki egy új, Holmes számára kedvezőbb kompromisszumos megoldást
a közös vállalat létrehozására. 1934. december 23.-án Holmes és Chisholm a
sejkkel együtt aláírták ezt a ravaszul kitervelt történelmi szerződést. Az APOC
a háttérben álló angol kormánynak köszönheti a kuvaiti részesedést, ezért nem
felel meg a valóságnak Cadmannek az az utólagos állítása, hogy a társaság
üzleti sikereit a kormány tulajdonosi mivolta ellenére ő érte el. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kuvait olyan gazdag olajban, hogy szinte lehetetlen melléfúrni. Az Anglo-Iraniannak mégis sikerült. Amikor 1936-ban az AIOC megfúratta az első két kutat, egyet magának, egyet a Gulf Oilnak, mérföldekre elhibázta. Noha mindenki tudta, hogy Burgan az olaj forrása, az angol geológusok mégis Behránál kezdték meg a fúrásokat, gondosan ügyelve arra, nehogy olajat találjanak, majd a sikertelenségre hivatkozva 1937-ben abbahagyták a fúrásokat. Az Anglo-Iraniannak még mindig nem volt szüksége az arab olajra, a bőséges és olcsó perzsa olaj rendelkezésére állt egyrészt, másrészt pedig érezhető volt már a háborús készülődés, a nyersanyagokért folyó harc, a németek pedig a Perzsa-öböl mindkét partján lesben álltak. A sikertelen fúrások miatt óriási volt a felháborodás Kuvaitban, Fritz Grobba pedig, a hitleri Németország bagdadi nagykövete nem sajnálta a pénzt az angol ellenes agitációra. Az erősödő német propaganda arra késztette az Anglo-Iraniant, hogy megkezdje a burgani fúrásokat, s két évig tartó, részben színlelt kutatások után a közös társaság 1938 áprilisában fölfedezte a
Nagy Burgan olajmezőt, amelyből fél évszázadon át vastag sugárban áradt az olaj. Nem voltak még tisztában az újonnan fölfedezett olajmező hatalmas méreteivel, annyit azért sejtettek, hogy az Arab-félszigeten megváltozott az olajtermelés egyensúlya. A burgani mezőt mégsem fejlesztették, mert küszöbön állt a háború, s így akarták elkerülni a német megszállást, de nem volt elegendő felszerelés sem a kuvaiti termeléshez, mivel a szomszédos Szaúd-Arábiában az ARAMCO</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Ras Tanuránál egy kisebb finomítót és olajterminált épített a parton. Később olajvezetéket fektettek az
öbölben a Bahrein-szigeteken lévő CALTEX olajfinomító nyersolajjal történő
ellátására, a finomítót Ras Tanuránál pedig hatalmasra fejlesztették. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://assets.geoexpro.com/legacy-files/2008%20-%20Vol%205/No%206/History%20of%20Oil%20the%20Emergence%20of%20the%20Arabian%20Oil%20Industry/burgan464.jpeg" /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1938-ban mélyített Burgan No. 1-es fúrás kútfeje.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img src="https://www.saudiaramco.com/etc/designs/aramco/assets/img/f___p_images/timeline/milestones/1950s/1953.jpg" /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
ARAMCO tárolótelep és terminál Ras Tanuránál az 1940-es években.</div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Frank
Holmes nem sokkal az után, hogy összehozta a három nemzetet, visszavonult
essexi farmjára. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ekkor kitört a második világháború és a fejlődés egy időre megtorpant. A
kuvaitiak az Abu-el-Naft, vagyis az Olaj Atyja nevet adományozták Holmesnak, és
amikor 1947-ben meghalt, a sejk egy óriási koszorút küldött a temetésére. De a
koncessziókból származó óriási profitok nem neki jutottak, hanem annak a két
olajvállalatnak, amelyekkel annyit bajlódott. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1938-ban tehát fölfedezték a Nagy
Burgan-olajmezőt, amelynek készletét 87 milliárd hordóra becsülték akkor. Ez
volt az az olajparadicsom, amelyről minden olajkutató álmodozott, és amelyről
azt állítják, hogy egyetlen fúrás sem maradt eredmény nélkül. A sivatagnak ez a
kopár darabja Texas egy kis csücskében is elférne, de olyan kincs rejtőzik alatta,
amely felér az Egyesült Államok összes olajtartalékának kétharmadával. A második világháború kitörésekor az AIOC vezetői közölték a sejkkel, hogy a termelés megkezdéséhez ki kell várnia a háború végét. Kuvait nehéz helyzetbe került: legfőbb jövedelem forrásának, a gyöngyhalászatnak befellegzett, a hatalmas olajkincs pedig kiaknázatlanul hevert. Nőttön nőtt az elégedetlenség a brit imperializmussal szemben, ami kapóra jött a német ügynököknek, akik fennhangon sürgették az arab nacionalisták összefogását az angol és amerikai olajtársaságok ellen. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború után az addigi legnagyobb lelőhelyből áradó hömpölygő arany folyása olyan méreteket
öltött, hogy az 1935-től új nevet viselő Anglo-Iranian a kuvaiti kitermelés
korlátozását követelte. 1946 júniusában Őfelsége Sheikh Ahmad Al-Jaber Al-Sabah néhai kuvaiti emír felavatta az első exportra szánt olajszállítmányt. Az Anglo-Iranian fölajánlotta, hogy ha a Gulfnak ezen a
területen nyersolajra van szüksége, akkor hajlandó önköltségi áron iráni olajat
rendelkezésére bocsátani. (Perzsia neve1935-től Irán.) A Gulfnak ezek a feltételek
nemigen feleltek meg, mégis kénytelen volt elfogadni az ajánlatot, mert ő volt
a gyengébb partner az angol protektorátus alatt álló területen. Iránban azonban
1951-1952-ben fordult a kocka, és a térségben addig domináns Anglo-Iranian Oil
Company napja Iránban leáldozott. Muhammad Mussadeq, Irán 1951-ben
megválasztott miniszterelnöke államosította az ország olajkészleteit, és a nagy
múltú angol olajvállalatot rövid úton kiebrudalta az országból. Ami tragikus
volt az AIOC-nak, az szerencsét hozott a Gulfnak. A Gulf 1946. évi 6 millió
hordó (835.000 tonna) termelése 1952-re 273 millió hordóra (38.000.000
tonna)szökött Kuvaitban, ami magasabb, mint amit Irán addig valaha elért.
1953-ban Kuvait olajtermelése felülmúlta egész Arábiát, és a Perzsa-öböl
legnagyobb olajexportőrévé vált. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kuvait
kőolajtermelésének alakulása az első tíz évben:</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Év<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Olajtermelés
(millió tonna)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Produktív fúrások száma<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1946<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">0,85<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">8<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1947<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">2,30<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">12<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1948<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">6,64<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">32<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1949<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">12,10<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">61<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1950<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">18,00<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">78<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1951<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">29,30<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">109<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1952<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">38,90<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">126<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1953<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">47,00<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">149<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1954<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">48,70<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">163<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1955<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">57,00<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">185<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1952-ben
Kuvaitnak 310.000 lakosa és évi 60 millió dollár olajbevétele volt. A bevétel
1954-ben 210, 1955-ben 300 millió dollárra emelkedett. Colin MacGregor, a
kormány pénzügyi tanácsadója így emlékezett vissza az első időkre: </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„A
jövedelmet eleinte az én irodámban tartottuk egy hatalmas széfben. Nyaláb
számra tömtük bele az indiai rúpiát, az aranyrudakat, a zsákokban csörgő
aranyfontot. Milliók és milliók. Az uralkodó rokonai be-bejártak, hogy
elvigyenek egy-egy millió rúpiát, és nagyon fölhúzták az orrukat, valahányszor
nyugtát kértem. Emlékszem, amikor egy alkalommal Abdullah sejk egyik
legtékozlóbb rokona üzenetet küldött: óriási összegre van szüksége aranyfontban
és Mária Terézia-tallérban. A pénzt két nagy zsákba töltöttem, s szigorúan
utasítottam az őröket, hogy ne térjenek vissza nyugta nélkül. Egy óra múlva
visszajöttek egy koszos papírdarabkával, ráfirkentva a szöveg: átvettem két
zsák pénzt…”</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Abdullah al
Szalim al Szabah sejk, aki 1950-ben lépett apja helyére, ravasz és előrelátó
ember volt, felismerte, hogy a társadalmi robbanások elkerülése végett a
jövedelem egy részét a lakosságnak kell juttatnia. Így az olajjövedelem
harmadát beruházásokra fordították, másik harmada a lakosságnak jutott,
természetesen a társadalmi tagozódásnak megfelelően. Lebontották a régi várost,
a kikötőt, a bazárokat, a kisajátított telkeken /ahol a tulajdonosok minden
négyzetlábért 200 dollárt kaptak/ modern nagyvárost építettek föl, széles
utakkal, terekkel, és parkokkal. A kuvaitiak tapasztalatlanok voltak, és
fölvetette őket a pénz. Ez tág teret kínált a spekulációnak: Az új házak tetői
beomlottak, az utak megrepedeztek, már 1956-ban 200 millió dollárral túllépték a
fejlesztési költségvetést, de csak a ’60-as években épült ki a pénzügyi
ellenőrök és műszaki szakértők szervezete.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A sejk abból a feltételezésből indult ki, hogy akinek elég a pénze,
annak nincs ideje összeesküvések és gyilkosságok szervezésére. Ez volt a
magyarázata annak, hogy az uralkodó rokonai akár évi 1 millió dollár apanázst
is kaphattak. Az egyik rokon hálából ünnepséget rendezett a sejk tiszteletére,
ahol az örömtüzet ötdínáros bankjegyek halma szolgáltatta, amelyek egyenként 12
dollárt értek. Az uralkodó ajándékba kapott egy 24 karátos aranyból készült kis
fúrótornyot, a vendégeknek hatalmas tálakon fiatal tevéket szolgáltak fel,
mindegyik tevében juh volt, a juhban csirke, kacsa, vagy galamb, és mindegyik
madárban főtt tojás. Az ünnepség szervezője aligha olvasta az ókori római
Petronius híres művét, a „Trimalchio lakomáját”, de pénzben és fantáziában
nemigen maradt el a Nagy Zabáló mögött. A sejk rokonai a költekezés lázában
égve óriási palotákat építettek úszómedencékkel, légkondicionált
márványcsarnokokkal, töméntelen európai giccsel és kacattal. Golf pályák
épültek a sivatagban európai cserjékkel, amelyek mind elszáradtak, százával
importálták a táncosnőket Bejrútból, Kairóból, és Isztambulból. Természetesen
nem mindenki a sejk rokona, de minden kuvaiti polgárnak jár a nyugdíj, az
ingyenes iskola, az ingyenes orvosi ellátás, és a vállalkozás indításhoz
szükséges tőke. Az ’50-es években még mindenki kaphatott valamilyen állami
hivatalt, amihez az ítástudás nem volt szükséges. A teljes lakosság-beleértve a
csecsemőket is-15%-a állami alkalmazott volt, s a kuvaiti állami alkalmazottak
mintegy harmada még a hatvanas évek közepén sem tudta leírni a nevét. Mivel a kuvaitiak nem munkával
jutottak ehhez a váratlan gazdagsághoz, kialakult egy sajátos mentalitás: A
kuvaitinak elég az, ha kuvaiti. Semmi szükség arra, hogy a gyerekét gimnáziumba
vagy technikumba járassa, autószerelőt, tévészerelőt, pedagógust, mérnököt, vagy
könyvelőt neveljen belőle. Pénz van elég, ezekre az alantas munkákra ezrével
lehet szegődtetni a bevándorló irakiakat, jemenieket, palesztinokat,
egyiptomiakat, akik nem lévén született kuvaitiak, nem is élvezhetik ezeket a
születési előjogokat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto;">
<span style="font-size: 14pt;">A Nagy Burgan-olajmező fölfedezését még további
jelentős fölfedezések követték, ami a külföldi tőke intenzív beáramlását
indította el a Közép-Keleten. Míg az Abadáni-válság következményeként újonnan
megalakult British Petroleumnak sürgősen szüksége lett a kuvaiti olajra, addig
a Gulfot zavarba ejtette a hirtelen támadt olajáradat. Az Egyesült Államokban
és Venezuelában lévő olajkútjai kielégítették az amerikai igényeket, sőt még
exportra is jutott. A Gulf Oil ezért megegyezett a Shell-el, hogy az utóbbi átvesz
napi 175.000 hordó (24.000 tonna) kuvaiti olajat 1969-ig, felhasználva ezzel a
becsült tartalékok kb.12,5%-át. A két cég megállapodott abban is, hogy nem
folytatnak árharcot egymás ellen és piacokat sem hódítanak el egymástól. A
megállapodást megerősítették még azzal, hogy a Gulf nem szabott áron adja az
olajat a Shellnek, hanem 50% arányban részesedik a Shell kuvaiti olajból
szerzett profitjából. A Shell addig az Iraq Petroleumban meglévő 25%-os
részesedésére és indonéziai olajkútjaira volt utalva, ezért a Gulffal történt
rendezés megszabadította a távol-keleti olajtól való függő helyzetétől és
kiegyensúlyozottabb ellátást biztosított a Shell számára. A Gulf pedig stabil
piachoz jutott ez által. Azt a mennyiséget, amelyet a Shell nem vett át, a Gulf
az Atlanticnak és a Socony-Vacuumnak adta el. 1950-ben naponta mintegy 40.000
hordó (5563 tonna) olajat szállítottak az Egyesült Államok keleti partjaihoz.
Az AIOC olyan mennyiségben és olyan olcsón termelte olajtermékeit Iránban, hogy
a kuvaiti nyersolaj értékesítése már az 1951-es iráni politikai fordulat előtt
is gondot jelentett az Anglo-Iranian számára. A Gulf és a Shell közötti
megállapodást követően a Standard Oil of New Jersey és a Socony- Vacum
hármas egyezséget kötöttek az Anglo-Iranian-nal arról, hogy a Jersey és a
Socony húsz év alatt 1,3 milliárd hordó olajat vesznek át az Anglo-Iraniantól.
A három társaság összefogott, hogy az Arab-félszigetet átszelő olajvezetéket
építsenek a burghani és iráni olajmezőktől a Földközi-tengerig. A Standard
társaságok ismét fölajánlottak valamit, ami adott esetben többet ért, mint a
pénz. Acélcsövet, amelyből 1500 km mennyiséget csak az Egyesült Államok volt
képes szállítani. Az egyezségeknek ez a kölcsönös előnyökön alapuló szövevénye
idővel szoros egységbe forrasztotta a Gulfot, a Shellt, az Anglo-Iraniant, a
Jerseyt, és a SOCONY-t (Standard Oil of New York). Ezt még megerősítette az Anglo-Jersey-Shell-SOCONY
tulajdonosi viszony az Iraq Petroleumban, és ugyanannak a vonalnak a másik
végén a Jersey-SOCAL-SOCONY-TEXACO tulajdonosi viszony az ARAMCO-ban. A
konstrukció kulcspocicióját a Standard Oil of New Jersey töltötte be.
Mivel az Anglo-Iranian olaját önköltségi áron elszámolva kellett eladni a New Jerseynek
és a SOCONY-nak, és mivel a pontos elszámolás a jó barátság alapja, előkerült az
önköltség kérdése. Az Anglo-Iranian azonban semmi hajlandóságot nem mutatott
arra, hogy nyilvánosságra hozza, milyen önköltséggel termeli az olajat, a New
Jerseynek viszont esze ágában sem volt elfogadni az Anglo-Iranian által elé tárt
adatokat. Hosszas huzavona után végül kompromisszumos megoldás született:
többé-kevésbé független könyvvizsgálókat alkalmaztak. A Standard cégeknek csak
azt engedték meg, hogy Szueztől nyugatra értékesíthetik a Kuvaitból származó
olajat, hogy ne zavarják az Anglo-Iranian keleti piacait. Amennyiben a Standard
cégek piaci részesedésük öt százalékánál nagyobb mennyiséget vittek keleti
piacra, akkor nem az önköltség alapú elszámolási árral, hanem a piaci árral
terhelték meg őket.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto;">
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
</div>
</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt;"> A
Nagy-Britanniával történt diplomáciai jegyzékváltást követően 1961.június
19.-én a brit protektorátus alól fölszabadulva újra függetlenné vált Kuvait
példátlan gazdasági növekedéssel a régió egyik leggazdagabb országává
fejlődött. A Reserve Bank of India által kibocsátott öböl-rúpiát a kuvaiti-dínár
váltotta föl. Rövid határvita után Szaud-Arábia, majd Irak is elismerte Kuvait
határait és függetlenségét 1963 októberében. Szaúd-Arábiával megállapodást
kötöttek, hogy a szárazföldi és tengeri határmenti semleges zónában kitermelt
olajat 50-50%-ban osztják el egymás között. A hetvenes években az olajipart
államosította a kormány.<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto;">
<div style="text-align: left;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt;">1982-ben az olaj árának csökkenése komoly gazdasági
visszaesést okozott, de rövidesen új keresletnövekedés állt be az 1980-1988-as
Irak-Irán közötti háború okozta termeléskiesés miatt a két országban. A nyolc
éves háborúban Kuvait nagymértékű pénzügyi támogatást nyújtott Irak számára,
amely a háború végére elérte a 65 milliárd USA dollárt. Kuvait 40%-al növelte
olajkitermelését, amit Irak erősen sérelmezett és emiatt gazdasági háború tört
ki a két ország között. Tovább fokozta a feszültséget Irak vádja Kuvaittal
szemben, miszerint Kuvait ferde fúrásokkal megcsapolta az Irak és Kuvait közötti
Rumailah nevű terület alatti olajmezőt. 1990.augusztus 2.-án Szaddám Husszein
parancsára iraki csapatok lerohanták és kifosztották a kicsiny országot,
letaszítva Dzsaber al-Szabah emírt a trónjáról. Helyére Ali Hasszán
al-Madzsidot ültették, aki később „Vegyi Ali” néven vált hírhedtté, mert az
állítólagos iraki vegyi fegyver programnak ő volt az állítólagos atyja. /Annyi
bizonyos, hogy Irak az Irán elleni nyolc éves háborúban használt vegyi fegyvert/. A helyzet rendezésére irányuló diplomáciai
lépések kudarcba fulladtak. Végül egy 34 ország részvételével felállított
nemzetközi koalíciós hadsereg az Egyesült Államok vezetésével kiűzte Kuvaitból
a megszálló iraki csapatokat, és az ország újra fölszabadult 1991.február
26.-án. A kiűzött irakiak
visszavonulásuk során a fölperzselt föld taktikáját alkalmazták. Megrongáltak
vagy fölgyújtottak 773 olajkutat, amelyek füstje beborította az egész
Perzsa-öblöt, és 35,7km2 felületű olajtó keletkezett, amely Kuvait területének
5%-át elborította. A homok és olaj keveredéséből aszfaltszerű anyag
keletkezett, amely teljesen lakhatatlanná tette az ország keleti és délkeleti
részét. A fölszálló korom és olajcseppek lehullva szintén hatalmas területeket
szennyeztek be. Az elégett olaj mennyiségét napi 5-6 millió hordóra, összesen
96 millió hordóra, a tóba kiömlött olajét 25-50 millió hordóra becsülték. A
tengerbe 11 millió hordó olaj folyt el. A kilenc hónapig égő tüzekben elégett
olaj az ország olajkészletének 2%át tette ki. További két évbe telt, amíg az
elpusztult infrastruktúrát helyreállították és az ország olajtermelése elérte a
háború előtti szintet. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; text-align: right;">A felperzselt Föld taktikája, avagy Kuvait 1991-ben. </span><span style="font-size: 14pt; text-align: right;"> </span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<img src="https://encrypted-tbn2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQz2z5c5bO8FKQXHHHeAU-ggHopvtQMxzRGP1CY6rRFm9w8U_QO" /><br />
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt;"> </span><img src="https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRAfFQ4eDxa-ge0bFM-K5IqOVBp5y3_AXoI0QW7NgIsuBq4EOeTvw" style="font-size: 14pt;" /></div>
</div>
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
</div>
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
<img src="https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTD18KST_10JAg0MEiK9dJBzIGwRpFhrMT7P9w2LHHlK1tubMyAEw" style="text-align: left;" /></div>
<div style="text-align: right;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt;"> </span><span style="font-size: 14pt; text-align: right;"> </span><span style="font-size: 14pt; text-align: right;"> </span><span style="font-size: 14pt; text-align: right;"> </span><img src="https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRK3fl5O5ptS0MIJp3YDbILbfiiwZHYxKRePwgU2Al3o4XlY_Ov" style="font-size: 14pt;" /><br />
<br /></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt;"> </span><img src="https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTX0Vo4uaTytLUX36EnWXyvtEr335I2EJ499wLarF7hIR-qyyRi" style="font-size: 19px;" /></div>
<br />
<div style="text-align: right;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt;"><img src="https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcT0iDGWld3CXnCTXvIohk0YIYj694uAAksULK_aCB82PlMPiqc" /></span></div>
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;"><img src="https://encrypted-tbn2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQS5dvA-YcOCBcByrZ9NNcce6txi8ZS53H5EZqgt1KyDB4ybOcbGA" /></span></div>
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt;"><img src="https://encrypted-tbn3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQK91_n1PTj18eoJW_xYWy5znX_bURKIyjozeuV9knt0ulTzFWc" /></span></div>
<span style="font-size: 14pt;"> </span><img src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/79/BrennendeOelquellenKuwait1991.jpg" /><br />
<br />
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt;">Kuvait 1991-ben. A felszabadításért Kuvait
17 milliárd dollárt fizetett a résztvevő országoknak. 1990. október 10.-én, Kuvait Irak általi megszállása után Tom Lantos amerikai demokrata párti politikus, egy 15 éves kuvaiti lányt vezetett az akkoriban általa elnökölt emberi jogokkal foglalkozó kongresszusi bizottság elé. Azt lehetett csak tudni róla, hogy kuvaiti menekült, a neve Najira, és ápolónő a megszállt Kuvaitban. Állítása szerint Szaddám Husszein katonái rontottak be az al-Addan kórházba, ahol dolgozott, és kitépték az újszülöttek inkubátorainak vezetékeit a konnektorból. 312 csecsemő halt meg ezáltal. Lantos ezzel a színjátékkal kívánta megnyerni a képviselők támogatását a tervezett öbölháborúhoz. Később kitudódott, hogy a lány nem menekült, hanem Naszir al-Szabáh, Kuvait washingtoni nagykövetének lánya, és, hogy a koholt történetet Tom Lantos agyalta ki és a lányt többek között ő tanította be. A történetet az Amnesty International és más emberjogi megfigyelők is cáfolták. Később a Haaretz izraeli lap szerint 2002 szeptemberében, Tom Lantos az elsők között szorgalmazta Irak USA általi megtámadását. 2005-ben szuperkönnyű kőolajat fedeztek fel a Sabriya olajmezőn, 2006-ban pedig jelentős földgázkészleteket a Jurassic, Rayiha, Mutriba, Um Niga, és több más területen szerte egész Kuvaitban.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
</div>
<img src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/9/9b/Photo_lg_kuwait.jpg" /><br />
<br />
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
</div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">IRAK, A PETRÓLEUM-ORSZÁG<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A mai Irak a Tigris és az Eufrátesz mentén fekszik, azon a földön, ahonnan a civilizáció származik, s amely Winston Curchill, Nagy-Britannia gyarmatügyi miniszterének 1919. augusztus 23.-án létrehozott kreációja. Az Amerikai
Egyesült Államokat kihagyták az első világháború/olajháború utáni
osztozkodásból. Nem hívták meg az 1920 áprilisában San Remóban tartott mandátumosztó
konferenciára, s arról sem értesítették, hogy sorsfordító döntést hoztak az
iraki olajkitermelés sorsáról. A San Remói konferencián Irakot a Népszövetség
hatáskörébe utalták, majd 1921 szeptemberében a Népszövetség, amelynek
elnöke -micsoda véletlen - éppen Lord Balfour volt, felkérte Angliát Irak
mandátumának átvételére. Ily módon Nagy Britannia voltaképpen önmagát kérte fel
Irak mandátumának átvételére. Mivel Franciaország beleegyezett abba, hogy Mosul
és vidéke brit protektorátus alá kerüljön, San Remóban megkapta érte jutalmát: Gulbenkian
javaslatára a Turkisch Petroleum részvényeinek 25%-át átengedték
Franciaországnak, azt a 25%-ot, amely egykor a Deutsche Banké volt. Ezzel
Franciaország kiszolgáltatott olajimportőrből olajtermelővé vált, bár a
kitermelést a termelőeszközök hiánya és a szállítási nehézségek miatt csak
1927-ben kezdte meg. Szíriát Franciaország kapta meg, aki beleegyezett abba is,
hogy Szíria területén át megépüljön az az olajvezeték, amelyen át az iraki olaj
eljut a földközi-tengeri kikötőkbe.
</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Közben az 1920-as években, Amerikában kitört
az olajpánik, amely a ’30-as évek nagy texasi fölfedezéseiig kitartott. Ekkor
már több mint 10 millió gépjármű rótta az észak-amerikai utakat, ugrásszerűen
emelkedett az olaj és benzin ár. Az olajtársaságok zsoldjában álló szakértők
bejósolták az olajforrások közeli kimerülését: Ha nem sikerül bevezetni a
benzinjegy rendszert, akkor az Egyesült Államok rá fog szorulni az
olajimportra. A pánikkeltés hátterében a nagy olajtársaságok ravasz számításai
húzódtak meg: Az amerikai kormány támogatásával és lehetőleg az állam pénzügyi
segítségével akartak az új lelőhelyek birtokába jutni. A brit sajtó nem kis
kárörömmel írt arról, hogy a legnagyobb olajhatalomként rövidesen Anglia váltja
föl az Egyesült Államokat. A londoni Daily News diadalittasan állapította meg:
„Nagy-Britannia nemsokára megteheti azt Amerikával, amit korábban a Standard
Oil tett a világ többi részével-váltságdíjat zsarolhat ki tőle.” </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az amerikai kormány pontosan
azt tette, amit az olajmágnások elvártak tőle. Éles hangú jegyzékváltás zajlott
le Lansing amerikai és Lord Curson brit külügyminiszter között: Ha az angolok a
Turkisch Petroleum Company egykori koncessziójára alapozzák számításaikat,
akkor Cholby M. Chester koncessziója éppen úgy érvényes! –Közölték az
amerikaiak. Cholby M. Chester, a spanyol-amerikai háború veteránja, aki haditengerészeti
attasé volt Konstantinápolyban, és aki már a századfordulón beutazta a mosuli
olajvidéket még II. Abdul Hamid idején, ismét megjelent a maradék
Törökországban. Elvesztett egykori koncessziója helyett új koncessziót akart
szerezni a török határtól Mosulig húzódó területre. Akcióját támogatta Mark L.
Bristol tengernagy, a keleti Földközi-tengeri amerikai flotta parancsnoka.
Washington csak akkor vonta meg támogatását Chestertől, amikor kiderült, hogy a
revansra vágyó török katonai csoportokkal szövetkezve hadjáratot készített elő
Mosul visszafoglalására! Gulbenkian vállalta, hogy közvetít az angolok és az
amerikaiak között. London azt javasolta, hogy a mosuli koncesszióban érdekelt
amerikai olajvállalatok alakítsanak közösen egy új céget Near East Development
Corporation néven, és ez az új cég kapjon megfelelő részt a Turkisch Petroleum
Company részvénytőkéjéből. Az érintett amerikai olajvállalatok a következők
voltak: Standard Oil of New Jersey, Standard Oil of New
York (SOCONY), Gulf Refining Co., Atlantic Refining Co., Pan American Petroleum
and Refining Co. vagyis Standard Oil of Indiana (SOI), Sinclair Oil Co., és a
Texas Oil Company. Végül a következő megállapodás született:<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Részvény csoportok a Turkisch
Petroleum Company (TPC) konzorciumban<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Részesedés<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Near East Development Corporation<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">25%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Compagnie Francaise des Petroles<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">25%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Royal Dutch Shell<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">25%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Anglo-Persian Oil Company<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">25%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Near East
Development Corporation betöltötte a trójai faló szerepét az amerikai
olajtársaságok számára, azok pedig megvetették egyik lábukat az Arab-félszigeten. 1925-ben az angolok viszonylag könnyen rávették Feisal
királyt az új koncessziós szerződés aláírására. Olajat eladdig csak a volt
Ottomán Birodalom Irakhoz csatolt területein találtak, és ott is csak keveset.
A valóban gazdag iraki olajmezők feltárása 1925. április 5.-én kezdődött el
Palkhana térségében. Október 15.-én hajnali 3 órakor pedig világgá röppent a
hír: A Török Petroleum Társaság kutatói hihetetlenül gazdag olajforrást
találtak Kirkuktól északra, Baba Gurgur térségében. Az arab olaj történetének
ezt az emlékezetes epizódját két csehszlovák utazó, Hanzelka és Zikmund így
írták meg: <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Az
események drámai pergése tulajdonképpen már éjjel elkezdődött, amikor az
amerikai olajmunkások éppen pihentek. Csak a csoportvezető, a tapasztalt Harry
Winger meg az iraki Nuri Ali volt fenn. Épp a fúrófejet cserélték és
tisztították a nyílást, amikor a gőzgép szabályos pöfögését hirtelen valami
sípoló zaj nyomta el, s utána olaj és földgáz tört fel a földből, vastag
sugárban. A tapasztalt Winger rohant, hogy megállítsa a generátort, Nuri pedig
gyorsan eloltotta a tüzet a kazán alatt. Az elkövetkező napokban széles e tájon
senki sem mert cigarettára gyújtani vagy lámpást gyújtani. Winger többszáz
embert menesztett a környező falvakba, hogy óva intsék a népet az ilyen
meggondolatlan cselekedetektől. A földből szünet nélkül lövellt az óriási
olajgejzír, naponta mintegy 12.000 tonna tört fel, s Baba Gurgur felől 30
kilométer széles sávban hömpölygött, mint valami folyó. Mialatt az álmukból
felvert szakmunkások a gejzírrel viaskodtak, igyekezvén elzárni a nyílást oly
módon, hogy a megosztó szelepekkel ellátott karimát ráhúzzák a csőperemre, több
ezren nekiláttak, hogy védőgátat emeljenek, amely feltartóztatja az olajfolyót,
még mielőtt beletorkollnék a Tigrisbe. Baba Gurgurtól 20 kilométerre szemelték
ki a védőgát helyét, amely-úgymond-feltartóztat 200.000 tonna olajat abban az
esetben, ha nem sikerül idejében megzabolázni a veszedelmesen bőséges forrást.
A tűzoltó osztagok eloltották Nabukodonozor tüzét. Lapáttal a kezükben
éjjel-nappal őrködtek az emberek az odakészített homok-és földrakások mellett,
hogy még csírájában elfojtsák a lángot, ha itt-ott netán a felszínre törne. A
tűz réme-sőt, a vízé is-fenyegetett Baba Gurgur fölött. Ha megeredne az eső,
elmosná a védőgátat, s betetőződne a katasztrófa. Az olaj-és földgáz kitörés
kilencedik napján a holtfáradt és részben megmérgeződött kőolajmunkásoknak
végre sikerült felrakniuk a karácsonyfa utolsó díszét, s meghúzni az utolsó
csavart a több tonnás elosztó berendezésen…” <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">(M.
Zikmund-J. Hanzelka: 1002 éjszaka. Madách kiadó, Bratislava, 1968)</span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Királygyilkosságok,
felrobbantott vasútvonalak, titokzatos államcsínyek, CIA akciók, csapatösszevonások,
légitámadások a mezsgyéi annak az új ördögkultusznak, amely felüti a
fejét mindenütt, ahol az olajkorszak folyékony istene, a nyersolaj, előtör a Föld
mélyéből. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Noha a 34 milliós Iraknak van legkisebb kijárata az Arab-öbölre, az 1970-es években a
térség politikáját nem kis mértékben határozta meg az élesen imperialista
ellenes magatartást tanúsító és a Szovjetunióval baráti kapcsolatokat fenntartó, negyven éve még csak 10 milliós olaj-köztársaság jelenléte. Túlzás nélkül állítható, hogy Irak radikális
olajpolitikája fenomenális hatással volt az egész térségre. Az 1960. évi államosítás
vezetett az OPEC (majd annak arab tagozata, az OAPEC) létrehozásához, amelyben kiemelkedő szerepet vállalt két emblematikus személyiség: Perez Alfonso, Venezuela energetikai és bányászati minisztere, valamint Abdullah Tariki, Ibn Szaúd király első olajminisztere. A ma is működő szervezet - amely voltaképpen egy kartell ellenes kartellként jött létre a Hét Nővér korlátlan uralmának megfékezésére - megalapítását egyformán lehet a beszivárgott amerikai demokrácia, vagy az arab nacionalizmus megnyilvánulásaként értelmezni. 1960. szeptember 10.-e és 14.-e között öt nemzet találkozott Bagdadban, és megalapították a Kőolaj Exportáló Országok Szervezetét. Az olajkartell ideális ellenségnek látszott az OPEC számára, a szervezet első határozatában világosan jelezte, hogy fő ellenségének az olajmonopóliumokat tekinti, azok pedig úgy tettek, mintha az OPEC nem is létezne, nem ismerték el érdekképviseleti szervként, és sokáig nem voltak hajlandók szerződéseket kötni vele.1966-ban az események felgyorsultak. Az arab országok súlyos csapást mértek az Iraq Petroleum Company-ra, a győztes hatalmak által, a világháború eredményeként létrehozott nemzetközi olajmonopóliumra. Ez a konzorcium volt hivatott kitermelni a volt Oszmán Birodalom területén zsákmányolt olajkincset. 1966 decemberében Szíria zárolta az IPC vagyonát, mert az nem fizette ki Szíriának az őt megillető olajjövedelem részesedést. Az IPC válaszul lezárta a Szíria területén áthaladó iraki olajat szállító Tapline olajvezetéket. Ezzel az volt a célja, hogy megnehezítse Irak és Libanon gazdasági helyzetét, amiért e két ország külpolitikája nem egyezett meg a Nyugat elvárásaival. Szíria intézkedéseit Libanon, Kuvait, Egyiptom, és Algéria támogatta, ezért az Iraq Petroleum kénytelen volt a Szíriával és Libanonnal (mint nem OPEC tagokkal) új szerződéseket kötni. A térségben fokozta a feszültséget, hogy 1965-ben az Egyesült Államok Hawk típusú rakétákat, 1966-ban Patton harckocsikat és Skyhawk A-4 típusú vadászgépeket adott el Izraelnek. A 6. amerikai flotta bejrúti megjelenése, amellyel egyidejűleg az izraeli fegyveres erők az izraeli-szír határon több fegyveres összetűzést robbantottak ki, pattanásig feszítette a húrokat. Miután 1967. június 5.-én hajnalban izraeli csapatok megtámadták Egyiptomot, Kuvait, Algéria, Szaúd-Arábia, Libanon, Bahrein, és Katar bejelentette, hogy nem szállít kőolajat az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának. Irak lezárta a Kirkuk-Haifa olajvezetéket és megtiltotta a Perzsa (Arab)-öbölben hajók ki-és berakodását. Az olajembargó azonban nem tartott sokáig, mert az érintett arab országok valamennyien az olajár-bevételektől függtek. Elsőként Szaúd-Arábia, majd Kuvait és Irak kezdte meg az olajszállítást. A szállítások megkezdésével egyidejűleg Irak új olajtörvényt léptetett életbe, amely szerint az olaj kitermelés és feldolgozás az egész ország területén a nemzeti olajtársaság hatáskörébe tartozik.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az OPEC egység első felfutása nem volt túlságosan hosszú életű, mert Irakot teljesen lekötötték saját belső problémáik, és nem jelentek meg a tanácskozásokon. A radikális arabok nehezteltek a mérsékelt Rouhanira, akit aztán az iraki Abdul Rahman Razzaz követett. Ő már szorgalmazta mind a vallási, mind a politikai megbeszéléseket. Tariki kegyvesztett lett, helyére 1962 márciusában egy nagyobb nyugati befolyással bíró ügyvédet, az akkor 32 éves Zaki Jamani sejket nevezték ki az OPEC olajminiszterévé. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Mussadeq
1951-es iráni államosítási kísérlete után Irak volt az első ország, amely
vállalta az államosítással járó imperialista bojkott kockázatát. Mi több, az
1972. évi újabb iraki államosítás késztette a nagy olajmonopóliumokat arra,
hogy új taktikát dolgozzanak ki: azt a neokolonializmust, amely elébe ment a
további államosítási kísérleteknek. Az 1972. évi iraki olajállamosítás nélkül
aligha került volna sor egy évvel később Iránban az 1954-ben létrehozott
konzorcium állami tulajdonba vételére. Irak olajpolitikája katalizátorként
hatott azokra a törekvésekre, amelyek az addig szokásos, 25%-ra tervezett
részesedést 100%-ra kívánták emelni. Az iraki példa nyilvánult meg abban is,
hogy Szaúd-Arábia, az esküdt ellenség, az 1974. évi 60%-os részesedését 1975-re
100%-ra növelte. Az iraki olajpolitika érdekérvényesítő képességét növelte az
is, hogy Iránon kívül az Arab-öböl egyetlen országaként számottevő saját
flottája volt, s az Irán által fenyegetett arab érdekek védelmezőjeként léphetett
fel. Míg Iraknak II. Feisal király 1958-ban, a forradalom általi bukásáig, csak
jelentéktelen folyami flottája volt, amely a Tigrisen, az Eufráteszen, illetve
e két folyó torkolatvidékén, valamint a Shatt Al Arabon cirkált, 1975-re már 7
rakétanaszádja, 20 gépágyúval felszerelt őrnaszádja, és 20 rakétákkal
felszerelt gyorsnaszádja volt. Igaz, az iraki flotta még így is messze elmaradt
az iráni mögött, és az öbölben mindössze egy stratégiai támaszponttal
rendelkezett, de emellett figyelembe veendő az a körülmény, hogy az Arab-öbölben
akkor már a baráti Szovjetúnió hadihajói is megfordultak. Az 1970-es években
folytatott iraki politika vonzerejét-legalábbis az öböl radikális erőinek
szemében-növelte az a körülmény, hogy Irak a nagy olajmonopóliumokkal vívott
harcot megnyerve a Szovjetúnió hathatós segítségével építette ki a maga nemzeti
olajiparát. Az 1972 áprilisában megkötött barátsági és együttműködési szerződés
a Szovjetunió és Irak között csak szentesítette azt a kooperációt, amely a két
ország között a korábbi években már kialakult. 1975-ben a Szovjetunió mintegy
70 különféle objektum építését végezte Irakban, melyek közül a legtöbb
olajipari létesítmény volt. Szovjet segítséggel tárták fel Észak-Rumeila
hatalmas olajmezőit, amelynek kútjaiból 50 millió tonna olajat termeltek
1975-ben, szovjet segítséggel építettek olajvezetéket Fao kikötőjébe, a
Bagdad-Basra 600 km-es olajvezetéket, és az évi 1,5 millió tonna kapacitású
finomítót Mosulban. A Szovjetunió ezen kívül jelentős szerepet vállalt Irak
olajipari szakembereinek képzésében, és bizonyos mértékig megnyitotta saját
piacát az iraki olajtermékek előtt. Az 1970-es években folytatott iraki
politika vonzerejét tovább fokozta, hogy az Arab-öböl térségében Irak volt az
egyetlen állam, amely növekvő olajjövedelmét a mélyreható társadalmi változások
szolgálatába állította, s az országot a feudalizmusból kiemelni törekvő
antiimperialista erők összefogására törekedett. Irak volt a térség egyetlen
országa, ahol legálisan működő kommunista párt az uralkodó Bath-párttal együtt
részt vett a kormányban, és jelentős pozíciókkal rendelkezett a nemzeti
demokratikus fejlődésben érdekelt erőket tömörítő Nemzeti Haladó Frontban is.
Az iraki rezsim ugyanakkor természetes szövetségeseinek tekintette a térségben
működő imperialista ellenes erőket és kormányokat, így a Dél-Jemeni Népi
Demokratikus Köztársaságot, az ománi partizánokat, és együttműködött velük.
Támogatta őket az iráni hegemónia, a szaúdi Amerika-barát kormányzat, és az
Arab-félsziget feudális erői elleni harcukban. Így tehát Irak egy reális
alternatívának számított a térségben, s ezért puszta létével is irritálta
Szaúd-Arábiát és Iránt. E két országnak tehát közös érdeke volt, hogy
megakadályozza a szovjetbarát Irak politikai térnyerését az Arab-öböl
térségében. Ezeknek a törekvéseknek persze megvoltak a maguk ideológiai okai
is, amely megfogalmazódott a Bagdadi Paktum (CENTO) tagországainak teheráni
ülésén 1973 júniusában. Az ülésen Pakisztán előállt a „megbízásból történő
agresszió” (agression by proxy) elméletével. Eszerint a Szovjetunió arra
törekedett, hogy uralma alá hajtsa a világ olajoshordóját, az Arab-öböl
vidékét. Mivel azonban a szovjet-amerikai együttműködés akkoriban mindinkább
valószínűtlenné tette a nagyhatalmak fegyveres konfrontációját, ezért előtérbe
került a „felforgató tevékenység”, s ebben a Szovjetunió Iránnak szánja a
főszerepet-Pakisztán szerint. A „megbízásból történő agresszió” ebben az
összefüggésben úgy jelentkezik, hogy az Arab-öböl térségében minden forradalmi
megmozdulás mögött szovjet utasításra akcióba lépő iraki ügynököket kell
keresni. Az iraki ügynökök követnek el politika merényleteket Iránban, ők
szítják a szeparatista mozgalmakat Khuzisztánban, Irán arabok lakta vidékén, ők
pénzelik a szakadár törzsfőnököket a pakisztáni Beludzsisztánban, ők küldenek
pénzt és fegyvert a dhofari partizánoknak, az Arab Emirátusok Államszövetsége
területén dolgozó palesztinoknak, stb. Kísértetiesen ugyanazok a vádak, mint
amelyeket jó évtizeddel korábban Nasszer elnökkel szemben megfogalmazott
Muhammad Reza sah és II. Szaúd király. A „megbízásból történő agresszió”
elhárítására, azaz Irak meggyengítésére Irán vállalkozott. Irán fellépését
megkönnyítette két körülmény: a régi, immár történelmi vita a Shatt Al-Arab
folyó körüli határvita, valamint az, hogy az iraki kurd szeparatista
mozgalmaknak is Irán volt a hátországa. A Shatt Al-Arab egy kb. 80 km-es vízi
út, ahol közös mederben folyik a Tigris és az Eufrátesz, valamint az iráni
Karun, mielőtt beletorkollnának az Arab-öbölbe. Plinius az i. sz. 1. században
még arról írt, hogy a három folyónak külön-külön torkolata van, de a XVIII.
századra már kialakult a mai közös csatorna. A jelenlegi iraki-iráni határt az
1639. évi zohabi szerződés /amikor a terület még az Ottomán Birodalom része
volt és Irak nem létezett/ még nem rögzítette modern
értelemben, csak megemlítette azt a sávot, ahol mindkét uralkodó hatalma gyenge
volt és vitatott. Az 1847-ben kelt Erzérumi-szerződés 2. cikkelye az egész
folyót a keleti, iráni partig az Ottomán Birodalomnak ítélte oda. Ez a döntés
képezte a viszály lényegét, mert a nemzetközi gyakorlatban a határfolyókon az
országhatárokat általában a folyó közepén vonják meg, ami a hajózás
szempontjából egyenlő jogokat biztosít mindkét országnak. A szerződést
kierőszakoló Nagy-Britannia és Oroszország azonban nem törődött ezzel, hiszen /akkor
még/ Perzsia kereskedelmében alig</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">játszott szerepet a Shatt Al-Arab, és különben is a szerződésben külön
cikkely garantálja Perzsia hajózási szabadságát.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A problémák a XX. század elején kezdtek sűrűsödni, mikor a Perzsa
oldalon kiépült Mohammerah kikötője és később, amikor olajkikötőre volt szükség
a Mashid-i Soleimannál 1908-ban Reynolds által fölfedezett olaj elszállítására.
Kiderült, hogy az új kikötőhelyek, amelyeket Mohammerahnál a nehéz olajfúró
berendezések kirakásához építettek, gyakorlatilag az Oszmán Birodalom területén
vannak, pontosabban a Shatt Al-Arab fő sodrában. A perzsa kikötőbe érkező
hajóknak tehát Oszmán területen kellett áthaladniuk és ezért vámot kellett
fizetniük! Ekkor már brit érdekek forogtak kockán, és amikor 1907-ben az
orosz-angol egyezmény véget vetett Perzsia kötéltáncának a két nagyhatalom
között, a két európai ország diplomáciai úton nyomást gyakorolt Perzsiára és
II. Abdul Hamid török szultánra a területi vita rendezése végett. 1913-ban
Törökország, Perzsia, Oroszország, és Anglia képviselői Konstantinápolyban aláírták
a török-perzsa határ rögzítéséről szóló jegyzőkönyvet, és a rákövetkező évben szerződést
kötöttek, majd a négy fél képviseletében munkához látott egy vegyes bizottság,
amely felismerte Mohammerah megváltozott jelentőségét, és a határvonalat-de
csak a kikötő közelében-a csatorna legmélyebb sodorvonalában húzták meg. Ezzel
a kikötő horgonyzó helyei Perzsia kezébe kerültek. E koncesszió ellenében a
perzsa kormány viszont jelentős területeket engedett át az Ottomán Birodalomnak
északon. Az első világháború/olajháború idején a Törökország helyébe lépett
angol katonai hatóságok ellenőrzésük alá vonták a folyót. Létrehozták a basrai
Kikötői Hatóságot a Shatt Al-Arabon folyó hajózás ellenőrzésére, a kotrási
munkálatokra, révkalauzok alkalmazására, stb., a szervezet pénzügyi
finanszírozását pedig a kereskedelmi hajózásra kivetett illetékből fedezték. Az
Angol-Perzsa Olajvállalat 1909-ben történt megalapítása után Abadan
olajkikötőjének forgalma gyorsan emelkedett, a perzsa kormány pedig panaszt
emelt Bagdadban, hogy mivel a Basrai Kikötői Hatóság busás jövedelmének zöme a
perzsa kikötőket látogató hajók által fizetett illetékből származik, ebből a
pénzből építették fel Basra repülőterét. A perzsa kormány később-már Irak
megszületése után-teljes határrevizót követelt arra hivatkozva, hogy az 1847-es
erzérumi szerződés ellentmond a nemzetközi joggyakorlatnak. Irak azzal vágott
vissza, hogy Perzsia önként írta alé az Erzérumi-szerződést, és különben is, a
Shatt Al-Arab folyó Irak egyetlen kijárata a tengerhez, míg Perzsiának több
száz kilométeres partja van a Perzsa-öbölben. Az abadáni helyzet-mármint, hogy
a perzsa hajók iraki vizeken rakodtak-hovatovább tarthatatlanná vált, és
1934-ben a Népszövetség megbízottat delegált a helyszínre, s közvetlen
tárgyalások kezdődtek a két ország között. 1937-ben új egyezményt kötöttek,
amely az 1847-es és 1914-es szerződéseket megerősítve Abadanra is
kiterjesztette a Mohammerah-elvet, vagyis hogy az új határ a kikötő 6
kilométeres körzetében a folyó fő sodorvonalát követi, s ezzel a kikötő iráni
ellenőrzés alá került. /Perzsia neve 1935 óta Irán/. Az új szerződés előírta
egy iráni-iraki vegyes bizottság megalakítását a forgalom lebonyolításáról,
valamint a révkalauzi illetékben való iráni részesedésről szóló új konvenció
elveinek kidolgozására. A második világháború idején a Shatt Al-Arab ismét
angol megszállás alá került megelőzendő azt, hogy Reza Pahlavi sah-aki
szimpatizált a hitleri Németországgal-esetleg támogatást nyújt Hitler számára.
Az 1958-ban bekövetkezett iraki forradalom után a két ország amúgy sem
felhőtlen viszonya tovább romlott, és az ifjú Muhammad Reza sahnak már
rémlátomásai voltak arról, hogy egy esetleges iraki katonai támadás
könnyűszerrel kiiktathatja a hatalmas abadáni olajfinomítót. Ez az iráni félelem
erősen motiválta, hogy Kharg szigetén óriási olajkikötőt építettek. Ugyanakkor
az általános export-import kikötő továbbra is Mohammerah volt, de most már
Khorramshahr néven, Iránnak továbbra is fontos érdekei fűződtek a Shatt Al-Arab
vízi útjának használatához. 1965 decemberében a teheráni kormány ismét panaszt
tett Bagdad ellen, amiért az iráni hajók által szolgáltatott illeték és vám
bevételeket nem fordítják a hajózási szolgáltatások fejlesztésére, holott ezen
bevételek több mint 75%-a iráni hajóktól származik. Irán kijelentette, hogy az 1937-es
szerződés érvényét vesztette, mert az iraki kormány nem gondoskodott a közös
ellenőrzés megteremtéséről és az iráni révkalauzok alkalmazásáról. 1969-ben
Teherán erőpróbára szánta el magát: Az iráni fegyveres erők és iráni
révkalauzok vezetésével iráni kereskedelmi hajók végighajóztak a Shatt
Al-Arabon, tesztelve Irak reakcióját. Irak erre tiltakozott, és kiutasított
20.000 sítát az országból. Ezután hosszú szünet következett, sok éven át egyik
ország sem hajózott a Shatt Al-Arabon, olajexportjuk lebonyolítására mély
vízű kikötőket építettek az Arab-öbölben. Irán elsősorban Bandar Abbast
fejlesztette Khorramshahr rovására. Iránnak jelentős szerepe volt az 1973. évi
iraki-kuvaiti konfliktusban is. Irak és Kuvait között már korábban is támadt
feszültség. Amikor Kuvait 1961-ben elnyerte az alkotmányjogi függetlenséget, a
Kasszem-kormány bejelentette igényét Kuvaitra, mint iraki tartományra. A brit
csapatok jelenléte azonban lehetetlenné tette az iraki csapatok katonai
akcióit, sőt Szaúd-Arábia és Irán is Kuvait mellé állt. Az 1973-as konfliktus
esetében azonban másról volt szó. Irak a Szovjetunió segítségével új vízi utat
épített a flotta egyetlen katonai támaszpontjától Umm Kasrból Basrába, s ehhez
csatornát kellett mélyíteni Khor Zubairnál, de ennek nyugati partja Kuvait
birtokában volt. Hasonlóképpen Kuvait birtokában volt még két sziget-Varbah és
Bubijan-amelyek elzárják Umm Kasrt az Arab-öböltől. Miután Irak hiába javasolt
Kuvaitnak tárgyalásokat, Umm Kasr biztonságának szavatolására, az iraki
hadsereg egységei támadást intéztek Sameta kuvaiti helyőrség ellen Khor
Zubairnál. Bagdad ugyanakkor fölmondta az 1963-ban kötött kétoldalú
határmegállapodást és magának követelte a két szigetet.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Érdekes párhuzam kínálkozik ezzel kapcsolatban: Miközben Irán
büntetlenül foglalhatott el három szigetet az Arab-öbölben 1971-ben, hogy
hegemóniára tegyen szert a Hormuzi-szorosban, Irak kétségbeesett katonai
akciója, amellyel egyetlen stratégiai támaszpontjának helyzetét akarta
megszilárdítani az Arab-öbölben, Irán és Szaúd-Arábia erőteljes fellépésébe
ütközött, amennyiben kiálltak Kuvait mellett. Mindkét ország kijelentette, hogy
hajlandó katonai erővel segíteni Kuvaitot egy esetleges iraki offenzívával
szemben. Irak és Irán között akadt más súrlódási felület is. Irakban számottevő
síta közösségek élnek, főleg Nadzsafban és Kerbelában, a síták szent
városaiban. Amikor Irán 1971-ben elfoglalta a három szigetet a
Hormuzi-szorosnál, 48.000 síta kiutasítása volt a válasz. További 250.000
maradt még Irakban, s a két ország közötti feszültség fokozódásával Damoklész
kardjaként hasonló sors lebegett a fejük felett. Az iráni kormány 1972
januárjában azzal vádolta Bagdadot, hogy az iráni származású menekültekkel
együtt kémeket és szabotőröket igyekszik becsempészni Iránba. Valahányszor
politikai ellenfeleket vagy merénylőket tartóztattak le Iránban, a sajtó Irakot
vádolta és viszont. Így történt ez például 1970-ben, amikor Tajmur Bakthiar
iráni tábornokot, aki először Libanonban, majd Irakban kapott menedékjogot,
rejtélyes körülmények között megölték Bagdad közelében. Az iraki sajtó-talán nem
is alaptalanul-arról írt, hogy a tábornokot iráni bérgyilkosok tették el láb
alól. Khuzisztán problémája is szinte konzerválja a feszültséget ma is. Khuzisztánt,
amely Irán legdélnyugatibb tartománya, az irakiak az arab lakosság túlsúlyára
való tekintettel Arabisztánnak nevezik. Irak segítséget nyújtott a Khuzisztáni
Felszabadítási Frontnak, s ez a körülmény nemegyszer a katonai beavatkozás
veszélyét idézte föl, többek között 1974 novemberében és decemberében az iraki
iráni határ mentén. Az 1970-es években az iráni szárazföldi haderők 80%-a az
iráni határ közelében állomásozott. A vitás kérdések jegyzéke még kiegészül
azzal, hogy Bagdad nem tudott kiegyezni Teheránnal az öböl bejáratánál lévő
olajban gazdag kontinentális talapzat felosztásáról. Irak az addiginál sokkal
erőteljesebb politikát fejthetett volna ki, ha fegyveres erőinek java részét
nem kötötte volna le a kurd szeparatistákkal folytatott harc. Azonban Iránnak
és Szaúd-Arábiának éppen a kurd szeparatista mozgalom támogatása volt a legcélszerűbb
eszköz Irak politikájában az 1970-es években jelenlévő kommunista elhajlás
gyöngítésére. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
kurd problémát - akik Kirkukot, az északi olajmező központját történelmi fővárosuknak tekintik - csak annyiban érintjük, amennyiben köze van az Arab-öbölben
kialakult erőviszonyokhoz. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
kérdés kulcsa az iraki lakosság legalább egynegyedét kitevő kurdok jogos
autonómia követelése, amelyet az 1958-as iraki forradalmat követően a
Kasszem-kormány, majd az azt követő jobboldali baathista rezsim nem
teljesített, sőt erőszakos elarabosítási politikájával kirobbantotta a csaknem
egy évtizedig tartó iraki-kurd háborút. Akkoriban kialakult az a sajátos
helyzet, hogy a kurd hegyekben küzdő harcosok politikai szervezetük, a Kurd
Demokrata Párt, valamint a hozzájuk csatlakozott kommunisták voltaképpen az
iraki demokráciát védték a szélsőségesen nacionalista jobboldallal szemben.
Ebben a szakaszban másodlagos szerepet játszott az a körülmény, hogy Reza sah,
Irán uralkodója, iráni vetélytársának gyöngítése érdekében jelentős segítséget
nyújtott egykori esküdt ellenségének, Musztafa Barzaninak, a kurdok
vezetőjének. Barzani a második világháborút követően Iránban megalakult kurd
köztársaság, a Mehabard Köztársaság egyik tábornoka volt, aki a köztársaságot
megdöntő iráni túlerő elől a Szovjetunióba menekült. 1958-ig, az iraki
forradalomig Bakuban élt, ahol tábornoki ellátmányban részesült. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1968 után aztán
fokozatosan megváltozott a helyzet. Az iraki Baath-párt bal szárnyának, illetve
al-Bakr hatalomra jutásával érlelődni kezdtek a kurd probléma méltányos
rendezésének a feltételei. 1970 tavaszán megszületett a béke a kurd hegyekben,
a kormány ígéretet tett a területi autonómia előkészítésére. 1971-ben
megalakult a Haladó Nemzeti Front, amelybe a Baath-párt a kommunisták mellett a
Kurd Demokrata Pártot is meghívta. 1972-ben létrejött az iraki függetlenségi
politikát szilárdabb alapokra helyező és a nagy olajállamosítás feltételeit
megteremtő iraki-szovjet barátsági szerződés. A Haladó Nemzeti Front azonban
jobbára még csak papírforma volt, mert magában a Baath-pártban és a hadseregben
jelentős erőt képviseltek olyan csoportok, amelyek ellenezték a kommunistákkal
való együttműködést és a kurd probléma méltányosnak nevezhető rendezését.
Ezeknek a fékezőerőknek vezéralakja volt Nazim Kazzar, a belbiztonsági
szolgálat szadista kegyetlenségéről ismert vezetője, akit Szaddam Husszein,
Irak későbbi diktátora nevezett ki. Kazzar a kurd demokraták és kommunisták
százait gyilkoltatta meg, majd 1973 júniusában nem teljesen tisztázott okokból
és módon puccsot kísérelt meg, melynek során megölte Hammád Siháb
hadügyminisztert és megsebesítette Szaadún Gajdán belügyminisztert. A
Kazzar-csoport felszámolása elsősorban Szaddam Husszein gyors ellenakcióját
dicséri, ennek köszönhette, hogy kreatúrájának árulása nem ingatta meg
pozícióját. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Kazzar-féle puccskísérlet után felgyorsultak az iraki belpolitikai események.
Gyors ütemben előkészítették, majd 1974 márciusában nyilvánosságra hozták az
autonómia törvényt, amely szakított az erőszakos elarabosítással, kétnyelvű és
kétnemzetiségű országként ismerte el Irakot, és gondoskodott a helyi kurd
törvényhozásról. A törvény lényegesen többet nyújtott a kurd lakosságnak, mint
amiért Barzaniék 1961-ben harcba indultak, de éppen ez volt a baj. Barzaniék
nem fogadták el a kurd autonómiát, aminek alapvetően két oka volt. Az egyik az,
hogy eljárt az idő Barzani és a hozzá hasonló törzsi típusú politikai vezetők
fölött. Barzani attól tartott, hogy az autonómia elfogadása esetén megindul a
demoktatizálódási folyamat, a kurdok lakta hegyvidéken, megfosztva hatalmuktól
a régi törzsi és feudális vezetőket. Magában a Kurd Demokrata Pártban is
megkezdődött az erjedés, a fiatal, radikális gárda mind élesebben lépett föl a
konzervatív vezetéssel szemben. A másik ok a Kirkuk környéki olajmezők kérdése
volt. Barzaniék arra hivatkoztak, hogy Kirkuk kurdok lakta vidék, s az
olajmezők ennél fogva Kurdisztánhoz tartoznak. A központi kormány nem egyezett
bele abba, hogy az ország legfontosabb természeti kincse a szeparatista
törekvésekkel kacérkodó és Iránnal szimpatizáló kurd vezetők kezén legyen. Ilyen
előzmények után a kurd miniszterek 1974 tavaszán kiléptek a kormányból, és
héhány hónappal később az iraki kurdisztánban megkezdődtek a hadműveletek.
Barzani a nyugati sajtónak adott nyilatkozataiban kijelentette, hogy akár
Izrael segítségét is igénybe veszi a bagdadi kormánnyal szemben, s ha a nyugati
hatalmaktól támogatásban részesül, nekik ajánlja majd fel az olajkoncessziókat
Kirkuk vidékén! A kurd partizánok akkorra már több merész akciót hajtottak
végre olajvezetékek és fúróberendezések ellen és azzal fenyegetőztek, hogy
lángra lobbantják az egész olajvidéket. Vajmi kevés kétség férhet ahhoz, hogy
Bajzani ígéretet kapott Irántól és más országoktól, esetleg közvetlenül olajvállalatoktól
a terrorista akciók véghezviteléhez, Kurdisztán Iraktól való elszakításához,
amely egy neokolonialista miniállam születéséhez vezethetett volna. Ez közös
érdeke volt az iraki kormány nemzeti alapokon nyugvó imperialistaellenes
politikájával szemben álló erőknek: Iránnak, Szaúd-Arábiának, és az Amerikai
Egyesült Államoknak. Irak tehát valóságos harapófogóba került: Fegyveres
erőinek nagy részét lekötötték a Khuzisztánban, az iráni határ mentén
állomásozó hadosztályok, másik részét a kiújuló kurdisztáni háború. A katonai
erőkre fordított költségek fölemésztették az olajárbevétel tetemes részét,
lefékezte a társadalmi-gazdasági fejlődést, és a háborús fenyegetettség
nehezítette az Egyesült Államokhoz lojális erők mozgásával szembeszálló antiimperialista
erők mozgását az Arab-öböl térségében.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ahmed Hasszan
al-Bakr, aki 1968 júliusában vette át a hatalmat, egyszerre foglalta el a
köztársasági elnöki és a miniszterelnöki pozíciót. 1969 novemberében a
Baath-párt teljes Regionális Parancsnokságával együtt Szaddam Husszein belépett
a legfőbb törvényhozó és végrehajtó testületként szolgáló Forradalmi
Parancsnoki Tanácsba, amelynek al-Bakr helyetteseként ő lett az alelnöke. Kazzar
1973-ban bekövetkezett bukását követően a titkosrendőrség vezetését közeli
rokonaira, unokatestvérérére és féltestvérére bízta. Iraknak a társadalomépítő és gazdaságszervező munkához belső békére ás külső biztonságra volt szüksége. Ez az igény, valamint az, hogy Irán akkoriban erős katonai fölényben volt, kényszerítette Irakot tárgyalóasztalhoz, amire Algírban találtak lehetőséget 1975. március 6.-án az OPEC értekezlet idején. Algériai közvetítéssel találkozó jött létre Muhammad Reza Pahlavi iráni sah és Szaddam Husszein között. Megállapodtak abban, hogy a két ország közötti határfolyón - a Shatt Al-Arabon - az országhatárt a folyó közepén húzzák meg, helyreállítják a normális államközi kapcsolatokat, rendezik az összes vitás kérdést, és a részletek tisztázására algériai közvetítéssel külügyminiszteri értekezletet tartanak. Néhány nappal később Teheránban találkozott a két ország külügyminisztere, és 1975. március 15.-én jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy létrehoznak három albizottságot, amely tanulmányozza a Shatt Al-Arabon húzódó határt, a szárazföldi határok ügyét, valamint a felforgató elemek átszivárgásával kapcsolatos problémákat. A tárgyalások során megállapodás született, javarészt az iráni fél által megszabott feltételek szerint. Az adott körülmények között Irak számára hátrányos megállapodás jött létre, ami eleve magában hordozta a megállapodás revíziójának igényét a későbbiek folyamán megváltozott körülmények között. Ezek a történelmi feltételek nem sokáig várattak magukra. 1976-ra Szaddám Husszein
elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy altábornaggyá neveztesse ki magát, ami
igen tekintélyes, tábornoki rendfokozat. 1977-ben átvette Irak olajügyei fölötti teljes irányítást, ami szinte
felmérhetetlen hatalmat összpontosított a kezében, tekintve, hogy az ország állami
bevételeinek túlnyomó többsége az olajszektorból származott, és ebből
finanszírozták a látványos és eredményes gazdasági, katonai, és szociális
beruházásokat az 1970-es évek folyamán.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: right;"> </span><img src="" style="text-align: right;" /></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1979.
július 19.-én a betegeskedő al-Bakr elnök Husszein nyomására lemondott, Szaddam
Husszein pedig átvette minden pozícióját: ő lett Irak köztársasági elnöke,
miniszterelnöke, a hadsereg főparancsnoka, a Forradalmi Parancsnoki Tanács
elnöke, a Baath-párt főtitkára, és hogy mindezen érdemek ne maradjanak jutalom
nélkül: tábornaggyá léptette elő magát. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
iszlám konzervatívok legnagyobb megrökönyödésére kormánya egyenjogúsította a
nőket, s magas szintű kormányzati és vállalatvezetői állásokat ajánlott nekik.
Perzsia után Irak is megszüntette az 1300 éves iszlám jogrendet a sariját, vele
együtt a sarija bíróságokat is. Szaddam Husszein ereje megszilárdulásának
demonstrálásaként személyi kultuszának látható jelei szétáradtak az iraki
társadalomban, gyakorlati politikájában pedig megpróbálta összeegyeztetni a
pánarabizmust és az iraki nacionalizmust egy olyan arab világ látomásának
hirdetésével, amelyet Irak egyesít és vezet. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img height="320" src="https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQNxjIjxQxAp30f39hMBvjpAo_sUlBW4N4eZEuy6IY-1QLffV9y" width="247" /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1979
elején Iránban forradalom zajlott le, amelynek során Muhammad Reza sah uralmát
megdöntötték és az államforma is megváltozott. Április elsején kikiáltották az
Iráni Iszlám Köztársaságot, amelynek élére a forradalom vezetője, síta jogtudós
Ruhollah Khomeini Ajatollah került. Khomeini imám meghirdette az iszlám forradalom
exportját, ami aggodalommal töltötte el a térségben lévő arab országokat
melyekben jelentős hányadban síta kisebbség él. A közös fenyegetettség érzése
egy táborba hozta a korábban egymással ellenségeskedő republikánus Irakot és a
monarchista, konzervatív iszlámista Szaúd-Arábiát, s a két ország egymással
1979-ben biztonsági szerződést kötött. Bár az iraki rendszer egyáltalán nem volt ínyére sem Szaúd-Arábiának, sem a többi öböl menti arab ország vezetőjének, de a fő veszélyt az iszlám forradalom jelentette, amelynek hatására az arab monarchiákban könnyen destabilizálódhatott volna a helyzet, ha az iszlám forradalom mögött egy politikailag, gazdaságilag, és katonailag erős Iráni Iszlám Köztársaság áll. Így aztán a "divide et impera" elv alapján Szaúd-Arábia szinte sugallta Szaddam Husszeinnek egy háború kirobbantását, miközben támogatásáról biztosította Irakot. A háborúhoz vezető utat egyengette, hogy a Camp David-i különalku következtében Egyiptom elszigetelődött, a megüresedő vezető hatalom helyére, pedig a Szaddam vezette Irak is aspirált. Ehhez kiváló lehetőségnek kínálkozott egy közös ellenség elleni győztes háború, ami az arab világ legfőbb védelmezőjeként tüntette volna fel Irakot. Az arab világ élére álló iraki elnök,
Szaddam Husszein (1937-2006) 1980 februárjában előterjesztett pánarab
chartájában azt javasolta, hogy az arabság védelme érdekében folyamodjanak
katonai erő alkalmazásához. 1980. szeptember 17.-én Irak saját területének
nyilvánította a Shatt al-Arab keleti partját, majd 22.-én hadüzenet nélkül
megtámadta a forradalom utáni tisztogatásoktól katonailag meggyengült Iránt,
ahol 250, a shhoz hű tábornokot kivégeztek. 70-80 km mélységben behatoltak Irán
területére, elfoglalták többek között Khorramshahr kikötővárosát, lerombolták
az abadani olajfinomítót, amelyet 50 éven át a világ legnagyobb kőolajfinomítójaként
tartottak számon, és tönkretették a huzisztáni olajmezőkön működő
olajlétesítményeket. Irán technikai hátrányát a harcosok igazságérzetével és
fanatizmusával sikerült korrigálni, melynek következtében sikerült a háború
menetét megfordítani. A kezdeti iraki sikereket néhány hét után iráni
ellentámadás követte, majd a frontok megmerevedtek. Irak kezdeti sikereiért Iránban
Abolhasszan Boniszad elnököt tették felelőssé, aki 1981. június 21.-én
lemondásra kényszerült, és elmenekült az országból. Az akkor már iszlámista
vezetés alatt álló, a térséget potenciálisan destabilizáló Irán megtámadását
sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió nem kifogásolta, mert mindkét
szuperhatalom érdekei azt kívánták, hogy a két fél minél tovább harcoljon
egymással, de egyik se győzzön, és semlegességüket sietve kis nyilvánították. Kialakult
a XX. század leghosszabb hagyományos eszközökkel vívott háborúja. Az első két
évben Irak volt az agresszor, a következő hat évben már Irán, és a háború többnyire
Irak területén folyt. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1981.
június 7.-én a „Nyugat” részéről érte váratlan csapás Irakot: Izraeli F-16-osok
szétbombázták a Bagdad térségében épülőfélben lévő atomerőművet. Szaddam Husszein
ugyanis egy atomreaktort vásárolt Franciaországtól 260 millió dollárért. Két
nappal a berendezés útnak indítása előtt a MOSZAD emberei behatoltak a Toulon
közelében épülő erőmű területére és annyira megrongálták a reaktortartályt,
hogy csak két évvel később lehetett a berendezést üzembe helyezni. Ezen
túlmenően az izraeli ügynökök figyelmeztették a francia szakembereket, hogy nem
szavatolják biztonságukat Irak területén. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1983 elején Irán 200 ezer fős
csapatösszevonást hajtott végre Bagdadtól 40 kilométerre és február 6.-án
offenzívát indított a főváros ellen. Bagdadot csak a Moszkvától vásárolt
bombázó repülőgépek mentették meg, amelyek 6000 iráni katonát megölve
megállították a támadást. Az iráni sikerekért felelős iraki magasabbegységek
parancsnokait Bagdadba rendelték és kivégezték. Irán 1984 folyamán is megőrizte
lendületét, de a háború félidejében Irak légi fölénye hatszoros volt, ami lehetetlenné
tette, hogy Irán az iraki szárazföldi területeken elért katonai sikereit
véglegesítse. George Bush amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy Irán győzelme
teljesen destabilizálná a Perzsa-öböl térségét, ezért az ENSZ is behunyta
szemét, amikor Irak mustárgázt, majd 1986-ban már ideggázt is bevetett. 1985
márciusában az iraki légierő harminc iráni nagyvárost letarolt, az iráni
hadsereg ekkorra már 170 ezer katonáját veszítette el. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A nyolc évig elhúzódó háború jelentős
ármozgásokat okozott az olajpiacon. 1981-ben a nyersolaj hordónkénti árát az
OPEC 34 dollárra emelte, ám 1985 decemberében egy hordó olaj már csak 15
dollárt ért. Ez jelentős árbevétel veszteséget, egyúttal komoly gondot okozott
az ország legfőbb olajbiztosának, Szaddam Husszeinnek, aki a háborús
konfliktusok ismert formulája szerint arra kényszerült, hogy támogatóitól
hiteleket-mintegy 50 milliárd dollárt-vegyen fel. Minden háború addig tart,
amíg a harcoló felek valamelyike eléri célját, vagy mindketten kimerülnek.
Ezúttal a második eset állt fenn, az olajár változások miatt mindkét országnak
megváltozott a háborúhoz való viszonya, és a kimerült felek az ENSZ BT 598-as
számú határozatának eleget téve 1988. augusztus 20.-án „Status quo ante Bellum”
eredménnyel befejezték a háborút. Ez a jogászok nyelvén annyit jelent, hogy
adjuk fel a harcot, legyen minden úgy, ahogy volt. <o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape id="Picture_x0020_2" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 139.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 204pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="irak-iran-háboru" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Iránnal
megvívott költséges és sikertelen háború mindkét oldalon hatalmas veszteségeket
okozott emberben, agyagi javakban, és pénzben egyaránt, és jelentős
változásokat eredményezett. Irakban azt, hogy közel félmillió ember meghalt, kb
10 milliárd dollárnak megfelelő anyagi kár keletkezett, és az ország külső
adóssága 70 milliárd dollárra emelkedett. Bagdad kérte, majd követelte, hogy
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátus, és Kuvait támogassák az újjáépítést
ugyanúgy, mint ahogy a háborút támogatták. 1990. május 28.-án az arab
csúcsértekezleten Bagdadban Szaddam Husszein megfogalmazta kívánságait: azonnal
10 milliárd dollár segítséget kért, és 30 milliárd dollár elengedését a
kölcsönökből. Irak legfőbb olajbiztosa előadta továbbá az Egyesült Államokat
végletesen felháborító javaslatát, eszerint kezdeményezte, hogy az olajtermelő
országok ezentúl mindenkitől függetlenül maguk határozhassák meg az olajárakat.
Irak szorult anyagi helyzetében Szaddam Husszein hevesen támadta a szomszédban
dúskáló gazdag kőolaj monarchiát, amiért röviddel a háború befejezése előtt,
1988. augusztus 8.-ától a napi 1,5 millió barrel olajtermelését 2,1 millió
barrelre emelte. Ezzel tovább nyomta lefelé az évek óta amúgy is csökkenő
olajárakat, ami Iraknak évi 7 milliárd dollár veszteséget okozott. Azzal is
vádolta Kuvaitot, hogy a két ország közötti Rumajlah nevű semleges zónából
ferde fúrásokkal lopja az olajat, 2,4 milliárd dollár kárt okozva ezzel. Asz
Szabah kuvaiti emír azonban nem volt hajlandó megfizetni ezt az összeget,
mindössze 500 millió dollárt ajánlott fel, s Szaúd-Arábiával együtt a kitermelés visszafogását is elutasította. Szaddam Husszein nyomban döntött
Kuvait lerohanásáról, amit 1990. augusztus 1.-éről 2.-ára virradó éjszaka végre
is hajtott. Augusztus 8.-án bejelentette Irak és Kuvait egyesítését, amit az
Arab Liga, Jemen, Szudán, és Palesztin Felszabadítási Front kivételével a világ
elítélt, ám Kuvait ügyét Szaddam Husszein összekapcsolta az egész arab világot
foglalkoztató palesztin kérdéssel és megígérte, hogy kivonul Kuvaitból, ha Izrael
kivonul a megszállt palesztin területekről, Szíria pedig Libanonból. Ez óriási
népszerűséget szerzett Szaddámnak a világ többszáz milliónyi arab népessége
körében, és az arab népek legfőbb vezetőjeként kezdték tisztelni. Kuvait
lerohanása ugyanakkor meg is rémítette az arab világ Amerika-barát országait,
mindenekelőtt Szaúd-Arábiát, amely joggal tartott attól, hogy Szaddám
legközelebb őt annektálja. Irak, Kuvait, és Szaúd-Arábia olajkészlete összesen
a világ tartalékainak 40%-át tette ki, ami az USA, mint a világ legnagyobb
olajimportőre számára óriási stratégiai jelentőséget kölcsönzött a térségnek. 1990
decemberében már mintegy 500 ezer amerikai és 200 ezer más nemzet hadseregéhez
tartozó katona állomásozott Szaúd-Arábiában. November 21.-én az ENSZ Biztonsági
Tanácsa 678-as számú határozatával ultimátumot intézett Bagdadhoz, amelyben
1991. január 15.-ig határidőt szabott Iraknak a Kuvaitból való kivonulásra. Az
ENSZ égisze alatt amerikai vezetéssel széleskörű nemzetközi koalíció jött létre
Irak ellen, miközben 1990. augusztus 12.-i csúcsértekezletükön az arab országok
már szintén a nemzetközi koalícióhoz való csatlakozásról döntöttek. A
többszázezres nemzetközi koalíció vezetését H. Norman Schwarzkopf
dandártábornokra bízták, aki már az Ajax-hadművelet során bizonyított Iránban, amikor
az Abadáni-válság idején 1953-ban sikeresen levezényelte az akciót. Híres
mondásával beírta magát a halhatatlanok közé az USA-ban, amely így szólt: „A
terroristákat illetően azt hiszem a megbocsátás isten feladata, a mi dolgunk
csak annyi, hogy megszervezzük a találkozót.” </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
ultimátumban megfogalmazott felhívásnak Irak nem tett eleget, így 1991. január
17.-én hajnalban az angol és amerikai légierő bombázni kezdte Bagdadot, ezzel
megkezdődött a XX. század utolsó háborúja, amelyet „Sivatagi vihar” fedőnévvel illettek, és amelyet már a harmadik évezred haditechnikájával vívtak. Ez
alkalommal vetették be először tömegesen a Nighthawk becenevű amerikai lopakodó
repülőgépeket rendeltetésüknek megfelelően-bombázóként. A „lopakodó” jelző
olyan technológiák felhasználásával épített repülőgépet jelent, amelyek
eredményeként a meglepetés ereje kihasználható, vagyis, csapást tud mérni az
ellenségre, mielőtt az észrevenné. A támadó repülőgépek időben történő gyors
észlelése ugyanis az eredményes légvédelem alapvető feltétele. Az aránytalan
technikai fölényben lévő USAF lopakodói szinte földhöz szögezték az összes
iraki repülőgépet, mielőtt a légelhárítás egyáltalán észlelhette volna
közeledésüket. A háborúk hosszú történetének során először vetettek be ún.
cirkáló rakétákat, amelyeket az Arab-öbölben úszó hajókról lőttek ki. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A tömegtájékoztatást tekintve az amerikaiak tanultak a vietnami háború idején
elkövetett hibákból, nevezetesen abból, hogy a televízió bőséges és hiteles
tájékoztatást adott frontok életéről, a katonák és civilek borzalmas
sebesüléseiről, az emberek lemészárlásáról, a vérről és a halálról. Azok a
képek megbotránkozást keltettek az egész világon és tüntetések, tiltakozások
sorát váltották ki, és rontotta harci morált, ami az amerikai hadvezetés dolgát
igencsak megnehezítette. Ebből okulva a Sivatagi vihar esetében már a
kommunikáció tekintetében is profi módon jártak el, a tényleges harci
cselekmények bemutatása helyett a sajtóval csak a vezérkar által jóváhagyott,
megszerkesztett kommünikéket közölték, illetve csak lenyűgöző fényeffektusokkal
kápráztatták el a világot a nagy tekintélyű CNN tévétársaság jóvoltából. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1991.
február 27.-én idősebb George Bush bejelentette, hogy másnap hajnali 4 órától
tűzszünetet hirdet. A szövetségesek addigra már több tízezer iraki katonát
ejtettek foglyul, akiknek legtöbbje éhezett. Amerikai becslések szerint kb. 150
ezer iraki katona dezertált a háború alatt, az elesettek számát 60 ezer és 200
ezer közöttire becsülték. A szövetségesek 148 katonát vesztettek a harcokban,
további 145 embert „egyéb körülmények között.” Az iraki vezetők Szaddam
Husszein távollétében tűzszüneti megállapodást írtak alá az amerikaiakkal a
szafwani támaszponton. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Irak
gazdasága a padlóra került. A
harci cselekmények során elpusztult az erőművi kapacitás 92%-a, az
olajfinomítók és vegyi üzemek 80%-a, száz híd, utak és vasutak, áruval
megrakott tehervonatok százai, valamint cement, alumínium és textilüzemek. <o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ENSZ
Biztonsági Tanácsának 1991. április 3.-én kelt 687-es számú határozata tovább
rontotta az ország helyzetét. Az okozott károk megtérítésén és Kuvait
határainak elismerésén kívül egy sor más szankcióval is sújtotta Irakot. A BT
előírta továbbá a fegyverzetcsökkentést, meg kellett semmisítenie 150 km-nél
nagyobb hatótávolságú rakétáit, tömegpusztító fegyvereit. Mindezek tetejébe a
BT embargót rendelt el minden katonailag felhasználható eszközre, anyagra. A
hétköznapi gyakorlatban ez azt jelentette, hogy élelmiszeren és gyógyszeren
kívül semmit nem lehetett bevinni az országba. 1994-re az árak 600%-al
emelkedtek, a munkaképes lakosság nagyrésze munkanélküli volt, az emberek
éheztek, az országban szociális válság alakult ki. A várakozásokkal ellentétben
és a növekvő nyomor dacára Szaddam Husszein népszerűsége és politikai hatalma
nem csökkent. A világ azonban mégsem nézte tétlenül az ország teljes
összeomlását és 1996-ban beindították az „olajat élelemért” programot, amelynek
keretében Irak meghatározott értékű olajat exportálhatott, melyért cserébe az
ENSZ által engedélyezett élelmiszereket megvásárolhatta. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></span><br />
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
ENSZ 687-es számú határozata fegyverzetcsökkentésre vonatkozó részének
végrehajtása-amelynek ellenőrzését már 1991-ben megkezdték-folyamatosan vitákat
kavart. Az ENSZ United Nations Special Comission nevű szerve, amely</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Irak fegyverzetének ellenőrzését végezte, már
1991-ben olyan megállapításra jutott, hogy Irak nagy mennyiségű vegyi fegyverrel
rendelkezik, jóval többel, mint amennyi engedélyezett, és amennyit bevallott.
Sőt az ENSZ fegyverzet ellenőrök azt állították, hogy Irak egészen közel került
az atomfegyver kifejlesztéséhez, és az atomprogram keretében állítólag 15.000
ember dolgozott. (Arra nem tértek ki, hogy vajon honnan került oda 15.000
nukleáris szakember?) Már a ’90-es évek közepétől visszatérő viták forrása volt,
hogy az iraki vezetés bizonyos objektumokba, pl. az elnöki palotába nem
engedték be a fegyverzet ellenőröket, sőt 1998-ban ki is utasították őket. A
’90-es évek végétől az USA vezető politikusai mind gyakrabban vetették föl egy
Irakkal szembeni újabb katonai beavatkozás szükségességét.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></span><br />
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Aztán jött 2001. szeptember 11.-e. Nem kezdünk annak taglalásába, hogy a
WTC pusztulása hogyan történt, vagy hogyan nem, lényeg az hogy az Egyesült
Államok közvéleménye a muszlim világ ellen fordult, és a kongresszusban
túlsúlyba kerültek az Afganisztán és Irak elleni keményebb fellépést, azaz
katonai beavatkozást sürgető politikusok. Egyre több politikus vélekedett úgy,
mint Donald Rumsfeld védelmi miniszter és helyettese, Paul Wolfovitz, akik úgy
vélték: Nem szükséges bizonyítékot szerezni arról, hogy Iraknak bármi köze lett volna 2001. szeptember 11.-hez.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></span><span style="font-size: 18.6667px; line-height: 21.4667px;">A Haaretz izraeli lap szerint Tom Lantos már 2002 szeptemberében szorgalmazta Irak USA általi megtámadását, amikor Colette Avital izraeli képviselővel folytatott beszélgetésében a következőket mondotta: "Kedves Colette, Szaddammal semmi problémájuk nem lesz. Nem sokára megszabadulunk tőle és a helyébe ültetünk egy Nyugat-szimpatizáns diktátort, aki nekünk is, és önöknek is jó lesz." </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Bár az Irak elleni újabb katonai támadásról sohasem született BT
határozat, mégis létrejött egy koalíció az invázióra készülő országokból kb.
100 ezer amerikai és 26 ezer angol katona részvételével, valamint más
országokból. A csapatokat Kuvaitban állomásoztatták a háború megkezdéséhez.
Északi frontot is akartak nyitni, de Törökörszág nem bocsátotta rendelkezésre a
területét. A támadást 2003. március 20.-án indították „Operation Irak Freedom”
azaz Irak Szabadságáért fedőnév alatt. A koalícióban résztvevő országok
legtöbbje csak az invázió megindítása után küldött csapatokat a térségbe,
ezeket az erőket nevezik a „hajlandók koalíciójának” amelynek Magyarország is
tagja volt. A szövetségesek összehasonlíthatatlan informatikai és tűzerő
fölénnyel rendelkeztek és a levegőből is profi módon vadásztak az irakiakra. A
pokoli körülmények és a harc abszolút reménytelensége ellenére Irak védői nem
dobálták el fegyvereiket és nem menekültek. Az invázió megkezdése után kilenc
hónappal Szaddam Husszeint szülővárosa, Tikrit közelében egy tanya pincéjében
elfogták, majd évekig tartó raboskodás után 2006. december 30.-án,
közép-európai idő szerint hajnali négy óra körül Irak volt elnökét
felakasztották. Az unos-untalan emlegetett tömegpusztító fegyvereket azóta sem találták meg, de ha lettek volna, akkor George Bushnak esze ágába sem jutott volna megtámadni Irakot. A háború hivatalosan 2011. december 13.-án ért véget, amikor
Barack Obama a Fehér Ház Ovális Irodájából közvetített beszédében bejelentette:
Az amerikai csapatok harci küldetése Irakban véget ért!</span></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az iraki
háború csakúgy, mint az Irán elleni amerikai fenyegetés, valójában a térségbeli összefonódó izraeli és amerikai érdekekre vezethető vissza. Izrael
és nagy hatalmú lobbyja már régóta azon volt, hogy az USA tegyen valamit az iraki
kormánnyal. A térség destabilizálása sokkal előnyösebb Izraelnek, mint az
USA-nak. Mindemellett az USA érdeke azt kívánta, hogy az Amerika-barát
Szaúdi-uralkodóház hatalmának megszilárdításához szükség volt az arab világ
többi fontos országának is az ellenőrzés alá vételére, ezek közül kiemelkedő
fontossággal bírt Irak. Először is geopolitikai helyzeténél fogva, másodszor az
Arab-félsziget édesvízben leggazdagabb országa, harmadszor pedig
kőolajtartalékai miatt. A Szaddam Husszein vezette iraki állam puszta létével
veszélyeztette a Szaúdi-uralkodóház hatalmát. Nem mintha meg akarta volna
támadni Szaúd-Arábiát, hanem mert nagyfokú önállóságával veszélyes precedens
volt a többi arab ország számára, így a szaúdiak számára is, ezért a „global
empire” ellenőrzése alá kellett vonni. Az is igaz, hogy Szaddám diktátor volt,
de az Egyesült Államokat nem ez izgatta. Eleinte a szokásos módszerekkel
közelítettek Szaddam Husszeinhez is. Elmentek hozzá a John Perkins által
„economic hitman”-nek nevezett emberek és megpróbálták megvásárolni.
Kénytelenek voltak megtapasztalni, hogy Szaddam Husszein nem megvásárolható.
Ekkor a bevett gyakorlat szerint az úgynevezett „jackals” (sakálok) mentek
Irakba. John Perkins szerint ők azok, akik valójában a CIA számára dolgozó ügynökök,
akik az ún. nedves feladatokat hajtják végre, amelyek adott esetben
gyilkosságot is jelenthetnek. Irak esetében azonban a sakálok is kudarcot
vallottak, részben azért, mert a testőri feladatokat ellátó Köztársasági Gárda
hűséges emberekből állt, másrészt Szaddamnak több alteregója is volt, és
kívülálló sohasem tudhatta, melyik az igazi. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Irak és az ugyancsak lator államnak számító Irán meggyengítését
szolgálta a köztük mesterségesen szított ellenségeskedés és a mindkét országot
kimerítő nyolc éves háború, míg végül nem maradt más, mint az amerikai hadsereg
igénybevételével ellenőrzés alá vonni Irak erőforrásait és megsemmisíteni az
arab nemzeti önállóságot puszta létével is hirdető kormányt. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Israel
Shamir izraeli író „A CMK árnyéka” című kitűnő dolgozatában arról ír, ami
valószínűleg Irak megtámadásának valódi oka volt: Mint a megszálló kormányzat
fejének, Jay Garnernek az volt a feladata, hogy létrehozzon egy új, Izrael-barát
Irakot. Az új Irakban nincs hely a palesztinok számára, ehelyett egy „békeív”
fog húzódni Törökországtól Irakon és Jordánián keresztül Izraelig, egy új
támpontot képezve a Közép-Keleten. Újra és újra visszatérő motívum az izraeli
stratégiai gondolkodásban, hogy <i>valamennyi
</i>arab államot szét kell bontani apró darabokra. A Ha’aretz c. lap katonai
levelezője arról ír, hogy Izrael számára a legjobb, ami Irakkal történhet: Irak
felbontása egy síta államra, egy szunnita államra, és a kurd rész elkülönítése.
És lám, mit ad Isten, 2003 novemberében a The New York Times-ban megjelent egy
cikk, amelyet a Council of Foreign Relations (CFR, Külkapcsolatok Tanácsa), egy
rendkívül befolyásos magánszervezet korábbi elnöke, és a Times volt
szerkesztője Leslie H. Gelb írt a következő fejcímmel: A háromállamos megoldás.
A cikkben ismertetett javaslat az volt, hogy az Egyesült Államoknak fontolóra
kellene vennie, hogy Irakot három különálló államra osszák: északon a
kurdokkal, középen a szunnitákkal, és a sítákkal délen. Ezt a háromállamos
megoldást Washingtonban évtizedekig elképzelhetetlennek tartották, de mára az
idők megváltoztak…<i><o:p></o:p></i></span></div>
</div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="text-align: center;">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto;">
<span style="font-size: 14pt;">Bagdadban az Al-Daura olajfinomító helyreállítása
2006-ban fejeződött be, termelése 20.000 hordó/nap (2700 tonna). Az 1970-es
években intenzív elarabosítás folyt ezen az olajban gazdag kurdok lakta
vidéken, az olajfinomítókban dolgozó munkavállalókat az egyetlen kurd mérnökkel (Mr. Sheik Kader Sheik Rabem Talabani-val együtt) Nyugat-Irakba deportálták.</span><br />
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin-left: 0cm;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 21.4667px;">A nyersolajtermelés alakulása Irakban 1934 és 1980 között /millió tonna/<o:p></o:p></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none;"><tbody>
<tr><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 34<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 35<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 40<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 45<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 50<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 55<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 57<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 58<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 59<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 60<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 65<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 70<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 75<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">19 80<o:p></o:p></span></div>
</td></tr>
<tr><td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">1<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">3,7<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">2,5<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">4,6<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">6,6<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">32,7<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">21,9<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">35,8<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">41,7<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">47,46<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">64,473<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">76,457<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">111,168<o:p></o:p></span></div>
</td><td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left-style: none; border-right: 1pt solid black; border-top-style: none; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">138<o:p></o:p></span></div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
</div>
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">1957-ben a termelés azért esett vissza, mert Anglia és Franciaország Egyiptom elleni katonai intervenciója idején a szíriai hazafiak megrongálták az olajvezetékeket. A Naft Khana olajmező termelése 16.000 hordó naponta (2200 tonna) tartalékai elérik az iráni Naft Shahr olajmezőét.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Néhány cég hozama és árfolyama az iraki háborúban:</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<br />
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;"> </span><span style="font-size: 14pt;">VÉDELMI
CÉGEK<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">2003.március 19.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">2005.november 10.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">2010.szeptember 09.<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">A háború kezdete óta<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Alliant Techsystems (ATK)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">53,02 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">79,18 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">72,09 % hozam<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">35,97 % hozam<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Boeing /BA/<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">27,95 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">71,43 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">63,44 % <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">126,98 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">General Dinamics (GD)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">58,42 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">76,89 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">59,82 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">2,40 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">L-3 Communications (LLL)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">42,61 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">94,49 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">68,27 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">60,22 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Lockheed Martin (LMT)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">48,3 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">82,78 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">69,37 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">43,62 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Northrop Grumman (NOC)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">87,45 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">65,91 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">57,09 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">-34,72 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Raytheon (RTN)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">28,35 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">57,38 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">45,47 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">60,39 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">United Technologies (UTX)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">61,8 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">73,38 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">68,62 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">11,04 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">ÚJJÁÉPÍTŐK<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Fluor (FLR)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">33,37 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">50,96 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">48 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">43,84 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Halliburton (HALL)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">20,5 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">31,34 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">30,22 % <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">47,41 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">BIOTECHNOLÓGIAI CÉGEK<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Baxter International (BAX)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">21 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">58,02 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">42,82 % <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">103,90 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Human Genome Sciences (HGSI)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">8,75 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">34,25 dollár<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">30,18 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">244,91 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Vaxgen /VXGN)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">3,45 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">0,42 dollár <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">0,25 %<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">-92,75 % <o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-size: 14pt;">
</span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 12pt; line-height: 115%;">Forrás: Napi
CNN Money<o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt;"><img height="231" src="" width="320" /></span></div>
</div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<img height="343" src="https://arabic-media.com/icon/iraq.gif" width="400" /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<br />
<br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"> SZAÚD ARÁBIA, ÉS AZ AMERIKAI OLAJBIRODALOM MEGALAPOZÁSA<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<span style="font-size: 14pt;">Ibn Szaúd
Abdel-Aziz király, az 1744-ig visszavezethető Szaúd dinasztia sarja,
Szaúd-Arábia megalapítója, fő bevételi forrását az olaj megjelenése előtt a
Mekkába és Medinába igyekvő jámbor egyiptomi és indiai zarándokoktól beszedett
sarc jelentette. Az uralkodó egy ortodox mozlim szekta, a vad vahhabi főnöke,
királyi kincstárát évente 2-4 millió dollárral tudta feltölteni. Mivel az
itteni nomád törzsek a világkereskedelemben nemigen vettek részt, behozatali
vámokra nem számíthatott, pénzt csak a zarándok forgalomból látott. </span><span style="font-size: 14pt; text-align: center;">Az 1920-as évek elején a mai Szaúd-Arábia még csak
kialakulóban volt. Ibn Szaúd Abdel-Aziz fennhatósága a Perzsa-öböl vidékére,
illetve az Al Hassa tartomány oázisaira korlátozódott. Riválisai, a Rashidok
ellen csak a britektől kapott évi 60.000 fontsterling segítségével tudta
folytatni a harcot. Az angolok a pénz révén próbálták elnyerni Ibn Szaúd
támogatását az oszmán-törökök ellen, s beleegyezését megszerezni a mekkai
Husszein-család hatalomra juttatásához. Csakhogy túl sokat vártak. Ez rövidesen
kiderült, amikor Ibn Szaúd 1922 novemberében Ukair városában találkozott Sir
Percy Cox bagdadi angol főrezidenssel. Cox átnyújtva a szokásos évi
járandóságot azt kérte, hogy Ibn Szaúd adjon írásos biztosítékot Nagy-Britannia
iránti barátságáról. Cox megjegyezte: Ha Ibn Szaúd ezt a levelet megírja, ő
személy szerint garantálni tudja az angol kormány általi védelmét a
fennhatósága alá vont területen. A brit főbiztos voltaképpen egy olyan
protektorátusi szerződést próbált kicsikarni, mint amilyeneket Anglia a
Kalóz-part sejkjeivel és emírjeivel kötött. Hogy a tárgyalások új fordulatokat
vettek, s az olajkoncesszió is szóba került, azt egy új-zélandi őrnagy váratlan
érkezése okozta. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">Ahogy az
amerikai, a perzsa és az iraki olajmezőkön a nagy olajmonopóliumok előtt
kalandorok taposták ki az ösvényt, Bahrein, Szaúd-Arábia és Kuvait területét is
elsőként egy új-zélandi őrnagy tevekaravánjai derítették fel. Frank Holmes az
1920-ban alakult Eastern and General Syndicate egyik vezetője volt. Ez a
társaság sok más egyéb vállalattal együtt az első világháború/olajháború utáni
években szállta meg Szíriát és Palesztinát. Holmes hamar fölismerte, hogy az
angol-francia protektorátus alá került országokban nem sok esélyük lehet a
hozzá hasonló független szabadúszóknak. Ezért olyan területeket próbált
keresni, ahol a geológiai adottságok elképzelhetővé tették a földbe rejtett
olajvagyont, de amelyek a politikai bizonytalanság és nagyfokú elmaradottság
miatt kiestek a klasszikus olajhatalmak érdeklődési köréből. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">Bár a Turkisch Petroleum Company, amelynek
vezetőihez Sir Percy Coxot baráti szálak fűzték, nem kívánt koncessziót
vásárolni Szaúd-Arábiában, az óvatos brit még a lehetőségét is meg akarta
akadályozni annak, hogy a szaúd-arábiai olajkutatás idegen kézbe kerülhessen.
Ez időtájt Ibn Szaúdnál tartózkodott mint az uralkodó barátja és tanácsadója,
egy Libanonban nevelkedett, amúgy Amerikában élő fiatalember, aki naplójában
feljegyezte a két európai Ibn Szaúd udvarában tett látogatását. Álljon itt a
naplóban fennmaradt mind hevesebb kötélhúzás hiteles története:</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">„Sir Percy Cox arra kérte az uralkodót, írjon levelet Holmes őrnagynak,
és közölje ebben, hogy addig nem dönthet, amíg nem tárgyal az ügyben a</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">brit kormánnyal. A levél egy másolatát a
következő megjegyzéssel küldte el dr. Abdullahnak, az uralkodó titkárának:
>Kérem továbbítsa az uralkodó ezt a levelet a megjelölt határidőn belül
Holmes őrnagynak, és juttassa el hozzám is annak másolatát.< Ibn Szaúd
háromszor utasította vissza, s a főbiztos háromszor ismételte meg a
kérését."</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">Holmes a huzavona láttán elhagyta a várost, s így végül nem volt szükség
az ominózus levél kézbesítésére. Csakhogy az említett amerikai fiatalember,
bizonyos Ameen Rihani biztatására néhány héttel később visszatért.
Tárgyalásokba kezdtek, s a következő és tavaszán megállapodás született, amely
60.000 négyzetmérföldnyi, a Perzsa-öböl és az Al Hofufi oázis között fekvő területen
kutatási jogot biztosított Holmes és vállalata számára. Mindezek ellenében
Holmes köteles volt évi 2500 fontsterling díjat fizetni. Az angol származású
új-zélandi megpróbálta különböző cégeknek eladni koncesszióját, de az utak és
kikötők hiánya, valamint a nagy távolságok miatt nem akadt vállalkozó. Holmes
1927-ig fizette az előre kialkudott összeget, akkor abbahagyta a pénz
folyósítását, elveszítve ezzel a koncessziós jogokat. Nem sejtette, hogy a
világ leghatalmasabb olajkincse csúszott ki a kezéből. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">A
Szaúd-Arábiai sivatagban közben folytatódott a törzsek közti háború. Ibn Szaúd
lépésről lépésre hódította meg a hatalmas kiterjedésű homokbirodalmat. Amikor Mekka
elfoglalása után Dzsidda, a Vörös-tenger parti kikötő is kezére jutott,
Hedzsasz és Nedzsed urának érezhette magát. Hatalmának megszilárdításához
azonban rengeteg pénzre volt szüksége. Amit a zarándokok fizettek a kincstárba,
azt fölemésztette Ibn Szaúd költekező életmódja és népes háremének
fenntartása.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">A király udvarában élt egy muzulmán hitre áttért európai, bizonyos Harry
St. John Philby. Ismét egy európai hívta fel az uralkodó figyelmét a sivatag
homokja alatt rejlő ásványi kincsek jelentőségére. „Azt mondtam a
királynak-írja naplójában Philby-, teljesen kizárt, hogy ez a föld ne rejtsen
valahol ásványi kincseket magában. De csak szakértők állapíthatják meg, hol és
milyen ásványi kincsek találhatók. Azt is mondtam, ha a feltárt ásványi
kincseket valóban ki akarják aknázni, akkor feltétlenül szükséges a külföldi
tőke és a szakemberek bevonása. A király válasza így hangzott: Ha valaki
egymillió fontot ajánlana, minden koncessziót neki adnék, amit csak
kíván."</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">Philby készen áll a javaslattal. Emlékeztette a király egy Charles Crane
nevű milliomos amerikai utazóra, aki ez időtájt hol itt, hol ott bukkant fel az
arab világban, s éppen olyan jó kapcsolatokat ápolt az arab uralkodókkal, mint
hazája iparának vezetőivel. 1931 januárjában összehoztak egy találkozót. A
megbeszélés eredményeképpen már néhány héttel később Crane költségén Dzsiddába
érkezett egy Karl Twitchell nevű mérnök, aki hozzálátott a kutatómunkához.
Jelentése, amelyet 1932-ben vetett papírra, az olaj szempontjából olyannyira
bátorító volt, különösen Bahrein szigetére vonatkozólag, hogy Ibn Szaúd azonnal
megbízta: kezdjen tárgyalásokat az amerikai olaj-és bányaipar vezetőivel a
koncessziók ügyében. A geológusok nagy reményekkel kezdtek a kutatásokba. A
fúrótornyok fölállítása mégis késett, mégpedig azért, mert Bahrein a Vörös
Vonalon belül feküdt, s a szerződés értelmében az Iraq Petroleum Company
egyetlen tagja sem kezdhetett önálló kutatást. A kutatásokat folytató Gulf Oil
abban az időben ugyanis még tagja volt az IPC nevű konzorciumnak, amely a Vörös
Vonal Egyezmény aláírói közé tartozott. A Gulf Oil, hogy a Vörös Vonal
Egyezmény kötöttségei alól mentesítse magát és cselekvési szabadságát
visszanyerje, kilépett az IPC konzorciumból, de Bahrein szigetének esetében ez
már nem segített. A Gulf Oil, ezért eledta opcióját a Standard Oil of
Californiának. A SOCAL-minthogy a térségben csak angol cégek működhettek-úgy
játszotta ki a szabályokat, hogy a vállalat Kanadában regisztráltatta magát,
berendezett egy irodát Londonban, s az előírásoknak megfelelően megbízott egy
helyi képviselőt, mégpedig Holmes őrnagy személyében. A bahreini koncessziót
1930. augusztus 1.-én írták a SOCAL kanadai leányvállalatának, a Bahrein
Petroleum Company (BAPCO) nevére.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">Szaúd-Arábia
1932-ben egy csapásra a figyelem középpontjába került. Az ország keleti
partvidéke mentén, a perzsa-öbölbeli Bahrein szigeteken olajat találtak. A
SOCAL geológusai sejtették, ha a Bahrein szigetek alatt van olaj, akkor
valószínűleg van a közeli El Hasa vidéken is Arábiában, mert a terület
geológiai szerkezete azonos. A fölfedezés nyilván nagyon bosszantó volt az Anglo-Persian
Oil Company és az angol kormány számára, mert a Perzsa-öböl egész nyugati
partvidékét az angolok még jóval San Remo előtt érdektelennek nyilvánították az
olajkutatás szempontjából, persze csak számításból. A SOCAL sürgetni kezdte a
tárgyalások felvételét a szaúdi uralkodóval, közvetítőnek pedig Holmest kérték
fel. Az angoloktól túlsúlyos Iraq Petroleum is ajánlatot tett Ibn Szaúd Abdel-Aziz
királynak az El Hasa területre szóló koncesszió megvásárlására. Ibn Szaúd Abdel-Aziz
az anyagiaktól függetlenül nem bízott az angolokban, mert gyűlölt ellenségei,
Jordánia és Irak királyai-a háborús céloknak megfelelően-Anglia vazallusai
voltak. A közvetítéssel megbízott új-zélandi pedig ravasz trükkökkel
félrevezette a SOCAL képviselőit, akik San Franciscóból utaztak a tárgyalások
lefolytatására Bahrein szigetére, majd Holmes ügyeskedéseinek köszönhetően több
hetes várakozás után hazautaztak. A koncessziót vásárolni szándékozó
amerikaiakat és az eladásra törekvő szaúdiakat végül is egy véletlen hozta
össze.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">
</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">Twitchell mérnök, akit Ibn Szaúd
király az Egyesült Államokba küldött, előbb eredménytelenül próbálta rávenni a
Texas Oil Company vezetőit a szaúdi koncesszió vásárlására. A kudarc után Twitchell
új üzletfelek után nézett. Így találkozott egy fogadáson a SOCAL egyik
vezetőjével. Percek alatt tisztázódott a kölcsönös érdeklődés, s rövid időn
belül már úton is volt Dzsidda felé a Twitchell mérnök társaságában Lloyd N.
Hamilton, a SOCAL megbízottja. Az Iraq Petroleum képviselői is megjelentek a
csatatéren S. H. Longrigg vezetésével, de az igazgatók olyan szűkmarkúak és
óvatosak voltak ajánlataikban, hogy jóformán csak rúpiákról beszéltek, amikor
aranyat kértek. Így tehát Szaúd király az amerikai Standard Oil of California
ajánlata mellett döntött, és 30.000 aranyfontért /247.000 dollár/ az olajkoncessziót
a SOCAL kapta meg. A SOCAL-t képviselő Hamilton és dr. Abdullah Sulejman sejk
pénzügyminiszter között minden nehézség nélkül 1933. május 29.-én létrejött az
Al Hasa tartomány területére 60 esztendőre szóló koncessziós szerződés. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">Az ezt
követő fölfedezések ismeretében 30.000 aranyfont csekélységnek tűnik, de addig
ez volt a legnagyobb összeg, amelyet a király valaha a kezében fogott. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">1934 tavaszán a Califirnian-Arabian Standard Oil kiküldött néhány geológust Dick Carr vezetésével és egy Fairchild-71 típusú repülőgépet a terület feltérképezésére, majd ősszel csatlakozott a csapathoz Max Steineke, aki 1936-1946-ig a cég szaúd-arábiai főgeológusa volt. Másfél évnyi előkészítés után kitűzték a Dammam No. 1 elnevezésű fúrást Jabal Dhahran nyugati lejtőjénél, Guy S. Williams fúrómester és Floyd W. Ohliger olajmérnök irányítása alatt. A fúrások 1935. április 30.-án kezdődtek, s az első fúrásnál decemberig csak kis mennyiségű gázt és olajat találtak az eocén rétegekben, ezért 976 m mélységnél meg is álltak. A Dammam No. 2-es fúrást 1936 januárjában kezdték, de csak sós vizet találtak. A 3-as számú fúrás nagy viszkozitású, kénben gazdag olajat adott. A 4-es (707 m) és az 5-ös (630 m) számú fúrás egyaránt száraz volt. A kitűzött 6-os számú fúrást sohasem kezdték el, mert Max Steineke közben jobb helyet talált. A Dammam No. 7-es fúrást 1936. december 7.-én kezdték Steineke erős optimizmusától kísérve, és 1937 tavaszán, míg a fúrás folyt, megérkeztek az első amerikai feleségek és gyerekek, akiket légkondicionált apartmanokban helyeztek el. 1937. december 31.-éig a Dammam No, 7-es fúrás nem hozott eredményt, amit rossz ómenként értékeltek így az újév hajnalán, de Steineke kitartott amellett, hogy olaj van, csak nem fúrtak elég mélyre. 1938. március 4.-én közel, három évi munka után a közben tovább mélyített Dammam No. 7-es fúrás egy 130 m vastag felső jura szénréteget átfúrva kitört, majd a kitörés megfékezése ill. a kútfej fölszerelése után napi 1585 hordó 1,5% kén tartalmú jó minőségű olajat adott. Három nap múlva a hozam 3690 hordóra emelkedett, és a fúrást 1441 méternél befejezték. 1939-ben 63 km hosszú csővezetéket fektettek Dammam és Ras Tanura között, ahol az ARAMCO egy napi 3000 hordó kapacitású olajfinomítót épített a parton, amit idővel hatalmasra fejlesztett. 1939 végén a szaúdi olajexport elérte a 3,9 millió hordót (521.000 tonnát).</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"><img height="640" src="https://assets.geoexpro.com/legacy-files/2008%20-%20Vol%205/No%206/History%20of%20Oil%20the%20Emergence%20of%20the%20Arabian%20Oil%20Industry/dammam220.jpeg" width="377" /> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">A Dammam No.7-es olajkút 1938. március 4.-én.</span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">A SOCAL
sikere nem csak a 75%-ban angol érdekeltségű Iraq Petroleum szűkmarkúságán
múlott, ami az olaj iránti kereslet átmeneti csökkenésével függött össze, hanem
azzal is magyarázták, hogy a király bizalmasát, Philbyt az amerikaiak
megvásárolták. Az angol származású, muzulmán hitre áttért volt gyarmati
tisztviselő Londonban élő családját abból a pénzből tartotta fönn meglehetősen
szűkösen, amit a Ford cég szaúd-arábiai vezérképviselőjeként keresett.
Feltevések szerint elfogadta Hamilton 6000 fontját, és mivel Ibn Szaúd
megbízott benne, befolyását eredményesen kamatoztatta a koncesszió elnyeréséért
folyt versenytárgyaláson. Nem csak azért tűnik hihetőnek és logikusnak ez a
feltevés, mert az olaj fekete történetében a megvesztegetés számít a legbékésebb
harci cselekménynek, hanem azért is, mert a vegytisztán brit Anglo-Persian
vezetői, különösen Sir John Cadman minden tőlük telhetőt megtettek, hogy az
Iraq Petroleum delegációjának angol képviselőit rábeszéljék az amerikai
behatolás megakadályozására. A tét ugyanis nagyobb volt, mint hogy találnak-e
olajat a kutatók Szaúd Arábia homokja alatt, vagy sem. Azzal, hogy az
Anglo-Persian az IPC képviselőinek közbelépését sürgette, valójában a térség
fölötti brit hegemóniát, a birodalom geopolitikai érdekeit próbálta védeni. Az
amerikaiak Bahrein szigetén kiépített végvára önmagában még nem fenyegette
ugyan Nagy-Britannia évszázados geopolitikai pozícióit, de a Oncle Sam térnyerése
a kontinensnyi nagyságú Szaúd Arábiában már előrevetítette az olajért folyó angol-amerikai
vetélkedés első sugarát. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">Később
kiterjesztették a koncessziót Arábia kétharmad részére, ez volt a legnagyobb
kiterjedésű koncesszió, amely a világtörténelemben valaha köttetett. 1936-ban a
Standard Oil of California bevonta arab olajüzleteibe a Texas Oil Companyt és
az újonnan létrejött olajvállalat az Arabian-American Oil Company, röviden
ARAMCO nevet kapta. Az amerikai olajvállalatok már a Near East Development
Corpotation megalapításával megvetették egyik lábukat az Arab-félszigeten és
Nagy-Britannia nem volt már képes megakadályozni, hogy most a másikat is
odategyék.</span></div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: center;"><span style="font-size: 14pt; text-align: left;"> </span></div><div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Rövidesen
kitört a második világháború és a fejlődés egy időre megtorpant, mert az amerikaiak így akarták elkerülni a német megszállást. A háború éveiben
az amerikaiak végérvényesen fölfedezték Szaúd-Arábiát. 1940-ben egy fiatal geológus - Ernie Berg - az ARAMCO megbízásából felmérést végzett az Arab-öböltől nyugatra eső Ghawar nevű területen. Berg jó intuícióval kiegészített geológiai térképezéssel arra a véleményre jutott, hogy a terület alatt nagy valószínűséggel olaj van. Megállapította, hogy a Wadi Sahaba nevű kiszáradt folyó medre a Haradh nevű területen nyugat-keleti irányból hirtelen délnek fordul. Ebből arra következtetett, hogy az észak-déli vonulatú antiklináris volt a felelős a Wadi Sahaba eltereléséért. Másnap a táborba érkezett főnöke, Max Steineke, az ARAMCO főgeológusa, aki egyetértett Berg logikájával, és elismerte, hogy az ő térképe az első, amely potenciális olajlelőhelyként jelölte meg a Ghawar nevű területet. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A fúrások azonban még várattak magukra, és Ibn Szaúd király nagyon
zokon vette, hogy az olajkoncesszió díjak elmaradnak sőt, a zarándokok áramlása
is megcsappant. Szorult anyagi helyzetében a király kilátásba helyezte, hogy
visszavonja az értékes koncessziót, ha nem fizetnek neki 30 millió dollárt
kárpótlásként. A Standard Oil of New Jersey akkori alelnöke, James A.
Moffett-aki a negyvenes években a Caltex és a Bahrein Petroleum elnöke is
volt-erre nagysietve Washingtonba utazott, hogy rábeszélje a kormányt, hogy
szubvencionálja Szaúd királyt a háború idejére, aki magányos sivatagi harcosból
a nagyhatalmi játszma nyugat által körül udvarolt kulcsfigurájává vedlett át. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1943-ban két
tábornok vezetésével két katonai misszió is járt Szaúd-Arábiában, és 1944
elején megérkezett Dzsiddába az első rezidens követ, Dhahranban pedig amerikai
főkonzulátust nyitottak. 1944 nyarán a Bretton Woodsban tartott konferencián a háború utáni időkre készültek, az ARAMCO is úgy számolt, hogy a háborúnak rövidesen vége, és a hadihelyzetet elemezve nem kellett már német megszállástól tartaniuk. Megkezdődött az új kutak fúrása és sorra tárták föl a gazdagnál gazdagabb olajmezőket, amelyek közül öt szupermajor emelkedett ki a Ghawar nevű területen, később kiderült, hogy a világ legnagyobb egybefüggő olajmezőjét fedezték fel. A 280 km hosszú, 30-40 km széles, 11.200 km2 területű Ghawar mező öt kisebb tartományból tevődik össze, amelyek a következők: Ain Dar (1948), Haradh (1949) - a legdélebbi fekvésű, Uthmaniyah (1951), Shedgum (1952), Hawiyah (1953).</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ARAMCO 1944-ben már teljes erőbedobással dolgozott. Vízalatti olajvezetékeket fektettek le, amely
Dhahranból Bahreinbe továbbította az olajat, s megkezdődött a hatalmas Transz-arábiai
olajvezeték, a Tapline építése.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1945 elején már nyilvánvaló volt, hogy a háborúnak hamarosan vége.
Február 14.-én történelmi találkozóra került sor a Szuezi-csatornán, a Nagy Keserű-tavon
horgonyzó USS Quincy (CA71) nevű amerikai cirkáló fedélzetén. A hivatalos
napirend szerint a palesztín kérdést vitatták meg, de a valódi cél az amerikai
olajérdekek előre mozdítása volt. Ibn Szaud Abdel-Aziz király és Franklin
Delano Roosevelt elnök megállapodást kötöttek: Az amerikai hadsereg biztosítja a királyi család uralmát, cserébe az Egyesült Államoké a szaúdi
olajmezők kitermelésének joga. Ezért voltak titkosak az előkészületek és ez
volt a magyarázata, hogy Roosevelt csak februárban, a jaltai konferencia utolsó
napján közölte a meghökkent Churchillel: hazafelé fölkeresi Szaúd királyt. A
király a Murphy cirkálón hajózott Dzsiddából a helyszínre, és december közepén
indult útnak a sivatag fővárosából-Rijadból - 200 autóval és egész háremével.
Számos háremhölgyet és 200 kísérőt akart magával vinni a Quincyre, de csak
neki, négy tanácsadónak, és nyolc szolgának tudtak helyet biztosítani. Szaúd
király azonban sértően kevésnek találta ezt a kíséretet, s végül 48 személyt
zsúfoltak össze a fedélzeten, köztük a király második fiát, Feisalt, a későbbi
uralkodót. A fedélzeten fölverték a királyi sátrat a trónnal, és a sátor elé
kötöttek tíz élő juhot. A tárgyaláson Szaúd megígérte, hogy országában csak
amerikai olajtársaságok végezhetnek kitermelést. A palesztin problémát illetően
viszont Roosevelt tett ígéretet egyelőre szóban, majd közvetlenül halála előtt
levélben is. Szaúd király a vahhabita mozgalom fejeként személyes felelősséget
érzett az iszlám harmadik szent városának, Jeruzsálemnek a sorsáért. Roosevelt
kifejtette: a palesztinai probléma rendezésénél az Egyesült Államok előzetesen
konzultál a zsidókkal és az arabokkal. Szaúd nem gondolt arra, hogy ezt az
álláspontot az elnök utódja, vagy a kongresszus módosíthatja. A kapcsolatba az
évtizedek alatt időnként becsúszott egy-egy mosolyszünet, de a megállapodás
máig (2013-ban) érvényben van. Az Egyesült Államok tehát rátette kezét a
globális olajcsapra, ami később nagyon jól jött. A február 14.-i történelmi
találkozó után három nappal Churchill is megbeszélést folytatott Ibn Szaúd
királlyal, de ez a találkozó már közel sem volt olyan szívélyes, mint az előző.
Szaúd semmit sem ígérhetett a brit miniszterelnöknek, s Churchill, aki fontos belügynek
tekintette a palesztinkérdést, ugyancsak semmiféle ígéretet nem tett.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nem kellet
sok idő ahhoz, hogy Szaúd király nagyobb részt követeljen a haszonból. Egyre
szertelenebb lett: Fölöttébb népes családja megkezdte utazgatásait Amerikába, s
hatalmas autókkal és modern háztartási gépekkel tért haza onnan, az ínyenc
ételeket repülőgépekkel szállították Rijadba. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
háború utáni első évben az ARAMCO 20 millió dollárt fizetett Szaúd királynak az
olajért, nemsokára pedig már heti 4 milliót /évi 208 milliót/, majd évi 350
milliót. Az ARAMCO és a semlegesek közvetlenül a királynak fizették az olajpénzt,
de a pénz a sokat betegeskedő és korán öregedő uralkodó kezéből a királyi
család tagjainak és az udvaroncoknak a zsebébe vándorolt. Az ARAMCO vezetői
maguk között csak „Az ötezer tékozló udvaronc országának” nevezték
Szaúd-Arábiát, és attól féltek, hogy az egyre pénzéhesebb uralkodó nagyon is
hajlandó külön üzleteket kötni az ő rovásukra. Féltek ugyan, hogy elveszítik az
értékes koncessziót, de vonakodtak lemondani akár a legkisebb haszonról is. Az ARAMCO eleget tett
kívánságainak: kórházakat, iskolákat, utakat épített. 160 millió dolláros
költséggel megépítettek egy vasutat a fővárostól Dhahranig, az olajvárosig,
amelyet az ARAMCO teljesen gazdaságtalannak tartott. A 160 millió dollárt
mindenesetre levonták a későbbi járadékösszegből. Látható volt, hogy az új
beruházások meghaladják az ARAMCO anyagi erejét, ezért már 1944 elején tárgyalásokat
kezdett két másik amerikai társasággal, 30, illetve 10% részesedést kínálva a
Standard Oil of New Jersey-nek és a Socony Vacuum-nak. Ha
létrejön a megállapodás, akkor az alapító SOCAL és az 1936-ban vele társult
TEXACO 30-30%-ot tart meg magának, és a szaúdi olaj ez által a világ legnagyobb
és legagresszívebb olajtársaságainak kezébe kerül, ahol a Standard cégek
képviselik a tőkeerőt és nagyságot, a mindenki által utált TEXACO pedig a
rámenősséget és agresszív üzletpolitikát. „Ha egy Texaco-benzinkútnál
haldokolnék - mondta egyszer egy Shell alkalmazott -, kérném, hogy húzzanak át az
út túloldalára.” </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A franciák részesedni akartak a szaúd-arábiai
koncesszióból, mert világosan látták, hogy az jóval gazdagabb, mint az iraki. A
helyzetet bonyolította, hogy a Standard Oil of New Jersey (becenevén Jersey) és
a Socony Vacuum is aláírták annak idején az ún. Vörös Vonal Egyezményt, ami
Szaúd-Arábiára, mint az egykori Ottomán Birodalom részére is kiterjedt. Ennek
értelmében egyik társaság sem társulhatott az ARAMCO-val az Iraq Petroleum
Company (IPC) engedélye nélkül, meg aztán Gulbenkian is ragaszkodott az őt
megillető 5%-hoz. Az ARAMCO ezzel szembeállította a maga érveit: Mivel az IPC
két társtulajdonosa - a francia CFP és Gulbenkian - Franciaország 1940-ben történt
Németország általi megszállásával idegen uralom alá került, a náci megszállás
után az ellenséges javak kezelésével megbízott brit hatóság elkobozta az
IPC francia tagjainak részvényét, az akkor Párizsban élő Gulbenkian 5%
részesedésével együtt. Ezzel voltaképpen hatályát vesztette az 1928-ban aláírt
Vörös Vonal Egyezmény. Négy évig alkudoztak, míg végül a Jersey elvágta a
gordiuszi csomót: Megállapodást kötött az AIOC-al /Angol-Iráni Olajvállalattal,
az APOC jogutódjával/, hogy 1952-től kezdve 20 éven át évi 5,5 millió tonna
olajat vesz át, ezenkívül részt vesz az Iránt Kuvaiton át a Földközi-tengerrel
összekötő Tapline olajvezeték építésében, amelynek révén hatszorosára emelhették
a termelést. Mi több, a Jersey arra is hajlandó volt, hogy a britek
olajéhségének enyhítése végett teljes egészében angol fontban fogadja el a
vételárat, és ezért angol árut vásárol. Gulbenkian, noha a megnövelt iraki
termeléssel az ő jövedelme is bővült volna, még ellenállt, de végül újabb
olajígéretek hatására beleegyezett a Vörös Vonal egyezmény semmissé
nyilvánításába. A francia Compagnie Francaise des Petroles és Gulbenkian cége,
a Participation and Exploration Corporation tehát ellentámadást indítottak:
részesedést követeltek az ARAMCO-ból, s amikor azt elutasították, 1947
februárjában bejelentették, hogy jogi útra terelik az ügyet. 1948. november
14.-én, a Londonban kitűzött tárgyalás előtti napon, az AIOC, a Shell, a Jersey,
a SOCAL, és a CFP vezetői Gulbenkian szállásán, Lisszabonban az Auiz hotelban,
hajnali két órakor aláírták a megállapodást arról, hogy a Vörös Vonal Szerződés
1950-ben érvényét veszti. A vörös vonalat kiradírozták, a SOCAL és a TEXACO
közös leányvállalata a CALTEX ezzel megkapta a belépőjegyet Szaúd-Arábiába. Az
amerikai politikusok által gyakran emlegetett „nyitott kapu politikája” ezúttal
is érvényre juthatott mindaddig, amíg a nagy amerikai olajvállalatok besétáltak.
A kapu ez után becsapódott. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1943
februárjában az olajellátás biztonságát tekintve nyugtalanító volt a helyzet
Amerikában, és ez arra késztette Harold L. Ickest, aki az USA belügyminisztere volt 1933 és 1946 között, s akit két
hónappal korábban neveztek ki az igen fontos olajügyi hadbiztosi posztra, hogy
javaslatot tegyen a tulajdonosi struktúra átalakítására. Ickes javasolta az
Egyesült Államok kormányának, hogy az ARAMCO részvényeinek többségi tulajdonát
szerezze meg úgy, mint azt az angol kormány tette Winston Churchill személyének
közvetítésével 1914-ben, az Angol-Perzsa Olajvállalattal. Miután a Rommel
vezette német csapatokat kiűzték Afrikából, a CALTEX kilátásai kedvezőbbé
váltak Arábiában. Ickes jelentése szerint először a Standard Oil of California,
majd a Texas Oil Company a tárgyalások késleltetésével megpróbálták elsáncolni
magukat Ickes javaslatával szemben. Határozottan elutasították az ajánlatot,
hogy részvényeiket eladják az amerikai kormánynak, de még abba sem mentek bele,
hogy kisebb részesedéssel rendelkező társként a kormány beleszólhasson a
termelés és az árak alakításába. Abban bíztak, hogy mindenképpen számíthatnak a
kormány védelmére függetlenül attól, hogy az állam kap-e részesedést az arábiai
és kuvaiti olajüzletekből, és a pénzügyminisztérium feladata csupán abból áll,
hogy kifizeti a hadügyminisztérium által benyújtott számlákat a kockázatos
távoli birtokok védelméért. Az eredmény az lett, hogy az Egyesült Államok
hadiflottájának továbbra is 1,05 dollárt kellett fizetnie egy hordó olajért
azzal együtt is, hogy közben Ibn Szaúd király biztonságára vigyázott. A nemzeti
honvédelmi program felülvizsgálatára alakult szenátusi különbizottság később
kifogásolta, hogy az állam 35,8 millió dollárral túlfizeti az olajat. „Az
olajtársaságok a jóhiszeműség példátlan hiányáról tettek tanúbizonyságot,
továbbá arról, hogy kapzsi módon ragaszkodnak az abnormális mértékű
profitokhoz, ugyanakkor viszont állandóan elvárják az állam védelmét és
pénzügyi támogatását oriási olajkoncesszióik fenntartásához”-hangsúlyozta a
bizottság. A bizottság nehezményezte azt is, hogy az ARAMCO és a Caltex még
jövedelemadót sem fizetett az államnak. A két cég leányvállalatokat létesített
Kanadában és a Bahama-szigeteken, hogy a háború során beszedett extraprofitot
kivonják az Egyesült Államok adórendszerének hatásköréből. Brewster szenátor
rámutatott arra, hogy „ A nagyvállalatok iskolapéldáját adják annak, hogyan
lehet külföldi lobogó alatt vállalatokat szervezni és amerikai zászló alatt
védelmet találni.” A két cég 117 millió dolláros nyereségének 90%-át enélkül az
üzleti manőver nélkül meg kellett volna adóztatni.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <img src="https://dc393.4shared-china.com/doc/-kKeHupc/preview_html_m3d442c1e.jpg" /> </span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto;">
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">A kép 1947-ben készült Dhahranban. Középen Ibn Szaúd Abdel-Aziz, Saúd-Arábia első királya, balra James McPherson, az ARAMCO elnöke.</span></div>
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">Nem sokkal a szaúd-arábiai Ghawar mező 1948-ban
történt fölfedezése előtt határozta el a képviselőház, hogy az Egyesült Államok
partvidékén található tengeralatti olajmezőket átadja az illetékes part menti államoknak.
Adolph J. Sabath, Illionis állam demokrata párti képviselője kijelentette:
„Dollár milliárdokat adunk ki az arábiai olajért, amelyet háború esetén
semmiképpen sem kaphatunk meg. Veszélyeztetjük a világbékét, mert néhány angol
és amerikai olajvállalatnak védelmet akarunk nyújtani. Közben pedig ezzel a
törvénnyel olyan területeket adunk ki a kezünkből, amelyeken több olaj
található, mint Arábiában, és amelyek közvetlenül az Egyesült Államokban
feküsznek.” 1949-ben ismét magára vonta
figyelmet az ARAMCO és Ibn Szaúd Abdel-Aziz király kapcsolatának története.
James A. Moffett, aki időközben lemondott elnökségéről a Bahrein </span><span style="font-size: 14pt;">Petroleumnál
és a Caltexnél, pert indított az ARAMCO ellen és 6 millió dollárt követelt
azoknak a szolgáltatásoknak fejében, amelyekkel álláspontja szerint arról
gondoskodott, hogy teljesítse Ibn Szaúd egyre több pénzt igénylő kellemetlen
követeléseit. Moffett-et nem lehetett annyival elintézni, hogy a társaság
politikai ellenfele. Moffett Rockefeller egyik társának volt a fia és amikor
Roosevelt elök ajánlására 1933-ban elfogadta az NRA Oil Advisory Committee
/Olajtanácsadó Bizottság/ elnökségét, a Standard Oil of New Jersey első
elnökhelyettesi tisztségét látta el. Moffett állítása szerint a Jersey ezért
kidobta állásából, ami évi 125 ezer dollárt jövedelmezett számára. Ezután a
Standard Oil of California alelnöke lett. Ezt az állást később feladta és a
Federal Housing Administrator (szövetségi lakásügyi megbízott) posztját
foglalta el. „Washingtonban többet tettem a Standard Oil társaságért és sokkal
többet értem el, mintha a Rockefeller Plaza 30. alatti irodában maradtam
volna.”-állította Moffett. Ennek megfelelően 100.000 dollárt követelt a
Standard Oil of Californiától azoknak a költségeknek fejében, amelyek
washingtoni hivatali ideje alatt keletkeztek, továbbá azért, mert 1942-ben
25.000 dollárral beérte-tudósít a New York Times és a New York Herald Tribune
1949 februárjában. Moffett szerint az ő érdeme az az egyezség, amelynek révén
az angolok kifizették Ibn Szaúd királyt az amerikai lend-lease törvény
alkalmazásával, ily módon az ARAMCO 5 év alatt 30 millió dollárt takarított
meg. Az esküdtszék 1 millió 150 ezer dollárt megítélt Moffettnek, továbbá kamat
címén még 500 ezer dollárt, a törvényszék azonban megsemmisítette ezt az ítéletet.
Indoklása szerint az olyan szerződések, amelyek megkötése során közhivatalnokok
befolyásának áruba bocsátásáról van szó, ellentétesek a közösség érdekeivel. Ez
a magasröptű erkölcsiség általános bámulatot keltett Amerikában, és 1 millió
650 ezer dollárt takarított meg a Standard Oil of Californiának.</span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború
befejezése után tehát a SOCAL a TEXACO-val közösen alapított CALTEX vállalat keretében
folytatta Arábia szénhidrogén kincseinek kiaknázását. Kb.200 millió dolláros
költséggel 1000 mérföldes olajvezetéket akartak építeni a Fölközi-tenger felé,
amelynek előkészítését-mint már említettük-1944 elején megkezdték. Ehhez
azonban olyan piacokat kellett szerezni, mint a TEXACO Szueztől keletre fekvő
piacai,és ez még a pénznél is nehezebb feladatnak látszott. Ennek a nehéz
feladatnak megoldása érdekében a Standard Oil of California tárgyalásokra
kényszerült hatalmas ikertestvérével a Standard Oil of New Jersey-vel,
mert ennek kezében volt a pénz és uralta a piacot. A két társaság viszonya
hűvös volt, amit talán az érzékeltet legjobban, hogy Moffett a Jersey első
alelnökéből lett a Standard Oil of California Arábiáért és a
Bahrein-szigetekért felelős alelnöke. Moffett-et félreállították az útból és a
testvértársaságok egymásra találtak. A California és a TEXACO 50%-ról 30%-ra
csökkentette részesedését az ARAMCO-ban és a Jersey számára ugyancsak 30%-os
részesedést tettek lehetővé, a SOCONY pedig megkapta a fennmaradó 10%-ot. Az
üzlet kapcsán a Texaco a Caltex rendelkezésére bocsátotta kereskedelmi hálózatát
és Szueztől nyugatra fekvő piacait a Földközi-tengeren és Nyugat-Európában. Úgy
látszik, hogy a Texaco az Achnacarry olajkartell előírásainak keretében ezt
megelőzően nem rendelkezett olyan szabadsággal, hogy így járjon el. A Jersey az
ARAMCO-ban elnyert részesedéséért 76,5 millió dollárt fizetett. A SOCONY 25,5
millió dollárt adott az ARAMCO-nak és hosszú évekre lemondott az ARAMCO-ból
származó jövedelméről úgy, hogy a CALTEX társasviszonyba való belépése kereken
450 millió dollárba került. Kisebbségi pozíciója miatt érdekei védelmére a
Jersey és a SOCONY ragaszkodott ahhoz a határozathoz, hogy a statutumok
megváltoztatásához és minden döntő fontosságú tranzakcióhoz kétharmados többség
szükséges. A Sandard Oil of California és a Texas Oil Company számára jó üzletnek
bizonyult a két vezető Standard társasággal való osztozkodás az arab
olajüzletet illetően. Megkapták a Nyugat-Európai piacokat, továbbá 102 millió
dolláros garanciát a Trans-Arabian Pipeline (TAPLINE) olajvezeték építéséhez
szükséges kölcsönhöz. A Trans-Arábiai-olajvezeték építése szempontjából a
pénzzel egyenértékű volt az a körülmény, hogy a négy társaság egységfrontjának
köszönhetően sikerült megszerezni Washingtontól a nagy mennyiségű acélcsőre
vonatkozó kiutalást. A háború utáni hiány közepette, amikor az amerikai
belföldi vásárlók kétségbeesetten szaladgáltak acélcső után, a Kereskedelmi Minisztérium
külön engedélyt adott 20.000 tonna acél felhasználására. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Washington már 1943 tavaszán komoly
érdeklődést tanúsított Szaúd-Arábia iránt, mert csakúgy, mint huszonöt évvel
azelőtt, fenyegető olajhiány jelei mutatkoztak. Az amerikai individualizmustól
idegen, de Nagy-Britannia számára bevált félig államosított tulajdonszerkezetű
olajipar eszméjét figyelemreméltó gyorsasággal sikerült az állami bürokrácián keresztülvinni.
Ickes-aki mellesleg fantasztikus szónok volt-nem mondott le az állami ellenőrzéstől,
és egy, az olajembereknek tartott beszédében figyelmeztetett, hogy a legtöbb
országban van már állami kézben lévő olajvállalat. Szokatlan, merész megoldást
javasolt: A kormány építi meg az ezer mérföld hosszú Tapline olajvezetéket
Szaúd-Arábiától a Földközi-tengerig, cserébe viszont a társaságok biztosítják
kedvezményes áron a kitermelt olaj 20%-át a haditengerészet számára. A terv
megvalósítása nem mindennapi diplomáciai következményekkel járt, mert legalább
negyed évszázadra meghatározta a követendő amerikai külpolitikát. A hadsereg
vezetői az amerikai jelenlét fokozása érdekében eltökélten támogatták az
elképzelést. Nem volt még csővezeték, amely ilyen határozott diplomáciai és
katonai védelemben részesült volna. Ez a megoldás tökéletesen megfelelt a
SOCAL-nak és a TEXACO-nak is, mert sokkal olcsóbbá vált a szállítás, Rogers és
Colier-a két cég elnöke-pedig szépen alá is írta az erről szóló szerződést
Ickes-szel. Ez a fait accompli viszont nagy felhördülést váltott ki a többi amerikai
olajtársaságban, mert nem tűrhették, hogy riválisuk ilyen becstelen előnyökre
tegyen szert, az angolok pedig veszélyeztetve látták közép-keleti pozicióikat.
Az olajtársaságok támadást indítottak Ickes ellen, a nemzeti olajpolitika
kialakítására felállított különleges bizottsággal együtt, amely kijelentette,
hogy a kormány beavatkozása rendkívül káros erre a lehető legindividuálisabb
gazdasági tevékenységre, az olajiparra. Moore oklahomai szenátor szerint a
kormány olajvezeték terve nem más, mint imperialista kalandorakció, és a
Hadiipari Tanács által közreadott jelentés szerint a javaslat „fasiszta
szemléletről” tanúskodik. A Standard Oil of New Jerseytől, amely már készült,
hogy csatlakozzon az ARAMCO-csoporthoz, Eugene Holman azt nyilatkozta, hogy az
Egyesült Államokat az olaj tekintetében több mint önellátónak lehet nevezni, és
az akkori fogyasztást alapulvéve legalább ezer évre elegendő készlete van. A
SOCAL és a TEXACO közben bölcsen hallgattak és hagyták, hogy a kormány
harcoljon értük. A csővezeték egyik diplomáciai következménye volt többek
között, hogy új vitaáradat indult az Atlanti-óceán két partján Nagy-Britannia
és az USA között. Ickes és Roosevelt elnök megkísérelték Churchill bevonását
egy, az Egyesült Államok közép-keleti érdekeit elismerő egyezménybe. Churchill
Rooseveltnek küldött táviratában „bizonyos angol körökre” hivatkozott, akik
attól tartottak, hogy az USA az angol érdekeltségek megszerzésére törekszik. Roosevelt
erre említést tett bizonyos híresztelésekről, amelyek szerint az angolok azzal
próbálkoznak, hogy részt szerezzenek a szaúd-arábiai olajból. A végén Lord
Beaverbrook /akit V. György 1911-ben ütött lovaggá/ vezetésével angol
kormánydelegáció tárgyalt Cordell Hull államtitkárral és Ickes-szel, majd 1944.
augusztus 8.-án aláírtak egy diplomatikusan semmitmondó megállapodást. Ahhoz
azonban elegendő volt, hogy felkorbácsolja az amerikai olajtermelők érzelmeit ez
ellen az állítólagos „szuperkartell” ellen. Amerikában a szenátus elvetette,
Angliában a munkáspárt vezette kormány visszavonta és újratárgyalta, az
amerikai olajvállalatok is támadták, míg végül 1947 júliusában a szenátus előtt
végleg vereséget szenvedett. Ezzel kudarcba fulladt minden remény egy
összehangolt angol-amerikai együttműködésre. Az összehozott riválisokat
tekintve persze ez egyáltalán nem volt meglepő. Mivel az Ickes-féle félig
állami olajvezetéket ellenfelei sikeresen elszabotálták, a SOCAL és a TEXACO
elhatározták, hogy saját költségükön építik meg. 1945 júliusában megalapították
a Trans Arabian Pipeline Companyt, az ún. Tapline-et. Az arabok és a zsidók
közti feszültség növekedésével a terv még több diplomáciai bonyodalmat okozott,
az első arab-izraeli háború pedig meg is akasztotta az építkezést. Csak
1949-től folytatódott, amikor Szíria és Libanon megegyeztek, hogy engedélyezik
az építkezést. A többi amerikai nővér persze háborgott, amiért a TAPLINE vállalkozásnak sikerült az, ami nekik nem, lényeg, hogy a harminc hüvelyk
átmérőjű, 200 millió dollárt fölemésztő acélkígyó végre-valahára végignyúlt a
sivatagon. 1949 novemberében a libanoni Szidon városában is lefektették a
folyékony aranyat szállító csővezeték végét, és megkezdődhetett az Európába
tartó tankhajók feltöltése. A történelem mozgalmas sorsot szánt ennek a
csővezetéknek: Alkalmas eszköze lett a bojkottnak, ideális célpontja a
gerillatámadásoknak, és jó alkudozási alap Szíria kezében, amit
felhasználhatott az Egyesült Államok ellen. Mivel három zűrös országon is
keresztülhaladt, sohasem volt biztonságban. Végül 1975 áprilisában lezárták. A
SOCAL és a TEXACO számára még így is óriási diplomáciai jelentősége volt
egyrészt, mert az európai olajszállítások olcsó eszközét jelentette, másrészt,
mert Twitchell jóslata szerint negyed évszázadra elkötelezte az amerikai
politikát anélkül, hogy a kormány ellenőrzést gyakorolt volna fölötte. Harold L. Ickes belügyminiszternek az államosítás angol mintára történő bevezetésére irányuló próbálkozásainak
csak az lett a következménye, hogy amikor a társaságok nagyon rászorultak,
megkapták a segítséget, de a koncessziók kezelését beláthatatlan politikai
következményeikkel együtt, teljesen rájuk bízták. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Hét Nővér közül tehát a két legtávolabbi, a kaliforniai Standard Oil és a Texas Company
kezdte meg az új, hatalmas készleteket feltárni Szaúd-Arábia kies, elhagyatott
sivatagi területein, ahol korábban igen kevés amerikai diplomata fordult meg. A
világegyensúlyt felbillentő óriási készletek egyedülállóan különleges
kapcsolatokat eredményeztek: új harcok indultak az ellenőrzésért a kormányok és
az olajtársaságok között, és elkerülhetetlen komplikációkat okozott az amerikai
külpolitikában. Amerika azóta is mindig könyékig benne van a Közép-Kelet problémáiban.
</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1948-ban
a nemzeti honvédelmi program felülvizsgálatára alakult szenátusi különbizottság
kiegészítő jelentésében Owen Brewster, Maine állam köztársaságpárti szenátora
eképpen jellemezte a háború alatt és után történteket: „A szervezett
nyerészkedés megdöbbentő képe tárul elénk egy olyan időszakban, amikor országunk
a legkeservesebb szükséget szenvedi.” A bizottság jelentése szerint az ARAMCO
és a CALTEX 99 millió dollárt követelt a kormánytól arábiai vállalatuk
finanszírozására egy ígéret fejében, amely szerint barrelenként 40 centért
adnak majd fűtőolajat a haditengerészet részére az akkor szokásos 1,05 dolláros
árral szemben. Washington nem akart a szaúdi olajkirály támogatásába
közvetlenül belekeveredni, ezért Anglia bevonásával kerülő úton oldotta meg az
ügyet. Anglia szubvencionálta Ibn Szaúd királyt, majd a számlát az Egyesült
Államok az 1941-es „lend-lease” /haszonbérleti/ törvény keretében rendezte. Ez
a törvény följogosította az amerikai kormányt, hogy a Hitleri Németországgal
hadiállapotban lévő szövetséges hatalmaknak anyagi segítséget nyújtson. A támogatás
fejében Ibn Szaúd Abdel-Aziz király hozzájárult ahhoz, hogy az ARAMCO Dhahran
melletti repülőterét amerikai támaszponttá alakítsák át, erősítve ezzel az
abadani és a szuezi támaszpontokat.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A királyi
udvar költekező életmódja és az amerikai bankok sikeres eladósítási
törekvéseinek következtében Szaúd-Arábiának 1960-ban már 1250 millió rial
államadóssága és 500 millió rial költségvetési hiánya volt. 1980-ban a szaúdi kormány befejezte az ARAMCO részvényeinek fokozatos felvásárlását. Miután az ország gazdasági föllendülését megalapozó legendás olajmonopólium 100%-os tulajdonosává vált, létrejött a nemzeti olajvállalat, s a cég nevét "Saudi Aramco"-ra változtatták. a Dammam No. 7-es olajkutat 45 éves üzem és 32 millió hordó (napi 2000 hordó) olaj kitermelése után 1982-ben lezárták. Az ezredfordulón mintegy 300 kisebb-nagyobb olajmező ismert Szaúd-Arábiában, de az olajból sarjadt mesés gazdagság 90%-ának forrása öt olyan olajmező, amelyeket 1940 és 1965 között fedeztek fel. Ezek a következők: Ghawar mező, Safaniya-Khafji mező, Berry Field, Abqaiq mező, Manifa mező. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Szaúd-Arábia
első pillantásra stabilnak tűnik így a harmadik évezred második évtizedében, ebben az
igencsak bizonytalan és bonyolult közép-keleti régióban. Valójában azonban a sivatagi
királyságot számtalan belső probléma feszíti, legyen szó akár az utódlási
kérdésről, a síta közösségek integrációjáról, vagy éppenséggel a politikai
reformok ügyéről. Komoly gondot jelent az egyre növekvő belső fogyasztás is,
ráadásul egy olyan időszakban, amikor a folyékony aranyat termelő olajkutak már
évek óta vizesednek, mégpedig egyre jobban. A felszínre hozott olaj egynegyedét
ma már odahaza használják fel, 3 millió barrelt naponta, ezzel Szaúd-Arábia az
ötödik legnagyobb fogyasztónak számít a világon. A sivatagi királyság jelenleg
több kőolajat fogyaszt, mint Németország, holott lakosainak száma csak harmada,
gazdaságának teljesítménye pedig ötöde az európai országénak. Az olajfogyasztás
növekvő mértéke egyrészt a lakosság rohamosan növekvő lélekszámának a
következménye, az elmúlt egy évtizedben megduplázódott a belső fogyasztás. Másrészt
rekord mennyiségű légkondicionáló berendezés működik az országban, márpedig
ezek villamosenergia fogyasztása az összfogyasztásnak kb. 50%-át teszik ki.
Ennek az igen tekintélyes mennyiségnek 65%-át olajtüzelésű, a fennmaradó
hányadát pedig földgáz-tüzelésű erőművek állítják elő. A népesség növekedése
évi 2%, a gazdaságé pedig 6%, amely tényezők az ország belső fogyasztásra szánt
kőolaj-felhasználását akár évi 10%-al is növelhetik. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Mindezen nehézségek pedig az idő múlásával
még inkább kiéleződnek majd, a kőolaj-gazdagságáról híres Szaúd-Arábia ugyanis
az előrejelzések szerint 2038-ra nettó olajimportőr lesz. Ez nem csak a
rendszer finanszírozhatóságát, hanem fenntarthatóságát is megkérdőjelezi. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7e/AramcoCoreArea.jpg" /></span><br />
<br />
Dhahran. A Saudi Aramco Oil Company központja.<br />
<br />
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;">
<img height="268" src="https://www.arabianbusiness.com/incoming/article360913.ece/ALTERNATES/g3l/SABIC+refinery.jpg" width="400" /></div>
<div style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst">
<img src="https://www.arabianbusiness.com/incoming/article401857.ece/BINARY/Saudi+Aramco.jpg" /></div>
</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<br />
<br />
<br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br />
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<div align="center" class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">AZ IRAQ PETROLEUM COMPANY<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Annak
ellenére, hogy az Iraq Petroleum Company olajtársaság a nagy nemzetközi
olajmonopóliumok közös tulajdona, mégis külön foglalkozunk keletkezésével és
fejlődésével, mert nagyon jellemző azokra a viszonyokra, a vetélkedésre és a
harcokra, melyek az olajmonopóliumok között a Közép-Kelet olajforrásainak
megkaparintásáért, felosztásáért, újra és újrafelosztásáért folytak.
Az IPC lett szülője és egyben prototípusa a későbbi közép-keleti
vállalkozásoknak. Már maga az a tény, hogy egyesített magában négyet a
legnagyobb olajtársaságok közül, sokkal könnyebbé tette a termelés ellenőrzését és
korlátozta a verseny hevességét. Ugyanakkor az angolok Perzsiában elfoglalt
kiváltságos helyzete felszította a többi olajnélküli ország sértettségét, ha
úgy tetszik irigységét. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
iraki olajkoncessziók megszerzése és az Iraq Petroleum Company létrehozása
Calouste Sarkis Gulbenkian nevéhez fűződik, akit „Mister Five Per Cent”-nek,
azaz Öt Százalék úrnak is neveztek. Az örmény származású Gulbenkian egy bakui
olajvállalkozó fia volt, aki 1869-ben született Konstantinápolyban, itt végezte
el a középiskolát, majd Londonban szerzett általános mérnöki diplomát. Al
Mantashev-nek, egy szintén örmény nemzetiségű bakui olajmágnásnak és
filantrópnak a titkára, majd vezérképviselője volt, később pedig a Standard Oil
csoporttal szemben álló Royal Dutch Shell születésénél is bábáskodott. A
francia régész és geológus Jacques de Morgan kutatási eredményeit Knox
D’Arcyhoz hasonlóan Gulbenkian is ismerte, ennek alapján meggyőződése volt,
hogy valahol a Tigris folyó környékén olajnak kell lennie. Gulbenkian már
1893-94-ben is keresett olajat Mezopotámiában, a mai Irak területén.
Kutatómunkája iránt érdeklődést mutatott a török kormány, és II. Abdul Hamid
szultán is személy szerint, aki Mezopotámia hatalmas olajlelőhelyeit egy
kormányrendelettel saját tulajdonának nyilvánította. Gulbenkian 1902-ben fölvette
az angol állampolgárságot. Nemzetközi üzleti körökben tekintélyes pénzügyi
szakember, olajmágnás, és mint diplomata vált ismertté. 1955-ben, 86 éves
korában halt meg, 150 millió fontsterlinget meghaladó vagyont hagyott hátra,
amit főképpen az iraki olajból szerzett. Koncessziós szerződése alapján 5%
részesedés járt neki az Irakban kitermelt olajból, amit örökösei is kapnak.
Figyelembe véve, hogy Irak olajtermelése 1958-ban 35,8 millió tonna volt, a
Gulbenkian cég kb. 1,7 millió tonna olajat, illetve ennek ellenértékét kapta.
15 dollárral számolva tonnánként, ez 25,5 millió dollárt tett ki. Néhány évvel az
után, hogy Gulbenkian megkezdte olajkutató munkáját Mezopotámiában, 1901-ben Perzsiában megkötötték a Knox D’Arcy-féle koncessziót. D’Arcy, majd később az
Anglo-Persian Oil Company arra törekedett, hogy behatoljon Mezopotámiába oly
módon, hogy koncessziót szerez a török kormánytól olajkutatásra és kitermelésre
az Ottomán Birodalomnak ebben a nagy kiterjedésű részében. Németország, illetve
a Deutsche Bank megelőzte őket, és 1903-ban megkapták a híres koncessziót a
Berlin-Bagdad vasútvonal továbbépítésére. A koncesszió értelmében Németország
jogot kapott arra is, hogy a vasútvonal két oldalán 20-20 km-es sávban
természeti kincseket /főleg olajat/ kutasson és termeljen ki. Gulbenkian is
igyekezett olajkoncessziót szerezni Mezopotámiában. 1910-ben a londoni és párizsi
török nagykövetség gazdasági és pénzügyi tanácsosa volt. Az angolok úgy látták,
hogy a Berlin-Bagdad vasúti összeköttetés, valamint a mezopotámiai olaj német
kézre kerülése súlyosan veszélyezteti és sérti érdekeiket. Az Ottomán Birodalom
akkoriban nehéz pénzügyi helyzetben volt, amelyet a németek és angolok egyaránt
igyekeztek kihasználni. Az „ifjú törökök” forradalma után Anglia speciális
pénzügyi bizottságot küldött Törökországba Sir Ernest Cassel vezetésével, aki
1910-ben megalapította a Török Nemzeti Bankot. Cassel a Rajna menti Kölnben
született, VII. Edward király bizalmas barátja, és Winston Churchill hűséges
támogatója volt. A TNB valójában angol bank volt Törökországban, minthogy egész
tőkéjét angol pénzcsoportok adták össze. A bank elnökévé magát Casselt nevezték
ki, Gulbenkiant pedig az egyik igazgatónak. Az angol pénzcsoportok számára így
lehetővé vált, hogy még jobban behatoljanak Törökország gazdasági életébe, és
hogy olajkoncessziókat kapjanak a mosuli és bagdadi vilajetben (körzetben). Ilyen
koncessziót kaptak 1911 elején az újonnan alapított vegyes társaságban, az
African and Earstern Concession Limiteden keresztül. Ennek a társaságnak 80.000
fontsterling volt az alaptőkéje, mely a következőképpen oszlott meg: <o:p></o:p></span></div>
</div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; margin-left: 38.55pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 262.5pt;" valign="top" width="350"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Tulajdonos<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Részvények száma<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 262.5pt;" valign="top" width="350"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Deutsche Bank <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">20.000 részvény<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 262.5pt;" valign="top" width="350"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Török Nemzeti Bank<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">32.000 részvény<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 262.5pt;" valign="top" width="350"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Sir Ernest Cassel<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">28.000 részvény<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 262.5pt;" valign="top" width="350"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Calouste Sarkis Gulbenkian<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">20.000 részvény<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Deutsche Bank, az Anatóliai
Vasúttársaság és a Konyától délre folytatólag Bagdadig építendő vasút német
tulajdonosai a régi bányászati koncesszióval kapcsolatos jogaik átadásának
fejében befizetés nélkül megkapták a részvények 25%-át. Ezen kívül a Török
Nemzeti Bank kapta azok 35%-át, Gulbenkian 15%-át, az Anglo-Saxon Oil Co.,
amely a </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Royal Dutch Shell leányvállalata volt, 25%-át. Ilyen módon az angol
tőke vált uralkodóvá a társaságban, ellenőrizte a részvények 75%-át. 1912-re
Gulbenkian megszerezte a Turkisch Petroleum Company számára a Bagdad-vasút
mentén az olaj-és érckutatási jogokat, és most már a mosuli és kirkuki
koncesszió megkaparintására törekedett. Anglia kormánya eközben Churchillel az
élen, az Anglo-Persian Oil Company védelme érdekében igyekezett kiszorítani a
TPC-ből a Török Nemzeti Bankot, a Royal Dutch Shellt, és Gulbenkiant, hogy az
APOC a Deutsche Bankkal összefogva megszerezhesse a mosuli és kirkuki
koncessziót. Gulbenkian ekkor ravasz húzáshoz folyamodott: 20.000
részvényét, az egész részvénypakett 10%-át átengedte a Royal Dutch Shellnek
egyrészt azért, hogy a Shell a Deutsche Bankkal egyenlő partnerként
tárgyalhasson, másrészt számításból. Gulbenkian csak 5%-os részesedést tartott
meg a Turkisch Petroleum Companyban. (Az African and Eastern Concession Limited
1912-ben ezt a nevet vette fel.) A ravasz örmény üzletembert ettől kezdve
nevezték „Mr, Five Percent”-nek, vagyis Öt Százalék Úrnak. Számítása bevált és
egyszer állítólag azt mondta, hogy „Jobb egy kis szelet a nagy tortából, mint
egy nagy szelet a kis tortából.” Miután 1913-ban újra felosztották a
részvényeket, Gulbenkiannak a megmaradt 5% is hatalmas nyereséget hozott, de sok
kellemetlenségbe és bírósági eljárásba is bonyolódott, hogy legalább ezt
megőrizhesse, társainak és a koncesszióban később érdekeltté lett amerikaiaknak
a támadásaival szemben. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az első világháború/olajháború kitörésének
idején a Turkish Petroleum Company koncessziója még nem alakult ki véglegesen,
de hivatalos ígérete volt a török kormánytól, hogy olajtermelő területeket kap
Mosul és Bagdad környékén. A Török Nemzeti Bank 32.000 részvényét, valamint
28.000 saját részvényét Sir Ernest Cassel, a bank igazgatója átjátszotta a
vegytiszta brit tulajdonú Angol-Perzsa olajvállalatnak. A TPC ezáltal több mint
75%-ban angol vállalattá lett. Szaid Halim pasa, a török nagyvezír 1914. június
28.-án, a szarajevói merénylet napján, hivatalosan megadta a TPC-nek a
mezopotámiai koncessziókat. </span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború után újra fölmerült az
olajkoncesszió kérdése, de már egészen más körülmények között. Németország és
Törökország vesztesként került ki a háborúból, melynek következtében
Törökország elveszítette déli tartományait. Anglia uralkodó pozícióba került Mezopotámiában,
amelynek megszállását már rögtön a háború elején elkezdte. Amikor 1918-ban az
angol hadsereg elfoglalta Bagdadot és Mosult, azonnal elkezdték az olajkutak
fúrását és folytatták a vasútépítést. Franciaország a Sykes-Picot titkos
egyezményre hivatkozva tiltakozott ugyan emiatt, de Lloyd George brit
miniszterelnök londoni lakásán baráti megbeszélésen fogadta francia kollégáját,
Clemenceaut, s elsimította a viszályt. – Uraim, önöké egész Szíria és
Libanon-mondta -, érjék be ennyivel... A TPC tehát egyedül az angoloké lett. A
Deutsche Bank 25%-át kisajátította az angol kormány, Deterding, a Royal Dutch
Shell fő részvényese pedig 1915-ben fölvette az angol állampolgárságot, ezáltal
a Shell 22,5%-a is angollá lett, s Gulbenkian is Őfelsége alattvalójaként
tengette tovább 5%-os életét. Anglia olyan elégedett volt, mint a macska, aki
fölfalta a kanárit. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A mosuli
vilajetért folyó vitát Irak javára döntötték el, az angol politika trükkjeinek
köszönhetően pedig Genfben a Népszövetség Irakot angol protektorátus alá
helyezte. Az angol protektorátus alatt működő újszülött iraki kormány
hivatalosan elismerte a Turkish Petroleum Company koncessziós jogait.
Gulbenkian közvetítésével az angolok a társaság részvényeinek 25%-át átengedték
Franciaországnak, azt a 25%-ot, amely a Deutsche Banké volt. A francia kormány
azzal indokolta követelését, hogy a háborúban Franciaország hozta a legtöbb
áldozatot /ami igaz is/, ezért őt illeti a németek részesedése. Anglia számított
arra, hogy az amerikai tőke követelni fogja a felosztásban való részvételét,
így Franciaország szövetségét keresve ezért is egyezett bele, hogy az iraki
koncesszió egy részét a franciák kapják meg. Az amerikai olajtársaságok, élükön
a Standard Oil of New Jerseyvel, kitartóan küzdöttek, hogy behatoljanak
az angol tőkének ebbe a közép-keleti erődítményébe. Kormányukon keresztül
tiltakoztak az ellen, hogy kizárták őket a közép-keleti hadizsákmány
felosztásából és ragaszkodtak ahhoz, hogy megkapják az iraki olajkoncesszió
őket megillető részét. A Turkisch Petroleum Company (TPC) nevű konzorcium a
volt Oszmán Birodalom területén található olajlelőhelyek felkutatására és
kitermelésére jött létre, csakhogy újabb nézeteltérés kerekedett egy alapvető kérdésről: hol is húzódtak tulajdonképpen a volt Oszmán Birodalom határai? </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Olajat
eladdig csak az Irakhoz csatolt Ottomán területeken találtak, ott is csak
jelentéktelen mennyiségben. A valóban gazdag olajmezők feltárása 1927. április
5.-én kezdődött el Palkhana térségében, majd októberben folytatódott Kirkuktól
északra, Baba Gurgur környékén, ahol hihetetlenül gazdag olajforrást sikerült
találni. Az angol kormány közben több megállapodást kötött az Arab-félszigeten
olyan sejkségekkel, akik nem ismerték el a török fennhatóságot. Az amerikai
olajroham még a lehetőségek mérlegelésének keretei között maradt, de az
olajtársaságok kormányukon keresztül éreztették elégedetlenségüket San Remo
miatt, ahová meg sem hívták őket. Az események tehát felgyorsultak és
szükségessé vált a területi kérdés mielőbbi rendezése. Hosszas tárgyalások után
kompromisszumos megoldás született. 1928 júliusában a belgiumi Ostende-ben a
Turkisch Petroleum Company társtulajdonosai olyan határozatot hoztak, hogy az
egykori Ottomán Birodalom területén (de csak itt!) kizárólag a többi fél
hozzájárulásával és részvételével folytatnak kőolaj kitermelést. Hogy a már-már
kudarcba fulladó megállapodást megmentse, Gulbenkian „behozatott egy térképet,
aztán piros ceruzával vonalat húzott a központi részek köré. Itt születtem, itt
éltem, itt dolgoztam - mondta. – Ismerheti-e valaki jobban nálam?!” (Ralp Hewins:
Mr. Five Per Cent. London 1957) </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A delegátusok
közelebbről megvizsgálták a térképet. Az angolok elégedettek voltak, mert
Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia, és az Arab-öböl kis sejkségei, mind a vonalon
belül voltak. Elégedettek voltak az amerikaiak is, mert Kuvait, amit kutatások
céljából kiszemeltek maguknak, a vonalon kívül volt. Az ily módon felosztott
terület fölött megállapodtak, ez volt a híres-hírhedt Vörös Vonal Egyezmény. Ez
a Gulbenkian által vörös ceruzával húzott vonal, amely áttörést hozott az
Oszmán Birodalomtól zsákmányolt olajlelőhelyek felosztása terén, s ez határozta
meg a következő húsz évben az Arab-félsziget kőolaj termelésének fő csapását.
Az araboknak, akiknek sorsa is bennfoglaltatott a Vörös Vonal Egyezményben - a
Sykes-Picot egyezményhez hasonlóan -minderről fogalmuk sem volt. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az angol és amerikai
olajmonopóliumok közötti ellentétek 1928-ig álltak fenn, amikor az angol
vállalatok arra kényszerültek, hogy a Turkish Petroleum Companyban lévő
részvényeik egy részét átadják az amerikai olajtársaságoknak. A megegyezés
eredményeképpen a Turkish Petroleum Company átszervezésével 1929 júniusában a
cég Iraq Petroleum Companyra változtatta a nevét így, a legnagyobb
olajtársaságokat tömörítő virtuális monopólium jött létre. Részvényei a négy
nemzetközi olajtársaság és Gulbenkian között kerültek felosztásra. A Gulf
Corporation of Pennsylvania, az IPC amerikai csoportjának tagja máris
érdeklődni kezdett Kuvait és Bahrein iránt, noha ezeken a helyeken még nem
találtak olajat. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az iraki
olajkutatásra és kitermelésre alapított vegyes társaság, a Turkisch Petroleum
Company ténylegesen a legnagyobb nemzetközi olajmonopóliumok kartellszervezete volt
a Közép-Keleten. Közvetlen elődje volt az 1928-ban létrejött Nemzetközi
Olajkartellnek. Az IPC társaság 1929-ben történt létrehozásának egyik fontos
feltétele a Vörös Vonallal kapcsolatos pont volt. Ebben arra vállaltak
kötelezettséget az Iraq Petroleum Company csoportjai, hogy sem közvetlenül, sem
közvetve, leányvállalataikon keresztül nem törekszenek önálló olajkoncessziók
szerzésére olyan országokban, amelyek a Közép-Kelet térképén Vörös Vonallal
vannak körülzárva. A Vörös Vonalon belül esik Törökország európai és kisázsiai
része, Irak, Szíria, Izrael, Transzjordánia, Szaúd-Arábia, Bahrein-szigetek,
Jemen, Adan, Maszkat, és Oman. Nem esett ide Kuvait és egy kis terület Irak
keleti határán, mely a British Petroleum koncessziója volt. Az egyezmény
értelmében az Iraq Petroleum Company tagjai a Vörös Vonal keretén belül csak a
társaságon belül kaphatnak olajkoncessziókat. Ilyen módon minden egyes új
koncesszió a társaság összes részvényesének részvénypakettjeik arányában közös
tulajdonává vált. Az Iraq Petroleum később egész sor olajkoncessziót kapott a
felsorolt országokban. A társaság tevékenysége arra irányult, hogy a lehető
legnagyobb területre terjeszthesse ki koncesszióit és ne engedje meg, hogy a
Vörös Vonal környékén idegen vállalatok koncesszióhoz jussanak. Így 1944 végéig
1,2 millió km2 területen sikerült koncessziókat szereznie a megjelölt
körzetben. Törekedett arra is, hogy koncessziókat szerezzen Törökországban,
Szaúd-Arábiában, és Kuvait semleges zónájában, ez azonban nem járt sikerrel.
Bár az Iraq Petroleum Company minden erejével igyekezett megakadályozni, hogy bármely
riválisa behatoljon a Vörös Vonal környékére, egy angol-olasz-német tőkével
működő vegyes vállalatnak mégis sikerült 1932 áprilisában 75 évre szóló
koncessziót szereznie az iraki kormánytól a Tigris folyótól nyugatra fekvő
egész területre. Az outsider társaság megjelenése az érdekszférában, erős
nyugtalanságot keltett az Iraq Petroleum részvényeseiben, akik nagy összegeket
fizettek az outsider társaság részvényeinek felvásárlására. Az Iraq Petroleum
Company egész sor leányvállalatot alapított koncessziók szerzésére és
hasznosítására, és így holding társasággá alakult, bár egyidejűleg operatív
társaság is volt, mely birtokolta a Tigris folyótól keletre eső alapvető iraki
koncessziót, ahol a leggazdagabb olajmezők találhatók. Ez Kirkuk és vidéke. Az
Iraq Petroleum Company hat leányvállalattal működött Irak területén, melyek
közül kettő szállítással foglalkozott, kettő pedig operatív tevékenységet
végzett: A Mosul Pertoleum Company, amely a Tigristől Nyugatra fekvő
koncessziós terület birtokosa volt, valamint a Basra Oil Companys, amelynek
Dél-Irakban voltak koncessziói. Így az Iraq Petroleum Company,
leányvállalataival együtt Irak egész területén több mint 435 km2 területen
jutott koncesszióhoz. Irak határain kívül az Irak Petroleum Company
leányvállalata, a Petroleum Concession Limited dolgozott, mely a maga részéről
szintén holding vállalatként tíz társaságot ellenőrzött a Vörös Vonal
körzetének többi országában. Bár az Iraq Petroleum Company elődjének olajkoncessziója
már 1925-ben érvénybe lépett Irakban, az angol tőke, amelynek ellenőrző
pakettje a társaság kezében volt, ebben az országban nem igyekezett
különösebben a kitermelés fejlesztésével, sőt igyekezett a területet az olajkutatás
szempontjából érdektelennek feltüntetni. Az angol olajcsoportok-a Shell és az
APOC-olaj szükségletét egyelőre főleg Perzsiából fedezték, ahol feldolgozó
üzemeik is voltak, és a rendkívül előnyös D’Arcy-féle koncessziónak
köszönhetően igen olcsón termeltek. Voltak még ezeken kívül dél-amerikai és
távol-keleti koncesszióik is, mindezek tetejébe túltermelés mutatkozott a
világpiacon, amit az iraki olajtermelés fejlesztése csak fokozott volna.
Ráadásul még olajvezetéket is kellett volna lefektetni a Tigris folyótól
keletre. Az angol tőke érthető módon nem vállalkozott erre a jelentős
befektetésre olyan olajnak a kitermeléséért és szállításáért, amelyre még nem
is volt szüksége. Az egymással szemben álló amerikai és európai olajcsoportok
az első világháború/olajháború után átmenetileg felfüggesztették a Közép-Kelet
olajkincseinek újrafelosztásáért 1914-ben indult első elkeseredett
összecsapást, és 1928-ban tűzszünetet kötöttek. A skóciai Achnacarry-kastélyban
ban megalakították a Nemzetközi Olajkartellt. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Iraq
Petroleum koncessziójának nagyléptékű hasznosítását csak 1934-ben kezdték meg,
amikor befejeződött a Földközi-tengerig érő olajvezeték építése. Az Iraq
Petroleum Company most már az olajvezetékek egész hálózatával rendelkezett,
melyek a legfontosabb olajtermelő körzetből, Kirkukból a Földközi-tengerig
vezettek. Az első olajvezeték építését 1934-ben fejezték be, szállító képessége
évi 4 millió tonna volt. Kirkuktól Haditháig egy vezeték halad, amely ott kettéágazott
úgy, hogy a déli ág 1000 km után Haifa kikötőjében végződött. Az izraeli
konfliktus után ez az ág 1948-ban beszüntette működését. Az északi ág
Libanonban, Tripoli kikötője mellett végződik. Hossza 852 km. A második
olajvezeték, amely az első déli ágának nyomvonalával párhuzamosan halad,
építését 1946-ban kezdték meg, de miután elértek vele az izraeli határig,
építését a bizonytalan politikai helyzet miatt abbahagyták. A harmadik vezeték
az északi ággal párhuzamosan épült, 1950-ben kezdték el. A negyedik, 895 km
hosszú, 80 cm átmérőjű vezetéket-mely a legnagyobb, Kirkuktól vezet Banjasz
szíriai kikötőig, és 1952-ben helyezték üzembe. Szállító kapacitása évi 12
millió tonna. A dél-iraki olajvidékről Zubairból Basra kikötőjéig két
párhuzamos olajvezeték épült 110 km hosszúságban. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A második
világháború elején jelentősen csökkent az iraki olajtermelés a szállítási
nehézségek miatt, mert a Földközi-tengert a német és olasz tengeri és légierők
blokád alatt tartották. Az olajkitermelés 1950-től ugrásszerűen megnőtt, a
maximumot, 41,7 millió tonnával 1959-ben érték el Irakban. 1957-ben a termelés azért esett vissza, mert Anglia és Franciaország egyiptomi katonai
intervenciója idején a szíriai hazafiak megrongálták az olajvezetékeket. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az amerikai
csoporton belül az Iraq Petroleum Company részvényeit 1928, a Nemzetközi
Olajkartell létrejötte után továbbadták, így ma, a XXI. század elején az egész
amerikai rész a Rockefeller pénzcsoport birtokában van. A londoni székhelyű
Iraq Petroleum Company tőkéje 1962-ben 83,5 millió fontsterling volt, amely a
következő csoportok birtokában az alábbiak szerint oszlott meg: <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Olajvállalat <o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Részesedés %-ban<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Standard Oil of New
Jersey, a Socony Mobil Oil
Companyval együtt<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">23,75<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">British Petroleum Company<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">23,75<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Compagnie Francaise des Petroles<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">23,75<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Royal Dutch Shell csoport<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">23,75<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Participation and Exploration
Corporation (Gulbenkian)<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">5<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Összesen:<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">100%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az említett
olajmonopóliumokon kívül voltak és vannak más olajtársaságok Amerikában és
Európában is, melyek közül egyesek nagyobbak, mások kisebbek, de van a két
világrészen egy-két olyan olajcsoport, amelyek kezében összpontosul a vezetés,
amelyek a leghatalmasabbak, és amelyek uralkodnak a többi fölött. Az Egyesült
Államokban és a világon leghatalmasabb volt évtizedeken át a Rockefeller pénzcsoport kezében
lévő ExxonMobil olajmonopólium, mely a Standard Oil of New Jersey leszármazottja. Európában
pedig a Royal Dutch Shell csoport volt a világ második legnagyobb olaj-és iparvállalata, harmadik pedig a kizárólagosan angol olajtársaság, az Anglo-Persian reinkarnáció, a British Petroleum Company. A XXI. század elején ezek voltak a leghatalmasabb tőkecsoportosulások az olajbirodalomban, 2007-től viszont az ExxonMobil helyét átvette a Petrochina állami olaj és gázipari vállalat. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">AMERIKAI TÉRNYERÉS A VÖRÖS VONAL
ROMJAIN<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1928-ban
Belgiumban aláírt Vörös Vonal egyezmény változatlanul megkötötte az Iraq
Petroleum Companyban részesedő amerikai olajvállalatok mozgásszabadságát,
minthogy a Perzsa-félsziget nagy részén csak az angol és francia
társtulajdonosokkal valamint Gulbenkiannal együtt szerezhettek koncessziót és
kezdhettek olajkutatásokba. Ahhoz, hogy az amerikai olajtársaságok
fölépíthessék azokat az erődítményeiket, amelyeknek alapjait már a két világháború
között lerakták a Közép-Keleten, és kiszélesíthessék az Arab-félszigetre vezető
utat, a Vörös Vonal Egyezményt el kellett temetniük. Az amerikai kormány, amely
Rockefeller olajimpériumának kiépítése óta mindig is az olajmonopóliumok
kedvében járt, minden rendelkezésre álló eszközzel e konszernek segítségére
sietett. Amíg minden simán ment, addig csak a kulisszák mögötti praktikákkal,
diplomáciai eszközökkel, de ha a szükség úgy hozta, nem riadt vissza a katonai
fenyegetéstől sem. S az arab olajért folytatott küzdelem nem hagyott alább még
a második világháború vérzivataros éveiben sem. Amikor a háború kellős közepén
Anglia megpróbálta visszaszerezni Szaúd-Arábiában elvesztett befolyását,
Roosevelt elnök nem habozott kijelenteni, hogy „Szaúd-Arábia védelme
létfontosságú az Egyesült Államok számára.” </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A liberális, moralista
Roosevelt semmilyen akadályát nem látta annak, hogy a gigantikus olajkincs
megszerzése érdekében együttműködjön a középkori módszerekkel uralkodó despotával,
Ibn Szaúddal. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">De nem csak a Standard Oil of New Jersey és a Socony Vacuum Oil Society, az Iraq Petroleum amerikai részvényesei akartak megszabadulni a
terjeszkedésüket akadályozó vörös vonaltól, hanem a Szaúd-Arábiában dolgozó
Standard Oil of California (SOCAL) és Texas Company (TEXACO) társulásából
alakult CALTEX is. E két amerikai vállalat azért kívánt osztozkodni a
szaúd-arábiai olajkincsen, mert a második világháború utolsó szakaszában részt
vettek a hatalmas ütemben folyt feltárási munkákban, a kitermelés
felfuttatásához szükséges termelőberendezések megvásárlásában, továbbá az Ibn
Szaúd királynak átutalt royalty állandó emelkedése, továbbá a Földközi-tengeren
át építendő csővezeték beruházási költsége túlságosan is nagy teher volt a
CALTEX-nek. A két amerikai olajvállalat 1940-ben 1,5 millió dollárt, 1946-ban
13,3 millió, és 1948-ban már 31,5 millió dollárt fizetett be Szaúd-Arábia
kincstárába. E gazdasági megfontolások mellett azonban szerepet kaptak a
politikai tényezők is. A háború nyugat-európai győztesei olyan nehéz gazdasági helyzetbe
kerültek, hogy a tőkés világgazdasági életben az amerikai vezető szerep
elérhető közelségbe került. A Szovjetunió elzárkózott, a világpiacon csak speciális
esetekben jelent meg, akkor is inkább vásárlóként. Az amerikai olajmonopóliumok
felmérték, hogy elszalaszthatják a kínálkozó lehetőséget, ha erőik továbbra is
megoszlanak és nem egységesen lépnek fel az angol és francia vadászterületek
meghódítására. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
Arab-félsziget térségében 1944 óta gőzerővel termelő ARAMCO térnyerésének
feltartóztatására Angliának és Franciaországnak nem volt már elég ereje, de
abban még bíztak, hogy a gyarmati tapasztalatokkal nem rendelkező jenkik nem
tudnak majd megbirkózni a feladattal, főleg az arab nacionalizmussal. Az
amerikaiak azonban tanultak Mexikóból, ahol a forradalmárokat, a nemzeti
felszabadító mozgalmak vezetőit próbálták megnyerni az olajtársaságok
védelmezésére, de ez nem jött össze, és mindent elveszítettek. Az arab
területek kiszipolyozására az amerikai stratégák új politikát ötlöttek ki,
amely így szólt: „Nem avatkozunk be az ország belső ügyeibe.” Az újonnan
zászlóra tűzött be nem avatkozás politikája alatt azt kell érteni, hogy az
ország hagyományos /értsd: elmaradott/ társadalmi és gazdasági berendezkedését
meg kell őrizni az ARAMCO számára. Mindent elkövettek azért, hogy az angolok
által felosztott területen mesterségesen létrehozott kis országokat és
sejkségeket megőrizzék a vallási fanatizmus táplálta elmaradottságban,
megvédjék a polgári liberalizmusnak még a szelétől is, amelyet maguknak
tartottak fönn. Az ARAMCO olyan szakértői szervezetet tartott fönn ennek érdekében,
amelyet egy kisebb ország államapparátusa is megirigyelhetett volna. Az arab
országok történelmének kutatásával, hagyományainak megőrzésével történészek és
szociológusok foglalkoztak. Tizennégy alosztály foglalkozott az egészségüggyel,
az oktatásüggyel, a rendőrséggel, a technikai „segítséggel”. Ez utóbbi
alosztály persze nem az adott ország mezőgazdasági vagy ipari fejlesztésével
kapcsolatos ügyeket intézte, hanem a királyi palota klímaberendezéseinek, az
udvartartás óriási, amerikai gyártmányú gépkocsijainak karbantartása, ezek
méregdrága alkatrészeinek beszerzése volt a feladata. Ezek az osztályok és
alosztályok gondoskodtak arról, hogy a királyi fogadásokra szánt ételeket
valamely európai nagyvárosból külön e célra rendszeresített repülőgépek szállítsák
a királyi udvarba. De az ARAMCO szakértő munkatársai szerezték be az európai
hölgyeket is, akik egy-egy este jutalmául milliókat érő ékszerekkel vagy
csekkekkel távoztak az országból, miközben százezrek és milliók tengetik
életüket nyomorúságos vályogviskókban, és haltak meg anélkül, hogy valaha
megtanulhattak volna írni-olvasni. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy Ibn
Szaúd palotájába, illetve a palota ebédlőjébe bárki bemehetett és helyet
foglalhatott a mindenkor ötven főre terített asztalnál. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: right;">
<div style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img height="496" src="https://encrypted-tbn3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSKw8x__JL1wNNlYW-eVhTlbhAuISLRTtX8YG7x-C6TkkASC9eK" width="640" /> <span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
</div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Vörös Vonal Egyezmény megsemmisítésére irányuló első próbálkozás egy jogi
manőveren alapult. Az ARAMCO jogászai kisütötték, hogy mivel Franciaország
1940-ben történt náci megszállása után az ellenséges javak kezelésével
megbízott angol hatóság elkobozta az IPC francia tagjának, a Francaise
Compagnie des Petroles részvényeit, és vele együtt az akkor Párizsban élő
Gulbenkian 5% részesedését is, az amerikai jogászok szerint a Vörös Vonal
Egyezményben foglalt megkötések ezáltal hatályukat vesztették. Annak ellenére,
hogy Gulbenkiannak iráni útlevele is volt, és a semleges Portugáliában
telepedett le, minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult az angol hatóságok
döntésének megváltoztatására. A State Department is arra az álláspontra
helyezkedett, hogy „az amerikai kormány nem támogatna olyan új egyezményt,
amely a régi megkötéseken alapul.” </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Eleinte
úgy tűnt, hogy nem lesz túl nehéz egyezségre jutni. A Royal Dutch Shell és az
Anglo-Iranian ugyanis nyilvánosan állást foglalt amellett, hogy a háború kiradírozta
a Gulbenkian ceruzája által meghúzott Vörös Vonalat. A Szaúd-Arábiába behatolni
készülő két amerikai cég persze nem kevés áldozatot hozott azért, hogy angol
partnerei is erre a számukra kedvező álláspontra jussanak. A Standard Oil of
New Jersey vállalta, hogy 1952-től húsz éven át napi 110.000 hordó /15.300
tonna/ nyersolajat vesz át az Anglo-Persiantól. Másrészt, mivel Angliában nagy
volt akkoriban az olajhiány-jegyre adták a benzint-segítő szándékukat mutatva
abba is belementek, hogy benzint szállítanak a szigetországnak, mégpedig dollár
helyett-ami ugyancsak hiánycikk volt Londonban-angol fontért, sőt még azt is
vállalták, hogy az így kapott pénzért angol árut vásárolnak. Mivel a Socony
Vacuum hasonló megállapodást kötött a Royal Dutch Shell-lel, az angol kormány
hozzájárulását is sikerült megszerezni. Azonban hátra volt még a neheze: alkut
kötni a francia CFP vállalattal és a jogait foggal-körömmel védelmező
Gulbenkian családdal. Első lépésként az amerikaiak közölték, hogy a Vörös Vonal
Egyezmény a trösztellenes törvénybe ütközik, ezért az igazságügyi-minisztérium
nem fogadja el. A visszavágás kivédhetetlen volt: Gulbenkian emlékeztetett
arra, hogy mindenféle vitát az angol törvényeknek megfelelően rendeznek. Nem
vette tudomásul azt az érvet sem, hogy a részvények háború alatti elkobzása
hatályon kívül helyezné a Vörös Vonal Egyezményt. A tárgyalások holtpontra
jutása után 1947 februárjában a Compagnie Francaise des Petroles és Gulbenkian
ellentámadásba lendültek, közölték, hogy bírói úton kívánják érvényesíteni
jogaikat. Az amerikai nagyvállalatok mindenképpen szerették volna elkerülni az
eljárást, amit az egyik társaság igazgatója így indokolt meg: „Ha bírói úton
megvizsgálják jogainkat úgy, amint mi értelmezzük őket, akkor ez magában
foglalja az 1928-as /Vörös Vonal Egyezmény/ leleplezését, és a leleplezések
olyan sorozatához vezethet, amit üzleti érdekből el kell kerülni.” Mivel a vita
elhúzódása miatt egyre csak késett az amerikai olajmonopóliumok egyesülése
Szaúd-Arábiában, a CALTEX mind kellemetlenebb anyagi helyzetbe jutott. Az
átmenetinek tartott időszakot úgy vészelték át, hogy a Jersey a részvénypakett
megvásárlása fejében kifizetendő 102 millió dollárt formálisan hitelként
bocsátotta a CALTEX rendelkezésére, és az olajvezeték építésére is formálisan
hitelként folyósította a tervezett tulajdonhányadnak megfelelő 125 millió
dollárt. Az amerikaiak persze nem adták fel a harcot, és a párviadal azzal
folytatódott, hogy elterjesztettek egy álhírt, miszerint az IPC beszünteti a
termelést. Márpedig Franciaország csak ettől a társaságtól vásárolhatott
olajat, és egy angol-amerikai blokád katasztrófális helyzetbe sodorta volna az
országot. A manőver célja nyilvánvalóan az volt, hogy megtörjék a franciák
ellenállását oly módon, hogy megosztják a tábort és leválasztják a támogatókat
Gulbenkian oldaláról. Az amerikaiak az angolok egyetértésével másképpen is
igyekeztek nyomást gyakorolni a makacs párizsiakra. Mivel a vichyi kormány és a
hitleri Németország együttműködése miatt a francia részvények elkobzása
törvényesség szempontjából támadhatatlan volt, azt a mézesmadzagot húzták el a
franciák orra előtt, hogy az IPC részvényeinek vonatkozásában eltekintenek a
kisajátítás érvényesítésétől. A franciák sem a nyílt nyomásgyakorlásra, sem a
kompromisszum lehetőségére nem adták be a derekukat. Sok-sok külön tárgyalás és
négyévi alkudozás után a Gulbenkian keresete alapján Londonban kitűzött
tárgyalás előtti napon, 1948. november 14.-én hajnali két órakor, Gulbenkian
szállásán Lisszabonban, az Auiz hotelban aláírták a megállapodást, miszerint az
1928-ban Belgiumban megkötött Vörös Vonal Egyezményt 1950-től semmisnek
tekintik. Az öt érintett olajvállalat képviselője pontot tett a négyévi csatározás
végére, a CALTEX-ben foglalt két amerikai olajvállalat pedig átvette
belépőjegyét Szaúd-Arábiába. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Ugyanakkor
fenntartották az IPC eredeti felosztását, az iraki olajkutak bezárása helyett
pedig a termelés bővítését határozták el. Gulbenkian mint mindig, most is
megkapta a maga 5%-át. Garantálták számára az iraki és az újonnan feltárt
katari olajmezők profitjából való részesedést is, ahol már 1939-ben találtak
olajat, de a koncesszió egy 1935-ben megkötött szerződés alapján az IPC kezében
volt. A kutatást és a termelést a háború idejére felfüggesztették. Gulbenkian
5%án felül még bizonyos mennyiségű olajat is rendelkezésére bocsátottak,
amelyet szabadon eladhatott. Évi jövedelme ezáltal további 8 millió dollárral
növekedett. A lisszaboni szerződés eredményeként megalakult az Arabian American
Oil Company (ARAMCO). A szaúd-arábiai olajbirodalom kincsein így négy amerikai
olajvállalat, valamint az IPC-ben társult franciák és angolok osztoztak. A
Vörös Vonal kiradírozásával azonban az amerikai offenzíva nem ért véget. A
status quót ugyan fenntartották Kuvaitban, ahol 50%-os részesedésük volt, és
Bahrein szigetén, ahol 100% volt az amerikai részvétel. Viszont óriási
pozíciószerző harc indult a közép-keleti régió más pontjain. Az amerikai olajtársaságok
térnyerésében mindeddig csak az ún. nagyok vehettek részt. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Első
alkalommal Theodore Roosevelt hirdette meg a „nyitott kapu politikáját” 1899-ben,
a kereskedelmi kapcsolatok útjának szabaddá tételére, akkor a Kínába irányuló
olajexport politikai támogatására. Azóta az amerikai politikusok időnként előveszik
ezt a szóvirágot kereskedelmi és politikai törekvéseik elősegítésére. A gond
csak az, hogy az amerikai vállalatok besétálása után a kapu rend szerint
becsapódott. Így történt ez a közép-keleti olajkoncessziók megszerzésével
kapcsolatos küzdelem során is. Sok kritika érte emiatt a külügyminisztériumot,
részben ennek is szerepe volt abban, hogy a Vörös Vonal Egyezmény semmissé
nyilvánítása után a kapu becsapódása előtt az olajkartellen kívül álló
független amerikai olajvállalatok is beosonhattak a Közép-Keletre. Persze nem
akárhová, csak meghatározott területre. A Kuvait és Szaúd-Arábia közötti
semleges övezetre, amelyről a tisztázatlan jogi státusz miatt a nagyok lemondtak.
Ezt a 2000 km2 területű semleges zónát még 1922-ben alakították ki a két ország
között, hogy olyan ütköző zónát hozzanak létre, amelyen a nomádok és a
karavánok szabadon sátrat verhetnek. Hasonló semleges zónák voltak Kuvait és
Irak, valamint Szaúd-Arábia és Abu Dhabi között. Maradt tehát hely a magányos
farkasoknak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
kapu ismét becsapódott a nagyok után, de már besurrantak a betolakodók. Elsőként
a kuvaiti 50% kelt el. Az emír által kiírt árverést meg sem tartották, mert az
American Independent Oil Company (AMINOIL) olyan árat kínált, amit a többiek
nem tudtak túllicitálni és elijesztette a nagyokat. Egy évvel később Paul Getty
Los Angeles-i vállalata, a Pacific Western Oil Company azzal az utasítással
érkezett Dzsiddába, hogy bármilyen árat kér is Ibn Szaúd király, ki kell
fizetni az összeget. A semleges övezet koncessziós jogának 50%-áért 9,5 millió
dollárt fizetett Getty készpénzben, továbbá minimum 1 millió dollár royaltyt,
függetlenül attól, hogy találnak-e olajat, vagy sem, s ezen felül hordónként 55
cent részesedés illette a kincstárt, ha találnak. Getty elfogadta azt is, hogy
a király képviselője részt vesz az igazgató tanácsban és ingyenes oktatási
programot szervez. Ez a szerződés még az AMINOIL koncessziójánál is bőkezűbb
volt. A kuvaiti emír ugyanis csak 7,5 millió dollárt kapott, a royalty összegét
évi 625.000 dollárban határozták meg, az emír pedig hordónként 35 centet
kapott. Az AMINOIL viszont kötelezettséget vállalt, hogy 12,5% részesedést ad a
földgáz árbevételéből, 7,5 cent adót fizet a kincstárba minden tonna olaj után,
és a Semleges-övezetben kitermelt olaj feldolgozására építendő finomító
részvényeinek 15%-át is átadja. Ezen felül az emír személyes ajándékként egy
luxusjachtot kapott, de a szaúdiakra sem maradt hatás nélkül, hogy egy
viszonylag kis olajtársaság sokkal előnyösebb feltételeket kínált, mint a
nagyok, és még így is hatalmas profitot tud realizálni.
</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Getty 1932-ben elszalasztotta az első
lehetőséget, hogy gyökeret ereszt a Közép-Keleten. Lemondott egy iraki
koncesszióról és abbahagyta a kutatást, minthogy Kelet-Texas akkoriban néhány
centért adta az olajat, így teljesen értelmetlennek tűnt elmenni Szaúd-Arábiába.
Később ezt nagyon megbánta, mert a második világháború után rájött, hogy a
Közép-Keleté a jövő. 1948-ban kínálkozott a következő lehetőség az ARAMCO
monopóliumának megtörése által, amikor a Szaúd-Arábia és Kuvait közötti
semleges övezetre árverést hirdettek, de nem tartották meg. Kuvait részéről ezt
a koncessziót egy függetlenekből álló szindikátusnak, az AMINOIL-nak adták,
amelynek fő részvényese a Philips Petroleum volt, és Ralph K. Daviest, egy
olajdiplomatát bíztak meg a vezetéssel. Getty nem sokkal ezután kezdett
tárgyalásokat Ibn Szaúd királlyal. A nagyokkal ellentétben Gettyt nem kötötték
az egyezmények. Mind a hét nővér azt hitte, hogy semmit sem tudnának jobban
csinálni. Az óriásvállalatok iszonyúan kiterjedt bürokráciát építettek ki, és
aránytalanul sok eszközt használtak a földtekét behálózó hadműveleteikhez. Sok
megfigyelő szemében Getty vállalkozásai szélsőségesen kockázatosnak tűntek, de
a hazárdírozás még mindig az olajszakma lényege volt, és a legmodernebb tudományos
módszerek alkalmazásának korában is az maradt. Négy évig teljesen
eredménytelenül kutatott az AMINOIL-lal, de amikor mégis olajra bukkantak, évi
16 millió hordóval /2.225.000 tonna/ termeltek ki. 1934-ben, 41 évesen elég
erősnek érezte magát ahhoz, hogy megvásároljon egy közepes nagyságú független
vállalatot, a Tide Watert. Ezzel a lépésével magára haragította a nagyokat,
mert mint kiderült, a Standard Oil of New Jersey és második John D. Rockefeller
is a cég részvényese volt, s Walter C. Teagle, a Jersey igazgatója elkésett a Rockefellernek
szóló figyelmeztetéssel, hogy ne adjon el részvényeket az új fiúnak. Így Getty
máris ellenőrzése alatt tartott egy teljes termelési folyamatot átfogó
olajtársaságot, és ezt később jelentősen fölfejlesztette. De továbbra is
magányos maradt, onnan irányította a társaságot, ahol éppen volt. Önmagát nem
egy gazdag embernek, hanem a vállalat óriásokkal elkeseredett harcot vívó
szegény vállalat vezetőjének látta. „Tulajdonképpen sohasem éreztem magam
gazdagnak, mert az üzleti életnek ezen a területén csak középszerű legény
voltam a Jerseyhez, a Shellhez, a Gulfhoz, a Socalhoz képest. Kiskaliberű fickó
vagyok, akinek sohasem voltak nagyzási hóbortjai.”-Mondta egy interjú
alkalmával a New York Times tudósítójának. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Getty
tudta, hogy ha a nagyok rugalmasabbak lettek volna, akkor nem biztos, hogy
elbír velük. Észrevette azt is, hogy Szaúd király szívesebben lát egy kívülállót,
és megállapodtak. Erre a nagyok között kitört a pánik. Az arabok rájöttek, hogy
mostanáig nem kapták meg a legjobb feltételeket, és Gettyt barátságukba
fogadták. Ha egy szűk sikátorban egy arabbal akadt volna össze, nem kellett
volna elszaladnia, mert kezdettől fogva nagyon méltányos feltételeket
biztosított az araboknak. Getty megszilárdította hatalmát a kialakuló amerikai
olajbirodalom súlypontjában, és az arabokra nem maradt hatástalan, hogy egy kis
társaság, amely sokkal előnyösebb feltételeket ajánlott, mint a nagyok, még így
is hatalmas profitot tudott realizálni.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img alt="bsQ_022014_tidewater_002" src="https://queens.brownstoner.com/wp-content/uploads/2014/02/bsQ_022014_tidewater_002.jpg" /></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape alt="http://farm7.staticflickr.com/6223/6333641012_536ac0e382_z.jpg" id="Kép_x0020_1" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 303pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="6333641012_536ac0e382_z" src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin-left: -14.2pt; tab-stops: -14.2pt 489.05pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"> A Tide Water Oil Company központi
raktárépülete a 616-os dokkban Brooklinban, a Greenpoint
Avenue Bridge felvonóhidról nézve. Az 1887-ben
New Yorkban alakult vállalat egyike volt azon sok ezer amerikai cégnek
amelyeket a Standard Oil cégcsoport fölvásárolt. A Tide Water végül a betolakodó Jan Paul Getty
olajbirodalma lett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Getty
után aztán jöttek mások is, akik az olajszagból kiérezték a pénzszagot, és
ettől megittasodva semmibe vették a „Hét Nővér” mindaddig töretlen uralmát. Az
1950-es években az úgynevezett „Függetlenek” egy csoportja az Arab-félsziget
maradékainak kiaknázására indult. <o:p></o:p></span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
„Független” elnevezés megtévesztő, de az irodalomban ezt a szót használják
azokra az olajtársaságokra, amelyek nem tartoztak a „Hét nővér” családjába.
Ezek olyan olajtársaságok voltak, amelyek nem rendelkeztek a világot behálózó
kitermelő, szállító, feldolgozó, és értékesítési szervezettel. Egy amerikai
definíció szerint független az a társaság, amely nyersolajának több mint 70
százalékát mástól szerzi be. Ez logikailag teljesen ellentétes a „független”
szó jelentésével, és az ezzel a jelzővel illetett olajtársaságok jellemzője
valójában a függőség. Néhányan közülük olyan méretűvé és gazdaggá váltak, hogy
más iparágakban óriásoknak tűnnének, de az olajiparban is a nagyok közé
számítanak.</span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Dél-Arábia koncessziós területeinek felosztása
korábban már befejeződött ugyan, de a kutatás általában lassan haladt, mert az
IPC társtulajdonosai pillanatnyilag nem annyira az olaj kitermelésére, mint
inkább az előjogok megszerzésére törekedtek. Részben ez tette lehetővé a
betolakodó függetlenek térhódítását, részben pedig az, hogy a korábbi
szerződések területi hatálya nem terjedt ki a part menti vizekre. Omán területén
az IPC kutatásai sikertelenek maradtak, ezért 1950-ben felfüggesztették a
további munkálatokat. Szaid bin Taimur szultán, aki maga is vágyott a
szomszédaihoz hasonló olajon szerzett gazdagságra, s szentül hitte országában
is van olaj bőven, szokatlan gesztussal egy országába tévedt amerikai
archeológusnak ajándékozta a kutatási jogot. Wendell Philips azonnal szögre
akasztotta régészeti ambícióit, és 1953-ban New Yorkba repült, hogy partnereket
találjon. A Pan American légitársaság alelnöke, Sam Pryor megszimatolta a nagy
lehetőséget, és a fiatal archeológussal megalapította a Philpryor Companyt. A
társaság azután nemsokára tovább adta a koncessziós jogot a Cities Service nevű
részvénytársaságnak, amely a Dhofar tartomány területén kezdett feltárási
munkákba, bevonva a Richfield Oil Corporationt is. A fúrás még 1953-ban
elkezdődött, 1957-ben találtak először olajat, de a várakozásokkal ellentétben
csak nagyon keveset. Az ománi „Oilboom” csak 1965-ben következett be, amikor a
texasi John W. Mecom pénzével az anyagi problémák miatt akadozó kutatás újra
föllendült. A nagy olajtársaságok közül a tiszta vérvonalú angol British
Petroleum és a francia CFP vegyes házasságából született Abu Dhabi Marine Aereas
Ltd. nevű leányvállalat szerencsésnek bizonyult. Mivel a szárazföldi területek
már foglaltak voltak, Dubai és Abu Dhabi partmenti vízalatti területeire
szereztek koncessziót. Kutatásaikhoz Jacques-Yves Cousteau, a híres mélytengeri
kutató közreműködését is igénybe vették, és hamarosan eredménnyel jártak. 1954
végén 5500 láb /1800 m/ mélységben találtak rá az első olajmezőre, de az Abu
Dhabi gazdagságát megalapozó olajkincs fölfedezése még 1962-ig váratott magára.
A miniország szárazföldi területén 1967-ben koncessziót kapott az amerikai
Philips Petroleum Company, és a Pan Austin 1970-ben. A japán Mitsubishi Oil
Development és az ugyancsak japán tulajdonú Abu Dhabi Company 1968-ban
koncessziót kapott a part menti vizeken. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Jemen
területére az első ajánlattevők 1953-ban léphettek be. Először a német Deilmann
Bergbau cégnek sikerült áttörést elérnie. A koncessziós jog az imám 75%-os
részesedésével húsz évre szólt, de a Yemen Deilmann Petrolt már 1955-ben
kitessékelték az országból, és az imám az egyszer már eladott 40.000 km2
területre szóló koncessziót a Yemen Development Corporation néven alapított
texasi olajtársaságok tulajdonában álló cégnek adta át. A texasiak azonban
pénzügyi és technikai nehézségek miatt hamarosan elhagyták a terepet. Az imám,
aki láthatólag gyorsan beletanult az olajüzletbe, 1955-ben újra egy amerikai
olajtársaságot szerencséltetett az ománi olaj kitermelésének jogával, de az
American Overseas Investment Corporation 1962-ig, a forradalom kitöréséig
egyetlen lépést sem tett koncessziós jogának hasznosítására. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1947. június
5.-én George Marshall tábornok beszédet mondott a Harvard Egyetemen, amelyben
meghirdette az európai újjáépítés támogatását és az ehhez kapcsolódó 13
milliárd dolláros segélyprogramot. Gazdasági szempontból bármilyen sikeres volt
is a Marshall-terv, elfogadásának pillanata félreérthetetlenül ellenségekké
nyilvánította a Szovjetúniót és az Egyesült Államokat. A világháború utáni években
Amerika gazdasági élete a csúcsponton volt, a háború romjain felül emelkedve Európa
pedig kezdett föllendülni, és a mesés olajprofitok tulajdonosai ellen állandó
küzdelem folyt. Amikor az olcsó közép-keleti olaj megindult, és megszüntették a
háború idejére bevezetett ellenőrzést, az Egyesült Államokban hirtelen
felszökött a benzin ára. Kevés embernek jutott eszébe, hogy az olaj nem túl
drága, hanem túl olcsó, vagy, hogy a világ egy növekvő mértékben bizonytalanná
váló energiaforrásra épít. Kilátszott, hogy az olajtársaságok a kormány
közreműködésével emelkednek a meggazdagodás csúcsára, és az árkérdés ismét
tűzveszélyes politikai töltetet kapott. Ismét feltámadt a népharag a régi
mumus, az olajkartell ellen. Az olaj pedig véget nem érő áradatban ömlött, és
ez a praktikus energiahordozó és nyersanyag tovább formálta a nyugati életformát.
Az európaiak egyre inkább függésbe kerültek az olajtól, amellyel saját
határaikon belül nem rendelkeztek. A szovjet blokkban a KGST tagországokat
lojalitásuk biztosítása érdekében a Szovjetunió ellátta olcsó olajjal és földgázzal,
Nyugat-Európában pedig az Európai Szén és Acélközösség országai megbíztak három
bölcs embert-köztük Luis Armandt-t, hogy készítsenek jelentést az 1957-es
energiahelyzetről. A jelentésben komolyan figyelmeztettek arra, hogy Európa
mértéktelen függésbe került a közép-keleti olajtól, és a nukleáris energiának
az Euratom-on keresztüli fejlesztésére szólítottak fel. Az olajtársaságok
azonban energikus lobby-hadjáratot indítottak ez ellen, és Európa
kiszolgáltatottsága tovább fokozódott. Így utólag visszatekintve megdöbbentő,
hogy a kontinens nyugati része egy ilyen kockázatos forrásra alapozta egész
létét. Mindenesetre kevés hozzáértő ember figyelmeztetett a közép-keleti
olajtól való függőség veszélyeire. Ezen kevesek egyike volt E. F. Schumacher,
Anglia nemzeti szénbizottságának tanácsadója, aki 1961 áprilisában tartott
beszédében előre megjósolt egy olajválságot, ám az általános olajőrületben
senki sem figyelt rá. Az olaj sokkal olcsóbb volt, mint amibe az autósnak
került. A nyugati kormányok már régen megtanulták, hogy óriási adókat vethetnek
ki rá anélkül, hogy ez a fogyasztást észrevehetően befolyásolná, hiszen a
legtöbb európai országban az adó sokkal magasabb, mint magának a benzinnek az
önköltségi ára. A közép-keleti olajtermelő országok nagyon lassan fogták fel,
hogy bármennyi adót vetnek is ki az olajra, a fogyasztó országok még többet
hajtanak be polgáraikon. Az Egyesült Államokban mindig is olcsóbb volt a
benzin, az adók is sokkal alacsonyabbak voltak, és az olaj az életforma még
látványosabb átalakulását idézte elő. <o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Közép-Keleten
nem egy ország uralkodóházának évi költségvetését az amerikai kormány
biztosította az államkasszából, vagyis az adófizető állampolgárok pénzéből. A
hadsereg gondoskodott az ilyen országok, mint például Szaúd-Arábia külső
biztonságáról, a CIA ügynökök légiója pedig a belső rendről, sőt arról is, hogy
a szomszédos országokban sem üthesse föl fejét semmiféle ideológiai diverzió. Az
ARAMCO vezetői 1950 novemberében látogatást tettek az amerikai
külügyminisztériumban. A miniszterhelyettes, George McGhee texasi olajember és
a geológus Everett De Goyer veje fogadta őket barátságos meghallgatáson.
McGheenek az volt a véleménye, hogy eleget kell tenni a szaúdiak egyre
szertelenebb anyagi igényeinek. A külügyminisztérium ugyanis nagyon félt a
kísértetektől, de legalábbis egy kísértettől, amely a hidegháború gyanakvó
légkörében rémálmaiban gyakran megjelent: „Kísértet járja be Európát, a
kommunizmus kísértete”, amit ugyan száz évvel korábban írtak le, de mint
tudjuk, a kísértetek kortalanok. Félő volt, hogy a Közép-Keleten is megjelenik
és táptalajra talál a kommunizmus rettegett szelleme, így a kommunista veszély
elhárítása végett Szaúd-Arábia minden anyagi természetű kívánsága teljesült. A
külügyminisztérium és az ARAMCO egyszerű és elegáns megoldást találtak. A
királynak járó további fizetési kötelezettségeket ezentúl úgy kezelték, mint
külföldi jövedelemadót, tehát a kétszeres adóztatás tilalmára vonatkozó
jogszabályok alapján nem lehetett ismét megadóztatni az Egyesült Államokban. A
királynak járó részt tehát egyszerűen levonták a társaság adószámlájából. A
külügyminisztériumban néhányan aggódtak amiatt, hogy valójában mennyibe fog
kerülni az amerikai adófizetőknek az ARAMCO Szaúd-Arábiában elfoglalt
pozíciójának támogatása. Az „arany varázspálca”-ahogy a trükköt később
nevezték, 50 millió dollárt varázsolt ki az Egyesült Államok kincstárából, és
ezzel az összeggel Szaúd királyt támogatta. A szaúdi olajtermelés növekedésével
az adóbevétel vesztesége még látványosabb összegekre emelkedett. Valójában
adócsalás történt, de ez megfelelt úgy a külügyminisztériumnak, mint az
ARAMCO-nak, és a királynak. Ezen a módon támogatást nyújthattak egy
stratégiailag kiemelkedően fontos országnak anélkül, hogy be kellett volna
számolniuk a kongresszusnak. A nagyszabású adócsalás ügyében lefolytatott
kongresszusi vizsgálat eredményét csak hat évvel később hozták nyilvánosságra,
mert az rendkívül kellemetlen lett volna a fiatal Izrael állam létért
folytatott küzdelmének idején. Az ARAMCO-val való versenyképesség megőrzése
érdekében a többi olajtársaság is ugyanerre az adótrükkre kényszerült Amerikán
kívül és belül egyaránt. Ez a technikai manőver óriási politikai
következményekkel járt, és megváltoztatta a nagy olajtársaságok közötti
erőviszonyok ingatag helyzetét. Hatalmas ösztönző erőt jelentett arra, hogy az
adóterhek minimalizálása érdekében inkább külföldön fektessék be a tőkét, nem
pedig Amerikában. 1973-ban az öt amerikai nővér profitjának kétharmad része
külföldről származott, ami után egy cent adót sem fizettek. Megváltoztatta
ezenkívül a társaságok belső könyvelését is, mivel hamar rájöttek, hogy
profitjuk egészének minél nagyobb része származik az ún. feláramlásból, vagyis
a külföldi kitermelésből, és minél kevesebb része származik a leáramlásból,
annál kevesebb adót kell fizetniük az Egyesült Államoknak. Persze azért nem
vonták el a pénzt a finomítók és töltőállomások üzemeltetésétől, mert valahol
el kellett helyezniük és ki kellett folyatniuk a kitermelt olajat.
Beszennyezték bele az autópályákat, eladták áron alul, hogy tőkéjükből minél
többet a feltárásra és kitermelésre fordíthassanak. A piaci szakértőket
mellőzték, az igazgatói testületekbe elsősorban mérnökök és geológusok
kerültek. Kiemelt fontosságúvá lett a termelés, az új jelszó pedig ez volt:
Nyersolaj! A fifty-fifty szerződéseknek lett még egy másik, az olajemberek
által előre nem látott következménye: Mivel az olajtermelő országok most
érdekeltté lettek a profitban, követelték, hogy a nyersolaj árát ne az
olajtársaságok titkos bizottságai állapítsák meg, hanem nyilvánosan követhető
kalkuláció alapján rögzítsék. A társaságok belegyeztek az ún. „könyvelt árak”
közzétételébe, amit nem csak az olaj eladásánál vettek számításba, hanem ez
lett az egyes kormányoknak fizetendő adó kiszámításának alapja. Akkoriban ez
becsületes megoldásnak látszott, de kiderült két igen komoly hátránya. Az, hogy
az érintett országok kormányai hozzászoktak a rögzített árakból adódó stabil
bevételhez, és egyrészt elképzelni sem tudták, hogy ez egyszer megszűnhet,
másrészt a „könyvelt árak” idővel mesterségesen magasak lettek. A kőolaj
termelő országok egyre inkább elszakadtak a piactól. Az olajtársaságok a
magasan tartott „könyvelt árakon” fizették az adót, nem pedig a reális piaci
árakon, ezen a címen viszont jelentős adókedvezményt kaptak. Az adóztatás
szempontjából ezt rendkívül helytelenül alkalmazták. Az olajtermelő országok
alapjövedelmét ily módon nem a profittól, hanem a forgalomtól tették függővé,
és ez a könnyítés lehetővé tette a társaságoknak, hogy kevesebb adót fizessenek
az Egyesült Államoknak, mint a többi piaci szereplő. 1972-ben például a Jersey
teljes jövedelmének csak 6,5%-át fizette be adóként az USA kincstárába, sőt a
SOCONY leszármazottja, a Mobil csak 1,3%-ot. Az 1960-as évek közepén a Belföldi
Jövedelmek Hivatala kísérletet tett az államkasszát óriási összegektől
megfosztó árrendszer felülvizsgálatára. John J. McCloy, az öt amerikai nővért képviselő
ügyvéd emlékeztette Dean Rusk külügyminisztert az adókedvezmények értelmére:
„Ha a társaságok a tekintélyes mennyiségű adók révén nem látnák el a szükséges
jövedelemmel az olajtermelő országokat, akkor azok e hatalmas összegeket
közvetlen segítség címén követelnék meg.” Ezzel egyértelműen kifejezésre
juttatták az olajtársaságok külpolitikai szerepét: Azért kapják az egyéni
kedvezményeket, hogy ők legyenek az arab országok számvivői. Ezzel a
külügyminisztérium szempontjából ügyes, sőt briliáns megoldással egyszerre
támogathatták nyíltan Izraelt és burkoltan az arabokat, s mindezt a kongresszus
megkerülésével. Az Egyesült Államok kormánya külpolitikai tevékenységének egy
részét tehát az olajtársaságokra ruházta megnövelve ezzel hatalmukat, amit ők
nem késlekedtek hasznosítani. Az olajemberek nagyon jól érezték magukat önálló
kormányként, és rájöttek, hogy semmi szükségük nincs Washingtonra. Az ARAMCO
politikája a háború után fokozatosan mintegy a hivatalos amerikai politika
példaképe lett, az ARAMCO mintája nyomán szervezte meg a kormány az amerikai
érdekek védelmét a világ elmaradott országaiban, sőt ezekre a szervezési
elvekre épül ma is Afrika, Latin-Amerika, Afganisztán, és az arab térség
államaiban. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A YOM KIPPUR WAR ÉS KÖVETKEZMÉNYEI</span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1973 nyara
hátborzongató volt az amerikai olajtársaságoknak. Az olajkereslet az Egyesült
Államokban, Japánban, és Nyugat-Európában a legmerészebb prognózisokat is
felülmúlta. A közép-keleti amerikai import egyre emelkedett, miközben az USA
belső termelése M. King Hubbert 1956-ban bejelentett prognózisának megfelelően csökkent. Áprilisban Nixon elnök enyhítette az
importkorlátozásokat, így a közép-keleti olaj még nagyobb áradatban hömpölygött
az országba, a kormányzat pedig semmit sem tett az olajért való eszeveszett tülekedés
szabályozására. Amíg a nagyok igyekeztek megalapozni biztonságos alternatív
forrásaikat, addig a függetlenek kétségbeesetten licitáltak az arabok olajára,
akik egyre magasabbra és magasabbra vitték az árakat. Néhány olajtársaság már
korábban a fogyasztó országok kormányaihoz fordult, Sir Eric Drake például a BP
1972. évi jelentésében megfogalmazta, hogy a fogyasztó országoknak sürgősen
egységes, kiegyensúlyozott, és koordinált energiapolitikát kell bevezetniük.
1973 júniusában Frank McFadzean, a Shell egyik igazgatója a Harvard Egyetemen
tartott szemináriumon kijelentette, hogy az energiakérdés a politikai hatalmat
befolyásoló kérdéssé vált, ezért a kormány beavatkozása szükséges. 1973
szeptemberében az OPEC megalakulása óta először az olaj piaci ára meghaladta
könyvelt árat, ami biztos alapot adott az OPEC szilárd alkuhelyzetének. Az
olajbőség, amely 1960 óta megosztotta és gyengítette őket, most minden kétséget
kizáróan a múlté. Jamani, az OPEC olajminisztere már augusztusban
figyelmeztette az ARAMCO-t, hogy a teheráni egyezményt 1975-ben esedékes
lejárta előtt újra kell tárgyalni. Erős pozíciójának biztos tudatában az OPEC 1973.
október 8.-ára Bécsbe találkozóra hívta meg az olajtársaságokat, hogy
megtárgyalják az olajár lényeges mértékű emelését. Az olajtermelő arab országok
egyre szorosabb egységbe kovácsolódtak össze, és elhatározták, hogy Izraellel
szemben fegyverként használják az olajat. 1973-ra a harciasokhoz csatlakozott a
négy nővér egyedüli reménysége, Szaúd-Arábia is, amely messze a legnagyobb
olajexportőr volt a többi között, ami viszont II. Feisal királyt sebezhetővé
tette arab kollégái előtt, így nem engedhette meg magának, hogy kivonja magát
közös akaratuk alól. Ez viszont növelte a közelgő olajembargó valószínűségét. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ekkor már 79 éves öreg John Jay McCloy - akiről a 12. fejezetben még szó esik - is sokat nyüzsgött az ügyben. McCloy, Allen Wels Dulles-szel együtt tagja volt a J. F. Kennedy meggyilkolásának körülményeit kivizsgáló, vagy inkább eltussoló Warren bizottságnak. McCloy eleinte szkeptikus volt az Oswald, mint magányos gyilkos teóriát illetően, de a CIA veterán Allen W. Dulles meggyőzte őt. Mint már sok-sok éve, még mindig McCloy képviselte az összes nővért. Beszélt washingtoni barátaival, figyelmeztette
Siscót, hogy a szaúdiak komolyan gondolják követeléseiket, és Henry Kissingert
is noszogatta, hogy próbáljon elgondolkozni a dolgokon. Több alkalommal
lerohanta azzal, hogy a közép-keleti probléma elrendezése egy államférfinak
parancsoló kötelessége, és hogy nem szabadna csak a következő választásokra
gondolnia. Májusban az OPEC volt főtitkára, dr. Nadim Pachachi, a száműzetésben
élő ügyes iraki, olyan új politikai javaslattal áll elő, amelynek alapján az
olajhiányból hasznot lehetne húzni. Pachachi indítványozta, hogy fagyasszák be
a nyugati nyersolaj szállításokat, hogy ezzel Izraelt az 1967-es tűzszüneti
vonalak mögé történő visszavonulásra kényszerítsék. 1973 júniusában Kadhaffi
ezredes Líbiában államosította Nelson Bunker Hunt (1926-2014) koncesszióját mondván, hogy „az
Egyesült Államok flegma, dölyfös arcára ráfér egy jókora pofon.”<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/64/King_Faisal_with_Qathafi_1970s.jpg" /></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Moammer Kadhaffi (balra) és Feisal (jobbra) az 1970-es években.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Szadat egyiptomi elnök ekkor ahelyett, hogy
Líbiához közeledett volna, fordult egy nagyot és Szaúd-Arábiába repült, hogy
találkozzék Feisal királlyal. A találkozó igen nagy jelentőségű volt.
Feisal megígérte Szadatnak, hogy amennyiben Amerika nem változtat közép-keleti
politikáján, akkor az évi növekedés szintjét az ARAMCO igényeinél jóval
alacsonyabbra, 10%-ra fogja korlátozni. Egyiptom ekkor érezhette első ízben
diplomáciai lépéseinek hátterében az olajat. E látogatás után nem sokkal
Kadhaffi a líbiai forradalom negyedik évfordulójának ünnepén bejelentette, hogy
51% arányban államosítják a Líbiában működő olajtársaságokat: az Exxon (1972-től a Jersey utódja), a Mobil, a Texaco, a SOCAL, és a Shell
leányvállalatait. Két nappal később azt is hozzátette, hogy a líbiai olaj ára
az Arab-öböl olajának majdnem kétszeresére, barrelenként 7 dollárra fog
fölmenni. Azt is kilátásba helyezte, hogy leállítja a teljes amerikai exportot,
ha az USA továbbra is támogatja Izraelt. Nem sokra rá az arab olajtermelő
országok (OAPEC) mind a tíz minisztere összegyűlt, hogy megbeszéljék, miként
lehet az olajat fegyverként felhasználni az amerikai politika
megváltoztatására. A rákövetkező napon Jamani sejk hivatalosan figyelmeztette
az Egyesült Államokat Szaúd-Arábia exportjának esetleges csökkentésére. Nixon
elnök televíziós beszédében felhívta Líbia figyelmét az esetleges bojkott
veszélyeire, emlékeztetve az iráni Mussadeq húsz évvel korábbi esetére. A
szakemberek azonban tudták, hogy a fenyegető célzás csak üres szólam, és Ian
Seymour a New York Timesben föl is tette a költői kérdést: „Lehetséges, hogy az
Egyesült Államok elnöke nem fogta még fel a következő évtized
energiahelyzetének valóságát, hogy a probléma nem az, hogy az olaj talál-e majd
piacot, hanem hogy talál-e majd a piac olajat?” </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nasszer
elnök 1970-ben bekövetkezett halála után utódja (akárcsak Szaddam Husszein
Irakban), Anvar Szadat sem hagyott fel azzal a céljával, hogy egyesítse az arab
világot, de lehetőleg Egyiptom vezetésével. Ennek feltétele lett volna Izrael
megsemmisítése, amelyet akkoriban még egyetlen arab ország sem ismert el
államként, ellentétben a nyugati országokkal. Szadat hatalomra kerülése után
energikusan folytatta Nasszer külpolitikáját, és megkezdte a felkészülést, hogy
visszaszerezze Izraeltől a hatnapos háborúban 1967-ben elveszített területeit.
A Szovjetuniótól vásárolt fegyverekkel megerősödve Egyiptom vált a Közép-Kelet
legütőképesebb katonai hatalmává, amelynek nyomatékot adott 680 harci
repülőgép, 2.600 harckocsi, és 680.000 katona. 1973. október 4.-én a szovjet
katonai tanácsadók hirtelen elhagyták Egyiptomot, másnap a katonai szállítások
megtöbbszöröződtek, majd befejeződtek a csapatösszevonások. Szíria szintén
összevonta erőit a demarkációs vonal mentén. Az arab országok az engesztelés
napjára (Yom kippur) időzítették hadseregeik mozgósítását, amikor Izraelben
minden leállt, és a tartalékos katonák csak kínos lassúsággal tudták elérni
szolgálati helyüket.</span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1973. október 6.-án, Yom kippur napján 14 órakor az
egyiptomi hadsereg 1000 tankkal, kétéltű csapatszállító járművekkel 70.000 fős
gyalogsággal, tüzérségi fedezet mellett átkelt a Szuezi-csatornán, ezzel kitört
a Yom Kippur War néven elhíresült háború. A háború első hetében Nixon és Kissinger a
szovjet hajószállítmányokról és Izrael helyzetéről szóló jelentésektől
megriadva felhatalmazást adott a hadseregnek az Izrael katonai megsegítését
szolgáló légihíd felállítására. A következő héten, október 16.-án négy arab
külügyminiszter érkezett Washingtonba, Omar Szakkafnak, az akkori szaúd-arábiai
külügyminiszternek a vezetésével. Nixon nem tudta aznap fogadni a küldöttséget,
és egy sajtókonferencián egy amerikai újságíró odabökte Szakkafnak: a szaúdiak
megihatják az olajukat. Szakkaf erre keserűen így felelt: „rendben van,
meglesz.”
</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Másnap
az ARAMCO utolsó percben érkezett figyelmeztetésére Nixon elnök és Kissinger
külügyminiszter nagynehezen fogadta Szakkafot és a másik három olajminisztert.
Szakkaf átadta Nixonnak Feisal király levelét. Ebben a király közölte, hogy
amennyiben az Egyesült Államok két napon belül nem állítja le Izraelbe irányuló
hadianyag szállításait, olajembargó lép életbe. Nixon azonnal kijelentette,
hogy elkötelezte magát Izrael támogatása mellett. A szenátus még aznap 2:1
arányban megszavazta újabb erősítések küldését Izraelnek. </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Miközben a háború
tombolt, az olajexportáló országok (OPEC) Irán és Venezuela kivételével mind a tíz minisztere Kuvaitban összegyűlt,
hogy megbeszéljék, miként lehet az olajat háborús fegyverként felhasználni az
amerikai politika megváltoztatására. Elhatározták, hogy két irányból támadják a
Nyugatot. Az első napon meghatározták az első pofon irányát: Egyoldalúan eldöntötték,
hogy fölemelik az olaj árát 5,12 dollárra barrelenként. Ez a Teheránban
kialkudott 3 dolláros ár 70%-os emelését jelentette, emellett minden korábbi
emelés elenyészett. A rákövetkező napon OAPEC találkozót tartottak csak arab
miniszterek részvételével, amikoris meghatározták a második pofon irányát. Jamani
sejk dr. Pachachi májusban fölvetett javaslatának megfelelően hivatalosan
figyelmeztette az Egyesült Államokat Szaúd-Arábia exportjának esetleges
csökkentésére. Ugyanakkor határozatot hoztak az olajtermelés azonnali 5%-os
csökkentéséről, és kizárólag arab nyelven kiadott hivatalos közleményükben
figyelmeztettek arra, hogy minden hónapban 5%-al csökkentik az előző hónapnak
megfelelő termelést mindaddig, amíg Izrael nem vonul ki az 1967 júniusában elfoglalt
összes arab területről, és a palesztin nép nem kapja meg törvényes jogait. </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
két jól irányzott pofon-az áremelés és az embargó-fájdalmas csapásnak bizonyult
az öntelt Nyugat számára. Egybeesésük azonban, bármilyen meglepő is, véletlen
volt. Az embargó ötlete kizárólag az arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban
merült fel. „Semmiféle kapcsolatban nem állt azzal a szándékunkkal, hogy az
olaj árát, illetve az olajtermelők hatalmát fokozzuk”,-állította utóbb Ali
Atiga, az OPEC akkori főtitkára. „Egyszerűen csak így akartuk a nyugati
közvélemény figyelmét az izraeli kérdésre irányítani. Hogy végre megkérdezzék,
miért is tettük.” Ettől függetlenül az embargó a lehető leghatékonyabb
eszköznek bizonyult az olajár további emelésére. Nem csak az arabokat, hanem az
embargóban részt nem vevő irániakat és venezuelaiakat is ráébresztette saját
erejükre. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
akna három nappal az után robbant, hogy október 17.-én Szakkaf mérgesen
távozott Amerikából. A kölcsönös függőség miatt az Egyesült Államokkal
alapjában véve jó kapcsolatokat fenntartó, ugyanakkor az OPEC-től egyáltalán
nem elzárkózó Szaúd-Arábia 10%-os termeléscsökkentést hajtott végre, továbbá
bejelentette az USA és Hollandia embargó alá helyezését. Az OPEC által kivetett
hurok egyre szorosabbra zárult, és éppen az az ország húzta legjobban, amelyet
az amerikaiak a legmegbízhatóbbnak hittek. Másnap a szaúdiak több mint 20%-al
csökkentették a termelést és kidolgozták az embargó néhány részletét. Ragaszkodtak
ahhoz, hogy a termeléscsökkentésen kívül az ARAMCO állítson le minden, az
Egyesült Államokba irányuló tankhajó szállítmányt, beleértve a katonai célúakat is. Az
ARAMCO-nak kellet levezényelnie az egész bonyolult műveletet, és az instrukciók
pontos végrehajtását szigorúan ellenőrizték. Ha ez az embargó nem változtat
Amerika Izraelt támogató politikáján-magyarázta Jamani-akkor a következő lépés
„már más jellegű lesz.” Nem lehet kétség afelől, hogy a teljes államosításra,
sőt talán a diplomáciai kapcsolat megszakítására célzott. A háború csúcspontján
az amerikai közvélemény azzal vádolta az „aramcókat” (az ARAMCO-t alkotó
olajtársaságokat), hogy egy arab kormány ügynökeként nyíltan az Egyesült
Államok külpolitikája ellen dolgoznak. A közép-keleti olajtársaságoknak
nyújtott korábbi diplomáciai támogatást Washington teljesen aláaknázta akkor,
amikor riadókészültségbe helyezte a 6. amerikai flottát. Október 21.-én Izrael
beleegyezett a tűzszünetbe, másnap pedig a Biztonsági Tanács New Yorkban
egyhangú határozatot hozott arról, hogy a nagyhatalmak tűzszünetre szólítsanak
fel. Az ARAMCO igazgatói megkönnyebbülten sóhajtottak fel, egyikük Jungers,
október 24.-én ilyen értelmű táviratot is küldött a SOCAL-nak. Feisal király
azonban továbbra is radikális állásponton van Jeruzsálem kérdésében és „vitán
felüli, hogy az olajcsökkentés veszélye mindaddig fennáll, amíg teljes megoldás
nem születik”-figyelmeztetett Jungers. Az egyik szaúdi azt mondta Jungersnek,
hogy nagyon elégedettek az ARAMCO arabbarát politikájával, majd így folytatta:
„reméljük, megjutalmazhatjuk ezért önöket.” Az ARAMCO hatalmas terjeszkedési
terve ekkor több milliárd dolláros politikai zálog volt. Az ARAMCO szoros
kapcsolatot tartott ebben az időben Jim Akins-szel, az Egyesült Államok nemrég
kinevezett szaúd-arábiai nagykövetével. Október 25.-én Akins bizalmas üzenetet
küldött az ARAMCO-nak és felkérte az amerikai olajmágnásokat, hogy verjék a
kormányban lévő barátaik fejébe: Az olajkorlátozásokat addig nem enyhítik,
„amíg a politikai harc az araboknak kedvező módon nem rendeződik el.” </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Akins
meglehetősen finoman fogalmazva jelezte, hogy bizonyos kommunikációs problémák
vannak az ipar és a kormány között. Kérte, hogy az olajtársaságok közöljék
egyértelműen az álláspontjukat. Akins üzenetét másnap pontosan továbbították a
négy ARAMCO tagvállalatnak New Yorkba és San Franciscóba. Ez furcsa
megfordítása volt a szokásos diplomáciai eljárásnak. Most akkor az
olajtársaságok voltak a külügyminisztérium eszközei, vagy fordítva? Az ARAMCO
igazgatóinak továbbra is végre kellett hajtaniuk Feisal utasításait még akkor
is, ha azok homlokegyenest ellenkeztek az Egyesült Államok érdekeivel. Feisal
két napon belül részletes ismereteket akart szerezni az egész világon
állomásozó amerikai katonai támaszpontok nyersolaj-felhasználásáról. New
Yorkban a Mobil és a TEXACO vonakodva teljesítette a kérést, az Exxon azonban
ellentmondást nem tűrő modorban tárgyalt a Nemzetvédelmi Minisztériummal olyan
sikeresen, hogy a védelmi tüzelőanyag ügyekben illetékes Oller admirális már
csak a kész tényekről értesült. Szaúd-Arábia a kívánt információkat megkapta,
és utasította az ARAMCO-t, hogy az USA-nak történő katonai szállításokat
azonnal állítsák le. A Britisch Petroleum ügyvezetőjének helyzetét Londonban
eléggé megnehezítette az a Washingtonból érkezett telefonhívás, amely az iránt
érdeklődött, hogy hogy a BP el tudná-e látni üzemanyaggal a 6. flottát? New
Yorkban világosan látni lehetett, hogy az ARAMCO egy idegen kormány utasításait
hajtja végre. Az „aramcók” ármennyire hangoztatták is, hogy nem volt más
választásuk, csak néhány közéleti személyiség állt az oldalukra, a zsidó
többségű amerikai városokban pedig csak arabbarát idegenekként tekintettek rájuk.
Manhattanban a Sixth Avenue egyik oldalán emelkedett a három Izrael-barát és az
ARAMCO tagvállalatait szapuló TV társaság, az ABC, a CBS, és az NBC
felhőkarcolója, a másik oldalon pedig ott állt a két bűnbak központja: az Exxon
felhőkarcolója, és az ARAMCO kétemeletes épülete az 54. utcában. A Sixth Avenue
a Jordán folyóhoz hasonló áthatolhatatlan határvonalnak tetszett. Bent az
Aramco irodáiban fiatal arab gyakornokok, Feisal király képei és arábiai
ötvösmunkák voltak láthatók, no meg a sivatagi olajvezetékeket ábrázoló, a
kívülállók számára sivárnak tűnő fényképek sorozatai, amelyeket az olajos
szakemberek olyan nagyon kedvelnek. Az Avenue túloldalán terpeszkedő ARAMCO az
átlagember számára egy kormány fölötti teljhatalmú szervezet megtestesülése volt.
A világ négy leggazdagabb társaságát tömörítő konzorcium, amely egy idegen
szuverén hatalommal Amerika ellen szövetkezett. Az ARAMCO New York-i
alkalmazottai viszont üldözött és bekerített vadnak érezték magukat, akiket
névtelen telefonálók bombafenyegetésekkel kiűztek rejtekhelyükből, és mint az
olajipar árulóira záporoztak a fenyegetések és sértegetések. Középút nem volt.
Mindkét oldal saját külpolitikai fontossági sorrendet állított fel, és
mindkettőnek nyomós oka volt rá, hogy ne bízzon a másikban. A szemben álló
érdekek ekkor robbanva ütköztek össze. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A tizennyolc napos arab-izraeli háború egy háromnegyed éves olajháborút
indított el, s miután 1974 nyarán az embargót beszüntették, az olajimportáló
országoknak tudomásul kellett venniük azt a megváltoztathatatlan tényt, hogy az
olaj terén többé már semmi nem lesz olyan, mint volt. A világ olajárának
ellenőrzése most már egy szuverén országokból álló kartell kezébe került. Az
olajra szomjazó országok figyelme a tizenhárom évig jelentéktelennek tartott
OPEC bécsi központja felé fordult. </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
embargó első percétől kezdve Washington előtt megvilágosodott, hogy az olaj
túlságosan fontos ahhoz, mindenestől a társaságokra lehetne bízni. Régi
elmélet, hogy az olajtársaságok a külpolitika eszközei, csakhogy ezúttal ez az
összefüggés megfordult: az olajtársaságok voltak a külpolitika alakítói, bár a
háborús célt, a palesztin területek visszaszerzését nem sikerült elérni. Washington
előtt világossá vált az is, hogy most már egységes energiapolitika kialakítására
van szükség, de az erre tett első kísérletek inkább látszólagosak, mint
valódiak voltak. 1973 novemberében Nixon elnök kedélyeket felkavaró televíziós
beszédében előterjesztette ún. függetlenítési tervét, eszerint az Egyesült
Államoknak 1980-ra a fúrások fokozásával és alternatív tüzelőanyagok
felhasználásával energiahordozókból önellátóvá kell válnia. Ez az elképzelés
szinte egy új Manhattan tervet jelentett, amely egyértelműen át volt itatva a
hőskor pionírjainak világmegváltó optimizmusával, akik úgy gondolták, hogy ha
az olaj valahol kiapad, máshol biztosan felbukkan. Most azonban egy ilyen
hiedelmet aligha lehetett reálisnak tekinteni, legalábbis az USA területén nem.
Az év végére az 1980-ra tervezett önellátás hiú ábrándnak, és az egész függetlenedési
terv viccnek tűnt. 1974 végére az Egyesült Államok függése az arab olajtól
erősebb volt, mint valaha.</span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Miután Richard Nixon belebukott a Watergate
botrányba, az új elnök, Gerald Ford már 1974 őszén emlékeztette az arab
országokat egyik beszédében arra, hogy az emberiség történetében számtalan
példa van arra, hogy a népek hadat viseltek bizonyos természeti kincsek
forrásainak birtoklásáért, vagy a számukra létfontosságú szárazföldi és vízi
utak ellenőrzésének jogáért. Az elnök szavai felháborodást keltettek az olajtermelő
országok fővárosaiban. Felháborodásának adott hangot Muhammad Reza iráni sah
is, de a Perzsa-félsziget olajexportőrei is döbbenten tiltakoztak a fenyegetés
ellen. Az amerikai fenyegetés hamarosan kézzelfogható formát öltött, amikor
1974 novemberének utolsó hetében a második világháború óta először ismét
amerikai hadihajók jelentek meg a Perzsa-/vagy Arab/ öbölben. Az amerikai
haditengerészet bázist épített Bahrein szigetén olajérdekeltségeik védelmére. Az
Egyesült Államok barátságtalan lépései olyan ellenállást keltettek az érintett
kormányokban, hogy jobbnak látták elővenni a másik forgatókönyvet. Megfelelő
előkészítés után 1975 márciusában Henry Kissinger, az Egyesült Államok
külügyminisztere látványos ingadiplomáciába kezdett. Csapatkivonási terveket
terjesztett a közép-keleti rendezésben érdekelt arab országok és Izrael
kormánya elé. Az amerikai külügyminiszter azt ígérte partnereinek az arab
fővárosokban, hogy nyomást gyakorol Izraelre és ilyen módon elősegíti a
konfliktus végleges megoldását, ha viszonzásul az arab országok a genfi
konferencia helyett előnyben részesítik az „apró lépések politikáját” és
mérséklik az olajárakat. A terv újabb csapatkivonásokat irányzott elő a Sínai-félszigeten
és a Golan-fennsíkon, amire Izrael ugyancsak hajlott volna egy feltétellel: ha
Egyiptom írásos nyilatkozatot ad a hadiállapot megszűnéséről. Szadat ezt akkor
nem tette meg, mivel ez a lépés egyet jelentett volna a többi megszállt területről
való lemondással, így Izrael is ragaszkodott a maga álláspontjához. Tizenkét
napi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter dolgavégezetlenül távozott
Izraelből. Amikor elutazott, a repülőtéren csak annyit mondott az újságíróknak:
„Szomorú nap ez az Egyesült Államok számára, de szomorú Izrael számára is.”
Kissinger szavainak értelmére csak a következő napok és hónapok eseményei
világítottak rá. Azon a napon a világ még csak annyit tudott, hogy kútba esett
egy újabb csapat kivonás, elmaradt az olajár mérséklése, amiről pedig mielőtt
elhagyta volna Kissinger a térséget, még egyszer tárgyalt Feisal szaúd-arábiai
uralkodóval. Ez volt az utolsó találkozásuk. Feisal Saúd Abdel-Aziz,
Szaúd-Arábia királya, két nap múlva halott volt.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Feisal, akinek neve kardot jelent,
1906 áprilisában született Rijadban, az Ottomán Birodalomban, a mai
Szaúd-Arábia területén, Ibn Szaúd király negyvenkét gyermeke közül harmadikként.
A későbbi főváros akkor még egyszerű erőd volt az arab sivatagban, és csak
néhány esztendő telt el azóta, hogy Ibn Szaúd, a vahhabiták törzsfőnöke elűzte
a környékről a rasid törzs tagjait. Feisal nagyon kemény nevelést kapott.
Atyjának parancsa szerint két órával napfelkelte előtt kelt, egyszerűen
étkezett, s a törzs tagjaival együtt részt vett nem csak a nyájjal való
vándorlásban, hanem az ellenséges törzsekkel vívott csatározásokban is. Amikor
anyja 1912-ben meghalt, anyai nagyapja gondoskodott további neveltetéséről, és
az angol kormány meghívására Londonba, majd Cambridge-be küldte az akkor
tizennégy éves fiút. Az első világháborút/olajháborút követő években Feisal már
maga vezette életének első ütközetét, az akkor Jemenhez tartozó Asszír
tartomány meghódításáért. Győztesen tért vissza Rijadba, és a következő
esztendőben apja mellett részt vett azokban a csatákban, amelyekben Ibn Szaúd
seregei elűzték Mekkából és Medinából a jordániai király, Husszein családját és
törzsét. Miközben apja a meghódított területeken saját hatalmának
megszilárdításán dolgozott, Feisal világ körüli útra indult. Járt Angliában,
Franciaországban, Amerikában, Törökországban, ahol negyedik feleségét Iffatot
megismerte, és járt a Szovjetunióban is. Iffattal kötött házassága óta ő volt
számára az egyetlen asszony, holott az iszlám szabályai szerint négy feleséggel
élhetett volna. 1945-ben országa képviseletében részt vett a San Franciscó-i
ENSZ konferencián. A világszervezet ülésén 1947 novemberében felszólalt és
tiltakozott Palesztina felosztása ellen. Apja, Ibn Szaúd Abdel-Aziz király
1953-ban meghalt. Mielőtt örök álomra szenderült volna, magához kérette második
és harmadik fiát /az első 1919-ben meghalt/, és tudtukra adta kívánságát, hogy
a vahhabita törzs hagyományai szerint második fiának követnie őt a trónon.
Megígértette velük, hogy nem szegik meg a törvényt és az ő akaratát. Ibn Szaúd
végakarata azonban nem sokáig érvényesülhetett, mert második fia és utódja, II.
Ibn Szaúd két kézzel szórta a pénzt, nem törődött az államügyekkel, és alig öt
esztendő alatt eladósította és a csőd szélére sodorta a nemrég még gazdag Szaúd-Arábiát.
Ekkor tanácskozásra ült össze a népes Szaúd család, és tudtára adta az
uralkodónak, hogy névleg ugyan a trónon maradhat, de át kell adnia a hatalmat
öccsének, Feisalnak. 1964. október 31.-én az ulémák-az iszlám szent
emberei-Feisal negyven testvérével úgy döntöttek, hogy II. Szaúd király vagy
elhagyja az országot, vagy házi őrizetbe veszik. Szaúd a külföldet választotta,
és 1969-ben Athénban halt meg. Feisal 1969. november 2.-án lépett a trónra. Első
dolga volt, hogy megpróbálta rendbe hozni az államháztartást. Alaposan
megnyirbálta a királyi család tagjainak életjáradékait, megtiltott minden
fölösleges kiadást, a fényűző életmódhoz szokott hercegek emiatt több
összeesküvést szőttek ellene. Alattvalóihoz intézett beszédében Feisal
hangsúlyozta, hogy továbbra is a korán előírásai szerint kíván élni és aszerint
kormányozza országát, ám kijelentette, hogy „meg kell találni helyünket a
modern világban.” A király minden tőle telhetőt megtett, hogy országát rendbe
tegye. Napi tizenhat órát dolgozott, soha semmilyen döntést nem engedett át
másnak, ezért még olajügyi minisztere is arról panaszkodott, hogy a nemzetközi
olajszakértőkkel folytatott tárgyalásai előtt részletes utasításokat kellett
kérnie uralkodójától. Feisal honosította meg azt a szokást, hogy minden héten
kedden, audiencián fogadta alattvalóit, akik bejelentés nélkül léphettek be a
trónterembe, és szóban vagy írásban előadhatták kérelmeiket. Ezt nevezte Feisal
a „mi demokráciánknak.” Az audienciákon fantasztikus biztonsági intézkedéseket
foganatosítottak, de Feisal megtiltotta, hogy alattvalói felségnek titulálják,
testvérnek, vagy egyszerűen csak Feisalnak kellett őt szólítani. Mint mondotta,
a felség megszólítás csak Allahnak jár. A király aszkéta életmódja nem csak
azzal magyarázható, hogy jó példával akart járni alattvalói előtt, hanem azzal
is, évek óta súlyos gyomorbajjal küszködött. Fekélyét sem az amerikai, sem a
svájci klinikákon nem tudták meggyógyítani. Élete utolsó percéig csupán
tevetejen és rizsen élt. Apjának még az ősi szokások szerint családja és
törzsfőnökei előtt időnként bizonyítania kellett, hogy képes országa
vezetésére, a harcra, és utódok nemzésére. Ibn Szaúd vagy szövetségre lépett a
szomszédos törzsekkel, amit házassággal pecsételt meg, vagy harcban legyőzte
őket, de a legyőzött ellenséggel nagyon lovagias volt. Fiának, Feisalnak már
nem kellett ilyen hőstetteket véghezvinnie, a virtuskodás egyébként is távol
állt tőle, ő más eszközökkel valósította meg terveit. Mindig ügyelt arra, hogy
a korán törvényeit szigorúan megtartsa és megtartassa. Egyszersmind
gondoskodott azonban arról is, hogy országa a lehetőségekhez képest lépést
tartson a technikai haladással, ahogy trónra lépésekor mondta: megtalálja helyét
a modern világban. A modern világ pedig jó közutakat, villanyvilágítást és
telefonhálózatot, iskolákat, szociális és egészségügyi intézményeket jelent,
amelyeket közvetlenül a második világháború után Szaúd-Arábiában még alig
ismertek. Az ulémák tiltakoztak a technika vívmányanak meghonosítása ellen,
amelyben sem a gépkocsi, sem a telefon, sem a televízió nem fordul elő. A szent
emberek Feisal ellen hergelték a tömeget akkor is, amikor bevezették a telefont
Rijadban a királyi palotába, de egyelőre meg kellett hátrálniuk. Amikor aztán a
király úgy határozott, hogy a televízió is a modern élet tartozéka és a haladás
eszköze, és akiket már az udvari koránmagyarázók sem tudtak meggyőzni, a papok
tüntetőleg távoztak a királyi palotából. Alaposan meglepődtek viszont, amikor
azt látták, hogy hatalmas légkondicionált amerikai gépkocsijaik eltűntek a
palota elől. „A koránban egyetlen szó sincs sem gépkocsikról, sem
klímaberendezésekről”-mondta Feisal a méltatlankodó ulémáknak, akik a történtek
hatására megváltoztatták véleményüket a televízióról. a TV adót azért még
sokáig fegyverrel kellett védeni a vallási fanatikusok támadásaitól. Az 1970-es
években a szaúd-arábiai uralkodó igen jelentős szerepet töltött be a
Közép-Kelet életében. Nasszer halála után szorosra fűzte kapcsolatát Anvar
Szadat egyiptomi elnökkel, aki nyugati orientációjával jó partnernek látszott.
Feisal király támogatta a Kissinger által kezdeményezett apró lépések
politikáját, az első csapatkivonást, majd 1975 márciusában a második, kudarcot
vallott kísérletet is. Feisal volt az, aki mérsékletre intette az arab
országokat 1973 októberében, amikor az olajfegyvert bevetették. De Feisal volt
az is, aki jelentős összegeket adott a palesztinai felszabadítási mozgalom
fölfegyverzésére. Ám eközben maga is fegyverkezett. Háromezer tisztet küldött
amerikai katonai akadémiákra és az Egyesült Államoktól vásárolt modern
fegyverzettel fölszerelte hadseregét. Légvédelmi rakéta-zászlóaljakat
szervezett, amelyeknek legénységét a Pentagon szolgálatában álló civil társaság
emberei képeztek ki a helyszínen. Szaúd-Arábia lett az Egyesült Államok legnagyobb
fegyvervásárlóinak egyike. A szaúdi uralkodó támogatta Amerika közép-keleti
politikáját, amennyiben az nem veszélyeztette közvetlenül az arab érdekeket. A
szaúdi-amerikai együttműködésben a kommunistaellenesség volt a közös nevező, de
a társadalom túlzott kiokosodásához vezető, haladó arab mozgalmak elfojtására
való törekvés is fontos volt, és maradt. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1975. március 25.-én reggel a hatvankilenc éves Feisal király palotája
tróntermében audiencián fogadta alattvalóit, és egy kuvaiti delegációt várt az
olajárakkal kapcsolatos tanácskozásra. Bár ez a nap a próféta születésnapja
volt, Feisal pontosan kezdte az audienciát. Amikor a kuvaiti delegáció a
géppisztolyos palotaőrség sorfala között bevonult a trónterembe, egy
hosszúhajú, bajuszos fiatalember csatlakozott hozzájuk. Az őrök azt hitték,
hogy a fiatalember is a delegáció tagja, és ügyet sem vetettek rá, de ha egyik
vagy másik őrségben álló beduin felismeri, akkor sem tartóztatta volna fel a
huszonhét esztendős Feisal Ibn Muszajed herceget, a király egyik unokaöccsét.
Muszajed herceg a kuvaitiak csoportjával együtt járult nagybátyja elé, aki
mélyen lehajtotta fejét, hogy a nála jóval alacsonyabb unokaöccse a törzsi
szokások szerint megcsókolhassa az uralkodó orrát. Ebben a pillanatban a herceg
fehér köntöse alatt pisztolyt markoló keze kinyúlt, és közvetlen közelről
háromszor nagybátyja arcába lőtt. A trónterem visszhangos falai ágyúdörgéssé
erősítették a pisztoly hangját, majd a hirtelen beállott csöndben megszólalt a
herceg: Most megbosszultam bátyámat! Feisal király azonban már nem hallotta
gyilkosának szavait, hanem szétroncsolt arccal zuhant a márványpadlóra. Esélye sem
volt a túlélésre, mert az egyik golyó agyvelejébe fúródott, és abban a
pillanatban beállott a halál. A királyt a korán törvényei szerint a város
határában jeltelen sírban temették el. A szertartáson azonban a korán
előírásait mellőzve tizenhat arab és nyugati állam uralkodója, államfője, vagy
más képviselője jelen volt. A Fehér Ház Nelson Rockefeller alelnököt küldte
Rijadba, magas szintű amerikai kormánydelegáció élén. Rockefeller lekéste ugyan
a temetést, de módjában állt megismerkedni az új királlyal, Khaliddal és szürke
eminenciásával, Fahd koronaherceggel. Rockefeller az amerikai sajtó tudósításai
szerint nem csak részvétét fejezte ki, hanem átadta Ford elnök üzenetét is. A
koronaherceg, akiről azt tartották, hogy a királynál is határozottabban amerikabarát
volt, állítólag így válaszolt: Biztosítani kívánjuk az Egyesült Államok elnökét
és külügyminiszterét, hogy együttműködésünk a jövőben is folytatódni fog. A
gyilkos Abdel Aziz Muszajed 1966-ban, tizenkilenc éves korában utazott az
Egyesült Államokba, ahol filozófia és történelem tanulmányokat folytatott a
coloradói egyetemen, abból a pénzből, amit a királyi udvar folyósított számára.
Professzora, Edward Rozek vélemánye szerint nagyon csöndes, szerény, szeretetre
méltó ember volt, aki soha nem éreztette környezetével, hogy királyi család
sarja. Ez igaz. A herceg azért nem mindenben követte a korán előírásait, együtt
élt Christine Surma egykori színésznővel, aki ugyancsak kellemes emlékeket
őrzött a régi barátságról. Mint az ilyenkor lenni szokott, előkerültek a régi
rendőrségi akták, és akadt belőlük elég. Jutott egy Feisal király unokaöccsének
is. Az FBI dokumentumai szerint az ifjú herceg és az egykori színésznő 1969-ben
hasis és LSD fogyasztása miatt rendőri őrizetbe került, sőt árulták is.
Pechükre pont egy rendőrnek adtak el belőle. A szaúdi nagykövetség
közbenjárására azonban mindkettejükek szabadon engedték, és az ügynek nem
lettek következményei. Muszajednek, a jelek szerint tetszett az amerikai
életforma olyannyira, hogy tanulmányait egyáltalán nem sietett befejezni. A
kábszeres ügy után jobbnak látta elhagyni Coloradót, és Berkleyben, az
University of California politikai tudományok tanszékén folytatta tanulmányait.
Évfolyamtársai emlékeztek rá, hogy tüntetően hosszú hajat viselt, marihuanás cigarettákat
szívott, nem vetette meg az italt és a nőket, és szoros kapcsolatot tartott
radikális gondolkodású arab diákokkal. A gyilkosság után a nyugati sajtóban
találgatások láttak napvilágot, fölmerült a teljesen ésszerű gyanú, hogy
csaknem egy évtizedes amerikai tartózkodása alatt a CIA beszervezte az ifjú
herceget, s pisztolyt markoló kezét a CIA irányította. Mások annak
tulajdonítottak jelentőséget, hogy Muszajed testvérbátyja a rendőrség
rohamosztagának golyói által halt meg 1966-ban Rijadban, amikor a TV adó ellen
szervezett vallási tüntetésen vett részt. Muszajed szavai szerint ezt a
testvérbátyát akarta megbosszulni, de sántít a dolog, lélektanilag ugyanis nem
hiteles ez a magyarázat. Aki ilyen személyes bosszúvágyat hordoz magában, az
nem vár tíz évet a végrehajtással, külünösen nem akkor, amikor a királyi család
tagjaként bármikor az uralkodó közelébe férkőzhetett. 1975. június 18.-án Rijad
központi terén 15 ezer ember nézte végig Muszajed herceg kivégzését. A
bekötözött szemű ifjút egyetlen katona kísérte a vesztőhelyre, ahol felolvasták
az ítéletet és azt, hogy a herceg bevallotta tettét. Az ítélet fővesztés általi
halál, és hogy az elítélt szenvedését meghosszabbítsák, a hóhérnak háromszor
kellett lesújtania az aranyozott markolatú bárddal. A kivégzés után a lándzsára
tűzött fejet körbehordozták a főtéren, majd a holttestet elszállították és
ismeretlen helyen elföldelték. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
kriminológia egyik alaptétele szerint az tette, akinek hasznára volt, a cui
prodest kérdésére azonban máig sincs biztos válasz. Muszajed herceg sírba vitte a
titkot, de annyit azért sejteni lehet, hogy az olajembargó idején vállalt szerepét sem az USA, sem Izrael nem írta Feisal javára. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
lehetséges magyarázatot keresve nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az
1950-es évek közepétől a ’70-es évek közepéig a CIA kísérletsorozatot végzett
MK ULTRA fedőnéven, amelynek célja volt annak megállapítása, hogyan lehet az
emberi elmét programozhatóvá tenni. Az elmeprogramozási kísérletek során
gyakorlat volt a programozott gyilkosok, ún. mandzsuk létrehozása, akiknek
feladata volt ehhez hasonló gyilkosságok végrehajtása. A gyilkosságokat mintegy
biorobotként, egyfajta transzállapotban hajtották végre, majd amikor elméjük
kitisztult, alig emlékeztek valamire. Néhányuknál utólag egyértelműen
kimutatták, hogy elmeprogramozáson estek keresztül.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">SIGNOR PETROLEUM<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: left;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Miközben
az amerikai függetlenek a Hét Nővér piacait igyekeztek elfoglalni, egy másik
betolakodó zavarta meg a nővérek idillikus nyugalmát, egy másik emblematikus
személyiség, aki Gettynél sokkal fenyegetőbb jelenségként bukkant fel az
olajpiacon, Enrico Mattei, az olasz állami olajtársaság feje, akiről iráni
fellépése kapcsán már szó esett. Harcias, agresszív, idegesítő ember volt, de
minthogy megtalálta az olajtársaságok legsebezhetőbb pontjait, kénytelenek
voltak őt komolyan venni. Nacionalista volt, azt hirdette, hogy az
olajmonopóliumok becsapják Olaszországot. Az olajtermelő országok szövetségese
volt, megsúgta nekik, hogy rászedték őket. Noha kormánya támogatásával gyors
akciókat bonyolított le a nehézkesen mozgó bürokráciák ellen, egyedülálló
iparmágnás volt. De Mattei nagy propagandista is volt: magát a Hét Nővér (le
sette sorelle) ellen küzdő bátor kis embernek állította be, ő maga hozta divatba
ezt a kifejezést. Azt fejtegette, hogy a le sette sorelle a gyarmati korból
fennmaradt ereklye, és az olajtermelő országoknak nincs többé szükségük
technikai szakismereteikre. Ezzel persze vitába lehetne szállni, de 1961-ben,
amikor ez egy interjú során elhangzott, még úgy látszott. Ebben az interjúban
elmondta azt is, hogy a nagy olajtársaságok vezetői még mindig képtelen,
goromba kirohanásokat intéznek nemzeti színű riválisaik ellen ahelyett, hogy
kiegyeznének a nacionalizmussal, és ebben az amerikaiaknak kellene elöl járni,
mint ahogyan a fifty-fifty egyezmények esetében tették. Hat évvel
azelőtt-folytatta-kiegyezhetett volna a nővérekkel, de mos tmár elkötelezte
magát az arabok mellet. Láthatóan megigézte, sőt talán le is nyűgözte a Nővérek
hatalma és titokzatossága, és nem teljesen világos, hogy legyőzni akarta-e
őket, vagy csatlakozni hozzájuk. Bárki volt is, remekül reklámozta magát. Szenteljünk
most a szokásosnál egy kicsit több figyelmet egy nagy egyéniségnek, az olajtörténet egyik ikonjának, Signor Petroleumnak!
</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Enrico
Mattei 1906. április 29.-én született egy carabinieri családjában, Acqualagna
falucskában, Olaszországban. A családi tanács úgy döntött, hogy ha Enricót
iskoláztatni akarják, akkor el kell költözniük a falucskából. Így aztán a
család egy szép napon fölpakolt a kézikocsira, és a közeli kisvárosba
Camerinóba költözött. Tizenkilenc évesen már egy cserzőműhely igazgatója volt,
de a vidéki élet nem elégítette ki, ezért elhagyta első sikereinek színhelyét
és Milánóba költözött, ahol mindent elölről kellett kezdenie. Harminc éves
korára a nagyreményű fiatalember már egy vegyi üzem tulajdonosa. Mattei nem az
az ember volt, aki örömét lelte pusztán a gazdagságban. Más eszményképeket
követett, ami megnyilvánult abban is, hogy a második világháború alatt
csatlakozott az olasz ellenállási mozgalomhoz, és egy partizánegységnek lett a
parancsnoka, ahol a „Monti” becenevet kapta. Mussolini rendőrsége addig
kereste, amíg 1944 végén sikerült is letartóztatniuk. Egy statáriális bíróság
három társával együtt halálra ítélte. Társait azonnal kivégezték, őt azonban
újabb kihallgatásoknak vetették alá. Meg akarták tudni tőle ki az a „Marconi”
az ellenállási mozgalomban. Mattei-Monti azonban hallgatott, és társai is inkább
meghaltak, semmint elárulták volna a titkot. Vallomásuk Mattei halálát okozta
volna, hiszen Marconi is ő volt. Sikerült megszöknie, de rövidesen elfogták a
németek, és ismét páratlan szerencséjének köszönhette, hogy megmenekült a
kivégzéstől. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
háború befejezése után a kereszténydemokratáknak kellemetlenné vált a
túlságosan fejlett igazságérzettel megáldott /vagy megvert?/ haladó
gondolkodású Mattei, ezért egy látszatra jelentéktelen, ám annál kellemetlenebb
feladattal bízták meg: számolja fel a Mussolini által létrehozott
olajtársaságot és értékesítse a felszerelést. Mattei azonban kifogott rajtuk,
mert a mások szemében semmire sem becsült feladatban is meglátta a nagy
lehetőséget. Ahogy elfoglalta az AGIP élén kijelölt helyét, azonnal fiatal,
tehetséges mérnökök és kutatók után nézett, akiket megbízott azzal, hogy kutassanak
olaj után az olasz föld mélyében. 1946-ban a kormány éppen Mattei visszahívását
fontolgatta, mert megszegte az utasításokat, amikor kutatócsoportja a Pó
völgyében földgázra bukkant. A siker egy időre elodázta a bukását, de három év
múlva ismét kifelé állt Mattei szekerének a rúdja. Az olasz kormány ugyanis a
nagy külföldi olajmonopóliumok, különösen ezek legagsesszívabbika a Jersey és
közvetve az amerikai diplomácia nyomására, sőt követelésére, magánkézbe akarta
adni az olasz földgázipart. A mikor Mattei ezt megtudta, olyan színjátékot
rendezett /ma marketingnek neveznénk/, amellyel több kulcspozíciót betöltő
politikust is maga mellé állított. Cortemaggiore térségében kutató csoportja
éppen akkor érte el a kritikus mélységet. Mattei az utolsó métereket
politikusok, olajszakemberek, és újságírók jelenlétében fúratta, akik szemtanúi
lehettek annak, hogyan tört olasz földből a magasba a kőolaj és a földgáz. A
pénzügyminiszter így kiáltott fel: Olaszország megnyerte az olajcsatát! Ez volt
az első alkalom az olaj történetében, amikor Olaszország területén olajat
találtak. A Pó völgyében végzett feltárások lelkesítő eredmények egy természeti
erőforrásokban szűkölködő nemzet számára. A lelkes pénzügyminiszter azonban
tévedett az olajcsatát illetően, mert az olajcsata az olaszok számára csak
akkor kezdődött igazán, Cortemaggiore ugyanis csak blöff volt. A Pó völgyében
talált földgáz figyelemre méltónak bizonyult ugyan, de az olaj olyan vékonyan
csordogált, hogy kitermelni sem volt érdemes. Mattei tudta ezt, de tudta azt
is, hogy az olaszok - lévén szenvedélyes autósok - elsősorban az olasz benzinnek,
nem pedig a földgáznak örülnek majd. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az olaszországi olajtermelés, noha az AGIP által forgalmazott
motorbenzinnek csak egy kis részét tette ki, mégis különleges politikai glóriát
font Mattei feje fölé. Mint később kiderült, nagyon jól ismerte népét, sőt
hazája politikai viszonyait is. Igaz, marketingfogása ellentmondásos hatást ért
el. Egyfelől fölkeltette a nemzetközi olajmonopóliumok addig csak pislákoló
érdeklődését, másrészt viszont erősítette az olaszok ellenállását a nagy
külföldi olajvállalatokkal szemben. Az angol, a francia, és az amerikai kormány
négy éven át bombázta Rómát szemrehányásokkal: Mattei állami olajmonopóliuma
aláássa szabadságot és a demokráciát, amelynek talpköve a szabad vállalkozás.
Az egykori partizánvezér eszén azonban nem tudtak túljárni. A Pó völgyében
rendezett színjátékkal óriási hatást ért el nem csak hazája közvéleményében,
hanem az olasz befektetők köreiben is. Az ő súlyuk is hozzájárult ahhoz, hogy
1953-ban sikerült elfogadtatni a törvényjavaslatot, amely őt nevezte ki a február 10-én megalapított nemzeti szénhidrogén társaság-az ENI-elnökévé, és a
társaságra ruházta az észak-olaszországi földgázmezők kiaknázását. Így lett
Enrico Mattei a földkerekség harmadik legnagyobb földgázkitermelő és értékesítő
vállalatának elnöke, az Olaszország-szerte ismert Signor Petroleum.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<br />
<div style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img height="472" src="https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQKcmnmDpe0W5hHEdtAYp4FlnLCcm_OeZxJ0Jxe7pKbIHM9nxc2fg" width="640" /><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: left;">Mattei tehát készen állt a Hét Nővér elleni
támadásra, a nagy nemzetközi olajmonopóliumok pedig átmeneti vereséget
szenvedtek. Fogcsikorgatva fektették be tőkéjüket a nem túl reményteljes olasz
vállalkozásokba, hiszen mindenki tudta, hogy Olaszországban nincsenek
számottevő olajkészletek. Az angol, a francia, és az amerikai nagytőke azonban
nem akarta a teljesen átengedni az olasz terepet Matteinek, ezért legalább a
látszat kedvéért tőkét adtak a tervek megvalósításához. Azt hitte, hogy az
ellentétek ezzel elsimultak, és hogy később részt kérhet majd a közép-keleti
olajból is. Csakhogy tévedett. A
nagyok körébe első alkalommal 1954-ben, az iráni konzorcium megalapításakor
próbált betörni. Az iráni olaj bojkottálása idején visszautasította Mussadeq
kormányának áron alul felkínált olaját, ezért cserébe elvárta, hogy vegyék be a
konzorciumba. Mivel azonban a bojkottot egy kisebb olasz cég megtörte, azzal
büntették Olaszországot, hogy nem vették be az AGIP-ot a konzorciumba, sőt
Matteit még a tárgyalóterembe sem engedték be. Tanácsadója, később
életrajzírója megjegyezte, hogy szinte groteszk volt látni, hogy a Washington
jóindulatát élvező néhány amerikai tőkés részt vehetett a tárgyalásokon csak
azért, hogy színleljék a szabad versenyt, a szabályok alól szinte teljes
mentességet élveztek, üzleti tevékenységükben nem is játszott fontos szerepet a
megszerzett olaj, mégis kirekesztették Olaszországot és az AGIP-ot, ezt a
finomító-elosztó társaságot. A közép-keleti arab öntudat felébredésének a
szuezi háború által kavart hullámai meghozták Mattei számára az elégtételt. 1956-ban
őszinte hangvételű tárgyalásokat kezdeményezett Muhhammad Reza iráni sahhal, és
miután a majlis (parlament) 1957-ben elfogadta az új olajtörvényt, bejelentette
a National Iranian Oil Company-val (NIOC) kötött új koncessziók létrehozásával
kapcsolatos szenzációs szerződést, amely szerint egy iráni elnök által vezetett
közös igazgatótanács irányítása alatt az első lépéstől kezdve együttműködnek. A
szerződés szerint az olasz cég fedezi a kutatás és feltárás költségeit, és ha
olajat találnak, az Iráni Nemzeti Olajvállalat az addig szokásos fifty-fifty
helyett a bevétel 75%-át kapta. A közös vállalkozás keretében nem sok olajra
találtak ugyan, de a politikai következmények beláthatatlanok voltak. Ahogy
Getty a szaúdiak, úgy Mattei az irániak szemét nyitotta fel, és döbbentette rá
őket arra, hogy a Hét Nővér milyen fantasztikus haszonnal dolgozott, és a sah
nem rejtette véka alá Mattei iránti háláját. Nem sokkal később a Standard Oil
of Indiana leányvállalataként az AMOCO nevű nagy amerikai társaság követte Matteit
Iránba, Mattei pedig Észak-Afrikában is megismételte üzleti akcióját.
Kihasználva a fejlődő országoknak a gyarmatosítóktól elszenvedett sérelmeit és
szörnyen feldühítve a Hét Nővért, Mattei gyors ütemben terjesztette ki az olasz
befolyást. Sok hasznot ugyan nem tudott húzni ezekből az üzletekből, mert -mint
ahogy a Nővérek megfogalmazták - Mattei olaj nélküli olajember volt. Mivelhogy a Nővérek védett területeire nem tudott betörni, más irányba kellett körülnéznie.
Először Egyiptomban keresett kárpótlást magának és kacsintgatott a Francia-Szaharára is. Végül a Szovjetunióban talált némi olajat az őt megelőző
idegenekhez hasonlóan, mint az 1870-es években Rothschildék és Nobelék, vagy az
1920-as években Deterding. A szovjet olaj Európába való beszállításával további
aknákat helyezett el a Hét Nővér által bejáratott híd pillérei alá. Az Ural
vidék nagy feltárásai után az 1950-es években a Szovjetunió a húszas évek óta
először újra olajat kezdett exportálni Nyugat-Európába, de a piac
összeomlásának elkerülése végett az importáló országok által meghatározott
limitált mennyiségben. Mattei elhatározta, hogy saját hazájában, Olaszországban
indít totális háborút riválisai ellen. Moszkvába repült, találkozott Nikita
Szergejevics Hruscsovval, és 1959-ben elárasztotta Olaszországot olcsó szovjet
olajjal, amely akciójának csúcspontján a piac 16%-át tette ki. Mattei egymás
után végigjárta az arab térség és Észak-Afrika országait és mindenütt méltányos
részesedést kínált partnereinek. Ily módon drágábban jutott ugyan a
nyersolajhoz, mint a nagy olajmonopóliumok, mégis olcsóbban adta a benzint az
olasz autósoknak, mint amennyit az angol vagy amerikai benzinért fizettek. A
titok nyitja az volt, hogy a nyereség nem a nővérek zsebébe vándorolt,
hiányzott ugyanis a közvetítő. Az olasz állam értékesítette az olajtermékeket,
így jött létre az olasz vegyipar, így épültek fel a modern lakótelepek az ENI
üzemek környékén, és az ENI saját főiskoláján képezte mérnökeit és
technikusait. Mattei tisztességes úton elért sikerei az arab világban,
nyugtalanította a nemzetközi tőkét. Ezek a tisztességes úton elért üzleti
sikerek ugyanis veszélyes elméleti tanulságot hordoztak magukban: azt, hogy ha
egy kapitalista országban ilyen sikeres tud lenni az állami vállalkozás, akkor puszta
létével megkérdőjelezi a nagy monopóliumok létjogosultságát. Az oligarchák nem
hagyták ezt annyiban, és a nemzetközi sajtó összehangolt támadást indított Enrico
Mattei ellen. Egymást érték a támadások a New York Timesben, a Frankfurter
Allgemeine Zeitungban, a Weltwovheban, és a tőkésvilág legtekintélyesebb
lapjában, a Neue Zürcher Zeitungban. Mattei a támadásokat az ellenség saját
fegyverével verte vissza, egyelőre sikeresen: Il Giorno címmel saját lapot
adott ki, és drága, nagy terjedelmű hirdetéseket helyezett el a kisebb olasz
lapokban, vagyis megvásárolta az őt támadó lapok hasábjait. Az ENI titkos alapjából
pénzelte a különféle politikai pártokat és csoportokat, még a neofasisztákat
is. Az ENI elnöki dolgozószobájában miniszterek és nagykövetek sorsa dőlt el.
Jómaga viszonylag szerény jövedelemmel beérte, és még ennek is tetemes részét
rendszeresen egy árvaház számlájára utaltatta át. Osztrák feleségével egy római
hotel három szobájában lakott. A spártai életmód és az árvaháznak nyújtott
támogatás szorosan összefüggött azzal, hogy mivel az érte meghalt három
partizán három özvegyet és ellátatlan árvákat hagyott hátra, kötelességének
érezte, hogy gondoskodjék róluk. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: left;">Gazdaságfilozófiai hitvallása szerint a társadalmi igazságtalanságok
felszámolásához vezető út az, hogy az állam kézbe veszi a legfontosabb
gazdasági funkciókat. Figyelmeztette országának politikusi köreit és a józanabb
gondolkodású nyugati partnereit, hogy az európai tőkés országoknak össze kell
fogniuk, és közvetlenül, vagyis a monopóliumok megkerülésével kell szerződéseket
kötni a kőolaj-termelő országokkal, hogy biztosítsák olajellátásukat. Mivel a
Szovjetuniótól is vásárolt olajat, Adenauer a kommunizmus trójai falovának
nevezte őt, Macmillan, Anglia konzervatív párti miniszterelnöke pedig
leváltását követelte. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) külügyminiszterei
arra az álláspontra helyezkedtek, hogy országaik olajellátását legjobban a
magánkézben lévő társaságok biztosíthatják. Az olasz kormány meghallgatta a
Mattei ellen intézett támadásokat, de semmi oka sem volt arra, hogy
meghátráljon, elvégre az ENI jól jövedelmezett, és újabb nagyszabású üzlet
rajzolódott ki a láthatáron: olaj a Szaharából. Amikor Mattei hozzáfogott a
szaharai olajüzlet részleteinek kidolgozásához, még nem tudhatta, hogy e
lépésével saját halálos ítéletét írta meg. 1961 júliusában, Párizsban összeült
az OAS nevű szélsőséges francia terrorszervezet bírósága. Azzal vádolták
Matteit, hogy kapcsolatban áll az algériai felszabadítási fronttal, az FLN-nel,
és a szaharai olaj koncessziójára pályázik. Az ítélet: halál. A halálos
ítéletet írásban elküldték Matteinek, aki a nyilvánosság előtt nevetségesnek
nevezte az eljárást, de tudta, hogy az OAS nem viccel, és titokban testőrséget
szervezett egykori partizántársaiból, sőt az olasz titkosrendőrség védelmét is
igénybe vette. Fél évvel később, 1962. január 8.-án Marokkóba indult egy
olajfinomító megnyitására, amikor pilótája, Irnerio Bertuzzi egy ragasztószalaggal
fölerősített csavarhúzót talált Mattei magánrepülőgépe hajtóművének falán. A
hajtómű beindítása után bizonyos idő elteltével a ragasztószalag leégett volna,
a csavarhúzót pedig a hajtómű beszippantva mintegy időzített bombaként
megrongálta volna azt. A végén az egész úgy nézett volna ki, mint a szerelők
hanyagságából bekövetkezett motorhiba. Joachim Joesten nyugatnémet író akkoriban szinte naponta elkísérte
üzleti útjaira az üldözött és meghajszolt embert, ő így emlékezett vissza
ezekre az időkre: „Mattei üldözött vadhoz hasonlított. Ha csak egy légáramlat
megrázta a gépet, idegesen kapaszkodott az ülésbe.” Akadtak, akik kapcsolatot
sejtettek az OAS terroristák és a nagy olajmonopóliumok között. Lehetetlen ma
már kideríteni, hogy mi volt ebben az igazság, annyi bizonyos, hogy a nagy
olajmonopóliumok vezetői semmivel sem voltak jobb véleménnyel Mattei-ről, mint
az OAS. P. H. Frankel amerikai olajszakértő például így számolt be egy vezető
amerikai üzletemberrel folytatott beszélgetéséről: „Egy csésze kávé mellett a
legnagyobb lelki nyugalommal jelentette ki, nem egészen érti, miért nem
találtak még valamilyen módot Mattei megsemmisítésére.” </span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
Olaszországba látogató túristák mindenképpen találkoztak Mattei nevével. Az
utak tele voltak olyan benzinkutakkal, ahol a hatlábú kutya hirdette az AGIP-ot,
Mattei benzinét. A Jersey vagy a Shell szigorú, dísztelen töltőállomásaival
szemben nála tiszta egyenruhában, barátságos kiszolgáló személyzet fogadta az
utast az élénk színű asztalokkal berendezett kedves kis bárokban és
éttermekben. Egészséges nacionalizmusnak, hazafiasan előadott új büszkeségnek
tűnt mindez. Mattei mellett a hét nővér viszont nem csak unalmasnak és
fantáziátlannak, de ellenszenvesnek is látszott. Bizonyos, hogy Mattei
története a nővérekénél sokkal romantikusabb és érdekesebb volt.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span><img src="https://www.eni.com/brand_eni/en/images/photogallery/s-donato-gallery/07.jpg" /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape id="_x0000_i1026" style="height: 331.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="AGIP benzinkút 1957-ben." src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">AGIP benzinkút 1957-ben. San Donato Milanese, Olaszország.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Aosta, 1958. <img height="301" src="https://enistoria.eni.com/sites/default/files/null/Agip022.jpg" width="400" /></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Matteit, az olcsó olaj bajnokát a mindenfelé
épülő autósztrádák és az Itália-szerte elszaporodó kis Fiat 500-asok, 600-asok
idejében a nagyokkal folytatott árháborúja még népszerűbbé tette. A nővérek
ellenfelei gyönyörködtek a látványban. Mattei arra is rávette az olasz
kormányt, hogy csökkentse a benzinadót. A nagyok, különösen akik Olaszorságban
működtek, a Jersey és a Shell szinte teljesen összezavarodtak. A Perzsa-félszigetre
betolakodó függetlenek már amúgy is megnyirbálták egyeduralkodó pozíciójukat és
ezzel együtt extraprofitjukat is, most pedig Mattei európai árháborúja arra
késztette őket, hogy a Közép-Keleten csökkentsék a könyvelt árakat, fészket
rakva ezzel az 1960-ban kikelt OPEC-nak. A szovjetek segítségével Mattei tovább
nyomta lefelé az árakat, és a leginkább fenyegetett Jersey úgy döntött, hogy
békét köt. 1962-ben George Ball külügyminiszter-helyettes közvetítésével
kidolgozták a fegyverszünet feltételeit. Eszerint a Jersey ellátta volna az
AGIP-ot olcsó nyersolajjal. Matteit meghívták Amerikába, ahol kívánsága szerint
J. F. Kennedy elnökkel kellett volna találkoznia. Soha nem tévesztette szem
elől a Perzsa-öböl térségét, de a francia Szaharát sem, és ez lett a veszte. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1962.
szeptember végén Leonid Kolosov, a KGB egyik vezető munkatársa figyelmeztette
Matteit, hogy ellene megsemmisítési projekt van folyamatban. 1962. október 25.-én Enrico Mattei utolsó
útjára indult. Szicíliába repült, ahol két napig ünnepelte őt a lakosság. Az
ENI technikusai a monopóliumok kutatócsoportjaival versengve éppen Olaszország
legfontosabb kőolaj és földgázlelőhelyét tárták föl. Mattei arra biztatta az
embereket, hogy hozzák vissza elvándorolt testvéreiket és rokonaikat, mert az
új fölfedezések nyomán fölvirágzik a szénhidrogén ipar Szicíliában, és mindenki
munkához és tisztességes megélhetéshez juthat. /A munka és a tisztességes
megélhetés visszatérő motívumok Mattei gondolataiban/. Miközben az ENI elnöke a
helybéliekkel fehér asztal mellett ünnepelte a szicíliai olaj fölfedezését, Catania repülőterén furcsa dolgok voltak kibontakozóban. A Mattei
magánrepülőgépét őrző carabinieriket visszarendelték. A gép hosszú ideig
őrizetlenül maradt. A repülőtéren személyzeti formaruhában olyan személyek
jelentek meg, akiket a helybéliek azelőtt sohasem láttak. Mattei minderről
semmit sem tudott, amikor meghívta gépére annak az amerikai sajtókonszernnek a
képviselőjét, aki a legkíméletlenebb sajtókampányt folytatta ellene. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1962.
október 27.-én a milánói repülőtér repülésirányítójának nyugalmas rutinmunkáját
egy pilóta izgatott hangja zavarta meg. Irnerio Bertuzzi, Olaszország egyik
legjobb pilótája veszélyt jelzett a (Morane Saulnier) MS 760-as jelzésű
repülőgépről: „A magasságmérő nincs rendben, a benzin rohamosan fogy, engedélyt
kérek az azonnali leszállásra.” Az irányítótorony nyomban megadta a leszállási
engedélyt, majd megkérdezte, hogy vállalja-e a pilóta az irányítás nélküli
leszállást. A válasz: „…egy-másfél perc múlva ráfordulok a leszállópályára.” Ez
volt az utolsó jelzés az MS 760-asról, ez után már hiába hívta a torony a
gépet, a hívások válasz nélkül maradtak. 18 óra 58 perckor elrendelték a
keresést. Ezzel egy időben Bascape falu lakói óriási robbanást hallottak a
távolból és magasra csapó lángokat észleltek. A közelben tartózkodó
földművesek, akik a helyszínre siettek, már csak szénné égett roncsokat és
emberi testrészek maradványait találták. Egy csuklóból leszakított kézfejről
később megállapították, hogy Enrico Matteinek, az olasz állami olajtársaság
igazgatójának, alias Signor Petroleumnak a keze volt. William
McHale, a Time-Life című amerikai magazin római tudósítója együtt halt meg
Matteivel és Bertuzzi pilótával másfél percnyire a milánói repülőtértől.
Megbízói és az akció szervezői feláldozták őt is. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img height="353" src="https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQ9raYWg_iMO2-nP85Ct2541t9CTfBzZ8xDcIusf01d8vMWFpXt" style="text-align: left;" width="640" /><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span> <span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
vizsgálatok és azok eredményeinek manipulálása szerves részét képezik a
szervezett terrorakcióknak, így aztán egyáltalán nem meglepő, hogy a vizsgálat
szabotázsnak semmiféle bizonyítékát nem találta. A hivatalos vélemény szerint a
katasztrófát a pilóta hibája okozta. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
francia kémelhárítás azóta nyugalomba vonult, New Yorkban élő egyik vezetője
azonban a sajtó nyilvánossága előtt később beismerte, hogy a szerencsétlenség
napján a francia elhárítás Cataniába küldte egyik legjobb ügynökét, aki jól
ismerte Mattei repülőgépének szerkezetét. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A fél
évszázados történet még sokáig nem zárult le, az olasz légierő, az ügyészség újra
elővették, megihletett több írót és a filmipar jeles alkotóit. Mauro De Mauro
újságíró, aki anyagot gyűjtött az ügyről, nyomtalanul eltűnt. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1997-ben új vizsgálati módszerek segítségével Donato Firrao professzor a
Politecnico di Torino tanára megállapította, hogy a repülőgépen robbanás történt,
amelyet kb. 150 gramm TNT okozott. Az is világos ma már, hogy közvetlenül az motiválta a merényletet, hogy Mattei nem volt hajlandó önként távozni a nagyok orra alá borsot törő ENI éléről.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ENI
üzleti profilja az évtizedek során kiszélesedett, de a nevét megtartotta. 2012-ben
95,32 milliárd m3 földgázt termelt ki a következő helyeken: Bolgiano, Brindisi,
Ferrera Erbognone, Livorno, Mantova, Taranto, Ravenna. Olaszország
villamosenergia igényének jelentős részét jobb híján földgáz-erőművek termelik,
ahol a kitermelt földgáz egy részét rögtön el is égetik. Ezek a következők:</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Brindisi<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Ferrara<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Ferrara-Erbognone<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Livorno<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Mantova<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Ravenna<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Taranto<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1321 MW<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">61 MW<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1030 MW<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">199 MW<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">836 MW<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">972 MW<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 65.8pt;" valign="top" width="88"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">300 MW<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kitermelt földgázt pedig elsősorban a következő országokban, ill.
területeken értékesítették: Austria, Benelux államok, Franciaország, Germany,
Magyarország, Törökország, Egyesült Királyság, Észak-Európa,
Ibériai-félsziget. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst">
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle">
<div style="text-align: center;">
<img height="480" src="https://www.vigworld.net/wp-content/uploads/2011/12/plataforma1.jpg" width="640" /></div>
</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-fareast-language: HU; mso-no-proof: yes;"><v:shape id="Picture_x0020_1" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 340.5pt; mso-wrap-style: square; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Az ENI DP4-es fúrószigete 2008-ban." src="file:///C:\Users\DOBAIG~1\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><o:p></o:p></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> ENI fúrósziget.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Könyvem kiadásához szponzort keresek.</span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
</div>
</div>
</div>
Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-4497826074470524742013-01-09T11:11:00.047-08:002022-09-27T12:52:28.074-07:00A MAGYAR OLAJ TÖRTÉNETE<img alt="et1elka" src="https://kep.index.hu/1/0/342/3422/34220/3422078_ec3529ab33bed591de530287c7ca59dc_wm.jpg" /><br />
Etelka,az Osztrák-Magyar Monarchia szupertankhajója Fiume kikötőjében.<br />
<h2 style="text-align: center;"><span style="font-size: large;"><span style="line-height: 27px;">A MAGYAR OLAJ TÖRTÉNETE</span></span></h2>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 21.4667px;">KITEKINTÉS</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A spontán
felszínre szivárgó kőolaj és földgáz előfordulások a világ több táján
megtalálhatóak voltak az olajkorszak beköszönte előtt is, ezek jelentősége
azonban a kaukázusi olaj kivételével csak helyi jellegű volt. A Kaukázus pásztorok
lakta hegyei és a Kaszpi-tenger találkozásánál az Apsheron-félszigeten a
Szurahani sós sztyeppéken ősidők óta különös építmény emelkedik. Négyzet alapú
torony, amelyet oszlopok vesznek körül, és amelyből éjjel-nappal lobogó lángok
csapnak az égre, mintha emberi kéz táplálná őket. Egyike azoknak a
templomoknak, amelyekben a pársziknak nevezett, Perzsiából kiüldözött tűzimádók
istenüknek áldoztak. Voltaképpen égő földgáz ez, amelyet Kínában már kétezer
évvel ezelőtt fölfogtak. Bambuszcsövekben nagy távolságokra vezették és sólepárló
edények melegítésére használták. A „párszik” is hasznosították az „örök tüzet”
házépítéshez mész és tégla égetésére, házaik fűtéséhez. Arról is tudunk, hogy
télen a fűtőcsöveket egészen ágyaikhoz vezették. Az ipari forradalom előtti
korokban a hírek és ismeretek lassan szivárogtak városról városra, országról
országra. Ennélfogva az Orosz Tudományos Akadémia úgy tudta, hogy Európa
nyugatabbi területein csak elvétve fordul elő kőolaj, és nem is gondoltak arra,
hogy érdemleges mennyiség valaha akadhat, ezért a nyugat számára csak
elméleti jelentősége lehet. Véleménye hosszú időn át megfellebbezhetetlen
ítéletnek számított és egy-két vidéki entellektüel kivételével nyugati tudósok
nem foglalkoztak olajjal. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<h2>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kőolaj és
földgáz a Kárpát-medencében is föllelhető, amellyel OPEC tagállam ugyan nem
lettünk, de a XX. századi magyar történelem színpadán így is fontos szerep jutott
a magyar földben elrejtett szénhidrogén készleteknek. A magyar olaj
jelentőségét nem a mennyisége adja, hanem a szükség, amely fölfedezését kikényszerítette. A magyarországi olaj és földgáz felkutatása nem választható szét élesen,
története pedig kevésbé színes és kalandos mint Pennsylvánia, Texas, Mexikó,
Venezuela, vagy a Perzsa-öböl olajáé, de ez talán nem is olyan nagy baj. Voltak
olyan túlzottan optimista feltételezések is, miszerint a Kárpát-medencében a föld
mélye hatalmas kőolaj készleteket rejt, amelyek révén Magyarország Európa olajnagyhatalma
lehet. Ennek a tévhitnek szerepe lehetett abban a mohóságban,
amellyel szomszédaink igyekeztek szétcincálni országunkat és magyar
területekhez jutni az első világháború/olajháborút lezáró párizs-környéki
békekötések idején. Ha valami csodás váratlan fölfedezés során mégis jelentős
kőolaj vagyonhoz jutnánk, minden bizonnyal nyílt, és könyörtelen harc kapna lángra újra a magyar föld megszerzéséért. </span></h2>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Tekintsünk
körbe portánk körül annak érdekében, hogy a természet által a magyar földbe
rejtett szénhidrogén kincs elhelyezkedéséről és gazdasági életünkben betöltött
szerepéről átfogó képet kapjunk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Noha
Németország szegény kőolajban, a németek bizonyítani tudják, hogy náluk már
1667-ben használták a kőolajat ugyanazon a hannoveri területen, ahol aztán
1963-ig bányászták. A földből felszivárgó szurkot még korábban-1652-ben is
ismerték és a „Sátán szalonnájának” nevezték. Emberek, állatok, gyümölcsfák
sebeinek kezelésére, és hajóépítéshez tömítőanyagként használták. Az olaj két
említésre méltó lelőhelye Németországban Cellétől 18 mérföldnyi távolságban és Elzászban
lakozik. Wietze lakosai fúrótornyokat akkor még nem állítottak, de a tudós,
archeológus és vegyész Athanasius Kircher jezsuita szerzetes azt ajánlotta a
XVII. században, hogy az olajat ólomcsövekben vezessék, vagyis a „pipe line”
gondolata kétszáz évvel megelőzte a kaukázusi és pennsylvániai olajvezetékek
építését. 1858 júliusában Georg Christian Konrad Hunaeus 35,6 m mélységben
fúrással talált olajat, miközben lignitet keresett. Oil Boom nem következett
be, a lyukból szivárgó olajjal senki sem
törődött. Csak később kezdték hasznosítani és támogatni. 1900-ban 27.000 tonnát
termeltek, a 20-as években egy olajfinomító is épült. A szerény elzászi
olajlelőhelyek termelése kevesebb volt évi 50.000 tonnánál, a cellei olajmezők
termelése pedig még a 35.000 tonnát is alig érte el.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
Osztrák-Magyar Monarchiát is ellátó galiciai olajmezők 1901. évi 450.000
tonna termeléséből Németország 125.000 tonna kőolajat importált. Németország
90%-ban tengerentúli importra szorult. Amerikában Rockefeller 30 évig küzdött
azért, hogy a Standard Oil Company, majd utódvállalatai megvessék a lábukat
Európában, de ez tartósan csak Németországban sikerült. Bakuval kapcsolatos terveinek megvalósítását
pedig épphogy elkezdte, az 1917-es bolsevik forradalom-amelyről előre ő nem
tudott, de a Rothschildok igen-keresztül húzta számításait. Az első
világháború/olajháború kitöréséig Németország legfőbb olajszállítója a Standard
Oil of New York (SOCONY) és Mexikó volt, amelyet Oroszország /Baku/,
Ausztria-Magyarország /Galicia/ és Románia egészített ki. Azóta történt egy és
más, de a német gazdaság változatlanul olaj behozatalra szorul.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A lengyelek
„olajsagája” egy gyógyszerész munkájával kezdődött. Miután Dél-Galiciában már
1791-től bányásztak olajat, 1852-ben Ignacz Lukasiewitz krakkói gyógyszerész
feltalálta az olaj desztillációjának egy módját, és saját készítésű petróleum
lámpáival az ottani városi kórházat világította ki. Később lepárló üzemet
nyitott Jaslo városában, majd Chorkowka faluban. Bécs közvilágítási lámpáit,
valamint az osztrák vasutakat ő látta el világító és kenőolajjal. 1877-ben
megszervezte az első Olajipari Kongresszust és megalapította a Nemzeti
Olajtársaságot. Az első olajkutak Ropianka, Wilsznia, Smereczene, Ropa, és
Wojtowa közelében voltak. Galiciában 1900-ban 326.000 tonna, 1910-ben 1.763.000
tonna kőolajat termeltek, ez a mennyiség az Osztrák-Magyar Monarchia
szükségletét is nagyjából fedezte. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A csehek is
szót kérnek. Az olajat ugyan nem ők fedezték fel, de csak azért, mert náluk
ilyen nem volt. Tény, hogy 1836-ban Prága városát petróleumlámpákkal
világították, következésképpen már akkor értettek az olaj lepárlásához.
Világítóolajuk azonban gyenge minőségű volt, mert a könnyebb komponensek
/benzin párlatok/ benne maradtak a világítóolajban, ezért a lámpák gyakran
fölrobbantak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Romániában,
ahol a kontinens európai részének leggazdagabb olajlelőhelyei találhatók, az írók
már a XVIII. század végén említik, hogy természetes forrásokból olajat
meregettek, és világításra használták. Bukarestben már 1857-ben petróleumlámpákkal
világították az utcákat. A galiciainál valamivel jobb minőségű kőolajból
1900-ban 226.000 tonnát, 1913-ban 1.885.000 tonnát termeltek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Románia
kőolajtermelése 1976-ban érte el abszolút csúcspontját 14,7 millió tonna, azaz
napi 40.000 tonna kitermeléssel, amely azóta folyamatosan csökken. A termelés
1982-ben 12 millió tonna, 2010-ben 5.437.000 tonna, 2011-ben 4.315.000 tonna
volt. A bizonyított készleteket 2011-ben 83 millió tonnára becsülték. A
hanyatló tendenciájú kőolajbányászat a Szubkárpátokban, a Géta-fennsíkon, a
Román-alföldön, a Nyugati-alföldön, és a Fekete-tenger kontinentális talapzatán
van jelen. Új kőolajlelőhelyek föltárása Beszterce környékén és a
Fekete-tengeri Neptun telepen folyik. Az Erdélyi-medencében évente 10 milliárd
m3 metánt hoznak felszínre. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px;">TERMÉSZETES ELŐFORDULÁSOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Kárpátok
külső és belső pereménél, illetve a történelmi Magyarország területén
évszázadok óta ismertek voltak kisebb-nagyobb kőolaj és földgáz szivárgások,
amelyek a legjelentősebbek Európában. Már a középkorban használták a
kőolajat bőrpuhításra, fáklyaként, kocsikenőcsként, több írott dokumentum is
említést tesz róla. A „szurok” kifejezés a magyar nyelvű iratokban 1075-ben
jelenik meg először, az „olaj” 1309-ben. 1358-ban a honti erdőkben található
„szurkos patakok”-ról tesz említést egy oklevél. Oláh Miklós 1536-ban megjelent
Hungária c. művében egy szilágy-megyei természetes kőolaj előfordulásról ír: „Nem
hallgathatom el, hogy van Magyarországon olyan ragacsos föld is, amelyből mint
a viaszból, gyertyákat, fáklyákat és világítószereket is csinálnak, azonban a
szaguk kellemetlen.” Szenczi Molnár Albert 1604-ben kiadott latin-magyar
szótárában a kőolajat a következőképpen határozta meg: „petrólium: kősziklából
csöpögő olay.” Pápai Páriz Ferenc latin-magyar szótárában /1767/: Naphta Gr. Szurkos
gyanta, mellyen a ’láng mondhatatlan igen kap. Item. Kő-olaj.” Fridvaldszky
István 1767-ben leírt egy erdélyi kőolaj és földgáz előfordulást Erdély
ásványkincseiről szóló könyvében. Az akkor még kének csoportjába sorolt
petróleumról, aszfaltról, naftáról írja, hogy azt a Közép-Medgyes mögötti
árokból lehet meregetni. M. Ferdinánd Jakab /1778/ az éghető ásványok, gyanták
és kőszenek csoportjába tartozónak véli a kőolajat és aszfaltot. Benkő Ferenc
ásványtani rendszerében /Magyar Mineralógia, 1786/ a földolaj, petróleum a
„lágy enyvek”, a földszurok és aszfalt a „kemény enyvek” csoportjába tartozik.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">A jelenlegi Horvátország területén a Muraközben található
Szelencén /Selnica/ és Bányaváron /Peklenicza/ ásott gödrökben gyűjtötték az
olajat. Az itt kinyert olajat Wintler József, a Budai Egyetem vegytan
professzora desztillációval elemezte elsőként, majd eredményeit németül
publikálta 1788-ban. Valamivel később, 1791-ben Martinovics Ignác, a lembergi
egyetem fizika tanára értekezést írt a galíciai olajról. Ugyancsak 1791-ben ír
Fichtel az Ojtozi-szorosban föllelhető olajról, Beudant francia geológus pedig
1818-ban hazánkban tett földtani és ásványtani tanulmányútjáról tett
beszámolójában említi meg, hogy a nép régóta kocsikenőcsként használja. Jelentős
előfordulásoknak a parajdi, cigányfalvi, tatarosi /Bihar vármegye/, sósmezői
/Ojtozi-szoros/, és a horvátországi előfordulásokat sorolja föl. Fényes Elek
XIX. század közepén írt följegyzéséből tudjuk, hogy „a kőolaj vagy kulimász
Peklenicza mellett találtatik, s ez szántóföldeken keresztül árkokban folyik
úgy, hogy az uradalom évenkint 20-30 mázsát szokott szedetni.” 1842-ben a Kir.
Magy. Természettudományi társulat pályázatot írt ki a hazai aszfalt-előfordulások
leírására, különös tekintettel technikai hasznosításukra. Nendtwitz Károly, a
Pesti Egyetem későbbi tanára a „Gyulányok neméhez tartozó kátrányos fekete
hegyi olaj”c. munkájával első díjat nyert, amelyben a muraközi és hegymádi
előfordulásokkal foglalkozott. Az aszfaltot útburkolásra, az olajat világításra
és gázgyártásra javasolta fölhasználni. 1843-ban a német orvosok és
természettudósok Gratzban tartott gyűlésén ő ismertette elsőként a muraközi és
hegymádi aszfaltok kémiai vizsgálatait a Természettudományi Társulat 1841-1845.
évi évkönyveiben. A régi Magyarország szénhidrogén előfordulásaira vonatkozó
ismereteket Posewitz Tivadar foglalta össze a Földtani Intézet évkönyvének
1906.-1907. évi XV. kötetében. Magyar tudósok külföldön is végeztek kőolajjal kapcsolatos kutatómunkát, Born Ignác pl. 1787-ben Angliában fölfedezte a földviaszt, az ozokeritet. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 35.4pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 35.4pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 35.4pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> A "NAÍV" KORSZAK<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Mint a világon több helyen, kezdetben az olajat
a föld mélyedéseiből, majd ásott gödrökből meregették Magyarországon is. </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Följegyzések
szerint a munkák „kút vagy aknaásással, kézi erővel történtek, a kutak, aknák
mélysége 6-60 m között váltakozott, többségük elszerencsétlenedett, beomlott.” A
magyarországi bonyolult geológiai viszonyok között a kor színvonalán álló
elméleti és gyakorlati ismeretekkel még nemigen lehetett számottevő eredményt
elérni. A munkaeszközök kezdetlegesek voltak, szakemberképzés pedig egyáltalán
nem folyt ezen a területen. Az első petróleumkutatások az 1850-es években
történtek. Dr. Posewitz Tivadar írja, hogy többnyire zsidók voltak a
kezdeményezők, kik látván a szomszédos Galícziában a petróleumkutatások
eredményeit, hasonló siker reményében hozzáfogtak apróbb kutakat ásni oly
helyeken, hol a petróleum nyomai mutatkoztak. Így ásott a Zemplén-megyei
Mikován az 1850-es évek végén egy zsidó két kutat 10, illetve 15 m mélységre,
és állítólag 2700 kg nyersolajat termelt naponta, de a rossz ácsolás miatt az
aknák bedőltek és a munkának vége szakadt.</span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> A kőolaj iránti igény egyre nőtt, s a kormányzatot ez arra ösztönözte,
hogy a maga eszközeivel támogassa a kutatást. Az 1880-as években megalkotott
vámtörvény kedvezőleg hatott, a technikai lemaradást azonban ez sem tudta egy csapásra
megszüntetni.</span><br /><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
módszeres olajkutatásnak már a legkorábbi időszakában is megpróbálták a mélyebb
rétegekben rejtőzködő kőolajat geológiai módszerekkel felkutatni. Az
alapkoncepció azon a tapasztalaton alapult, hogy a régióban a szénhidrogén
előfordulások a Kárpátok hegyvonulatai és a síkságok találkozásánál voltak. Voltak
olyan túlzottan optimista föltételezések is, hogy a Kárpát-medencében a föld
mélye hatalmas olajmezőket rejt. Dr. Papp Károly geológus, a kissármási
földgázmező későbbi fölfedezője a kutatásoknak ezt a kezdeti időszakát a
„kárpáti” és „naív” jelzőkkel illette, utalva arra, hogy a próbafúrások
helyének kiválasztásában az intuíciónak még jelentős szerepe volt. Hozzátette
azonban, hogy a kutatók bizonyos kérdésekben helytálló következtetésekre
jutottak. Később már föllelhetők voltak a tudományos kőolajföldtan elemei, de a
kutatás alapvetően még mindig a felszíni nyomok elemzésére épült. A „naív”
korszak végét Papp Károly 1906-nál jelölte meg. Ebben az időszakban geológusok
egész nemzedéke szegődött az olajkutatás szolgálatába, pl. Adda Kálmán, Böckh
János, Gessel Sándor, Mattyasovszki Jakab, Noth Gyula, dr Posewitz Tivadar, dr
Szabó József, Szontágh Tamás, Telegdy Róth Lajos, és sokan mások. Más-más földtani elgondolás, más-más koncepció vezette őket. Ki a Nagy-Alföldön, ki az Északi-Középhegységben, ki a Dunántúlon vélte megtalálni a magyar olajat. Ami a gyakorlati eredményeket illeti, végeredményben mindegyiküknek igaza lett, kinek előbb, kinek később. 1900-ban a
világ kőolaj-termelése 20 millió tonna volt, 1910-re ez több, mint kétszeresére,
44,3 millió tonnára emelkedett. Az olaj stratégiai nyersanyaggá vált, és ezt a
magyar kormány is fölismerte. A galíciai előfordulások alapján feltételezték, hogy
a Kárpát-medence belső koszorúján is lehetnek szénhidrogén előfordulások, ezért
szükségessé vált a bányajogi kérdések jogi szabályozása. Spekulációs céllal korábban
nagyon sok telekre jegyeztettek be ún.”zárt kutatmányt”, amely speciálisan a
bányatulajdonosok védelmére megalkotott jogintézmény volt. Az összesen 100.000 koronát kitevő ún. szubvenció /állami támogatás/ fölkeltette a vállalkozók és ügyeskedők érdeklődését, de a tényleges kutatások helyett sokan csak a zárt kutatmányok megszerzésére törekedtek. Voltak akik a támogatás feltételeként megszabott mélyfúrást-jó haszonnal-alvállalkozóknak adták ki. Gyulai Zoltán így ír az állami támogatás eredményességéről: "A szubvenció csak szinekura marad, akinek több az összeköttetése, több pénzt kap." (Szinekura = csekély munkával járó jövedelmező állás). Az ilyen, és ehhez hasonló káros gazdasági jelenségek képezték aztán 80-90 év múlva azoknak a népvagyon elprivatizálását célzó hamis ideológiáknak az alapját, miszerint az állam a legrosszabb gazda. Az állam akkor még azzal reagált, hogy a kutatási feladatokat - de nem a tulajdonjogot - a kevés pénzzel rendelkező, silány felszereléssel
dolgozó kisvállalkozók és spekulánsok tömegeinek kezéből az állam, és tőkeerős,
megfelelő műszaki színvonalú és szakértelemmel rendelkező vállalkozások kezébe juttatta. A Kárpátok belső övében 1890-ben 900, 1910-ben 30.000 zárt kutatmányt tartottak nyilván. A pénzügyminisztérium az ország ellátásának érdekében az addig ún.
szabad ásványok közé tartozó kőolaj és földgáz kutatását állami monopóliummá
kívánta nyilvánítani. A törvény előkészítésével Wahlner Aladár
fő-bányatanácsost, a Pénzügyminisztérium bányászati osztályának vezetőjét bízták
meg. A törvénytervezetet az Országgyűlés 1911. január 17.-én elfogadta, és az
1911. évi VI. törvénycikkben hirdették ki. A törvény a földgáz és
ásványolajfélék kutatását és bányászatát-az aszfalt kivételével-állami
monopóliummá nyilvánította, amely jogot azonban belföldi természetes és jogi
személyek részére az Országgyűlés a pénzügyminiszter engedélyével átruházhatta.
Ez azt jelentette, hogy méltányos díjfizetés mellett a kutatást bejegyeztetőnek
az adott területen engedélye volt a bányahatóságtól bányaművelésre. A törvény
az ásványolajra bejegyzett zárt kutatmányok tulajdonosainak 2-5 év moratóriumot
engedélyezett, de a nem elég tőkeerős kisvállalkozások és spekulációs céllal
jegyzett zárt kutatmányok már a törvény bejelentése előtt tömegesen megszűntek.
Lukács László pénzügyminiszter szerette volna a monopóliumot a feldolgozóiparra
is kiterjeszteni, de ezt az Országgyűlés nem fogadta el. A törvény alapján a
Pénzügyminisztérium egy kincstári kutatóvállalat fölállítását határozta el,
amelynek feladatai a korábbi hasonló tevékenységet folytató szervezetekéhez
képest jelentősen nőttek. Az állami kutatásokra 1893-1910-ig 4.000.000 koronát,
1910-1918 közepéig 17.500.000 koronát fordítottak. Ennek a kutatási projektnek
keretében tárta fel a Magyar Kárpáti Petróleum Rt. az egbelli olajmezőket
1914-ben. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
geológiai módszerekkel végzett olajkutatásban a szükséges technikai
felszereltség hiánya miatt még mindig nagy súllyal voltak jelen a kutatók
szubjektív megérzései, és intuitív alapon határozták meg a kőolaj-tartalmú
rétegek elhelyezkedését. Az első kereskedelmi jelentőséggel</span><span style="font-size: 14pt;"> bíró, fúrással mélyített olajkútat Edwin L.Drake nyitotta meg a
Pennsylvánia-beli Tituswillben 1859-ben, már amennyiben nem veszünk tudomást az
oroszokról. 1990 előtt mindent az oroszok találtak fel, mindenben ők voltak az
elsők. A dolog azután irányt váltott, a mai trendek szerint mindent az
angolszászok találtak fel, mindenben ők voltak az elsők. Ha azonban a valóságra
vagyunk kíváncsiak, akkor meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy az első
fúrással mélyített olajkút megnyitása V.N.Semyonov orosz mérnök nevéhez fűződik.
Semyonov 1846-ban, 13 évvel Drake előtt olajkutat fúrt Baku egyik külvárosában
Bibi-Heybatban, közel a tengerhez. Ugyanazzal a kézi technikával mint Drake, és
ugyancsak 21 m mélységben talált olajat. Az eltérő társadalmi körülmények miatt
azonban Semyonov eredménye nem okozott mélyreható társadalmi átalakulást, mint
Drake olaja Amerikában. Ha a németek elzászi olaját is beillesztjük a sorba,
akkor Pennsylvánia és Tituswille legjobb esetben is csak harmadik lehet.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Magyarországon
a módszeres olajkutatások első alkalommal az Ung megyei Luh község melletti
lelőhely fölfedezésével hoztak némi eredményt, ahol 1870 és 1874 között Riedl Ede irányításával néhány
tíz méter mélységű ásott aknákból 120 vámmázsa olajat nyertek. Puskás Tivadar az
elsők között talált olajat a 60-as évek közepén Zsibó környékén, és létesített paraffingyártó üzemet,
de hamarosan csődbe ment. </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Máramaros
megyében, az izavölgyi Dragomérfalván három kisebb mélységű kutat ástak 1875 és
1880 között, ahol 500-1500 kg nyersolajat termeltek naponta. Körösmezőn pedig
1878-ban ástak egy 6 méteres kutat, egy másik társaság a következő évben egy 13
métereset. Recsken, a Mátra hegységben a ’70-es évek végén vette kezdetét a
petróleum kutatás egy 6 méteres akna mélyítésével. </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
kutatóaknák számára vonatkozó adatok a kezdeti időszakban igen hézagosak,
nagyjából 20-30-ra becsülhetjük, és mélységük is igen csekély volt, csak két
helyütt, Mikleuskán és Luhon érte el egy-egy akna a 70 métert. A kitermelt olaj
mennyiségére vonatkozó adatok még hiányosabbak: 1. Mikován 2700 kg naponta, 2.
Luhon 120 vámmázsa, 3. Dragomérfalva 500-1500 kg naponta, 4. Mikleuskán egy
hordó naponta, 5. Bacindolban 100 Hl évente, 6. Petrovoselon 700-800 kg évente,
7. Pekleniczán 20 l naponta.</span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az aknák
mélyítése tetemes költséggel járt és a kezdeti eredmények nem álltak arányban a
befektetéssel. Az olajkutatásban a gépi módszerek alkalmazását Drake után 30, V. Semyonov után 43 évvel kezdték bevezetni Magyarországon. Lényegében ennek
tudható be, hogy az 1860 és 1905 között eltelt 45 évben mindössze 55.000 tonna
ásványolajat termeltek, de ebből is csak 4300 tonna volt valódi kőolaj, 50.700
tonna stájerlaki bitumenes pala, és a dernai-tatarosi aszfaltos homok
desztillációs terméke volt. Stájerlakon a bitumenes palákból 1860 és 1882
között 30.000 tonna olajat nyertek.</span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Izavölgyben, Szacsalon három fúrólyukat
mélyítettek le. Az első lyukon 456 méter mélységből erős olajkitörés volt, mely
a rozoga béléscsövet összenyomta. A kisimítás nem sikerült, és a fúrást abba
kellett hagyni. A szerencsétlenül végződött első fúrás után két új helyen
folytatták a kutatást. Ezen két fúrólyukban 155, ill. 655 m mélységet értek el.
A vállalkozó hirtelen bekövetkezett halála azonban a munkának véget vetett.
Luhon a legkomolyabb és legtevékenyebb vállalkozó dr. Bantlin Ágoston volt. Négy
fúrólyukat indított meg, melyek legmélyebbikénél 735 m mélység elérésekor
csőszűke miatt a további fúrás lehetetlenné vált. Dr. Bantlin szép termelési
eredményeket tudott felmutatni, amíg valami közbe nem jött. Kiderült, hogy az
egyik fúrólyuk más vállalkozó területén fekszik, és pervesztes lett. Dr.
Bantlin jóhiszeműen fórta az I. számú Anna-aknát, és midőn már termelhető
mennyiségű olajat adott, előállt a Magyar Általános Hitelbank azzal, hogy elsőbbségi zárt
kutatmánya van azon a helyen. A száraz tények dr. Bantlin ellen szóltak, így
pervesztes lett. Ez annyira elkedvetlenítette őt, hogy a további kutatást, ill.
fúrást abbahagyta, pedig volt olaj kereskedelmileg értékelhető mennyiségben. A
Hitelbank pedig sem előtte, sem utána egy kapavágást sem tett a területen,
hanem örült, hogy megszabadult egy konkurenstől, aki veszély jelentett Ausztriában működő olajérdekeltségeire. A magyar olajügy pedig egyik
legtevékenyebb és legbuzgóbb vállalkozóját veszítette el ez által. </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az alföldi ártézi kutak fúrásánál is kezdetben kézi fúrófelszerelést használtak, majd áttértek a gépi fúróberendezések alkalmazásására, amelyekkel mélyebbre lehetett hatolni. A 150 méternél mélyebb fúrások azonban ennek ellenére általában eredménytelenül végződtek, melynek oka a szakértelem és kitartó munka hiánya volt. A magyarországi olajelőfordulások ügyét a fúrótechnikusok Lembergben tartott 1894. évi nemzetközi vándorgyűlésén is megvitatták. Fabiansky mérnök szerint a hazánkban végzett kutatófúrások nem hatoltak le kellő mélységbe. A gépi módszereknek a kőolajkutatásban való
alkalmazását Zsigmondy Vilmos bányamérnök kezdte meg, aki eredetileg ártézi
kutak fúrásával foglalkozott. A magyarországi mélyfúrások tapasztalatai a figyelmet
a földgázra terelték, amelyet a Kárpátok övezte medencében legrégebben az
erdélyiek ismertek. A báznafürdői „öröklángot” és a magyarsárosi „zúgó”
gázömléseit külföldi utazók, pl. Frank von Frankenstein már a XVII. század
elején említik, és az aknaszlatinai sóbányát 1786-tól évekig földgázzal
világították. Céltudatos földgáz kutatás azonban sem az Alföldön, sem Erdélyben
hosszú ideig nem folyt, holott Zsigmondy Vilmos 1868-óta sorra tárta föl a
gáztartalmú ártézi vizeket. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">Az alábbi összeállítás Dr. Posewitz
Tivadar közlése alapján bemutatja a történelmi Magyarország jellemző
kőolaj-rétegeinek korát</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: center;">:</span><br />
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Felső-triász<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Boljevác. Lika-Krabava megyében,
Horvátországban. Hallstadti mészben bitumenes pala beágyazás.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Felső-liász<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Stájerlakanina. Krassó-Szörény
vármegye, bitumenes palák a széntelepek fedőjében.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Alsó-kréta<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">/Ropianka rétegek/ Sósmező,
Putnavölgy, Gyimes, Zabola, Kovászna. /Petróleumnyomok/<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Eoczén<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Alsó-eoczén: Zboró, Komarnik, Mikova,
Kryvaolyka, stb., Sáros, Zemplén, Ung megyében, Turzófalu Trencsén megyében,
Zsibó Szilágy megyében, Közép-eoczén: Körösmező Máramaros megyében,
Felső-eoczén: Szacsal, Batiza Máramaros megyében.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Alsó-oligoczén<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Sósmező Háromszék megyében.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Mioczén<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Dragomérfalu Máramaros megyében,
Sósmező Háromszék megyében, Recsk Heves megyében, Kovás, Garbonács Szatmár
megyében. (Petróleumnyomok az erdélyrészi medenczében).<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Polioczén<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Tataros, Felsőderna, Bodonos
Biharmegyében, Bányavár (Peklenicza) és Szelence a Muraközön Zala megyében és
az összes horvát-szlavónországi előjövetelek.<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 21.4667px;">A MÓDSZERES OLAJKUTATÁSOK KEZDETE</span><br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Magyarországon akkor fogtak hozzá komolyabban az olajkutatáshoz, miután egyes petróleumgyanús vidékek földtanilag tanulmányozás alá lettek véve és kilátásba került az állami támogatás. Ekkor kezdtek fúrni többek között a Felvidéken, Krivaolyka közelében Izbugyaradványon és Szukón. Krivaolyka már régóta ismert volt kőolaj előfordulásairól Zemplén vármegyében, mely a mezőlaborczi vasút Radvány állomásától 6 km-re, ÉNy-ra fekszik. Adda Kálmán szerint a vidék geológiai szerkezete megegyezik a Máramaros megyei Izavölgy rétegeivel, melyeket Böckh János 1883-ban megvizsgált.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A XIX.
század végén a kőolaj iránti egyre sürgetőbb igény a magyar kormányt is újabb
és hatékonyabb intézkedésekre késztette. Wekerle Sándor miniszterelnök 1893.
június 12.-én kelt levelében így írt Böckh Jánosnak, a Magyar Királyi Földtani
Intézet igazgatójának: „A hazai fogyasztó közönségre úgy, mint a kifejlett
kőolaj-finomító iparunkra nézve fölöttébb fontos, hogy a nyersolaj az országban
nyeressék. Eddig számos vállalat kutatott petróleumra, az ország több vidékén,
a kutatások azonban többnyire csak a felsőbb rétegekre szorítkoztak, kevesen
hatoltak le 100 méteren alól, és csak két mélyfúrás jutott 300 métert meghaladó
mélységig. Több helyen akadtak petróleumra is, de sehol sem olyan mennyiségre,
hogy kiadós termelésre lehessen számítani. Most már országos érdeket képez,
hogy ebben a kérdésben minél előbb bizonyosság szereztessék, és minthogy ezt
állami támogatás nélkül aligha lehetne elérni, a folyó évi költségvetésben erre
a célra 50.000 forintot irányoztak elő. Az összeg engedélyezve lévén abból
megbízható vállalatok segélyezendők, hogy ellenőrzés mellett esetleg 1000
méterig vagy azontúl is lehatoló mély fúrások végeztessenek…szükségesnek
találom, hogy a mélyfúrások a geológiai viszonyok alapos tanulmányozásával
kezdessenek meg, a fúrólyukak pedig alkalmas pontokon mindaddig mélyíttessenek
le, míg a petróleum formációt keresztül nem fúrják oly célból, hogy megtudjuk:
vajon van-e benne petróleum tartány?” </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A tudományos módszerekkel végzett,
szakszerű kőolajkutatások kezdetét ettől a ponttól lehet számítani
Magyarországon. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
kormányzati akarat, az állami támogatás, az emelkedő színvonalú szakmai
felkészültség, és a gyorsan fejlődő tudomány és technika felhasználása az
olajkutatásban, megteremtették a korábbinál jóval eredményesebb munka
feltételeit. A pénzügyminiszter elrendelte az egész Erdélyi-medence rétegeinek
átkutatását. Böckh János, a Magyar Királyi Földtani Intézet első igazgatója
irányításával többek között fia, Böckh Hugó államtitkár és Dr. Papp Károly
geológusok kormányzati megbízásra tudományos módszerekkel kutatásokba kezdtek,
de az első eredmények mégis véletlenül születtek. Erdélyben hét terjedelmes
gázmezőt sikerült találniuk, ezen kívül értékes adatokat gyűjtöttek az erdélyi
medence gázos rétegeinek földtani szerkezetéről. Megállapították, hogy a gázos
rétegek mind az alsó mediterrántól a levantini rétegződésig terjedő neogénkorú
üledékek. Anyaguk homok, homokkő, agyag, agyagosmárga, sósagyag /slír/, stb,
tehát a miocén kori sóformáció jellegzetes lerakódásai. Azok a rétegek,
amelyeket Romániában is a földgáz anyakőzetének tekintenek. A lerakódások
vastagságát azokon a helyeken ahol a rétegek ún. teljes sorozatot alkotnak,
közel 2000 m-re becsülték. 1880 és 1893 között 125 aknát mélyítettek a Kárpátok
belső peremén, Horvátországban és a Muraközben 12-t, ezek közül 20 volt 100
méternél mélyebb, egy elérte a 600 métert. 1894 és 1913 között a Kárpátok
peremén 42 fúrást mélyítettek, a Muraközben 39-et. 1907-ben a világhírű
stassfurti előfordulások eredményei alapján az Erdélyi-medencében kálisót
kerestek. Feltételezték a hajdankori tenger bepárolódásából visszamaradt kálisó-borítóréteget
a Mezőségben is. A pénzügyminisztérium a kutatások vezetésével Dr. Papp Károly
geológust, Mály Sándor bányamérnököt, és a fúrás irányításával Böhm Ferenc
bányamérnököt bízta meg. Az id. Lóczi Lajos ajánlására 1908-ban a Nagysármáson
végzett kutatófúrások során 627 m mélységig csak konyhasó rétegeket találtak. Az
ugyanabban az évben elkezdett kissármási Bolygó-réten végzett fúrás Európa
legnagyobb, és a világ akkori negyedik legnagyobb földgáz kútjának megtalálását
eredményezte. Itt már 22 m mélységből földgáz szállott föl, és csak sorozatosan
ismétlődő műszaki problémák árán tudták 302 m-ig lemélyíteni. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A világháborút
megelőző időszakban már világszerte érezhető volt az a tendencia az
olajkutatásban, hogy azok a területek, amelyeken a fúrópontokat a felszíni előfordulások,
vagy térképészeti módszerekkel, ill. dőlésmérésekkel lehetett kitűzni,
elfogyóban voltak. Ennek következtében a kutatások olyan területekre
helyeződtek át, ahol kőolajkutatásra alkalmas képződményeket már csak egyre
nagyobb mélységekben lehetett találni. Ebben az időszakban világszerte érezhető
volt a sikertelen fúrások számának ugrásszerű emelkedése. A fúrási költségek
ezáltal jelentősen megugrottak, a szerényebb tőkével rendelkező vállalkozók
elvéreztek, a tőkeerősek pedig gyakran már az első sikertelen fúrás után
felhagytak a terület további kutatásával. Ez szinte parancsolóan kiáltott olyan
eszköz után, amely ha nem is tud pontos meghatározást adni a fúrópontok
kijelöléséhez, hol és milyen mélységben találhatók az olajrétegek, de legalább
csökkenti a meddő fúrások számát. A Magyarországra jellemző bonyolult geológiai
viszonyok között számos geológiai vizsgálat ellenére a tudós szakemberek még
nem tudtak megbízható útmutatást adni a kőolaj feltárásához. Ennek is szerepe
volt abban, hogy 1890 és 1910 között hiába mélyítettek le 51 mélyfúrást
magánbefektetésből, és 43-at állami támogatással, az erdélyi Kissármásnál 1909-ben
fölfedezett nagy földgázmező feltárásának kivételével számottevő eredményt nem
értek el. A kiváló tudós, báró Eötvös Lóránd a gyakorlat számára is fontos
eszközt adott a kutatók kezébe, amely idővel- különösen a vastag üledékkel
fedett medence területeken-előnyösen egészítette ki, majd váltotta föl a
korábban kizárólagosan alkalmazott geológiai térképezést. </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Minthogy Galíciában, a
vízválasztó vonal túlsó oldalán már a régmúlt időktől jelentékeny olajforrások
voltak ismertek a régi Magyarországot és Galíciát elválasztó Kárpát-nyúlványok
mentén Sáros vármegye északi részén, Alsó-Komarnik és Zboró határában, a
vízválasztó innenső oldalán néhány budapesti és galíciai vállalkozó 1899-ben
olajfúrásba kezdett. A korabeli sajtót élénken foglalkoztatták az északkelet-magyarországi olajkutatások, mint például a következő újságcikk szerzőjét is 1900 júliusában: </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">"Petroleumforrás Zemplénmegyében. Nagy közgazdasági eseményt jelentenek a zemplénmegyei Izbugya-Radványból. Ott akadtak Magyarországon az első petróleumforrásra. Régen kutatnak már a felvidéken petroleum után, mert hisz a határon túl, Galicziában bőven szedik a petroleumot. A legtöbb birtokos felhagyott az eredménytelen és költséges kutatásokkal, csak Andrássy Antal budapesti mérnök folytatta. Adda Kálmán magyar geológus tavaly Radványt jelölte meg oly helynek, ahol reménységgel lehet kutatni, s november hóban csakugyan petroleumra akadtak, s a fúrást folytatták, szivattyúzó gépeket szereztek. A pénzügyminiszter Richter Géza bányamérnököt küldte ki jelentéstételre, s most Máday József miniszteri főmérnök vezetése alatt folytatják a munkát. Naponkint 2-3 hordónyi erős petroleumot nyernek, de bizonyosra veszik, hogy ha a fúrás áttöri a homokréteget, naponkint 30-40 hordó petroleumot kapnak. Most az egész környéken kutatáshoz fogtak a birtokosok, ezek közt Reuss herczeg is, kinek ott nagy birtokai vannak."</span><br />
<br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1898-tól kezdve XXIV. Reuss herceg is kutatott Rokitócz és Mikova környékén. Rokitócz határában három 10-15 m mély aknát mélyített, Mikova mellett pedig ötöt, melyek legnagyobb mélysége 20 m volt. 1900-ban mélyfúrást akartak kezdeni, de a Hitelbank ezt megakadályozta. </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Komarnikon
a Magyar Általános Hitelbank Rt. állami támogatásból egy 801 m mély fúrólyukat mélyített. Két
olajtartó réteget fúrtak át, melyekből 81.115 kg olajat aknáztak ki, de a
fúrást csőszűke miatt abbahagyták. A kitermelt olaj mennyisége ugyan nem volt
nagy, de bizalomgerjesztőleg hatott volna egy komoly vállalkozóra, aki a
környéken olajkutatásokba akarna kezdeni. A Hitelbank azonban abba hagyta a további kutatást, de a területet továbbra is
fenntartotta magának, hogy gátolja riválisai működését. Izbugya-Radványon, Krivaolyka közelében, 500 m-es
fúrólyukat mélyítettek. 285 méternél olajkitörés következett be, de az olajat
megfelelő felszerelés hiányában nem aknázták ki, hanem egyszerűen fúrtak tovább
addig, amíg az állami szubvenció a vállalkozót erre kötelezte. 500 méternél
aztán abbahagyták a munkát. </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Magyar Általános Hitelbank Rt. által finanszírozott
kutatások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, de 1901-ben - talán az
Amerikából érkezett spindletopi hírek hatására, ahol egy reménytelennek tartott geológiai szerkezetben olajat találtak - felröppent a hírlapi kacsa,
hogy bőséges olajforrásokra akadtak és, hogy a galíciai olajtétegek
Magyarország alá is mélyen áthúzódnak. Ennek a vélhetően üzleti indíttatású és makacsul bevésődött álhírnek is szerepe lehetett abban a mohóságban, amellyel szomszédaink
igyekeztek szétcincálni országunkat és magyar területeket zsákmányolni az első
világháborút/olajháborút lezáró párizsi </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">béketárgyalásokon.
Ezek során, ha a minden realitást
nélkülöző igények maradéktalanul érvényesültek volna, Magyarországból nagyjából csak Pest megye területe maradt
volna. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A különféle országokból származó ásványolajokat Constam és Schapfer vizsgálták meg, és a galíciai olajat hamu és vízmentesnek találták. A galíciai olaj a következő
jellemzőkkel rendelkezett:</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">A galíciai olaj<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Fajsúlya<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Benzin tartalma<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Világító és gázolaj tartalma<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Kenőolaj és maradék tartalma<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">0,85-0,90
kg/dm3<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">0-5%<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">40-55%<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">40-45%<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img alt="Fájl: Galicja1881.jpg" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3e/Galicja1881.jpg" /><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
</div>
<br />
Galíciai olajkutak 1881-ben<br />
<span style="font-size: 18.6667px; text-align: center;"><br /></span>
<span style="font-size: 18.6667px; text-align: center;"> EURÓPA LEGNAGYOBB FÖLDGÁZKÚTJA</span><br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1909-ben a
„Kissármás 1” elnevezésű fúrólyukból földgáz tört ki olyan erővel, hogy a
gázoszlopnak létrát lehetett támasztani. 860.000 m3 tiszta metán ömlött ki
naponta, és csak több mint két évvel később, 1911. június 30.-án sikerült lezárni.
A lezárás után, 1911 végén a kút közelében keletkezett 120 m hosszú repedésen
át a lefolytott gáz újra kitört és meggyulladt. Katonai segítséggel több napi
munkával sikerült eloltani. Dr. Papp Károly így írt a történtekről: „A
bányászkodás történetében nagyon gyakori eset az, hogy a kutatások közben
egészen másra bukkannak, mint amit kerestek. Ez történt a Mezőség szívében,
Kissármáson is. Itt ugyanis a magyar kincstár kálisóra kutatott, s e helyütt a
fúró földgázra bukkant.” A kissármási kútból a levegőbe ömlött óriási
gázmennyiség arra késztette a magyar kormányt, hogy a földgáz feltárásának és
értékesítésének tanulmányozására bizottságot küldjön Amerikába. A bizottság
tagjai voltak: Hermann Miksa selmecbányai főiskolai tanár /később kereskedelmi
miniszter/, Böhm Ferenc miniszteri tanácsos, Katona bányamérnök, Vnutskó Ferenc főbányatanácsos. A bizottság értékes tapasztalatairól beszámoló jelentést írt
1910-ben. Az amerikai tapasztalatok és a kincstári kutatófúrások szebbnél-szebb
eredményei azt bizonyították, hogy az észak-amerikai gázelőfordulások után az
Erdélyi-medence gázrétegei voltak a leggazdagabbak az 1910-es években. A
szénben szegény ország számára nagy jelentőségű volt az új tüzelőanyag kincs,
ezért a kormányzat az aszfalt kivételével valamennyi szénhidrogén föltárását és
hasznosítását állami monopóliumnak nyilvánította /1911. évi VI.tc./. A törvény
megalkotása után a British and Foreign General Securities and Investment Trust
Limited londoni vállalat két magyar bankkal Földgázszindikátust alapított,
amely az értékesítési tevékenység megkezdése előtt amerikai szakértőkkel
megvizsgáltatta a földgázmezőket. A szakértői bizottság a földgázmezők
terjedelmét összesen 516 km2-re, a gázkészletet 72 milliárd m3-re becsülte.
Javasolták, hogy a gázt nagyobb távolságra /Budapestre/ ne szállítsák, csak
kisebb körzetekben hasznosítsák. A szakvélemény megismerése után a
Földgázszindikátus föloszlott.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"></span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kutatások
folytatódtak és Kissármás után Dicsőszentmártonban találtak földgázt 1911
novemberében, ahol 296 m mélységből 5 bar nyomással tört fel a gáz állandó
erővel, miután a fölötte lévő vizet kinyomta, a feléje tartott kezet pedig
süvöltve félretolta. Ennek a gáznak aztán 1916-tól kiemelkedően fontos szerep
jutott nem annyira az energetikai, mint inkább a vegyipari célú
felhasználásban. Európában elsőként Dicsőszentmártonban használtak szintetikus
ammónia előállítására földgázt olyan eljárás alapján, amely szerint a
szénlepárlás metántartalmú gázaiból már régebben gyártottak hidrogén-nitrogén
elegyet több más európai vegyi üzemben. A dicsőszentmártoni műtrágyagyárban
földgáz alapanyagból már a világháború alatt is gyártottak tiszta nitrogént,
hogy a kalciumkarbidot kalciumciánamiddá alakítsák át. A földgázt az
elméletileg szükséges levegőmennyiséggel elégették, és a nitrogéndús füstgázból
a széndioxidot mosótoronyban, mintegy 8 légköri nyomáson lepermetező vízben
nyelették el. A nitrogén csekély oxigén szennyeződését azbesztben eloszlatott
rézzel kötötték meg. Az első
világháború/olajháború alatt Dicsőszentmárton mellett, Magyarsároson épült egy,
a földgáz elbontására szolgáló nagy kísérleti telep, amelynek hamutól mentes
korom-és elektródaszén termékeit Szarvasy Imre műegyetemi tanár eljárása
szerint kitűnő minőségű szénelektródákká lehetett feldolgozni. <o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Európában az
első földgáz távvezetéket az Erdélyi Földgáz Rt. építette 1913-ban. Az év végén
adták át a Kissármástól Tordára vezető, 52 km-es, 25 cm átmérőjű csövekből
épített földgázvezetéket. Később továbbépítették 15 cm átmérőjű csövekből a 24
km-re lévő Marosújvárig. A vezetéket 8-12 bar nyomáson napi 300.000 m3 földgáz
továbbítására méretezték. A gázt a Solvay művek tordai gyárai és a tordai cementgyár
hasznosította. A kincstár Nagysármáson palacktöltő berendezést is építtetett a
vasúti kocsik világítását ellátó gázpalackok töltésére. Kissármáson
téglaégetésre és gázmotorok működtetésére használták a gázt. A háború alatt
Teleszky János pénzügyminiszter szerződést kötött a Deutsche Bankkal az erdélyi
földgáz további feltárására és 1916-ban megalapították a Magyar Földgáz Rt.-t. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 21.4667px;">A FINOMÍTÓK</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kőolaj
történetét négy korszakra szokták osztani. A felosztás kritériumait
angol-amerikai körülményekre határozták meg, de némi korrekcióval magyarországi
körülményekre is alkalmazhatók. A XIX. század harmadik harmadában a kőolajat
elsősorban az ipari forradalom szimbólumának tekinthető gőzgépek számára
kenőolaj és világító petróleum alapanyagaként használták. A történelmi
Magyarország 22.350 km-es vasúthálózata 1914-ig már kiépült. Budapesten és az
ország nagyobb városaiban gőzgépekkel, ún. transzmissziós hajtással működtetett
gyártó gépsorok termeltek a boldog békeidőket élő Osztrák-Magyar Monarchia
szépen prosperáló gazdasága számára. A vasúti kocsik és mozdonyok tengelyágyai,
a mozdonyok, hajók és textilgyárak gőzgépeinek vezérművei, hengerei és csapágyai
rengeteg kenőolajat igényeltek, és az akkori kőolaj feldolgozó ipar a világító
petróleum termelése mellett elsősorban ennek az igénynek kielégítését
szolgálta. Az első petróleumlámpák Magyarországon 1860-ban jelentek meg, 1864-ben
már a pesti utcákat is petróleummal világították. Ez volt az olaj történetének
első korszaka, amelyet a kenőanyag és világítási célú felhasználás
jellemez. A Monarchia területén
már ebben a korszakban megjelentek az első olajfinomítók.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Noha az olajpalából,
olajhomokból, kőszénből készülő olajtermékek előállításának módját évszázadok
óta ismerték, a kőolaj lepárlásának ipari technológiáját pedig már az 1820-as
években kidolgozták, a kitermelés ehhez képest évtizedekkel le volt maradva. A
felzárkózásra még várni kellett, Magyarországon több mint száz évet. A XIX.
század végi ipari fellendülés idején a történelmi Magyarország területén nem
voltak ismeretesek olyan bőséges kőolajforrások, amelyek az ország olajéhes
iparát táplálhatták volna. Olaj nem volt, igény viszont volt az olajtermékekre,
ezért az olajiparban a feldolgozó ágazat kifejlődése évtizedekkel megelőzte a
termelő ágazat megjelenését. Részben a XIX. század-végi ipartámogató törvények
eredményeként, a feldolgozó üzemek az ország egész területén létrejöttek. 1854
és 1898 között az országban 19 olajfinomító épült, több közülük a kor technikai
színvonalának megfelelő legkorszerűbb berendezésekkel. 1893-ban 13 olajfinomító
működött, a századfordulóig összesen hat szűnt meg. Ezek az üzemek import olajat
dolgoztak föl, amely három forrásból származott: legnagyobbrészt Galíciából,
amely a Monarchia szinte teljes szükségletét fedezte, kisebb részben pedig
Romániából és Oroszországból /Bakuból/. Kezdetben kis üzemek jöttek létre, pl. Orsova,
Brassó, Szacsal, majd nagy és korszerű olajfinomítók-akkori szóhasználattal:
petróleumgyárak-épültek a Monarchiában. Az első kisipari üzemet a bécsi Fanto
és Társa létesítette Orsován 1878-ban, majd Brassóban és Marosvásárhelyen. 1882-ben
Baruch Jeremiás budapesti bankár Marosvásárhelyen szerelt fel kisipari
olajfinomítót. Másodikként 1883-ban a Magyar Petróleum Rt. budapesti gyára is
megkezdte működését Freund Adolf budapesti és Naschauer Jakab bécsi befektetők
tőkéjéből. Mindkét üzem bakui olajat dolgozott föl, amely hajón érkezett
Batumiból, miután az olaj átkelt a Kaukázuson a Rothschild család francia ága
által építtetett Transz-Kaukázusi vasúton. 1891-ben átadták az első korszerű
nagyüzemet, a David Fanto cége által építtetett fiumei olajfinomítót Kőolaj-finomító Gyár
Rt. néven. Az akkori igényekhez képest alaposan túlméretezett, havi 5000 tonna /60.000
tonna per év/ termelőkapacitású olajfinomító építését a Magyar Általános
Hitelbank, a Creditanstalt für Handel und Gewerbe, és a Dreyfuss & Rothschild
Bankház finanszírozta, de a töltőállomást és a rakodót az államvasút ingyen
fölépítette, a kikötőben pedig állami költségen épült a tárolómedence. Akkoriban
még úgy hitték, hogy a galíciai olajlelőhelyek földalatti folytatásaként a
Kárpát-medence mélye hatalmas kőolajmezőket rejt, amelyek révén Magyaroszág
Európa olajnagyhatalma lesz. Ennek a reménybeli olajnak földolgozására, praktikusan
a tengeri kijárathoz, egy jól átgondolt koncepció részeként épült a korszerű
petróleumgyár Fiumében. A Rothschild család bécsi ága ennek a koncepciónak jegyében,
fölkészülve a magyarországi fölfedezésekre, mélyen zsebébe nyúlt. A fiumei /ma
Rijeka/ olajfinomító helyét nagyon pragmatikusan választották meg. Az ügyes
üzleti terv szerint a kezdetben bakui olajra épülő termelési folyamatban a
termékek áramlási iránya a tenger felől a Fiume-Budapest vasúti fővonalon a
szárazföld belseje felé mutatott, míg a föltételezett kárpát-medencei nagy
olajmezők fölfedezése után ez az irány megfordult volna. A teljes kört bezáró
üzleti láncolat kulcsfontosságú eleme volt az Osztrák-Magyar Monarchia egyetlen
tankhajója, a Fiume és Batumi között ingázó, 3620 tonna teherbírású Etelka. A reménybeli olajmezők azonban csak
nem akartak fölfedeződni. Az 1882. évi VIII. tv. kötelezte a kőolajfeldolgozó
vállalatokat készleteik rendszeres bejelentésére, továbbá törvény rendelkezett
az olajipari cégek állami felügyeletéről és ellenőrzéséről. A cégek termékeiket
csak a kincstári részesedés befizetése után értékesíthették, nyersanyagot
vámigazolással vásárolhattak külföldről. A galíciai olaj földolgozására
koncentráltan települtek petróleumgyárak a régióba, pl. Munkács, Csap,
Kisvárda, Nyírbogdány, Túróczszentmárton. 1886-ban alakult a Berg Adolf és
Társa Ásványolaj Finomítógyár, majd 1891-től Budapesti Ásványolajgyár néven
működött. 1890-ben megalakult a Dési Kőolaj Rt., amely 12 kisüzemet rendezett
be román, és 18-at galíciai olaj finomítására. 1898-ban az osztrák és amerikai
konkurencia visszaszorítására kormányrendelettel kötelezővé tették a galíciai
olaj használatát. Az egyébként jó minőségű galíciai nyersolaj feldolgozása
bonyolultabb technológiát igényelt mint ami a román olaj feldolgozásához
megfelelt, ezért a finomítókat később modernizálni kellett. A monarchiában
tapasztalt gazdasági föllendülés Magyarországot a külföldi befektetők számára
vonzóvá tette. Ekkortájt jelent meg az országban az amerikai Standard Oil
Company alapította Vacum Oil Company, amely 80.000 tonna/év kapacitású korszerű
petróleumgyárat épített Almásfüzitőn 1907-ben, majd Csepelen, és hamarosan a
legtőkeerősebb céggé fejlődött a magyar olajpiacon. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://www.olajmuzeum.hu/uploads/Image/Ipt15repter2.jpg" /></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img src="https://www.olajmuzeum.hu/uploads/Image/Ipt12repter1.jpg" /><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img src="https://www.olajmuzeum.hu/uploads/Image/Ipt31Vacuumbenzinkut%2030-as%20evek.jpg" /><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A magyar és osztrák
finomítók kartellt alakítottak a Standard Oil térhódításának
megfékezésére - mérsékelt sikerrel. Az 1900-as évek elején a magyar-osztrák-német
tőkével alapított Steaua Romana AG für Petroleumindustrie Bukarest a Standard
Oil tulajdonába került, majd a magyar kormány is megegyezésre kényszerült az
amerikai Standard Oil, majd 1925 után a holland-angol Shell vállalatokkal. A
magyar finomítók 1887-ben „műolaj” vámmentes behozatalának engedélyezését
kérték a kormánytól. A műolaj olyan, már földolgozott kőolaj, amelyhez más
finomítványt kevertek, és további földolgozása újabb desztillációval történik.
A román ipar az egyszer már lepárolt késztermékekből /benzin, petróleum,
gázolaj, bitumen/ olyan keveréket állított elő, amilyet a megrendelő akart. A
román partner a magyar finomítók igényeinek megfelelően zömmel parafinmentes
pakurát szállított be, amelyet már nem kellett parafinmentesítő eljárásnak
alávetni, hanem egyszerű desztillációval lehetett a könnyű olajokat /gépolaj,
hengerolaj, motorolaj, műszerolaj, orsóolaj/ előállítani. A román műolaj import
megoldotta ugyan a jó minőségű alapanyag ellátás problémáját, de nem kedvezett
a technológiai fejlődésnek. A műolaj földolgozása lényegesen egyszerűbb a
nyersolajénál, alacsonyabb szakmai színvonalon is elvégezhető, ez pedig nem
ösztönzött innovációra, műszaki fejlesztésre. A pénzügyminisztérium a műolaj
feldolgozását az egyes finomítók között kapacitásuk arányában fölosztotta,
megalapozva ezzel a későbbi kvóta rendszer kialakulását. 1898-ban az osztrák és
amerikai konkurencia visszaszorítására az üzemeket kötelezték a galiciai olaj
használatára, amely nagyobb savtartalma miatt, és mert feldolgozása
bonyolultabb eljárásokat igényelt, a finomítókat berendezéseik modernizálására,
új technológiák bevezetésére kényszerítette. Galiciai olajat dolgozott föl
többek között a Magyar Petroleumipar Rt., és az 1906-ban alapított Hazai
Kőolajipari Rt.. A
Hungarian Oil Syndicate és a kincstár kutatásainak eredménytelensége láttán a
magyar kormány ismét rákényszerült az import támogatására, és a minőségi
termelés ösztönzése helyett engedélyezte a műolaj behozatalát és földolgozását.
A hazai finomítók pedig kereskedelmi tevékenységük fokozásával /ma úgy
mondanánk: marketing/ próbáltak fönnmaradni. Egyedül a tőkeerős Vacuum Oil
Company hajtott végre műszaki fejlesztést technológiai berendezéseiben és a
logisztikában. 1921-től szovjet nyersolajat dolgozott föl, amelyet a
Fekete-tengeren és a Dunán át vízi úton szállítottak. A szétzilált magyar
gazdaság helyreállítását célul kitűző Bethlen István miniszterelnök elővette a
millennium évében-1896-ban-Gonda Béla által készített, budapesti kikötő
építésének terveit. Előterjesztésére a Minisztertanács 1921. augusztus 12.-én
megtárgyalta a csepeli petróleumkikötő építésének háború miatt abbamaradt
ügyét. A kormány fölállította a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kikötő
kormánybizottságot, és a kikötőépítés, valamint a Soroksári-Dunaág rendezési
munkáinak vezetésével Dr. Zielinski Szilárd egyetemi tanárt bízta meg. Zielinski
1922 februárjában egy korábban a franciákkal kötött előnytelen szerződést
módosítva, csak a kikötő négy öblének kialakítására és a vámmentes kikötőrész
építésére kötött végleges megállapodást. A kikötő működtetésére 1923-ban
megalapították a Budapesti Vámmentes Kikötő Részvénytársaságot. Zielinski 1924
áprilisában bekövetkezett halála után Maurer Gyula miniszteri tanácsos vette át
a munkálatok vezetését, helyettese a mű tervezője, Sajó Elemér miniszteri
osztálytanácsos lett. Kettőjük elhivatott munkája eredményeként 1924-re
elkészült a Kizárólagos Hazai Petróleumkikötő, amelynek félig kész partján már
1923-ban kőolajtermékek tárolására szolgáló acéltartályok építésébe kezdett a
Steaua, a Vacuum Oil, és a Magyar-Belga Ásványolaj Rt. (PEROBEL). 1925-től
telephelyet bérelt a Royal Dutch Shell is, majd 1929-ben holland tervek
alapján, magyar berendezésekkel finomító üzem építésébe kezdett. 1930
áprilisában megindult a termelés. Ezt azonban megelőzte egy csendes háborúskodás a fővárossal, mert nem tudtak megegyezni az áramellátás kérdésében - számol be 1930 márciusában a sajtó. Hosszúra nyúlt tárgyalások után az a furcsa eredmény született, hogy a Shell nem vásárol áramot a Székesfővárosi Elektromos Művektől Csepelen, hanem maga rendezkedik be saját villamosenergia szükségletének biztosítására. Ennek érdekében három, egyenként 300 LE teljesítményű nyersolajmotort (dízelmotort) rendelt a Láng Gépgyártól, s hozzá három generátort a Ganz Villamossági Gyártól. 1928. október 28.-án Horthy Miklós Bethlen
István miniszterelnök, Albrect József főherceg, és a magyar politika más jeles
személyiségeinek részvételével ünnepélyesen átadta a Magyar Királyi Budapesti
Vámmentes Kikötőt, amelynek létrehozását maga a kormányzó szorgalmazta a két
világháború között. A Shell a korábban bérelt területen is építkezett,
tartályparkot, átfejtőállomást, raktártelepet létesített Csepelen. A
fejlesztések eredményeként az 1930-as évek közepére a Shell a Magyarországon
előállított finomítványok 25%-át adta, megkezdte országos hálózatának kiépítését,
és 1942-ben már 109 fehérárut és olajokat árusító lerakata, és az országot
lefedő benzinkút-hálózata volt.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://www.olajmuzeum.hu/uploads/Image/Ipt05SHELL.jpg" /></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1920-as évektől a motorizáció elterjedésével
a kőolajtermékek piacának már igen széles tere nyílt. Egyre több üzemanyagra
volt szükség és egyre több lerakatot, üzemanyagtöltő állomást létesítettek a
finomító vállalatok az ország területén. Az országban meglévő finomítói
kapacitás azonban még a megnövekedett igényekhez képest is túlméretezettnek
bizonyult, ami éles konkurenciaharcot eredményezett. A két világháború között a
hazai olajfinomítók valóságos háborút folytattak egymással. 1924-ben az Asiatic
Petróleum Co. vezérképviseletet létesített Budapesten Mayer Henrik és Társa
néven a romániai Shell vállalat termékeinek forgalmazására. Ebből jött létre a
Shell Kőolaj Rt. 1925-ben, amely a csepeli szabadkikötő területén olajfinomító
építését tervezte. A Mayer és Társa cég azonban a Royal Dutch Shell tulajdonába
került. </span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><img src="https://mogulshop.hu/img/cms/Mineral%C3%B6l-rafinerie.jpg" /><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az angol-holland és az amerikai cég nyomulásával egy bécsi központú cseh cég, a Fanto szembeszállt: 1924-ben
több kisebb cég egyesítésével létrehozták a Fanto Művek Rt.-t, majd a Budapesti
Ásványolajgyár Rt. beolvasztásával a Fanto Egyesült Magyar Ásványolajgyárak
Részvénytársaságot. 1931-ben fuzionált a Magyar Olaj és Vegyipar Rt.-vel, és
megalapították a Magyar Olajfinomítók Kartelljét, a Fanto-n kívül a következő
tagokkal: Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt., Szőregi Petróleumgyár Rt., Lardoline
Olaj-Zsiradék-és Vegyigyár Rt.. A Shell és a Vacuum Oil a Fanto kartelljének
ellensúlyozására beléptek a Nemzetközi Olajartellbe. 1935-ben megszerezték a
francia-osztrák érdekeltségű Hazai Kőolajipar Rt. részvényeit, a Magyar-Belga
Ásványolaj Rt. pedig a konkurenciaharcban tönkrement, telephelyeit a Shell és a
Vacuum vásárolta föl. A Shell-t és a
Vacuum-ot tőkeereje, a Péti Nitrogénműveket az állami érdekeltség megvédte a
bukástól, és megtartotta függetlenségét a Magyar Petróleumipar Rt. is. Ugyancsak
1935-ben a Fanto, Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt., Royal Dutch Shell, Steaua
Romana AG, Szőregi Petróleumgyár Rt., Vacuum Oil Co., részvételével újabb
kartell alakult. Felügyeletüket és érdekképviseletüket az 1932-ben alakult
Magyar Ásványolaj-finomító Gyárak Országos Egyesülete, irányításukat az
1930-ban alakult Ásványolaj Nyilvántartási Iroda látta el. Az egymással való könyörtelen
rivalizálást a kartellezés sem volt képes fölszámolni, mert a gondok gyökere
továbbra is a régi volt: a trianoni Magyarországon működő finomítói kapacitás
jelentősen meghaladta az ország szükségleteit. Exportra pedig a gyártmányok
gyenge minősége miatt gondolni sem lehetett, sőt a magas kvalitású minőségi
finomítványokat (hengerolaj, turbinaolaj, transzformátorolaj) Amerikából
kellett importálni. Jó minőségű nyersolaj importjára sem volt lehetőség, mert
Románia kormánya műolaj kivételével nem engedélyezte alacsony feldolgozottsági
fokú termékek magyarországi exportját, azt ugyanis saját finomítóival
dolgoztatta fel. Mint több más kőolaj kitermeléssel nem, de kellő ipari
háttérrel rendelkező országban, így Magyarországon is foglalkoztak szénolaj és
műbenzin előállításával. 1934-ben a Péti Nitrogénművek Rt. szénolaj és műbenzin
gyártás céljára megalapította a Magyar Hydrobenzin Rt.-t. A dorogi szénlepárló üzem termékeire alapozva
az új cég megkezdte a termelést, de a kőolaj párlatokhoz képest a szénolaj és
műbenzin gyártása nem volt gazdaságos. A zalai olaj megjelenésével az üzemet 1938-ban nyersolaj
feldolgozásra alakították át. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
vesztes oldalon befejezett első világháború/olajháború után Németországhoz
hasonlóan a magyar gazdaság is súlyos üzemanyag hiánnyal küszködött, de
olajkészletek híján a legtöbb európai országban próbálkoztak a fermentációval
könnyedén előállítható etanol motorhajtóanyagként történő használatával.
Magyarországon egy 1921. november 1-én életbelépett törvény kötelezővé tette
vízmentes alkoholok ötöd részben motorbenzinhez történő hozzákeverését, melynek
deklarált célja az oktánszám növelése volt, de a magas bekeverési arány
nyilvánvalóvá teszi, hogy benzinpótlékként is szolgált. Ez volt az ún.
„motalkó”, amely 20% etanolt és 80% benzint tartalmazott, és a II. világháború
végéig a motorhajtóanyag felhasználás közel felét tette ki. A motorszesz
forgalmazásának ellenzői is voltak, s 1929 őszén a motalkó-harctól volt hangos
a magyar gazdasági élet sajtófrontja. A motalkó ellenségei időt, pénzt,
fáradtságot, és összeköttetést nem kímélve igyekeztek a közvéleményt a motalkó
ellen hangolni. Legfőbb hibájaként egy vélt és egy valós hátrányát vetették be
a köztudatba, miszerint a motalkót csupán az üzemanyagellátó rendszer költséges
átszerelésével lehet használni, és ettől függetlenül a motorszesz állandó
alkalmazása a motorok időelőtti elhasználódását eredményezi. Ebbe a
problémakörbe itt és most nem mélyedünk bele, csupán annyit jegyzünk meg, hogy az
olyan autók karburátor úszóiban elváltozást okozott, amelyek nem fémből, hanem
ragasztott parafából készültek. Nemzetgazdasági szempontból viszont fontos volt
egy olyan motorhajtóanyag általános használata, amely részben kiváltja a drágán
beszerzett import benzint és energia tartalma közel egyenértékű azzal. Az
import benzinért fizetett összeg profitja az amerikai és romániai tőkét
gazdagítja, ezzel szemben a motalkó magyar szeszből készült és vételára a magyar
gazdaságot gyarapította. </span></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Zwack cég, amelyet évtizedek óta likőrkészítményeitől ismert a piac, 1935-ben az olajiparral is megpróbálkozott, hogy kihasználja Soroksári úti telepét, gyümölcsöztesse tekintélyes tőkéjét, amelyet az ország megcsonkítása, a pálinkaüzlet összezsugorodása miatt nem használhatott ki teljes mértékben. Már esztendőkkel korábban szesz és olajipari vállalatot létesítettek és Csepelen a vámmentes kikötő petróleummedencéjénél többszáz négyzetméter területet hosszú távra kibéreltek. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a kikötő igazgatóság iparvágányt építtessen oda, ami meg is történt. Már 1932-ben megtették az előkészületeket, hogy Csepelen olajfinomítót, vagy legalább motorikus alkohol keverő telepet létesítsenek. Zwackék kértek is iparengedélyt, de már az első hatósági bejárásnál szembe kerültek az olajkartellel, amely különféle kifogásokat emelt, hogy elgáncsolja a hatósági engedély kiadását. A kifogásokat nem sikerült elhárítani Zwackéknak, egyre kevesebb esélyük maradt, hogy létrehozzák a motoralkohol keverő üzemet, még kevesebb, hogy olajfinomítót építsenek. Beható tárgyalások is folytak az olajkartell és a Zwack cég vezetői között, melyek részletei nem ismertek, tény, hogy a Zwack cég végleg letett arról, hogy olajfinomító vagy motoralkohol keverő telep létesítésével bekapcsolódjanak az olajiparba, amelynek helyzete pillanatnyilag amúgy sem volt kedvező.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1939 szeptemberétől központi anyaggazdálkodást
és állami árszabályozást vezettek be, a műolaj behozatal egyidejűleg megszűnt.
1937. november 21.-én a zalai olajkutak megkezdték a termelést, Magyarország
kőolaj-termelő ország lett. A zalai olaj okán alapított MAORT 1939-ben már fedezte
az ország szükségleteit, 1940-től már exportra is termelt. A magyar olaj
megjelenése alapjaiban változtatta meg a finomító vállalatok helyzetét. Korábban
a túlzott finomítói kapacitás kiélezett árharcokhoz vezetett. Az ádáz konkurenciaharc
oka, ezáltal maga a harc is megszűnt, sőt a zalai kutak bősége számára a hazai
kapacitás szűknek bizonyult. 1942-1943-ban a zalai kutak 835.000 tonna olajat
termeltek, az összes finomítói kapacitás 400-450.000 tonna körül volt. Az
időközben kitört második világháború megteremtette a magyar finomítói kapacitás
kihasználásának feltételeit, de ezért a háború vége felé a bombázások során
nagy árat fizettek. 1943 végére az átmenetileg újra megnagyobbodott ország
összes finomítói kapacitása 837.000 tonnára emelkedett. Nehezítette a
helyzetet, hogy a zalai olaj paraffinbázisú volt, a finomítók pedig a Vacuum
Oil kivételével nem voltak felkészülve paraffinbázisú nyersolaj finomítására. A
nagyobb finomító vállalatok jelentős beruházásokat voltak kénytelenek
végrehajtani annak érdekében, hogy képesek legyenek a zalai nyersolajat paraffinmentesíteni. A Shell átvette a Magyar Kőolajipar Rt.-től Gyömrői úti paraffin
gyártó üzemét, és a Vacuum-al együtt mindketten komoly pénzt fektettek
berendezéseik korszerűsítésébe. A Fanto modern paraffingyárat épített, az
állami tulajdonú Péti Nitrogénművek is létesített korszerű krakkoló üzemet
1939-ben. 1942. március 28.-án megalakult a Magyar Olajművek Rt. (MOLAJ) gyakorlatilag
állami tulajdonnal. Az Almásfüzitő mellett, Szőnyben létrehozott új üzem, ill.
társaság már eredetileg is a hazai nyersolaj feldolgozására rendezkedett be. A
MAORT is tervbe vette olajfinomító építését. Állami kezdeményezésre megalakult
a Magyar-Olasz Ásványolaj-ipar Rt. kőolaj-és földgáz bányászat, valamint feldolgozás
céljából, de az ambiciózus tervek megvalósítását a háború megakasztotta. 1938
közepéig csak a Vacuum Oil vállalkozott hazai nyersolaj átvételére korszerűen
berendezett almásfüzitői és csepeli finomítójában. A Shell is igyekezett jó
kapcsolatokat kiépíteni a MAORT-tal, műolaj kontingensét azonban 1940-ig
megtartotta, fennmaradó kapacitásával budafapusztai nyersolajat dolgozott fel.
A műolaj behozatalának megszüntetése után a többi finomító is kénytelen volt
átállni hazai nyersolaj feldolgozására. Az 1940-es években a
Kőolaj-finomítógyár Rt., az Erdélyi Magyar-Olasz Ásványolajipar Rt., a Magyar
Olajművek Rt., és még néhány finomító tőkeerős nagyüzemmé fejlődött. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1882 és 1900
között alapított olajfinomítók közül 13 bizonyult életképesnek. Az első
világháború/olajháború előestéjén 12 nagyobb olajfinomító működött a történelmi
Magyarország területén 560.000 tonna összes kapacitással, amelyek 1913-ban
252.000 tonna olajterméket állítottak elő. További 23 kisebb finomító dolgozott
föl kőolajat összesen 90.000 tonnát évente. Trianon után, 1921-re már csak 6
olajfinomító maradt a 35-ből. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az olajfinomító
ipar fejlődése az 1937-1944 közötti időszakban a zalai olaj diktálta kényszer
miatt minden más iparágét túlszárnyalta az országban. Meglehetősen későn-1944.
június 27.-én-megkezdődtek a magyarországi olajlétesítmények elleni amerikai és
szovjet bombatámadások. (Ploiestit már 1943-ban támadták). Az ipar a termelés
decentralizálásával reagált. A „Medveszállás” hadművelet keretében a MAORT
Ortaházán egy ún. kisfinomítót épített, a Fanto Győrváron, s tervezett egyet
Százhalombattára is, a MOLAJ pedig Vértesacsára tervezte kitelepíteni üzemét.
A háború végén a szovjet légierő lebombázta Almásfüzitőn a Vacuum Oil
finomítóját, de hamarosan elkezdődött az újjáépítés. Az államosításkor a
következő olajfinomítók működtek Magyarországon: Fanto Egyesült
Ásványolajgyárak Rt., Shell Kőolaj Rt., Vacuum Oil Company (Almásfüzitő,
Csepel), Magyar Olajművek Rt. (MOLAJ, Szőny), Kőolaj-Finomítógyár Rt., Photogen
Ásványolaj-Termékek Kereskedelmi Rt., Magyar-Belga Ásványolaj Rt. (PEROBEL),
Magyar-Olasz Ásványolajipar Rt. (MOLÁRT), Erdélyi Magyar-Olasz Ásványolajipar
Rt., Magyar Petróleumipar Rt., Steaua Magyar Kőolaj Rt.. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://www.vgfszaklap.hu/images/lapszam/13_04/10/05.jpg" /></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Indul az első olajvonat Ortaházáról</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">OLAJKARTELLEK MAGYARORSZÁGON<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1890-es
években Magyarországon is megjelent az a speciális szövetségforma, amely több
volt, mint egy szimpla társaság, s amelyet azóta is vagy támogatnak, vagy üldöznek
a kormányok – mikor hogy. Vállalkozások egyesülése ez, amelynek célja az
eladási árak egységes rendezése, az értékesítési területek egymás közti felosztása,
termelési kvóták megállapítása és más hasonló, a profit növelését célzó
intézkedések megtétele. Az ilyen természetű megállapodások rendszerét
„kartell”-nek nevezik. A „kartell” kifejezés eredetileg a középkori lovagi
tornák hadrendjét jelentette. Az észak-amerikai olajboom kirobbanásától kezdve
az ipar lovagjainak hadrendjét jelenti, amely a monopolszerveződések
legalacsonyabb foka. Amerikai mintára rövidesen megjelent a tröszt is, vagyis
az egységes vezetés alatt álló azonos profilú vállalatok szerveződése. Az
olajipar a tröszt kialakulásának klasszikus területe. Elsőként a szódakartell
alakult meg Magyarországon 1890-ben, de a kartellek léte az első
világháborút/olajháborút közvetlenül megelőző időkig nem ébresztett különösebb
érdeklődést a magyar közvéleményben. Eleinte olyan abszolút közönnyel fogadták
a kartell alakítási híreket, hogy pl. a magyar cukorkartell megalakulásakor az
az alapítók csak a bécsi lapokban tartották szükségesnek „előkészíteni a
talajt”. A magyar műtrágyakartell, a szénkartell, az ócskavas kartell, a
téglakartell szinte észrevétlenül születtek, és a magyarországi kartellek
életének első két évtizedében alig esett róluk szó. A szélcsend teljes volt
ezen a téren, pedig a kartellalakítások következményeit a lakosság ugyancsak
megérezte. Magyarországnak volt néhány olyan vidéke, ahol a szegénység útját
állta a legtöbb kartell piaci hódításának, de a petróleumkartell finom ujjai a
legszegényebb kunyhóig is elértek. A kartellek árpolitikája elsősorban a
kisemberek és állami vállalatok ellen irányult. A petróleumkartellnek volt
abszolút és relatíve a legtöbb adófizetője, őket a legszegényebb rétegekből
verbuválta, akik petróleumlámpáik által fizették az „adót”. A szénkartell
hatalma leginkább a kiskereskedelemben és a közszállításokban érvényesült, s
hasonlókat mondhatunk a petróleumkartellről is, bizonyos megszorításokkal. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Petróleumkartellből
több is alakult a két világháború között, s ezek több tekintetben eltértek a
többi kartelltől. A magyarországi petróleumkartell 1918 előtt tipikusan
osztrák-magyar érdekszövetség volt úgy tagjait, mint működésének irányát
tekintve. A földolajat a Monarchiában csaknem kizárólag Galícia szolgáltatta, ahol
a földolajbányák szomszédságában épültek a jelentősebb finomítók, melyek
előnyös elhelyezkedésüknél fogva döntő befolyással bírtak a Monarchia távolabbi
finomítóival szemben. Az első osztrák-magyar petróleumkartell 1907. május 1-én
felbomlott, a Monarchia olajipara védtelen maradt és a finomítók között éles
árháború alakult ki. Ekkor lendült támadásba a könyörtelenségéről híres,
egyúttal módfelett sikeres amerikai Standard Oil Company. A Standard a helyzet
pontos ismeretében számított az osztrák-magyar olajkartell 1907. április végén
várható felbomlására. Így megalapította a Vacuum Oil Company-t, s már 1904-ben
elkezdte építeni Almásfüzitőn a minden követelményt kielégítő korszerű
olajfinomítóját, amelyet 1907-ben üzembe helyezett. Az amerikaiak elsősorban a
német piacról akarták a Monarchia olajtermékeit kiszorítani, de a küzdelem
színtere csakhamar áthelyeződött a Monarchiába. John Davison Rockefeller
módszerét vetették be, amely szisztémának a Standard olajmonopólium példátlan
sikerét köszönhette. Irreális mértékben leszorították az olajárakat, minek
következtében a csőd szélére került konkurens galíciai vállalkozók már majdnem
megállapodtak az amerikaiakkal, hogy átveszik az összes termelésüket magasabb
áron, de csak akkor, ha teljes nyersolaj termelésüket nekik engedik át. Az
osztrák kormány az utolsó percben közbelépett, hogy a galíciai vállalkozókat
megszabadítsa a terjeszkedő amerikaiaktól. A keleti vasútvonalak gőzmozdonyait
átalakították olaj tüzelésre és az osztrák-magyar kormány nagy mennyiségű
olajfelvásárlásába kezdett. A túltermelés káros hatásai ezáltal enyhültek, az
olajkitermelők és a finomítók a csődtől megmenekültek, az olajipar helyzete
mégis alig javult. A megemelkedett nyersolaj árak mellett a finomítók nem
bírták a harcot, és különösen az export terén nagy veszteségeket kellett
lenyelniük. Védelmük érdekében az osztrák kormány üldözőbe vette a Vacuum Oil
Company-t, megvonta az összes kedvezményét, s minden lehetséges módon akadályozta
működését. Az egy főre eső olajfelhasználás fokozatosan emelkedett, de a
finomító kapacitás mégnagyobb arányban bővült. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1906<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1907<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1908<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1909<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">1910<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">5,22
kg/fő<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">5,39
kg/fő<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 92.1pt;" valign="top" width="123"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">5,97
kg/fő<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">5,93
kg/fő<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt; width: 92.15pt;" valign="top" width="123"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">6,03
kg/fő<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1911 elején
a következő volt a helyzet: a) - A Monarchia finomítói 2 millió tonna nyersolaj
feldolgozására voltak berendezkedve. b) – A nyersolaj kitermelés 1,45 millió
tonna volt. A finomítók kihasználásán román olaj behozatalával elvileg lehetett
volna segíteni, de pont a finomítók által kieszközölt a magas védővámok állták
ennek útját. c) – A belső szükséglet fedezésére mindössze 800 ezer tonna
nyersolaj feldolgozása elegendő volt akkor, az exportot viszont csaknem
lehetetlenné tette az amerikaiak olajdömpingje. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ilyen
körülmények között jött létre 1911. július 25.-én az osztrák-magyar
peróleumkartell, mely egyedülálló volt a maga nemében, még a mi exotikus
olajkartelljeink között is. A kartellnek 20 osztrák és 9 magyar olajfinomító
volt tagja, de rajtuk kívül még egy csomó kisebb finomítóval is kötöttek külön
megállapodást. A nevezetesebb magyar finomítók a következők voltak: <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;">-<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
„Apolló”, amelyben a Hitelbank emberein kívül az osztrák Max Gervey-csoport
vezetői voltak érdekeltek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;">-<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
„Orsova”, amelyben a hatvani Deutschok mellett a cseh-osztrák Fanto szerepelt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-hansi-font-family: Calibri;">-<span style="font-size: 7pt; font-stretch: normal; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Kereskedelmi Bank fiumei vállalata. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kartellben egyesült finomítók megalakították a
Petroleum-Produkte Betriebs Gesellschaft m. b. Holdingot, amely a termékek
eladását végezte. A kartellnek közvetve tagja volt az osztrák kormány is, amennyiben
drohobyei telepének melléktermékeit csak a kartellközpont révén értékesíthette.
(Az olajtermékeket az osztrák kormány maga használta fel a keleti
vasútvonalakon.) A kartell lényegében az exporttörekvések támogatására alakult,
ami a magyar finomítók esetében nemigen jöhetett számításba, ily módon
voltaképpen osztrák gazdasági célokat szolgált. Ezt mutatja a következő
összeállítás:<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" class="MsoTableGrid" style="border-collapse: collapse; border: none; margin-left: 18pt; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-padding-alt: 0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-yfti-tbllook: 1184;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Ausztriából behozott nyersolaj<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">350.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Ausztriából behozott finomítványok<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">50.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Ausztriába kivitt nyersolaj<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">20.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Ausztriába kivitt finomítványok<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">20.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Összes behozott finomítvány<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">50.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 14pt;">Összes kivitt finomítvány<o:p></o:p></span></div>
</td>
<td style="border-bottom: 1pt solid black; border-left: none; border-right: 1pt solid black; border-top: none; mso-border-alt: solid black .5pt; mso-border-bottom-themecolor: text1; mso-border-left-alt: solid black .5pt; mso-border-left-themecolor: text1; mso-border-right-themecolor: text1; mso-border-themecolor: text1; mso-border-top-alt: solid black .5pt; mso-border-top-themecolor: text1; padding: 0cm 5.4pt;" valign="top"><div align="center" class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">27.000
tonna<o:p></o:p></span></div>
</td>
</tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A magyar
finomítóknak nem is nagyon volt érdekük a kivitelt erőltetni, mert összes
terméküket el tudták helyezni a belföldi piacon is, ami igen jövedelmező volt.
Egy vagon nyersolaj és feldolgozása összesen 950 koronába került, a kész
termékekért pedig 1555 koronát kaptak, tehát 605 koronát kerestek. Annál
fontosabb volt az olajexport az osztrák finomítók számára, ők ugyanis
termelésüknek alig 20%-át tudták csak elhelyezni a belső piacon, ezért
létkérdés volt számukra, hogy finomítványaikat exportálhassák. A finomítványok
exportja azonban kíméletlen árháborút is jelentett, mert a Monarchia 35 koronás
áraival szemben az amerikaiak Hamburgban 17 koronáért adták a
petróleumtermékeket. Ebből a nehéz helyzetből az osztrák finomítókat a magyar
finomítók segítették ki. A kartellszerződés alapja volt ugyanis a kiviteli
prémium. A kartellben egyesült finomítók ugyanis kötelezettséget vállaltak
arra, hogy minden métermázsa itthon eladott petróleumtermék után 4 koronát
fizetnek az export támogatására. A kartell eredményei pedig hamar
megmutatkoztak. Az árak 27 koronáról 35,5 koronára, majd 40 koronára emelkedtek,
és a jelentős különbségből a finomítók szívesen fizették a 4 koronákat, másrészt kénytelenek voltak. A Hitelbank finomítói nem idegenkedtek ettől a hadisarctól,
mert osztrák testvérvállalataik révén a kiviteli prémiumok megtérültek. A többi
nagyobb finomító is osztrák tőkecsoportok kezében volt, így ezeknek sem
jelentett a 4 korona áldozatot. A néhány független magyar finomító pedig örült,
hogy megszabadult az osztrák konkurenciától és elfogadta a feltételeket. De
sokkal súlyosabb áldozat volt ez a fogyasztók szempontjából. A magyarországi
finomítók 125.000 tonna olajterméket gyártottak és ez után 5 millió koronát
fizettek osztrák kollégáiknak. Ezt az 5 millió koronát pedig a magyar
olajfogyasztókon vasalták be. A magyar olajfogyasztók kénytelenek voltak ezt az
5 millió koronát kiizzadni a legutolsó petróleumlámpájukba töltött világítóolaj
árából is, csakhogy az osztrák finomítók egészségtelen exportpolitikájuk miatt
csődbe ne jussanak. A védővámok pedig ezt a népnyúzó politikát támogatták. A
nyersolaj behozatalt kilencedfél korona vám sújtotta, ami háromszor annyi, mint
az olaj tényleges értéke. Csak a brassói, azaz orsovai olajnak engedték meg,
hogy legfeljebb 20.000 tonna mennyiségben alacsonyabb, 1,52 korona vám mellett
az országba bejöjjön. A világító olajat 11 korona, a nehéz olajat 12 korona vám
védte, a bányák kedvéért pedig a fűtésre szolgáló lepárlási maradékokra
(residiumok) 7 korona vámot szabtak ki. Óriási, 16-20 korona vám védte a
paraffint a külföldi konkurencia ellen, csak a gyufagyárakkal tettek kivételt,
akik 7 koronát fizettek. Ez a magyarázata annak, hogy miért volt kétszer drágább
a petróleum Budapesten, mint Berlinben. Berlinben amerikai és román petróleumot
használtak, mi pedig kénytelenek voltunk a Hitelbank és osztrák tőkecsoportja
drága olaját fogyasztani. És a nyomor megadóztatása folytatódott. A petróleumot
13 korona fogyasztási adó terhelte, csak az ipari célokat szolgáló olajtermékek
voltak adómentesek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az első
világháború/olajháború előtti években, sőt évtizedekben, a legkiválóbb
szakemberek egybehangzó véleménye szerint Erdélyben és a Felvidéken a legjobb
kilátásai voltak az olajkutatásnak. Az 1890-es években megélénkült felvidéki
olajkutatást a csak nevében magyar Magyar Általános Hitelbank nem nézte jó
szemmel, mert attól félt, hogy a meginduló olajkitermelés ártani fog
Ausztriában működő kitermelő és finomító érdekeltségeinek. Azonkívül osztrák
testvérintézete is rettegett a konkurenciától és elhatározták, hogy
ellehetetlenítik a felvidéki olajkutatást, ami sikerült is. Nézzük hogyan:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Stawenov
lovag 1886-ban a Fekete Tisza völgyében, Kőrösmezőn megalapította az „Első Magyar Petróleumkutató Társaság”-ot.
Maga 120.000 forinttal vett részt a cégalapításban. Az új vállalat még abban az
évben megkezdte a „Ferenc József” kutatófúrás lemélyítését. 58 m mélységben elérték
az első petróleumszintet, 62 m mélységben a másodikat, 82 m mélységben a harmadikat.
Pénz híján nem rendezkedhettek be a kiaknázásra, de eredményeik alapján bátran
remélhették, hogy kapnak tőkeerős segítőtársat. Kaptak is. A Magyar Általános
Hitelbank sietett a „segítségükre.” 1888-ban Magyar Ásványolaj Részvénytársaság
néven új céget alapított a Hitelbank, amely az előbbi társaságot magába
olvasztotta. Az új vállalat két helyen fúrt. Az egyik helyen 234 méterig eredmény
nélkül, Kőrösmezőn 150 m mélységben olajat találtak. Azt hihetnénk, hogy a
Hitelbank megörült ennek az eredménynek. Csakhogy a Hitelbank egészen mást
értett eredmény alatt. Azt, hogy a felvidéki riválist kiiktatja a versenyből. Azzal
a mondvacsinált indokkal, hogy az olaj kevés, dinamittal akarták a fúrólyuk
fenekének kőzetét szétrepeszteni. A terv sikerült. A dinamitpatron megakadt a
fúrólyukban és a munkát abba kellett hagyni. A Hitelbank elérte első látványos
sikerét a magyar petróleumkutatás terén: híre ment, hogy Kárpátalján nem érdemes olajat keresni, vagyis kompromittált egy magyar olajvidéket. A
Magyar Ásványolaj Rt.-t, miután betöltötte küldetését, 1889-ben felszámolták,
Kőrösmezőn pedig sokáig senki sem próbálkozott olajkutatással. Nem sokra rá, a
vállalkozók Dragomérfalva iránt kezdtek érdeklődni. Itt a lakosság régóta
meregetett apró kutakból petróleumot, amit a környéken árusítottak. De nemigen
tudtak boldogulni, mert annyira szegények voltak, hogy nem volt elég hordójuk - írja Oculus. Amíg ezek vergődtek, addig nemigen érdeklődött a Hitelbank a
terület iránt, de az 1890-es évekre már híre kelt a Dragomérfalván fakadó
petróleumnak, így most már tennie kellett valamit. A közeli Kőrösmezőn
eljátszott szerepe után, amin a környékbeliek átláttak, a Hitelbank maga, nem
mert nyíltan fellépni. 1893-ban a berlini Dicontóbank egyik embere kezdett
fúrást Dragomérfalván. Nagy reklámmal, görögtűz mellett folyt a munka, de 85
méter mélységben beszorult a fúró. A berlini vállalkozó kínlódott egy darabig a
fúróval, de amikor megcsappant az érdeklődés, hátrahagyva a felszerelést,
hazautazott Berlinbe. A Hitelbank terve másodszor is sikerült.
</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Közben
aztán megváltoztak a körülmények. Böck János, a Földtani Intézet első
igazgatója Wekerle Sándor miniszterelnök figyelmébe ajánlotta a magyar olaj
ügyét. Wekerlének tetszett az eszme és a petróleumkutatást minden magyar betegségek
univerzális gyógyszerével – szubvencióval - akarta talpra állítani. 1894-től
kezdve évente 100.000 koronát irányoztak elő erre a célra a költségvetésből.
Akkor még nem tudta Wekerle, hogy a Magyar Általános Hitelbank kitűnően
jövedelmező osztrák finomítóinak profitját félti a magyar konkurenciától. A
Hitelbank ezúttal is résen volt. Miután Wekerle akciója nyomán föléledt az
érdeklődés az olajkutatás iránt, a Hitelbank is megalapította kis
ellenvállalatát „Részvénytársaság Kőolaj Kutatására” néven, 400.000 korona
alaptőkével. A „Részvénytársaság…” csakhamar akcióba is lépett. Amikor Adda
Kálmán geológus a kormány megbízásából megvizsgálta a sáros megyei, komarniki
petróleumvidéket és azt biztatónak találta, a Hitelbank vállalata kutatni
kezdett. 1899 szeptemberében kezdték meg a fúrást állami szubvencióval. Eleinte
csak tapogatózva, óvatosan mertek fúrni. Attól féltek, hátha tényleg találnak
olajat, amit aztán nem bírnak majd elzárni. Az év végéig csak 114 méterig
jutottak. Most már merészebben haladtak, s 420 méteren földgázra bukkantak. 554
méternél a folyton ömlő gáz már olajat is hozott, naponta 70 hordóval. A
Hitelbank emberei kétségbeesetten fúrtak tovább, míg sikerült az olajrétegen
túlhaladniuk. 635 méteren új petróleumszintet értek el, valami keveset
merítettek, aztán tovább fúrtak 801 méterig, ahol beszüntették a fúrást. Nem
lennénk tisztességesek a Hitelbankhoz, ha elhallgatnánk, hogy csak 800 méterre
volt szubvenciója, így 1 métert saját költségére fúratott. A Hitelbank mérlege
a következőképpen alakult: <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kapott: X +
Y korona szubvenciót.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Kiadott X
koronát fúrásra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nyereség: Y
korona + a komarniki olajvidék kompromittálása. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Miután
azonban a „Részvénytársaság…” a feltűnés elkerülése végett nem akart mindig
ugyanazon sablon szerint eljárni, ez után a siker után egy bányászati ügyekben
járatos szakjogász tanácsára a bányatörvény hézagait kihasználva a jobbnak gondolt olajterületeket zárt kutatmányokkal lefoglalta és
várt. Az első delikvens csakhamar megérkezett. 1898-ban Reuss herceg mikovai és
rokitóci birtokán komoly, alapos kutatásokba kezdett. Nem verte nagydobra, nem
kért szubvenciót, nem hívott nagyképű szakértőket, hanem apró, 10-15 m mély
kutakat ásatott. Ezek legtöbbjében találtak is olajat. E sikerre alapozva
1900-ban mélyfúrást akart kezdeni. Ekkor előrontott rejtekhelyéről a Hitelbank.
Volt Mikován két zárt kutatmánya, amelyekkel beékelődött a herceg birtokai közé.
Ennek alapján tiltakozott az ellen, hogy a herceg az </span><i><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">ő területén</span></i><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> fúrjon. A herceg perre akarta vinni
a dolgot, de megmagyarázták neki, hogy ez az út nem járható. „Jó, hát akkor
ezentúl csak vadászni járok magyarországi birtokomra” – mondotta a herceg és
hallani sem akart többé olajkutatásról. A Hitelbank a mikovai területen persze
egy kapavágást sem tett, s a sikerrel nagyon meg volt elégedve. A jogfosztás
ellen kikeltek a belföldi és külföldi lapok, de a Magyar Általános Hitelbankot
ez hidegen hagyta. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Esett már
szó arról, hogy a Máramaros megyei Luhon, dr Bantlin Ágoston ért el sikereket,
az ő munkáját is meg kellett akasztani. Luhon az 1880-as években annyi olajat
találtak, hogy finomítót is építettek. Később Pázmándy Dénes angol
spekulánsokkal próbálkozott, és amikor azok elvonultak, dr. Bantlin vette bérbe
a területet. 1897 és 1902 között négy fúrást mélyített és mind a négy lyukból
tudott olajat kitermelni. A Hitelbank ismét előállt a zárt kutatmányos
trükkjével, dr. Bantlin pervesztes lett, a Hitelbank ezzel a luhi olajterületet
is megfojtotta. Lefoglalt az országban minden olajgyanús területet és éberen ügyelt
arra, hogy a magyar olaj valahogyan elő ne kerüljön. </span><span style="font-size: 18.6667px;">A Magyar Általános Hitelbank, amely csak nevében volt magyar, néhány nagybirtokos, a bécsi Rothschild család, és a Creditanstalt bécsi bank alapítása volt 1867-ben, s 1868 óta fejtette ki működését a magyar pénzügyi világban. Mivel a bank alapítói között a legnagyobb súlyt az osztrák banktőke képviselte, tevékenysége során is ennek a tőkecsoportnak az érdekei jutottak kifejezésre.</span><span style="font-size: 14pt;">1911-ben az olajkutatás
állami monopólium lett Magyarországon, de a Magyar Általános Hitelbankkal
szemben kormányaink nem mertek vagy nem akartak erélyesen fellépni. Vagyis a magyar
olajfogyasztó továbbra is ki volt szolgáltatva az osztrák-magyar petróleumkartellnek,
amelynek semmi köze sem volt a magyar iparfejlesztéshez. </span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">KUTATÁSOK A "NAGY HÁBORÚ" ALATT <o:p></o:p></span></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
1911. évi VI.tc. (bányatörvény) alapján angol és francia vállalkozók magas
színvonalú technikai eszközökkel és szakmai felkészültséggel kutatásokat
kezdtek a Kárpát-medencében. A jelentős apparátus felvonultatása ellenére csak
szerény sikerek születtek. Az egyetlen érdemleges kőolajmezőt Nyitra megyében
Egbell (Gbely) határában tárta föl a kincstár támogatásával a Magyar Kárpáti
Petróleum Rt. 1914-ben. A Morva-mezőn, az Egbell környéki kutatásoknál alkalmazták
először Eötvös Lóránd torziós ingáját, Böckh Hugó javaslatára. A hazai
szakemberek egy része Renner János egy tanulmánya és több szakcikk alapján tévesen
úgy gondolja, hogy az egbelli olajmező megtalálása geofizikai mérés eredménye
volt. Az egbelli olajra valójában természetes gázkiömlés terelte rá a figyelmet.
Szükségeltetett azonban olyan nagy tapasztalatú és gondolatgazdag geológus is,
mint amilyen Böckh Hugó volt, aki az egbelli mérésekkel bizonyította az ingában
rejlő kőolaj-kutatási lehetőségek gyakorlati használhatóságát. Kutatói nagysága
nem csak abban nyilvánult meg, hogy fantáziát látott az eszközben, hanem abban
is, hogy ismert mező fölött alkalmazta a méréseket. E lépésével igazolta a
műszernek kutatásban való alkalmazhatóságát. Enélkül igen hosszú időbe tellett
volna meggyőzni a vállalkozókat és a konzervatív geológusokat a módszer
hasznosságáról. Az egbelli mérések indították világhódító útjára az
Eötvös-ingát /akkori nevén torziós ingát/, sok neves szakembert, és tette
lehetővé a műszer exportját. A hőskorban kb. 125 db Eötvös-inga készült
Magyarországon, amelyeket a világ 30 országában alkalmaztak. Az egbelli torziós
ingás mérésekről így ír dr. Papp Simon „Életem”c. könyvében: „Dr. Böckh Hugó
kezdeményezésére 1915 végén, de méginkább 1916-ban a már feltárt egbelli
olajmezőn Pekár Dezső és munkatársai nehézségi méréseket végeztek. Ezt Böckh
Hugó azért végeztette, hogy az ilyen méréseknek a szénhidrogén kutatásban való
alkalmazhatóságát végre meg lehessen állapítani. A mérések eredménye majdnem
pontosan megegyezett az általam földtani alapon végzett megállapításokkal. Ezt
a körülményt azért említem meg, hogy hangsúlyozzam, hogy az egbelli olajmezőt
nem geofizikai, hanem földtani módszerek alkalmazásával sikerült felfedezni. Ezekhez
a munkákhoz itt is miként Erdélyben én voltam beosztva, hogy a szükséges
földtani felvilágosításokat a geofizikusoknak megadjam. Földtani és rétegtani
eredményeimet nem volt szabad közölnöm a geofizikusokkal csak akkor, amikor
munkálataikkal ők is elkészültek. Ekkor kitűnt, hogy a kétféle módszer csaknem
azonos szerkezeti eredményeket adott, és ezzel az egész világon először
igazolódott be, hogy a nehézségi mérések igenis alkalmasak a szénhidrogéneket
tároló szerkezetek kimutatására.” Az első igazán jelentős hazai kőolajmező
fúrási pontjait az Eötvös-inga mérések alapján csak húsz évvel később tűzték ki Budafapusztán. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> A
háborús igényekre való tekintettel a kincstár gyors egymásutánban 74 db.
200-300 m mélységű kutat fúratott Nyitra megyében, amelyekből a háború végéig
28.748 tonna olajat termeltek. A benzin párlatot egyáltalán nem tartalmazó egbelli
olajnak jelentős szerep jutott a háborús igények kielégítésében, a vasút teljes
kenőolaj szükségletét fedezte, miután orosz csapatok 1914 szeptemberében nagysietve
megszállták Galíciát. Nyolc hónappal később, amikor kivonulásra kényszerültek,
350.000 tonna nyersolajat megsemmisítettek.1918 után Csehszlovákia kormánya
több mint 400 kutat fúratott, amelyekből 1937-ig 150.000 tonna olajat
termeltek, amit a cseh-országi Pardubicében David Fanto cége dolgozott fel.<o:p></o:p></span></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ugyancsak a
háború alatt végzett magyar állami kutatófúrások értek el először eredményt
Horvátországban is. Magán cégek régebben kerestek ott több helyütt olajat,
találtak is előfordulást a Muraközben, de a kitermelés nem volt gazdaságos. Az
1910-ben alakult Magyar Kárpáti Petróleum Rt. 1912-ben koncessziót kapott az
Iza folyó völgyében folytatandó kutatásra. A cég alapító tőkéje 1,5 millió
korona volt, amelyet 1912-ben 2 millió koronára emeltek, de a koncesszió
feltétele volt az alaptőke 5,5 millió koronára emelése. Az állam részesedését
10%-ban határozták meg. A társaság részvényeit az 1916-ban alakult British and
Foreign General Securities and Investment Trust Limited nevű londoni cég
megszerezte, amely a muraközi kutatásban is érdekelt volt. 1918-ban a Lipik
melletti Bujavicán 350 m mélységből napi többszázezer m3 földgázt sikerült
föltárni és 50 méterrel mélyebben olyan olajtartalmú réteget találtak, amely
közvetlenül a háború befejezése előtt 100 tonna olajat adott. E területek
részletes tanulmányozása céljából, a kutatás irányítására Kaposvárott Kutató
Bányahivatalt állítottak föl, a háború azonban meggátolta működését. A háború
végéig négy terület biztatott érdemleges mennyiségű szénhidrogén fölfedezésének
reményével: az Erdélyi-medence, Egbell környéke, a Muraköz, és az Iza völgye. A
háború után a bujavicai területen és a Muraközben a Jugoszláv kormány
engedélyével magánvállalkozás fúratott kisebb mélységű kutakat, amelyek 1937-ig
9.000 tonna olajat adtak. A fúrások némelyike alig 1-2 km-re volt a Trianon
utáni magyar határtól, mégpedig olyan vonulatokon, amelyek Zala megyében az
EUROGASCO kutatási területére is áthúzódtak.<o:p></o:p></span></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 21.4667px;">A NYERSANYAG FORRÁSOK NÉLKÜL MARADT ORSZÁG</span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az első
világháború/olajháború megakadályozta, majd annak ránk nézve tragikus
kimenetele végképp lehetetlenné tette Magyarország számára az első eredmények
hasznosítását. A jelentős állami támogatással feltárt kissármási földgázmező,
az egbelli olaj, a stájerlaki olajpala az első világháborút/olajháborút lezáró
trianoni békeszerződésben megállapított határokon kívül rekedtek, az új
határokon belül pedig nem voltak ismeretesek olyan lelőhelyek, amelyek
érdemleges mennyiségű szénhidrogén készletek reményével kecsegtettek volna. Gazdasági
fejlődésre, gyors javulásra Trianon esélyt sem hagyott. Clemanceau egyszer
megjegyezte, hogy „Magyarországot kivégeztük.” Tévedett, és ezt azóta sem bocsátják
meg nekünk. Felbomlott és megszűnt az a gazdasági egység, amely az ország
peremterületein található nyersanyagforrások, a belső területeken
elhelyezkedett feldolgozóipar, és a fogyasztók között kiépült. A megcsonkított
országban az ipar és a közlekedés energiahordozó és nyersanyag nélkül maradt. Magyarország
ismét kőolaj behozatalra szorult. A magyar gazdaság kőolaj igénye 1920-ban
70.000 tonna volt, amely az akkori energiamérlegnek mindössze 2%-át tette ki, ez
az arány 1928-ban 3,72%, 1939-ben 4,62% volt. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az országot kétségbeejtő üzemanyaghiány sújtotta, ami a sajátos körülményeknek megfelelően kitermelt egy sajátos bűncselekmény formát is. A Hétfői Napló írja 1920 októberében: Az árdrágító visszaélések büntetésére hozott legújabb törvény alapján megalakult a Budapesti Büntetőtörvényszék kebelében is az uzsorabíróság, amely megtartotta első érdemleges főtárgyalását. Az ügy, amelynek megtárgyalására az uzsorabíróság összeült, benzin-drágításra vonatkozott. A büntetőügynek három vádlottja volt, éspedig Bucsek Károly 27 éves rk. vallású vegyészmérnök, Danzinger László 28 éves rk. vallású mechanikus, és Kaiser Zsigmond 56 éves izr. vallású kereskedő. Az árdrágítási ügy tényállása az volt, hogy a Földművelésügyi Minisztérium Bucsek Károly részére 500 kg benzint utalt ki azzal a meghagyással, hogy a benzin kizárólag mezőgazdasági termelés céljára használható. Az utalvány a Vacuum Oil Company Rt.-hez szólt, amelyet Bucsek bemutatott és egyidejűleg kifizette a 12.235 korona vételárat. A benzint megkapta, de nem használta fel mezőgazdasági termelésre amire kérte, hanem továbbadta azt ifj. Vas András kápolnásnyéki gazdálkodónak 18.150 koronáért. Az ügyészség vádindítványában kiemelte, hogy a benzin forgalmi korlátozás alatt álló áru, és Bucsek vádlott ezt nyerészkedés céljából kijátszotta. Danzinger László és Kaiser Zsigmond vádlottak voltak azok, akik Bucsek és Vas András között az adásvételt létrehozták, tehát az áru árát, mint nem szükséges közvetítők megdrágították. Ezért 350 korona közvetítői díjat fogadtak el. Az uzsorabíróság dr. Nagy Béla törvényszéki bíró elnökletével ült össze, a vádat dr. Megvegy István kir. ügyész képviselte.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span>
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A gépjárművek számának növekedése
a közutakon, a dízel-motorkocsik térhódítása a vasúti mellékvonalakon, a
mezőgazdaság gépesítése, a belföldi és nemzetközi légiforgalom megindulása
megnövekedett igényeket támasztott az olajiparral szemben, másrészt viszont biztos
felvevőpiacot jelentett az olajtermékekre. A gépjármű állomány 1923 és 1937
között a 29-33-as gazdasági világválság ellenére több mint hétszeresére
növekedett. A MÁV a harmincas évek közepétől dízelmotoros motorkocsikkal
bonyolította le a 4400 km-es teljes mellékvonal hálózaton a személyforgalmat. Ezeknek
az 1927-től a Ganz Mávag-ban gyártott motorkocsiknak utolsó darabjai még a
80-as években is üzemben voltak. 1923-ban 3.078 személygépkocsi, 751 teherautó
rótta a poros utakat Magyarországon, 1937-ben 16.451 személygépkocsi és 3.986
teherautó. Legnagyobb arányú emelkedés a motorkerékpárok számának növekedésében
mutatkozott, az 1923-ban futott 650 darabos motorkerékpár állomány 1937-re
9.475-re szaporodott. 1926-ban üzembe helyezték az első autóbuszokat is, bár
járműállományunk számszerű növekedése Európa más országaihoz képest messze
elmaradt. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<img alt="Kismotorkerékpár hirdetése (a korábbi évekből, amikor még üzemanyagkorlátozás nem volt)" height="307" src="https://www.huszadikszazad.hu/img/1171/40728_kismotor.jpg" width="320" /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1930-as évek végén kőolaj szükségletünk 35%-át a mezőgazdaság
fogyasztotta el. Trianon után az ország folyamatosan növekvő üzemanyag
szükségletét 100%-ban importból kellett fedeznünk, egészen a zalai
olajkitermelés 1937. november 21.-i megkezdéséig. Külkereskedelmi mérlegünket
ez alaposan megterhelte, ami amúgy is passzív volt. Románia nem szívesen
szállított nyersolajat Magyarországnak, inkább a késztermékek exportját
preferálta. A pénzügyminisztérium 1920 elején 20.000 tonna finomítványt
vásárolt Romániától és 70.000 tonna kőolajat importáltunk más forrásokkal
együtt összesen. Ez 1929-ben 136.229 tonnára, 1936-ban 238.236 tonnára emelkedett.
A külkereskedelmi mérleg 1933-ban 13,7 millió pengő volt-amely az év összes import
értékének 4,39%-át tette ki, 1934-ben 13,4 millió, 1935-ben 10,5 millió,
1936-ban 15,3 millió, 1937-ben 22,3 millió pengő volt. Kiszolgáltatottságunknak
a jelentős pénzügyi teher mellett politikai és lélektani vonzata is volt.
Kőolajimportra elsősorban Romániából, másodsorban 1921-től a Szovjetúnióból
volt lehetőség. Nyersanyaghiánnyal küszködő feldolgozóiparunkat különösen nehéz
helyzetbe hozta a román kormány 1936 elején kiadott deviza rendelete, amely az
ásványolaj és ásványolaj termékek exportját csak nemesvaluták ellenében
engedélyezte. Az 1935 novemberi legmagasabb exportárak ennek következtében
38%-al, az illetékekkel együtt 40-42%-al emelkedtek. A drasztikusan megemelkedett
nyersolajárak mellett tartós behozatal nem is volt folytatható, mert az ország
ennyi nemesvalutával nem rendelkezett. Valamelyest javított a helyzeten a
magyar-román fizetési és árucsere egyezmény aláírása, amelynek értelmében a
kőolajért csak 30%-ban kellet nemesvalutával fizetni. Magyarország és a
szomszédos államok közötti viszony barátságosnak éppen nem volt mondható, a
gazdasági függőség és kiszolgáltatottság az állandó veszély érzetét keltette. </span></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kőolaj felhasználás és import a '29-'33-as
gazdasági világválság éveiben átmenetileg csökkent, majd rohamosan emelkedett.
A finomítói kapacitás kihasználatlan volt, gyakoriak voltak az üzemleállások, tömegesen bocsátották el a vegyészmérnököket, pl. 1932-ben Gyárfás mérnököt a Steaua, Baicz mérnököt a Magyar-Belga, stb. De vidéken sem voltak rózsásabbak a viszonyok. A nyírbogdányi telep élén technikus állt, annak ellenére, hogy havi 100 vagon petróleum (nyersolaj) feldolgozása esetén - amennyit az üzem feldolgozott - indokolt lett volna mérnököt alkalmazni. Győrött pedig a linóleum gyárban holland import lenolaj felhasználásával tudtak csak linóleumot gyártani, holott vegyészmérnök alkalmazásával ez más alapanyagból is megoldható lett volna. Az olajhiány és a szakmában pusztító munkanélküliség megoldására nagyarányú szovjet import és a hazai kőolajlelőhelyek fölkutatása adott reményt,
azonban a rendkívül költséges olajkutatás finanszírozását a kincstár
meggyengült helyzete nem tette lehetővé, a kiadások fő forrása a bankóprés
volt. Noha a magyar kormány fölismerte az ország belső területein folytatandó olajkutatások
szükségességét, pénz híján egyelőre nem tehetett semmit. A Szovjetúnióval való kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének terve viszont óriási vihart kavart, és a sajtó tekintélyes orgánumai rámutattak arra, hogy a szovjet kapcsolat Magyarországra aligha lenne előnyös, mert szerintük a szovjet megbízhatatlan fizető, másrészt a kereskedelmi szerződés védőszárnyai alatt megnyílnának a kapuk a bolsevista propaganda előtt. A szovjet üzletben azonban az aggályoktól függetlenül volt fantázia. </span></div>
<br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1933 novemberében a külügyi bizottság tanácskozásán Bethlen István gróf feltűnő hangsúllyal rámutatott arra, hogy Magyarország külkereskedelme szempontjából nagy jelentősége lenne, ha állandó árucsere forgalom létesülne a Szovjetúnióval. A magyar gazdasági és politikai elitnek voltaképpen régi problémája volt már a szovjet export kérdése, amely az olajhiányt megoldhatta volna, és Károlyi Gyula miniszterelnöksége alatt ez irányban konkrét lépések is történtek már. Sokmillió dolláros keretmegállapodásról volt szó, miszerint a Szovjetúnió kőszenet, színesfémeket, és mindenekelőtt kőolajat szállított volna Magyarországnak államközi szerződés keretében, nem pedig magáncégek egymásközti kisvolumenű egyezségei alapján. Mindezekért Magyarország iparcikkeket, vetőmagokat, és tenyészállatokat adott volna cserébe. Ennek a minden részletében kidolgozott tervezetnek mozgatója Krausz Simon akkori bankelnök volt. Nem csak idehaza tárgyalt a gyáriparosok megbízottjaként, hanem Berlinen keresztül megtalálta azokat a szálakat is, amelyek szovjet részről tették volna posszibilissá a megállapodást. Ekkor azonban nagy meglepetésre a Külkereskedelmi Intézet vezérigazgatója - Kóródy Sándor - bekapcsolódott a szovjet tárgyalásokba, mégpedig katasztrófális eredménnyel. Kóródynak mindössze egymillió pengős árucsere megállapodást sikerült összehoznia, minimális kőolaj-importra vonatkozólag, és a szállítmányok elszámolása körül is bonyodalmak mutatkoztak, pedig a Szovjetúnió a speciális magyar vetőmagok iránt komolyan érdeklődött. Ezt a magexportot aztán német cégek közvetítésével vásárolták meg később a szovjetek. Közben a szovjet piac felvevőképessége csökkent, és az export világszerte tapasztalható visszaesése folytán a Szovjetúnió akkor már kedvére válogathatott a különböző ajánlatok között. A Németországban zajló politikai események jelentőségét elsőként a szovjet diplomácia ismerte fel, amely szinte napok alatt kötött fontos külpolitikai megállapodásokat Lengyelországgal, Romániával, és Franciaországgal is, tehát olyan államokkal, amelyek addig sem politikai, sem gazdasági téren nem ismerték el a Szovjetúniót, most mégis politikai szövetségeseivé váltak. A bizalmas megbeszélés, amelyet a magyar-szovjet árucsere forgalom ügyében 1933 novemberében Berlinben folytattak, nem vitte közelebb az ügyet a magyarországi krónikus olajhiány megszüntetéséhez, mert Winchkler István, a Külkereskedelmi Hivatal elnöke nem tárgyalhatott azokkal a kompetens szovjet személyekkel, akik az olajexport kérdésében illetékesek voltak. A szovjet-magyar árucsere forgalom nagyobb arányú kiépítése végleg kútba esett, mert a Szovjetúnió pozíciói időközben megerősödtek, és már nem csak kereskedelmi, hanem politikai sikerekre is aspirált. Ez Magyarország részéről azt jelenti, hogy a Szovjetúniót hivatalosan is el kellett volna ismerni, amennyiben az árucsere megállapodás államközinek minősül. Mivel a magyar kormány nem volt hajlandó hivatalosan elismerni a Szovjetúniót, ezért az egyezmény most már nem jöhetett létre, az olajhiány pedig maradt. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A '29-'33-as nagy gazdasági világválság egyik
sajátossága volt, hogy egyes iparágakban visszaesés helyett a termelés
föllendülését eredményezte. Ilyen iparágak voltak Közép-és Kelet-Európában a
villamosenergia ipar, a villamossági ipar, és a kőolajipar. Ezekben az években
olyan folyamatok játszódtak le a világgazdaságban, mint a gőzgépek
elektromotorral való kiváltása és az olajtüzelés bevezetése a szén helyett, elsősorban
a hajózásban. A kőolaj-bányászat ugyan nem vált a gazdasági recesszió
áldozatává, de az olajkutatásba befektetendő tőke megtérülésének
bizonytalansága elrettentette a kisebb és kevésbé tőkeerős vállalkozásokat. Ugyanakkor
a - később Enrico Mattei által „Hét Nővér”-nek nevezett - hét legnagyobb nemzetközi
olajmonopólium elődvállalatai éles harcot folytattak a piacokért és a
kitermelhető lelőhelyekért. Európában, főleg Németországban és Magyarországon általános
volt az olajhiány, fejletlen volt a villamosenergia termelés, kiépítetlenek
voltak a hálózatok, feltáratlanok voltak az ásványi nyersanyag készletek. A
tőkehiány és a munkanélküliség okozta olcsó munkaerő miatt könnyen meg lehetett
szerezni a kormányok elvi támogatását. Magyarországon a nyersanyaghelyzet
javítása a válság idején a legmélyebb depresszió szakaszában is csak hiú ábránd
maradt. 1939. szeptember 1-én, egy pénteki napon, napvilágot látott a kormány rendelete a polgári gépjárművek üzemanyaggal való ellátásáról, az ún. motalkó-jegy bevezetéséről, nem mellesleg pedig kitört a második világháború. A motalkó-jegyek kiállítása, kipostázása az autótulajdonosoknak, más időkben hetekig tartó munkát adott volna a Közlekedésügyi Minisztériumnak, most mindez napok alatt lezajlott, amiért Algyay-Hubert Pál államtitkárt és munkatársait illette elismerés. 1944 közepéig az engedélyezett motalkó mennyiségét többször csökkentették. Az üzemagyag takarékosság nevében erősen csökkentették a forgalomban maradó taxik és bérautók számát is, csak azok a személygépkocsik maradhattak forgalomban, amelyek használatát komoly közérdek indokolta (pl. hadiüzem, orvos, Közellátási Minisztérium, stb.). </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
magyarországi szénhidrogén kutatások a XX. század első évtizedeiben a jelentős
erőfeszítések ellenére áttörő sikereket nem hoztak. Jelentőségük inkább abban
állt, hogy kialakult egy hazai kutatógárda, és Böckh Hugó Erdélyben
alkalmazásba vette az Eötvös Lóránd által kifejlesztett torziós ingát. Az
egyetemes olajtörténelem nagy pionírjaihoz hasonlóan a magyar föld is
megtermette azokat a kiváló szakembereket, akik áldozatos munkájukkal és
szakértelmükkel bábáskodtak a magyar olajipar megszületésénél. Észrevették,
hogy az erdélyi sótömzsök fölfedezése földgáz jelenlétéhez kötődik, ami
ráirányította a figyelmet az Alföld miocén rétegeire, a muraközi előfordulás a
dél-zalai, a Kárpátok belső peremén talált földgáz-lelőhelyek pedig az
Északi-középhegység területeire. A szénhidrogén kutatások kilátásaira, a
kutatásra érdemes területeket illetően megoszlottak a vélemények. Voltak, akik
reményt vesztve kijelentették, hogy a trianoni határokon belül nem lehet
eredményre számítani, de geológusaink közül többen kitartottak a további
kutatások szükségessége mellett. Ifj. Lóczi Lajos, a Földtani Intézet
igazgatója 1932-ben írott memorandumában a leginkább reményteljes területekként
Dél-Zalát és a Bükk alját jelölte meg, egyezően más szakemberek (Böckh Hugó, Dr. Papp Simon) véleményével. A bükkaljai kutatásokra félmillió, a zalai
munkálatokra négymillió pengőt kért ifj. Lóczi Lajos. A kormány úgy határozott,
hogy a költségesebb és bizonytalanabbnak látszó dunántúli kutatásokkal
professzionális külföldi vállalkozást bíz meg, a bükkaljai kutatásokat pedig
saját kézbe veszi. <o:p></o:p></span></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span>
<br />
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 21.4667px;">A KÜLFÖLDI TŐKE MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A magyar kormány
felismerte, hogy pénz híján elfogadható megoldást jelenthet az ország kőolaj
éhségére, ha él az 1911. évi VI. tc. adta lehetőséggel, és ásványolaj
bányászattal hivatásszerűen foglalkozó vállalatra bízza a kutatás és kitermelés
jogát. 1919 októberében a Pénzügyminisztérium felkínálta a lehetőséget a későbbi
„Hét Nővér” egyikének, az Anglo-Persian Oil Company-nak. Az első külföldi cég,
amely olajkutatásra szóló koncessziót kapott, az APOC cégcsoportba tartozó,
angol D’Arcy Exploration Company Limited leányvállalataként a magyarországi
kutatások céljából alapított Brit-Magyar Ásványolaj és Földgáz Rt., a melyet Hungarian
Oil Syndicate Limited néven jegyeztek be a budapesti cégbíróságon. Az 1920.
február 20.-án kelt Szerződés alapján az engedélyt a Budapesti Bányakapitányság adta ki 1920. február 24.-én. A koncesszió a Dunántúlon 60.000 km2 területre
szólt, de az erről szóló egyezményt csak 1920. október 20.-án írták alá
Londonban. A koncesszió nem terjedt ki az Északi-Középhegység és az Alföld
ártézi vizes területeire, mert ezeken a területeken az állam maga akart
kutatásokat végezni, amit azonban tőkehiány miatt el kellett halasztani. A cég
kiválasztásában a gazdasági megfontolásokon és szakmai alkalmasságon kívül
politikai célok is szerepet kaptak. A magyar kormány abban reménykedett, hogy
az angolok a lehetőségért cserébe közbenjárnak a küszöbön álló békeszerződés (1919-et írunk!) várható következményeinek enyhítéséért. Érdemi tárgyalásokra
azonban csak a békeszerződés aláírása után került sor, így ezt a lehetőséget
nem tudtuk kihasználni. A muraközi tapasztalatok kiterjesztésével 1919 végén
Pápai-Vajna Ferenc és Dr. Papp Simon geológusok térképészeti ill. gravitációs
módszerrel kimutatták egy kőolaj-csapdaként szolgáló felboltozódás lehetőségét a
Zala megyei Budafapuszta (ma Bázakerettye) határában. A két szakember közismert
ellentéte dacára mindkettőjük munkája eredménnyel járt, de ennek gyümölcse csak
évekkel később érett be. Az 1921. február 24.-én megalakult Magyar
Olajszindikátus megkezdte a mélyfúrást Budafapuszta környékén, de a terep
nehézségei miatt nem pontosan ott, ahol az előzetes térképészeti számítások
alapján a reservoár kupolájának tetőpontja várható volt. 30 hónapi munka után
az 1737 m mélységig elkészített fúrás meddő maradt, a fúrást abbahagyták. A
fúrást Craig Cunningham angol főgeológus Böckh Hugó főtanácsadó egyetértésével
Pápai-Vajna Ferenc dőlésmérési eredményei alapján tűzték ki. 1921-1923-ig a
kormánnyal kötött megállapodása alapján a Magyar Olajszindikátus fedezte a báró Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet torziós ingás és mágneses méréseinek
költségeit. Talán rosszul értelmezett takarékosság volt az oka annak, hogy sem
az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet munkatársai, sem az Egbell környékén az
ingát sikeresen kipróbáló Böckh Hugó nem tudták meggyőzni az angol főgeológust
a gravitációs mérések további szükségességéről. Lehet persze az is, hogy Pápai-Vajna
Ferenc, aki a geofizikai módszernek nem volt igazán szakértője, eredményesebben
lobbizott térképészeti módszerének elterjesztése érdekében, a geofizikai
módszer rovására. A később végzett gravitációs mérések eredményeként bebizonyosodott,
hogy mindkét módszer helyes eredményt hozott, a fúrólyuk mindössze 300 m-rel
tért el az olajmező peremétől. 1922 nyarán Szatmárököritón természetes
gázkitörést észleltek, de a londoni igazgatóság csak ismételt sürgetésre járult
hozzá a környék geológiai és geofizikai tanulmányozásához. <o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A második
fúrást a Tolna megyei Kurd-Csibrák községek határában kezdték el, de műszaki
problémák miatt 623 m mélységnél 1923-ban abba kellett hagyni. A fogyatkozó
tőke és a hároméves határidő közelsége miatt az angolok nem akartak újabb
fúrásba kezdeni, és a torziós műszer használatától és fejlesztésétől is
vonakodtak. Hosszas huzavona után az opciós határidőt három évvel
meghosszabbították. Élénk szakmai viták után harmadszorra a magyar szakemberek
által javasolt Szamos-völgy helyett Baja közelében kezdtek fúrni, ahol 1369,2 m
mélységig jutottak. 1903 és 1905 között ezen a területen már kutattak. A
kutatásra szánt 120.000 fontsterlinget idő előtt koronára váltották, amely az
infláció miatt elértéktelenedett, az előirányzott költségeket jelentősen
túllépték, a fúrás pedig meddő maradt. A magyar kormány rendkívüli
kedvezményeket adott a szindikátusnak, de hiába, a londoni központ a koncesszió
fölmondását latolgatta. Böhm Ferenc így írt Birdnek, a cég angol ügyvezető
igazgatójának: „Eddig ugyanis a kurdi fúrás ideiglenes beszüntetéséről és annak
okairól hivatalos jelentést nem tettem és a kérdést iparkodtam agyonhallgatni,-mert
tekintettel a szerződésben vállalt fúrási kötelezettségekre-mégis csak furcsa,
hogy még a harmadik évben is csak egy fúrással dolgozunk. Bármily
pesszimisztikusan tüntetik is fel őrnagy úr utolsó levelei a londoni
hangulatot, mégiscsak bízom abban, hogy végeredményben a döntésre hivatott
tényezők kénytelenek lesznek beismerni, hogy ennek a nagy koncessziós
területnek értékes vagy értéktelen voltát mégsem lehet egy idő előtt
beszüntetett nem nagy mélységű és egy-bár mély, de még mindig fiatal
rétegsorozatban mozgó fúrással eldönteni. És amikor szindikátusunk abban a
kedvező helyzetben van, hogy 3 éven át az állami szerződő fél messzemenő
előzékenysége folytán a vállalat fúrási kötelezettségének csak parányi részét
kell elvégeznie és kilátása van a koncesszió további meghosszabbítására oly
csekély fúróteljesítmény ellenében is, amelyet szerződés szerint tulajdonképpen
már második évben kellett volna elvégeznie, és amikor maga az állam is-dacára
az igen sivár pénzügyi helyzetnek-nem csak az üzemben lévő hortobágyi fúrást
folytatja, de a legközelebbi hónapokban egy nagyalföldi geofizikai maximumon új
mélyfúrást indít-mégsem tudom elhinni, hogy a londoni urak ezt a nagy
koncessziós területet megvizsgálatlanul eldobják maguktól.” Ám hiába volt a
londoni urak csekély aktivitása miatti udvarias szemrehányás, az angolok a
koncesszió feladása mellett döntöttek. Dr. Papp Simon szerint „az angol
vállalat nagyon rövidlátó volt, mert nem volt szíve a kutatásra többet szánni,
pedig-amint később kiderült-érdemes lett volna.” 1926. december 31.-én a
D’Arcy-féle cég szerződése lejárt és nem hosszabbították meg, a magyar
szakembereket pedig külföldre helyezték, így nem hazájukban, hanem messze
idegen földön szereztek dicsőséget maguknak, és Eötvös Lóránd ingájának
Indiától Iránig és Texastól Venezueláig. Az expedíciók névsorában gyakran
fölbukkan Vajk Raul és Oszlaczky Szilárd neve, akik később a zalai olaj
megtalálásában is szerepet vállaltak. Dr. Papp Simon is a világ számos
országában-Horvátországban, Ausztriában, Albániában, Romániában, Új-Guineában,
Kanadában, Törökországban, Angliában, az Egyesült Államokban, és Németországban-folytatott
eredményes kutatómunkát. Az angol céget egyébként az a William Knox D’Arcy
alapította, aki a perzsa olajra szerzett koncessziójával húsz évvel korábban
történelmet írt Perzsiában. </span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A magyar kormány ismét rákényszerült az import
támogatására és a minőségi termelés ösztönzése helyett engedélyezte a műolaj
behozatalát és földolgozását. A '29-'33-as nagy gazdasági világválság előszele
már érezhető volt, a kezdődő válságtünetek egyikeként csökkent az angol tőke
aktivitása Közép-Európában, és ez a D’Arcy Exploration Company Limited
Magyarországról való kivonulásában is megnyilvánult. A világgazdaságban végbemenő,
az olajszakmát érintő kedvezőtlen folyamatok féken tartására és az olajhiány
nyújtotta lehetőségek kihasználására a nagy olajtermelő vállalatok nemzetközi
szervezetbe tömörültek. 1928-ban a világ akkori három legnagyobb
olajmonopóliuma a skóciai Achnacarry kastélyban feljegyzést fogalmaztak (de nem írták alá) „Egyezmény a
kőolaj-kitermelés korlátozására és a nemzetközi kőolajpiacok felosztására”
címmel, amely a Standard Oil of New Jwersey, a Royal Dutch Shell, és az
Anglo-Persian Oil Company között jött létre. A triumvirátus később új tagokkal
bővült és a Gulf Oil International, a Standard Oil of California, a
Texas Oil Company, és a Socony-Vacuum Oil Company csatlakozásával megalakult a
Nemzetközi Olajkartell szervezete. Ezt a hét olajmonopóliumot nevezte el később
Enrico Mattei, az olasz ENI cég elnöke „Hét Nővér”-nek. 1930-ban új egyezmény
született „Memorandum az európai piacokról” címmel, amely a piacot a kartellbe
tömörült monopóliumok ellenőrzése alá vonta. Az olaj egyetemes története ezzel
negyedik korszakába lépett, amelyet az „engedélyezhető termelés” korszakának
nevezünk.<o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 21.4667px;">AZ ALFÖLDI GÁZOS KUTAK</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Pénzügyi
nehézségeinek legyűrése után a magyar kincstár is végeztetett szénhidrogén
kutatásokat a Tiszántúl mélyebb rétegeiben, a Hungarian Oil Syndicat
kutatómunkájával párhuzamosan. Földgáz felszivárgást Zsigmondy Vilmos, a hazai
ártézikút-fúrás elindítója észlelt először, amikor a városligeti artézi kút tíz
éven át tartó fúrásakor (1868-1878) a 679 és 917 m közötti középoligocén-korú
kiscelli homokos agyagba hatolt a fúró. A gáz csak 58% metánt tartalmazott, de
jól égett és könnyen meg lehetett gyújtani. A városligeti ártézi kút kitűnő
ivóvize más városok elöljáróit is ártézi víz feltárására ösztönözte. 1888-ban
Pürpökladányban 277 m mély ártézi kutat fúrtak, amely óránként 3 m3 gázt is
adott. Később a Tisza-Berettyó szögében 40 földgázt is adó kutat fúrtak.
Karcagon a gázos víz 250-400 m mélységből emelkedett föl, Pusztakócson és
Nádudvaron 12 m-ről, a bihar-megyei Nagyrébén 313 m mélységből. A Maros és
Temes közén 1892-ben fúrtak először, az aradi szeszgyár területén. Több kutat
fúrtak Mezőhegyesen is, de ezek óránként csak 2 m3 gázt adtak. Jelentős
mennyiségre találtak viszont a csanádapácai, tótkomlósi, szőlősi, és a
temesvári templomtéri fúrásokkal. A Tótkomlós I.-es fúrásnál 1618,9 m-es
mélység elérésekor gáz, víz, és olaj kitörés történt. A kitörés elfolytására
irányuló kísérletek kezdetben eredményesek voltak, hozammérést is tudtak
végezni. A kút napi 88.000 m3 kevert gázt, olajat és vizet lövellt ki. A
kitörés végleges elfolytása azonban nem sikerült, az egész kútfej maradvány a
béléscsővel együtt elsüllyedt. A kút helyét ma egy vízzel teli kráter jelzi. A
Kaszapert Tótkomlóssal összekötő árokban olaj folyt, amelyet a helybéliek
kerítések és egyéb faanyagok tartósítására használtak. Az ezután lemélyített
Tótkomlós II.-es fúrás is kitört és elszerencsétlenedett. Mindkét esetben a
produktív szint elérésekor bekövetkezett iszapveszteség volt a sikertelenség
oka, amelyre megfelelő műszaki-technikai felkészültség hiányában nem sikerült
megoldást találni. A Duna-Tisza szögén Titel környékén és Torontálerzsébetlakon
fúrtak gázos kutakat, a Duna mellett Baján, a Dunántúlon Nagyatádon és Lábodon.
Pazár István 1906-ban megjelent ismertetése szerint Magyarország földgázos
ártézi kútjai 800 m3 földgázt szolgáltattak naponta. Budapest közelében, a
Cserhát délkeleti nyúlványán fekvő Őriszentmiklós határában is fúrtak éghető
gázt adó ártézi kutat 1912-ben. A gáz többnyire veszendőbe ment, csak elvétve
hasznosították.<o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egyes
geológusok úgy gondolták, hogy az Alföldi ártézi vizes gázelőfordulások a
diluviális agyag, homok, és kovarétegek közé telepedett tufaképződmények
bomlástermékei. Böckh Hugó az erdélyi és egbelli fúrások tapasztalatai alapján
ezzel a felfogással nem értett egyet, nézete szerint az Alföld mélyében is meg
kell lennie a boltozatokba gyűrt miocén-sóformációnak, és az ártézikutak vizébe
a mélyben fekvő anyakőzetből szűrődik be a gáz. Leginkább ez utóbbi felfogás
késztette a kincstárt arra, hogy az Alföld tiszántúli részén mélyfúrásokat
végeztessen. 1918-1934-ig 10 mélyfúrást végeztek a Tiszántúlon, amelyek
legtöbbje bróm-és jódsókat tartalmazó konyhasós melegvízen kívül néhány ezer
köbméternyi földgázt is szolgáltatott. E fúrások közül a nagyhortobágyi 1115, a
vérvölgyi 343, a karcagi I. számú 626, a II. számú 801, a hajdúszoboszlói I.
számú 1091, a II. számú 2032, a debreceni I. számú 1737, a II. számú 1038, a
tiszaörsi 1781 méter, a tiszabereki 1500 méter mélységű volt. Földgáz és
melegvíz szolgáltatás szempontjából a debreceni, karcagi, és hajdúszoboszlói
fúrások jelentősnek bizonyultak. A két debreceni kút összesen 2400 köbméter, a
karcagi I. számú kút 2100, a II.-es számú 1100 köbméter, a hajdúszoboszlói I.
számú kút 3200, a II.-es számú 3100 köbméter földgázt szolgáltatott naponta. A
tiszaörsi 1178 m mélységű kút napi 2400 m3 földgázt adott, a többi három fúrás
jelentéktelen. A Szolnokon fúrt 877 m-es kút 215 m3 gázt adott naponta. Az
1912-ben fúrt őriszentmiklósi gázos kutat a kincstár 1914-ben tovább
mélyíttette. A kút kezdetben 15.000-20.000 m3 gázt adott naponta, de hozama
rohamosan csökkent. A fúrógép motorját csak két hónapon át tudták a béléscsövek
mellett kiáramló gázzal táplálni. Amikor a felszálló gáz napi 150 m3-re apadt,
már nem volt elég a motor üzemben tartására. A kincstár Budapest közelében
Vicián-telepen és Csomád határában is telepíttetett mélyfúrást, de az őriszentmiklósinál
jobb eredményt ezek sem hoztak. 1925 októberében fejezték be a hajdúszoboszlói
I. számú fúrást, amely ugyan nem tárt föl kőolaj vagy földgáz mezőt, mégis
eredményesnek tekinthetjük, mert megalapozta az európai hírű gyógyfürdőt, és a
hazai földgáz hasznosítást. A Hajdúszoboszlón talált gyógyhatású melegvízzel
együtt feltört földgázt részben villamosenergia fejlesztésére használta a
városi villamosmű, részben pedig palackokba sűrítették. A 7000 kcal fűtőértékű
gázt egy 30 m3-es acéltartályban leválasztották a vízről, majd néhány tized bar
nyomáson három db, generátorgázzal is működtethető, Luther tipusú gázmotorba
vezették. Ezek egyike egyhengeres-93 lóerős, a másik kéthengeres-185 lóerős, a
harmadik négyhengeres-350 lóerős volt. Az erőmű 1929-ben Kaba, Nádudvar,
Hajdúszovát, és Tetétlen községekben 380 közvilágítási lámpa, Hajdúszoboszlón
470 közvilágítási lámpa, és összesen 2100 magánfogyasztó villamosenergia
ellátását biztosította. A 7000 kcal/m3 fűtőértékű gázból a gázmotorok 0,6 m3-t
fogyasztottak 1 kWh villamosenergia előállításához. 1929-ben az erőmű az I. sz.
kútbúl 1200 m3 gázt fogyasztott naponta, 1800 m3 átvételére pedig a Magyar
Királyi Államvasutakkal kötött szerződést. A vasút részére szállított gázt 20
bar nyomásra sűrítve 2,6 km vezetéken a vasútállomásra továbbították, ahol 150
bar nyomásra tovább sűrítve palackokba, és a vasúti kocsik aljára szerelt tartályokba töltötték. </span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A napi 2400 m3 debreceni földgázt a retortás üzemű városi gázgyár
kőszénből termelt világítógázához keverték. A 8800 kcal/m3 fűtőértékű földgázt
az 5500 kcal/m3 fűtőértékű kőszéngázhoz olyan arányban keverték, hogy a
fogyasztók számára 6800 kcal/m3 fűtőértékű vezetékes gáz jöjjön létre. A kútba
napi 400 m3 gázt visszasajtoltak, hogy a vízben oldott víz-gáz elegy kisebb
fajsúlyánál fogva könnyebben felszínre emelkedjen. A mezőhegyesi ártézi kutak
gázát évtizedeken át az állami ménesbirtok épületeinek és a község egy részének
világítására használták. Az Alföldnek szinte minden részén vannak melegvízű
fürdők, egyik-másik országos, sőt nemzetközi hírű fürdővé vált. Ezek egy része
az olajbányászok munkájának köszönheti létét. Tiszaörsön 1930-ban kezdték a
fúrást, és 1882,2 m-ig mélyítették. 132,7 métertől kezdve végig pannon
rétegeket tártak föl, és a csöveken több szinten történt lyukasztás percenként
390 liter 51C fokos vizet és napi 2280 m3 gázt adott. Tiszaberek határában
1933-ban mélyítettek egy fúrást 1500 méterig, amelyből szintén gázos-jódos-sós
vizet nyertek. Tanulmányokat folytattak az ún. mezőkövesdi maximum
megtalálására is, ennek érdekében 1938 végén 1500 m-es mélyfúrásba kezdtek. Az
előkutatásban 1934-től a gravitációs mérések kiegészítéseként bevezették a
geofizika új módszerét, a szeizmikus mérési módszert, bár még elég kezdetleges
volt, és nem adott pontos képet a rétegekről, és ez időnként kitörésekhez
vezetett. A kitörések viszont igazolták az adott terület produktivitását és
jelezték, hogy megfelelő műszaki-technológiai előkészítéssel termelésbe vonható
olaj vagy földgáz kutat kaphattunk volna. Az állam és a városok költségén
lemélyített 19 fúrás nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, és a
Gömbös-kormány a kutatások további finanszírozását nem vállalta. A kőolaj és
földgáz kutatás szempontjából szóba jöhető területeket nem kutatták át kellő
mélységig, a berendezéseket pedig az Alföld északi peremére irányították át. <o:p></o:p></span></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 21.4667px;">KUTATÁSOK AZ ALFÖLD ÉSZAKI PEREMÉN</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1850 és 1880
között a Zemplén megyei Mikován, a muraközi Bányaváron, Sósmezőn, az Ung megyei
Luhon, a Máramaros megyei Dragomérfalván, és a Mátrában lévő Recsken végeztek
kutatófúrásokat. Luhon a kincstár mélyíttetett le öt aknát és négy év alatt 120
vámmázsa olajat termeltek. Az 1880-as évektől kezdődően nagyobb lendületet
adott a kőolaj kutatásnak, hogy akkoriban épült a kissé túlméretezett fiumei
olajfinomító. „Az új vámtörvény nagyobb kedvezményben részesítette az
olajtermelőt és finomítót, mint eddigelé.” Megjelentek olyan túlzottan
optimista ábrándok, hogy Magyarország uralni fogja Európa kőolajpiacát.
Fölállították azt a teóriát, hogy Galicia és Magyarország olajtartó rétegei egy
medencében ülepedtek le, és ebből adódóan a magyarországi rész ugyanannyi
kőolajat tartalmaz, mint a galíciai. A Kárpátok láncolatában és Horvátországban
sok helyen végeztek kutatófúrásokat, de eredmény nem mutatkozott. Annak
ellenére sem, hogy az állam támogatta a kutatásokat. Angermann nézete szerint a
sikertelenség oka a Kárpátok magyarországi részének tektonikai viszonyaiban
keresendő. A Kárpátok északi oldalán nyugodt ráncosodás észlelhető.
Magyarországhoz közeledve a ráncosodás meredekebb lesz, a nyergek és teknők össze
vannak nyomva. A rétegnyomás következtében a Kárpátok reliefje észak felé
hajlított, és az olaj a mélyebben fekvő északi rétegek felé húzódott. A
magyarországi olajelőfordulások ügyét a nemzetközi fúrótechnikusok 1894-ben
Lembergben tartott vándorgyűlésén megvitatták. Fabiansky mérnök szerint a
magyarországi kutatások sikertelenségének oka, hogy a kutatók nem hatoltak
kellő mélységbe. Zuber lembergi egyetemi tanár szerint Magyarországon kevés
kilátás van kőolajra, mert az oligocénrétegek csak kevés olajat tartalmaznak,
és a ropianka rétegek nagyon meg vannak zavarva. Kifejtette továbbá, hogy a
később bekövetkezett vulkáni kitörések kedvezőtlenül befolyásolták és
fölemésztették a bitumeneket. A magyar olajterületek hasonlítanak a galíciai
olajban szegény területekhez, amelyeket rendesen nem művelnek. Zuber nézeteit
cáfolta North és Böckh János is. </span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Parád és Recsk környékén olajnyomok már
régóta ismertek. Dr. Posewitz Tivadar felsorolja azokat a lelőhelyeket, ahol
kőolaj nyomokat találtak, ebben a felsorolásban csak a recski előfordulásokat
tartotta jelentéktelennek 1906-ban. A Posewitz által felsorolt lelőhelyek közül
egyedül a Parád-Recsk környéki előfordulások esnek országunk jelenlegi határai
közé. Szabó József szerint a Mátra nyugati részén a riolittufában, homokkőben
és a parádi savanyúvízben (csevicében) vannak kőolajnyomok. A nép „rossz
csevicének” mondta az olajszagú savanyúvizet. A recski előfordulás földtani
viszonyait először Mattyasovszky Jakab tanulmányozta tüzetesebben, majd Telegdy
Róth Lajos 1894-ben. Mindketten megállapították, hogy Recsk környékén az olaj
riolittufába szívódott. Az első kutatóaknát az 1870-es évek végén ásták, de a
munkát a „nagy gázkitörés” miatt beszüntették. 1885-ben Zsolnay és Társai
mélyítettek le két kutatóaknát Recsk környékén a Miklós völgyben. Az első akna
34 m mélységben mutatott olajnyomokat, a másik 40 m mélységben. Utóbbiból
néhány liter olajat is kinyertek naponta. Posewitz Tivadar szerint a recski
előfordulás „igen kis térre szorítkozik”, a „mátrahegységbeli petróleumelőjövetelnek
tehát praktikus jelentősége nincsen. A riolitos tufa különben is olyannyira
magába szívta az olajat, hogy csak csekély részben kinyerhető. Egy kőolajjal
átitatott mátrabeli trachittufának Bécsben végzett analízise kimutatta, hogy
csak 1% olajat tartalmaz. A riolittufában a kőolaj csak másodlagos helyen van
és biztosan feltehető, hogy nagyobb mélységből ered.” Az időközben külföldről
hazatért Pápai-Vajna Ferenc a hazai szénhidrogén kutatás eredménytelenségét
látva az alföldi termálvíz hasznosítását kezdte szorgalmazni, a kincstár pedig a
Tiszántúlról az Alföld északi peremére, Recsk és Parád környékére helyezte át
az általa finanszírozott szénhidrogén kutatást. Az egyik fúrást a recski Lahóca-hegyre
telepítették, a másikat 10 km-rel északkeletre, Bükkszéken. A Hungarian Oil Syndicate Ltd. kudarca után
Böhm Ferenc pénzügyminisztériumi osztályfőnök, akinek 1921-1935-ig kezében
összpontosult az állami bányászati kutatások irányítása, 1930-ban javaslatot
tett egy neves szakemberekből álló Geológiai Tanácsadó Bizottság létrehozására,
hogy sikertelenség esetén ne egyedül ő viselje a felelősséget. A
Minisztertanács hozzájárulásával a bizottság létrejött, ez a bizottság
határozta meg, hogy az olajkutatásokat az ország mely részén kell folytatni. </span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
korábban lefolytatott földtani vizsgálatok eredményeire alapozva a kincstár
megbízásából a Földtani Intézet geológiai adatainak felhasználásával Recsk és
Parád környékén folytatták a munkát, de a parádi és tardi próbafúrások meddőnek
bizonyultak. A környéken több helyen kőolaj szivárgást észleltek. Bükkszéken 4
km hosszú, 1,5 km széles egységes geológiai alakulatot állapítottak meg, amely
töredezett ugyan és nem borítja takaróréteg, mint a dunántúli alakulatokat, mégis
reményt nyújtott a gazdaságos föltárásra. Miklósvölgytől 5 km-re a bükkszéki I.
számú kutatófúrás már 130 m mélységben mutatott olajnyomokat, 230 m mélységben
újabb olajréteget ért el, 326 és 330 m között pedig egy harmadikat 1937.
február 21.-én. Az olajos rétegek kitermelésére az eredetileg nagy mélységűre
tervezett I. számú kutatófúrás közelében az Iparügyi Minisztérium Telegdy Róth
Károly irányításával több kismélységű kutat telepített. A minisztérium elrendelte
a térképészeti módszerek által már ismert bükkszéki felboltozódás megfúrását,
és lemélyítették a Bükkszék II.-es számú fúrást. 1937. április 18.-án 285 m
mélységben olajtároló réteget találtak, és a kitermelést kanalazással rövidesen megkezdték. A magyar szakemberek
nem rendelkeztek tapasztalattal a kitermelést illetően, erre addig csak az
egbelli olajmezőkön volt lehetőség 1914 és 1918 között, ezért jobb híján az
ottani tapasztalatokat próbálták hasznosítani. Sajnos nem sok sikerrel, mert
olyan termelési eljárásokat vezettek be, amelyeknek következtében a kutak három
év alatt tökéletesen elvizesedtek. Telegdy Róth Károlyt ennek ellenére később a
MAORT vezetésével bízták meg. A kút
kezdetben 10 tonna olajat adott naponta, de a hozam gyorsan csökkent, és a készlet
csekélynek bizonyult. A 11.000 tonna kőolajat 10 év alatt letermelték. A kis
kiterjedésű, csekély hozamú mező fölfedezése jelentős eredmény volt, de még nem
értékelhető az ipari méretű kőolaj kitermelés kezdeteként. 1945 januárjáig 72
fúrást mélyítettek a mezőben, többségük mélysége 100 és 300 m volt, néhány
elérte az 500-600 métert, vagy ennél nagyobb mélységben elérte az
alaphegységet. 1939-ben a Trianonban elcsatolt területek egy része visszakerült
Magyarországhoz, és a kincstár folytatta a kutatásokat kezdetben a Felvidék
déli részén és Kárpátalján, majd Észak-Erdélyben. Az anyagi és technikai
feltételek rendelkezésre álltak, ennek ellenére a kárpátaljai kutatások a német
és olasz koncessziós igények miatt vontatottan haladtak. Ezért az Iparügyi
Minisztérium az alföldi kutatásokat is szorgalmazni kezdte. A kincstár 1939 és
1944 között az Alföldön és a Mátrában 7, Észak-Erdélyben 29,
Felsődemes-Tataroson 42 kutat mélyített mintegy 60.000 méter összmélységgel. Érdemleges
mennyiségű olaj azonban még mindig nem volt, de az olajkutatás javára írható a
híres bükkszéki gyógyfürdő és a gyomorbántalmak kezelésére jótékony hatású
Salvus víz. <o:p></o:p></span></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>
</div>
</div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> MAGYARORSZÁG OLAJTERMELŐ ORSZÁG LESZ<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A „Nagy
Háború” alatt Egbell környékén végzett torziós ingás kutatások alapján, amelyek
bizonyították Eötvös Lóránd ingás módszerének használhatóságát, azt hihetnénk,
hogy ez az eredmény gyorsan éreztette hatását a hazai olajkutatásban, de nem ez
történt. A magyarországi kőolaj-kitermelő iparág megteremtéséért folytatott
egyre reménytelenebbnek látszó küzdelmet alapvetően két tényező mozgatta:
Egyrészt a trianoni békeszerződés következtében beállott gazdasági
kényszerhelyzet, másrészt, hogy a kudarcok ellenére még mindig voltak
geológusok, akik szilárdan meg voltak győződve arról, hogy országunk megmaradt
területén belül a kutatás eredményes lehet. A reményt már csak a Mátra északi
peremének, a Bükk aljának, és a dunántúli területnek esetleg eredményes
kutatása éltette. 1937-ig az import kőolaj energiamérlegben elfoglalt aránya
már elérte az 50%-ot, miközben a fogyasztás egyre nőtt. Az olajipart 55-60%-os
munkanélküliség sújtotta. A helyzet megoldása részben egy fiatal
multinacionális olajvállalat általános közép-európai érdeklődésének, másrészt Dr.
Papp Simon geológus nemzetközi olajtársaságok szolgálatában több évi munkával
szerzett tekintélyének volt köszönhető. Dr. Papp Simon külföldi munkája során
is kitartóan igyekezett meggyőzni kollégáit a magyarországi olajkutatások
értelméről. A Delaware állambeli Wilmington városban székelő olajkartell
leányvállalataként 1931-ben angol és amerikai tőkével megalapított EUROGASCO
/European Gas and Electric Company/-Európai Gáz és Villamostársaság-feladatául
szabták, hogy Közép-Európa olajban szegény országaiban kőolaj és földgáz koncessziókat
szerezzen, továbbá víz és gázüzemű villamos erőműveket építsen. Alapítói nem
akartak túl nagy kockázatot vállalni, ezért viszonylag szerény alaptőkével
rendelkezett. A vállalat először Ausztriában kapott kutatási engedélyt és jelentős
földgáztelepeket tárt föl Bécs közelében Oberlaa határában. Az EUROGASCO már
alapításának évében érdeklődött a magyarországi lehetőségek iránt, majd 1932
elején tárgyalásokat kezdett a Pénzügyminisztériumban a cég két vezetője Henry
J. Pierce elnök és Paul Ruedemann alelnök. A cég két megbízottja az Amerikai
Egyesült Államok külügyminiszterének ajánlólevelével jelentkezett a
Gömbös-kormány pénzügyminiszterénél, Imrédy Bélánál, aki azonnal megkezdte a
tárgyalásokat a delegációval. Imrédy Béla túlzott igényei miatt a tárgyalások
elhúzódtak, annak ellenére, hogy a cég ausztriai koncessziójuk feltételeinél
kedvezőbb ajánlatot tett a magyar kormánynak. 1933. június 8.-án végre koncessziós
szerződést kötöttek a magyar állammal /Egyezmény a kir. magy. pénzügyminiszter
és az European Gas and Electric Company között/. Ennek értelmében a Dunántúl
egész területére /32.375 km2/ szóló szénhidrogén kutatási és bányászati jogot
negyven évre az EUROGASCO-ra ruházták, és az Egyezmény szerint 5 év alatt 8
kutatófúrást volt köteles lemélyíteni a koncessziós területen. A koncesszió
további húsz évvel meghosszabbítható volt, ha a társaság a harmincötödik év
lejártáig legalább 10 millió dollárnak megfelelő összeget fektetett
magyarországi vállalataiba. Az Egyezmény a társaság első öt éves működését a
következőképpen szabályozta: „Az EUROGASCO köteles Magyarországnak a Duna
folyótól délre és nyugatra fekvő, az idecsatolt és ezen egyezmény kiegészítő
térképén zöld vonallal körülhatárolt, egymással érintkező és I., II., III.,
számmal jelölt területen geológiai vizsgálatokat és kutatófúrásokat végezni,
azon naptól számított öt évi opciós időszakon belül, amely napon a Magyar
Országgyűlés tudomásul vette a m. kir. pénzügyminiszternek azt a jelentését,
amely az 1911. évi VI. tc. alapján állami monopólium tárgyát képező ásványolaj,
földgáz /a következőkben gáznak nevezve/ és más ásványolajfélék kutatási
jogának a jelen egyezmény tárgyát képező átruházására vonatkozik, végül köteles
erre a célra a szükséges összegeket, de legalább olyan pénzösszeget fordítani,
amely megfelel annak a finom aranymennyiségnek, amelyet 300.000 /Háromszázezer/
U.S.A. dollár 1 dollár =1,5046316 gramm finom arany alapon tartalmaz.” A társaság az 1933. évi XIX. tc. értelmében
teljes körű mentességet kapott adók és illetékek fizetése alól. A költséges
kutatások összes kockázatát és költségeit az EUROGASCO viselte, de a
termelésből a magyar állam méltányos részesedést kapott, emellett figyelmet
fordítottak a magyar ipar támogatására és a munkanélküliség enyhítésére. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
EUROGASCO-nak lehetőséget biztosítottak arra, hogy a Pénzügyminisztérium
birtokában lévő geológiai térképeket és adatokat fölhasználhassa, és a
geológiai munkálatokban való közreműködésre a Földtani Intézettel szerződést
kössön, valamint-ha az állami munkálatokat nem hátráltatja-geofizikai
vizsgálatainál igénybe vegye az állam rendelkezésére álló Eötvös-féle torziós
ingákat szakszemélyzettel együtt. Az ezzel összefüggésben fölmerülő összes
költséget azonban köteles viselni. Az opciós időszak alatt-a terület részletes
geológiai és geofizikai kivizsgálása után-a társaság köteles meghatározott
számú /összesen nyolc, de ásványolaj föltárása esetén növekvő számú/
kutatófúrást végezni. Olyan fúróberendezéseket kell alkalmaznia, amelyek
legalább 1500 m mélység elérésére alkalmasak, és az egyes fúrásokat a műszaki
lehetőségek határán belül olyan mélységig kell folytatni, amíg az geológiailag
indokolt. Amennyiben kereskedelmileg hasznosítható mennyiségű kőolajat vagy
földgázt talál, a fúrás körül 36 négyzetkilométeres négyzet-amelynek az
eredményes fúrás a középpontja-területén további két fúrást kell telepíteni.
Ásványolaj és földgáz föltárása esetén köteles minden technikailag és okszerűen
lehetséges intézkedést megtenni az elpocsékolás megakadályozására. Ennek
ellenőrzésére a pénzügyminiszter műszaki szakértőt rendelhet ki. Az opció meghosszabbítható,
ha annak lejártáig az EUROGASCO munkálatai ugyan nem fejeződtek be, de a
vizsgálatok azt mutatják, hogy valószínű az eredmény. Kikötötték azonban, hogy
az EUROGASCO hanyagságból vagy szándékosan nem tartaná be az Egyezmény valamely
kitételét, vagy nem teljesítené kötelezettségét, a pénzügyminiszter fölszólítását
követő két hónapon belül, az átruházott jogok költségmentesen visszaszállnak a
magyar államra. Kivételt képezett az az eset, ha a „rendes kereskedő
gondosságával el nem hárítható tények és körülmények” akadályoznák meg a
kötelezettségek teljesítését. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Időközben hazatért Dr. Papp Simon is és, más szakemberekkel
együtt ismét munkához láttak. Így ír egyéni életútjának erről a meghatározó
szakaszáról önéletrajzában Dr. Papp Simon: „Németországból 1932 őszén kerültem
haza. Itthon és Londonban már kilátásban volt, hogy az European Gas and
Electric Company szénhidrogén kutatásokra koncessziót fog kapni, és ezért
elhatároztam, hogy én nem fogom többé a világot járni, hanem itthon maradok. Megkísérlem
Magyarországon feltárni az olajat, amiről én meg voltam győződve, hogy nálunk
is van kereskedelmileg kinyerhető mennyiségben, dacára az angol kudarcnak.” </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Dr. Papp Simon az EUROGASCO főgeológusa
lett és megbízták a geofizikai munkák megszervezésével. Az adminisztráció
vezetésével Ábel Bódogot, a Teudloff-Dittrich Gépgyár volt igazgatóját bízták
meg. A kutatásokat jeles magyar geológusok, geofizikusok végezték: Dr. Lóczy
Lajos geológus, egyetemi tanár, a Földtani Intézet igazgatója, Dr. Vendi Aladár
geológus, műegyetemi tanár, Dr. Strausz László geológus, Dr. Kretzol Miklós
geológus, Dr. Vajk Raul, Oszlaczky Szilárd, Facsinai László, Scheffer Viktor
geológusok. 1933 szeptemberétől már részletes felszíni geológiai kutatásokat
folytattak, majd októberben megkezdődtek a Dunántúl területén a geofizikai
vizsgálatok a Földtani Intézettől kölcsönzött Eötvös-Rybár-féle torziós ingával.
Szeizmikus mérésekkel kombinált torziós-ingás méréseket végeztek, majd ezt
mágneses mérésekkel egészítették ki. Magyarországon az EUROGASCO végeztetett
először graviméteres méréseket. Az első két év geológiai és geofizikai
mérésekkel telt, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy fölkutassák a mélyben
fekvő, kőolaj tárolására alkalmas földtani szerkezeteket, és ezek eredményei
alapján jelölhessék ki a kutatófúrások helyét. Ez idő alatt 5 kutatófúrást
végeztek a Dunántúl területén. Az első szeizmikus méréseket 1934. július 20.-án
kezdték a Kisalföldön Himód és Kisfalud között az amerikai Carter Oil Company
felszerelésével és négytagú csoportjával, majd 1934. november 21.-étől közösen
végezték a Humble Oil Co. munkatársaival. Kapuvár közelében Mihályi község
határában nagy mennyiségű széndioxid gázt tártak fel, amelyet a benzingőztől
megtisztítva szárazjég gyártásra használtak. Ez a fúrás fordulópont volt a
hazai mélyfúrások történetében, mert itt alkalmaztak első alkalommal Rotary
rendszerű /forgófejes, iszapöblítéses/ technológiát Magyarországon. 1150 m-es
mélységnél benzinszagú gáz, majd 1510-1557 m közt nagynyomású, viszonylag
tiszta széndioxid gáz tört föl. A fúrást 1603,6 méterig folytatták, azonban
értékelhető mennyiségű kőolajat vagy földgázt nem találtak. A szárazjég
kereskedelmi méretű termelésére értékesítési nehézségek miatt végül nem került
sor. A második fúrás helyét a görgetegi vasútállomás mellett jelölték ki Somogy
megyében. A Nagyatád és Lábod községek közötti földalatti földtani szerkezet
25-30 km hosszan, 12 km szélességben észak-déli irányban húzódik. Az 1935.
október 14.-én kezdett és 1936. április 4.-én 2059 m mélységben befejezett
fúrás technikatörténeti jelentősége, hogy itt alkalmazták először a
Schlumberger eljárást /elektromos fúrólyuk vizsgálatot/ az átfúrt kőzetrétegek
vizsgálatához, a fúrás azonban eredménytelen maradt. Az Inke környékén
található földtani szerkezeten 1936. május 10.-én Iharosberény határában
kezdték a harmadik fúrást. 1.300 m mélységben olajnyomokat tartalmazó gázt tártak
fel, a gáz 34% metánt tartalmazó széndioxid volt. 2140,5 m mélységnél a fúrást
abbahagyták, a hosszadalmas vizsgálati eljárások sem biztattak eredménnyel.
Csupán 61% szénsavgázt és 36% metánt tartalmazó nem éghető gázt találtak. Elkeserítő
volt a több mint háromévi munka eredménytelensége, erre senki sem számított. A
negyedik és ötödik fúrást a Zala megyei Szentadorján község /Lispe/ közelében
telepítették. Mindkettő olajat és benzingőzt tartalmazó földgázt adott. Ebben
az időszakban Magyarország még nem tudta kiheverni a trianoni sokkot, és az
1929-33-as gazdasági világválság következményei is csak most éreztették
hatásukat igazán. A nemzetközi helyzet változásai, illetve a bizonytalanná vált
ausztriai belpolitikai viszonyok miatt az EUROGASCO addigi bécsi székhelyű
központját 1936 szeptemberében Budapestre helyezték. Magyarországi terveik
megvalósításához a kutatási eszközök technikai és pénzügyi lehetőségeinek bővülésében
ez a körülmény, továbbá Dr. Papp Simon külföldi kapcsolatai nyilvánvalóan
szerepet játszottak. Az amerikai cég által behozott és használatba vett korszerű
Rotary rendszerű forgófejes fúróberendezésekkel üzembiztosabban és olcsóbban
folyhatott a munka. Egyes geológusok biztosra vették, hogy a 20-as években a
Magyar Olajszindikátus által végzett kutatások eredménytelensége ellenére a
Zala megyei Budafapuszta környékén még érdemes próbálkozni. Ezen a területen az
Egyezmény még egyébként is kutatásra kötelezte az EUROGASCO-t. A Budafapuszta határában 1936. július 13. és
1936. december 2. között lemélyített B1-es fúrásuk az 1066 és 1805 m közötti
homokrétegekből 1937. február 9.-étől 15 mm-es fúvókán át naponta 418.000 m3
földgázt és eleinte heti 2,5 vagon jó minőségű olajat adott. Ezt a gázt
használták később a 2-es és 3-as fúrás gőzkazánjainak fűtéséhez. A gáznak
erősen benzin szaga volt, amely arra engedett következtetni, hogy a környező
rétegekben olajcsapda található. A Trianon
utáni Magyarországon ez volt az első termelő olajkút. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az 1937. április 14.-én kezdődött és
szeptember 29.-én sikeresen befejezett B2-es kutatófúrásuk során történt
rétegmegnyitással felszínre került folyékony arany egyúttal a magyar
kőolajtermelés kezdetét is jelentette. A termelést 1937. november 21.-én
kezdték meg. A kút 10 mm-es fúvókán keresztül napi 10.300 m3 földgázt és 62-65
m3 /52-55 tonna/ jó minőségű, benzindús kőolajat adott. Magyarországon az ipari
méretű kőolaj kitermelés kezdetét ettől a naptól számítjuk. A Trianon után
nyersanyag lelőhelyek nélkül maradt csonka ország számos kudarc után a
szakemberek kitartó munkájának eredményeként immár kőolajtermelő országgá
válhatott. A budafapusztai felboltozódás határait sikerült feltérképezni, ezzel
a kezdeti kutatások Zalában befejeződtek. 1938. december 31.-ig tíz fúrást
mélyítettek Budafapusztán. Kilenc közülük termelő kút lett és 13 hónap alatt
4000 vagon kőolajat és 20 millió m3 földgázt szolgáltatott. A külföldi
petróleumfolyóiratok termelési statisztikáiban Magyarország is megjelent,
mégpedig nem az utolsó helyen. Az EUROGASCO a
magyarországi kutatásokba 1933. július 28.-ától 1936. május 31.-éig 300.000
aranydollárnak megfelelő összeget fektetett be, eleget téve ezzel az
Egyezményben vállalt, kutatási tevékenységre előirányzott kötelezettségének. Az
EUROGASCO a kutatásokat a kor legmagasabb műszaki színvonalának megfelelően
végezte, és-bár a Szerződés erre nem kötelezte-geofizikai méréseket is
végeztetett. 1933 és 1938 között tízezer állomáson végeztek Eötvös-inga
méréseket, ezenkívül 1937-ben Humble-Truman Howel típusú graviméterrel
Budafapusztán, Csömöréden, Győrött, Kacorlakon, és Pusztaszentlászlón végeztek méréseket.
1934-ben mágneses méréseket végeztek Kaposvár, Kurd, és Mihályi környékén. A
szeizmikus munkálatok a Kisalföldön kezdődtek Himód és Kisfalud között 1934.
július 20.-án. A jelentősebb gravitációs anomáliák mibenlétének megállapítására
az amerikai Humble Oil Co. végzett méréseket Mihályi-Szárföld-Répcelak,
Budafapuszta-Lenti térségében 1935-ben, a szintén amerikai SEISCOR cég pedig
Budafapuszta-Inke-Mihályi környékén 1936-ban. Az 1933-1943-ig eltelt tíz év
alatt végzett kutatómunka intenzitását a következő számokkal jellemezhetjük: <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Eötvös-inga
állomás 20.000 helyen
került telepítésre,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Graviméter
állomás 12.000 helyen,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Vertikális
magnetométer 15.000 helyen,<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Szeizmikus
robbantópontok száma: 2.500 </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az EUROGASCO sok nehézségbe
ütközött, mire elkezdhette kutatófúrásait a budafapusztai területen, és utána
is adódtak még kritikus időszakok. Tőkeerejéről a magyar kormány nem
rendelkezett megfelelő információkkal. Ekkorra már a vállalat belső szervezeti
és tulajdonviszonyai is megváltoztak. A kezdetben angol-amerikai
tulajdonszerkezetben az amerikai tőke túlsúlyba került. Az angolok nem akartak
többet invesztálni az eredménytelen kutatásokba egyrészt, másrészt az EUROGASCO
hitelfölvételre kényszerült a new yorki székhelyű Standard Oil Company of New
Jersey-től. Az Eurogasco akkori elnöke, Henry J. Pierce által kieszközölt
250.000 dollár kölcsönt egy év múlva részvényekké konvertálták. A SOCONJ egyre
több és több részvényt vett át, így 1937 végére már a részvények 90%-a a
birtokában volt. A továbbiakról dr. Papp Simon a következőket írja: „1936
decemberében itt járt Ralph Bolton, aki a New Jersey-t mint elnök képviselte az
EUROGASCO-ban. Ebben az időben a budafapusztai 1. számú fúrásban már 1053-1076
m között átfúrtak egy olaj és gáztartalmú réteget, és biztosra vettük, hogy ez
a fúrólyuk olajat fog termelni, mert a kihúzott fúrómag teljesen át volt itatva
olajjal és gázzal. Ezért sikerült rávenni Boltont, eszközöljön ki részünkre a
Jerseytől még 50.000 dollárt a kút további fúrásához és a homokrétegek
megvizsgálásához, valamint a 2.-es számú fúrás lemélyítéséhez. Erre engedélyt
is kaptak.” A történeti pontosság
kedvéért ide kívánkozik egy anekdotikus részlet, amely érzékelteti, hogy Mr.
Bolton, ill. a Standard Oil of New Jersey erszényének megnyitása nem ment ilyen
simán. Mr. Ralph P. Bolton 1936. december 3.-án azért érkezett a cég londoni
központjából Magyarországra, hogy a mihályi, görgetegi, és inkei fúrások
meddőségének, valamint a B1-es fúrásnál jelenkezett műszaki problémák miatt
elmaradt rétegvizsgálatok helyett a fúrómagok megtekintése alapján döntsön a kutatások
folytatásáról vagy azonnali leállításáról. A döntés érintette volna a tervezett
B2-es fúrást is, a tét tehát óriási volt. Dinda János fúrásvezető, hogy az
igazságnak több esélyt adjon, utasította beosztottait, hogy a fúrómagot a
telephelyen található „valamilyen olajjal” itassák át, majd a külsejét töröljék
le. Az ily módon „előkezelt” fúrómag a másnapi szemlén lupéval, de még inkább a
laborban UV fénnyel vizsgálva a bejuttatott olaj hatására „gyönyörű sárga
színben mutatkozott.” A fúrómagban az olaj jelenléte Mr. Bolton számára
kimutatható volt, a további kutatások elől pedig minden akadály elhárult. Az
eset valójában nem tekinthető csalásnak, legfeljebb csalafintaságnak, hiszen az
olaj jelenléte a területen már egyértelműen bebizonyosodott, csak a béléscső
megszorulása miatt nem tudták a kutat megfelelően kiképezni, és a
rétegtartalmat meghatározni. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A budafapusztai B1.-es
fúrás befejezésekor már látható volt, hogy nem szabad föladni a szénhidrogén
kutatást a zalai területen. Erről azonban meg kellett győzni a magyar hatóságok
képviselőit is, mert az 1933-ban megkötött Egyezmény értelmében az itt használt
két fúróberendezést más, eddig eredménytelenül kutatott területre kellett volna
átszállítani. Az EUROGASCO-nak sikerült meggyőzni a budafapusztai terület
reményteljességéről Bornemissza Géza iparügyi minisztert, vitéz Petneházy Antal
államtitkárt, és Telegdy Róth Károly egyetemi tanár miniszteri tanácsost, és
megnyerni beleegyezésüket az Egyezmény néhány pontjának megváltoztatásához. Az
Egyezménnyel egyidejűleg aláírt Szerződés kitételt tartalmaz arra az esetre, ha
az EUROGASCO ipari méretekben kitermelhető kőolajat vagy földgázt tárna föl.
Kőolaj föltárása esetén a termelést a szokásos üzleti feltételekkel folytatni
kell és-amennyiben az a társaságnak méltányos jövedelmet biztosít, addig kell
fokozni, amíg az ország saját szükséglete biztosítva nincs. Ebben az esetben a
cég opciós időszak lejárta előtt köteles határozni arról, hogy megalakítja-e a
Magyarországon bejegyzett, de nem magyar tőkével, minimálisan 500.000
aranydollárnak megfelelő alaptőkével bejegyzett önálló magyar
részvénytársaságot. A Szerződés rendelkezett arról is, hogy a magyar
részvénytársaság üzemeiben magyar állampolgárságú tisztviselőket, altiszteket
és munkásokat alkalmaz, kivéve azokat a munkaköröket, amelyekben a munka magyar
állampolgárokkal nem látható el megfelelően. 1937. június 10.-én Pótegyezményt
kötöttek, amely szerint az 1933-ban megszabott 5 éves opciós időszak további 2
évvel-1940. június 30.-áig-meghosszabbodik. Az EUROGASCO az opciós időszakban
még további hat fúrás lemélyítésére vállalkozott a koncessziós területen belül.
Az EUROGASCO a kutatásokba 1937. december 10.-éig 806.300 dollárt fektetett be,
és az év végéig a budafapusztai B1-es, B2-es, és B3-as jelzésű kutakból
összesen 1.360 tonna kőolajat termelt ki. A biztató eredmények, valamint az a
körülmény, hogy a kitermelésre, feldolgozásra, értékesítésre csak
Magyarországon bejegyzett cég jogosult, arra indították az EUROGASCO vezetését,
hogy éljen az Egyezmény 15. pontja által biztosított jogával, és alapítsa meg a
Szerződés 1. pontjában meghatározott részvénytársaságot. 1938. június 24.-én
Pótszerződést írtak alá, amelynek értelmében az EUROGASCO új céget alapít
Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság néven, egyidejűleg az EUROGASCO
megszűnt. 1938. július 15.-én megalakult és július 18.-án bejegyezték a
magyarországi társascégek jegyzékébe az EUROGASCO által alapított új
olajvállalatot Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság, röviden: MAORT
néven. Az EUROGASCO az 1911. november 15.-én Chicagóban bírósági ítélettel
föloszlatott J.D.Rockefeller-féle Standard Oil Company amerikai olajvállalat
egyik reinkarnációja, a Standard Oil Company of New Jersey leányvállalata volt.
Az Eurogasco összes magyarországi vagyonát, jogait, kedvezményeit betétel
formájában 14.357.000 pengő értékben bevitte a MAORT-ba ugyanilyen értékű
részvény ellenében. A MAORT részvénytőkéjének 99,19%-a ezáltal a Standard Oil
Company of New Jersey, a világ akkori legnagyobb olajmonopóliumának tulajdonába
került. Az egyenként 1000 pengő névértékű részvényeket a Magyar Kereskedelmi
Bankban helyezték letétbe, amelyből 14.242 darab volt amerikai, 115 darab
magyar tulajdonban. A magyar államot a kitermelt olaj után 15%, a földgáz után
12% részesedés illette természetben vagy készpénzben, a pénzügyminiszter
előzetes jelzése alapján. Ez kevesebb, mint az Anglo-Persian koncesszió 16%-os
perzsa részesedése, de ez esetben ismert volt a kitermelt olaj mennyisége. A perzsa
állam sohasem tekinthetett be az Angol-Perzsa Olajvállalat könyvelésébe, a cég
annyi olaj után számolta a 16% részesedést, amennyi után akarta. A Szerződés
10. cikkelye tartalmazott egy, a magyar állam számára kedvező szerény mondatot:
„Amennyiben saját kára nélkül teheti, Magyarország gazdasági érdekeit szem előtt
tartja.” Amikor a képviselőházban Bornemissza Géza bejelentette a MAORT
megalakulását, egyetlen szót sem ejtett arról, hogy a magyar kőolaj és földgáz
voltaképpen amerikai kézbe került. Erről azért illett volna szót ejteni,
mindazonáltal a budafapusztai, majd a lovászi olajmezők fölfedezése nem az
amerikai nagytőke, hanem a magyar gazdaság számára volt létkérdés. Az idegen
tőke a kor technikai és szakmai színvonalának megfelelő módon nekilátott a
föltáráshoz és a termeléshez. Új munkakultúrát, vezetési stílust, és életformát
meghonosítva ezzel az ország egyik legszegényebb, legelmaradottabb vidékén, a
Göcsejben. Zala megye elindult az iparosodás útján. Létrejött az első
jelentős hazai olajtársaság és megkezdődött a jelenlegi nemzeti olajvállalat - a
MOL - előtörténete. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> <o:p></o:p></span><br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A MAORT ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ <o:p></o:p></span><img src="https://encrypted-tbn2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTT3czSTlPmr0Xkxb2MmhrCHR-usIWtK6fyskSXdBfDcSZaUTMijPZRlQ" /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A magyarországi kőolaj lelőhelyek föltárásáért
folytatott harc egybeesik a Trianonban halálra ítélt ország életben maradásért
folytatott küzdelmével. A magyar olajipar születésének története nem egyszerűen
egy iparág szárba szökkenésének első fejezete, hanem a magyar politika és
gazdaságtörténet mai életünket is befolyásoló eseményeinek korszaka. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
XX. század története az olaj története, és ez bizonyos mértékig Magyarországon
is igaz, annak ellenére, hogy világviszonylatban nem vagyunk jelentős
kőolajtermelő ország. 1939-ben a magyarországi ismert kőolajkészletek a világ
akkor ismert tartalékainak 0.02%-át tették ki, és ez az arány még évtizedekig
állandó maradt azáltal, hogy az új fölfedezések Magyarországon és a
nagyvilágban közel azonos arányban történtek. Ez az arány a kitermelés
mértékére is sokáig igaz volt, mára azonban a 0,01%-hoz közelít. Volt idő,
amikor szerény készleteink kitermelésének megkezdése a túlélést jelentette,
majd a termelés rohamos fokozásával a háború vérzivataros éveiben jelentős
tényezővé vált. Az ország első jelentős olajtermelő vállalkozása alig kezdte
meg működését, máris a második világháborúban találta magát. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
hitleri Németország terjeszkedési törekvései az amerikai nagytőke magyarországi
befektetéseit is veszélyeztették. Legalábbis így hittük, alább látni fogjuk
azonban, hogy ez nem egészen így volt. Az 1939. évi IV. törvény a vállalatokat
háborús kényszergazdálkodásra kötelezte, és a II.tc. alapján a MAORT-ot 1939
szeptemberétől a nyersolajtermelés az Iparügyi Minisztérium XVII. (hadiüzemi) szakosztály irányítása alá helyezték, majd 1941. december 23.-ától hadiüzemmé
nyilvánították. A minisztérium a vállalatokhoz kihelyezett hadiüzemi katonai parancsnokok
ellenőrzése alá helyezte a MAORT működését. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
termelési adatokat és a történelmi tényeket elemezve érdekes felismerésekre
juthatunk. A második világháború alatt Románia mellett Magyarország
volt a német hadigépezet egyik fontos olajszállítója. Pontosabban a Standard
Oil of New Jersey 99,2%-ig amerikai tulajdonú magyarországi
leányvállalata a MAORT, amelyet a háború elején állami kezelésbe vettek.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></span><img src="https://www4.dr-rath-foundation.org/The_Hague/images/bwd08.jpg" /><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
kitermelt nyersolajat a MAORT az amerikai anyavállalat másik, németországi
leányvállalatának-a Deutsche-Amerikanische Petroleum Gesellschaft-nak szállította,
az pedig a német hadseregnek adta át. Románia 1938-ra Németország legfontosabb
szárazföldi olajszállítójává fejlődött. A háború kezdetétől a tengeri blokád
beállta után Románia abszolút értelemben is a hitleri Németország legfontosabb
olajszállítója lett. Az 1938. évi 389.000 tonna német export a háború
kitörésével beálló tengeri blokád és a hadigépezet igényei miatt többszörösére emelkedett.
Románia 1941-től havi 150.000 tonna nyersolajat szállított Németország számára,
amit aztán tartott 1942 és 1943 folyamán, a szövetségesek Ploiesti elleni
légitámadásaiig. A háború elején hadi üzemnek minősített és állami kezelésbe
vett MAORT által Zalában kitermelt olaj 1941-től harmada, 1944-ben fele Németországba
került. 1943-tól a szövetségesek bombatámadásai következtében kieső román olajtermelés
miatti német üzemanyaghiány mérséklésére a végsőkig fokozták a termelést a
zalai olajmezőkön, amely 1944. évben elérte a 809.000 tonnát. Ez a mennyiség
lebontva havi 27.000 tonnát jelent, amelyet naponta egy 1000 tonnás
tehervonattal lehetett Németországba szállítani. A német hadigépezet zavartalan
működéséhez havi 7.250.000 hordó, azaz 1 millió tonna üzemanyagra lett volna
szükség, azonban folyamatosan havi 264.000 tonna üzemanyag hiánnyal küszködött,
amely hiány a háború vége felé csak nőtt. Ennek a hiánynak mérséklésére Németország
számára a zalai olajra is szükség volt. A vállalat vezetése az alapítástól
P. Ralph Bolton vezérigazgató, majd 1940 májusától Paul Ruedemann alelnök-vezérigazgató kezében
összpontosult. Ő látta el George Bannantine-nal a Standard Oil of New
Jersey részvényeseinek magyarországi képviseletét. Ruedemann 1941. december
24.-én átadta a vezérigazgatói tisztséget Dr. Papp Simonnak, 1942. január 16.-án
Paul Ruedemann, a MAORT amerikai állampolgárságú alelnök-vezérigazgatója
elhagyta az országot. Meghagyta Dr. Papp Simonnak, hogy ha bármilyen problémája
támadna, Klassentől, a Deutsche-Amerikanische Petroleum Gesellschafft
vezetőjétől kérjen utasítást Hamburgból. Ruedemann Németországban született,
onnan vándorolt ki Amerikába, majd a Standard Oil of New Jersey
alelnök-vezérigazgatójaként érkezett Magyarországra. Utolsó intézkedésével még
biztosította, hogy a haditermelésben semmiféle fennakadás ne legyen. Nem is
volt. A nagyrészt amerikai tulajdonú céget állami felügyelet alá vonták és a MAORT
az 1941 decemberétől az Egyesült Államokkal hadban álló Magyarország hadiüzeme
lett, és ellenséges területen működött, az egy dolog. De az amerikai Standard
Oil vállalat amerikai állampolgárságú képviselője az utolsó percig a
Németország szolgálatában álló két leányvállalatának zavartalan együttműködésén
munkálkodott. A hitleri Németország és
az amerikai Standard Oil vállalatok együttműködéséről néhány kényelmetlen tény
már napvilágra került, amelyek megkérdőjelezik a háborúról kialakult
korábbi képünket. A
cég magyar vezetőinek és mérnökeinek munkáját német tisztek felügyelték, és állandó nyomásnak voltak kitéve. Állandó
konfliktusban voltak Horthy politikusaival, a német igényeket kiszolgálni
igyekvő minisztériumi tisztviselőkkel, a németekkel, majd a háború után a
kommunista vezetéssel is, (megtetézve azzal, hogy a kommunisták nem bíztak
bennük). A horthysta kormányzat Telegdy Róth Károly, miniszteri tanácsos, a
Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatója személyében találta meg azt a kirendelt
vezetőt, aki a német háborús érdekeket elszántan és odaadóan kiszolgálta. Áthidalhatatlan
ellentmondást képezett, hogy a politikusok és a hadsereg annyi olajat akartak
kivenni a Földből, amennyit pillanatnyilag tudtak, a szakemberek pedig annyit,
amennyit a természet törvényeinek megsértése nélkül lehetett. A német kormány
már 1940 közepén szorgalmazta a magyarországi kőolajtermelés fokozását. A MAORT
szakemberei ragaszkodtak a tudományosan megalapozott szakszerű termelési
módszerekhez és a koncessziós szerződéshez, erre a termelés szándékos
visszafogásával vádolták őket. A német politikusok úgy vélték, hogy a termelési
módszerek megváltoztatásával a termelést duplájára lehetne emelni. Az egyre
erősödő német követelésekkel szemben 1940. június 19.-én kelt diplomáciai
jegyzékében gróf Teleki Pál miniszterelnöknek sikerült megvédeni a vállalatot a
vádaktól, azonban az 1941 végén és 1942 elején folytatott tárgyalásokon a Bárdossy
kormány már ígéretet tett a németeknek a termelés és olajszállítás növelésére. A
nyugodt üzletmenet folytatása mind több nehézséggel járt, és ez a vállalat
tevékenységében ellentmondásos döntésekre vezetett. Miközben nem engedték
érvényre jutni a termelési elveik feladását kikényszeríteni akaró külső
törekvéseket, a Standard Oil vezetése üzleti okokból nem zárkózott el a németországi
exportszállításoktól. Ennek nyilvánvalóan feltétele volt a világpolitika
legfelsőbb szintjein meglévő háttérben meghúzódó erők összejátszása, amely a
háború okait is más megvilágításba helyezi. A MAORT testvérvállalatának, a
Deutsche-Amerikanische Petroleum Gesellschaft hamburgi vezetői-Klassen és Dr.
Breme-1940 februárjában a hitleri Németország kormányának megbízásából Budapestre
utaztak, és a MAORT vezetőinek felajánlották, hogy a termelés növelése
érdekében új mezők feltárásához, új kutak megnyitásához társaságuk pénzt,
fúróberendezéseket bocsát rendelkezésre nagyobb mennyiségű olaj szállításáért.
A rablógazdálkodást a MAORT vezetői elutasították, de nem emeltek kifogást az
ellen, hogy a-magyar kormány hozzájárulásával-a hazai szükségleteken felüli
mennyiséget Németországba szállítsák. A lovászi olajmező megnyitásával a
termelés ugrásszerűen emelkedett, de emelkedett a magyarországi olajszükséglet
is a háborús igények miatt, mivel 1941. december 13.-ától hadviselő fél
voltunk. A MAORT-mint az ország egyetlen olajtermelője-stratégiai fontosságú vállalattá
lett. A német kormány miután a MAORT vezetését nem tudta a rablógazdálkodást
jelentő termelés fokozására rávenni, meg akarta szerezni a zalai olajmezőket. A
Wehrmacht Főparancsnoksága 1941 májusában lefolytatott vizsgálata során
megállapította, hogy a hadműveletek végrehajtásához havonta 7.250.000 hordó
üzemanyagra van szükség, ezzel szemben importból és német termelésből csak
5.350.000 hordó üzemanyagot tudnak beszerezni. A hiányzó havi 1.900.00 hordó
üzemanyag beszerzéséről sürgősen gondoskodniuk kellett, ami a német hadvezetést
kétségbeesett lépésekre, legfőképpen a Szovjetunió 1941. június 22.-i
megtámadására késztette. 1941 júliusában az I.G. Farbenindustrie konszern-a
Wehrmacht szintetikus üzemanyag gyártója-tárgyalásokat kezdett a Standard Oil of New Jersey-vel a MAORT részvényeinek átvételéről, dél-amerikai
olajrészvényekért. A németek próbálkozása ismét nem járt sikerrel, ezért Bárdossy
kormányán keresztül próbáltak nyomást gyakorolni a MAORT-ra. 1941 decemberében
Ribbentrop német külügyminiszter Bárdossy László miniszterelnököt Berlinbe
rendelte, a nyersolaj szállítások fokozását és 1942 első negyedévére 88.000
tonna finomítvány szállítását követelte. Bárdossy Berlinből történt
hazaérkezése után a minisztertanács határozata alapján az iparügyi miniszter
1941. december 20.-án kelt 79.997/II. sz. rendeletével a MAORT-ot kincstári használatba
vette. A vállalat kincstári használatbavételéről szóló döntésnek a németek
szállítási követelései mellett további két oka volt. Először: a kormányban
aggodalmat keltett az I.G. Farben és a Standard Oil tárgyalásának híre.
Másodszor: a kormány így tudta elkerülni, hogy a MAORT vagyon közvetlenül német
fennhatóság alá kerüljön, mint ahogy a román testvérvállalattal, a
Romano-Americana-val történt. A háború folyamán a Németországot üzemanyaggal ellátó zalai olajmezőket a
szövetségesek sokáig nem bombázták. Az Olaszországban fölszálló, Németország
bombázására induló liberátorok rendszeresen a zalai olajmezők fölött repültek,
és a Balaton környékén fordultak északra, Németország felé. Az angol és
amerikai hadvezetés többször sürgette a magyarországi olaj-és üzemanyag termelő
központoknak /zalai olajkutaknak, finomítóknak, a péti szintetikus
üzemanyaggyárnak/ bombázását, ám a parancsnokság erre csak 1944 nyarán, a
háború utolsó szakaszában kapott engedélyt. A politikusok mintha nem akarták
volna túl gyorsan megnyerni a háborút. A háborús színjáték drámaírói úgy tűnik,
a háborút fönn akarták tartani, amíg számukra szükséges, és csak azután megnyerni.
Az iskolában valahogy nem így tanultuk. A Wehrmacht és Luftwaffe sok ezer harckocsijának
teherautójának, repülőgépének, és a hátország ipari potenciáljának megbénítása
az üzemanyag ellátás blokkolása által közelebb hozta volna a háború befejezését,
de nem ez történt. A Standard Oil of New Jersey igazgató tanácsában Mr.
Estebrook és Mr. McCollum a profit maximalizálása szempontjából úgy tartották
helyesnek, ha a háború nem ér véget idő előtt. A Rockefeller családnak-mint a
Standard Oil cégcsoport fő részvényeseinek-óhaja a legfelsőbb állami vezetés
számára parancs volt. A partizánok az éveken át tartó olajszállításokat
megakadályozhatták volna, de akkor valószínűleg nem látták át ezeket a
logisztikai kérdéseket. </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A háború után a magyar állambiztonsági
szervek őrizetbe vették többek között Paul Ruedemannt is, aki így vallott
háború alatti tevékenységéről: „Midőn Magyarország az USA-val hadiállapotba
került, visszatértem New Yorkba. A MAORT irányítását Dr. Papp Simonra bíztam.
Utasítottam őt, hogy döntő kérdésekben a Német-Amerikai Petróleumtársaság
igazgatójától, a német állampolgárságú Mr. Klassentől kérjen útmutatást.” Dr. Papp Simon erről a
következőket mondotta: „Mielőtt Ruedemann és Bannantine elutazott Budapestről,
Ruedemann átadta nekem a vállalatot, és felhívta a figyelmemet, hogy ha a
vezetéssel kapcsolatban problémáim lennének, úgy forduljak Klassenhez, aki a
Standard Oil of New Jersey németországi leányvállalatának, a
Deutsche-Amerikanische Petroleum Gesellschaftnak volt a vezetője Hamburgban.” </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Dr. Papp Simon kétségkívül kitűnő szakember volt, és senki sem róhatja föl neki, hogy lelkiismeretesen
teljesítette feladatát, mármint, hogy a zalai olaj eljusson a Német-Amerikai
Petróleumtársasághoz. A német hadvezetés bizalma a kezdeti konfliktusok
ellenére nem rendült meg, a németek megértették, hogy az olaj kitermelése
komoly szakmai felkészültséget igénylő munka, és a szakszerűtlenül erőltetett
kitermelés az olajkutak tönkremenetelét okozhatja. Hogy az olajkutak 1943-ban valóban
elérték-e teljesítőképességük csúcsát, vagy a termelés csökkenésének más oka
volt, arról majd alább szólunk. Dr. Papp Simon odaadó munkája mindenesetre elnyerte
méltó jutalmát: Hitler olajügyi tanácsadója, Benz professzor
javaslatára a német Sasrend I. fokozatával tüntették ki. 1944-ben viszont a
nyilasok már szabotázzsal vádolták. A magyar iparügyi szervek és a németek
alapvetően bíztak a MAORT-ban, ennek ellenére-vagy talán éppen ezért-értetlenül
álltak az előtt, hogy az 1943-as termelési csúcs után a termelés emelkedése
helyett a kihozatal csökkent. 1944 végén a Magyarország területén dúló súlyos
harcok a zalai olajmezőkhöz közeledtek. Zalában a termelés szinte az utolsó
percig folyt, csak 1945. március 28.-án állt le. A zalai olajmezők a németek
utolsó kőolajforrása volt, amelyet az utolsó percig elkeseredetten védtek, sőt
a zalai olaj védelmére indították a háború utolsó ellentámadását, a „Tavaszi
ébredés” hadműveletet. A termelés egyre veszélyesebbé vált, és amikor a németek
távoztak, elment velük néhány olyan szakember is, akik mértéken felüli
együttműködésükkel súlyosan kompromittálták magukat. A németek elrendelték az
értékes gépi berendezések leszerelését és Németországba szállítását. Dr. Papp
Simon és Dinda János ennek nagyrészt, de nem teljes mértékben eleget tett.
Nyíltan nem tagadhatták meg a vállalat kifosztását, de a szakemberek gyakran
életük kockáztatásával mentették a berendezéseket az elszállítástól. Ha volt is
a németek idején egy-egy kivételesen fellobbanó szélsőséges politikai indulat,
kitörés, összességében elmondhatjuk, hogy a zalai olajosok együvé tartozása és
a MAORT szellem a háború évei alatt csak erősödött. A háború alatt három évig
Telegdy Róth Károly állt a vállalat élén, az 1943. évi csúcseredmény az általa
szorgalmazott rablógazdálkodás eredménye volt. A pazarló, erőszakos kitermelés
jelentős károkat okozott a budafapusztai, lovászi, és hahóti mezőkön. A zalai
olajmezők teljes elvizesedését, ill. tönkremenetelét, hogy a bükkszéki mezők
sorsára jussanak, a MAORT szakembereinek hozzáértő sakkhúzásaival, szívós
munkájával, és a munkások támogatásával sikerült megakadályozni. Az 1944. évi
termelés csökkentése-amikor már a németek a helyszínen voltak-és a kutak
megmentése a MAORT dolgozóinak érdeme volt. 1944. december 9.-én Dr. Papp Simon
elhagyta Budafapusztát és Budapestre utazott. </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
olaj és a politika összefüggéseinek sorsunkra gyakorolt hatása tetten érhető
abban is, hogy a szocialista társadalmi rendszer évtizedei alatt a Szovjetunió
nem csak az „ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok” jelenlétével, hanem
olcsó olajjal is fönntartotta a csatlós államok lojalitását, köztük a miénket
is. Az olaj tehát nem csak ott és akkor határozza meg a politikát ahol, és
amikor bőségben van, hanem ott és akkor is, ahol, és amikor szűkösek a
források. Az olaj és a politika találkozásának tragikuma a negyvenes évek végén
egy koncepciós perben csúcsosodott ki Magyarországon, amelyre az idősebbek
évtizedek óta „MAORT-szabotázs”-ként emlékeznek. Azonban jól jegyezzük meg: az
a vád, hogy a magyar olajipari szakemberek az amerikai érdekek szolgálatában megfoghatatlan
módon, szándékaikat ügyesen palástolva elszabotálják az olajkitermelés
fokozását, már a háború alatt megfogalmazódott. Hogy volt-e szabotázs a
MAORT-nál 1945 és 1948 között, arra később kimerítően megadatik a válasz, azt
viszont már most megmondhatjuk: a németek idejében volt! Így vagy úgy, a magyar
olajért folyt áldozatos munka és küszködés fontos adaléka XX. századi történelmünknek. </span><br />
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><img src="https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSVIgieO1NFO_tLjQy-CcKbwnTpiDkdCvmzHRlgBKuOW_JxiQBgSEzIbi0" /> AZ OLAJIPAR ÉS A MAGYAR GAZDASÁG<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Annak ellenére, hogy a kőolajbányászat 1870-től jelen
van Magyarországon, az iparágnak még az 1930-as években sem voltak hagyományai
az országban. Az olajkitermelés speciális technikája és munkamódszerei, a
mérnököket és munkásokat olyan életkörülmények közé kényszerítették, amelyek a
bányászat egyéb ágaitól lényegesen különböznek. Az EUROGASCO magyarországi
tevékenységének kezdetén nem állt rendelkezésére megfelelő szakmunkás gárda. A
kor legmagasabb műszaki színvonalán dolgozó EUROGASCO kezdetben angol,
amerikai, francia és német fúrómestereket, szakmunkásokat alkalmazott. A
vállalat és a magyar kormány képviseletében szerződő Pénzügyminisztérium,
amikor a külföldi szakemberek alkalmazását engedélyezte, feltételül szabta,
hogy mindegyikük köteles egy-egy magyar állampolgárt betanítani. A MAORT-tól
már egyértelműen megkövetelték a magyar munkaerő alkalmazását. A
kőolajbányászat jellegzetessége, hogy a munkavégzés helye legtöbbször távol
esik az iparilag, kultúrálisan fejlett településektől, sőt a lakott
területektől is, és-főleg a kutatás szakaszában-a helyszínek is változnak. Az
ország keleti részében dolgozó olajbányászok élete kezdettől fogva vándorélet
volt. A bányász vándorolt a fúróberendezéssel, és gyakran vitte magával
feleségét és gyermekeit is. A család rendszerint albérletben lakott mindaddig,
amíg tovább nem kellett költözni. Gyermekeik születési helyéről és idejéből
tudni lehet, hogy akkoriban hol végzett kutató-feltátó munkát az olajipar. A
gyerekek gyakran változtattak iskolát, előfordult, hogy a nyolc általánost
hat-nyolc iskolában járták ki. A tanítóknak és tanároknak alig volt rá idejük,
hogy megismerjék őket. Az olajbányászok megjelenése egy-egy faluban néha
konfliktussal is járt, de nem volt tipikus. Az alföldi olajbányászat
történetében a szociális ellátás és lakáskörülmények alakulásában lényeges
javulás akkor következett be, amikor a Mezőkeresztesi Fúrási Vállalat 1952-ben
fölépítette 36 lakásos olajos lakótelepét Mezőkeresztesen, így a termelő
tevékenység szempontjából legfontosabb embereit sikerült letelepíteni. A
lakótelepen munkásszállás is épült. Alapvetően más volt a helyzet az ország
nyugati részén, Zalában. Az 1937. november 21.-én megkezdett és gyorsan fölfutó
zalai olajkitermelés bőséges pénzforrást és stabil megélhetést biztosított a
tőkeerős amerikai cég alkalmazottainak az ország egyik legelmaradottabb
vidékén-a Göcsejben. A Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság születésének
idején az ország még nem heverte ki az 1929-33-as gazdasági világválság
következményeit. A motorizáció térhódítása más országokhoz hasonlóan
Magyarországon is folytatódott. Az Otto és dízelmotoros járművek gyorsan
szaporodtak elsősorban közúton, vasúton, de megjelentek a dízelmotoros hajók,
és sorra indultak a belföldi és nemzetközi repülőjáratok is. A gépesítés
kezdetén tartó mezőgazdaság is egyre több gázolajra szomjazott. A dízelmotorok tökéletesítésével
közúton a teherautókba, vasúton a húszas évektől gyártott nagyszámú
mellékvonali motorkocsiba már dízelmotorokat szereltek, míg személyautókban és
repülőgépekben továbbra is az Otto motor volt az egyeduralkodó. Az 1920-as
évektől kezdve a vasút biztos és kiegyensúlyozott fogyasztói kört jelentett a különféle
kenőolajokon kívül a motorolaj és a gázolaj számára. Az 1930-as évek közepére a
MÁV teljes mellékvonali hálózatán mintegy 4400 km vonalhosszon Ganz gyártmányú dízel-motorkocsikkal
bonyolította le a személyforgalmat. A gyorsan fejlődő közlekedés igényei nyomán
az ásványolaj termékek 1931-32. évi 138.640 tonnás felhasználása 1937-38-ra
megkétszereződött, 1938-39-ben pedig meghaladta a 300.000 tonnát. Ez az ország
összes energiaimport értékének mintegy 50%-át tette ki. Kőolajtermelésünk
jelentéktelensége miatt az ország 1938-ban még behozatalra szorult, de 1939-ben
beállt a várva-várt fordulat. </span></span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A bükkszéki, budafapusztai, és lispei olajmezők
fölfedezése, valamint az első magyarországi olajtermelő nagyvállalat - a
MAORT - létrejötte óriási hatást gyakorolt a magyar gazdaság egészére. A MAORT 1939-ben
már fedezte az ország tejes kőolaj szükségletét, 1940-től pedig exportra is termelt (Németország számára). J</span></span></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">ól működő
szervezetével, folyamatosan növekvő alaptőkéjével, kiemelkedő teljesítményével
1941-re az ország egyik legjelentősebb iparvállalatává fejlődött és valóra
váltva Varga József iparügyi miniszter reményeit, mintegy 100.000 tonna
kitermeléssel meghaladta a 300.000 tonna körüli belső fogyasztást. </span></span></span><span style="font-size: 18.6667px; line-height: 21.4667px;"> </span><br />
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 21.4667px;">A háború alatt a katonai vezetés egyre több fővárosi autóbuszt foglalt le, több kocsit a frontvonalba is kivittek. 1940-től az erőltetett német export hatására korlátozták a fővárosi tömegközlekedés gázolaj-felhasználását, rövidítették egyes viszonylatok útvonalát vagy üzemidejét. 1942-ben 29 autóbuszt átalakítottak sínautóbusszá, amelyek a zsúfolt villamosok kihasználtságát igyekeztek csökkenteni. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1949-ben
történt államosításáig a MAORT az ország egyetlen jelentős olajtermelő vállalkozása
volt. Az 1938-ban megkezdett termelés gyorsan fölfutott, 1943-ra
meghússzorozódott, és igen jövedelmezőnek bizonyult. A fejlesztés intenzitását
jellemzi, hogy amíg 1933 és 1938 között csupán 14 millió pengő külföldi tőkét
hoztak az országba, az 1943-as esztendőben 809.000 tonna kőolaj kitermelése
mellett a tőkebefektetés elérte a 120 millió pengőt, amiből több mint 100
millió a kitermelt olaj nyereségéből származott. A MAORT 1938. évi termelése
37.254 tonna, 1939-ben 141.809 tonna, 1940-ben 249.590 tonna, 1941-ben 426.809
tonna, 1943-ban 809.000 tonna volt. Miután 1941. december 13.-án
az Egyesült Államok és Magyarország között beállt a hadiállapot, Paul Ruedemann
alelnök-vezérigazgató 1941. december 24.-én átadta a vállalat vezetését Dr.
Papp Simonnak, majd 1942. január 16.-án elhagyta az országot.</span></span></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> A MAORT működésének
kezdetétől magasabb béreket fizetett a magyarországi átlagnál. A magasabb
bérekben kifejeződött a menagement azon törekvése, hogy egy stabil,
bizonytalanabb politikai körülmények között is kitartó munkás és tisztviselő
gárdát alakítson ki, akik nehezebb időszakban is hűek maradnak a céghez. Az
ipar és a bányászat területén rendeletileg bevezetett bérpótlékok a MAORT
dolgozóit is érintették. Az állami bérpolitika nyújtotta kötelező „drágasági
pótlékot” a vállalat mindig megtoldotta és évenként emelte, hangoztatva, hogy
az a cég önkéntes hozzájárulása. A társadalmi igazságosság érdekében 1943-tól
már nem engedélyezték a MAORT-nak, hogy a pótlékokat tovább növelje. Miután a
kutatások igazolták az olajtermelés hosszú távú jövedelmezőségét, a vállalat
mérnök és tisztviselő lakásokat, üzemi épületeket, majd 1940-től munkásjóléti
létesítményeket épített. Ennek oka nem kizárólag a vezetés szociális
érzékenysége volt, hanem közrejátszott az is, hogy a háborús nyereségből
képződő megnövekedett nyereséget az országból nem vihették ki. A háború okozta
ellátási nehézségek egyre érezhetőbbé váltak és az ellátási zavarok a termelés
folyamatosságát is veszélyeztették. A MAORT dolgozóinak ellátására nagy előrelátással
már 1941-ben megkezdte a vállalati élelemtárak kialakítását. Bázakerettyén
sütőüzemet, húsfeldolgozót, hűtőházat, hentesüzletet alakítottak ki. Sertés és
marha vágóhidat építettek, a hús és zsír ellátás biztosítására sertéshízlalási
szerződéseket kötöttek. Az élelemtárakat később kibővítették, 1940 és 1944
között Bázakerettyén és Lovásziban a MAORT támogatásával iskola is épült,
uszodát, sportlétesítményeket üzemi fürdőket és étkezdéket adtak át. Bevezették
az üzemorvosi ellátást, munkaalkalmassági vizsgálatokat, és 1943-ban a
Tisztviselői Betegsegélyző Alap is megkezdte működését. 1945 után a helyzet gyökeresen
megváltozott. A vállalat 1948-ban az összes magyar iparvállalathoz hasonlóan pénzügyi
nehézségekkel küzdött, az amerikai igazgató a megbízható vezetők fizetését
előre folyósította. Dr. Papp Simon a vállalat magyar igazgatója pl. 93.320
Ft-ot, Ábel Bódog 81.770 Ft-ot vett föl tíz havi illetmény címén akkor, amikor
a háborús károk helyreállításán dolgozó magyarok néhány száz forintot kerestek
havonta. Még egy érdekes kordokumentum. A Fővárosi Gázművek termelése nem
fedezte a budapesti nagyüzemek és a város lakóinak gázfogyasztását. A hiány
veszélyeztette az üzemek működésének folyamatosságát és a lakosság hangulatára
is nyomasztóan hatott. A Fővárosi Tanács ezért azzal a kéréssel fordult a
MAORT-hoz, hogy a vállalat tervezze meg a lispei olajmező kútjaiból felszínre
törő és a helyszínen elégetett földgáz csővezetéken történő Budapestre
szállítását. A MAORT vezetése elkezdte a tárgyalásokat, közben azonban
utasítást kértek a Standard Oil felsővezetésétől, New Yorkból. Azt a választ
kapták, hogy a lispei földgáz Budapestre vezetése és hasznosítása a vállalatnak
nem érdeke, de a tárgyalásokat folytathatják. A tervek kivitelezését azonban
meg kell akadályozni. A MAORT amerikai vezetése a csövek hiányára hivatkozott,
továbbá azt bizonygatták, hogy a gázszolgáltatás szükségszerűen az olajtermelés
csökkenését vonná maga után. Ezzel az érveléssel nem sikerült meggyőzniük a főváros
vezetését, akik az olajkitermelés csökkentése árán is ragaszkodtak kérésükhöz.
A minisztérium viszont a kérés ilyen áron való teljesítését nem tartotta
indokoltnak, a földgázvezeték megépítése pedig elmaradt. A MAORT olajtermelése
akkoriban egyébként is akadozott. Az Országos Tervhivatal 1948. május 13.-i
leiratában az év második félévére 225.000 tonna nyersolaj kitermelését írta
elő. Az újjáépítés negyedik esztendejében, 1948 júniusában a napi átlagtermelés
nem haladta meg a 1292 tonnát /évi 471.000 tonna/, holott még 1945 januárjában
is, amikor a harcok már jóformán a kutak mellett folytak, elérte a napi 2145
tonnát. A működő kutak azonban már a háború alatt elérték a kitermelhető
olajmennyiség csúcsát, az újjáépítés éveiben már leszálló ágban voltak, ami a
termelés csökkenésében nyilvánult meg. Ez pedig súlyos konfliktusok forrásává
vált, mert a politikusok nem értették meg, hogy a termelés csökkenése az
olajkutak természet adta tulajdonsága. Az ország első jelentős olajtermelő
vállalkozása meghatározó szerepet töltött be a második világháború, majd az
újjáépítés és háborús jóvátétel időszakában. A vállalat háború alatti
működéséhez, majd államosításához fűződő politikai érdekek alapvetően
meghatározták a termelés és gazdálkodás alakulását. A Marxista-Leninista ideológia
talaján épülő magyar gazdaság szervezetében a MAORT kivetendő idegen testté
vált.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></span>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A MANÁT<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kincstár,
mivel az Alföldön csak gyógyvizeket talált olajkutatásai során, a kutatási
területet 1939-től az Alföld északi peremére és Bükkszék környékére, valamint a
bécsi döntések eredményeként visszacsatolt területekre, a Felvidékre,
Kárpátaljára, és Észak-Erdélyre helyezte át. 1938-ban és 1940-ben a bécsi
Belvedere palotában nemzetközi döntőbíróság felülvizsgálta a trianoni
békeszerződést, ennek eredményeként az I. és II. bécsi döntéssel az elcsatolt
területek egy része visszakerült Magyarországhoz. A Dunántúlon a MAORT tárt fel
ipari méretekben kitermelhető kőolaj és földgáz-telepeket 1937-től kezdődően. A
kincstár által az olajkutatás szempontjából sikertelenül kutatott Dél-Alföldön pedig
az erős német befolyásnak megfelelően a (Kassel székhelyű) német Winteshall AG. leányvállalata, az
1940. augusztus 26.-án alapított Magyar-Német Ásványolajművek Kft. (MANÁT) kapott jogot a kutatásra. A délvidéken az 1942. december 29.-én alakult Olasz-Német
Muravidéki Ásványolajipari Rt. (ONÁRT) kutatott, Észak-Magyarországon a Magyar
Olasz Ásványolajipari Rt. (MOLÁRT) kapott 18.500 km2 területre szóló
koncessziót 1942-ben, az olasz Azienda Generale Italiane Petroli (AGIP) vállalattal kötött megállapodás alapján. A magyar reviziós politika
eredményeként visszacsatolt területeken végzett kutatások sokkal
reményteljesebbnek tűntek, mint az addig végzett Alföldiek, de az Eötvös Lóránd
Geofizikai Intézet a kincstár megbízásából már korábban is végzett a
Dél-Alföldön gravitációs méréseket. A mérések folytatását viszont már a MANÁT
megbízásából végezték a koncessziós területen. 1940 őszén a németek a Földtani
Intézet teljes apparátusát mozgósították /a költségek megtérítése mellett/,
majd az ELGI által 1941-ben végzett geofizikai mérések alapján Tótkomlóson elkezdték a mélyfúrásokat.
Az 1-es és 2-es számú kútból csekély mennyiségű gázt nyertek, Körösszegapáti
határában viszonylag nagyobb mennyiségű gázt találtak, de nagyrészt
széndioxidból állt, így ez sem volt hasznosítható. Mintegy 10-12 helyen
mutattak ki kőolaj és földgáz nyomokat, de nagyobb mennyiséget csak Tótkomlós
és Körösszegapáti környékén találtak, de ezeket a kutakat sem sikerült produktívra
kiképezni. Ennek oka egyrészt a terület geológiai adottságaiban keresendő,
másrészt abban, hogy a fúrások technikai kivitelezése sem volt megfelelő. A
háborús körülmények miatt már csak gyengébb minőségű szerszámokat és eszközöket
tudtak beszerezni, és nem állt rendelkezésre kellő számú tapasztalt szakember
sem. Négy év alatt 26 kutat mélyítettek, összesen 35.000 m mélységgel. A MANÁT
1940-ben kötött szerződése szerint a kőolajból 15%, földgázból 12%, gazolinból
10% a kincstárt illeti, azaz illette volna. Egyes kutak gázából napi 2-3 m3
gazolint lehetett termelni rendkívül nagy földgáz pazarlással, ezt azonban nem
lehetett értékelhető eredménynek tekinteni. A tótkomlósi és körösszegapáti
fúrásokon kívül azonban az összes kutatófúrást meddőnek nyilvánították. A
magyarországi koncessziós területen a jelentős-mintegy 30 millió
márka-befektetés ellenére a MANÁT nem tudott eredményt elérni. A MANÁT tevékenységének
politikai megítélése és az ország számára való hasznossága tekintetében
megoszlanak a vélemények attól függően, hogy 1990 előtt vagy után keletkeztek. Egyes
vélemények szerint tevékenysége kedvezőtlen volt az ország számára, alapvetően
a háborús erőfeszítéseket szolgálta, és a német koncesszió olyan területekre
szólt, amelyeken a magyar Kincstár is tervezett kutatásokat. Ugyanakkor, noha
hasznosítható mennyiségű kőolajat és földgázt nem talált a MANÁT, kutatási
tevékenysége sok hasznos tudományos, földtani adattal bővítette az Alföld
geológiai felépítésével kapcsolatos ismereteket. Dr. Papp Simon így értékeli a
cég magyarországi tevékenységét: „A MANÁT bizonyította be először Tótkomlóson
és Körösszegapátiban, hogy Nagyalföldünk alatt igenis vannak földgázt és
földolajat tartalmazó pannon és szarmata rétegek, és csak idő, pénz, és anyag
kérdése, hogy azok felhalmozódási helyét megtaláljuk.” A németeknek azonban már
nem volt idejük erre, pedig néha igen közel jártak hozzá. Ha pl. a Ferencszállás
1. számú fúrást néhány száz méterrel északabbra tűzte volna ki a MANÁT,-erre az
akkori szeizmikus térkép egyébként lehetőséget adott-akkor 1942-ben
fölfedezhették volna az algyői kőolajat és földgázt, aminek nagyon messzire
ható következményei lettek volna. Szurovy Géza úgy látta, hogy a mély alföldi
medence megkutatásához korszerű módszerekre, ehhez pedig korszerű eszközökre
lett volna szükség, amelyekkel a magyar Kincstár nem rendelkezett. A korábbi
fúrások eredménytelensége növelte a tőkeigényes további beruházások kockázatát,
amit a Kincstár szintén nem vállalhatott. A két bécsi döntés eredményeként
német közreműködéssel visszacsatolt területek ügye pedig erőteljesen növelte
Németország hazánkra gyakorolt befolyását. Az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet
által megbízás alapján végzett torziós inga mérések Szurovy Géza szerint ez
esetben nem szolgáltattak használható adatokat, ezért a mérések folytatásával a
hannoveri SEISMOS céget bízták meg. A SEISMOS több csoporttal, graviméterrel és
14 csatornás szeizmikus mérőberendezésekkel végzett méréseket főleg a más
módszerek által szolgáltatott maximumok területének felmérésére. Ebben részt
vett egy másik német kontraktor, a Gesellschaft für Praktische
Lagerstattenforschung is, amely modern Thyssen-Bornemissza graviméterrel
végzett gravitációs méréseket. A MANÁT földtani kutatásairól, geofizikai
méréseiről, a későbbi eredmények és a személyek későbbi tevékenységének
ismeretében elmondható, hogy az alkalmazott műszerek és a velük végzett
kutatási metodika az akkori nyugati világ színvonalán állt. A MAORT által
1935-37-ben végzett kutatásoknál fejlettebb módszereket alkalmaztak. A MANÁT
koncessziós területének egy része a Tiszántúlra esett, ahol a cég megbízásából
eleinte az ELGI végzett Eötvös-inga méréseket, majd a SEISMOS is bekapcsolódott
a kutatásba. Az azonos területen végzett egyidejű munkák alkalmával az ELGI
munkatársainak lehetősége nyílt a SEISMOS szeizmikus berendezéseinek
tanulmányozására. Meg tudták határozni, hogy az intézet berendezései milyen
jellegű korszerűsítésre szorulnak. Úgy találták, hogy elsősorban az erősítők
átalakítása célszerű, ilyen módon tehát a műszerfejlesztés terén hasznos
ismeretekhez jutott az ELGI. A MANÁT-nál dolgozó magyar geológusok munkáját az
olajtalálatok elmaradása ellenére is eredményesnek lehet ítélni. A
háborús események miatti zilált körülmények között gyakran nem lehetett
megvárni a mérési eredmények pontos kiértékelését, a fúrópontokat több
alkalommal az adatok feldolgozása nélkül kellett kitűzni, de ez talán nem is
baj. Ha a németek a Ferencszállás-1. elnevezésű fúrást néhány száz méterrel
északabbra tűzték volna ki, akkor eltalálták volna az algyői kőolaj-és
földgázmező szélét, és 1942-ben fölfedezték volna az algyői kőolajat és
földgázt. Az akkori szeizmikus kép erre lehetőséget adott, a további fúrások
pedig tervbe voltak véve. Ha az algyői olaj a Wehrmacht kezébe került volna
1942-ben, akkor az algyői olajjal a német hadsereg elérte volna Bakut, ha pedig
elérték volna Bakut, akkor megnyerték volna a háborút. A németek Baku előtt 60
km-rel megtorpantak, egyszerűen azért nem tudtak tovább menni, mert elfogyott
az üzemanyag. Ez több napi veszteglésre kényszerítette a német hadsereget, időt
hagyva a szovjeteknek csapataik átcsoportosítására, és a bakui olajmezők
sikeres megvédésére. A háborút a keleti fronton is az üzemanyag hiány döntötte
el, amelyet az algyő-szegedi olaj megfordíthatott volna. Kisarkítva a dolgot, a
világ sorsa Magyarországon, a Ferencszállás-1 jelű fúrópont kitűzésével dőlt el
azáltal, hogy ez a fúrás kishíján eltalálta a szegedi medencében rejlő
olajtelepek peremét. A MAORT-hoz hasonlóan az üzemi földtani
munkát egy, az olajszakmában még kezdőnek mondható, de lelkes és tehetséges
gárda végezte. Ez a két gárda alkotta a második olajkutató nemzedéket
Magyarországon. A háború utáni újjáépítés küzdelmes munkája során tapasztalatokat
gyűjtve és megedződve, ők vették át a kutatások irányítását. A MANÁT első üzemi
geológusa Szurovy Géza volt, akit Sólyom Ferenc, Kőrössy László, Csiki Gábor
követett ebben a beosztásban. A vállalat főgeológusa Fritz Forche volt, a
budapesti központban magyar geológus nem dolgozott. 1944 nyarától, a zalai
légitámadások kezdetétől a MANÁT beszüntette alföldi tevékenységét, a
berendezéseket leszerelte és elszállította. Ami itt maradt, az a harcok során
elpusztult, az egyébként sem nagy létszámú csapat pedig szétszéledt. 1945
tavaszára az ország keleti felében kőolajtermelés a kincstár bükkszéki üzemének
kivételével-amely kisüzemi benzinlepárlással foglalkozott-gyakorlatilag nem
volt. Zalában a MAORT azonban még akkor is termelt a német hadsereg részére,
amikor az ország legnagyobb része már szovjet fennhatóság alá került, és a
harcok már szinte a kutak mellett folytak. A zalai olajmezők a németek utolsó
forrása volt, amelyet az utolsó percig elkeseredetten védtek. Az amerikai
tulajdonban lévő, de a „kincstár által igénybevett” státuszú zalai üzemek az
1944. júliusi bombázások után helyreállítva működőképesek maradtak, a termelés csak
1945. március 28.-án állt le, szinte az utolsó percig termeltek a német
hadigépezet számára. <o:p></o:p></span><br /><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px; line-height: 21.4667px;">AZ ÚJRAKEZDÉS ÉVEI</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A második
világháború Magyarországon is óriási rombolást végzett. A „felperzselt föld”
taktikáját professzionális szinten művelő visszavonuló németek sínfarkasai és
robbantótechnikusai vasúthálózatunkat, ipari létesítményeinket nagyrészt, hídjainkat
teljesen elpusztították. Az amerikai tulajdonú, de kincstári kezelésbe vett
zalai olajlétesítmények a németek visszatérésbe vetett optimista reményeinek
köszönhették, hogy a legradikálisabb megsemmisítést elkerülték. A szövetségesek
bombatámadásai által okozott károkat sikerült helyreállítani. Az országban
működött 43 gépi fúróberendezésből mindössze hét maradt, ebből kettő
használhatatlan állapotban. Elszállítottak mintegy 300 vagonnyi gépet,
alkatrészt, berendezést a zalai olajmezőkről, ennek nagy része sohasem érkezett
meg a megadott címre, hanem „elkallódott”. Továbbá 20.000 vagonnyi egyéb gépet,
berendezést, értéket is zsákmányoltak a szövetségesek az ország egész
területéről. 1944 tavaszán Debrecen volt az ország fővárosa. Itt alakult meg az
Ideiglenes Nemzeti Kormány, itt székelt a Nemzetgyűlés, és itt kezdett el verni
az újraélesztett Magyarország szíve. Az ország vérkeringésének helyreállítására
Gerő Ernő meghirdette az „Arccal a vasút felé” programot. A háború szinte
teljesen elpusztította amúgy is szerény gépjárműállományunkat is. A közlekedési
kormányzat megkezdte a gépjárműroncsok szervezett összegyűjtését, ezek
helyreállításával készültek az első járművek. Szám szerint mintegy 3000
személyautót, 4000 teherautót, és 5000 motorkerékpárt állítottak össze a
szervezetten összegyűjtött roncsokból. A háborút követő évtizedben a tőkés
gazdaság fejlődésének évszázados útja a Jaltában kiosztott szerepek szerint megszakadt.
Szovjet befolyási övezetbe kerültünk, és ennek következményei alól a magyar
gazdaság egyetlen szektora sem volt kivétel, de leginkább az ipar, a
közlekedés, és a bányászat területén éreztette hatását. A tervszerűen végzett
állhatatos kutatómunka a MAORT számára meghozta a zalai olajmezők
fölfedezésének sikerét Budafapusztán, míg a MANÁT számára a történelem folyása
nem hagyott elég időt, csak a földtani-geofizikai kutatások terén tett lehetővé
némi hasznosítható eredményt. A front közeledtére a német olajkutatók
levonultak a dél-magyarországi koncessziós területről, a románok pedig
bevonultak Beregböszörménybe, nem sokra rá megérkeztek a 2. Ukrán front
csapatai is. Batuczky Pál oroszul tudó fúrómester fölvette a kapcsolatot a
szovjetekkel. Szó sem volt még a munkák beindításáról, a megmaradt maroknyi
fúrómunkás megélhetése volt a beszédtéma. A szovjet katonai parancsnokság igen
humánusan járt el, engedélyezte a már meglévő kutakból a termelést, amellyel az
emberek gazolinért élelemhez juthattak. A túlélést jelentő segítség az
olajbányászok és családjaik tenniakarására is ösztönzőleg hatott. Budapesten
még folytak a harcok, amikor 1945. február 11.-én a MAORT három vezető
tisztségviselője-Ábel Bódog, Rédl József, és Temesváry Gábor-fölvette a
kapcsolatot a csepeli Shell olajfinomítóban berendezkedett szovjet katonai
parancsnokság olajbizottságának vezetőjével, Varsaver alezredessel. Még aznap
szovjet gépkocsi karaván olajat vitt a finomítóba. Február 26.-án a szovjet
katonai olajbizottség részéről Cvetkov őrnagy és Csertkov főhadnagy fölkereste
Budán Dr. Papp Simont, és átvitték a parancsnokságra, hogy készítsen részletes
írásbeli tájékoztatót a magyarországi kőolajkitermelés helyzetéről. A MAORT
mérnökei közben intézkedtek a budafoki olajtartály kitisztítása, valamint a
Shell csepeli finomítója és az olajtartály közötti csővezeték lefektetéséről.
Április elsején megkezdték az olajmezőktől a csepeli finomítóhoz vezető
olajtávvezeték ellenőrzését, amely a harci cselekmények során 23 helyen
megsérült. Április 3.-án Dr. Papp Simont a MAORT több vezetőjével együtt
szovjet katonai teherautókon Nagykanizsára szállították, hogy a károkat
fölmérjék és a termelés beindításához szükséges intézkedéseket megtegyék.
Április 10.-én Lovásziban az L 38-as és L 100-as kutakból megindulhatott a
termelés, majd 11.-én megnyitották az olajkutakat Bázakerettyén, és 14.-én a
hahóti mezőben is. Az olajkitermeléssel közel egyidejűleg a szállítás is
megindulhatott az Újudvar-Budapest távvezetéken, de a vezeték sérülései miatt
kezdetben csak a péti finomítóba sikerült olajat továbbítani. A megnyitott
olajkutakból a termelés folyamatosan emelkedett, Bázakerettyén április 15.-én
32 kútból 304 tonna, Lovásziban május elején már napi 1097 tonna olajat tudtak
felszínre hozni, ami az előző évi napi átlagtermelés 70%-a volt. A termelés
júliusig folyamatosan emelkedett, majd az előző évi átlagtermelés 80%-át elérve
megtorpant. 1945 közepén a MAORT üzemek lényegében ugyanazokkal a nehézségekkel
küzdöttek, mint a többi bányászati és iparvállalat az országban. A termelés
növekedésének akadálya volt az anyag, alkatrész, és élelmiszerhiány, a vágtató
infláció, amely az ország egész gazdaságát folytogatta, és amely az
alkalmazottak élet és munkakörülményeit is nehezítette. 1945 őszén Andrejev
szovjet mérnök-ezredes vezetésével a Magyarországi Szovjet Ásványolaj Hivatal
szovjet szakemberei a magyar olajipar jeles személyiségeivel /Hegedűs Ferenc,
Dr. Papp Simon, Telegdy Róth Károly/ közösen felmérték a magyar olajipar
helyzetét. A kép, amely a bizottság tagjai elé tárult, igen lehangoló volt.
Különösen az Alföldön ígérkezett nehéznek a munkák újraindítása, mert ott
egyébként is gyerekcipőben járt még az olajtermelés alapjainak lerakása, és az
anyagellátottság is szegényesebb volt, mint a Zala megyében működő MAORT
esetében. A központi irodát-szovjet segítség igénybevételével-Varga Lajos
berekböszörményi nagygazda emeletes házában rendezték be. Elsőként nekiláttak a
Berekböszörmény térségében mélyített K-15-ös fúrás folytatásának, és
egyidejűleg megkezdték a 8-as számú fúrás alapozását is. A háborúból
hazaérkezett mintegy 60 helybéli fiatalember biztosította a szükséges
munkaerőt, akik Ajtai László tanácsos irányításával megkezdték az érdemi munkát
1946 márciusában. Hihetetlen nehézségekkel, élelelmiszer és anyaghiánnyal
megküzdve, ugyanakkor nagy lelkesedéssel kezdtek az ország újjáépítéséhez. Az
ott dolgozóknak még sejtelmük sem volt arról, hogy előrehaladott tárgyalások
folynak az alföldi szénhidrogén kutatás szervezett megkezdésére. A potsdami
egyezmény értelmében a németek minden magyarországi vagyona, beleértve a MANÁT
koncessziós területét is, szovjet kézbe került. A Szovjetúnió és Magyarország
között 1945. augusztus 27.-én aláírt gazdasági és együttműködési szerződés értelmében
Magyarországon paritásos alapon működő magyar-szovjet vegyesvállalatok
alakultak a bauxit-és alumíniumipar, az olajipar, és a szállítás területén. Az
ország jövőjére és az ipari termelés helyreállítására vonatkozólag több
egymástól eltérő elgondolás létezett. A béketárgyalások előkészítésére az
Iparügyi Minisztérium Iparpolitikai Osztálya és a gróf Teleki Pál Tudományos
Intézet Államtudományi Intézete által 1946-ban készített tanulmány a
kibontakozás és ipari fejlődés két útját vázolta föl: az egyik Magyarország
nyersanyag helyzetét, természeti adottságait, ipari hagyományait vette alapul,
a másik út szerint a „ voe victis” azaz jaj a legyőzötteknek elv alapján nagyhatalmi
pozicióból, katonai megszállással, jóvátétellel és különféle szerződésekkel
kikényszerített kényszerpálya jutott érvényre. A Szovjet Hadsereg és a
Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátásának és jóvátételnek a békeszerződésben rögzített
kötelezettsége ezt a második utat meghatározta, és a szovjet-magyar
együttműködési szerződés megerősítette. A két bécsi döntés következtében
átmenetileg kitágult ország ismét összezsugorodott. Észak-Erdély és a háború
alatt föltárt kőolaj és földgáz mezők, a megépült földgázvezetékkel együtt
Romániához kerültek. Az Izaszacsal környékén kutató Magyar-Olasz Ásványolajipari
Rt. koncessziós területe és a muraközi terület ugyancsak határainkon kívül
rekedtek. A magángazdaság nem kívánt önként a külgazdasági, kül-és belpolitikai
érdekek által meghatározott kényszerpályán haladni, sem pedig saját természetes
érdekei ellen cselekedni, az államapparátus ezért egyre erélyesebben avatkozott
be a gazdaságba. A kőolajbányászatban is jelentős változások történtek. 1945
áprilisától a békeszerződés aláírásáig a termelés irányítása gyakorlatilag a
szovjet katonai parancsnokság kezében volt. Júliusban az olajipar felügyeletét
az Iparügyi Minisztérium formailag átvette ugyan, a tényleges katonai irányítás
azonban továbbra is megmaradt. Az iparügyi miniszter 1945. június 6.-i
határozatával a MAORT „kincstár által igénybevett” státuszát megszüntette. A
szovjetek üzemanyaggal való ellátása a hadsereg katonai igényeként
fogalmazódott meg, amely igen nagy terhet jelentett a MAORT-nak, hiszen más
számottevő kőolajkitermelő vállalkozás az országban nem volt. A
kőolajkitermelésre vonatkozó állami utasítások oly mértékben nélkülözték a
szakmai szempontokat, hogy a MAORT 1945. június 13.-án kérelemmel fordult az
Iparügy Minisztérium Bányászati Közigazgatási Osztályához, amelyben kérte, hogy
az „Olaj Kormánybiztosságon” legyen olyan szakember, aki képes szakszerűen
megítélni az olajtermeléssel kapcsolatos kérdéseket. Július 26.-án a Vörös
Hadsereg olajbizottságával az olajtermelésről és elosztásról folytatott tanácskozáson
Alexejev alezredes Dr. Papp Simon tudomására adta, hogy a magyar kormánnyal
létrejött megegyezés értelmében a szovjet katonai parancsnokok egyelőre a
helyükön maradnak. A termelés ellenőrzése fölötti jogkörük továbbra is fönnáll,
tekintettel arra, hogy a magyar nyersolajtermelés túlnyomó része háborús
jóvátételi célokat szolgál. A MAORT magyar és amerikai tisztviselőit kizárták a
vezetésből, hatáskörük a termelési utasítások végrehajtása volt, melyeket 1945
őszéig közvetlenül a szovjet katonai parancsnokoktól kapták parancs formájában.
Az áprilisban beindult termeléssel nagyjából egyidőben folytatni kezdték a
félbehagyott fúrásokat is, de a visszatért amerikai vezetés az állam sokirányú
beavatkozásai miatt jelentősebb kutatási programba már nem fogott. 1946.
április 8.-án a Magyar Köztársaság és a Szovjetúnió kormánya egyezményt írtak
alá egy Magyar-Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság alapításáról. Az „Egyezmény”
szerint a Magyar Köztársaság kormányának képviseletében Szakasits Árpád
miniszterelnökhelyettes, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának
képviseletében Andrejev Dimitrij Jakovlevits a következőkben állapodtak meg: A
szerződő kormányok Budapesten paritásos alapon Magyar-Szovjet Nyersolaj
Részvénytársaságot alapítanak „MASZOVOL” rövidített elnevezéssel, a Duna bal
partján lévő területen nyersolaj és gáz feltárására és kitermelésére, valamint
ezek feldolgozására és termékeik értékesítésére. A társaság alapítói a Magyar
Iparügyi Minisztérium, az Oljegyinyenyije Ukrainszkov Nyeftyi (Ukranyeftyi), és
Uszenojurnoje Obyegyinyenyije Szajuznyeftye-export volt. A szerződő kormányok
megállapodtak abban is, hogy a már létező, a Szőnyben működő olajfinomító
céget, a Magyar Olajművek Részvénytársaságot (MOLAJ), magyar-szovjet vegyes társasággá
alakítják át, amelynek a Magyar Kincstár birtokában lévő részvényei 50%-át a
magyar kormány átadja a szovjet félnek. Az egyezmény értelmében alapított
MASZOVOL vállalat alaptőkéjét 1938-as értéken 20 millió pengőben állapították
meg, amelyet 50-50%-ban jegyeztek. A MASZOVOL szerződés a magyar állam érdekei
szempontjából előnyösebb volt a MANÁT szerződéshez képest annyiban, hogy a
magyar kormány részesült a MANÁT mintegy 30 millió márka befektetéséből
származó eredményekből. Lehetőséget kaptunk arra is, hogy a németek által
fölfedezett, de idő hiányában termelésbe nem vett Körösszegapáti és Tótkomlós
környéki olaj és földgázmező hozamából 50%-ban részesedjünk. A cég
vezérigazgatója G. J. Zsavoronkov, helyettese Propper István lett, műszaki
igazgatója K. N. Sztrockíj, fúrási főmérnöke Hegedűs Ferenc volt. A MASZOVOL
rendelkezésére bocsátottak egy kőolaj és földgáz kutatás szempontjából ígéretes
40.000 km2-es területet, amelyen 1945-ig összesen 31 fúrást mélyítettek. A cég
megkapta az állami kutatások és a MANÁT dokumentumait is, a területet érintő
gravitációs és szeizmikus mérések eredményeivel, a kőolaj felhalmozódásra
alkalmas 37 gravitációs és 19 szeizmikus úton kimutatott alföldi mélybeli
geológiai szerkezet megjelölésével. Az eredményes munka feltételei tehát
adottak voltak, és kézenfekvő, hogy a MASZOVOL a kutatási tevékenységet a MANÁT
által felhagyott területen kezdte, illetve folytatta. A munka azonban igen
nehezen indult és vontatottan haladt, sőt az első két évben szinte csak
formálisan létezett. Ennek az elnagyolt szerződés hiányosságaiból származó, a
szervezet működési zavaraitól a belső politikai harcokon át a szakmai
felkészültség hiányáig több oka volt. Propper István vezérigazgató helyettes
ellen a gazdasági rendőrség vizsgálatot indított, aki 1947 végén lemondott. A
nehézségek ellenére lassan létrejöttek a szakágazatok, kialakultak az
eredményesebb munkavégzést szolgáló szervezeti struktúrák. A kapott
dokumentumok felhasználásával a MASZOVOL kutatófúrásokat mélyített
Körösszegapáti térségében, az 5-6-7-8. fúrások lemélyítése közben Bugyi község
mellett is intenzív munkába kezdtek. 1946 szeptemberében Biharnagybajomban is
megkezdődött a kutatás. Már az első fúrás reményteljesnek látszott, 1947
februárjában 1150 m mélységből olaj jelent meg az iszapban, biztató
mennyiségben. A Janus arcú kutatás azonban Biharnagybajomban a kedvezőtlen
arcát mutatta. A sikeren fölbuzdulva 1947 május elejére nagy csinnadrattával
beharangozott ünnepséget terveztek amelyre a miniszterelnököt is meghívták, a
kút azonban elvizesedett, az ünnepség pedig elmaradt. A sikertelenség miatt a
kor logikája szerint feltétlenül felelőst kellett találni. „Ahol hiba van, ott
az ellenség kezét meg kell keresni.” Ezt egy kopasz ember mondta, akit
Mátyásnak hívtak. Hogy a természet az adott helyen nem hozott létre
kitermelhető kőolaj akkumulációt, nem lehetett kifogás, és az Alföldön
megkonstruálták az első koncepciós pert, előbb mint a Dunántúlon. Szabotázs és
a MAORT-nak végzett kémkedés vádjával Angyal Ferenc fúrási vezetőt a Népbíróság
több évi börtönbüntetésre ítélte. /Időtartamát a források eltérően adják meg/. A
fúróberendezéseket közben a legígéretesebb területekre, köztük Biharnagybajomba
koncentrálták, és a további fúrások az olajtároló szerkezet létét ugyan
igazolták, de a feltárt kőolaj és földgáz meg sem közelítette a kinevezett
kormánybiztos által beígért mennyiséget. A sikeres fúrások száma növekedett, már
az első évben öt sikeres fúrást mélyítettek. A MASZOVOL tevékenységében az
egyetlen, akkor jelentősnek számító eredmény a biharnagybajomi kőolaj és
földgáztelep fölfedezése, amelyet egy gravitációs maximumként jelentkező,
környezetéből kiemelkedő paleozoós-korú kristályos alaphegységre települt
miocén-korú rétegösszletben tártak fel. A telepből 1954-ig 25.400 tonna
kőolajat, 25 millió tonna földgázt, 1967-ig, a termelés beszüntetéséig kb.
40.000 tonna kőolajat termeltek ki összesen, négyszer annyit, mint Bükkszéken.
Emellett 55 millió m3 jó minőségű, magas energiatartalmú földgázt is felszínre
hoztak. Ez az eredmény, noha abszolút mértékben nem számít nagynak, nagyot
lendített az Alföldön folyó kutatások ügyén azzal, hogy eleven cáfolatául
szolgált azoknak a szakvéleményeknek, amelyek az addigi kutatások
sikertelensége miatt az Alföldet a szénhidrogén-kutatás szempontjából
kilátástalannak kezdték minősíteni. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Több
szempontból is megalapozott volt tehát Bebrits Lajos államtitkárnak, későbbi
közlekedési miniszternek Karcag államtitkárhoz írt levele, amelyben a
kilátásban lévő alföldi olajtermeléshez kapcsolódó közlekedési igényekkel
foglalkozott: „Tegnap jártam Biharnagybajomban, ahol az olajkutatások folynak. A
kutatás meglehetősen nagy arányban megy, és állítólag feltétlen biztosítva van
az, hogy olajra fognak találni, a geológiai rétegződés szerint ott a mélyben
olajnak kell lennie. Az olajláz elfogja az embert, akarja vagy nem akarja, és
erőt vett rajtam is. Már láttam képzeletben a működő-nem fúrótornyokat-hanem
derickeket, és a belőlük előtörő feketesárga folyadékot. Két dolog aggaszt. Az
egyik az, hogy a MASZOVOL-ban a magyar rész képviseletében vannak-e ott
megfelelő emberek? A másik aggály azért merült föl, mert a szállítás problémája
nagy szerepet fog játszani, még akkor is, ha végül a csőszállítás mellett
fogtok állást foglalni és a csővezetéket lerakjátok a földolgozó telepek
irányában. Meglehetős nagy szállítási problémákat kell megoldani, egy intenzívebb
talajvizsgálat mellett is, és ehhez a jelenlegi vicinális jellegű állomás a
maga harminc kocsit alig befogadó két vágányával teljesen alkalmatlan. Ezt az
állomást már most támogatni kell, és ezért nem szabadna közvetlen közelében
letenni a MASZOVOL beépített tartályait, amelyekben a fúráshoz használható
anyagokat kapják, mert az lehetetlenné teszi az állomás bővítését. Azt
ajánlanám, hogy egy iparügyi-MÁV bizottság, maximum három-négy emberből venné
kézbe ezt az ügyet, és a jelen szükségletét kielégítő állomást tervezzenek, de
úgy, hogy az a jövőben magját képezhesse a még nagyobb terjeszkedésnek, amely
szükségessé válik. A MÁV részéről a legelevenebb, legjobb tervezőket tennék
ebbe a bizottságba. Mennyi régit kell ott majd felszámolni és eltávolítani: a
járási bürokráciát, egy temetőt, amelyben keresztek helyett kopjafák állnak,
egy még a török hódoltság idejéből való dombot, amely állítólag kolerások
hulláiból képződött és így tovább. De ha az olajlázat szabadon hagyjuk
érvényesülni, nyom nélkül tűnik el minden.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1948. V.
10. Bebrits”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div><div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1948.
december 13.-án szovjet és magyar szakemberek részvételével, Zsavoronkov
vezérigazgató elnökletével értekezletet tartottak a MASZOVOL kutatási eredményeiről.
A részvénytársaság működésének értékeléséről és a következő időszak
feladatainak meghatározásáról dr. Körössy László beszámolót tartott.
Beszámolója alapján a cég addigi tevékenysége így foglalható össze: </span><span style="font-size: 14pt;">A
MASZOVOL kutatási területe 40.008,5 km2 volt. Ez a terület az egész Tiszántúl
határainkon belül eső része, a Duna-Tisza közének déli része és a Bükkalja.
Ezen területen addig a Magyar Kincstár, az Angol-Perzsa Olajvállalat, a MANÁT
kutatott, 1946-tól pedig a MASZOVOL végzett olajkutatást. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt;">A/ Geológiai
kutatások: A terület földtani felépítése a felszíni geológiai kutatások számára
legnagyobb részben kedvezőtlen. az olajkutatás szempontjából lényeges
harmadkori rétegeket többnyire elfedik a vizszintesen települt negyedkori
képződmények. Tisztán geológiai módszerekkel végzett kutatás is folyt a
MASZOVOL kutatási területén. Az Alföldön Dr. Pávai-Vajna Ferenc és a Földtani
Intézet geológusai, a Bükk hegység alján a Földtani Intézet és a MASZOVOL
geológusai dolgoztak. Munkájuk eredményeként kőolajföldtani szempontból reményt
nyújtó szerkezetek váltak ismertté, melyek a következők voltak: szekrényesvölgyi
felboltozódás, a Bükk alján néhány bizonytalan kisebb felboltozódás, az
Alföldön több bizonytalan felboltozódás. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt;">B/ Geofizikai
kutatások. A vastag üledékkel fedett medence területeken, mint pl. az Alföldön,
a geofizikai módszerek alkalmazása szolgálhat olyan adatokkal, amelyek
geológiai kiértékelés után az olajkutatásban felhasználhatók. Gravitációs
kutatások. Az addig ismert nagyobb záródó geofizikai maximumokat a következő helyeken mutatták ki: Bugyi,
Kerekegyháza, Nagykőrös, Harta, Kalocsa, Nemesnádudvar,Battonya,
Körösszegapáti, Madaras, Tompa, Sándorfalva, Mezőkeresztes, Mezőkövesd,
Ferencszállás, Tótkomlós, Gyula, Tiszakürt, Túrkeve, Biharnagybajom, Kismarja,
Hajdúszoboszló, Tiszaörs, Debrecen, Hortobágy, Nyírlugos, Vámospércs,
Nyírbogát, Hajdúhadház, Polgár, Nemesbikk, Tiszalök, Nyíregyháza, Hajdúnánás,
Görbeháza, és még sok kisebb, vagy nem teljesen záródó gravitációs maximum,
amelyek mind jelentősek lehetnek az olajkutatás szempontjából. Összesen kb. 40
ilyen helyet ismertek addig. Gravitációs
mérésekkel még fel nem derített területek a következők voltak: Cegléd, Szolnok,
Törökszentmiklós, Tas és környéke, mintegy 3753 km2. Szeizmikus mérések: A
fönti geofizikai maximumok közül geoszeizmikus módszerrel megvizsgált területek
a következő eredményeket adták: 1. A Bugyi térségében végzett geoszeizmikus,
reflexiós, és refrakciós mérések feldolgozása az értekezlet idején még
folyamatban volt. 2. Kerekegyházán, Nagykőrösön 1-1 felboltozódást rejtő
reflexiós profil. 3. Tompa, Madaras. A beható reflexiós és refrakciós mérések
az alaphegység erősen kiemelt voltát sejtetik, de a részletes méréseredmények a
háború alatt elvesztek. 4. Sándorfalva. A reflexiós és refrakciós mérések a
nagy mélységben lévő alaphegység felboltozódását nem igazolták egyértelműen. 5.
Ferencszállás. A nagy mélységben lévő alaphegység rétegeinek helyzete nem
kellően tisztázott. 6. Tótkomlós. A szeizmikus mérések szerint délkelet felé
emelkedő medencefenéken kiékelődő harmadkori rétegek húzódnak. 7. Gyula. A
szeizmikus mérésekkel rétegfelboltozódást nem sikerült kimutatni, a refrakciós
mérések szerint az alaphegység nagy mélységben van. 8. Tiszakürt. két enyhe,
bizonytalan felboltozódást jelző szelvény. 9. Biharnagybajom, Körösszegapáti,
Kismarja. A részletes reflexiós és refrakciós mérések geológiai értelmezése
szerint eltemetett kristályos hegység oldalán kiékelődő lazább rétegek vannak. 10.
Hajdúszoboszló, Tiszaörs. egy-egy reflexiós szelvény készült, melyek
bizonytalan felboltozódást sejtetnek. 11. Mezőkövesd. Részletes szeizmikus
vizsgálatok alapján a geológiai kiértékelés törések mentén magasabban maradt
triászrög jelenlétét mutatja. 12. Nemesbikk, Tiszapolgár, Sövényháza. A
szeizmikus mérések befejezés előtt állnak.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Megállapították,
hogy az összes addig még szeizmikusan meg nem vizsgált, vagy nem eléggé
megvizsgált területen további kutatások szükségesek. Szeizmikus mérésekkel
megvizsgálandók még az Alföld északi szélén lévő geofizikai minimumok is, mivel
ezeket kis fajsúlyú vulkáni tufarétegek felboltozódása is okozhatja, amelyek
olajcsapdaként szolgálhatnak. Elsősorban szükségesnek ítélték a Debrecen
környéki maximumok megvizsgálását, amelyek szénhidrogén felhalmozódás
szempontjából leginkább reményteljesnek látszottak. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">C/ Fúrásokkal megvizsgált szerkezetek: A
kutatófúrások eredményeit a megfúrt szerkezetekről az alábbiakban foglaljuk
össze. 1. Bugyi. Két fúrás alapján kiderült, hogy a terület eltemetett mezoikus
hegység, melynek oldalán kiékelődő harmadkori rétegekben repedés mentén
olajnyomokat találtak. A továbbiakban meg kellett keresni az olajnyomok
forrását, az olaj tárolására alkalmas kőzetet. 2. Madaras. A sekély
fúrógarnitúrával 301 méterre lefúrt lyukban az alsópannon alján lévő
alapkonglomerátumban szénhidrogén nyomot nem találtak. 3. Sándorfalva,
Ferencszállás. Egy-egy mélyfúrásból csekély gáznyomokat mutattak ki. 4.
Tótkomlós, Körösszegapáti. Gazdag gáztelepek, kevés olaj. 5. Biharnagybajom.
Addig napi 6-8 tonna olajat adó értékes gáztelepet tártak fel. 6. Kismarja. Két
meddő mélyfúrás. 7. Tiszakürt. Egy meddő mélyfúrás. 8. Hajdúszoboszló. Két
mélyfúrásból, amelyek a szerkezet mélyebb részein készültek, gázos vizet
találtak. 9. Tiszaörs. Kevés gázos víz. 10. Mezőkövesd. Két meddő fúrás. 11.
Tard. Aszfalt és biztató olajnyomok. </span><span style="font-size: 14pt;">A többi régi alföldi mélyfúrást mai ismereteink szerint kedvezőtlen
helyen mélyítették, ezért sikertelenül végződtek. (Baja, Debrecen, Hortobágy,
Tiszaberek, stb.). A MASZOVOL további feladatai lényegében az elmondottakból
adódtak. Tervbe vették, hogy a következő évben, 1949-ben geoszeizmikus
mérésekkel megvizsgálják elsősorban a Debrecen környéki maximumokat, mint
Hajdúhadház, Hajdúböszörmény, Nyírlugas, Vámospércs. Másodsorban Eötvös-ingás
mérésekkel föl kell mérni a még hiányzó foltokat, ami 3753 km2-t tett ki. A
kutatási területről egységes izozamma térképet kellett szerkeszteni a
graviméteres és Eötvös-ingás mérések összhangbahozásával. A MASZOVOL három és
fél éves fennállása alatt 75 millió forintos költséggel 36 kutatófúrást
mélyített. Tevékenységét az alábbi termelési adatok fémjelzik: 1947-ben: 154
tonna olaj, 192 tonna gazolin, 6.404.000 m3 földgáz, 1948-ban: 517 tonna
olaj, 89 tonna gazolin, 6.011.000 tonna földgáz, 1949-ben: 2278
tonna olaj, 985 tonna gazolin, 34.555.000 m3 földgáz. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A kutatási
eredményekkel a szovjet és magyar szakemberek elégedetlenek voltak. Az eredmények
elégtelenségéhez hozzájárult az is, hogy a kutatóknak nem álltak rendelkezésére
a legkorszerűbb műszerek. A kutatók a fúrópontok kijelöléséhez még most is
gravitációs maximumok azonosítására vették igénybe a szeizmikus méréseket,
holott az ELGI abban az időben csak 6 csatornás műszerekkel volt ellátva, ezek
a műszerek pedig amplitúdó szabályozás hiányában főleg refrakciós mérések
végzésére voltak alkalmasak. Az eredmények javítása érdekében az 1948.
decemberi értekezleten már fölvetődött az átszervezés gondolata amely a
következő évben megérlelődött, és 1950. január 1.-ével a szintén magyar-szovjet
tulajdonú szőnyi olajfinomító, a MOLAJ és a MASZOVOL egyesítésével új cég
született. 1949. december 31.-én Moszkvában aláírták a budapesti székhelyű MASZOLAJ
alapító okiratát.<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> A MASZOLAJ<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
Magyar-Szovjet Olaj Részvénytársaság születésének napján a cég
leányvállalataként létrejött a Biharnagybajomi Fúrási Vállalat is, amely a Duna
bal partja felé eső országrészekben végzett kutatófúrásokat 1950 és 1954
között. A magyar-szovjet közös vállalat vezetője Roskov, majd Melnicsenko volt
szovjet részről, Farkas Antal pedig magyar részről. Az alföldi olajbányászat
első integrált vállalata egyszerű szervezeti felépítésű volt, ahol a gazdasági
és műszaki szakterület jól elválasztva működött, de egy igazgató kezében
összpontosult. A vállalati struktúra egyszerűségére jellemző, hogy a műszaki
vonalon mindössze öt mérnök dolgozott. A korszellemnek megfelelően
kérlelhetetlenül nyilvántartották az alkalmazottak múltján esett legapróbb
szeplőt is, amelyet enyhébb esetben elbocsátás, súlyosabb esetben letartóztatás
követett. A Budapesten fúrómesteri tanfolyamon képesítést szerzett fiatalok
csoportjából a későbbiek során többen az alföldi olajkutatás meghatározó
személyiségei lettek. Fiatal fúrómesterként kezdte a munkát Biharnagybajomban
Pullai Árpád is, akinek nevét évtizedek múlva Közlekedés és Postaügyi
Miniszterként ismerte meg az ország. A Biharnagybajomi Fúrási Vállalat
megalakulásának első évében Biharnagybajomban, Debrecenben, Körösszegapátiban,
Gödöllőn, Hajdúszoboszlón, Szeghalmon, Tardon, Tótkomlóson végzett
kutatófúrásokat, összesen 33.432.995 Ft költséggel. Az első évben a vállalat
30.885 métert fúrt összesen, 1082 Ft egy méterre vetített fajlagos költséggel. 1950-ben
3687,6 tonna kőolajat, 781,6 tonna csapadékkőolajat és 13.770.000 m3 földgázt
termeltek, melyeket a hazai piacon értékesítettek. 1950-ben az Alföld északi
peremén, Mezőkeresztes térségében jelentős kőolajtelepeket fedeztek föl. Az
előfordulás nagyobbrészt oligocén korú homokkő rétegekben rejtőzött, de kisebb
mennyiséget eocén mészkőben is találtak. A szerkezet teljes felkutatására és a
telepek leművelésére 86 fúrást mélyítettek. A teljes földtani kőolajvagyon
nagyjából huszonötszöröse volt a biharnagybajominak, amiért az akkori sajtó a
„fényes szelek” korszak kincstári optimizmusától áthatva, és eltúlozva az
olajkincs jelentőségét, a telepet a „magyar Baku” kifejezéssel illette. A
mezőből 1947 és 1954 között 16.600 tonna olajat és 97 millió m3 földgázt
termeltek ki. A vállalat második éve, az 1951-es esztendő a mélyfúrási
munkálatok fejlődése tekintetében eseménydúsnak mutatkozott. Az év elején 7
fúrás volt folyamatban, a megkezdett fúrások száma 33 volt, a befejetteké 24,
és a mélyfúrások összesen 44.505 métert tettek ki. A fúrások önköltsége azonban
némileg emelkedett, ebben szerepe volt többek között a Tótkomlós-7 elnevezésű
kút július 18.-án bekövetkezett haváriája, amelynek során a fúrótorony
elsüllyedt, önmagában 693.000 Ft veszteséget okozott. A vállalat fejlődésében
megjelentek olyan fékező tényezők, mint a kiszélesedő bürokrácia és, több
figyelmet fordítottak a terv teljesítésének bizonyítására, mint magára a
termelésre. A kezdetben egyszerű felépítésű Biharnagybajomi Fúrási Vállalat
adminisztratív létszáma idővel rákos daganat módjára földuzzadt, és egyes
szervezeti egységek mint a főkönyvelőség, szállítás, anyagellátás, geofizika,
önálló részlegekké alakulva kiváltak a vállalat helyi szervezetéből. A
lecsupaszított fúrási üzem már teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került a
kiszolgáló részlegektől, amely a munka menetében is fennakadásokat okozott. A
helyzet javítására, valamint az Alföld északi peremén újonnan fölfedezett
szénhidrogéntelepeken végzendő fúrási munkák végzésére újabb átszervezés
történt: 1951. október 1.-ével megalakult a Mezőkeresztesi Fúrási Vállalat. Az
új cég már eleve szegényebb lett a termelő és értékesítő részleggel, amelyek
közül a termelő részleg Mezőkeresztesi Nyersolajtermelő Vállalat néven működött
tovább, szintén a MASZOLAJ leányvállalataként. Az 1953-as év a vállalat számára
a csúcsra jutást jelentette, amelyet leginkább a megtalált olajkészletek
túlbecsülésének köszönhetett, de 1954 a visszafejlesztés éve lett. 1952.
október eleje az anyavállalat életében mélyreható változást hozott. A magyar és
a szovjet kormány megegyezése alapján a magyar kőolajipar összes szereplőjét a
MASZOLAJ hatáskörébe vonták az egész országra kiterjedően. A magyar olajipar
egészére nézve nagy jelentőségű a Magyar-Szovjet Olaj Rt. vezérigazgatójának 1.
sz. rendelkezése, amelyből idézünk:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„F. év
október 1-i hatállyal a Magyar Népköztársaság olajiparának alábbi vállalatai
léptek be a Magyar-Szovjet Olaj Rt. vegyesvállalat állományába: <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1./
Ásványolajkutató és Mélyfúró Vállalat, Nagykanizsa<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">2./ Budafai
Kőolajtermelő Vállalat, Bázakerettye<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">3./ Lovászi
Kőolajtermelő Vállalat, Lovászi<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">4./
Ásványolajvezeték Vállalat, Siófok<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">5./
Dunántúli Ásványolajgépgyár,Nagykanizsa<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">6./
Almásfüzitői Ásványolajipari Vállalat, Almásfüzitő<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">7./
Nyírbogdányi Ásványolajipari Vállalat, Nyírbogdány<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">8./ Péti
Ásványolajipari Vállalat, Pét<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">9./ Csepeli
Ásványolajipari Vállalat, Csepel<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">10./
Lardoline Vegyigyár, Budapest<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az aláírt
átadás-átvételi jegyzőkönyvek alapján valamennyi felsorolt vállalat 1952.
július 1-i mérleg szerint kerül a MASZOLAJ Rt.-hez”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az idézett
dokumentum csak a vagyonra vonatkozik.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„A MASZOLAJ
Rt. új szervezeti felépítésének jóváhagyásáig valamennyi vállalat szervezési,
operatív műszaki, valamint pénzügyi és gazdasági irányítását ezentúl a MASZOLAJ
Rt. vezérigazgatósága látja el.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Budapest,
1952. október 4.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Blohin
vezérigazgató, Szatmári h. vezérigazgató s.k.”<o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span></div>A felsorolásban szereplő első öt vállalat az egykori
MAORT jogutódja volt. Az idézett rendelkezés úgy a MASZOLAJ mint a magyar
olajipar egésze számára új korszak kezdetét jelentette. Az Eötvös Lóránd
Geofizikai Intézet közben új, 24 csatornás szeizmikus mérőberendezést vásárpolt
Svédországból, mely azonban nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött
reményeket. Az ELGI ezért saját fejlesztésű korszerű műszer megkonstruálásába
kezdett. A Pogány-féle berendezések helyett is modernebb, 6 csatornás
mérőberendezéseket építettek, amelyeket 1951-ben a MASZOLAJ részére végzett
szeizmikus méréseknél használtak. Mivel az ELGI a szénkutatás területén is
számos megbízást kapott, így a MASZOLAJ már megalakulásának évében napirendre
tűzte saját szeizmikus kutatórészleg megszervezését. A MASZOLAJ szovjet
szakértői hazájukban szerzett tapasztalataik alapján abból indultak ki, hogy a
fúrási tevékenység eredményesebbé tétele érdekében a szeizmikus mérések tökéletesítésére
van szükség. Az ELGI által végzett megbízásos méréseknek a konkrét feladatok
elvégzése mellett olyan funkciója is volt, hogy a mérések kapcsán lehetőség
nyílott a magyar szakemberek számára a szovjet kutatási módszerek megismerésére
és szakmai fejlődésére. A MASZOLAJ-tól kapott kutatási megbízások során
szerzett ismeretek igen hasznosnak bizonyultak az ELGI és a magyar geofizikai
szakma számára, és alapját képezték az 1951 végén alapított Geofizikai
Mérőműszerek Gyára tudásbázisának. A MASZOLAJ négy éves fennállása alatt
említésre méltó olajlelőhelyeket nem talált, a kutatások módszertanában azonban
korszakalkotó változásokat hozott. Új kutatási módszerek bevezetésével és
meghonosításával megalapozta egy sor szénhidrogéntelep megtalálását a következő
évtizedekben. A Nagyalföldön az első jelentős siker a Pusztaföldvár térségében
húzódó olaj és földgázmező 1958-as fölfedezéséhez fűződik. A reflexiós
szeizmikus mérések egy nagykiterjedésű gravitációs maximumzóna É-K-i részén
mutatták ki a szénhidrogén tároló szerkezetet. A szerkezet létezésére a
MASZOLAJ Rt. geofizikai leányvállalata hívta fel a figyelmet. A MASZOLAJ 1954.
október 1.-i megszűnése után a MAORT régi szakemberei többek között a következő helyek
szénhidrogén telepeit tárták föl: Pusztaföldvár, Görgeteg, Babócsa, Heresznye, Szolnok,
Buzsák, Kilimán, Demjén, Nádudvar, Törtel, Kaba, Battonya,
Hajdúszoboszló, Nagyhegyes, Vízvár, stb.</span></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></span>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px;">CÁPA SEKÉLY VÍZBEN</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1945.
március 3.-án egy szombati napon, napbarnított képű, jól megtermett fiatalember
sietett végig a debreceni pénzügyi palota földszinti folyosóján. Lötyögött
rajta a ruha, de ez nem volt szokatlan jelenség abban az időben, mert az elmúlt
hónapok nélkülözései konkuráltak a leghíresebb külföldi szanatóriumok
fogyasztókúráival. A fiatalember, aki a késői télnek ezen a kora tavaszba hajló
inkább langyos, mint hideg reggelén végigsietett a pénzügy-igazgatási palota
földszintjén, és aztán-jóllehet, soha nem járt még itt-biztos kezekkel nyitott
be a földművelésügyi miniszter előszobájába, debreceni volt. A fiatalembert Gombosi
Zoltánnak hívták, olajkereskedő, és a Nyírbogdányi Petróleumgyár debreceni
lerakatának vezetője volt. Nem kért és nem kapott mást a kormánytól, mint egy kopott
íróasztalt a Földművelésügyi Minisztérium udvarra néző, földszinti szobájában. A
kormány még Debrecenben székelt - április 11.-én költözött Budapestre - amikor
április 1.-én Gombosi Zoltán kézhez kapta Takács Ferenc iparügyi miniszter
értesítését, amely szerint őt, az egykori petróleumkereskedőt, ásványolaj-gazdálkodási
miniszteri biztossá nevezi ki. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1945 tavasza és nyara az ország sorsfordító
időszaka volt, telítve a mélységből fölemelkedő új emberek építő tetteivel,
akik a romok tetejéről körültekintve hozzáláttak a történelmi feladat
elvégzéséhez: az ország újjáépítéséhez. Bár a háború még tartott, Zalában a
harcok jóformán az olajkutak mellett folytak, a németek kétségbeesetten védték
utolsó kőolaj.forrásukat. Gombosi Zoltán március
harmadikán leült újonnan szerzett íróasztalához, és április elsején már miniszteri
biztos volt. Ő diszponált az országban lévő összes, de nagyon szűkös, és
ennélfogva igen drága és becses olajtermék elosztása fölött. Petróleumért,
benzinért akkoriban mindent lehetett kapni. A budapesti gyárakban a munkásokat
petróleummal fizették ki, akik szombat délután (a szombat munkanap volt) fölkapaszkodtak az emberekkel telezsúfolt vonatokra, beleértve a vonatok
tetejét is, és vidékre utaztak élelemre cserélni. A piacon petróleumért hízott
disznót adtak a parasztok, de boldog volt már az is, aki egy liter petróleumot
vihetett ki a tanyára. Adtak kacsát, lisztet, szalonnát, tojást és vajat. Egy
deci benzin is kincset ért. A debreceni taxisofőr szívesen vitte át az utast
Nagyváradra, ha határátkelési igazolványt szerzett neki, mert odaát annyi
benzint tankolhatott, amennyit akart, és ezzel a tankolással megtalálta a maga
kis üzleti életének lukratív számításait. Amikor Gombosi mindezt látta, arra
gondolt, hogy az élet nagyban ugyanazt produkálja, mint kicsiben a debreceni
piacon. Akinek nincs petróleuma, de más termékekből fölösleggel rendelkezik,
szívesen odaadja a fölösleget cserébe. Így nyilatkozott egyszer az akkori
időkről: „Nem nagyképű frázis, hanem tétel ma már az, hogy az olaj: politika,
üzlet, hatalom. Azóta, hogy a világ közgazdasága ipari célokra használja fel az
ásványi olaj sok tucatnyi termékét, ezért az olajért folyik a harc, az intrika,
a háború, és ha akarják, hát a korrupció is. Tudom én azt jól, hogy ezernyi
érdek harcol egymással az olajért folyó küzdelemben, de vállaltam a harcot,
mert tudtam, láttam és éreztem, hogy ennek mi lesz a következménye…” Gombosi
Zoltán tehát nagyon jól tudta, hogy az olaj harc, intrika, háború, és ha
akarják, hát korrupció is. Márpedig neki ez volt a lényeg. Létrejött az olaj
igazságos elosztását célzó miniszteri biztosi hatáskör ennek az embernek a
kezében. Paul Ruedemann, a MAORT amerikai állampolgárságú elnök-vezérigazgatója
miután 1942. január 16.-án elhagyta az Egyesült Államokkal immár hadban álló
Magyarországot, a háború után, 1945 novemberében ismét Budapestre érkezett.
Bosszúsan tapasztalta, hogy azok közül az emberek közül, akikkel 1942-ig együtt
tudott működni a minisztériumokban, szinte senkit sem talált a helyén. Akárhová
ment, akárkit keresett, mindenhol valami Gombosit emlegettek: az most a
magyarországi olajügyek legfőbb gazdája. Egy magyar olajcápa. Ki ez a Mr.
Gombosi?-kérdezte Ruedemann a korábbi magyar cégvezetőktől. Azok kelletlenül
ismertették Gombosi kilétét. Bonyolult ez a Gombosi ügy - mondták. A lényeg az,
hogy a kormány nevében és képviseletében Gombosi Zoltán mint az Iparügyi
Minisztérium osztályvezetője jár el olajügyekben, de kormánybiztosnak nevezteti
magát. Dr. Papp Simon, az interregnum alatti magyar vezető is telve volt
panasszal Gombosi ellen: hónapról-hónapra egyre nagyobb agresszivitással
követeli a MAORT-tól, hogy termeljen több és több olajat. Amikor Ruedemann
megismerkedett a német hadigazdálkodás idején történt dolgokkal, többek között
azzal, hogy a kutakat erőltetett termelésre állították át, s a gáz féktelen
pazarlásával oldották meg a termelés emelését, bosszúsan bár, de megértően
fogadta a tájékoztatást. De amikor arról tájékoztatták, hogy most az újonnan
épülő ország iparügyi szervei, nevezetesen a sokat emlegetett Gombosi Zoltán
„kormánybiztos” is arra kényszeríti a MAORT-ot, hogy tág fúvókákkal és
gázpazarlással működtesse a kutakat, nem értette a dolgot. Újra föltette a
kérdést: ki ez a Gombosi Zoltán? Elébe raktak néhány újságot és rámutattak
azokra a cikkekre, amelyek éppen ezt a kérdést feszegették. Az Esti Szabad Szó
1945. október 2.-ától kezdődő cikksorozata volt az. A cikksorozat egy romániai
olajimport meghiúsulásának furcsa körülményeit boncolgatta. Egy előnyös
romániai ajánlat helyett egy előnytelen szlovák szerződést kötött kenőolaj
behozatalára, ám ez a román ajánlatnál kevesebb olaj is késve érkezett az
országba, ami hátráltatta a mezőgazdasági munkákat. A traktorok ugyanis nem
juthattak emiatt motorolajhoz. Hasonlóképpen bírálta tevékenységét egy második
cikk is, de a harmadik már Gombosi politikai múltját piszkálta. Leírta, hogy
milyen sok funkciója van, számos hazai olajtársaság igazgatósági tagja, néhány
nappal azelőtt pedig miniszteri osztályfőnöki státuszt kapott. A cikkíró
kiderítette, hogy 1935-ben jutott először politikai szerephez Debrecenben, a
Gömbös-féle választás alkalmával. Ekkor azt szerette volna, ha Györki Imre
helyett őt léptette volna föl pártja a választáson. A párt azonban ragaszkodott
régi bevált képviselőjéhez, erre Gombosi kilépett a pártból, és néhány hívével
nemzeti jellegű munkáspártot alapított. Ez a párt hamarosan összeomlott, de a
cikk szerint Gombosi továbbra is ápolta kormánypárti kapcsolatait, a főispánt
említi, és egy levél alapján azt is szemére veti, hogy lelkes tagja volt a
Vitézi Szék nevű jobboldali, soviniszta testületnek. A levélírásban nem
gátolta, hogy származása miatt nem lehetett volna ennek az általa annyira
helyeselt intézménynek tagja. Minthogy a háború alatt érvényben lévő jogszabályok
korlátozták üzleti és gazdasági tevékenységét, üzlettársat keresett magának,
akit meg is talált Kovarcz Ernő személyében. Aki Kovarcz Emilnek, Somogyi Béla
egyik gyilkosának, a Szálasi-kormány országmozgósítási miniszterének, a
hungarista mozgalom oszlopos tagjának volt a fivére. A Liszt Ferenc téren
működő közös cégüket Kov Kft.-nek nevezték, amelyben Gombosi csendestársként,
de nagyon tevékeny üzletvezetőként dolgozott. Meglehetősen rövid volt az út a
Szociáldemokrata Párt debreceni tagságától az ásványolaj-gazdálkodási
miniszteri biztosságig, és a magyar ásványolajipar diktátorának pozíciójáig, de
az országnak mindenesetre nem vált javára ez a teljesítmény. A cikk végén a
szerző leszögezi, hogy az Esti Szabad Szó-nak nem szokása a személyek elleni
hajsza, de most mégis azért állítják középpontba az ásványolaj-ipari
kormánybiztos személyét, mert rajta keresztül elvi harcot folytatnak a
demokrácia egyik legsúlyosabb betegsége, a korrupció ellen. Gombosi Zoltán, ez
a korábban teljesen ismeretlen ember, túl azon, hogy kormánybiztosi minőségében
teljhatalommal diszponált az ásványolaj termékek elosztása fölött, az
export-import üzletek lebonyolításában-ebből származtak milliós korrupciós
ügyletei-a legelső adandó alkalommal mindent elkövetett, hogy személyesen is,
az olajszakma minden ágában részt vegyen a dolgok irányításában. Állami
állásától függetlenül, pontosabban ezt a pozícióját fölhasználva elérte, hogy
mind az öt magyarországi nagy olajfinomító igazgatójává nevezték ki. Az
elosztás után tehát a finomító ipar is a kezébe került. Amikor pedig megalakult
a Magyar-Szovjet Nyersolaj Részvénytársaság, az ország keleti részére érvényes kutatási és
bányászati joggal, ennek a vegyesvállalatnak magyar részről ő lett az elnöke. Amikor
Ruedemann megtudta, hogy a magyar olajipari kormánybiztos egyúttal az
olajfinomítók résztulajdonosa is, meg valamennyi finomító igazgatója is,
mindent megértett. A finomítók érdekei tehát Gombosi személyes érdekei voltak.
Most, hogy Ruedemann a megvilágosodottság állapotába került, érthetővé vált,
hogy miközben az iparügyi hatóságok minden módon arra kényszerítik a MAORT-ot,
hogy akár az olajkutak tönkretétele árán is ne csökkentse a termelést, hanem
szállítsa az olajat a finomítóknak, aközben a finomítók hétről hétre, hónapról
hónapra adósok maradnak az átvett olaj árával. Egyszerűen nem fizettek. Az
olajfinomító tulajdonos Gombosi nem fizetett, az olajkormánybiztos Gombosi
pedig ezt elnézte. Ilyen körülmények között nem meglepő az sem, hogy az 1945-ös
év volt az első, amikor a MAORT veszteséggel zárt. 1945 augusztusától, a
szovjet hadseregnek az olajtermelés fölötti ellenőrzés mérséklődésével az
iparügyi miniszter a MAORT élére két igazgatót nevezett ki, az egyik Gombosi
Zoltán volt. Megvalósult tehát az a fantasztikus álom, amelyet Debrecenben,
földszinti irodájában a fejében forgatott: az egykori petróleumkereskedő most
már a magyar olajipar minden kulcspozícióját megkaparintotta. Kezébe került az
olajbányászat, a finomítók, az elosztás, az export-import ügyek, a teljes
magyar olajipar. Igazi olajkirály lett belőle, vagy olajcápa magyar módra. Ezt
az akcióját azonban nem koronázta teljes siker, mert a legnagyobb amerikai érdekeltség
önállóságának ily nagymértékű korlátozására megmozdult az amerikai diplomácia
is. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai missziójának vezetője, Arthur
Schoenfeld, szóban és írásban is magyarázatot kért, majd elérték, hogy Gombosi
nem vett részt aktívan az igazgatóság munkájában, de november 16.-ig-Ruedemann
megérkezéséig-formálisan tagja maradt az igazgatóságnak. Ekkortájt, 1945.
november végén kezdődött el az a bonyolult és tisztátalan eszközökkel vívott
övön aluli ütésekkel tarkított küzdelem, amely aztán három év múlva
„MAORT-szabotázs”-ként emlegetve, MAORT-perként érte el kulminációs pontját, és
vonult be a XX. századi magyar történelembe. Hosszú sora van annak, mi minden
történt a MAORT megszerzéséért vívott három éves harc alatt, de a startpisztolyt
Paul Ruedemann sütötte el 1945. december 12.-én keltezett körlevelével: <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
1945. december 12.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A MAORT ÖSSZES ALKALMAZOTTAIHOZ<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A MAORT száz
százalékig amerikai vállalat. Termelési adatok, geológiai vagy geofizikai
jelentések, könyvelési jelentések, pénzügyi adatok vagy más tájékoztatás nem
adható ki nem MAORT alkalmazottaknak, a budapesti Igazgatóség engedélye nélkül.
A MAORT adminisztrációja és alkalmazottai felelősek a vállalati vagyonnal való
gazdálkodásért. Csak olyan utasítások hajthatók végre, amelyeket felelős MAORT
alkalmazottak adnak ki. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
Ruedemann Pál sk. elnök <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt;">az amerikai részvényesek képviselője.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Gombosi,
miután kezébe vette a magyar olajipar irányítását, megszimatolta a nagy
lehetőséget, és 1946 őszén elérkezett számára a nagy pillanat: egy nemzetközi
olajkereskedő, bizonyos Ernest Hoffer úr közvetítésével kapcsolatba került egy
svájci céggel, a Baselban székelő ERPAG Erdöl Producte A.G.-vel. A magyar
olajfinomítók termékeit kínálta eladásra. Hoffer úr közvetített. Gombosi mint
magyar olajügyi kormánybiztos lépett föl, tudomására hozta ügyfeleinek, hogy ő
mint a magyar olajfinomítás legfőbb irányítója, jogosultsággal rendelkezik
ahhoz, hogy teljes felelősséggel szerződést kössön, és garanciát vállaljon.
Hosszas előkészítés és egyezkedés után 1946. október 13.-án szerződést írtak
alá, amelybe a szállítandó olajtermékek minőségi jellemzőit is belevették.
Összesen 25 ezer tonna olajtermék szállítására vállalt kötelezettséget a magyar
állam, illetve a MASZOVOL és a Szőnyben működő MOLAJ nevében. Gombosi harsány
és agresszív politikai és üzleti akciói már korábban feltűnést keltettek a
szakmai és politikai közvéleményben. Sohasem volt tiszta körülötte a levegő,
sohasem tudta magát teljesen tisztázni a körülötte fel-felcsapó gyanúsítások és
vádak ellen, furcsa módon azonban ezek a vádak és gyanúsítások nem ingatták meg
helyzetét. 1946 tavaszán megvesztegetési, korrupciós gyanúk miatt vizsgálatot
folytatott a Gazdasági Rendőrség Gombosi hivatalában, és Királdi Pál ellen
bűnvádi eljárást indult. Királdi azonban bizonyította, hogy nem ő, hanem
főnöke, Gombosi adta ki azokat a rendelkezéseket, amelyek aztán bűnüggyé
váltak. A vallomás alapján Gombosi ellen is fegyelmi vizsgálat indult.
Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy „megállapítottnak, vagy legalábbis
valószínűsítettnek látom azt a gyanút, hogy megvesztegetési kísérlet forog
fenn.” Gombosi főnöke, Bán Antal iparügyi miniszter a fegyelmi eljárást
megszüntette, és teljes bizalmáról biztosította Gombosit olyannyira, hogy
külföldi olajüzletek lebonyolításával is megbízta, egyre nagyobb hatalmad adva
neki. Gombosi élve /és visszaélve/ a bizalommal megkötötte a svájci
olajüzletet, de még alá sem írták a szerződést, itthon már suttogni kezdtek az
ügy gyanús körülményeiről. A Haladás c. politikai hetilap október 10.-én
kényelmetlen kérdéseket tett fel a miniszternek Gombosival kapcsolatban.
„Szatmári Jenő interpellációja Bán Antal iparügyi miniszter úrhoz-Gombosi
Zoltán ásványolaj-gazdálkodási kormánybiztos ügyében.” Ez volt az újságcikk
címe, amely így kezdődött: „Miniszter úr! Értesüléseim szerint az Iparügyi
Minisztériumban a közelmúltban bizonyos átszervezés történt, amelynek során a
szénnel, bauxittal és villamos energiával való gazdálkodás ügyei is Gombosi Zoltán
hatáskörébe kerültek, aki eddig mint az ásványolaj-gazdálkodás miniszteri
biztosa működött, a jövőben azonban ilyeténképpen az ország összes
energiaforrásai felett rendelkezni fog, a melyek közül az olaj és a bauxit az
ország két legnagyobb természeti kincse és legfontosabb kiviteli cikke. A
magyar ipari termelésben példanélkül való, hogy ilyen hatalom egy kézben lett
volna egyesítve…” Aztán a cikíró fölteszi a kérdést: „Ki nevezte ki Gombosi
Zoltánt az ásványolaj-gazdálkodás miniszteri biztosává, és mikor, a hivatalos
lap melyik számában jelent meg ez a kinevezés?” Továbbá: „Ki hatalmazta fel
Gombosi Zoltánt, hogy a termelésen túl magához ragadja az ásványolaj és annak
termékeinek értékesítését is, különösen azoknak külföldön való értékesítését, ami
tulajdonképpen a Külkereskedelmi Hivatal hatáskörébe tartozik?” A cikk
hosszasan foglalkozik a kiviteli engedélyek körüli gyanús mozzanatokkal,
Gombosi erőszakos magatartásával, és különösen a Dániának eladott paraffin
dolgával: Gombosi a paraffint mélyen a világpiaci ár alatt adta el, s ezen az
üzleten az ország-az újság szerint-140.000 svájci frankot veszített. (Hogy
Gombosi mennyit nyert, azt az újság nem kérdezte meg). </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ez
után következik az interpellációs kérdés. Jelen kontextusban számunkra most a
svájci olajüzlet az érdekes, amely íme, már a szerződéskötés alkalmával baljós
jelekkel indult útjára: „Tudomással
bír-e Miniszter Úr arról, hogy Gombosi Zoltán három héttel ezelőtt, mikor
Svájcból visszatért, magához hívatta a legnagyobb magyar olajfinomítók
vezetőit, és közölte velük, hogy 2500 vagon benzint és olajat kíván Svájcba
eladni, nevezetesen 1200 vagon benzint, 600 vagon gázolajat, és 700 vagon
fűtőolajat? Be is mutatott egy Ernst
Hoffer nevű svájci urat, aki pozitív árajánlatot nem tett, de célzott arra,
hogy a belföldi árnál jelentékenyen alacsonyabb áron akarja a termékeket
átvenni. Gombosi kijelentette, hogy a megállapodást mindenképpen meg kell
kötni, mert ahhoz rendkívül fontos nemzetpolitikai és gazdaságpolitikai érdekek
fűződnek, sejtetni engedvén, hogy Ernst Hoffer a svájci kormány nevében
tárgyal. Ezzel szemben megállapítást nyert, hogy Ernest Hoffernek semmi köze a
svájci kormányhoz, a svájci kormány Budapestre küldött gazdasági delegátusa az
egész ügyről semmit sem tud, és Ernst Hoffer egyszerű svájci olajkereskedő, aki
St, Gallenben székel.” Majd végül egy szinte összefoglaló jellegű kérdés:
„Helyesnek tartja-e Miniszter Úr, hogy egy fontos termelési ág miniszteri
biztosa ugyanabban a termelési ágban két nagyvállalat elnöke és több más
vállalat igazgatóságának tagja legyen…Milyen okok bírták rá Miniszter Urat,
arra, amennyiben ezekről a gesztiókról tudomással bír, hogy Gombosi Zoltánnak
még nagyobb hatáskört, még nagyobb hatalmat adjon?” Szokásos visszang követte a
meglehetős tájékozottságra valló cikket, sajtóper, hivatali vizsgálat, hogy
vajon ki szolgáltatott információkat a Haladás újságírójának, továbbá a
Népszava dörgedelmes válasza „Nem igaz” címmel, amelyben cáfolta vagy
legalábbis magyarázta a föltett kérdésekben foglalt burkolt célzásokat. Az
egészet a Szociáldemokrata Párt elleni támadásnak minősítette, és a pártközi
torzsalkodások leple alá bújtatták a Gombosi-féle panamaszagú olajügyet. A
miniszter valamivel később azzal reagált, hogy Gombosinak még nagyobb hatalmat
adott, 1947 augusztusában államtitkárrá nevezte ki a folyton panamával, anyagi
visszaélésekkel vádolt Gombosit. A svájci szerződés azonban nyélbe üttetett,
Gombosi utasította a MOLAJ-t és a MASZOVOL-t a svájci szállítmányok
elindítására. A botrány akkor kezdett-most már megállíthatatlanul-kibontakozni,
amikor a MASZOVOL-nál utánanéztek, hogy milyen feltételekkel adta el Gombosi-az
elnökük-az ő olajukat. Elképedve fedezték föl, hogy a szerződés olyan minőségi
paramétereket tartalmazott a leszállítandó olajtermékekre vonatkozóan,
amilyeneket magyar nyersolajból a magyar finomítók nem tudtak előállítani.
Vagyis a szerződés eleve teljesíthetetlen volt. A MASZOVOL azon nyomban
tiltakozott arra hivatkozva, hogy megkérdezésük, meghatalmazásuk nélkül
kötötték ezt a teljesíthetetlen szerződést, és megtagadta a szállítást. Szóval
tiltakoztak. Na kinél? Gombosi Zoltán kormánybiztosnál. Jelezték azt is, hogy a
teljesíthetetlen szerződés várhatóan súlyos anyagi károkat fog okozni a
MASZOVOL-nak, amit majd kénytelenek lesznek a kincstárra áthárítani. (A
MASZOVOL magyar-szovjet vegyesvállalat, amelynek magyar részről Gombosi volt az
elnöke). Gombosi válasza kimért és szűkszavú volt: „Svájci export tárgyában
hozzám eljuttatott f. hó 2.-án kelt beadványukra értesítem Címeket, hogy a svájci
export önkényes leállítását tudomásul nem vehetem, és nem engedélyezhetem…” A
továbbiakban azzal biztatja a MASZOVOL-t, hogy a termékekért kapott valuta 50%-át
a finomító meg fogja kapni, ami szimpatikus ajánlat, de Gombosi ugyanakkor
kimérten utasítja is a MASZOVOL-t: „A Svájcba irányuló benzin és gázolaj
szállításoknak tehát folyamatosan meg kell történnie, annak esetleges
elmaradásáért Címeket kellene felelőssé tennem.” Amikor Baselből, a városi
behajtási hivataltól megérkezett a hivatalos felszólítás, hogy fizessenek az
ERPAG Földolajtermék Rt. Basel, Dufourstrasse 25. szám alatti cég, mint
jogosult részére szerződésszegés okán 66.691.575 svájci frankot, továbbá ennek
az összegnek 1947. május 3.-ától számított 5%-os kamatait, a MOLAJ-MASZOVOL kettős
gondolkodóba esett. Megtudták azt is, hogy az első szállítmányokat, mivel nem
feleltek meg a szerződésben rögzített minőségi követelményeknek, a svájci cég
zár alá helyeztette. A MOLAJ-MASZOVOL kettős számára nem maradt más, mint az
illetékes minisztériumokhoz fordultak, és feljelentést tettek a Gazdasági
Rendőrségen. Alapos és széleskörű vizsgálat indult, melynek során a következők
derültek ki: Hoffer nem ingyen hozta össze a tárgyaló-és üzlet-feleket.
Jutaléka az árnak kb. 8,5%-a volt, ami igen jelentős összeg, tekintve, hogy
25.000 tonna olajtermékről van szó. De ki fizesse a jutalékot? A vevő nem volt
hajlandó rá, fizessen az eladó. Az eladó a magyar állam volt, a MOLAJ és a
MASZOVOL személyében, akik nem is tudtak az üzletről. A problémát megoldották.
Az ERPAG-gal úgy módosították az árat, hogy a jutalék is beleférjen, vagyis az
ERPAG az ár 91,5%-át a magyar államnak fizette, 8,5%-át pedig Gombosinak, aki
megegyezés szerint osztozott Hoffer úrral. A MOLAJ és a MASZOVOL képviselői meg
a magyar külkereskedelmi és pénzügyi szakemberek később hosszadalmas és
megszégyenítő tárgyalásokat folytattak Svájcban az ERPAG-gal és az állami
külkereskedelmi és külügyi szervekkel is, hiszen a svájci üzleti kapcsolatokat
országunknak abban az elesett állapotában nem volt szabad kockára tenni. Az
olajért akkoriban kompenzációs alapon az acélgyártáshoz nélkülözhetetlen
ferroszilíciumot adott nekünk Svájc. A tárgyalások során olyan kijelentések is
tétettek, hogy ha Magyarországtól venni akarnak valamit, csak akkor állnak szóba
velünk, ha az áru már a svájci határon van. Az alapos vizsgálódás és egyezkedés
során kiderült, hogy Gombosi félrevezette a svájciakat amikor azt mondta nekik,
hogy a szerződés megkötésére neki a magyar állam felhatalmazást adott, mert ez
nem volt igaz, hiszen az érintett olajfinomítók nem tudtak az üzletről. A
botrány kirobbanásáig az addig leszállított 5000 tonna olajtermék után
kapott 50.000 frankból 30-40 ezret Gombosi már le is gombolt, amelyből-a
költségekre-Bán Antal iparügyi miniszternek is juttatott, amikor 1947
augusztusában őt államtitkárnak nevezte ki, és amikor már javában bűzlött
valami Dániában. Az ügy elsimítására, rendezésére hosszas alkudozások
következtek, perbe szállni nem volt érdemes, nyilvánvaló volt, hogy svájci
bíróság előtt az ügy biztos vesztésre áll. A kötbér, árkülönbözet, és egyéb
címeken a magyar állam az ERPAG-nak mintegy negyedmillió svájci frank
kártérítést fizetett, az utazási költségek, szállodai számlák 15.000 frankkal
emelték meg az összeget. A magyar államot ért összes kár, költség és veszteség
összeszámlálásakor a végösszeg elérte a 400.000 svájci frankot. Ez persze csak
1948 tavaszán tisztázódott, de hol volt akkor már Gombosi? Amikor érezte, hogy
ég a talpa alatt a talaj, 1947 októberében Svájcba utazott. Az ERPAG akkor már
gyanút fogott, a berni nagykövetség pedig értesítést kapott Budapestről, hogy
Gombosi nem tárgyalhat olajügyben. Eközben újra aláírt egy kötelezvényt,
amelyben további kötelezettségeket rótt a magyar államra, fölmarkolta a
jutalékot, majd levélben lemondott itthoni állásairól, és Svájcba disszidált.
1947. szeptember 4.-én még jegyzéket készített azokról a magyar szakemberekről,
akik a MAORT-nál a termeléssel és elosztással foglalkoztak, és a névsort újabb feljelentés
kíséretében elküldte Péter Gábor vezérőrnagynak, az ÁVH akkori vezetőjének. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px;">FÉNYES SZELEK, SÖTÉT FELLEGEK</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A stratégiai
fontosságú iparágakban 1945 tavaszán kezdődött szovjet katonai jelenlét
visszahúzódásával párhuzamosan a magyar iparügyi hatóságok befolyása egyre
erősödött az egész országban, bár a MAORT élére augusztusban Gombosi Zoltánnak az
iparügyi miniszter általi igazgatói kinevezését nem koronázta teljes siker. Az
egyre erőteljesebb állami beavatkozás következtében a kapitalizmus évszázados
fejlődése Magyarországon megszakadt. 1948 nyarán a kommunista ideológia talaján
szovjet mintára épülő, erősen központosított magyar gazdaság életét már a
politika szereplői határozták meg. Az állami tulajdonba vett iparvállalatok
száma egyre nőtt, az ipar és a bányászat területén ekkorra már csak az egészen
kicsi, vagy külföldi tulajdonú vállalkozások maradtak magántulajdonban, mert az
állammal szembeni eladósodottságuk, gazdasági ellehetetlenülésük következtében
érvényesíteni lehetett velük szemben a foglalási jogot, vagy csődeljárást
lehetett lefolytatni. A tíz, vagy több alkalmazottat foglalkoztató és a
külföldi tulajdonú vállalkozások államosítására deklaráltan csak az 1949. évi
20. számú törvényerejű rendelettel került sor, de a jogszabály hatálya alá
tartozó vállalatok addigra már ténylegesen állami kezelésbe kerültek. A
szocialista gazdaság fölépítését céljául kitűző politikai akarat utat tört
magának, az akkori idők hírhedt koncepciós perei által, úgy, hogy a cégek
vezetői ellen szabotázs, kémkedés, vagy a szocialista társadalmi rend
megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával büntetőeljárásokat indítottak. Az
elmúlt évtizedek lényeges "fejlődést" hoztak ezen a téren is, a mai kor
koncepciós perei más jogtechnikai megoldások mentén folynak. Manapság csalással, sikkasztással, jövedéki bűncselekménnyel vádolják, illetve ellehetetlenítik azokat, akik túlságosan nagy befolyásra tesznek/tennének szert az energiaiparban, mint pl. M.B. Hodorkovszkij Oroszországban, vagy a gádorosi termálkút tulajdonjoga körüli konfliktus Magyarországon. A stratégiai iparágak tulajdonlása mai körülmények között is nemzetbiztonsági tényezőnek számít. A
Magyarország olajtermelését megtestesítő egyetlen jelentős vállalkozás még
amerikai tulajdonban volt. Az erőltetett kitermelés körüli állandósult viták, a
„kincstár által igénybevett” státusz megszüntetésével előállott rendezetlen
jogi helyzet rossz ómen volt a MAORT számára. Az épülő szocialista gazdaság
szervezetébe ékelődött amerikai tulajdonú idegen vállalat olyan volt, mint egy
betokosodott repeszdarab az emberi testben, márpedig azt el kell távolítani. A Marxizmus-Leninizmus
logikája szerint nyilvánvalóan nem maradhatott sokáig kapitalista tulajdon, és
a MAORT államosításának kérdése nem lehetett kérdés. Kérdés csak az volt,
hogyan hajtsák végre, ennek ugyanis jogi akadályai voltak: a MAORT érvényes
szerződése és a potsdami egyezmény. A megoldást Gombosi Zoltán
ásványolaj-gazdálkodási miniszteri biztos személye kínálta, aki elvágta a
gordiuszi csomót. Gombosi, az egykori petróleum kereskedő és politikai szélkakas,
a gátlástalan karrierista típus mintapéldánya volt, akit a magyar gazdaság
olajszükségletének kielégítése és az olajszakma érdekeinek képviselete a
legkevésbé sem érdekelt. Sokkal inkább az egyéni haszonszerzés, valamint korrupciós
érdekek gátlástalan kiszolgálása jellemezte tevékenységét, valamint az, hogy a
MAORT termeléséből befolyó nyereség lefölözésével a Magyarországi
Szociáldemokrata Párt kasszájának feltöltésén munkálkodott. 1946 közepére
miniszteri osztályfőnök, 1947 augusztusában pedig államtitkár lett. A fényes
szelek korszaka volt ez, amely szinte teljesen egybeesett a MAORT létezésével.
A fényes szelek azonban elültek, a zalai olajmezők fölött pedig sötét fellegek
gyülekeztek. A háttérben már 1946 nyarától gyűjtötték a bizonyítékokat Gombosi
Zoltán vezényletével arról, hogy a MAORT szabotál. A Magyar Kommunista Párt
részéről is, személy szerint Rákosi Mátyástól heves támadások érték a MAORT
vezetőit, szakembereit, és üzemi bizottságát. Rákosi szavai nyomán ahol hiba
van, ott meg kell keresni az ellenség kezét. Gombosi Zoltán meg is kereste, és 1946
novemberében a miniszterhez írott előterjesztésében már ki is mondta vádjait,
de egyelőre csak annyit akart elérni, hogy a MAORT-hoz-annak
költségére-teljhatalmú megbízottakat küldhessen ki. 1947 áprilisában, majd
szeptember 4.-én feljelentést tett az Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO) -nál a MAORT ellen, szabotázs vádjával. A feljelentések nyomán vizsgálat
indult az ÁVO, az ÁVH (Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóság) és szovjet
szakértők bevonásával. Gombosi 1947 őszén-mivel már égett talpa alatt a talaj-lekerült
a politika színpadáról, vádjai azonban tovább éltek. Zsigmond Béla, a Gazdasági
Főtanács képviseletében a termelés szándékos csökkentésével vádolta a MAORT-ot.
1948. május 4.-én kelt feljegyzésében fölhívta Vas Zoltán Iparügyi Miniszter
figyelmét arra, hogy a MAORT termeléscsökkenése katasztrófális következményekkel
járhat az ország számára. Ha ez így folytatódik, az év végére 25-26 ezer tonnára
csökken az olajtermelés, amely nem elegendő az export kötelezettségek
teljesítéséhez, valamint a magyar ipar működéséhez. A MAORT-nál kint járt
állami ellenőrök hada semmilyen felróható, kézzel fogható, szabotázsra utaló tényt
nem tudott feltárni, az egyetlen eredmény amit elértek az volt, hogy
elmérgesedett a viszony az állam és a vállalat között. Zsigmond Béla fölrója,
hogy a Gazdasági Főtanács Titkárságán dr. Cséky Sándor elnökletével korábban
tartott megbeszélésen dr. Reich Lajos geológus által javasolt másodlagos
termelési módszerek bevezetésének nyoma sincs, a jegyzőkönyv tanúsága szerint e
módszerek alkalmazásának eredményességét a MAORT már akkor is vitatta. Továbbá
nincs tudomása a kutatás célpontjában lévő újabb olajmezőkről. Hivatkozik
továbbá arra, hogy Romániában az állami hatáskörbe vont kőolaj-termelő
vállalatok mélyszivattyú berendezésekkel, vagyis másodlagos módszerekkel gázpazarlás
nélkül termelnek olajat, így sikerült a termeléscsökkenést megállítani és
szinten tartani. „A fentieket azzal hozom Miniszter Úr tudomására, hogy
véleményem szerint leghelyesebb lenne a MAORT-nál hatásos állami ellenőrzést
bevezetni…”-szól a feljegyzés, megalapozandó a vállalat államosítását célzó
politikai döntést. Az érvelés legfőbb jellemzője az általános tájékozatlanság
és a szakmai ismeretek hiánya. Nem volt igaz, hogy az Iparügyi Minisztérium
bányászati kutatási osztálya nem foglalkozott az olajtermeléssel, és az sem,
hogy a MAORT nem tett lépéseket a másodlagos termelési módszerek bevezetésére.
A kocka azonban el volt vetve. Gombosi, Györky és Zsigmond csak eszközei és
kiszolgálói voltak a magasabb szinten képviselt politikai céloknak. E célok
eszköze volt Székely Pál ellenőri kinevezése és 1948. május 8.-ától folytatott
tevékenysége, a viharfelhők pedig egyre csak gyülekeztek a MAORT egén. 1948
januárjában Papp Simon nyugalomba vonult, de alelnöki tisztét megtartotta,
utódja a vezérigazgatói székben Gyulai Pál lett. A legmagasabb szintű ügyekben
továbbra is Paul Ruedemann járt el, aki tiltakozott Székely Pál kinevezése,
illetve annak széles hatásköre ellen, ami ellentmondott a koncessziós
Szerződésben és Egyezményben foglaltaknak. Ruedemann személyesen járt el a
Gazdasági Főtanácsnál és az Iparügyi Minisztériumnál, de mindössze annyit
tudott csak elérni, hogy ígéretet kapott: mindez nem jelent burkolt
államosítást. Ruedemannt ez nem nyugtatta meg, ezért az Egyesült Államok
budapesti nagykövetén keresztül az amerikai külügyminisztériumhoz fordult
segítségért, Székely Pál leváltását azonban nem sikerült elérni. A termelés közben
egyáltalán nem javult. 1948. május 19.-én Ruedemann tiltakozott az Országos
Tervhivatalnál az előírt 225.000 tonna nyersolaj túlzott mennyisége miatt. 1948.
augusztus 27.-én a Faller Gusztáv által Karczag Imre államtitkár részére
készített, a MAORT-ról szóló jelentés a termelés csökkenését természetes
folyamatnak tartotta, amelyet a túltermeltetés súlyosbíthat. A jelentés
rámutat, hogy „Szembe kell néznünk azonban azzal a ténnyel, hogy a mezők
kiöregedőben vannak, és a legracionálisabb termelés mellett is számítani kell
ezek természetes hozamcsökkenésével.” A MAORT olajtermelésében mutatkozó csökkenést
kizárólag új mezők feltárásával lehetett csak megállítani, de ez még váratott
magára. Szeptember 1.-én Ruedemann benyújtotta a már említett 111 millió
forintos kárigényét, miközben Székely Pál és az ÁVH gyűjtögette a politikusok
által kidolgozott, a MAORT szándékos kártevésének koncepcióját alátámasztó „bizonyítékokat.”
A koncepciós perek akkori terminológiájának kulcsszavaival (imperializmus, ügynök,
zsoldos, stb.) zsonglőrködve aztán szép lassan megfogalmazódott a vád,
miszerint a MAORT vezetői az amerikai imperializmus fizetett ügynökei, és a
háborúra spekuláló kapitalisták zsoldosai. </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span><div class="MsoNormal"><br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> A MAORT - PER <o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A MAORT feje fölött két éve tornyosuló viharfelhőkből
immár villámok kezdtek cikázni. 1948. augusztus 12.-én Princz Gyula ÁVO őrnagy
és Torda Ferenc főhadnagy letartóztatták Dr. Papp Simont, a MAORT nyugalmazott
vezérigazgatóját, akadémikust, egyetemi tanárt. Dr. Váradi György százados az
Andrássy út 60-ban még aznap éjjel megkezdte a kihallgatást. Az első kérdések a
vállalat vezetőire (Paul Ruedemann, Georg Bannantine, Ábel Bódog, Abzinger
Gyula, Gyulai Zoltán, Binder Béla, Temesváry Gábor, Derék Lajosné), valamint
Papp Simon jugoszláv kapcsolataira vonatkoztak. Váradi százados nem rejtette
véka alá abéli örömét, hogy milyen jó fogást csináltak vele, hiszen egy ilyen
kiterjedt külföldi kapcsolatokkal rendelkező, fontos pozíciókat betöltő
köztiszteletnek örvendő személy kitűnő alany az ügy propaganda céljaihoz egy
szabotázs per megkonstruálására. Mai ésszel ez meghökkentőnek és abszurdnak
hangzik, de az akkori körülmények és a kor hidegháborús logikájának ismeretében
ez bármilyen kellemetlen és tragikus volt is az érintettek számára, nem volt
abszurd. Az ilyen tragédiák mindig az utókor </span></span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">számára
tűnnek abszurdnak, a benne élők számára egyszerűen „csak” tragédia. Minden
kornak megvoltak a maguk abszurditásai, a boszorkányégetéstől a koncepciós
pereken át a devizahitelezési trükkig és a végrehajtó maffiáig. </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A következő napokban folytatódtak a
letartóztatások. Ábel Bódogot, a MAORT beszerzési osztályának nyugalmazott
vezetőjét, Binder Béla bányamérnököt, a termelési osztály vezetőjét, Barnabás
Kálmán főgeológust, Pőzel Istvánt, a vállalat ügyvédjét, Derék Lajosnét-Paul
Ruedemann titkárnőjt is az Andrássy út 60-ba szállították. Szeptember 18.-án letartóztatták
Paul Ruedemann és Georg Bannantine amerikai állampolgárokat is. Temesváry
Gábor, a Maort jogi osztályának vezetője és Abzinger Gyula bányamérnök, Ábel
Bódog utódja külföldre menekült. Pokker Ernő bányamérnök, a budafapusztai üzem
vezetője öngyilkos lett. Pőzel Istvánt internálták, Derék Lajosnét a
kihallgatások után szabadon engedték. A két amerikai állampolgárt beismerő
vallomásaik aláírása után 1948. október 1.-én az osztrák határra kísérték és
kiutasították az országból (Steussi alkonzul elment velük a határig), akik
Bécsben az amerikai nagykövetségen nyilvánosan visszavonták kényszer alatt tett
vallomásaikat. Az országos és helyi sajtó 1948 szeptemberétől hangzatos
fordulatoktól bővelkedő cikkekben foglalkoztak a MAORT vezetői elleni vádakkal.
1948 szeptemberében propaganda kiadvány látott napvilágot a </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„Magyar Belügyminisztérium közlése </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">a
MAORT-szabotázs ügyéről” amely röviden „Szürke Könyv” néven ismertette meg az
érdeklődő közönséggel az ügy részleteit. Ez a propagandaanyag tartalmazta a
vádlottak sajátkezű aláírásával ellátott beismerő vallomásokat is, a vádirat
összeállításához pedig forrásmunkául szolgált a későbbiekben. A kiadvány
valóságos adatok és bizonyítatlan hamis állítások egyvelege, amely a laikus közönségben
olyan benyomást kelt, mintha megingathatatlan tényeket tárna a világ elé. Szerkesztői
úgy gondolták, hogy a termelési adatokat, műszaki információkat, eseményeket
megfelelően csoportosítva és értelmezve alkalmasak a szabotázs bizonyítására. A
tények rangjára emelt feltételezésekből, ellenőri jelentések valóságos
összefüggéseiből kiragadott részletekből, felkért szakértők által szolgáltatott
valótlan adatokból és megállapításokból, beismerő vallomásokból, hamis tanúvallomásokból
álló kompozíció a politika szereplőinek megrendelésére készült. A módszert
Andrej Januarjevics Visinszkíj szovjet jogász és politikus tanításai alapján
Magyarországon is alkalmazták. Tanításai két sarkalatos pilléren nyugodtak: A
bizonyítékok királynője a beismerő vallomás, és a vád maga a bizonyíték. Ez </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">utóbbi
tézist Sztálin igazságügyminiszteréről Visinszkíj-féle elvnek is nevezik. A megkonstruált vád bizonyítására
lehetőséget kínált az olajkutaknak az a természeti törvényszerűségek által
meghatározott tulajdonsága, hogy hozamuk kezdetben nő, majd csökken. (Az
olajkutak hozamának időbeli lefolyása Gauss-féle normál eloszlást mutat, de ezt
csak nyolc évvel később fogalmazta meg M. King Hubbert amerikai geológus.) A
vádaknak kitűnő táptalajt nyújtott az a tény, hogy a háború idején a MAORT
termelése gyorsan fölfutott, majd az 1943-as 809.000 tonnás termeléshez képest
1948-ban a 225.000 tonnás tervet sem tudta vállalni. Nem javított a vállalat
megítélésén a gázpocsékoló termelési módszer sem. A második világháború és a
szárba szökkenő magyar kőolaj kitermelés időbeli egybeesése mai szemmel nézve
nyilvánvalóan véletlen, de 1948-ban, a hidegháború mindent átható paranoiás
légkörében ezt másképp értékelték. A vállalat úgymond minden erejével a hitleri
Németország hadigépezetének kiszolgálására törekedett, majd a háború utáni
termeléscsökkentésével a fiatal népi demokrácia fejlődését igyekezett akadályozni.
A „Szürke könyv” szerint a cég háború utáni nehéz helyzetét a vezetés műszaki,
pénzügyi, és a tervgazdálkodás területén elkövetett szabotázs cselekményei
okozták. A vád szerint a vezetés nem törekedett a kintlévőségek, pl. a finomítók
tartozásainak behajtására, ellenben milliókat költöttek szükségtelen
beruházásokra, amelyek </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">nem
szolgálták a termelés növelését. Felesleges anyagokat halmoztak fel,
indokolatlanul magasan határozták meg az önköltségi árat, ugyanakkor követelték
a hatóságilag megállapított eladási ár fölemelését. A termelés növeléséhez szükséges
gépi berendezéseket, pl. lyukbefejező gépeket, mélyszivattyúkat, szállító
eszközöket késlekedve rendelték meg külföldről, hátráltatták az
anyagbeszerzést, elszabotálva ezzel a tervgazdálkodás végrehajtását. A „Szürke
könyv” szerint nem hajtották végre az Országos Tervhivatal utasításait, és
műszaki szabotázs folyt a termelés területén is, pl. azzal, hogy a
kutatófúrásokat eleve olyan területekre telepítették, ahol eredményre nem
lehetett számítani, ugyanakkor az esélyes területek kutatását elmulasztották.
Az újonnan lefúrt kutakban több olajtároló réteget nem nyitottak meg, a termelő
fúvókákat indokolatlanul szűkítették, nem vették alkalmazásba a másodlagos és
mechanikus termelési módokat (segédgázos és mélyszivattyús termelést) nem
gondoskodtak az olajtermeléssel felszabaduló gáz hasznosításáról, nem építették
meg a fővárosba vezető gázvezetéket. A novemberre elkészült vádirat szinte szó
szerint tartalmazta ezeket a vádakat. A </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">vádiratot
Váradi György százados és Bodonyi Márton népügyész szerkesztette, az adatok
zömét Székely Pál szolgáltatta, a vád szakértői Szurovy Géza és Forgács László
voltak. Összeállítói szükségesnek látták, hogy a szakemberek számára nem
bizonyító erejű, sőt helytelen műszaki következtetések mellett meggyőző
politikai bizonyítékokkal is szolgáljanak. A kor logikája szerint a vélt vagy
valós politikai szembenállás elegendő jogalapnak számított a szabotázs
bizonyításához és példás büntetés kiszabásához. „Mindezen cselekményeit Dr.
Papp Simon, Paul Ruedemann geológus, a MAORT elnöke, és George Bannantine mérnök Ruedemann helyettese,
az amerikai Standard Oil of New-Jersey magyarországi megbízottaival
egyetértésben cselekedte abból a bevallott politikai indokból, hogy az USA-nak
a felszabadulás utáni nemzetközi helyzetben nem érdeke egy olyan olajvállalat
termelésének növelése, amely termelvényeinek egy részével a Dél-Kelet európai
népi demokráciákat erősíti, de hasonló meggondolásból nem érdeke a magyar
közgazdasági életnek a megszilárdítása sem. Ésszerűtlen lenne Amerika
szempontjából a magyar olajtermelés növelése, mert Magyarország is azok közé az
országok közé tartozik, amelyekkel lehetséges, hogy a közeljövőben az U.S.A.
hadat fog viselni. A magyar demokrácia születése pillanatától a magyar uralkodó
osztály hatalmának megdöntése, a nép érdekében végrehajtott társadalmi reformok</span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> következtében éles
és áthidalhatatlan ellentétbe került az imperialistákkal. 1938-ban a MAORT
Németország torkában indította meg a termelést a budafai és lovászi olajmezőkön
és azt a háború alatt meghússzorozta. Dr. Papp Simon csak Hitlernek, és a
magyar nép hóhérainak, Horthynak, Szálasinak volt hajlandó termelni, de nem
akart olajat adni a saját földjén szántó magyar paraszt traktorának és
gépállomásainak, az államosított gyáraknak, a kizsákmányolás és elnyomás alól
felszabadult magyar népnek. Cselekedetei tudatosan és tervszerűen Magyarország
és a magyar nép ellen irányultak. Míg a háború alatt szövetségesének tekintette
a nácizmust és a magyar fasizmust, addig ellenségének tekinti a népi
demokráciákat. A háborút viselő Roosevelt Amerikája nem volt azonosítható a
trösztök és monopóliumok Amerikájával, ezért szabotálta Dr. Papp Simon a
második világháború alatt a MAORT üzleti politikájával az amerikai hadviselést
és ezért támogatta az ellenséget. A háború utáni Amerika azonban a trösztök és
monopóliumok Amerikája és ezért igyekezett ledöfni vállalatával Papp Simon az
imperializmus ellenségét, a magyar népi demokráciát. Cselekményeivel az
1943-ban elért 83.771 és az </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1944.
évben elért 80.996 waggonos</span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">évi
termelést 1947. évben 56.937 waggonra csökkentette, miáltal a MAORT-ot, mint a
Standard Oil leányvállalatát, a háborúra spekuláló amerikai nagytőke
magyarországi eszközévé tette. Így cselekménye súlyánál, fontosságánál és
terjedelménél fogva a demokratikus államrend megdöntésére irányul.” A Szürke
könyv szerint a külföldre menekült Temesváry Gáboron, Dr. Papp Simonon és Ábel
Bódogon kívül a többi MAORT tisztviselő nem tudott a szabotázs politikai
hátteréről, mert az amerikai imperializmus képviselői (Ruedemann és Bannantine) csak az általuk megbízhatónak ítélt vezetőket avatták be politikai terveikbe.
Meglehetős cinizmusra vall, hogy a pénzügyi területen elkövetett szabotázs
bizonyítására a Szürke könyv hivatkozott az Állami Ellenőrzési Központ
szeptemberi vizsgálatára: „A MAORT a finomítóktól 23 és ½ millió forintot
követel, tehát ahelyett, hogy a stabilizáció óta már felgyülemlett nyereségeit a
szükséges beruházásra fordította volna, legnagyobbrészt az ásványolaj-finomító
vállalatoknak hitelezte.” </span></div><div class="MsoNormal"><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Két külföldi érdekeltségű finomító tartozott
legnagyobb összeggel a MAORT-nak, a Shell és a Vacuum Oil Company, amelyeknek
részben tulajdonosa volt az addigra már disszidált Gombosi Zoltán, és aki
állami hivatalánál fogva kötelezte a MAORTOT, hogy a kifizetetlen számlák
ellenére továbbra is szállítson olajat. Felrótták azt is, hogy Nagykanizsán
külön építési osztályt és 700 alkalmazottat foglalkoztató központi </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">javítóműhelyt
tartottak fönn. Figyelmen kívül hagyták viszont azokat a tényeket és
körülményeket, amelyek nem illeszkedtek a koncepcióba, pl. azt, hogy az
1943-ban elért termelési csúcsot nem a német hadigépezet igényei határozták
meg, hanem a fiatal olajmezők természet adta tetőpontja volt ez, és a következő
évben a termelés már csökkent annak ellenére, hogy Németország 1944 tavaszától végzetes
kimenetelű olajhiánnyal küzdött. Nem számított, hogy a MAORT vezetői-és Dr.
Papp Simon-a front közeledtével életüket is kockára téve szlalomoztak a németek
kívánságainak sziklaszirtjei között. Nem fogadták el a német fúróberendezéseket
a fúrások meggyorsítására, saját szakszerű termelési módszereiktől sem akartak
eltérni, vonakodva és hiányosan tettek eleget a berendezések leszerelésére és
Németországba szállítására vonatkozó utasításoknak. Dr. Varga József iparügyi
miniszter segítségével a MAORT üzemeinek kincstári használatba vételével
elkerülték, hogy a németek vonják irányításuk alá azokat, hasonlóan a
Németországgal hadban álló országok polgárainak tulajdonában álló cégekhez, és
velük együtt a magyar </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">kőolaj-bányászatot.
A kötelezően előírt kutató és termelő fúrásokat a MAORT túlteljesítette, az
előírt évi 3000 méterrel szemben az 1945.-1948. években átlagban több mint 6000
métert fúrtak évente. Nem számított az sem, hogy Dr. Papp Simont a nyilasok is
szabotázzsal vádolták. A MAORT gazdasági helyzete 1948-ra valóban kritikussá
vált, de-a vádirat állításaival szemben-ennek okozója többek között a Szovjet
Hadsereg részére kötelezően biztosított üzemanyag alacsony ára miatti
veszteség, ezáltal maga az állam, hiszen a szabad gazdálkodás akadályozásával Gombosi
Zoltán vezényletével maguk az állami szervek munkálkodtak a vállalat
ellehetetlenítésén. A részben Gombosi tulajdonában álló Shell és a Vacuum Oil finomítói
nem fizettek a leszállított nyersolajért, szó sincs tehát felelőtlen kölcsönök
nyújtásáról. A kutak túltermeltetéséből a cég szakemberei szerint 830-985
millió forint veszteség származott. A
tárgyalást megelőző napok a vádlottak és a tanúk „felkészítésével” teltek. Az
ÁVH tisztjei több alkalommal fölkeresték cellájában Dr. Papp Simont, és lelkére
kötötték, hogy ne próbáljon meg mást vallani a bíróság előtt, mint amit a
„beismerő” vallomásában leírt. Amennyiben kitart emellett, elítélik ugyan, de az
ügy „forgatókönyve” szerint hamarosan szabad lesz. Minden olyan bizonyítékot,
ami a vádat nem támasztotta alá vagy ellene szólt, az ÁVH ignorált. Ezt
támasztja alá Gyulay Zoltán egyik feljegyzése is: </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„A
Belügyminisztérium Szürke Könyvét a MAORT szabotázsról dr. Székelytől 1948. IX.
30.-án kaptam meg. A C. A műszaki szabotázs c. fejezete vaskos valótlanságokat
tartalmazott. Mivel várható volt, hogy kihallgatnak bennünket, összeállítottuk
a mi véleményünket a benne felsoroltakról. A kutatás terén Barnabás Kálmán
távollétében Kertai György, a termelés terén pedig Binder Béla távollétében
Kassai Lajos állította össze ellenvéleményünket. Kassai Lajos összeállításának
egy másolata nálam volt, a Szürke Könyvbe helyezve. A főtárgyalás előtt két
nappal éjjel két órakor csengett a telefon az éjjeliszekrényemen, otthon a
kanizsai lakásomon. A telefonon ezt hallottam: Itt Kecskés őrnagy. Mi még nem
találkoztunk, de még fogunk találkozni. Ugye magánál van Kassai Lajos egy összeállítása
a Szürke Könyv adatairól. Hol van ez az írás? -Az ágyam melletti polcon-feleltem.
Most azonnal felkel, borítékba helyezi, és reggel hét órakor expressz ajánlva
feladja postán a nevemre. Ismételje! – Elismételtem, és úgy tettem, ahogy
kívánta.” A MAORT-per nyilvános tárgyalása 1948. november 26.-án kezdődött a
Budapesti Népbíróság különtanácsán Olti Vilmos népbíró elnökletével. A
tárgyalás egyes részleteit a </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">rádió
egyenes adásban közvetítette. Az első négy napon a vádlottak kihallgatása
folyt, majd a tanúkihallgatások, a vádbeszéd és a védőbeszédek következtek. A
tárgyaláson a vádlottak egy része az előzetes figyelmeztetések ellenére a vádaknak
csak egy részét ismerte el. A per fővádlottja - Dr. Papp Simon - alig védekezett, ő
később így emlékezett vissza a tárgyalásra:</span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">„ A főtárgyalás előtti napon délelőtt és
délután is felkerestek ávós tisztek az Andrássy út 60-ból, és örökösen arra
figyelmeztettek, hogy meg ne kíséreljem megtagadni az ávó által írt
jegyzőkönyvben foglaltakat, mert annak nagyon szomorú vége lenne. Tehát már
előre gondoskodtak arról, hogy ne legyen bátorságom ezt megtenni. Ekkor
határoztam el, hogy az ÁVÓ szájaíze szerint fogok vallani. Azért jutottam erre
az elhatározásra, mert az amerikaiak mindent elismertek a nyilvánosság előtt,
amit az ÁVÓ tőlük kívánt. Én ezt tudtam, mert a jegyzőkönyveket nekem kellett
lefordítani angolból magyarra. Az amerikaiak nem gondoltak arra, hogy elismerő
vallomásaikkal engem romlásba döntenek. Tudom ugyan, hogy amit vallottak nem
igaz lelkiismeretük szerint, hanem kényszerből vallották. Hiába kísérelték meg
legalább eleinte az igazmondást, ha ki akartak abból a pokolból jutni, fel
kellett, hogy engem áldozzanak. A hazugságokat még tódítottam is, csak azért,
hogy többet ne kínozzanak. Ezért mindazok, akik az én gondolkodásomat ismerték,
megrökönyödéssel hallgatták </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">a
tárgyalóteremben és a rádióban, hogy én miként beszélek. De nem volt más utam,
ha nem akartam magam testileg összetöretni. Így gondoltam, hogy a lelki
tönkremenetelt jobban elviselem, különösen ez esetben, amikor sem az
amerikaiaktól, sem a magyaroktól nem kapok védelmet, amikor a terror hatása
alatt senki nem mer ügyvédemen kívül védeni.” A per első fokon 1948. december
9.-én fejeződött be. Forgács László és Szurovy Géza - a vád szakértői - az
olajtermelés csökkenését jelentésükben szabotázsnak tulajdonították, és a vád
tanúi is szabotázsnak minősítették. E vallomások hitelességét azonban erősen
megkérdőjelezi, hogy a tanúk - mint a MAORT szakemberei, köztük Kertai György
is - korábban még tanúvallomásukkal ellentétes állásponton voltak a termelési
kérdésekben (Gyulay-féle feljegyzés). A tárgyaláson önkéntes tanúnak jelentkező
Székely Pál valótlan állításokat tartalmazó terhelő vallomása perdöntő volt.
Kitűnt, hogy Székely a tárgyalásra komolyan felkészült, és a bíró kérdéseit
vélhetően előre ismerte, amelyekre pontatlan és valótlan válaszokat, a védők
kérdéseire pedig kitérő válaszokat adott. Dr. Székely szerint a szabotázs
következtében 1,5 milliárd forint kár érte a népgazdaságot. Szerinte a meglévő </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">olajmezőkből
a termelés nemcsak, hogy tovább növelhető, de egy éven belül megkétszerezhető
volna. Székely Pál a tanúkihallgatások során végig jelen volt, amellyel a
bíróság eljárási hibát is elkövetett. Dr. Székely Pál tanúvallomása után Olti
népbíró bejelentette, hogy a bizonyítási eljárást befejezettnek tekinti. A per rendezői
ügyeltek arra, hogy a tárgyaláson csak a terhelő vallomások hangozhassanak el,
a védelem tanúit nem hallgatták ki, szakértőinek véleményét pedig nem vették
figyelembe. A rendkívül súlyos ítéleteket a bíróság 1948. december 9.-én már ki
is hirdette. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűncselekményért a
demokratikus államrend és a köztársaság védelméről szóló 1946. évi VII.
törvénycikk és az 1947. évi XXXIV. törvénycikk alapján Dr. Papp Simont halálra,
Ábel Bódogot 15 évi fegyházra, Binder Bélát 4 évi börtönbüntetésre ítélték, míg
Barnabás Kálmánt fölmentették. Dr. Papp Simon följegyezte azt is, hogy „Ajtonyi
Károly doktort, amiért kifejezést adott elszörnyülködésének az én ítéletem
miatt, az ÁVO rögtön elfogta és 5 évig tartotta fogva Recsken. Valamennyi
ügyvéd semmisségi panasszal élt. Az ügyész az én ítéletemben megnyugodott, a
többiek esetében súlyosbítást kért. Dr. Barnabás ezért nem mehetett haza a
fogházból.” Az ügyet másodfokon a Népbíróságok Országos Tanácsa Jankó Péter
elnökletével tárgyalta 1949. január 20.-án. A másodfokú tárgyaláson a vádlottak
nem voltak jelen. Megismételték a politikával erősen átitatott vádakat, de
néhány enyhítő </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">körülményt
figyelembe véve módosították az ítéleteket. Dr. Papp Simon halálbüntetését
életfogytiglanra, Ábel Bódog 15 évi fegyház büntetését 10 évre változtatták,
Binder Béla esetében eltekintettek a vagyonelkobzásra és egyéb joghátrányokra
vonatkozó mellékbüntetésektől, Barnabás Kálmán felmentésével a bíróság
egyetértett. Az egész eljárásból kiviláglik, hogy valójában nem a vádlottak
megbüntetése volt az eljárás célja, hiszen a per kitervelői maguk is tudták,
hogy a vádlottak ártatlanok voltak és csak eszközül szolgáltak arra, hogy
jogalapot teremtsenek a MAORT állami kezelésbe vételére, és ország-világ előtt
elfogadhatóvá tegyék azt, hogy Magyarország a nemzetközi jóvátételi és
gazdasági szerződésekből fakadó exportkötelezettségeinek a szabotázs miatt nem
tud eleget tenni. A per mindezeken kívül politikai propaganda célokat is
szolgált. Rendezői demonstrálni kívánták az amerikai imperializmus bomlasztó
szándékát, a belső ellenség jelenlétét, és az éberség szükségességét. 1949.
május 27.-én értekezletet tartottak a MAORT-nál Nagykanizsán, amelyet a
Gazdasági </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Főtanács
titkára vezetett. Végre meghallgatták, elhitték és megfogadták a szakemberek
javaslatait: a kormány utasítást adott a termelés csökkentésére. Fél év múlva a
Nehézipari Minisztérium határozatban tiltotta be a rablógazdálkodást, és pénzt
adott a kutatófúrások végzésére, mert belátták, hogy új olajmezők feltárása
nélkül lehetetlen a termelést fokozni. Olajra pedig szüksége volt az országnak,
égető szüksége… A szakemberek viszont féltek. Féltek kutatófúrást végezni, mert
ha nem találnak olajat, szabotázzsal vádolják őket. Itt jön a Párt és a kormány
eddiginél is kétszínűbb szerepe: az eltelt hónapok és a zalaegerszegi
értekezlet napnál világosabban bizonyította, hogy az elítéltek ártatlanok.
Mégsem engedték ki őket, nem kértek bocsánatot, sőt az ügyvéd perújrafelvételi
kérelmét válaszra sem méltatták. Érthetővé válik a hatalom eltökéltsége és
hajthatatlansága, ha meggondoljuk, hogy ekkor már folytak a Rajk-per
előkészületei. Később fölvetődött olyan értelmezés, hogy a MAORT-per a Rajk-per
főpróbája volt, de ez tévedés. Egyszerűen arról volt szó, hogy azért nem
ismerhették el a MAORT-per elítéltjeinek ártatlanságát még bennfentes körökben
sem, mert az megdöntötte volna a Párt tévedhetetlenségének dogmáját, arra pedig
a Rajk-per küszöbén ismét szükség volt. A perben elítéltek sorsát ez ítélet
életük végéig meghatározta. A beavatottak szűk köre kezdettől fogva tudta, hogy
Papp Simon halálos ítéletét </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">nem
fogják végrehajtani, mert munkájára és szakértelmére szükség volt. Pedig fel is
akaszthatták volna, mint Dr. Szabó Kornélt, a Nitrokémia vezérigazgatóját. Papp
Simon azonnal elfogadta a felkínált alkut, nem gyávaságból, és nem csak azért,
mert szerette az életet és a feleségét, meg a munkáját, hanem mert szerette a
magyar népet is, és mély meggyőződése volt, hogy minden tudományos és műszaki eredmény
végső soron népe érdekét szolgálja. Huszonhét beismerő vallomást írattak vele,
abból állították össze a huszonnyolcadikat, amelyet már tökéletesnek találtak,
és abból lett a vádirat. Fogvatartásának hét éve alatt végigjárta rendszer
hírhedt börtöneit, de mindenütt dolgozott. Kőolaj, szén, érc, és hidrogeológiai
kutatási adatokat értékelt, munkálatokat véleményezett, javaslatokat adott. A
börtönben külön cellát kapott és íróasztalt, ahonnan hat éven át irányította a
további termelést, de főleg a kutatást. Egy ÁVH-s tiszt időről időre bevitte
cellájába a mérési eredményeket, amelyeket kint maradt kollégái készítettek,
Papp Simon áttanulmányozta, és megjelölte azokat a helyeket, ahol véleménye
szerint célszerű volt fúrást kezdeni. A börtönből lényegében ő fedezte fel a </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">nagylengyeli
olajmezőt 1951-ben, amely gazdagabb volt, mint a lispei, amit szintén Papp
Simon fedezett fel. 1955-ben elnöki kegyelemmel szabadult. Felesége haláláról
csak ekkor értesült, de mindezek tetejébe szembesülnie kellett azzal is, hogy
az ÁVH halott felesége nevében hamisított leveleket juttatott el hozzá továbbra
is, annak érdekében, hogy a munkát felesége halálhírére nehogy esetleg abbahagyja.
Hetven évesen újra munkát kellett vállalnia, hogy nyugdíjjogosultságot
szerezzen, 1962-ben történt nyugdíjazásáig az Országos Kőolaj és Gázipari
Tröszt geológusa volt. 1970-ben meghalt. A szakma soha nem ismerte el
bűnösségét, de emlékét még további húsz évig csak csendben őrizhette. Ábel
Bódog, a per másodrendű vádlottja már az eljárás alatt betegeskedett, és
1953-ban a fegyházban meghalt. A harmadrendű vádlott, Binder Béla 1951-ben
szabadult, és a Bányászati Kutatóintézet olajosztályán dolgozott. A MAORT
elleni szabotázs-per az egész hazai olajipar tisztviselőit és munkásait
megviselte. Az olajiparban dolgozók egész generációjára nyomasztólag és
megbélyegzőleg hatott, hogy egy olyan vállalatnál dolgoztak, amely „szabotálta”
a népi demokrácia építését. 1948 után a „maortos” szakemberek véleményét
negyven éven át gyanakodva fogadták, és a gyanú árnyéka vetődött minden
megnyilvánulásukra. Sokan továbbra is úgy gondolták, hogy ők az amerikai
imperializmus kiszolgálói és magyarországi ügynökei, és az alábbi, minden
szakmai alapot nélkülöző okoskodás alapján </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">ítélték
meg őket. Dr. Forgács László a Magyar Technika c. folyóirat 1949. áprilisi
számában ezt írta: „De van a MAORT-ügynek egy másik oldala is, és ez az, amivel
e sorokban foglalkozni akarunk. Az olajtermeléssel kapcsolatos amerikai
propaganda - a nemzetgazdaságnak okozott káron kívül - súlyos kárt okozott a magyar
szellemi életben is. Az olajtermeléssel kapcsolatos műszaki és elméleti
kérdések helytelen beállítása, amit a MAORT amerikai zsoldban álló szakemberei
előadásokban, cikkekben, beadványokban a legkülönbözőbb hivatalos és műszaki körök
felé éveken keresztül ismételtek, azonos a szellemi kútmérgezéssel…A MAORT
amerikai szabotőrjei által propagált elmélet - valljuk be - meglehetős hitelre
talált. Ennek a hitelnek az oka az, hogy az olajtermelés elméleti és gyakorlati
kérdéseivel közelebbről nem foglalkozó műszaki társadalom nem tudta ebben az
érvelésben szétválasztani a helyest a helytelentől, az igazságot a hazugságtól,
s azután nem fogadta el az amerikai tudományos elméletet azzal a kötelező
éberséggel, amivel még a tudományos dolgokat is fogadnunk kell, s a keserű
tapasztalat: olajtermelésünknek az állami </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">kezelésbe
vételig való rohamos csökkenése az, ami most megtanít bennünket arra, hogy
szellemiek terén is óvakodjunk az imperializmustól.”</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">Most akkor végül is
volt-e hát szabotázs a MAORT-nál? A szakemberek mindvégig vallották a MAORT
termelési elveinek helyességét, mindenki tudta, hogy nem történt szabotázs,
véleményükért azonban nyíltan nem állhattak ki. Az a folyamat, amely az
államosításig végbement, az akkori társadalmi körülmények között, a dolgok
akkori logikája szerint indokolt és szükségszerű volt. Annak a társadalmi
rendszernek a természetéből fakadt, amely Magyarországon akkor kialakulóban
volt, és kialakult. A per koncepciós jellegét bizonyító írott források és
dokumentumok az 1990-es évekig a kutatók elől elzárva maradtak. Dr. Papp Simon
történetének egy rövid szakaszáról Galgóczi Erzsébet Vidravas c. regényének
lapjain festett hiteles képet és korrajzot, hogy a türelmes papiros méltón
őrizze a tudós geológus emlékét.</span><br />
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px;">AZ ÁLLAMOSÍTÁSON ÁT A CSÚCS FELÉ</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A lezajlott
per és a súlyos ítéletek nem jelentették automatikusan a MAORT-ügy végét, a
magyarországi kőolaj-bányászat életében mélyreható átalakulások sorozata
kezdődött. A szabotázs bíróság által jogerősen kimondott „ténye” megteremtette
a jogalapot a MAORT és a MAORT Gázértékesítő kft. államosítására, de már a
vizsgálati szakaszban, 1948. szeptember 24.-én a két társaságot állami
kezelésbe vették. Az ezt elrendelő 9960/1948. Korm. sz. rendelet bevezetője így
indokolja: „Abból a célból, hogy a nyersolajtermelés szándékos szabotálása
megakadályoztassék, minthogy ennek nemzetgazdasági szempontból elsőrendű
fontossága van, továbbá, hogy a zavartalan termelés biztosíttassék, az állam
átveszi a Magyar-Amerikai Olajipari R.T. és a MAORT Gázértékesítő kft. (a
továbbiakban társaságok) vezetését.” Az állami ellenőrzés tartama alatt a két
társaságot a kormány által kinevezett vezérigazgató irányította. Az Egyesült
Államok Külügyminisztériuma budapesti nagykövetsége 1948. november 30.-án
diplomáciai jegyzékben fejezte ki tiltakozását a MAORT állami kezelésbe vétele
ellen. A jegyzék leszögezte, hogy azt teljesen önkényesnek tartja és az
Egyesült Államok „…határozottan visszautasítja a hazug és rosszindulatú vádakat,
amelyekkel a magyar hatóságok igyekeznek szabotázscselekményeket a MAORT
tulajdonosaira és tisztviselőire bizonyítani.” A jegyzék hangsúlyozta, hogy az
amerikai kormány a magyar kormány ez ügyben tanúsított magatartását az amerikai
jogok és érdekek súlyos megsértésének tekinti. A diplomáciai jegyzéket újabbak
követték, de hatástalanok maradtak. Nem hoztak változást a per kimenetelében és
az állami kezelésbe vétel tényén sem, ami jogilag nem jelentett ugyan
államosítást, mivel a tulajdonviszonyokat nem érintette, de alig különbözött
attól. (1978-ban a koronázási ékszerek visszaadásáról szóló magyar-amerikai
tárgyalásokon a MAORT ügye újra előkerült. Az amerikai kormány feltételül
szabta a MAORT ügyének rendezését, amit kárpótlás fizetésével Magyarország meg
is tett, erről azonban a sajtó mélyen
hallgatott). A vállalatvezetővé, majd vezérigazgatóvá kinevezett dr. Székely
Pál bemutatkozó beszédében kijelentette: „A Standard Oil nemcsak nemzetközi
olajvállalat, hanem az amerikai imperialisták nemzetközi kémszervezete is, s
nem azért küldte ide két exponensét, hogy több olajat adjanak Magyarországnak,
amely előretolt bástyája a béke legnagyobb védelmezőjének, a Szovjetúniónak,
hogy minél több üzemanyagjuk legyen a kommunistáknak, hanem hogy minél kevesebb.
Ezt meg kell, hogy értse mindenki. Szabotázs volt geológiai, termelési vonalon,
nem véletlen, hogy kútjaink 50%-a áll.” A termelés azonnali növelése
tekintetében igen optimistán nyilatkozott, az ezzel kapcsolatos teendők
megbeszélésére szeptember 30.-ára értekezletet hívott össze Nagykanizsán. A
három napig elhúzódó értekezleten minden szakember elmondta véleményét az
olajtermelés növelése érdekében, és rámutattak a Székely-féle elképzelések
megvalósíthatatlanságára és veszélyeire. Lehetőséget továbbra is új olajmezők
feltárásában láttak, ami nagyszabású kutatómunkát, a fúró és
termelőberendezések felújítását és pénzt igényelt. A beruházási tervet és a
költségvetést azonban a szakemberek javaslata ellenére csökkentették. A vállalatvezetés
a termelés növelését továbbra is a termelőfúvókák nagyobbra cserélésével és a
magas gáz/olaj viszony miatt lezárt kutak megnyitásával kívánta elérni. A
letartóztatások után kint maradt szakemberek tudták, hogy ez a kutak
túltermeltetését és idő előtti kimerülését jelenti. Név szerint, személyesen
nem mertek szembeszállni az új igazgatóval, úgy próbáltak segíteni a helyzeten,
hogy egészen más javaslatokat tettek. Ezeket Székely Pál úgy kommentálta
fölfelé, hogy „Az itteni mérnökök az amerikaiak ügynökei, és mindenben az
ellenkezőjét kell tenni annak, amit javasolnak.” Ennek megfelelően a Párt
jóváhagyásával az ellenkezőjét tette. A szabadlábon lévő és a börtönben ülő
szakemberek egyöntetűen ugyanarra a következtetésre jutottak: az alkalmazott
termelési módszerek annyira károsak, hogy ha azokat nem szüntetik meg, két év
múlva nem lesz olaj, miközben a készlet kétharmada benn marad a földben, ami
különben nyolc-tíz évre biztosítaná az ország ellátását. A vállalatnál
eluralkodott a pánik: fél év alatt öt mérnök disszidált, a hatodikat a határon
fogták el. Ez persze olaj volt a tűzre, megerősítette azt az előítéletet, hogy
a magyar olajszakemberek az imperialisták ügynökei. Dr. Gyulay Zoltán, a kiváló
szakember, aki a tárgyaláson nem volt hajlandó Dr. Papp Simon ellen tanúskodni,
azt írta egyik jelentésében: „Két év múlva lecsukják azt, aki így gazdálkodik.
Lehet, hogy közben minket is lecsuknak, mint Papp Simonékat, de újabb két év
múlva ki fognak engedni, hogy hozzuk helyre, amit még lehetséges…” A termelést
nagymérvű gázpazarlással sikerült némileg emelni, amit a Székely-féle vezetés
jelentős eredménynek tüntetet föl, hiszen a termelés megkétszerezését ígérték.
Voltak olyan kutak, amelyekből 1 m3 olaj mellett 1500-2000 m3 gáz jött a
felszínre. Erre vonatkozólag felelősségének áthárítása érdekében Székely Pál
kijelentette, hogy „A legutóbbi események gyakorlata szerint nem üzemi, nem
vállalatvezetői kérdés, még csak nem is az iparügyi tárca problémája, hanem e
felett a Párt legmagasabb fóruma intézkedik.” A MAORT újdonsült vezetése nehéz
helyzetbe került. A Damoklész kardjaként fejük fölött lebegő szabotázs-vád és
az ígéreteik nyomán megemelt termelési kvóták, valamint a levegőbe engedett gáz
csökkentésének igénye óriási nyomással nehezedett rájuk. A vállalat 1949.évi
terve már a három éves terv két és fél év alatti teljesítésének megfelelő
tervszámokat tartalmazta: kőolajból 94%-al, propán-bután gázból 25%-al,
gazolinból 29%-al, széndioxidból 33%-al többet kívántak termelni az eredetileg
előirányzottnál. A fúrási teljesítményt 108%-al akarták növelni. Legjelentősebb
növekedést az aktívkorom termelésben akarták elérni a betervezett 800%-os
keretszám emeléssel, amellyel az ország iparának teljes szükségletét kívánták
biztosítani. A tervszámokat kitaláló minisztériumi tisztviselők teljesen
figyelmen kívül hagyták, hogy az olajkutak elsősorban a természeti törvényeknek
engedelmeskednek, és csak másodsorban a Pártnak, és nem vették figyelembe az
ország gazdasági teherbíró képességét sem. Kiderült, hogy a szükséges felújításokhoz
pénzen kívül külföldi beszerzést igénylő anyagokra, alkatrészekre,
berendezésekre van szükség, amelyeket a magyar ipar vagy nem gyárt, vagy termelő
kapacitását a jóvátétel és az export köti le. Így aztán a terv csak terv
maradt, és a termelésre vonatkozó előírásoknak-még kevésbé a Székely és
Forgács-féle ígéreteknek-az állami kezelésbe vett MAORT sem tudott eleget
tenni. A párthatározatokat az olajkutak továbbra sem hajtották végre, és amikor
a túltermeltetett kutak egymás után kezdtek kimerülni, Székely rájött, hogy
kellő szakértelem nélkül ártotta magát ebbe az ügybe, és vállalta ezt a
becstelen szerepet, és a várható letartóztatás elől Svájcba disszidált. Még az
sem állítható, hogy különösebb haszna lett volna dicstelen szerepéből, nem
maradt ideje rá. A feljelentett, meghurcolt geológusok, olajmérnökök,
szakemberek pedig itt maradtak, és megteremtették a modern magyar olajipart. No
de ne vágjunk ennyire a dolgok elébe. 1949. május 24.-én műszaki
értekezletet tartottak, amelynek egyik napirendi pontja volt annak megvitatása,
hogy miként hasznosítsák a levegőbe engedett napi 400.000 m3 földgázt.
Akkoriban ez még kizárólag gazdasági probléma volt, senki sem foglalkozott
környezetvédelemmel, üvegház-hatással, sőt a környezetvédelem fogalma még nem is
létezett. A Gazdasági Főtanács 2525/1948.G.F. számú határozatával előírta annak megvizsgálását, hogy a
kitermelt nagy mennyiségű földgáz hasznosítása a megépítendő lispei Hungária
gázerőműben történjen, vagy Budapestre szállítsák. A gázerőmű építésének tervét
hamar elvetették. A Budapestre történő gázszállítás műszaki problémáit Gyulay
Zoltán és Czupor Andor újításával elvileg megoldották, és 1949 májusában
bejelentették, hogy a zalai gáz Budapestre érkezett, ennek ellenére továbbra is
probléma volt, hogy ez jelentős hozamcsökkenést okozott az olajtermelésben. A
gáz Budapestre szállítása a kompresszorok kapacitásának nagy részét lekötötte,
és ez által csökkent a rétegnyomás fenntartására visszasajtolt gáz mennyisége. Az
MDP Központi Vezetősége elrendelte a MAORT-nál kialakult helyzet vizsgálatát,
és 1949. május 27.-én ismét értekezletet tartottak Nagykanizsán, amit a
Gazdasági Főtanács főtitkára vezetett. Végre meghallgatták, elhitték és
megfogadták a szakemberek javaslatait, és a kormány utasítást adott a termelés
csökkentésére. Fél év múlva a Nehézipari Minisztérium leállíttatta a
rablógazdálkodást és pénzt adott a kutatófúrások végzésére. A szakemberek
azonban féltek. Féltek, hogy ha nem találnak olajat, szabotázzsal vádolják
őket. Elítélt kollégáikat pedig nyilvánvalóvá vált ártatlanságuk ellenére továbbra
sem engedték szabadon. Mivel a háború utáni években a MAORT jelentős kutatási
eredményeket nem tudott fölmutatni, és műszaki nehézségek miatt a gravitációs
méréseket is csak 1947 után folytatta, szeizmikus méréseket pedig egyáltalán
nem végzett, a kutató gárda a negyvenes évek végén előszedte a korábbi mérési
eredményeket, azokat újraértelmezte, és kialakította a követendő kutatási
metodikát. A budafapusztai graviméteres mérések eredményei felhívták a
figyelmet arra, hogy a dombos Salomvár-Nagylengyel területen a fúrás kitűzése
előtt pontosabb graviméterrel nem árt újramérni a területet. A mérések
elvégzését szakmai okok mellett az is motiválhatta, hogy időben közel volt még
a MAORT-per, és egy meddő fúrás esetén fölvetődhetett volna, hogy ott az új
graviméter, miért nem mértek vele? Salomváron a MAORT még az antiklinális elv
alapján kutatott, Nagylengyel esetében már az új szemléletet képviselő
szerkezeti elmélet alapján. A kutatás 1949-től a Dunántúl egyre nagyobb
területeire terjedt ki. A geológusok körében lassan elfogadottá vált egy
lényeges szemléletváltozás. Az antiklinális elmélet szerkezeti elméletté
fejlődött, amely szerint nem csak boltozatokban, hanem más földtani
alakulatokban is fölhalmozódhattak szénhidrogének. A paradigmaváltás gyakorlati
jelentősége abban áll, hogy az új szemlélet alapján korábban érdektelennek
tartott területek is esélyessé válhatnak a szénhidrogén kutatás szempontjából. Az
erőltetve iparosodó ország olajszükséglete egyre nőtt, gyorsabban, mint ahogy
azt a zalai olajmezők győzték volna. Dr. Papp Simon a börtönből 1951-ben fölfedezte
a nagylengyeli olajmezőt. A feszített tervek teljesítése azonban a bőséges hozamú
új kutakkal együtt is a kutak túltermeltetéséhez vezetett. Az 1949. május
27.-ei, majd a június 3.-ai értekezleten a Székely-Forgács-féle álláspontot
elvetették, és a termelés ésszerűsítése mellett javaslat született a vállalat
átszervezésére is. Az állami kezelésben lévő MAORT a budapesti központból, a
nagykanizsai kerületi felügyelőségből, és az üzemekből (Nagykanizsa,
Bázakerettye, Kerkaszentkirály, Keszthely, Lovászi, Mihályi, Obornak, Pusztaszentlászló,
Távvezeték üzem) állt. Teljes körű önállósága csak a budapesti központnak,
műszaki téren a nagykanizsai kerületi felügyelőségnek volt, az üzemek a kerületi
felügyelőségnek voltak alárendelve. Az Iparügyi Minisztériumhoz benyújtott
javaslat szerint az új szervezet az egyszemélyi felelős vezetés elve szerint
irányított önálló üzemekből (három nyersolaj és földgáz-termelő üzem, fúrási
üzem, távvezetéki üzem, nagykanizsai gépműhely, mihályi szénsav üzem) és az azokat
irányító központból áll majd. Az 1949. évi 20. törvényerejű rendelettel a MAORT
állami felügyeleti státuszát megszüntették, egyidejűleg 1949. december 31.-i
hatállyal állami tulajdonba vették. A vállalat 1948 előtti, jól működő
szervezetét a Népgazdasági Tanács 154/10/1950. számú határozatával
fölszámolták, helyette öt nemzeti vállalatot hoztak létre. A bázakerettyei,
lovászi, és a pusztaszentlászlói üzemből megalapították a Dunántúli Ásványolaj-termelő
Nemzeti Vállalatot, a fúrási üzemből az Ásványolaj-kutató és Mélyfúró Nemzeti
Vállalatot, a távvezetéki üzemből az Ásványolaj Távvezeték Nemzeti Vállalatot,
a nagykanizsai gépjavító műhelyből az Ásványolaj Gépjavító Nemzeti Vállalatot,
a mihályi szénsav üzemből a Szénsav-termelő Nemzeti Vállalatot. A központi
irányítási feladatokat a Nehézipari Minisztérium Ásványolaj-ipari Főosztálya alá
rendelt nagykanizsai székhelyű Dunántúli Ásványolaj-ipari Központ látta el.
1949-re a fényes szelek elültek, és december 31.-én a MAORT is megszűnt
létezni. A folyamat végbement, a dolgok akkori logikája szerint ehhez az
eredményhez el kellett jutni. A profit orientált idegen érdekű idegen test
feloldása és beépítése az épülő szocializmus szervezetébe elkerülhetetlen volt,
és ezt az eredményt az amerikai fél is előre látta. A Standard Oil Co.
lényegében már lemondott magyarországi leányvállalatáról, mindössze annyi volt
a célja, hogy kárpótlás ügyében minél előnyösebb pozícióból tárgyalhasson. Ehhez
igazította a maga lépéseit. A konfrontáció elkerülhetetlen volt, de az
államosítás egyáltalán nem egyedi folyamata ebben az esetben egy zavaró elemmel
bővült. A MAORT-ügy nem maradt meg a magyar állam és egy külföldi tőkés
monopólium közötti vita keretei között. Nem MAORT-ügyként, hanem
MAORT-szabotázs ügyként vonult be a XX. századi magyar történelembe, és ez itt
a zavaró elem. Az amerikai olajmonopólium általi pénzkiszivattyúzás elleni harc
helyett a magyar olajbányászati szakemberek elleni rágalomhadjárattá torzult az
államosítás folyamata. Itt kezd emberi sorsokat meghatározó politikai-erkölcsi
drámává fajulni a történet, s itt vár ránk e drámai mag fölfejtésének izgalmas
feladata. Az itt megfigyelhető társadalmi jelenség megérdemli, hogy egy kissé
bővebben foglalkozzunk vele. Tény, és történelmi tapasztalat, hogy minden új
társadalmi berendezkedés, átalakulás, a benne résztvevő tiszta szándékú lelkes
forradalmár vagy reformer erőkön kívül magához vonzza a lelkiismeretlen
kalandortípusokat, szerencselovagokat, politikai szélkakasokat. Ezek a
történelem fölhabzó hullámainak hátán, mint árvízkor a szemét, a felszínen
úszva igyekeznek az érvényesülés, a politikai karrier, az anyagi siker
magaslataira jutni. Így volt ez 1945-ben, 1956-ban, és 1989-ben is. Nagyon
nehéz ellenük védekezni, hiszen természetükből eredően a mimikri mesterei ők,
gyorsan eltanulják a konszolidáció éveinek, a forradalomnak, vagy a
parlamentáris demokráciának a szókincsét, és tüneményes leleményességgel lelik
meg az érvényesülés útját-módját. A lendület, amely magában a társadalomban
feszül, és a szükségszerűen megemelt hangfekvés olyan viszonyokat teremt,
amelyek közt nehéz megítélni, hogy vajon egy túlbuzgó neofita, vagy egy cinikus
szerencselovag ágál-e az új rend érveivel. Márpedig az efféle szerencselovagok
okozzák a legtöbb szerencsétlenséget, az eszmék, indulatok, érvek
túlhajtásával, túllicitálásával, akik a hűség megjátszott túlhabosításával hajtják
előre, vétetik észre magukat. A magyar olaj 1945 utáni történetén végighúzódik
egy komor, baljós politikai erkölcsdráma fonala, mert akik az amerikai olajcápa
elleni küzdelem leghangosabb és legodaadóbb bajnokainak szerepében
hangoskodtak, valójában maguk is szívesebben választották volna a cápa
szerepét. Szerepüket elég hangosan túljátszották. Ez az a szituáció,
amelyről-más vonatkozásban bár, de ide illik-Babits Mihály gondolata, aki úgy vélekedett,
hogy: „Elnémul a tücsök, amikor sakálok csaholása veri fel az éjszaka csendjét.
Amikor mindenki ordítva hallelújázik, a hívő hallgat, lelkében őrzi Krisztusát.
Amikor a hatalom és önérdek kényszeríti szólni, csak a bátor néma. …Aki üvölt,
megfizetik. Aki hódol: emelkedik. Aki tapsol: kitüntetik. Aki becsületes:
hallgat”. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A Svájcba disszidált Gombosi Zoltánnal, a dráma kulcsfigurájával már
találkoztunk, de vajon szükség volt-e ilyen szereplőkre a dráma eljátszásához? Alapszituáció:
fényes szelek kora és az újrakezdés olajszegény évei. Alapfigura: az egykori
petróleumkereskedő. Maszk: a szocializmust építő fiatal állam érdekeinek
rettenthetetlen és szilárd képviselője. A politikailag éber magyar közgazdasági
tényező, átfogó képességű szervező típus, aki hajthatatlan az olajtermelés
szorgalmazásában, amire az új társadalmi rendnek szüksége van, és
rendíthetetlen harcos az amerikai tőkésekkel szemben, ami abban az időben
szükséges és kívánatos erény volt. Ha az imperializmus elleni harc pillanatnyi
állása úgy kívánja, politikai éberségét harsány és nagy horderejű tettekkel
képes bizonyítani, följelenti a szabotálókat és magyar cinkosaikat. Ám a maszk
mögött ott az ember: számító haszonleső, panamázó olajkupec, aki gátlástalanul
alkudozik a nagy kínnal megtermelt kőolaj fölött, s alkudozásainak célja, hogy
minél vaskosabb bankbetétet gyűjtsön valamelyik svájci bankban. Tudja, hogy
ehhez szerepet kell játszania. „Ezeknek ez kell” jelszóval lép színre, és
játssza végig dicstelen szerepét, melyet megismertünk. Emberünk tudja, hogy ehhez
az „akcióprogramhoz” Magyarországon hozzá kell tennie valamit:
erkölcsi-politikai gátlástalanságot, amely abban nyilvánul meg, hogy a saját
maga politikai megbízhatóságának demonstrálására olykor-olykor írnia kell egy
feljelentést, amelybe bele kell foglalnia a magyar olajipari szakemberek
névsorát. Ha ezt megteszi, megbíznak benne, és sem intrika, sem koalíciós
torzsalkodás nem billentheti ki székéből. (Ez a ma is létező típus a szektás politikai
gyakorlat egyik bázisa.) A MAORT-ügy problémakörének ezért van ebben az
összefüggésben súlyosabb, erkölcsi szempontból drámaibb és tanulságosabb
oldala. Nem arról van most szó, hogy volt-e szabotázs, hanem arról, hogy egy
egész szakma került a hivatalosan megvádoltakon kívül jelképesen a vádlottak
padjára, mint az imperialisták hazai szekértolói. S épp a korrupt és
jellemtelen Gombosi ültette őket oda. De nem csak Gombosi. Ezt a történelmi
drámát az teszi megdöbbentően következetessé, hogy a megfelelő dramaturgiai
pillanatban mindig akadt valaki, aki egy-egy impulzussal mindíg továbblöki az
fejleményeket. Az impulzus mindig ugyanabból az irányból jön, és ugyanabba az
irányba lendíti az eseményeket, egyazon végkifejlet felé. Gombosi Zoltán után
egy bizonyos Györky József foglalta írásba másodikként, hogy a MAORT vezetői
imperialista kémek, bizonyos Királdi Pál jelezte a miniszternek, Bán Antalnak,
hogy a kiküldött ellenőr <i>sajnos </i>nem
tudott szabotázs nyomára lelni. Győrky is, Királdi is afféle éberkedő
feljelentők tehát, de kicsodák ezen kívül? Győrky 1945 előtt az almásfüzitői és
csepeli üzemekkel rendelkező Vacuum Oil
amerikai finomító vállalatnál dolgozott vezető beosztásban, ahonnan a munkások
egyszerűen elzavarták. Azután ő az, aki fölfedezi a kémeket a MAORT-nál éberen,
és szolgálatkészen. Királdi pedig Gombosinak állandó helyettese volt,
folyamatos bűntársa a panamákban. Nem egyszer rábizonyult ez a vád, de mindannyiszor kimászott belőle minisztere, Bán Antal segítségével, aki szintén
Svájcba disszidált. A következő feljelentő, aki most már nyíltan kimondja a
vádat: „A MAORT mérnökeinek nagyrészét Amerikában tanították, ezek teljesen az
amerikai imperialisták zsoldjában vannak.” Továbbá azt is, hogy „Szerencsétlen
helyzet, hogy egész Magyarországon nincs egy megbízható geológus…” Székely Pál
ébersége jutalmául az államosítás után az első szocialista vezérigazgató lett a
MAORT-nál, és rövid ténykedése alatt annyi bajt és technikai kártevést zúdított
a zalai olajmezőkre, hogy megannyi szabotőr sem tudott volna többet. A MAORT
1945-ben, fennállása óta először veszteséges volt. A mai közéleti-politikai
légkörben ki merne olyat mondani, hogy egy csőd felé haladó, gyenge termelési
mutatókkal dolgozó vállalat rossz eredményeinek oka az ellenség keze,
amelyet meg kell keresni? 1948-ban mertek. Más volt az akusztika, és más volt a
közönség is. A közönség azt akarta hallani, amit Székely Pál és társai a magyar
olajipari szakemberekről mondtak, Székelyék pedig azt mondták, amit a
közönségük hallani akart. Idézzünk fel néhány történelmi támpontot, amit
átgondolva megértjük, hogyan alakult ki ez a légkör. 1948 júliusában a
Tájékoztató Iroda nyilvánosságra hozta Jugoszláv Kommunista Párt helyzetével
kapcsolatos fejleményeket, amelynek belpolitikai következménye lett az éberség
túllihegett hajszolása. A Rajk-per ugyan csak később adott alkalmat az
önmagunkat fölemésztő, önfelszeletelő szalámi taktika tragikus alkalmazására, a
közhangulat azonban már elő volt készítve ennek befogadására. Rákosi Mátyás egy
későbbi beszédében nyíltan megmondta: „Nem véletlen, hogy a Tájékoztató
Iroda határozatának nyilvánosságra hozatala után öt héttel Rajkot leváltottuk a
belügyminisztériumból.” Ezek szerint tehát azokon a fórumokon, ahol a politikai
stratégiai lépések, közéleti törekvések, taktikai trükkök elhatározódtak és
útnak indultak, 1948 nyarán már készen volt a hangulat akár a legképtelenebb
összeesküvések - akár a kommunista belügyminiszter Rajk László
öszeesküvésének - kételkedés nélküli elfogadására. De készen volt ez a befogadó
közvélemény már korábban is. A közhangulatban nem okozott nagy feltűnést Rajk
leváltása a belügyminisztériumból. Nem csak azért, mert utána külügyminiszter
lett belőle, vagyis tagja maradt a kormánynak, hanem mert szinte semmiség volt
ez a leváltás izgalomkeltő hatását tekintve a megelőző időszak egymást követő
„lebukásai”-hoz képest, amikor egyik összeesküvés-leleplezés követte a másikat.
Évek alatt formálódott a magyarországi politikai légkör olyanná, hogy Székely
Pál nyugodtan, sőt érdemeket szerezve szórhatta alaptalan vádjait a magyar
olajipar szakembergárdájára. Ebben a politikai operában adta meg a kezdőhangot
a mester, Rákosi Mátyás, hogy ahol hiba van, amögött nem csak keresni kell,
hanem meg is kell találni az ellenség kezét. Íme itt a dalszínház, az
akusztika, a kezdőhang, és a befogadó közönség, ahol jól cseng a feljelentő
Székely Pál hangja, csak a megfelelő szöveget kell felénekelni, hogy a
visszhang megszülessék. Megintcsak igaza van Babits Mihálynak, amikor azt
mondja - persze más vonatkozásban - hogy: „Nem az énekes szüli a dalt: a dal szüli
énekesét.” A dalt el kellett énekelni, és voltak, akik egymást túlhasogva énekeltek. A MAORT már
nem létezik, de fogalommá merevedett neve, különösen Zalában, ahová ez a név a
vendégmarasztaló sár helyett új utakat, hidakat, munkahelyeket, gázfűtést
hozott a Trianon után perifériára került régióba - tovább él. Győrky, Királdi,
Székely, Bán Antal és Gombosi Zoltán már bizonyára meghaltak, de nem lehetünk
nyugodtak: reinkarnációik itt vannak - nem feltétlenül az olajiparban - és alig reménykedhetünk abban, hogy szűkebb a mozgásterük. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18.6667px;">A CSÚCSON</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A magyar és
a szovjet kormány megegyezése alapján a magyar kőolajipar összes szereplőjét a
Magyar-Szovjet Olaj Rt. hatáskörébe vonták, ennek megfelelően az újonnan
létrehozott öt nemzeti vállalatot 1952. október 1.-i hatállyal a MASZOLAJ-ba
olvasztották. 1954. október 1.-én a MASZOLAJ Rt. megszűnt, a potsdami egyezmény
értelmében jóvátételként szovjet tulajdonba került javakat a Szovjetunió
visszaadta a magyar államnak, és lemondott a MASZOLAJ Rt. tulajdonában lévő
részvényeiről. A MASZOLAJ részvényeiből, ill. vagyonából 24 kisebb-nagyobb
vállalat alakult, legnagyobb közülük a Magyar Kőolaj Rt. volt. A teljesen önálló, apró cégekből álló laza
együttműködés azonban nem volt eléggé hatékony, ezért 1957. január 1.-én a
Nehézipari Minisztérium nyugati mintára megalapította a Kőolajipari Trösztöt,
amely újra egybefogta a hazai kőolajipar egészét a gáz üzletág kivételével. 1960.
október 1.-én a gáz üzletág integrálásával létrejött az Országos Kőolaj-és
Gázipari Tröszt, amely újra felölelte a magyar olaj-és gázipar teljes
vertikumát, beleértve az egyidejűleg megalapított Dunai Kőolajipari Vállalatot
is. Az újonnan alapított tröszt vezérigazgatója Bese Vilmos volt, aki
megkülönböztetett figyelemmel és nem titkolt szimpátiával viseltetett az alföldi
olajipar iránt. Az OKGT főgeológusa Dr. Kertai György lett, közvetlen
munkatársai Tomor János, Körössy László, Csiky Gábor, majd 1959-től Dank Viktor
és Sheffer Viktor voltak, és itt dolgozott szabadulása után Dr. Papp Simon is. Magyarország
kőolajtermelése 1953-ban elérte 1,2 millió tonna csúcsot, ami majdnem kizárólag
a zalai olajmezőkről származott. Az erőltetett iparosítás során fölfuttatott
nagylengyeli olajkutak túltermeltetése azonban a kutak elvizesedését okozta,
ami ismét szabotázs gyanúját keltette. Az ország olajtermelése 1957-re 300
tonnára esett vissza, és az 1953-as szintet csak 1965-re sikerült újra elérni.
Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma 1956 őszére összegyűjtötte egy újabb
szabotázs-per „bizonyítékait”, a letartóztatásokat és a per lefolytatását csak
a forradalom kitörése (pontosabban puccs) hiúsította meg. (E tárgyban érdemes
elovasni: Dr. Szatmáti Jenő István: A magyar forradalom titkos története c.
könyvet). A forradalom ideje alatt a termelés csak néhány hétig szünetelt, de a
fúrási munkák menetében az Alföldön számottevő kiesés következett be. A megtorlásból
az olajszakma mindenesetre nem maradt ki. 1957-ben tizennégyen kerültek a
vádlottak padjára a „szocialista államrend megdöntésére tett kísérlet és
szabotázs” vádjával. Összesen közel száz év börtönbüntetést szabtak ki rájuk. Az
elkövetkező két év néhány kisebb jelentőségű föltárással szolgált: A
püspökladányi szeizmikus szerkezeten 1956-ban két fúrást mélyítettek, melyek
közül a 2. számú fúrással miocén homokkő rétegekben 95%-os széndioxid telepet
találtak. A törteli gravitációs maximumon lemélyített négy fúrás közül a 4.-es
számú kis kőolaj előfordulást tárt fel a felsőpannóniai emelet legalső
homokrétegeiből. A tatárülési szeizmikus szerkezeten lefúrt 2. számú kút
alsópannóniai homokkő rétegekből 96%-os éghetőanyag tartalmú földgázt tárt föl.
A 4.-es számú fúrás a számottevő előfordulás első gázkútja lett. 1957-ben a
kabai szeizmikus szerkezetben a 2.-es számú fúrás szintén új
földgázelőfordulást tárt föl alsópannóniai homokkő rétegekben, 92%-os éghető
anyag tartalommal. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A furta-zsákai szeizmikus szerkezeten
1957-58-ban lemélyített három fúrás közül az 1. számú kis földgázelőfordulást
talált miocén konglomerátumban. A jászkarajenői szeizmikus szerkezeten két
fúrást mélyítettek 1957-ben, melyek közül az 1.-es számú fúrással széndioxid
gáztelepet találtak az alsópannon réteg alapján lévő mészmárgában. A nagykőrösi
gravitációs maximum területén kimutatott szeizmikus szerkezeten 1957-ben
megkezdett kutatás tortonai homokkőkonglomerátumban olajelőfordulást tárt föl,
továbbá két széndioxid gáztelepet alsópannon, illetve tortonai rétegekben. A
tótkomlósi területen a 9.-es számú fúrással újra folytatták a kutatást
1956-ban. 1956-ban fölfedezték a demjén-keleti kőolajelőfordulást (a
demjén-nyugatit még 1954-ben). A demjéni előfordulás fölfedezése az 1946-1958
közötti időszak legnagyobb eseménye volt az ország Dunától keletre eső
részében. Kis mélységű telepeivel, szerény eszközökkel lefúrt és kiképzett
kútjaival mindennél olcsóbb volt, és némi kárpótlást jelentett a mezőkeresztesi
kudarc után. A növekvő igényeket persze Demjén sem tudta kielégíteni,
legfeljebb enyhítette valamelyest. Mégis meglepő eredmény volt Biharnagybajom,
Mezőkeresztes, Szolnok után, amelyektől sokkal többet vártak. Demjén becsült
földtani olajkészlete kb. nyolcvanszor volt nagyobb, mint a bükkszéki. 1957-ben
új geofizikai mérések és a korábbi adatok újraértékelésével, de az eredeti
munkahipotézis és kutatási koncepció alapján elkészítették a további kőolaj és
földgáz kutatás tervét. Az alföldi kutatások folytatása érdekében valóságos
offenzíva indult a geológusok és geofizikusok körében, mert közgazdász körökben
ismét teret nyert az Alföldről való lemondó felfogás. Az 1957-es év új
fejezetet nyitott a hazai olajipar történetében, mert a politikusok a
szénhidrogén ipar fejlesztésétől remélték a krónikus energia hiány megoldását.
A szakemberek új technológiák bevezetésével sikeresen növelték a zalai
olajmezők termelését, és nagy erőket fordítottak az alföldi kutatásokra. 1958
októberében fölfedezték Pusztaföldváron az Alföld első jelentős kőolaj és
földgáz előfordulását, 1959-ben pedig megtalálták a battonyai és a hajdúszoboszlói
gázmezőt. Ez a három fölfedezés már hatással volt az ország egész
energiagazdálkodására, és megindult az országos földgáz program. Ekkor 9 fúró
és 5 lyukbefejező berendezés működött az Alföldön, a következő területeken: Battonya,
Endrőd, Furta, Kaba, Karcag-Tatárülés, Nádudvar, Tótkomlós, Pusztaföldvár,
Nagykőrös, Törtel, Kisújszállás, Szolnok-Alcsi, Szandaszőlős, továbbá Cinkotán.
A további kutatófúrások megdöntötték azt az idejétmúlt föltételezést, hogy az
Alföld csaknem egységes üledékes medence. Kiderült, hogy a medence részekre
tagolódik, és a medencerészek nem egyenértékűek. A további kutatások számára
legértékesebb területnek az Alföld déli részét, Tótkomlós, Pusztaföldvár,
Nagyszénás, Kerekegyháza, Izsák környékét tartották. A kutatások súlypontja
ennek megfelelően fokozatosan áthelyeződött az említett területekre, de az
addig legtöbb eredményt adó Nagykőrös-Szolnok-Karcag által határolt középső medencerészben is
folytatták a kutatást. Az Alföld északi peremén folyó kutatások-Mátyásföld,
Gödöllő, Tura, Fedémes környékén-viszont csökkentették a kutatás intenzitását. Az
addigi munka eredményeként az Alföldön 6 kisebb-nagyobb olajmező vált ismertté:
Biharnagybajom, Demjén, Mezőkeresztes, Nagykőrös, Szolnok, Törtel. Ismertünk
továbbá 9 éghető, ill. kevert gázt adó mezőt: Biharnagybajom, Kaba,
Körösszegapáti, Furta, Tótkomlós, Pusztaföldvár, Nádudvar, Tatárülés, Zsáka.
Volt továbbá 5 olyan alföldi területünk is, ahol érdemleges mennyiségű
széndioxidot találtak: Biharnagybajom, Jászkarajenő, Nagykőrös, Püspökladány,
Rákóczifalva. Az 1959-ben befejezett 64 kútból 9 olajtermelő, 36 éghető
szénhidrogéngáz termelő volt, 2 pedig széndioxid gázt adott. Egy évvel korábban
az ismert alföldi gázkészlet növekedése 400 millió m3 volt, 1959-ben pedig
ugrásszerűen a háromszorosára, 1,2 milliárd m3-re emelkedett. Ez a mennyiség az
ország addigi teljes készletének háromszorosa volt, és az ismert olajkészlet is
500.000 tonnával nőtt. A magyar kőolajbányászat háború utáni történetében tehát
az 1959. esztendő tekinthető a fordulat évének, ekkor vált ugyanis vitathatatlan
ténnyé, hogy az Alföldön igenis van perspektívája az olajbányászatnak. Oly sok
kudarc és félsiker után most már a népgazdaság egésze számára is számottevő
készleteket fedeztek föl. 1959 ugyanakkor a további munka kezdete is volt
egyúttal, hiszen a fölfedezett készleteket ki kellett termelni, és a kezdeti
eredmények nyomán folytatni kellett a kutatást még jelentősebb kőolaj és
földgáz készletek után. 1960-ban föllendült a kutatómunka. Míg 1959-ben 9
berendezéssel 99.436 métert mélyítettek le, 1960-ban a fúrási teljesítmény
elérte 121.457 métert. A munkaverseny, a termelési mutatók fölsrófolása, a
rekordok hajszolása a korszak egyik sajátossága volt. A kutatók ellenezték a
„méterhajszát”, de munkájuknak feletteseik általi megítéléséhez ez társadalompolitikai igény volt, a felsőbb
szervek a naturális mutatók növelését tekintették csak értékelhető eredménynek.
Az Alföldön megindult előkutatások nyomán előtérbe került a terület fúrásos
kutatása, amelyre a területen korábban végzett komplex szeizmikus mérések és
azok korszerű értékelése és értelmezése adott alapot. Ebben az időszakban két
nagy gázkitörés borzolta föl a kedélyeket. A Battonya-37 fúrásnál bekövetkezett
kitörést még viszonylag szerencsésen sikerült fölszámolni, de a
Hajdúszoboszló-36 kút esetében ez nem mondható el. A feltehetően az elégtelen
hosszban elhelyezett béléscső rakat következtében az országban mindaddig
legnagyobb gázkitörés következett be. A gáz begyulladt, és a berendezés néhány
óra alatt a tűz martaléka lett. A hajdúszoboszlói földgázmező kiemelt
fontossága a mentési munkálatoknak is nagy jelentőséget adott. Az elfojtási
kísérletek irányítását Dr. Alliqander Ödön vezette. Először szovjet szakemberek
segítségével ferde fúrással próbálták elzárni a feltörő gáz útját, de a kitörés
végül a kút beomlásával önmagát elfojtotta. A kút helyén krátertó keletkezett,
amely ökológiai lábnyomát évszázadokra a tájon hagyta. A pusztaföldvári,
battonyai és hajdúszoboszlói első eredményeket továbbiak követték, amelyeket a magyarországi olajkutatás csúcsaként könyvelhetünk el az 1960-as években: Kaba-Észak
/1960/, Endrőd-II. /1962/, Zagyvarékas-Észak /1962/, Üllés /1962/,
Demjén-Pünkösdhegy /1962/, Túrkeve /1962/, Farmos /1963/, Nagykörű-Surján
/1964/, Martfű /1964/, Soltvadkert /1964/, Tiszapüspöki /1964/, Szank /1964/,
Karcag-Bucsa /1964/, Turgony /1964/, Szécsény /1964/, Algyő /1965/, Cegléd
/1965/. </span><span style="font-size: 14pt;">Az OKGT szervezetében működő Alföldi
Kőolajfúrási Üzem-amelynek kezében a teljes alföldi fúrási tevékenység
összpontosult - 1962-ben 124 befejezett kutat mélyített, ebből 45 olajtermelő, 31
gáztermelő, 48 meddő volt. 1963-ban 184.752 métert fúrtak és négy gázkitörés is
történt abban az évben, egy pedig Szankon 1964-ben. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az algyői kőolaj-és földgáz-mező
fölfedezése az 1965. év szenzációja volt. A fölfedezést a Vízgazdálkodási
Tudományos Kutató Intézet munkatársai tették, akik Tápé határában termálvizet
kerestek. 1965. július 7.-én az intézet által lemélyített kút azonban kitört,
és az olajsugár 30 méter magasba szökött. Mit nem adott volna ezért a percért a
MANÁT 1942-ben? Pedig nagyon közel járt hozzá. A kút húsz óra alatt kb. 1000 m3
olajat lövellt ki, amit egy közeli halastóba vezettek, végül sikerült
elfolytani. A tápéi kút sikerét a közvélemény sokáig a „vizesek” javára írta,
azt csak az olajkutatással közvetlenül foglalkozó szakemberek tudták, hogy a
terület fúrásos kutatása napirenden volt. A kút eredetileg 1517 m mély volt, de
később 2262 m-ig mélyítették. A részletes vizsgálatok kimutatták, hogy ez a
fúrás 24 jelentős földgáz tartalmú réteget harántolt. A nagy földgáztároló
rétegcsoportot egy keskeny olajtároló réteg veszi körül, amelybe a fúrás
„véletlenül” beletalált. Magyarország legnagyobb szénhidrogén készlete vált
ismertté, a mely néhány év múlva kiegészült a Szeged városa alá elhúzódó
szénhidrogén telepekkel. A feltárások nyomán az ország kőolajtermelése
föllendült, és a szeged-algyői térségben jelentős fejlesztések kezdődtek.
1970-ben Magyarországon 1,78 millió tonna kőolajat és 2,67 milliárd m3 földgázt
termeltek, és ennek az olajnak 68%-a, a földgáznak 96%-a az alföldi
területekről származott. 1966-ban az algyői területről áttértek a Tisza-Maros
szöglet, valamint Deszk környékének részletesebb megkutatására. A hazai
kőolaj-és földgáztermelés csúcspontját a dél-alföldi régió teljesítményének
húsz éven át tartó fölívelése jelenti. Az 1965-1975. éveket felölelő harmadik-negyedik
ötéves terv időszakában a nagy jelentőségű algyői feltárással párhuzamosan tovább
folyó kutatások újabb eredményeket hoztak a szegedi, a kiskunsági, a
nagykunsági, és a békési medencében. Ezeket az eredményeket az alábbiakban
foglaljuk össze:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1966 Szank-Nyugat: földgáz, kőolaj. Tázlár:
földgáz, kőolaj.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1967 Kiskunhalas: földgáz. Csanádapáca: földgáz,
kőolaj. Ásotthalom: földgáz, kőolaj.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1968 Kelebia-ÉK: kőolaj.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1969 Ferencszállás: földgáz, kőolaj.
Nagykörű-Surján-Tiszapüspöki: földgáz, inert gáz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1970 Bugac: kőolaj. Kelebia-D: kőolaj.
Battonya-K: kőolaj, földgáz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1971 Szeged: földgáz, kőolaj. Endrőd-I: földgáz. Kaszaper-D:
földgáz, kőolaj. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1972 Tótkomlós-K: földgáz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1973 Ferencszállás-Kiszombor: földgáz, kőolaj.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1974 Kiskunhalas-ÉK: földgáz, kőolaj. Mórahalom:
földgáz. Sándorfalva: földgáz. Füzesgyarmat: földgáz, kőolaj. Komádi: földgáz,
kőolaj.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1975: Harka: földgáz. Magyardombegyháza: földgáz.
Kevermes: földgáz. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A korabeli
tájékoztatás szűkszavúsága miatt mindezekről viszonylag keveset tudott az
ország, az iparág jelenlétére egy-egy olaj vagy gázkitörés hívta fel a
figyelmet. 1968 karácsonyának és szilveszterének ünnepét beárnyékolta az ország
addigi legnagyobb gázkitörésének elfojtásáért majd egy hónapon át folytatott
megfeszített közdelem. A kitörés előzménye volt, hogy az Algyő 168. fúrás az
1967. augusztus 31.-én befejezett rétegvizsgálatok eredménye alapján
olajtermelőnek minősült, de a kút termelésbe állítása nem történt meg. A
leművelési tervnek megfelelően a Nagyalföldi Kőolajkutató és Fúró Vállalat 1968.
december 2.-ától egy P-50 típusú fúróberendezéssel a kút kettős kiképzésén
dolgozott. A munkálat célja az Algyő 2. szintbe folytatott vízbesajtolás
mellett a Szeged 1. szintből történő egyidejű olajtermelés lehetővé tétele
volt. 1968. december 19.-én reggel a Szeged 1. szint ismételt rétegvizsgálata
után a kutat el akarták fojtani. Az elfojtás során 8 óra 20 perckor a termelőcsőfej
csőköztolózárja tisztázatlan körülmények között leszakadt, más forrás szerint a
téli hidegben elfagyott csőköztolót melegvízzel próbálták kiolvasztani és ezért
szakadt le. Annak 2”-os közdarabján keresztül olaj-és gázkitörés indult meg. A
kitörés előtt a termelőcsövön 140 bar, a csőközön 170 bar nyomást mértek. Az
akna betonfalának ütköző olajos gázsugár rövid időn belül meggyulladt. A hő
hatására felizzott árbóc és annak alépítménye összeroskadt. Az alépítmény lehúzatásakor
a karácsonyfa alsó közdarabja is kiszakadt a termelőcsőfej szögpereméből,
ezáltal szabadabbá vált az út egy második gázsugár részére. A két égő sugár
spirálisan kavargó lángoszlopot alkotott, amelynek átmérője 10-15 m volt,
magassága pedig elérte az 50 métert. A kút napi olajtermelése kb 1000 m3 olaj
és mintegy 0,5-1 millió m3 gáz volt. Geológusaink, fúrómestereink kitűnő
munkáját dicsérte, a pokolbéli erővel tomboló, harsogva lángoló kút. A
gondosság, a precizitás most visszájára fordult, azokat sulytotta, akik
megteremtették. Pontosan eltalálták, hova kell lefúrni, hogy bőséges réteget
nyissanak meg. A lángtól 60 m-re elhelyezkedő barakk épület falán mért
hőmérséklet 95 C, 80 m-re pedig 75 C fok volt. A hősugárzás olyan erős volt,
hogy szélcsendes időben 50 m-en belül csak vízfüggöny védelme alatt lehetett a
tüzet megközelíteni. A berendezés és tartozékainak kimentése, a terep megfelelő
előkészítése december 26.-ára fejeződött be, és időközben megérkezett a szovjet
turbóreaktív tűzoltó berendezés, ezzel befejeződtek az előkészületek a tűz
eloltásához. December 26.-án délelőtt a terület és a láng lehűtésében már
kellőképpen gyakorlatot szerzett 160 tűzoltó és 150 honvéd 42 darab, egyenként
500 l/perc teljesítményű kézi sugárral, két 4000 l/perc teljesítményű
vízágyúval, és hét 1500 l/prc teljesítményű vízágyúval előkészítette és
biztosította a turbóreaktív oltóberendezés beállítását, amelyet maguk a
szovjetek is csak egyszer próbáltak ki, Lvov környékén. A berendezés a második oltási
kísérletnél 14 óra 20 perckor egy-másfél perc alatt eloltotta először a
termelőcső függőleges, majd a csőhöz viszonyított függőleges sugarát. Ezután az
olaj-rettenetesen nehéz körülmények közötti-elszállítását követően december
31.-én a mentőcsapat állt munkába, és derékig olajban vízfüggöny alatt elkezdte
a szögperemcsavarok kiszerelését. A kísérőgázzal, vízgőzzel és olajgőzzel
telített levegő légzési nehézséget és fáradtságot okozott, ezért a
mentőcsapatokat 20 percenként váltani kellett. Január 8.-án a -18 C fokos fagy
megakadályozta az olaj visszacsorgását, és este lezárták a függőleges sugarat,
ezzel meggátolták az olaj nagymértékű szétszóródását. Ezután több sikertelen
elfojtási kísérlet következett, majd 1969. január 16.-án 17 óra 15 perckor a
gázmentes iszap felszínre jutásával a kitörés a kút 29 napig tartó dühöngése
után megszűnt. A kút oltásánál mintegy 300 ember, valamint 50 nagyteljesítményű
munkagép és gépjármű dolgozott. Az eredményes biztonsági intézkedéseknek
köszönhetően személyi sérülés nem történt. Ez a kút lett volna az első az
algyői mezőben, amelyikbe két termelőcsövet építenek be. Az egyiken olajat
termeltek volna az egyik rétegből, a másikon földgázt a másik rétegből, vagy
pedig vizet sajtoltak volna vissza valamelyik rétegbe, hogy az olaj
kiszorításához szükséges rétegnyomást, és az olaj felszínre emelését biztosító
rétegenergiát fenntartsák. Az év elején, február 4.-én Algyőn, a 83-as kútnál
újabb kitörés történt, amelyet a szegedi olajbányász mentőbrigád 12 óra alatt
elfojtott. A Szeged-Hódmezővásárhely közötti utat lezárták, hogy az arra haladó
járművek nehogy robbanást okozzanak. Volt már korábban nagyobb tűz is az
Alföldön, mint az algyői 168-as égése. 1961-ben a nagyhegyesi gázkitörés
lángoszlopa méreteiben nagyobb volt, mint ez. Az üvöltve gomolygó lángok
két-háromszáz méterre is föcsaptak. Debrecenben az emberek esténként kiálltak
az erkélyre, kiültek a háztetőre, onnan bámulták a tüzet, ami húsz kilóméterre
lobogott a tanyák közt, bevilágítva a fél Tiszántúlt. Az emberek szerették
bámulni a tüzet, talán ráéreztek arra, amit a párszik tudtak: a Föld mélye az
úr! Háromnapi tombolás után a tűz önmagát elemésztette. A lyuk eldugult, a tűz
kialudt. Ma aranyos kis krátertó csillog a pokol kapujának helyén.</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A FEJLETT SZOCIALIZMUS ÉVEI</span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A hatvanas
évek végén az Alföldön több irányított ferdefúrást végeztek. Mivel az algyői
mező telepei jelentős részben a Tisza és a Maros medre, illetve ártere alatt
helyezkednek el, 1969 tavaszán szükségessé vált 70 irányított ferde fúrás
mélyítése, amely igen nehéz feladatot jelentett a szakemberek számára. Az év
közepére szükségessé vált az is, hogy a szakma felkészüljön nagyszámú kettős
kútkiképzés elvégzésére, az algyői mező generál művelési tervében szereplő
250-280 kettős kútkiképzés megvalósításához. Ez a technológia azokban az
években terjedt el a világ olajiparában. Lényege, hogy egy kútban két termelési
feladatot lehet megvalósítani, miközben csak egy lyukat kell fúrni, de
külföldön hármas, sőt négyes kútkiképzést is megvalósítottak már. Az algyői
mezőben több telep helyezkedik el egymás alatt, több telep együttes művelése
pedig nem előnyös, és mindegyiknél eltérő termelési módot kell alkalmazni.
Ilyen bonyolult esetben a többes kútkiképzés alkalmazásával jelentősen lehet
csökkenteni a termelési költségeket azáltal, hogy nem kell újabb lyukakat
fúrni. Magyarországon akkoriban Budafapusztán, Lovásziban, és Hajdúszoboszlón
alkalmaztak néhány esetben kettős kútkiképzést. Az algyői geológiai
rétegazonosítási munkák során 1969-ig 19 olyan szintet ismertek, amely
kisebb-nagyobb gáz-vagy olajtelepet zár magába. Algyő környékén a földtani
viszonyok a már jól ismert felsőpannon telepeknél sokkal bonyolultabbak, a
teleptani érdekességek egész sorozata jelentkezett a feldolgozó-értelmező
munkában. 1971-ben folytatódott a Hódmezővásárhely-I. mélyfúrás mélyítése 5418
méterig. A gondos geofizikai előkészítő munka nyomán 4611 méteren, majd 5100
méteren sikeres szelvényezést végeztek, invert emulziós öblítőfolyadékban. 5100
m mélységben 810 bar nyomást és 191 C fok hőmérsékletet, 5418 méteren 850 bar
nyomást és 210-213 C fokot mértek. Az ország addigi legmélyebb mélyfúrását 6000
m mélységűre tervezték, de 5842,5 m mélységnél fúrószár törés miatt be kellett
fejezni. A lyukbefejezési tevékenység gyorsítására új módszerekkel
kísérleteztek, és segédgázszelepeket alkalmaztak a kútleürítési munkálatokra.
1973. szeptember 13.-án az alföldi mélyfúrás történetében először került sor
725 bar nyomás és 175 C fok körüli hőmérséklet mellett a Hódmezővásárhely-I.
jelű fúrásnál 4986-4994 méteres intervallumban perforálásra. Az 1976-1980-as
éveket átfogó ötödik ötéves terv időszakában további jelentős fölfedezésekre
került sor. Ilyen előfordulások voltak a sarkadkeresztúri földgáz-csapadék és
olaj telepek, újra folytatott kutatás során az üllési gáztelepek, az endrődi,
nagykörűi, kisújszállási, tiszapüspöki földgáztelepek, amelyek termékei újonnan
kerülhettek be az ország energia mérlegébe. A magyar olajipar számos olaj és
gázkitörése közül ismét gázkitörés tette emlékezetessé egy dél-alföldi kis település
nevét. 1979. január 24.-én hajnali három órakor kitört a zsanai gázmező E-2-es jelű
kútja. A kiszabaduló földgáz kigyulladt, és a hatalmas gázfákja huszonhárom
napig tombolt. A bömbölő kutat tankkal is lőtték, mire szovjet segítséggel turbóreaktív
oltóberendezés bevetésével-ami egy T-34-es harckocsita szerelt MIG-21-es
repülőgép sugárhajtóműve volt-sikerült a tüzet eloltani. A Szevasztopolból
érkezett szovjet szakértő-Alexej Kutyepov-úgy nyilatkozott, hogy az általa
eloltott húsz kitörés közül addig ez volt a legmakacsabb. A jelentős költségek
keletkezése mellett személyi sérülés nem történt. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1973-ban a kapitalista világot megrengette
az első olajválság, amelyre az Egyesült Államok és Nyugat-Európa azonnali
energiakorlátozásokkal reagált, a szocialista országokban a válság
„begyűrűzésének” feltartóztatásával próbálkoztak, több-kevesebb sikerrel. Az
országban folytatódtak az energiaszerkezet korszerűsítése érdekében elindított
energetikai és vegyipari beruházások. Nagy lendülettel folyt a földgázprogram
megvalósítása, a KGST tagországok (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) megépítették az első földgáz-távvezetéket. Az Alföldön elért sikerek, és a
Dunántúlon végzett mélységi kitermelés eredményeként az 1970-es évek
közepére nyersolajtermelésünk elérte az évi 2 millió tonnát, földgázból pedig a
6 milliárd m3-t. Az akkori szóhasználattal élve „dinamikusan fejlődő
ipari-agrár országban” ez sem volt elég a gazdaság számára. Az ésszerű
energiagazdálkodásra, ill. energiatakarékosságra való igény már fölmerült,
és szó is esett róla, de a mai értelembe
vett hatékony energiafelhasználásnak még sokkal kevesebb eszköze állt
rendelkezésre. Hiányoztak pl. a mai korszerűen megtervezett, lambdaszondával,
fedélzeti számítógéppel vezérelt motorok, és nem voltak LED lámpák sem. Egy ma
újonnan forgalomba helyezett gépjármű 1% annyi káros anyagot bocsát a levegőbe,
mint egy azonos funkciójú gépjármű 1970-ben. A Kádár-korszakot végig kísérte az
energiahiány fenyegető réme, amelyen a hazai szénhidrogén-ipar fejlesztésével,
a Barátság I. és II., valamint az Adria olajvezeték megépítésével, a szovjet és
közel-keleti kőolaj-és földgáz-import fokozásával, és a paksi atomerőmű
megépítésével sikerült csak úrrá lenni. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az Adria kőolajvezeték építéséről 1974-ben állapodott meg Magyarország, Csehszlovákia, és Jugoszlávia kormánya. 1977. augusztus 4.-én a Somogy megyei Berzence község határában megkezdték a csővezeték magyarországi szakaszának építését. A beruházás aláírói kimondva vagy kimondatlanul - de azért inkább kimondatlanul - a szovjet olajfüggőséget akarták kiegyensúlyozni a közel-keleti beszerzésekkel. Ezt persze nyilvánvalóan nem lehetett volna elérni Moszkva jóváhagyása nélkül, amit a Szovjetunió azért adott meg, mert a kétirányú szállításra tervezett vezeték új piacokat nyithat meg a szovjet olaj számára azáltal, hogy lehetővé teszi eljutását a Földközi-tengeren hajózó tankerekhez. A vezeték az egykori Jugoszláviához tartozó Krk szigetén lévő Omisalj városka kikötőjének termináljától indul, ide futnak be az arab olajat szállító tankhajók. Végpontja pedig az ÁFOR (Ásványolaj Forgalmi Vállalat - a MOL jogelődjének) százhalombattai finomítója volt. Noha 1980-tól a délszláv háború kirobbanásáig folyamatosan érkezett a közel-keleti olaj, ez sohasem tudta kiváltani a hatalmas szovjet importot, de még csak a függőség érdemleges mérséklésére sem volt képes. Bár ebben része volt annak, hogy az Adria kőolajvezeték gyér kihasználásában kezdettől fogva jelen volt és van egy jelentős tényező: a Szovjetunió, majd jogutódja, Oroszország, mindig úgy kalkulálta az árakat, hogy Magyarországnak ne nagyon érje meg közel-keleti olajat importálni. Gazdaságosságát alaposan megtépázták a Barátság I. és II. vezetéken importált szovjet olajnál jóval magasabb tranzitdíjak, amelyek megnövelték a szállítás költségeit. A délszláv háborúk idején leálltak az olajszállítások az Adrián, majd Jugoszlávia felbomlása után rendszertelenül folytatódtak. Az Adria kőolajvezeték önmagában is képes lenne Magyarország kőolajszükségletét kielégíteni - az adriai kikötőkbe évi 40 millió tonna kőolaj érkezik -, ám erre az évi 12 millió tonna kapacitású Barátság I. és II. is bőven megfelel.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Magyarország
az iparszerű kőolajbányászat kezdete óta háromnegyed évszázad elteltével a
szénhidrogén kutatás szempontjából nagymértékben megkutatott területnek számít. A
termelésbe állított kutak 2013-ig mintegy 95 millió tonna nyersolajat, és 210
milliárd m3 földgázt adtak az országnak. Szakértők már a nyolcvanas években
fölhívták a figyelmet arra, hogy az ezredforduló felé közeledve a kimerülőben
lévő hazai szénhidrogén készletek a szükségleteknek csupán 10-15%-át lesznek
képesek fedezni. A prognózis nagyjából be is jött. Éves kőolajtermelésünk
2010-ben 800.000 tonna volt, ami megfelel az 1944-es évnek, amikor Budafapuszta
már leszálló ágba került. Az ország felhasználása ugyanakkor 5,8-6 millió
tonna, de fölgázból sem állunk jobban. Magyarország éves földgáz fogyasztása
13-14 milliárd m3 (napi 38-40 millió m3), ebből azonban 3 milliárd m3-t sem
tudunk megtermelni. A különbséget importból kell fedeznünk. Szénhidrogén
készleteink nagyrésze érett fázisban van, a leműveltség mutatója kőolajra 0,8,
földgázra 0,6. Kimerülő készleteink pótlására jelenleg is folynak kutatások. A
kutatófúrások találati aránya eléri a 70%-ot, ami kimagaslóan jó arány,
ugyanakkor az újonnan föltárt szénhidrogén készletek száma és mérettartománya
egyre szűkül. Ez a tendencia idő-és térbeli szórással bár, lényegében az egész
világ olajiparát is jellemzi. A megtalált olajat egyre nagyobb mélységből kell
felhozni, és egyre nagyobb távolságra kell szállítani, hogy a finomítókhoz és a
fogyasztókhoz eljusson. Mindezek igen jelentős költségnövelő tényezők, bár
Magyarországon a távolság, mivel kis ország vagyunk, kisebb súllyal jön
számításba. Nagyobb probléma az újonnan föltárt lelőhelyek méretének
csökkenése. Kevésbé valószínűsíthető egy olyan nagy készlettel rendelkező
olajmező megtalálása, mint amilyen Budafapuszta, Lovászi, Nagylengyel, és nincs
az országban még egy Demjén, Pusztaföldvár, és Algyő sem. A hazai szénhidrogén
termelés döntő részét jelenleg három terület alatt fekvő olaj-és földgáz mező
adja: a Dél-Alföldön Algyő és Kiskunhalas, a Nyugat-Dunántúlon Sávoly és
Nagylengyel, Közép-Magyarországon pedig Tóalmás és Gomba. Sohasem voltunk az
olajnak bővében, mindig az olajhiány terheit cipeltük, amelyen 1945 után az
olcsó szovjet olaj segített, ezzel tartotta fönn a Szovjetunió a csatlós államok
lojalitását, de nyomatékot adott ennek a lojalitásnak a szovjet Déli-Hadseregcsoport
jelenléte is. 1940-1945-ig a MAORT megtermelte az ország olaját, sőt exportra
is jutott, de ettől a néhány évtől eltekintve Magyarország mindig olajimportra
szorult. (Akkor is, amikor Gombosi Zoltán 1947-ben 25.000 tonna olajterméket
adott el Svájcba.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az
Országgyűlés határozatára a 3149/1991. (IV. 11.) sz. kormányrendelettel az Állami
Vagyon Ügynökség (ÁVÜ) megszüntette az Országos Kőolaj-és Gázipari Trösztöt
1991. október 1.-i hatállyal. Egyidejűleg az OKGT jogutódjaként megalapította a
Magyar Olaj-és Gázipari Nyilvánosan működő Részvénytársaságot, a MOL Nyrt.-t. Az
OKGT termelési és belkereskedelmi, valamint a MINERALIMPEX (a
MOLTRADE-Mineralimpex jogelődje) külkereskedelmi monopóliumát úgy szüntette meg
a parlament (beleértve az ellenőrzést is), hogy nem biztosította a későbbi
normális és tisztességes működés jogszabályi hátterét az olajtermelés-és
kereskedelem üzletágban. Ehelyett biztosította a rendszerváltás első éveiben
a zűrzavar fenntartását az olajkereskedelem területén a szervezett és kevésbé
szervezett bűnözés számára. Az Oroszországból szlovák finomítókon keresztül Magyarországra érkező olajbizniszben a halasztott vámfizetéssel és adóelkerüléssel, valamint az ezekhez kötődő harmadik titkos "üzletággal", az olajszőkítéssel a rendszerváűltás első éveiben hatalmas vagyonokat lehetett keresni. 1994-ben a Vám és Pénzügyőrség tiltakozása ellenére az országgyűlés elfogadta a halasztott vámfizetésről szóló törvényt, amely egy többezer milliárdos visszaéléssorozat, illetve politikusok, állami tisztviselék és civil bűnözök minden képzeletet felülmúló gazdagodásának alapját képezte. A magyar parlament összetétele ekkor a következő volt: MSzP 209 képviselő (54,14%), SzDSz 69 képviselő (19,88%), </span><span style="font-size: 18.6667px;">MDF 38 képviselő (9,84%),</span><span style="font-size: 14pt;"> FKgP 26 képviselő (6,74%), KDNP 22 képviselő (5,70%), FIDESz 20 képviselő (5,18), valamint 2 fő egyéb, együtt 0,52%. A halasztott vámfizetés kedvezményével - amit csak a kiválasztottak kaphattak - rendelkező személyek sokszor fiktív cégeken keresztül elkezdtek olajat importálni úgy, hogy a törvényben biztosított kiskapu alapján megengedett volt 30 napon belül utólag befizetni a vámot és az adókat. Ez voltaképpen felhívás volt a keringőre: az olaj behozatala után, a 30 napos határidő lejárta előtt ezek a fantomcégek nyomnélkül felszívódtak, hiszen kifejezetten ezért jöttek létre. Megtörtént, hogy egy „vállalkozás”
székhelyeként elfogadták a köztársasági elnök irodáját vagy, hogy importot
engedélyeztek Cabo Verdéből, amely a Zöldfoki-szigeteken van, ahol
nincs olajfinomító, így kaptak engedélyt egy tartályvonatnyi üzemanyag
importjára, ami persze eltűnt. Ha valakit mégis tetten értek, az közölte, hogy sem jövedelme, sem vagyona, így nem tud fizetni. 1991 után nem csak a multik jelentek meg, és hozták (az első
években 2 milliárd dollár) tőkéjüket Magyarországra, hanem a gazdasági óriások
mellett megpróbáltak maguknak helyet találni az 1 millió Ft. törzstőkéjű
Kft.-k, vagyon nélküli Bt.-k, és számos olyan tiszavirág életű formáció,
amelyeknek arra sem volt idejük, hogy a cégbíróságon bejegyezzék őket. Nem is
lett volna probléma velük, ha eleget tettek volna az állammal szembeni
kötelezettségeiknek. Többségük talán úgy gondolta, hogy ő hátrányos helyzetű,
ezért rá más szabályok vonatkoznak, mint a nagyokra. Ebben azért lehet valami, mert a privatizációnak nevezett leosztásnál a magyar népnek nem
osztottak lapot. Az olajpiac 1991. október 1.-e utáni túlságosan gyors és
átgondolatlan (vagy nagyon is átgondolt) liberalizációja után kialakult
kaotikus állapotok megszüntetésére az akkor Magyarországon működő 13 legnagyobb
olajcég (Agip, Allcom, Aral, Avanti, BP, Esso, Kuvait, Mobil, MOL, OMW, Shell,
Tamoil, Total,) és a Mineralimpex külkereskedelmi vállalat 1991. december 13.-án
megalapította a Magyar Ásványolaj Szövetséget. A Szövetség alapvető céljaként
deklarálta a szabadversenyen alapuló tisztességes piac létrehozásának és
fenntartásának elősegítését, a megfelelő kapcsolat kialakítását a hatóságokkal,
valamint szakmai információk adását tagjainak, és a Szövetségen kívülieknek. A
Szövetség tagjai számára nyilvánvalóvá vált, hogy a föntebb vázolt túlságosan
is demonopolizált vagy liberalizált zűrzavaros piacon tisztességes
kereskedelmet folytatni nem lehet. Örömmel vették, amikor a kormány 1993-ban
benyújtotta az Országgyűlésnek a jövedéki törvény olajcégek által is
véleményezett tervezetét. Sajnos azonban nem került bele két nagyon fontos
javaslatuk: legyen minden olajtermék jövedéki termék, mert így a törvény
szigora rendet tett volna a kereskedelemben, és az olajjal kapcsolatos
tevékenységet kössék jelentős garanciákhoz. Ezzel elkerülhető lett volna az
olyan szituáció, hogy egy tehervonatnyi üzemanyagot adtak egy vagyon nélküli
Bt.-nek. Ha a Bt. tudott garanciát adni az eladónak, tudott volna adni a magyar
államnak is. A hatóságok kezdetben egyértelműen szembehelyezkedtek a Szövetség
javaslataival, majd amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon sok milliárd Ft.-tól
esik el így az államkassza, később mégis ilyen értelmű törvényeket hoztak. 1992-ben
megbízták az Arthur Andersen könyvvizsgáló céget annak megvizsgálásával, hogy a
magyar jogi szabályozás mennyire van összhangban az Európai Gazdasági Közösség (az EU jogelődje) joggyakorlatával. A tanulmány két legfontosabb megállapítása
az volt, hogy Magyarországon is be kell vezetni az adóraktár intézményét, mert
anélkül nem folytatható nagykereskedelmi tevékenység, és hogy az ellátás
biztonsága érdekében létre kell hozni az ország stratégiai készleteinek tárolására
szolgáló megfelelő tárolókapacitást. Az Ásványolaj Szövetség tagvállalatai
jelentős munkájának eredményeként már a következő évben megalakult a Kőolaj-és
Kőolajtermék Készletező Szövetség, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség
jogelődje. </span></div><div class="MsoNormal"><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">OLAJSZŐKÍTÉS: A LEGJÖVEDELMEZŐBB HUNGARIKUM</span></div>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A rendszerváltás első éveiben egy óriási pénztömeget megmozgató, a
civil szférától a rendőrségen át a jogalkotásig mindent átszövő csalássorozat
kezdődött Magyarországon. Lényege a következő: Akkoriban sok háztartásban
fűtöttek ún. háztartási tüzelőolajjal, röviden HTO-val. Ez a termék műszakilag
semmiben sem különbözött a motorikus gázolajtól, kivéve azt, hogy egy
szudánvörös nevű anyag belekeverésével pirosra színezték. Pénzügyi szempontból
viszont nagyon is különbözött. A gázolaj árában jelentős jövedéki adó tartalom
volt, a HTO árában semmi. Töltőállomáson tilos volt autóba HTO-t tölteni. Mikor
az Ásványolaj Szövetség kezdeményezésére és anyagi támogatásával megkezdődtek
az ellenőrzések, a magyar találékonyság újabb formában bújt elő: Megszületett a
rendszerváltás legnagyobb találmánya, az olajszőkítés. Sándor István volt
főnyomozó - az olajügyek egyik kiváló ismerője, akinek tisztessége a karrierjébe
került - fogalmazott így, és semmi okunk rá, hogy véleményét kétségbe vonjuk.
Röviden arról van szó, hogy a HTO piros színét adó szudánvöröst kénsavval
szétroncsolták, így annak piros színe eltűnt, vagyis a HTO kiszőkült. Enek a
műveletnek végzésére aztán egész titkos iparág jött létre, mintegy 150 helyszínen. A termelékenység
növelése érdekében sokszor hanyagul végezték el a gázolaj megtisztítását, ezért
az üzemanyagban gyantásodás indult meg, ami a dízelmotorok ezredmilliméter
pontossággal megmunkált adagolóit tönkretette. Az olajszőkítés ellen a
parlament évekig nem tett semmit. 1995 második felétől a HTO-ra a gázolajra
érvényes jövedéki adót vetették ki, amit utólag visszaigényelhetett az, aki a
HTO-t valóban fűtésre használta. A végső megoldást az jelentette, hogy 1996
elején a visszaigénylés lehetőségét is megszüntette a parlament, amivel kihúzta az olajszőkítés méregfogát. Ez oly mértékben megdrágította a HTO-val történő fűtést, hogy ez a termék lekerült
a termékpalettáról. <o:p></o:p></span></div><div class="MsoNormal"><br /></div><div class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 14pt;">Az olajbiznisz és az olajszőkítés a rendszerváltás szükségszerű
mellékterméke, vagy inkább attributuma (elválaszthatatlan sajátossága) volt,
anélkül nem is mehetett volna végbe. Első közelítésben a rendszerváltást
közvetlenül megelőző időszakra kell rávilágítanunk, majd magára a
rendszerváltásra. 1987-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) legfelsőbb
vezetésében már tudott dolog volt, hogy a szocialista társadalmi rendszer nem
tartható fenn. A politikai elit prominens személyiségei, akik tíz-húsz éve még
izzadva magolták az Antidühring meg az Empiriokriticizmus nehéz és bonyolult
szövegét, látták, hogy a „rendszerváltás” elkerülhetetlen, és tudatosan
készültek a jövőre. Felkészültek arra, hogy következzék bármilyen
rendszerváltozás, a kommunista nómenklatúra emberei maradnak a hatalom csúcsán,
bár egyelőre a harmadik-negyedik vonalról lehetett csak szó. Tisztában voltak
azzal is, hogy csak egy gazdaságilag erős, vagyonos réteg lesz képes uralkodni
Magyarországon, és a megvalósulás útjára lépett Orbán Viktor évtizedes álma, az
ún. nemzeti nagytőke megteremtése. 1988 és 1993 között dübörgött a spontán
privatizáció, a politikai elit és holdudvara 1 Ft jelképes összegért értékes
ingatlanokhoz, gyárakhoz jutott, de a hatalomátmentés problémáját ez még nem
oldotta meg. Pénztőke nélkül gyáraikat és egyéb vállalkozásaikat a KISZ
titkárokból, belügyminisztériumi tisztviselőkből átvedlett új Übermenschek nem
tudták volna hatékonyan működtetni, még kevésbé gyorsan profitot termelni.
Gyáraik és üzemeik, egyéb intézményeik eredeti tőkefelhalmozással, vagyis a
megtermelt haszon egy részének a termelőmunkába való visszaforgatásával csak
nagyon lassan tudták volna gyarapítani vagyonukat, amire nekik sem
türelmük, sem idejük nem volt. Megszületett a zseniális ötlet, miként kell majd az exkommunista
ügynök, besúgó, és tisztviselő hadat feltőkésíteni, hogy gyorsan forogjon a
pénz, és nagy haszonnal járjon. A kommunista főmogulok figyelme a jövedéki
termékek felé fordult, azon belül az olaj irányába, amely a legnagyobb
nyereséggel kecsegtetett. Így esett, hogy Magyarországon az olajszőkítés
milliárdjaival jött létre az új arisztokrácia vagyonbázisa. A rendszerváltás
utáni évek olajügyei persze nem csak az olajszőkítés titkos műveletében
merültek ki, hanem óriási lehetőségeket kínált a kiválasztottaknak a halasztott
vámfizetés intézménye és az adóelkerülés. Mindez a hatóságok szeme láttára, cinkos együttműködésével történt, legnagyobb intenzitással 1994 és '98 között az MSZP kormány alatt, amely évekig nem tett semmit. A Vám
és Pénzügyőrség megvárta, hogy a bennfentes cégek jóval nagyobb köztartozást
halmozzanak fel, mint a pénzügyi biztosíték összege. Más esetben egy olajkereskedő
cég 200 millió Ft köztartozást halmozott fel, a VPOP ezért nem hosszabbította
meg a halasztott vámfizetési kedvezményét. A céget képviselő ügyvédi iroda – a
mely kapcsolatban állt Portik Tamással – panasszal fordult a
Pénzügyminisztériumhoz, ahonnan szívélyes hangú levélben biztosították őket az
engedély meghosszabbításáról. Magyarország kifosztása államilag támogatott és
engedélyezett bűnszervezetben történt, s kezdetét vette a maffiaállam kiépítése.
Arra kellett csak figyelni, hogy mindez a legnagyobb titokban történjen. A
rendszerváltó elit, a közélet prominens személyiségei, írni-olvasni alig tudó
jöttmentekkel, a leendő olajmaffiózókkal kötöttek véd-és dacszövetséget. A sok
kis senki hirtelen nagynak érezhette magát – és valóban nagyok is voltak ideig-óráig
– a rendszerváltók védőszárnyai alatt, mert a szálakat kézben tartó politikai
elit egy darabig hagyta, hogy az élet császárai lehessenek, amíg ők is nem
gyarapították az olajügy megszámlálhatatlan halottainak számát, amely több ezer
is lehet. Könnyen szerzett milliárdok hevertek számolatlanul a tegnap még
kisstílű tolvajok lábainál, amelyek jelentős része védelmi pénz gyanánt a náluk
is erkölcstelenebb politikusokhoz vándorolt, megalapozva azok többmilliárdos
vagyonát. Amikor aztán a budapesti agytröszt még több milliárdhoz akart jutni,
néhány maffiózót rács mögé juttatott, s börtönéveik alatt megszabadította őket
összeharácsolt milliárdjaiktól. A rendszerváltó uraságokkal parolázó milliárdos
szolgák egyik pillanatról a másikra váltak földönfutóvá, de ők még jól jártak,
mert megmaradt az életük. Néhány gengszternek szerencséje volt, hogy élve
megúszta, de többszáz közülük szőrén-szálán eltűnt. Olyanok, akik kapzsibbak
voltak a megengedettnél, meglopták gazdáikat, saját zsebre trükköztek, eljárt a
szájuk, vagy kényelmetlenné vált strómanok voltak, akik tiszavirág életű
cégeket hoztak létre a halasztott vámfizetés kihasználására, vagy egyszerűen
csak közreműködők voltak, akik láttak, hallottak valamit. Az olajszőkítő maffia
titkos temetővé változtatta az Alföld kies vidékét, az Aranyháromszögnek
nevezett tanyavilág (Soltvadkert – Kiskőrös – Kecel) elhagyatott pusztaságát. A
banditák vagy maguk is olajat szőkítettek, vagy áfát csaltak, vagy tőkét fektettek
az üzletbe. Sok életművész golyóval a hátában, hason fekve az alföldi homokban
nyugossza örök álmát, ha maradt valami földi porhüvejéből, láthatatlanul,
felismerhetetlenül. Másokat engedély nélkül tartott oroszlánok vagy
kiéheztetetett disznók faltak fel, megint mások kénsavval töltött kádban,
gumiabroncsba gyömöszölve és vízbe dobva, vagy betonba öntve végezték. A
kilencvenes évek elején Pest megyében egy nagyvállalkozót valódi sírgödörbe
temettek, a koporsó alá. Hát itt találja meg a rendőrség! Komáromi István
munkatársai megtalálták. Más esetekben a rendőrség gyanús haláleseteket vagy
nyilvánvaló gyilkosságot balesetnek minősített. Ilyen eset történt 1996.
március 31.-én egy román-határ menti település közelében. Egy 24 éves eleki
fiatalember gyorsan hajtott az autójával, kisodródott és meghalt. Molnár László
21 céggel, hatósági és baloldali politikai kapcsolataival milliárdos forgalmat
bonyolított. A Molnár által 1993-ban alapított Millner Bt. szerződés szerint
évente 500 ezer tonna dízel-gázolajat hozhatott be Magyarországra Ausztriából,
Kazahsztánból, Tadzsikisztánból, Oroszországból, Ukrajnából, és Romániából.
Külön engedély alapján pedig világító petróleumot Csehországból és
Szlovákiából. Molnár cégei honvédségi engedéllyel több százezer tonna gázolajat
adtak el a szerb határnál az IFOR haderőknek az embargó alatt. Ezek a cégek
szerezték meg a Sarkadi Cukorgyár több telephelyét, használatba vettek egy sor
TSZ majort és elhagyott szovjet laktanyát, ahol az olaj átfejtését és tárolását
végezték. Az országúton ketten megelőzték a fiatalembert, az ő elmondásuk
szerint alig hajtott 80-al. Más szemtanúk látták, hogy lángok törnek elő a
csomagtartóból, Molnár László kiszállt, tett pár lépést, majd összeesett.</span></div><div class="MsoNormal">
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Amikor az APEH nyomozni kezdett egyes olajos cégek után, az egyik
berendelt vállalkozó céges irataival együtt elégett az idézés napján, egy másik
a vonat alá esett, Csüllög Zsigmond vállalkozót 1999-ben fel akarták robbantani
Szentendrén, aki ellen büntetőeljárás folyt az egyik legnagyobb olajügyben, az
Energol-perben. Az olajosok láthatatlan birodalmában az Energol Rt. volt a
központ, amit a katonai titkosszolgálat fedőcégeként alapítottak, legfőképpen
az IFOR haderőkkel folytatott illegális olajüzlet lebonyolítására. A cég
vezetésében a börtönviselt tulajdonosok mellett jelen voltak a rendőrségi és
titkosszolgálati múlttal rendelkező emberek is. Egyik-másik gyilkosság megoldását
előre mozdíthatják azok a hangfelvételek, amelyeket Portik Tamás, az Energol
Rt. egykori igazgatója vett fel titokban, de ez nem várható egyhamar, talán mert a
rendőrség nem akarja idő előtt kijátszani a lapjait, megnehezíteni az esetleges
vádalkukat. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Amennyiben a magyar alvilág és az olajmaffiózó tevékenység
összefonódásának gyökereit kutatjuk, meg kell állapítanunk, hogy az állam
legfelsőbb vezetése és a szervezett bűnözés kapcsolata a rendszerváltásnál jóval
távolabbi időkre vezethető vissza. Kovács Mihályról van szó, aki 1948-ban
disszidált, s akinek stiklijeivel az 1960-as években a sajtó is foglalkozott.
Az akkor már magas beosztásban lévő Fekete János (ő vette rá Kádárt a külföldi
hitelek felvételére, amivel 10-12 évvel sikerült meghosszbbítani uralmukat),
valamint Acél György kapcsolatai révén tömeges mennyiségben festményeket
vihetett ki Angliába, ahol ezekből meggazdagodott. Később ugyanezt tették
ékszerekkel és arannyal is, hogy aztán ez a Kovács Mihály az Agrobankos Kunos
Péter társaként az 1990-es években végleg befejezze tevékenységét
Magyarországon. A magyar rendőrségen belül 1978-ban Dr. Dobos János és
Tonhauser László létrehozott egy jól képzett specialistákból álló részleget, a
szervezett bűnözés elleni főosztályt, amely röpke egy év alatt rendkívüli
eredményeket ért el a gazdasági bűncselekmények feltérképezésében, a legnagyobb
halak kifogásában. Kiderült, hogy a Leányfalutól Százhalombattáig húzódó,
nagyjából szilvamag alakú területen lakik a magyar gazdasági bőnözők 80-90 % -a.
Elfogtak és bíróság elé állítottak 91 személyt egy év alatt. Akkor még nem úgy
volt, hogy 3, 6, 8 év után amnesztiát kapnak a Technomarkos milliárdosok. Ám
felfigyelt a hatalmas fogásokra az akkori politikai elit, mivel a legnagyobb
halak az ő köreikből kerültek ki. Személy szerint Acél György volt az, aki
ideológiai alapon font mentőkötelet dobott a bűnözőknek. Az akkoriban uralkodó
marxista társadalomfelfogás szerint a bűnözés oka a kizsákmányolás. A
szocializmus megszüntette a kizsákmányolást, azaz a bűnözés okát, a bűnözés
ennek következtében fokozatosan megszűnik – szólt a prognózis. Csakhogy az
ideológiát nem igazolták a tények: a bűnözés semmi jelét nem mutatta
annak, hogy elhalni készül, sőt egyre markánsabban kimutatható volt a
szervezett bűnözés összes ismertető jegye. Ez ideológiai alapú nézeteltérést
eredményezett egyes rendőri vezetők és a politikusok között, ami végül kiváló
rendőrök menesztéséhez vezetett. Acél megfogalmazta, és az MSZMP poltikai
bizottságának ülésén meghirdette azt a direktívát, hogy a szocializmusban szervezett
bűnözés nincs. Mi a fejlett szocializmus korát éljük, következésképpen nincs
szükség szervezett bűnözés elleni főosztályra, s a rendőrség kiemelkedően
eredményes, éppen ezért kellemetlenné vált részlegét egy évi működés után feloszlatták.
Mindenki ment amerre látott. A rendszerváltás során a rendőrség is átalakult. A
szervezett bűnözés elleni osztály megszűnésével együtt összeomlott a rendőrség bejáratott informátor hálózata, az ennek következtében megerősödött bűnözői csoportok
pedig befektetési lehetőséget kerestek, akik közül jónéhányan az
olajszőkítésben találták meg a Kánaánt. Az olajozás alapozta meg az 1990-es évek robbantásait Budapesten. Ezek a bűncselekmények segítették egyes rendőri vezetőket, de még inkább politikusokat abban, hogy megismerjék, és kiválasszák az olajbizniszhez kapcsolódó feladatok ellátására az általuk alkalmasnak talált bűnözőket. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Olajat a csendben kimúlt Szovjetúnió egykori tagállamaiból,
elsősorban Ukrajna felől lehetett behozni Magyarországra. A politika
színpadáról épphogy levonuló Kádár-rezsim és a szovjet jogutód – Oroszország –
vezetésének céljai közé tartozott, hogy gyors meggazdagodás révén a társadalmi
átrendeződés után is megtarthassák korábbi kapcsolataikat és befolyásukat.
Ennek érdekében kiemelkedően jó anyagi helyzetbe segítettek néhány kiválasztott
embert, így hiába lett politikailag független Magyarország, a kőolaj-és
földgázimport kapcsán továbbra is függőségben maradtunk. Az Ukrajna felől
érkező orosz olajhoz csak kevesen fértek hozzá. Ezek egyike a miskolci ETL Rt.,
amely aztán fiktív cégeknek adta tovább a behozott olajat. A cég felügyelő
bizottságának volt tagja két MSZP politikus, Karl Imre és Szűcs Erika (később
Szociális és Munkaügyi miniszter a Gyurcsány kormányban). Az eljövendő NATO és
EU tagország orosz politikai elit által kiválasztott, a húsos fazékhoz közel
engedett, kapitalizálódott új arisztokratáinak feladata lett, hogy továbbra is
súgjanak az üzletfélről a nagy Oroszországnak. E koncepció szellemében a
rendszerváltás után számtalan KGB ügynök és még több gengszter érkezett
Magyarországra. Ezt követően megkezdődött a kiszemelt magyarországi emberkkel,
a politikai és gazdasági elit tagjaival a célirányos üzletelés, hogy a
kiválasztottak hatalmas vagyont halmozzanak fel, amivel megszerezhetik és
megtarthatják a politikai irányítást és befolyást. Az oroszok részéről két
személy, Szemjon Mogiljevics és Leonid Pavlovics Stecura felügyelte az
olajüzletet, Dimitrij Firtas a gázüzletet. Szemjon Mogiljevics, akit a magyar sajtó Szeva
bácsinak becézett akkoriban, orosz-ukrán-izraeli állampolgárságú „üzletember”,
mitikus személlyé nőtte ki magát. A nyugati sajtóban általános volt a
vélekedés, hogy az olaj-és gázbizniszt Szeva bácsi, a főgengszter irányítja. Az
1980-as évek végén Amerikában az orosz maffia kidolgozta a legbrilliánsabb
módszert az olajkereskedelemben rejlő lehetőségek kiaknázására, amellyel a
jövedéki adózással foglalkozó amerikai szakemberek valaha is foglalkoztak. A
módszert tündérláncnak nevezték. Az alapötlet egyszerű, de a kivitelezés igen
szövevényes. Az olajterméket hamis papírokkal fedezett tranzakciókkal ide-oda
mozgatták, míg egy bizonyos ponton teljesen követhetetlenné vált a szállítmány.
A láncolat végén lévő kereskedelmi cég ezután diszkont áron eladta az olajterméket
a kiskereskedőknek, az adóvisszatérítéshez pedig fiktív számlákat használtak. A
közvetítőcégek amint megszimatolták az adóellenőrök jelenlétét, azonnal
felszívódtak. Szemjon Mogiljevics, a kalandos életű fegyverkereskedő évekig élt
Budapesten, az Amerikában kidolgozott módszert pedig magyar viszonyokhoz
adaptálták. Sok országban sok bűncselekménnyel vádolták már, többek között
adócsalással, pénzmosással, csempészettel, emberkereskedelemmel, és
gyilkosságokkal. A korabeli sajtó az orosz szervezett bűnözés cárjaként írta
le, és neve szerepelt az FBI 10 legkeresettebb bűnözőjének listáján. Az FBI
szerint legkevesebb 35 személyt gyilkolt meg, s Magyarországról sok milliárdot
vitt ki. Köze volt a magyar rendszerváltást kísérő olajszőkítéshez is, végül
1998 szeptemberében két rendőri vezető egy találkozón megsúgta neki, hogy az
FBI ügynököket küldött Magyarországra az orosz ajkú maffia felderítésére.
Szemjon Mogiljevics belátta, hogy az FBI ügynökeivel nem érdemes tengelyt
akasztani, és nagysietve elhagyta Magyarországot. Pintér Sándor pedig személyes
sikereként bejelentette, hogy a rendőrség felszámolta az orosz maffiát.
2008-ban Moszkvában letartóztatták adócsalás vádjával, ami talán a legenyhébb
bűncselekmény volt, amivel valaha meggyanúsították. Mindazonáltal soha senkinek
nem sikerült bizonyítani, hogy az olajszőkítés, vagy az Eural Trans Gas
ügyletei mögött Szeva bácsi állt, pedig 2004-ben több, ezt terjesztő ukrán lap
még sajtópert is vesztett Knopp Andrással szemben, aki helyreigazítási perekkel
próbálta védeni cége becsületét. <o:p></o:p></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Az egykori KGB ügynökök és gengszterek feladata az volt, hogy kézben
tartsák a magyar „üzletembereket” és meggyőződjenek arról, hogy az olajosok az
érintett politikusoknak leadják a pénzt. Az oroszok azonmód kipróbált szövetségesükhöz,
az Apró-klán tagjaihoz fordultak, hiszen az idősebbik Apró Antal, Kádár 1956-os
titkainak tudója és harcostásrsa volt, valamint a KGB fő rezidense, amely
poszthoz hasonló befolyást gyerekei örökölték. 1990 és 1994 között az olajüzlet
prosperálni kezdett. Ifjabb Apró Antal testvére, Apró Piroska több céget is
alapított, amelyben egykori KGB tisztek voltak a tulajdonosok, ilyen volt pl. a
Cover Trade Rt.. A Gyurcsány-féle Altus Rt. által létre hozott Fortus Rt.
alapításakor Apró Piroska az MVM (Magyar Villamosművek Rt.) tanácsadója volt, s
e cégben már megjelenik a KISZ Központi Bizottságának egyik volt főtitkára Gyurcsány Ferenc későbbi miniszterelnök is -</span><span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 18.6667px;"> </span><span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 18.6667px;">aki Apró Piroska lányát, Dobrev Klárát vette feleségül, aki viszont 2022-ben akar miniszterelnök lenni</span><span style="font-family: "Times New Roman", serif; font-size: 14pt;">. Gyurcsány
a Fortus Rt. felügyelőbizottságának tagja lett, első elnöke Jagellowicz
Györgyné, utódja pedig Sáska László, a MOL korábbi kereskedelmi igazgatója,
akire 2003-ban rákosligeti otthona előtt hatszor rálőttek. A Fortus Rt. nehéz
fűtőolajat hozott be a Dunamenti Hőerőmű és a Tiszai Hőerőmű számára, de ezen
kívül az MVM a Fortusba akarta apportálni a Dunamenti Hőerőmű nagyértékű tartályparkját,
de ezt az Állami Számvevőszék 1996. decemberi jelentése megakadályozta. A
százhalombattai tartályok ugyanis a Magyar Fejlesztési Bank hiteléből épültek,
melynek akkoriban Apró Piroska volt az elnöke. 1994-ben Apró Piroska
unokatestvére, Vajda Péter, állítólag III/II-es ügynök, megszervezte a Magyar
Olajipari és Kereskedelmi Kamarát, amelynek élére Gombos Lászlót nevezték ki.
Ez a szervezet állította ki a halasztott vámfizetési kedvezményt kapott cégek
számára a megbízhatósági igazolásokat.</span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">Az olajszőkítéssel kapcsolatban különböző zsebekbe és bankszámlákra
áramló pénzösszeget 3000 milliárd forintra becsülik a kilencvenes évek árai
mellett. Az olajszőkítéssel összefüggő bűncselekményeket és a halasztott
vámfizetés kedvezménnyel az állami költségvetésnek okozott kárt az országgyűlés
olajbizottsága próbálta kivizsgálni és föderíteni. Munkáját a bizottság tíz hónapon
át végezhette 2000-ben. A bizottságot Pallag László Független Kisgazda Párt
(FKGP) politikus vezette. Az olajbizottság 2000. november 30.-ig működhetett.
Pallag László elnök hiába kérte az általa vezetett vizsgálóbizottság
működésének meghosszabbítását arra való hivatkozással, hogy a Legfőbb
Ügyészségtől 2000 júniusában kérvényezték egy olajtérkép elkészítését, amellyel
fölmérhették volna a fiktív cégeket, ill. a tulajdonosi összefonódásokat, az
ügyészség azonban a kért térképeket csak november 30.-án, a megbízatás
lejártának napján adta át a bizottságnak. A MÁV-tól egy nappal korábban kapta
meg azt a listát, amelyet az 1994 és 2000 közötti olajszállítmányokról
készítettek. Pallag elnök hivatkozott arra, hogy a magyar parlamentáris
demokrácia történetében példátlan, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság még a
jelentése elkészítésére sem kapott időt. Az olajos gyilkosságok áldozatai között
voltak szép számmal, akik mindvégig a törvény oldalán álltak.1990 és 1996 között
– az olajügyek időszakában – a leginkább érintett régiókban, elsősorban
Bács-Kiskun megyében több rejtélyes rendőrhalál történt a munkájukat
tisztességesen végző rendőrök között. Volt, hogy fél év alatt öt rendőr halt
meg, összesen 17-ről tudunk, akik közül Kuzma Mihály alezredes esete a
legismertebb, akit mellesleg Molnár László édesanyja megkeresett fia halálának
ügyében. A hivatalos verzió szerint öngyilkosok lettek vagy baleset érte őket,
ám sok a gyanús körülmény, ellentmondás, és kérdőjel. Szabó András Miklós
törzsőrmester 1996 szeptemberében halt meg, miután panaszkodott amiatt, hogy
nagy az összefonódás, a rendőrök zsebre dolgoznak, nagy pénzek forognak. Ő nem
akart belelekeveredni, és aggódott, hogy valami baja esik. „</span><i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;">Tele van a tököm az egész főnökséggel, mert
olyan dolgok vannak, hogy az már tűrhetetlen állapot</span></i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 14pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-theme-font: minor-bidi;">” –
mondta otthon. Három hét múlva halott volt. A rendőrség ellentmondásba
keveredett atekintetben, hogy az állítólagos öngyilkosság a Szerdahelyi úton,
vagy a rendőrség udvarán történt-e? Horváth András rendőrezredesnek szerencséje
volt, őt csak nyugdíjazták, miután nem fogadta el a felajánlott százmilliót, ha
elfelejti mindazt, amit megtudott. Az egyik főkolompos már másfél éve előzetes
letartóztatásban ült. A rendőrök látták az összefüggéseket, de nem tehettek
semmit, mert egy maffiaállamban a rend tisztességes őre is tehetetlen, ahol a
belügyminisztériumban – úgy látszik – valaki elfogadta a százmilliót. Kunce
Gábor belügyminisztersége alatt a rendőrök azt mondták: ha itt meglátok
valamit, akkor arra fordulok, ha ott látok meg valamit, akkor emide fordulok… A
Batthyány téren egyszer a szemem láttára megszólított egy úriember két járőröző
rendőrt, kifogásolva, hogy egy fekete autó parkolt a járdán, a 11-es busz
megállójában. Válasz: „Uram, tudjuk kié ez az autó, nem akarjuk megütni a
bokánkat.”<o:p></o:p></span></p></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt;">Az 1991. október
1.-én az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) által megalapított magyarországi központú
vegyes tulajdonszerkezetű multinacionális olajvállalat - a MOL - igazi sikertörténet. Az
állami-és magántulajdonú részvényekből álló vegyes portfólió nem volt mindig
ilyen magától értetődő dolog, mint manapság. Száz évvel ezelőtt az angol
parlamentben élénk vitát folytattak le arról, hogy az egyre erősödő és
terebélyesedő olajvállalatokhoz hogyan viszonyuljon az állam. Korlátozni,
támogatni, vagy ellenőrizni kel-e őket? 1913. július 17.-én Winston Churchill
kifejtette, hogy „tulajdonba kell venni, vagy valamilyen mértékben
ellenőrzésünk alá kell vonni a nyersolajellátást, vagy legalábbis a számunkra
szükséges részét.” Az olajellátás félig magán, félig állami tulajdonú
formuláját az amerikai trösztellenes mozgalom angol megfelelőjeként lehet
értelmezni a magántőke hatalmának korlátozására, mert az olaj túlságosan fontos
ahhoz, hogy mindenestől az üzletemberekre lehetne bízni. Az angol parlamentben
egy évszázaddal ezelőtt lefolytatott vita tanulsággal szolgált az egész világ
számára. A vegyes tulajdonú formulát később a többi európai kormány is átvette,
nyolcvan évvel később Magyarország is. Az eltelt évtizedek és eltérő körülmények
azonban lényeges különbségeket is eredményeztek. Az angol kormány többségi
tulajdonos volt, és megakadályozta, hogy az Anglo-Persian Oil Co. akárcsak
részben is, külföldi kezekbe kerüljön. A MOL Rt. esetében az állam kezdetben
jelentős ellenőrzést gyakorolt a vállalat stratégiája, gazdálkodása, és vezetése
fölött, tulajdonrésze azonban az évek során egyre csökkent. 1996-ban és 97-ben
az ÁPV által végrehajtott részvény értékesítések következményeként a magyar
állam tulajdonrésze 25%+1 részvényre esett, 2004-re már csak 12%, 2010-ben
pedig 0% volt. A vállalat 2004. évi jelentésében a tulajdonosi összetétel a következőképpen alakult: </span></div><div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Magyar állam /ÁPV Rt./:
12%
Slovintegra, Slovbena:8%
</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> OMW:10% </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Külföldi intézményi befektetők: 56%
</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">MOL Rt.
saját részvények: 5% </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hazai intézményi befektetők: 4%
</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Letétkezelők:5% Az 56%-ot kitevő „Külföldi intézményi befektetők” csak implicit formában
vannak megadva, azt mégis tudni lehet, hogy ezek legütősebbike a Ray Leonard nevével fémjelzett orosz tőkecsoport. A magyar állam tulajdon része 2010. december 31.-én 44.000 db,
1000 Ft. névértékű részvény volt, ami a 104 milliárd 519 millió 064 ezer Ft.
névértékű részvényhez viszonyítva gyakorlatilag 0%. Majd a 2010-es mélyponthoz
képest jelentős emelkedés állt be, a kormányváltás eredményeként a
Szurgutnyeftyegaz-nál lévő részvények visszavásárlásával 2011. december 31.-ére az
állam tulajdonrésze 24,6%-ra nőtt. A
MOL változó tulajdonszerkezete 2013. június 30.-án az alábbiak szerint oszlott meg: </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
Külföldi befektetők /főleg intézményi/: 27,2% </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Magyar Állam:24,6%</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">CEZ MH B. V.: 7,3%
</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Omanoil:
7% </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Magnolia
Finance Ltd.: 5,7% </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">OTP
Bank: 5,4% </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">ING Bank N. V.: 5% </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">MOL
saját részvények: 4,4%
Unicredit Bank A. G.: 3,9% </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Crescent Petroleum: 3%
Hazai magánszemély befektetők: 3%
</span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Egyéb befektetők: 1,8% </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Dana Gas PSJC: 1,4% </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">2004-ben
a cégcsoport 1.077.000 tonna kőolajat termelt ki belföldön és 1.148.000 tonnát
külföldön. Földgázból 3.015.000 m3-t termeltünk az országban, és 10.982.000
m3-t importáltunk 2004-ben. A MOL Közép-Európa vezető integrált olaj-és
gázipari csoportja, és nettó árbevételét tekintve Magyarország legnagyobb és
legjövedelmezőbb vállalata. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">2009-ben Oroszország negyedik legnagyobb olaj-és gázipari vállalata, a Gazprom leányvállalata, a Szurgutnyeftyegaz, megmarkolt valamit, amivel szálka ment a körme alá. Az a szálka a MOL részvényei 21,2%-ának megvásárlása volt, amit az osztrák OMV-től vásárolt az orosz olajipari óriás 1,4 milliárd euróért, az akkori tőzsdeérték duplájáért, miután a magyar kormány föllépett az osztrákok ellenségesnek minősített felvásárlási kísérlete ellen. Az ügylet azonban mindkét cég számára csak tehernek bizonyult: A MOL-nak is kellemetlen volt, hogy állandó vitában állt egyik legnagyobb tulajdonosával, a Szurgutnyeftyegaz-nak is kellemen volt, hogy új szerzeményét nem használhatta szándékai szerint, ráadásul a folyamatos viták megalázó helyzetet jelentettek számára. Konkrétan azt, hogy a MOL nem engedte, hogy orosz tagot delegáljanak az igazgatóságba, és hogy szavazzanak a közgyűlésen. 2011 májusában az újonnan hatalomra került Orbán-kormány egyik első intézkedése volt, visszavásárolta a 21,2%-os pakettet a Szurgutnyeftyegaz-tól. A nagy földgázvezeték építési projektekért történő vetélkedés - mint amilyen az elvetélt Nabucco és Déli Áramlat, valamint az élő Török Áramlat, továbbá az ukrán tranzitvezetékek körüli állandósult konfliktus - fényében ma már világos, hogy az orosz cégnek elsősorban a MOL gázvezetékei fölötti ellenőrzésre volt szüksége. </span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hazánkban jelenleg egyetlen vállalat foglalkozik olajtermékek
előállításával Almásfüzitőn, Százhalombattán, Tiszaújvárosban, Zalaegerszegen,
és ez a MOL. A finomítói tevékenység racionalizálása során a Tiszai és a Zalai
finomítókban a desztillációs kapacitásokat 2001-ben megszüntették. Azóta
Magyarországon csak Százhalombattán, a Dunai Finomítóban folyik
kőolaj-feldolgozás. 2002-ben megalakult az Almásfüzitőn működő MOL tulajdonú
MOL-LUB kenőanyag keverő gyáregység. Az évi 8,1 millió tonna desztillációs
kapacitású Dunai Finomító hazai és import kőolajat dolgoz fel, termékpalettája
felöleli az olajtermékek széles skáláját. Előállít motorbenzineket, motorikus
gázolajokat, tüzelőolajokat, bázisolajokat, bitumeneket, valamint a
legkülönfélébb vegyipari alapanyagokat. A Dunai Finomító termékeinek számos
műszaki paraméterével és pénzügyi teljesítményével az európai finomítók
élvonalában halad. A MOL-csoport valamennyi tevékenységével piacvezető
Magyarországon és Szlovákiában. Részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén, a
Luxemburgi Értéktőzsdén, valamint a Varsói Értéktőzsdén jegyzik, és
értékpapírokkal kereskednek a Londoni Értéktőzsde International Order Book
rendszerében. Az elmúlt években a MOL Rt. sikeres együttműködési gyakorlatot
alakított ki stratégiai partnerével a horvát INA vállalattal a Dráva-medencében,
a határmentén végzett közös kutatásban. Oresac-Potony környékén végeztek 3D
méréseket, és munkájukat dícséri a Zaláta-1-es kút megnyitása. A Komádi-Vésztő
blokkokban a Magyar Horizont Energia Kft.-vel, ill. számos partner vállalattal
van folyamatban kutatási és termelési együttműködés előkészítése közös
mezőrehabilitációra és mezőfejlesztésre határmenti együttműködés keretében. A
kutatás célja továbbra is az értékalkotó hazai termelés folytatása, a jelenlegi
termelés szinten tartása, és a készlet-ellátottsági szint csökkenésének
megállítása. A háromdimenziós szeizmikus módszerek mind szélesebbkörű
alkalmazása és a korábbi mérések adatainak fejlettebb módszerekkel történő
újbóli feldolgozása további lehetőségeket tartogat a szakemberek számára, pl.
Derecske és a Dráva-medence vidékén. Az országban tucatnyi vállalkozás
rendelkezik érvényes kutatási engedéllyel jelenleg is. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A MOL az 1990-es évek elejétől folyamatos
fejlesztésekbe kezdett annak éedekében, hogy üzemanyagai megfeleljenek az EU
által előírt minőségi követelményeknek. Ebben az időszakban az első nagyszabású
fejlesztési projekt az olaj-feldolgozás hatékonyságának növelését célzó maradék-feldolgozás
fejlesztése volt, amelyet a gazdaságosabb termékkihozatal igénye, és a
szigorodó környezetvédelmi előírások is indokoltak. 1998-ban megkezdték a magas
kén és nehézfém tartalmú, erősen környezetszennyező nehézfűtőolajok
továbbfeldolgozását célzó technológiai fejlesztéseket, ennek során 2001-ben
elkészült a késleltetett kokszoló üzem. A késleltetett kokszolási folyamat
eredményeként a korábban nehéz fűtőolajként eltüzelt desztillációs maradékok
átalakításával motorhajtóanyagok és egyéb értékes termékek, továbbá petrolkoksz
keletkezik. Az 1990-es évek végére a MOL-nál több lépcsőben szigorú
költséggazdálkodást vezettek be, melynek eredményeképpen a csökkenő termelési
volumenek ellenére a fajlagos költségek nem növekedtek. Jelentős szerepet
kapott a karbantartási tevékenység folyamatos ellenőrzése és napi szinten
történő tervezése. Ehhez járultak még hozzá a folyamatos működést biztosító
intézkedések, a költséghatékonyságot, környezetvédelemet, és fenntartható
fejlődést célzó beruházások. Ugyanakkor jelentős fejlesztéseket hajtott végre,
amelyek eredményeként már az EU csatlakozásunk előtt teljesíteni tudta az úniós
normákat, amikor az még nem volt kötelező. Az 1997 óta Magyarországon gyártott
motorhajtóanyagok minden tekintetben megfelelnek a mindenkori európai
követelményeknek. Az ólmozott motorbenzinek gyártása 1999-ben megszűnt, és
ötödére csökkent a motorbenzinek benzol tartalma. Az új évezred első éveiben az
olajipar fő fejlesztési területe Magyarországon a motorhajtóanyagok környezeti
terhelésének csökkentését célzó EU 2005 és 2009 üzemanyag normáknak való
megfelelés. A beruházások eredményeként a Dunai Finomítóban megépült egy évi
2,2 millió tonna kapacitású gázolaj kénmentesítő, egy 40.000 m3/óra
hidrogéngyártó üzem, és egy benzin kénmentesítő 2005-re. A fejlesztéseknek
köszönhetően a motorhajtóanyagok kéntartalma 2005 után 10 ppm alá csökkent. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Általános
tendencia a világon, hogy az olajvállalatok a harmadlagos, azaz tovább növelt
művelési módokat későn kezdik alkalmazni, mert ezeknek kisebb jelentőséget
tulajdonítanak. A készletkihozatali tényező világátlagban 8%, a végső
kihozatali mutató 22% körül mozog, míg Magyarországon ez 35-40%. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Az olaj árának világszerte fölfelé tendáló
ármozgásával párhuzamosan, ill. annak hatására figyelmet kapott a nem hagyományos
szénhidrogének kutatása Magyarországon is. Hazánkban az első olajpala telepet
1973-ban fedezték fel. Magyarországon három régióban, ezen belül öt medencében
találhatók nem konvencionális szénhidrogének, többek között a Makói-árokban,
továbbá Petőfibánya, Budajenő, Várkesző, Gérce, Pula, Várpalota, Gálosfa
határában, és a Mecsekben. Annak ellenére azonban, hogy Magyarországon,
Stájerlakon már 1860-ban működött lepárló üzem a dernai-tatarosi aszfaltos pala
hasznosítására, Skóciában legalább 150 éve ismerik, és évtizedek óta folynak
ilyen irányú kutatások, a nem hagyományos szénhidrogének gazdaságos
hasznosítása Magyarországon sem megoldott. Éppen ezért a 120 millió tonnára becsült, egyébként
sem jó minőségű hazai olajpala-készlet jelenleg a MOL-t nem érdekli. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Szerény kőolajkészleteink
fogyatkozásának mérséklésére sem az olajpala, sem a nagy csinnadrattával
beharangozott bioüzemanyagok használata sem jelent megoldást. Először a
2003/30 EK irányelv javasolta a későbbi kötelezővé tétel kilátásba helyezésével
az EU tagállamok számára, hogy a közlekedési célú üzemanyagokba 2005-ig 2%,
majd 2010-ig 5,75% energia alapon számított arányban a gyártók keverjenek
megújuló energiahordozót. Az üzemanyag gyártók ezt valamennyi tagállamban
növényi eredetű alkohollal (etanollal) és növényi olajokkal valósították meg,
majd B100 (biodízel) valamint E85 (bioetanol) néven hozták forgalomba. A környezetvédők kezdetben lelkesen üdvözölték a kezdeményezést, azután rájöttek, hogy a bioüzemanyagok alkalmazása nem megoldás, hanem több okból is
zsákutca. Több a kár belőle mint a haszon. Ennek kifejtésétől terjedelmi okok
miatt most eltekintünk, de az mindenképpen nagyon furcsa, hogy ha már
energiahordozókról van szó, akkor miért nem energiamérleg készítésével kezdték?
A különböző vállalkozások már 17 milliárd eurót fektettek bioüzemanyag
üzletbe. Ők bizonyára nehezen veszik tudomásul, hogy rossz lóra tettek. Hogy mi
indokolta mégis a bioüzemanyagok ilyen kampányszerű elterjesztését, rögtön
érthetővé válik: az irányelv elfogadásakor az a Loyola de Palacio volt az EU
Energiaügyi Biztosa, aki korábban Spanyolország mezőgazdasági minisztere is
volt. Az EU már felismerte elhibázott intézkedését, és a 2009/28 EK valamint a
2009/30 EK irányelvek voltaképpen az ominózus 2003/30 EK irányelv korrekciójának
tekinthetők. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Ilyen
körülmények között különösen fontosak azok a kutatások, amelyeket 2008-ban
végeztek, és földgáz tekintetében jelentős eredményt hoztak. Nagyjából egyidőben
két lelőhelyet is sikerült föltárni az ország keleti felében. Az egyiket a
Nyírség déli részén, a román határ mentén, Penészleknél fedezte föl a Geomega
Kft., egy Angol-Magyar vegyesvállalat. Már a kutatási fázisban 1060-1070 m
mélységből 66.000 m3 földgázt hoztak felszínre naponta, ami később
megtöbbszörözhető. Nehezebb körülmények között kell kitermelni a Makói-árokban
talált jóval gazdagabb földgázmező kincsét, amit-ha egy kissé megkapargatjuk a
dolgot-már évtizedek óta ismertek. A magyar geológusok és olajipari szakemberek
szűk köreiben már az 1970-es években tudtak a terület alatt nagy mélységben
rejlő gazdag földgázvagyon létéről és igyekeztek fölmérni a lehetőségeket, de a
fölmerülő technikai nehézségek miatt a kitermelésre gondolni sem lehetett. Talán
nem is nagyon akartak gondolni ennek a jelentős földgázkincsnek az időelőtti
termelésbe állítására abból a hazafias meggondolásból, hogy mivel akkoriban még
a Szovjetuniótól olcsón és nagy mennyiségben importálhattunk szénhidrogéneket,
célszerűnek gondolták a hazai
készleteket eltitkolni és tartalékolni ameddig lehet. Legalábbis e sorok
szerzője bizalmas közlésből így hallotta ezt az 1970-es évek végén. (A készleteltitkolás jelenségével találkozunk, de más okokból, a bauxittal és az uránnal kapcsolatban is.) Az 1980-as
évek végén a Világbank finanszírozott egy mélyfúrási programot Magyarországon,
az amerikai geológiai hatóság vezetésével. Az eredmények fölkeltették a nyugat
érdeklődését. A felmérés adataira fölfigyelt egy amerikai geológus, John
Gustavson, és többszöri látogatás után 1998-ban kutatási engedélyt szerzett a
Makói-árok területének egy részére. Gustavson összegyűjtötte és kiértékelte a
korábbi hazai és külföldi mérési adatokat és 2002-től kilincselni kezdett velük
a nagy olajtársaságoknál. Egy kis amerikai cég, amely elsők között volt a
wyiomingi olajmezők kutatásában, az Ultra Petroleum vezetőjét Marc A. Brunert
érdekelte a magyarországi lehetőség. Megvásárolta Gustavson koncesszióját és
megalapította Falcon Oil & Gas Ltd. nevű vállalatot. 2005 decemberétől
három kutatófúrással kijelőlte a lelőhely határait, majd három másik fúrást is
mélyített a terület közepén. 2007 májusában a Falcon Oil & Gas Ltd. 100.000
hektár területre szóló koncessziót kapott a magyar kormánytól. Ez az egyik
legnagyobb koncesszió, amit valaha adtak Európában. A vastag üledékkel fedett
Makói-árok gáza kemény kőzetbe ágyazva helyezkedik el több kilométer mélységben,
távlatai viszont jelentősebbek lehetnek a penészlekinél. A feltárást a kanadai
tulajdonosi háttérrel rendelkező TXM Olaj-és Gázkutató Kft. kezdte, de már 2008
tavaszán beszállt az ExxonMobil multinacionális mamutvállalat, s a nemzetközi
gazdasági sajtó (pl. a Wall Street Journal) is fölkapta a magyarországi
lelőhely hírét. A Makói-árok földgázkincse lenyűgöző: egy 2007-es becslés
szerint 600 milliárd m3 földgázt rejt magában, ami jelenlegi fogyasztásunkat
véve alapul negyven évre lenne elegendő az ország számára. A magyar föld
mélyében rejtőzködő energiatitok háromszor akkora, mint Nagy-Britannia teljes
bizonyított földgáz készlete. Ráadásul a kanadai résztulajdonos (Falcon Oil
& Gas Ltd.) ennek a mennyiségnek kétszeresére becsülte a készletet. Egyes
vélemények szerint ez a világ egyik legnagyobb „nem hagyományos” földgázmezője,
s a hollandiai groningeni gázmező 1959-es fölfedezése óta nem leltek ehhez
fogható földgáz kincsre Európában. Csakhogy az örömbe ezúttal üröm is vegyül,
az óriási gázkészlet több mint 6000 m mélységben helyezkedik el kemény sziklába
ágyazva, és nem is egy tömbben, hanem szivacs-szerűen szétaprózva. Az ilyen
„szorosnak” nevezett lelőhelyeket régebben nem is aknázták ki, a technikai nehézségek
és a költségek miatt, ám azóta a fejlettebb technológiák megjelenésével az
amerikai kontinensen folyik ilyen tevékenység, többek között éppen az ExxonMobil
közreműködésével. A másik problémát az óriási mélység okozza, nem a fúrás
nehézségei miatt-ez önmagában még szovjet felszereléssel is megoldható volt a
MASZOLAJ idejében-hanem a Magyarországra jellemző geotermikus gradiens (mélységlépcső) meredeksége miatt. A világ más területein a földben lefelé 30-33 méterenként nő
egy C fokot a hőmérséklet, Magyarországon 17-25 méterenként. Ráadásul a Makói-árok
alatt szokatlanul vékony a föld szilárd kérge, a lelőhely alatt gyakorlatilag
izzik a folyékony kő, ha kicsit lejjebb fúrnának, akkor folyékony magma törne a
felszínre és elborítana mindent. A gáz hőmérséklete is óriási, a 200 C fokot is
elérheti. Ilyen körülmények között a Falcon egyik kútjának lefúrása 50 millió
dollárba került, ami nagy érvágás volt a kis cég számára. A továbbiakban már ennyit
csak a legtőkeerősebb óriásvállalatok tudnak kockázatos kutatásokba
invesztálni, ezért a Falcon partner után nézett és sikerült megnyernie az
ügynek az ExxonMobilt. 2008 áprilisában 300 millió dolláros kutatási-termelési
megállapodást kötöttek. Néhány nappal később az ExxonMobil bejelentette, hogy
újabb megállapodást is kötött, mégpedig a MOL-lal a makói területen végzendő
kutatásra. A MOL az ExxonMobil partnereként a Falconnal is együttműködik a
magyarországi kutatásban. A washingtoni Jamestown Alapítvány 2007-es elemzése
szerint a makói földgáz iparszerű kitermelése 2011-től várható, 2012-től évi 10
milliárd m3 teljesítménnyel. Így 2013 végén úgy tűnik, a „makói dió” sokkal
keményebb, mint gondoltuk. A komoly feltárási nehézségek mellett a várakozások
is hatalmasak azért, mert a Makói-árok az európai földgáz hálózat kellős
közepén helyezkedik el, így a kitermelt gáz rögvest be is kerülhetne Európa vénájába.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Hazánk primer energiahordozó felhasználásán
belül a földgáz részaránya előkelő helyet foglalt el az elmúlt ötven évben. Az
ország teljes energia felhasználásának 40%-át földgázból fedezzük. A háztartások
80%-ában a konyhában, bojlerekben, vagy kazánokban jelen van a gáz, amely
kiemelkedően magas arány Európában, de nem biztos, hogy ez jó nekünk. A
probléma az, hogy a fogyasztási helyek ilyen nagymértékű fölaprózásával
nagymértékben megnőttek az egységnyi csővezeték hosszra számított létesítési és
fenntartási költségek. Az optimális megoldást az jelentette volna, ha a
hetvenes-nyolcvanas években erőltetett, kampányszerű gázbevezetési akciók helyett
a tanácsok /az önkormányzatok jogelődjei/ vidéken a családi házakba is a központi
fűtés bevezetését szorgalmazták volna, mint az a fejlettebb nyugaton szokás.
Magyarországon a központi fűtést csak a lakótelepeken és egyéb kolóniákban
ismerik, de a Lajtán túl a családi házas övezetekben is szokásos megoldás a
hőközpontból történő távfűtés, ílymódon a gázt csak a hőközpontig kell vezetni.
A gőz vagy melegvíz csövek földbefektetése, a berendezések karbantartása,
hibaelhárítása nem igényel speciális képzettséget, kevésbé veszélyes, ezért
helyi személyzettel is megoldható. Földgáz felhasználásunk az elmúlt húsz évben
25%-al nőtt. 2010-ben 12 milliárd m3 gázt fogyasztottunk, 2013-ban 14-15
milliárd m3 várható, amelyet a hazai földgázmezők letermelésével párhuzamosan,
a korábban is magasnak számító részarányhoz képest is csak egyre több
behozatallal tudunk fedezni. Összehasonlításképpen: A Gazprom 2007-ben 548,5
milliárd m3 földgázt termelt. Földgáz importunk az elmúlt két évtizedben 50%-al
nőtt, részaránya a teljes fölhasználáshoz képest jelenleg 81%, ami
legnagyobbrészt Oroszországból származik. Az ország földgázellátását jól
kiépített vezetékhálózat, valamint a szezonális fogyasztásváltozások okozta terhelés
ingadozások kiegyenlítését ellátó földalatti gáztároló kapacitások biztosítják.
Az országgyűlés 1993 őszén jóváhagyta a behozott kőolajtermékek biztonsági
készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvényt, melynek alapján az akkori piaci
szereplők kötelező tagságával létrehozták a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező
Szövetséget. A törvény szerint a szövetségnek 1998-ig 90 napi nettó importnak
megfelelő mennyiségű sratégiai készletet kell fölhalmoznia kőolajtermékekből,
meghatározott éves ütemterv szerint. A meglévő, mintegy 1,2 milliárd tonna
folyékony szénhidrogén nagyrésze az 1990-es évek végén létesített magas
műszaki-technikai színvonalat képviselő föld feletti tartályokban van tárolva,
hosszútávú letéti szerződések keretében. Válsághelyzet esetén a készletek
fölszabadítása a felügyeletet gyakorló miniszter utasítására történhet,
amikoris a tagvállalatoknak elővásárlási joguk van a befizetett tagdíjak
arányában. A földgáz ellátás területén a piaci versenyben való részvétel feltételei
2004. január 1.-étől biztosítva vannak. A rendszer fejlesztésével 2007. július
1.-étől már lakossági fogyasztók is kiléphettek a közszolgálati gázellátás
monopóliumából, igénybevéve a szabadpiaci gázellátás nyújtotta lehetőségeket.
2009. január 1.-étől a közüzemi gázellátás megszüntetésével a legtöbb nem
lakossági fogyasztó számára /néhány kiemelt fogyasztói csoport kivételével/ kötelezővé
vált a versenypiacra történő kilépés, amely a hatékony piaci verseny
kialakulását segítette Magyarországon is. A lakossági és kisfogyasztók számára
továbbra is meghatározó maradt az egyetemes gázszolgáltatás. A földgáztárolók
éves szinten 4,9 milliárd m3 kereskedelmi és 1,2 milliárd m3 biztonsági
gázkészlet ki-és betárolását teszik lehetővé.
A Földgáz készszletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény
végrehajtásaként a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség 915 millió m3
földgáz tárolását végzi a résztulajdonában lévő MMBF Zrt. szőregi földalatti
gáztárolójában. Amennyiben a Makói-árok bőséges készletének föltárása
akadályokba ütközne, a magyar földgázpiac előtt a belső termelési potenciál
beszűkülése esetén is látványos jövő állhat, amelyet a régiós piac
kialakításához megépített román-magyar és horvát-magyar összeköttetés, valamint
a szlovák kapcsolat jelenthet. Az összeköttetések strukturális fejlesztése nem
csak a régiós kereskedelem megvalósulása miatt fontos, hanem javítja a régió
ellátásbiztonságát is, amelyhez az európai piacok eléréséhez tervezett Nabucco
és Déli Áramlat nemzetközi távvezetékek magyarországi szakaszai is
hozzájárulhatnak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Végezetül
pedig ide kívánkozik az elmaradhatatlan kérdés: meddig lesz olaj? Egyenes
kérdésre egyenes választ illik adni. A válasz az, hogy pontosan senki sem
tudja. Erről többet beszélni lehet, de többet mondani nem. Az évezred elején
úgy gondolták, hogy még 25-30 évig, de azóta jelentős fölfedezések történtek
brazil felségvizeken, Venezuelában, az Északi-jegestenger és a Kaszpi-tenger
alatt. Annyi bizonyos, hogy bármennyit fedeznek is fel, a készletek szigorúan
monoton fogynak, de talán nem is érdemes ezen rágódni, mivel a kőkorszaknak sem
azért lett vége, mert elfogyott a kő. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Függelék. </span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">A
jelentősebb magyarországi kőolaj-és földgáz-kitörések:</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1961-Nagyhegyes,
1963-Üllés, 1965-Szank.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1968.
december 19.-1969. január 16. Algyő-168-as kút.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1979. január
24.-február 15. Zsana E-2-es kút.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1981.
decembr 29.-31. Algyő-683-as fúráspont, Maroslelle határa.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1982.
augusztus 7.-17. Szeghalom, 14-es kutatófúrás. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1982.
október 14.-17. Szeged-Algyő, 619-es kút.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1983. január
30.-fefruár 2. Hajdúszoboszló-Nagyhegyes, 77-es kút.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1983.
március 22.-23. Battonya, 144-es feltáró kutatófúrás.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1984. június
18.-21. Balatonmagyaród-Zalakomár, 18-as kút.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1985.
április 1. Biharkeresztes, 19-as kút. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1985. május
20.-21. Füzergyarmat, 107-es kút. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1985.
december 16.-1986. január 31. Fábiánsebestyén.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1986. június
10. Balatonmagyaród-Zalakomár.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1987. január
24.-25. Füzergyarmat, 107-es kút. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">1998.
november 14.-17. Nagylengyel, 282/A kút.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">2000.
augusztus 18.-november 16. Pusztaszőlős-Kaszaper, Psz-34-es kút. /91nap/<o:p></o:p></span></div>
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span><span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> Dobai Gábor Szentendre, 2013. </span><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span>
<span face="calibri, sans-serif"><span style="font-size: 19px; line-height: 21.4667px;"> Könyvem kiadásához szponzort keresek.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
</div>
</div>
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-69986949086468345412012-10-17T10:42:00.008-07:002021-07-27T17:11:31.556-07:00A PERZSA OLAJ TÖRTÉNETE<br />
<div style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;">
<img height="170" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEi_ZulAL0A06Y7YjxU9cj2IxQWhjERZo7qbL2U5UGcAbQWuDQ_lGvXG0-NITWLYCbtPal8iUaFZsonay7cz3EF9Gof33PvCjFVs750aM5MMibsAFfm4mrasMmF6RlNY6vBr7y0HkKT8z9B8XI4NKrgGOtU85VcRojw3uaqCec1F2IKmpLv3ae7O8CWMzeSImZ3i15CZAoH3Ijhyphenhyphen-EhydQ8ZZDZuqlVT=" width="320" /></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<h2 align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-size: large;">A PERZSA OLAJ TÖRTÉNETE</span><o:p></o:p></span></h2>
<br />
<br />
<span face=""calibri" , "sans-serif"" style="font-size: 14pt;">A Nobel fivérek már harminckét éve művelték a nagyüzemi
kőolaj-kitermelést Bakuban, és Pennsylvania első olajkútjai leszálló ágban voltak már,
amikor a perzsa olaj még a sivatag homokja alatt évmilliók óta várta, hogy fölfedezzék.
Egy francia geológus kutatásai nyomán sejteni lehetett ugyan, hogy a
Kaszpi-tó alatti olajrétegek déli irányban Perzsia alá is elhúzódnak, de a
próbafúrások látványos eredményt 1908-ig nem hoztak. A
rózsák és a borok hazája -ahogy Hafiz megénekelte a XIV. században - a hegyek és
sivatagok földje, a lassú karavánok és gyors rablóbandák otthona, Anglia és
Oroszország között kezdettől fogva ütközőpont volt. Bár Perzsia nem határos
Angliával, az India felé vezető szárazföldi út miatt mindig is az angolok
érdeklődésének középpontjában állt, ugyanakkor a cári Oroszországnak a
Perzsa-öböl megszerzése iránti törekvése miatt Szentpétervár is élénk érdeklődést
tanusított. A perzsa uralkodónak semmi kedve sem volt ahhoz, hogy két egymásnak
rohanó bika közé álljon, ezért Nasszer Al-Din Shah Quajar (1848-1896) megkisérelte, hogy Oroszországot
és Angliát egymás ellen kijátssza Perzsia, a nemesi réteg, és a maga javára.
Pénzügyeit egy angol bank, az Imperial Bank of Persia (Bank-e Sahi) bonyolította nagy
előzékenységgel, amely az angol tőke egyik úttörő vállalkozása volt Pezsiában.
Az Imperial Bank készséggel hóna alá nyúlt az angol vállalkozásoknak, és ez a
bank folyamodott először olajkoncesszióért 1889-ben. Legalábbis a nyugati könyvek szerzői így tudják. Egészen pontosan az történt, hogy ezzel a koncesszióval zárta le a sah azt a több éves vitát, amely egy korábbi, általa egyoldalúan felbontott koncesszió szerződés miatt keletkezett. Nasszer Al-Din Shah Quajar egy, a mai Izrael területén Beer Josaphat néven született német-zsidó bankár és üzletembernek, Julius de Reuter bárónak, a Reuters hírügynökség alapítójának adott először Perzsia egész területére 70 évre szóló kizárólagos jogot a perzsa föld minden ásványi kincsének kitermelésére, hasznosítására, út, vasút, és csatornahálózat, távíróvonalak építésére és üzemeltetésére, továbbá vámszolgáltatások ellátására 1872-ben. A sah miután a lexikonban
utánanézett, hogy voltaképpen mit is akarnak tőle - mert a külföldieket addig nem
érdekelte más, mint a mazsola, az ópium és a szőnyegek - koncessziót adott Reuter bárónak, ebből azonban nem sok haszna lett. Intézkedése felháborodást keltett Perzsián belül és kívül egyaránt. Tiltakozott Oroszország, a belső ellenzék, a lakosság, és tekintélyes perzsák, akik nehezményezték a növekvő angol befolyást, és hogy a perzsa föld összes erőforrása zsidó kézre került. Az erős politikai nyomásnak engedve Nasszer Al-Din Shah 1873-ban egyoldalúan semmissé nyilvánította a szerződést arra hivatkozva, hogy a vasúti projekt nem indult be 15 hónapon belül. Ennek jogosságát azonban Reuter báró sohasem ismerte el. Az ismételten benyújtott kártérítési kérelmek és több éves huzavona után a brit kormány, személy szerint Henry Drummond Wolf parlamenti képviselő közbenjárására a sah új koncessziót adott Reuter bárónak, amely olajkutatásra és kitermelésre jogosított ugyan, de az eredetihez képest jelentősen korlátozott volt, nem vonatkozott arany, ezüst, és más színesfémek bányászatára. Ez az új koncesszió Bank-e Sahi, azaz Imperial Bank of Persia koncesszió néven vált ismertté. Ezt követően a bank eladta a jogokat a Persian Mining Corporation nevű brit-perzsa cégnek, 150.000 fontsterlingért. Csak
amikor a koncesszió harmadszorra egy előkelő és vállalkozó szellemű örmány származású perzsa generális - Antoine Khitabsi
khán - kezében a Shushtar és Bushire melletti spontán felszínre törő
olajforrásokból meregetve némi hasznot kezdett termelni, akkor csorgott a sah
pénztárába kétezer toman évente.</span><br />
<span face=""calibri" , "sans-serif"" style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<a href="https://encrypted-tbn3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRPWrq381yy_MABUS8dQaiKccocS_UIWO5SMFIbM-JqzwBh5L2SXw" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="277" src="https://encrypted-tbn3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRPWrq381yy_MABUS8dQaiKccocS_UIWO5SMFIbM-JqzwBh5L2SXw" width="400" /></a><br />
<span face=""calibri" , "sans-serif"" style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span face=""calibri" , "sans-serif"" style="font-size: 14pt;">Khitabsi khán valami keveset költött még
vesztegetésre és maga annyit keresett, hogy mindennapi pilafját birkahússal és
mazsolával ehette, cége azonban tíz év múlva tönkrement. </span><br />
<span face=""calibri" , "sans-serif"" style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span face=""calibri" , "sans-serif"" style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span face=""calibri" , "sans-serif"" style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span face=""calibri" , "sans-serif"" style="font-size: 14pt;"> Antoine Khitabsi khán </span><br />
<span face=""calibri" , "sans-serif"" style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: right;">
<img src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/7/7d/Eug%C3%A8ne_Pirou_-_Mr_le_g%C3%A9n%C3%A9ral_Kitabgi-Khan%2C_Commissaire_g%C3%A9n%C3%A9ral_de_la_Perse.JPG/250px-Eug%C3%A8ne_Pirou_-_Mr_le_g%C3%A9n%C3%A9ral_Kitabgi-Khan%2C_Commissaire_g%C3%A9n%C3%A9ral_de_la_Perse.JPG" /><span face=""calibri" , sans-serif" style="font-size: 14pt;"> </span></div>
<span face=""calibri" , sans-serif" style="font-size: 14pt;"> </span><br />
<div style="text-align: left;">
<span face=""calibri" , sans-serif" style="font-size: 14pt;">Ez volt
a helyzet Pezsiában, amikor egy Ausztráliából hazatelepült, aranybányán
meggazdagodott angol spekuláns, bizonyos William Knox d’Arcy 1901-ben feltünt a
láthatáron. Aranykutató, mérnök, kalandor és álmodozó volt egyszemélyben.
Queenslandben a Mount-Morgan-i aranybányáknak és szerencséjének köszönhette
vagyonát, miután cégét, az aranybányászatban sikeres Mount Morgan Gold Mining
Co.-t jelentős árfolyamnyereséggel sikerült eladnia, milliomos lett.
Hazaérkezvén Ausztráliából körbeutazta Európát, társadalmi ambícióihoz kapcsolatokat
építgetett, és pazarul költekezett. Hamarosan az angol politika prominens
köreibe is bejutott, ahol sikeres mérnökként fogadták, de költekező életmódja miatt vagyona megfogyatkozott. Mozaffár Al-Din Shah Quajar (1896-1907), a Quajar dinasztia ötödik uralkodója, az időközben meghalt Nasszer Al-Din Shah tapasztalatlan, állandó pénzhiánnyal küszködő fia az 1900. évi párizsi világkiállításra utazott. Látszólag a világkiállítás megnyitására utazott Khitabsi khán is, valójában azért, hogy tőkeerős európai befektetőt keressen olajkutatásra, mire a sah megérkezik. Khitabsi khán Sir Henry Drummond Wolff-hoz fordult segítségért, aki 1887-1890-ig Teheránban nagykövet volt a brit kormány szolgálatában. Wolff a vállalkozó szellemű mérnököt, William Knox D'Arcyt ajánlotta, aki aranybányáival vagyont szerzett Ausztráliában. Oroszország erőteljesen éreztette befolyását Perzsiában, már 1879-től kérte, hogy orosz tisztek parancsnoksága alatt kozák dandár állomásozzon Teheránban. A sahra erőteljes nyomás nehezedett a kényes erőegyensúly fenntartása érdekében, és ezt az angolok is tudták. Lord Curson of Kedleston, India alkirálya meg is fogalmazta, hogy Perzsia sakktábla, amelyen játék folyik a világuralomért. A brit külügyminiszter, Sir Arthur Henry Hardinge szerint a brit politika legfontosabb célja most, hogy ellenálljon az orosz behatolásnak Perzsiában. Egy olajkoncesszió helyreállítaná a felbillenő egyensúlyt, ezért befolyásos személyiségek örömmel javasolták D'Arcynak, hogy az ajánlatot fogadja el. Az Amerikából érkezett hírek a texasi olaj 1901. január 10.-i fölfedezéséről, az ígéretes perzsa olajlelőhelyekbe vetett reményei, és
fogyatkozó vagyona arra késztették, hogy a megbízást elfogadja. Londoni
Grosvenor Squarei kastélyát maga mögött hagyva 1901. április 16.-án Perzsiába utazott. Ismerte a Nobel fivérek
által fölvirágoztatott Apsheron-fészigeti olajmezőket a Kaszpi-tenger partján,
és Jacques de Morgan francia régész és geológus kutatásai alapján feltételezte, hogy az óriási
földalatti olajtó a perzsa fennsík alá is elhúzódik. Khitabsi khán, a törpe
perzsa Rockefeller elmondta neki, hogy Ozmuzd szent tüzei nem csak a régi
krónikások képzeletében, hanem a valóságban is léteznek. Mozaffár Al-Din Shah Quajar - akit apja nemigen avatott be
az államügyekbe - számára a Knox D’Arcy-val való ismeretség ünnepet jelentett a
hétköznapok vígasztalan egyhangúságában. Ő maga jól élt, de ez nagy terhet
jelentett lesoványodott bankszámlája számára, ezért az államkincstár feltöltése érdekében nagy szükség volt a koncesszió eladásból származó bevételre. Háromszor járt Európában,
a párizsi világkiállítás alkalmával kinematográfot vásárolt, hogy bemutathassa
a mozgófilmben megtestesülő nyugati csodát az ő szegény szolgáinak, alapot vetve
ezzel a perzsa mozi és filmipar számára. Oroszország és Anglia felé
nyolcvanmilliós hitel fejében elzálogosította már legjövedelmezőbb adó és vám
bevételeit, s most itt ez az olajkutató angol, aki 20.000 fontot kínál neki egy
papírdarabért, amit koncessziónak neveznek. Ő többre gondolt, de mivel más vállalkozó nem volt, ám legyen-
gondolta a sah, majd a teheráni nagyvezír Khitabsival megtárgyalta az oroszok
részéről várható akadályokat. Kihasználva, hogy az orosz követségen senki sem
beszélt perzsául, létrejött egy 480.000 négyzetmérföld területre vonatkozó, 66
évre szóló megállapodás. 1901.május 28.-án Mozaffár Al-Din Shah Quajar egy „firmánt”,
azaz általános felhatalmazást adott Knox D’Arcy-nak, kőolaj kutatására, hasznosítására
és kivitelére vonatkozó kizárólagos jogot Perzsiában, az ország öthatod
részében, az öt északi tartomány-Azerbajdzsan, Gilan, Mazandaran, Astarabad, Khorasan-kivételével. Az okmányban szó szerint ez állt:</span></div><div style="text-align: left;"><span face=""calibri" , sans-serif" style="font-size: 14pt;">„Különleges érdemeire és a Nagy-Britannia és Perzsia között fennálló barátságos
kapcsolatokra való tekintettel, William
Knox D’Arcy mérnöknek és hozzátartozóinak, minden meghatalmazottjának, utódjának és örökösének teljes felhatalmazást
és korlátlan szabadságot adunk, hogy hatvanhat évig a perzsa föld mélyében
kutasson és ásasson, úgy, hogy az általa termelt termékek jogos és háborítatlan
tulajdonát képezzék.” </span><span face=""calibri" , sans-serif" style="font-size: 14pt;">A sahnak ezért húszezer fontot kellett kapnia
készpénzben, ugyanennyit a D’Arcy-féle vállalattól részvényekben, és ezen felül
a tiszta nyereség 16%-át. A sah úgy érezte, hogy összes eddigi üzletei közül a
még nem létező termékek eladása a legjobb. Ha Perzsia sivatagjaiban mégis
olajat találnának, a szerződés záradéka biztosítja, hogy az államkincstár ebben
az esetben se maradjon bevétel nélkül. A sahot, ill. a perzsa államot a
jövőbeni tiszta nyereség 16%-a illeti meg. Duplán! Nem, triplán jó üzlet volt
ez, mert a tanácsadók és miniszterek elmaradhatatlan baksisát is Knox D’ Arcy
fizette. Mozaffár sah a húszezer fontját meg is kapta, de nem készpénzben,
hanem részvényekben, ehelyett azonban kaptak az ő tanácsadói, miniszterei és
ezek rokonai ezer fontot aranyban. Vélhetően Khitabsi khán is megkapta a magáét,
de amúgy sem lehetett oka panaszra, mivel a perzsa kormány megbízta az engedmény hasznosításának ellenőrzésével. 1901-ben D'Arcy Londonban társaságot alapított, és olajkutatás céljából 250.000 km2-t átengedett a saját területéből. Ez
volt az első társaság, amely módszeres kutatófúrásokat végzett Perzsiában. Első kutatási területként az Észak-Perzsia nyugati részén szinte megközelíthetetlen hegyekkel körülvett Qasr-e Sirin fennsíkot jelölték ki, de a fúrás nem járt eredménnyel. Ezután délebbre próbálkoztak és találtak is némi olajat Kermanshahnál. Az olajkutatásnak ezt a kezdeti korszakát, amely még a felszíni nyomokra, intuíciókra, és a véletlenre épült, Magyarországon dr. Papp Károly geológus "naív" korszaknak nevezte, aminek végét 1906-nál jelölte meg. D’Arcy ekkorra már 300.000 fontsterling
körüli összeget invesztált az olajkutatásba. Ő fizette a tanácsosokat, minisztereket
és azok rokonait, fizetnie kellett az angol mérnököket, perzsa munkásokat és a
helybéli khánokat. Pénze pedig egyre fogyott. 1904 áprilisára cége a csőd szélére került és D'Arcy Londonból kért pénzügyi segítséget. Kormány körökben riadalmat keltett a lehetőség, hogy D'Arcy az értékes olajkoncesszió eladására kényszerül és ezáltal a reménybeli perzsa olaj idegen kezekbe kerül. Úgy
gondolták, hogy befolyásos, olajügyekben járatos, nagy tapasztalatú
üzletemberektől és kormánytisztviselőktől támogatva jobb kilátásai lesznek, és összehozták Lord Strathconával, aki egy maga erejéből
milliomossá vált skót, és a Canadian Pacific Railway - a Kanadai Csendes-óceáni Vasúttársaság
tulajdonosa volt. Elnöke volt továbbá az 1886-ban Glasgowban alapított Burmah
Oil Company-nak is. A cég Hátsó-India olajkitermelő vállalkozása volt és
Spatular (Henry) Deterding és Samuel Marcus (aki későbbLondon polgármestere és Lord Beasted lett) is
kapcsolatban állt vele. D'Arcy cége 1905-ben beolvadt a Burmah Oil-ba. </span><br />
<span face=""calibri" , sans-serif" style="font-size: 14pt;">Mozaffár Al-Din Shah Quajar 1907.január 3.-án szívrohamban
váratlanul meghalt, így a pezsa olajipar felvirágzását nem érhette meg, de
legalább nem kellett látnia, ahogy Perzsiát a nagyhatalmak cincálják. Londonban
Lord Fisher és Samuel Marcus egy lépéssel közelebb jutottak a
perzsa olajmezőkhöz, de az ország nyugtalan időknek nézett elébe. Oroszország
és Anglia hozzálátott Perzsia érdekszférákká történő felosztásához. 1907.
augusztus 31.-én Szentpétervárott megszületett az angol-orosz egyezmény, amely
Németországban Bismarck számára aggodalomra adott okot és - mint később kiderült -jogosan. Az egyezmény Pezsiát három
övezetre osztotta: Északi övezet - orosz érdekszféra, déli övezet - angol
érdekszféra, középső övezet - semleges. Ez pontot tett a Great Game intenzív
szakaszára, de a Nagy Játszma nem ért véget.</span></div>
</div>
<div class="MsoListParagraph" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -14.2pt; text-indent: -7.1pt;">
</div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 39.75pt;">
</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -14.2pt; text-indent: -7.1pt;">
</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-indent: -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> A felosztási terv a perzsa nép tetszését nem
nyerte el, de nem is volt kiváncsi rá senki. Az új uralkodó, Muhammad Ali Shah Quajar (1907-1909) a nép akaratával
szembeszállva a maga megerősítésére volt miniszterelnökét visszahívta a
száműzetésből, erre lázadás tört ki, a miniszterelnököt pedig megölték. A helyi
felkelések és lázadások polgári forradalommá terebélyesedtek, de nyugtalanság
gyengítette a cár hatalmát az északi szomszéd - az Orosz Birodalomban - is.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Megjelent Teheránban két grúz is, akik 1916 márciusában 25 évre
szóló olajkoncessziót szereztek a teheráni kormánytól Észak-Perzsiára. Az észak-perzsa
olajmezők új tulajdononosai egyikéről tudni lehet, hogy 1905-ig egy Batumi
melletti kis faluban mezőgazdasági szakemberként dolgozott, és Akakius Mefodievics Khoshtariának hívták.
Társának Sepalassar Asham volt a neve. Perzsia kormánya ekkortájt egy kiskorú gyermekből (Sultan Ahmad Shah Qajar, 1909-1925) és néhány korrupt miniszterből állt, akiknek minden lépését orosz kozákok figyelték. Bármilyen korruptak voltak is, Perzsia törvényes hatalmát képviselték. Az első világháború/olajháború alatt az
észak-perzsa régió orosz megszállása alatt céget alapítottak Orosz-Perzsa
Olajtermelő és Kereskedelmi Vállalat (RUPENTO) néven a koncesszió
hasznosítására. 1917 februárjában Oroszországban II. Miklós cár már nem volt ura a helyzetnek, november 7.-én kitört a bolsevik forradalom. A perzsa kormány értesült arról, hogy az addig Oroszország néven ismert birodalom megszűnt létezni. A kozákok elmenekültek Perzsiából. 1921. február 26.-án Oroszország bejelentette Perzsiában állami mivoltában történt újjászületését Szovjetúnió néven. A szovjet kormány szerződésben lemondott minden privilégiumról és koncesszióról, amelyet orosz alattvalók Perzsiában szereztek és a perzsa népnek ajándékozott minden Perzsiában található orosz tulajdont azzal a feltétellel, hogy a szerződés 13§-a szerint ezt az orosz tulajdont Perzsia soha többé idegen ország polgárának el nem adhatja. Ennek fejében Perzsia hivatalosan elismerte a Szovjetúniót és Theodore Rothstein szovjet nagykövet ünnepélyesen elfoglalta helyét Teheránban. A szovjetek által a perzsa népnek ajándékozott javak közé tartozott Khoshtaria és Asham koncessziója is. A háború és az oroszországi bolsevik forradalom utáni polgárháborús állapotok ellehetetlenítették a cég működését. Asham és Khoshtaria 100.000 fontért eladták koncessziójukat az
APOC-nak 1920-ban, amely a perzsa olaj kitermelésének jogával addig is rendelkezett az orosz érdekszférában lévő északi tartományok kivételével. Az Anglo-Persian nem vesztegette az időt, tudtára adta a perzsa kormánynak, hogy Asham és Khostaria sohasem volt orosz alattvaló, hanem született georgiai (grúz), a bolsevik forradalom után kikiáltott grúz köztársaság polgára, tulajdonuk tehát ennélfogva nem esik az orosz polgárok tulajdonát elajándékozó rendelkezés hatálya alá. A fenti teljesen világos és helytálló okfejtés elhangzása után nem sokkal szovjet csapatok bevonultak Georgiába. A perzsa kormány nem ismerte el az Asham-Khoshtaria-féle koncesszió APOC tulajdonba kerülésének érvényességét, álláspontja szerint a koncessziós jogok Szovjet-Oroszország hatáskörébe tartoznak, ezáltal visszaszálltak Perzsiára, és
nemzetközi vita kerekedett ebből az 1920-as években. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az észak-perzsa olajvidék tehát de jure (jogilag) az Anglo-Persian Oil Company tulajdona volt, de facto (ténylegesen) pedig a perzsa kormányé. Egy harmadik, magasabb szempontból azonban de jure és de facto a Szovjetúnió fennhatósága alá került. Észak-Perzsia tudniillik a Szovjetúnióval volt határos és Észak-Perzsiából a kereskedelem számára az egyetlen járható út a Kaukázuson át vezetett, amely szovjet terület volt. Amíg a Kaukázus szovjet tulajdon, addig a Szovjetúnió markában tartja a perzsa kincseskamra kulcsát. A Szovjetúnió ezért amennyire tudta gátolta az idegenek letelepedését a Kaukázusban, ez ugyanis azzal a veszéllyel járt volna, hogy a régió elidegenedik, majd leválik a birodalomról. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Ez volt a helyzet elméleti képe. </span></span><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A gyakorlatban azonban az történt, hogy miután a Szovjetúnióval 1921. február 26.-án szerződésben rögzítették, hogy az érintett olajat semmilyen körülmények között sem szabad más külföldi kormánynak ill. polgárnak eladni, Sultan Ahmad Shah kormánya szinte azonnal tárgyalásokba kezdett Rockefellerrel. A Szovjetúnió abban az időben még fiatal és zsenge óriásbébi volt, Perzsia megtehette, hogy simán figyelmen kívül hagyta felháborodott tiltakozásait. 1921-ben a Standard Oil az észak-perzsa olaj kitermelésére ötven évre szóló koncessziót kapott, amelyért Rockefeller készpénzben fizetett, ez pedig a perzsa szívnek különösen jólesett. Ez a koncesszió kis híján háborúhoz vezetett az Egyesült Államok és Anglia között. Anglia a világ erkölcsi érzékére apellálva azzal vádolta Rockefellert, hogy lopott jószágot vásárolt. Anglia felháborodása érthető, hiszen addig mintegy 325.000 fontot fektetett be az észak-perzsa olajmezőkön. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A meglehetősen feszült helyzetben 1921 karácsony táján Sir John Cadman, Anglia olajképviselője Amerikába utazott és illendő módon ajándékot is vitt a Standard Oilnak. Az ajándék a sokat vitatott iraki olaj volt. Sir Cadman a még kiaknázatlan iraki olajforrások felét felajánlotta a Standard Oilnak, viszonzásul az ugyancsak vitatott észak-perzsa olajmezők felét kérte. Az ügylet fenomenális hatást váltott ki az izgatott emberiségből. A diplomaták és újságírók mintegy varázsütésre megfeledkeztek azokról a szörnyű vádakról, amelyeket előző nap még egymás fejéhez vagdostak. Walter C. Teagle, a Standard Oil of New Jersey elnöke bankettet rendezett John Cadman békeangyal tiszteletére, amelynek folyamán az elnök és az angyal örök barátságot fogadtak egymásnak. Az ünnepi beszédek egyikében Cadmant VI.Sándor pápához hasonlították, aki egykor szintén felosztotta a világot, bár ő utána nem egyesítette. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az általános elérzékenyülés és eufória három hónapig sem tartott. 1922.március 2.-án a perzsa kormány felmondta a Standard Oillal kötött koncesszió szerződést és minden kapcsolatot megszakított Rockefeller vállalatával. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Évszázadokra visszamenőleg sem volt példa arra, hogy Perzsia valaha szembefordult volna egy nyugati hatalommal. A teheráni amerikai nagykövet élesen tiltakozott, de be kellett látnia, hogy a tiltakozó jegyzékek hatástalanul puffognak el a perzsa csillagok alatt. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Büntetőexpedíció helyett 1923 júliusában egy előkelő amerikai úr érkezett Teheránba, aki Harry Ford Sinclair olajkereskedőként mutatkozott be, és élénk érdeklődést tanúsított az észak-perzsa olaj iránt. Világszerte Rockefeller vetélytársaként ismerték, olajfinomítói 80.000 hordó olajat dolgoztak fel naponta, 900 mérföldnyi olajvezeték és több szénbánya tulajdonosa volt. Nem terhelte számláját angol barátság és a Szovjetúnió is megtűrte. Mindezek tetejébe tízmillió dollár kölcsönt ajánlott a kormánynak és 300 ezret a miniszterelnöknek. Ez utóbbi körülmény úgy látszik megnyerte számára Perzsia szívét, és 1923.december 20.-án Sinclair megkapta a perzsa kormánytól jóváhagyott, az országgyűléstől ratifikált, jogilag, formailag kifogástalan koncessziós szerződést az észak-perzsa olajmezőkre. Sinclair úr boldogan utazott haza Amerikába, de öröme az észak-perzsa olajforrásokban addig sem tartott, mint annak idején Asham és Khostaria úr, az Anglo-Persian, vagy a Standard Oil diadala. Huszonöt napra rá néhány derék new yorki rendőr a milliomos olajmágnás Harry F. Sinclair urat beszállította a fogházba. A botrányos esemény hatására a perzsa kormány azonnal semmissé nyilvánította a koncesszió-szerződést. A magas perzsa kormánynak valahogy nem volt szerencséje üzletfeleivel.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Majdnem pontosan hét évre rá, hogy Al Din Mozaffar
sahtól D’Arcy firmánt kapott a perzsa olaj felkutatására, kitermelésére és
hasznosítására, a hét évi eredménytelen kutatás meghozta gyümölcsét. Éppen
ideje volt már, mert D’Arcy mindaddig 500.000 fontot ölt már az
olajkutatásba - eredménytelenül. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">„Évek
óta hasztalan kutatunk olaj után, sehol, semelyik gyarmatunkon nem találunk egy
csöppet sem. Hat éve kutatunk Perzsiában, már három mély kutat is fúrtunk, de
teljesen hiába. Reménytelen a helyzet, épp most sürgönyöztem, hogy állítsák le
a kutatásokat, mert az csak falja a pénzt. Nem marad más hátra, ki kell
egyeznünk valahogy a németekkel, hagyni kell, hogy ők is létesíthessenek gyarmatokat
Kínában és Afrikában.”-Írta
Winston Churchill 1908-ban. A Burmah Oil türelme is elfogyott, amely 1904-ben megmentette az expedíciót. Knox D'Arcy a kétségbeesés határán állt, Groswenor Square-i kastélya és vidéki ingatlanai is veszélybe kerültek. Churchill ellenében szinte könyörögve kérte Reynoldsot, hogy a kutatást ne adja fel. </span></span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> </span></span><img src="https://www.soas.ac.uk/gallery/bakhtiari-kuch/oil/earliest-oilmen/img47181.jpg" /><span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;"> </span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;">Középen George Bernard Reynolds. </span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A kutatás vezetője, az ötven körüli, magányos,
félszeg, könnyen sértődő George Bernard Reynolds volt, akit egy sorban lehet
említeni az olaj nagy pionírjaival: Drake-kel és Lucasszal (ha az oroszokat kihagyjuk). Táviratban már többször megkapta a leállási parancsot
Londonból, de a megfutamodás nem volt része karakterének. Az indiai Királyi Műszaki Főiskolán diplomát, és Szumátrán tapasztalatot szerzett geológus végtelenül megvetette a londoni
semmittevőket akik értesítették, hogy a pénz elfogyott és utasították, hogy a
felszerelést szállítsa a kikötőbe, a munkásokat bocsássa el és jöjjön haza
Angliába. A londoni semmittevők parancsa ellenére ő nem állt le, hanem D'Arcy kérésének eleget téve folytatta a fúrást, kitartva végsőkig, amíg a leállási parancs írásban is
megérkezik Londonból. Ez a csekély haladék elég volt, hogy a sors kegyet
gyakoroljon. A Kanadaiakból, lengyelekből és néhány törzsi arabból álló kis
csapatával a koncessziós terület nyugati szélén a Chiakh Surkh izzó homokjában
vízhiánnyal és 50 C fokos hőséggel dacolva végzett több évi kemény munkát végre
siker koronázta.<o:p></o:p></span></span></div>
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;">A siker szaga már benne volt a levegőben. Az Agros hegység lábánál fekvő Masjid-i Suleiman falucska
határában átható záptojásszag terjengett, de Reynolds számára ez volt a legkellemesebb dolog, amit az elmúlt hét évben érzett. A fúrólyukból szivárgó kénes gázok beterítették a környéket, amikor szinte az utolsó percben, 1908. május 26.-án hajnali 04 órakor 1180 láb mélységből 75 láb magas sugárban olaj tört az ég felé. Reynolds távirata, melyben a sikert jelentette Knox D'Arcynak, öt nap alatt ért Londonba. "Ha ez igaz, akkor minden gondunk megoldódott"-szólt D'Arcy, majd hozzátette: "senkinek egy szót se, amíg a hír megerősítést nem nyert." Bebizonyosodott,
hogy D’Arcy nem fantaszta, hanem logikusan gondolkodó szakember volt. Perzsia
átalakulása megkezdődött. A XX.század története az olaj története, és ez Perzsiára különösen igaz.</span><br />
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;"><br /></span>
<img src="https://oilpro.com/img/usermedia/YPmZxaildEiriuvS3dMR5w/w645.png" /><br />
<br />
<div style="text-align: center;">
Masjid-i Suleiman. Ezért a percért dolgoztak hét éven át.</div>
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<img src="https://www.soas.ac.uk/gallery/bakhtiari-kuch/oil/earliest-oilmen/img47180.jpg" /></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Reynolds és győztes csapata Masjid-i Suleiman határában.</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<img alt="The telegram sent declaring oil had been found" src="https://www.bp.com/liveassets/bp_internet/globalbp/STAGING/global_assets/images/history/frst_oil_telegram_enlarge_570x362.jpg" /><br />
George Reynolds 1908. május 26.-án Londonba küldött eredeti távirata.<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Ettől a ponttól kezdve a történetnek két változata van
forgalomban, mert a világ egyik legnagyobb olajmonopóliuma születésében a Secret Intelligence Service szerepe évtizedekig nem volt publikus.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">„A”változat: Knox D’Arcy tárgyalásokat kezdett a részben az
angol kormány tulajdonában lévő Burmah Oil Companyval, amely Burmában (ma
Mianmar) termelt ki olajat. 1909. április 14.-én a Burmah Oil leányvállalataként megalakult
az Anglo-Persian Oil Company, és D’Arcy eladta nekik összes jogait. 203.067
fontot, 19 shillinget és 6 pennyt kapott készpénzben, ezen kívül 170.000
részvényt 895.000 font névértékben, amelyek értéke néhány év múlva hússzorosára
emelkedett. Lord Fisher addigra már kimondotta szavát az olaj fontosságát
illetően, márpedig ennek súlya volt, mert az admiralitás első lordja nem volt
különösebben beszédes természetű. Az angol flotta számára 1901-ben alkítottak
ki új támaszpontokat, így pl.a Schatt el Arab folyó torkolatánál is, és Lord
Fisher gondoskodott az általa teremtett Dreadnoughtok számának gyarapításáról.
A Burmah Oil Company (BOC) szívesen ment Perzsiába, hiszen az erőt demonstráló
Dreadnoughtok árnyékában biztonságban érezhette magát és már egy év múlva új
társaság alakult Londonban: Az Anglo-Persian Oil Company (APOC). A burma Oil
Company és az Anglo-Persian Oil Company az APOC nevét megtartva fúzionált,
ílymódon a 170.000 BOC részvény kapcsán egyúttal az APOC részvényese is lett. D’Arcynak
tehát már két olajvállalata is volt. Amikor az új társaságban az öreg
Sthrathcona az elnöki széket elfoglalta, a felügyelő bizottságban mellette ült Knox
D’Arcy is. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">„B”változat:<o:p></o:p></span></span></div>
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;">Sivatagi vándorlásainak során
D’Arcynak valahogyan szívéhez nőtt a perzsa nemzet és onnantól kezdve a perzsa
nép szószólójaként lépett fel Londonban. Hitetlenként érkezett a rózsák és a
bor hazájába, de a sivatag csendje és az embert próbáló körülmények segítettek
neki megtalálni Istent és mélyen hívő keresztény vált belőle. Elhatározta, hogy feladja londoni állását és eladja nagy értékű koncesszióját. A Burmah Oil
Company-nál végzett munkája során helyesnek tartotta, ha nem beszél szándékáról, ennek ellenére jóformán többet tudtak üzleti tárgyalásainak állásáról, mint ő maga. <span style="font-size: 14pt;">Ifjabb Rockefeller mészárlást
rendezett 1914-ben Ludlowban, a Colorado Fuel and Iron Company korlátlan
uralmának fenntartása érdekében, de az angolok kifinomultabb módszerekkel
dolgoztak: </span><span style="font-size: 14pt;">Knox D’Arcy egy alkalommal
három napos kairói tartózkodás után útban Anglia felé üzleti tárgyalásainak idejére Alexandriában
szállt meg az Imperial Hotelban. Távolléte alatt szobáját átkutatták. Ládáit,
koffereit, szekrényeit feldúlva találta, értékeiből azonban semmi sem
hiányzott. D’Arcy Alexandriában a Peninsular and Oriental hajójára szállt, hogy
tovább utazzon Angliába. A hajón megismerkedett egy anglikán lelkésszel, aki
bizalmába férkőzve elmondta neki, hogy Londonba érkezésük után rövidesen tovább
fog utazni Kínába, hogy ott hirdesse Isten üdvözítő igéjét. D’Arcy elmondta a
papnak, hogy röviddel Perzsiából való elutazása előtt hallotta, hogy egy Khostaria
és egy Asham nevű grúz koncessziót akar Észak-Perzsiára. Valószínűleg az
egész országra szóló jogokat meg akarják majd szerezni. Ebből újabb vérontás
lesz, a perzsák pedig továbbra is koldus szegények maradnak. Ő, mint Isten
szerény szolgája ezt nem vállalhatja, sőt kötelességének érzi, hogy
megakadályozza. D’Arcy meglátta az utat, amely az Úrhoz közelebb vezeti és úgy
látta helyesnek, hogy ennek érdekében az egyházra bízza a nyakában lógó
bőrzacskóban hordott firmánt, és átadta a papnak. Így nem akadályozhatja abban,
hogy a hegyek között és a sivatagban az olaj csalóka hívsága helyett kallódó lelkek
után kutasson. Abban maradtak, hogy ő lesz az egyház bizalmi embere Perzsiában,
hiszen ismeri az országot és szereti az ottani embereket. </span><span style="font-size: 14pt;">Londonban aztán hideg
zuhanyként érte D’Arcyt a felismerés, hogy rászedték. Rá döbbent, hogy Alexandriában
a koncessziót keresték szállodai szobájában, és hogy az élete is veszélyben
volt.</span><span style="font-size: 14pt;"><br /></span></span>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A pap álpap volt, mégpedig nem
akárki, hanem Sidney Reilley alias Shalomon Rosenblum, a Secret Intelligence
Service (Angol Titkosszolgálat) vezető ügynöke. Egyesek szerint róla mintázta Ian Lancaster Fleming - aki
maga is kém volt valamikor - a James Bond figurát (mások szerint Dusko Popovról). Reilley avagy Rosenblum az
orosz zsidó szuperkém és kalandor, a megtévesztés nagymestere, több kalandos
akciót bonyolított. 1909-ben hegesztő munkásnak álcázva beépült a Krupp művek
esseni gyárába, hogy a császári Németország fegyvergyártásáról szerezzen
információkat. A második búr háború idején orosz fegyverkereskedőnek álcázva
föderítette a holland fegyver és lőszer utánpótlás hálózatát. A Nagy Háború
idején vezérkari tisztnek álcázva részt vett a német főparancsnokság egyik
vezérkari ülésén. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Reilley ismeretségi körében
csodálatos dolgokat meséltek John Dustin Archboldról és a Standard Oil-ról, ezért a D’Arcytól csalárd úton megszerzett olajkoncessziót először
az amerikaiaknál próbálta értékesíteni, de ajánlatát Archbold indoklás nélkül
visszautasította. Nem maradt más Reilley számára mint az, hogy a koncessziót
saját gazdáinak ajánlja. A Secret Intelligence Service működésének kezdetén
súlyt helyezett arra, hogy önfenntartó legyen, ennek érdekében tényleges
gazdasági tevékenységet folytatott. A SIS áruja az információ, vevőköre pedig Őfelsége
kormánya, a tengernagyi hivatal és a vezérkari főnökség volt. Hasznosítás
céljából elfogadtak értékpapírokat, ingatlanokat, részvénykötegeket is. Ez esetben
történetesen egy olajkoncesszióról volt szó, amelynek birtoklása nemzetbiztonsági kérdés volt Anglia számára. Az okirat lejártáig - 1967-ig - Reilley
megbízóinak ill. az angol kormánynak birtokában maradt. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Reilley minden profizmusa ellenére
elkövetett két hibát: ketten tudtak a dologról. William Knox D’Arcy és John
Dustin Archbold, aki a Standard Oil alelnöke volt a cég 1911-ben legfelsőbb
bírósági ítélettel történt feloszlatásáig. D’Arcyt könnyen el lehetett volna
tenni láb alól, de Archbolddal ez már nem lett volna ilyen egyszerű. Legjobban
Lord Fisher, az admiralitás első lordja bosszankodott Reilley ügyetlensége
miatt, hiszen a </span></span><span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;">Perzsa-öböl melletti
olajlétesítmények és a katonai támaszpont olajstratégiájuk egyik legfontosabb
tényezője volt. Fisher ezért kompromisszumra határozta el magát. D’Arcy
koncessziójával új társaságot alapítottak annak a társaságnak
leányvállalataként, amellyel a becsapott koncesszió tulajdonos eredetileg is nagyon
jó kapcsolatban volt. A Burmah Oil Company leányvállalataként létrehozták az
Anglo-Persian Oil Company-t 1909. április 14.-én Londonban, amely igen különleges cég volt. A cég érdekessége,
hogy a tulajdonos szerkezetben nem magánszemélyek álltak, hanem Ő királyi
felsége kormánya, az angol kormány Churchill személyében, ez pedig akkoriban újdonságnak számított. A
korona 2,5 millió fontsterling tőkével a részvények 56%-át biztosította
magának, amely a későbbiek során kitűnő befektetésnek bizonyult. A részvények 44%-a a Burmah
Oilnál maradt és a Henri Deterding - Samuel Marcus kettősnek engedték át.</span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az új cégből azután még
valaki kapott, és hozzá zsíros állást, hogy a száját befogja és kiverjék
fejéből vallásos küldetését. William Knox D’Arcynak utólag kifizettek 203.067
fontot, 19 shillinget és 6 pennyt készpénzben, koncesszió eladás címén. Ehhez
jött még 170.000 részvény 895.000 font
névértékben. Összesen sem tett ki 6 millió fontsterlinget, mint amennyit a brit
admiralitás közvetítők útján Alexandriában felajánlott, de még mindig jobb,
mint üres kézzel távozni. A két cég később fuzionált, D'Arcy ezáltal két cég
tulajdonosává és a D'Arcy Exploration Co. Limited igazgatója lett. Az Anglo-Persian felügyelőbizottságában Knox D’Arcy is
helyet kapott és irodát egy emelettel az öreg Lord Strathcona irodája alatt. A
perzsa olajkutakhoz való utazgatás D’Arcy számára fölöslegessé vált. </span></span><span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;">Mostmár mindenki azon
munkálkodott, hogy az Anglo-Persian Oil Company (APOC) alapításának rosszízű
történetét a feledés homályába száműzze, vagy legalább a legendák ködébe
burkolja. </span></div><div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;"><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt; text-indent: -7.1pt;"><br /></span></div><div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;"><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt; text-indent: -7.1pt;">A mára mammutvállalattá nőtt, több
átalakuláson és névváltoztatáson átesett Anglo-Persian üzletei kezdettől fogva
fényesen alakultak. Még abban az évben, 1909-ben Sir Percy Cox angol ügyvivő
közbenjárásával sikerült megszerezni a helyi sejk beleegyezését a Perzsa-öböl
első „pipeline”-jének (olajvezetékének) építésére a 130 mérföld távolságban
lévő olajkutaktól Abadán kikötőjéhez. Ez évben a részvénytőke 2 millió font volt, de hamarosan föl kellett emelni. 1912-ben olajfinomítót építettek
Abadánban, amely idővel hatalmas olajipari komplexummá bővült, és ötven éven át
a világ legnagyobb kőolajfinomítójaként tartották számon. Az újonnan megnyitott
huzisztáni olajkutak, az abadáni finomító, és a 130 mérföldes olajvezeték
hamarosan az APOC birodalom legféltettebb gyöngyszemeivé váltak. </span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-indent: -7.1pt;">
</div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-align: center; text-indent: -7.1pt;">
<span style="font-family: "calibri";"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape alt="Leírás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/de/Abadanraffinerie.jpg" id="Kép_x0020_9" o:spid="_x0000_i1029" style="height: 156.75pt; visibility: visible; width: 213.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Abadanraffinerie" src="file:///C:\Users\Mathias\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image002.jpg">
</v:imagedata></v:shape><span style="font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaes9kU766SViHY-NO6nP_gPqUlgixGifuHYdruABmoI0xihftzqtX-Jg_gT4xNHWRKaGCA6WNl2NnACMe04vQtsIi4LVhNuB2kiv77GMBFv2Qehf7qjX5SI68wXYkhD6CDuxHlGuWDfQ/s1600/1.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="469" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaes9kU766SViHY-NO6nP_gPqUlgixGifuHYdruABmoI0xihftzqtX-Jg_gT4xNHWRKaGCA6WNl2NnACMe04vQtsIi4LVhNuB2kiv77GMBFv2Qehf7qjX5SI68wXYkhD6CDuxHlGuWDfQ/s640/1.jpg" width="640" /></a></div>
<br />
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-align: center; text-indent: -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az 1912-ben épült abadáni olajfinomítót nem véletlenül </span></span><span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt; text-indent: -7.1pt;">fejlesztették a világ legnagyobb olajipari
komplexumává.</span></div>
<br />
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-align: center; text-indent: -7.1pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A több mint 450 olajkút által
ténylegesen kitermelt olaj mennyiségét az Anglo-Persian Oil Company és
jogutódjai sohasem hozták nyilvánosságra, a könyvelésbe kívülálló sohasem
tekinthetett be, a perzsa/iráni kormány is csak bemondásra ismerte a termelési
adatokat. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Kiváltságos földrajzi
elhelyezkedésének és a rendkívül előnyös koncessziós szerződésnek köszönhette,
hogy az angol kormány kezdettől fogva különleges védelemben részesítette és
megakadályozta, hogy az APOC - akárcsak részben is - külföldi kezekbe kerüljön. Az
indiai kormány a fúrómunkások védelmére egy katonai különítményt rendelt ki
Arnold Wilson hadnagy parancsnoksága alatt, aki később a társaság helyi
ügyvezető igazgatója lett. Az 1960-as években előkerült dokumentumok szerint a
társaság az angol kormánynál szorgalmasan lobbizott anyagi támogatásért.
Charles Greenway vezérigazgató 1912-től kilincselt a külügyminisztériumban,
mert szerinte a részben külföldi kézben lévő Shell erősen veszélyeztette
poziciójukat. Greenwaynek sikerült elfogadtatnia a liberális kormánnyal, hogy
erkölcstelen dolog lenne hagyni, hogy a Shell a termelésre is kiterjessze piaci
monopóliumát. A külügyminisztériumnál teljes sikert ért el, de az admitalitás
kezdetben vonakodott attól, hogy az egyik ellátási forrást a többiek rovására
támogassa és egy esetleges katonai intervenciót igénylő beruházás mellett
kötelezze el magát Perzsiában. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;"><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt;"><br /></span></div><div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;"><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt;">A burmai olajmezők fokozatos kimerülésével és
az APOC rohamos fejlődésével a termelés súlypontja lassan Perzsia irányába
tolódott. Az Anglo-Persian 1912-ben 80.000 tonna olaj kitermelésével debütált. 1914-ben 120.000 tonna, napi 2400 hordó, 1918-ban 1 millió tonna, napi 20.000 hordó, 1934-ben már 7 millió tonna, napi 137.800 hordó olajat termelt. A termelés forrása kezdetben a Masjid-i Suleiman nevű terület volt Perzsiában, de kutatások folytak újabb lelőhelyek után. Az APOC fúrásokat végzett Ahvaz, Calangar, Dalpari, Dehloran, Gackalaj, Mamataya, Pirgah, Zelay környékén és Qesm szigetén, nem sok sikerrel. 1927-ben viszont sikerrel jártak amikor a nyugati régióban fölfedezték a Naft-e SAH olajmezőt, majd nem sokkal később a Haftkel és Gacsaran mezőt 1928-ban. Mindkét olajmező nagyobbnak bizonyult mint a Masjid-i Suleiman. Az abadáni olajfinomítóban végrehajtott jelentős fejlesztések után a Haftkel mezőt 1930-ban megnyitották. Abadan finomítói kapacitása napi 100.000 hordóra (évi 5 millió tonnára) emelkedett, Perzsia kőolaj-termelése a Masijid-i Suleiman mezővel együtt pedig napi 20.000 hordóról 125.000 hordóra ugrott. Ekkortájt 20.000 ember dolgozott az APOC-nál Perzsiában.</span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Winston Churchil, aki 1911-től az admiralitás első
lordja volt, nem bízott meg a vegyes tulajdonú Shellben és a tengernagyokat is
inkább az olcsó olajkilátások csábították, mint amilyen Perzsia. 1914-ben már 4.800.000 font alaptőkével rendelkezett a társaság, amelyből májusban Winston Churchill az angol kormány nevében 2.200.000 font névértékű részvénnyel rendelkezett, 51% részesedést megtartva ezzel az APOC tulajdonból. 1933-ban az alaptőke 13.524.000 fontra rúgott, ebből 7.000.000 volt a kormányé. (Essad Bey: Flüssiges Gold, 1933) <o:p></o:p></span></span><span style="font-family: calibri; font-size: 18.6667px;">Az angol kormány mindvégig többségi tulajdonos maradt.</span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az admiralitás először egy hosszúlejáratú szerződéssel
próbálta biztosítani a birodalom olajellátását, de Churchill ezt a megoldást
nem találta elég megbízhatónak. 1917.július 17.-i parlamenti beszédében a
tulajdonbavétel mellett foglalt állást. Kijelentette, hogy „az állandó
olajellátás egyetlen biztosítéka a választék fenntartása.” <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Kifejtette, hogy „Tulajdonba kell venni, vagy
valamilyen módon ellenőrzésünk alá kell vonni a nyersolajellátást, vagy
legalábbis a számunkra szükséges részét.” Churchillt és az admiralitást nem
hatalmi ambíciók késztették a tulajdonbavétel melletti kiállásra mint ahogy azt
sokan gondolják, hanem az ármozgásból származó hátrányok elkerülése ill.az
előnyök kihasználása. Az egyik legnagyobb olajipari szaktekintélyt - John Cadman
professzort - Churchill Perzsiába küldte a fejlesztési lehetőségek
tanulmányozására. Cadman optimizmussal telve, lelkesen tért haza az
olajmezőkről. Az admiralitástól kapott kétmillió fonttal a társaság jelentős
alaptőke emelést hajtott végre. Szerződésben kikötötték, hogy a társaságnak
örökre brit érdekeket kell szolgálnia, és igazgatói csak brit állampolgárok
lehetnek, továbbá, hogy a kormány kinevez két vétójoggal rendelkező igazgatót,
akik azonban csak külügyi, katonai, ill.külön mellékletben foglalt esetekben
élhetnek vétó jogukkal. Az elnöki széket egy begyepesedett agyú zárkózott alak
foglalta el, aki tizenhárom évig volt a társaság feje. Upton Sinclair 1927-ben
megjelent „Olaj” című regényében örökítette meg eképpen ábrázolva őt: „Ósdi
Kamáslik és Monokli. Nem sok érzéke volt a vezetéshez. Amikor 1911-ben
Perzsiában járt, éppen azt az embert zavarta el, akinek az olajat köszönhették:
George Reynoldsot, aki ezután Venezuelába ment. Deterdingnek valószínűleg igaza
volt abban, hogy ez az ember a kormány támogatása nélkül egy vállalat
vezetésében sem lenne, nemhogy az élén." </span></span></div><div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az
első években nem is volt szükség különösebb vállalkozói leleményességre, mert a
cég rögzített kvóták szerint szerződött vevőnek termelt. Feladata a hadsereg
védelme alatt a haditengerészet ellátása volt. A társaság akkori üzleti
teljesítményét nemigen lehet ma megítélni, mert az angol kormány sohasem fogja
elárulni, hogy a haditengerészet ténylegesen mennyit fizetett a társaságnak az
olajért, ill.milyen mennyiségben vett át olajat, csaknem ötven év telt el addig
is, amíg a megállapodás eredeti feltételei nyilvánosságra kerültek. Ezek a
feltételek és rögzített arányok a Grand Fleet (Brit Királyi Hadiflotta) számára
rendkívül előnyösek voltak: 30 shilling tonnánként (fuvardíj nélkül) és a
többlethaszonnak megfelelő árengedmény, legfeljebb 10 shilling tonnánként. A
rabatt 1921 márciusában elérte a maximumot. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A háború utáni években az APOC sokkal olcsóbban adta
az olajat mint a többi társaság, ugyanakkor csinos jutalékokat osztott. Ennek
felét a kincstár kapta, Churchill nagy büszkeségére. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az Anglo-Persian nagyon jövedelmező üzletnek bizonyult
és a későbbi kormányok mind nagyon hálásak voltak ezért Churchillnek, a perzsák
viszont továbbra is szegények maradtak. A bátor üzleti kezdeményezés figyelemre
méltó dolog volt Churchilltől, mert általában az államosítás ádáz ellenfelének
számított. Baldwin 1923-ban hatalomra kerülő konzervatív kormánya tervbe vette
ugyan, hogy visszaadja a cég részvényeit a Burmah Oilnak, de az utána hatalomra
kerülő munkáspárti kormány megtartotta azt, így az Anglo-Persian továbbra is
megmaradt félig állami tulajdonban. Liberális korszakában Churchillnek
kétszeresen is előnyös volt a kormánynak az APOC-ban való részesedése. Ez a
konstrukció nem csak a Grand Fleet számára biztosította az olcsó üzemanyag
ellátást, hanem konkurenciát támasztott a nemzetközi olajkartellek - a Standard
Oil és a Shell-lel szemben. Theodore Roosevelt trösztellenes politikája
kétségkívül hatott Churchillre és a félig állami tulajdonú formulát az amerikai
trösztellenes intézkedések angol megfelelőjeként lehet értelmezni a „big
biseness” hatalmának korlátozására. A stratégiai fontosságú vállalkozások félig
állami tulajdonú formuláját később a többi európai kormány is átvette. (Magyarországon 80 évvel később a MOL is.) Az angol kormány azzal, hogy
betársult az APOC-ba, voltaképpen kifejezésre juttatta, hogy az olaj túlságosan
fontos ahhoz, hogy magántársaságokra lehetne bízni. Az Anglo-Persian Oil
Company-féle tulajdonszerkezet azonban mégsem volt olyan egyszerű, mint
amilyennek eleinte látszott, mert idővel előre nem látott problémák jelentkeztek. Először: Mint a későbbiek során más
államosított nagy cégek esetében is, a Frankenstein-szindróma jelei kezdtek
rajta kiütközni, vagyis kinőtt az ellenőrzés alól. A külföldi, főleg a gyarmati
országok kormányai nem szívesen fogadták a társaságot országukban, mert az
angol kormány eszközét látták benne. Angliában pedig a kormány nem tudta
kellőképpen kontrollálni a társaság működését, mert az általa kinevezett
igazgatók, gyakran nyugdíjas kincstárnokok vagy diplomaták, szakmailag nem
voltak eléggé képzettek ahhoz, hogy vitába szálljanak az olajipari
szakemberekkel, ezért örültek, ha „bennszülöttekké” válhattak.<o:p></o:p></span></span></div>
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;">Másodszor: Nem biztos, hogy háború esetén egyáltalán
volt-e jelentősége annak, hogy a kormány tulajdonában volt-e az olaj vagy sem,
hiszen az olajellátás biztonsága inkább attól függött, hogy ki urallja tengeri
útvonalakat. 1923-ban az olajipar két éleslátású kritikusa - Cooke és Davenport - feltette a kérdést: „Ha az Anglo-Persian Oil Company a németek kezében lett
volna, vajon az angol hadiflotta nem kapta volna meg ugyanúgy a perzsa olajat?
Bizonyos, hogy megkapta volna.”-hangzik a válasz. Kifogásuk az volt, hogy az
angol kormány tulajdonjoga nem jelent mást, mint hogy a brit állam
konfrontálódik más nemzetek államával nem csak a termelő, hanem a fogyasztó
országokban is. Előrelátóan figyelmeztettek arra, hogy az angol példa
nacionalista olajpolitikát fog eredményezni más országokban is, elsősorban a
franciáknál. „Nem lenne mulatságos, ha egyszer az olaj-alapelveknek ez az
abszurditása a francia militarizmussal társulna.” Így már megszületésük előtt készen
állt a multinacionális vállalatok létjogosultságát alátámasztó önigazoló
ideológia, miszerint a multinacionális vállalatok tompítják a nemzetek közötti
konfliktusokat, míg a nemzeti vállalatok generálják, ill. kiélezik azokat. Lehet, hogy a brit tengernagyok
konok konzervativizmusuk ellenére is bölcs előrelátásról tettek tanúbizonyságot
amikor 1912-ben megjósolták egy katonai konfliktus kialakulásának lahetőségét,
de lehet az is, hogy tudtak valamit a Németország és szövetségesei ellen
titokban szövögetett háborús tervekről. Kereskedelmi terjeszkedése ellenére az
APOC továbbra is a kormány támogatásától függött, talán még jobban, mint azt
vezetői gondolták. Puszta létével irritálhatja valamely ország nacionalista
érzelmű erőit és hozzájárulhat ilyen mozgalom kialakulásához, majd ezen erők
célpontjává válhat.</span><br /><div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az angol olajtársaságoknak üzleti sikereik és a
birodalommal való összeforrottságuk ellenére ugyanazokkal az alapvető
problémákkal kellett szembenézniük, mint az amerikaiaknak. A rivális
olajvállalatok között minél szorosabbá vált a verseny, annál inkább kezdtek
hasonlítani egymásra. Az angol és amerikai kormány az Atlanti-óceán két oldalán
egymás felé tekintgetett, mindkettő a másiktól akarta ellesni a megoldást.
Mindkét kormány tanácstalan volt abban a kérdésben, hogy egy ilyen
létfontosságú ipari nyersanyagot mint az olaj, az üzletemberek kezén szabad-e
hagyni, vagy állami tulajdonba kell-e vonni? Támogatni, ellenőrizni vagy
irányítani kell-e őket? Az angol kormányban ezekről a kérdésekről egy évszázada
lezajlott vitának és Winston Churchill államosító politikájának ma is nagy
jelentősége van az egész világ számára. Bármennyire hajtogatta is Churchill,
hogy „az állandó olajellátás biztosítéka a választék fenntartása”, ennek a különlegesen
olcsó és bőséges energiaforrásnak a léte tovább fokozta Anglia függőségét Perzsiától. Anglia kormánya
mindaddig nem vetette föl egy esetleges beavatkozás kérdését az olajellátás
biztonsága érdekében, amíg 1932-ben, majd negyven évvel később-1953-ban-nem kellett szembe
nézni vele.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-indent: -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> Az már eddig is látszik, hogy az
Anglo-Persian által realizált extraprofitnak, magas jutalékoknak nem a vezetés
rátermettsége és üzleti találékonysága volt a forrása. Amikor a cég megszerezte
a koncessziót D’Arcytól, egyidejűleg kötelezte magát, hogy a Perzsa
Államkincstárnak az olajexport után számított tiszta nyereség 16%-át fizeti. Ez
a tétel kb.egyhatodát jelentette a teljes perzsa állami bevételnek, ebből pedig
az következik, hogy az APOC tiszta nyeresége megközelítőleg egyenlő volt
Perzsia teljes állami bevételével. Nyilvánvaló, hogy a perzsák a társaság
üzleteinek alakulását élénk érdeklődéssel figyelték. Könnyedén megállapították,
hogy Perzsia államkincstárának olajbevételei közel sem emelkedtek olyan
mértékben, mint az olajkivitel Perzsiából. Miért? Nos, egyszerűen azért, mert
az Anglo-Persian a 16%-os részesedést azon olaj mennyisége alapján számította,
amit külföldi megrendelőknek szállított és Perzsián kívül értékesített. Az APOC
a kitermelt olaj nagyobb részét azonban saját leányvállalatainak adta el,
amelyek azt maguk finomították és exportálták, de abból a bevételből Perzsia
államkincstára egy pencét sem kapott. Ez volt az oka az abadáni olajfinomító
rekordméretűvé feljesztésének. A kitermelt olajnak minél nagyobb hányadát
tudták helyben finomítani az angolok, annál nagyobb hányadát tudták kivonni a
perzsáknak fizetendő részesedésből, hiszen az csak a külföldön eladott olaj
után járt. Az APOC/AIOC voltaképpen ezért nem engedett soha senkit betekinteni
a termelési adatokba, hogy ne adjon bizonyítékot az óriási mennyiségű kőolaj
évtizedeken át tartó ellenszolgáltatás nélkül történt kivitelére. Az angolok
alaposan rászedték Perzsiát, a perzsák pedig továbbra is szegények maradtak.
Mindez arra késztette az 1926-ban megkoronázott
Reza khán sahot, hogy perbe szálljon az angolokkal. 1932-ben Perzsia
pert indított a nemzetközi bíróságon Hágában. Azt állította, hogy az angolok csalnak a könyvelésben és a szerződés revizióját
követelte. Az angol kormány a D’Arcy-féle szerződés megfelelő passzusával érvelt,
valamint azzal, hogy csatahajókat küldött a Perzsa-öbölbe. A perzsák követelése
mégis némi eredménnyel járt, nyereségrészesedésüket 1933-ban felemelték 21%-ra,
az angolok azonban továbbra sem engedték meg, hogy könyvelésükbe a perzsák betekinthessenek.
Az angol-perzsa viszony azonban megromlott. Az
angolok kezdetben egy befolyásolható bábnak tekintették a sokáig analfabéta, műveletlen,
alacsony sorból származó, katonatonából fölemelkedett Reza Pahlavit, de nagyon
tévedtek. (A khán szócska a hadseregben tapadt a nevéhez, rangot jelöl.) <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-align: center; text-indent: -7.1pt;">
</div>
<br />
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-align: center; text-indent: -7.1pt;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9V-3L1sMCkSTaERi4UuymNEKD-1uroD6dijTm6T-TSKxrotNO-3HSXz6SC7DURpZgAs7wErE9SLUJI7VBw4M5pXR_DFXnc3Gu9sKjC0qyW4fl_xLbPzr8ed3RHoMu172UsXoOZd5wNto/s1600/2.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9V-3L1sMCkSTaERi4UuymNEKD-1uroD6dijTm6T-TSKxrotNO-3HSXz6SC7DURpZgAs7wErE9SLUJI7VBw4M5pXR_DFXnc3Gu9sKjC0qyW4fl_xLbPzr8ed3RHoMu172UsXoOZd5wNto/s1600/2.jpg" /></a></div>
<span style="font-family: "calibri";"><span style="font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></span><br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-align: center; text-indent: -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Reza Pahlavi sah<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A sahnak igen határozott elképzelései
voltak országa vezetésével kapcsolatban. Belpolitikájában a modernizációt,
külpolitikájában a nagyhatalmaktól való távolságtartást tekintette követendő
irányvonalnak. Példaképe, Mustafa Kemal Atatürk nyomdokain haladva, de annál autokratikusabb módon kezdett hozzá az ország modernizációjához. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Reza tábornok 1921. február 21.-én a britek
támogatásával bevonult Teheránba és hadseregével nyomást gyakorolva lemondatta
a kormányt. Az új testületben tábornagyi rangban hadügyminiszterré és a
hadsereg főparancsnokává nevezték ki. Ebben a minőségben már február 26.-án
szerződést kötött a Szovjetunióval, amelyben az lemondott minden Iránt érintő
területi igényéről. Miután kiszorította a hatalomból az angolbarát Szajjed Ziá
od-Din Tabátabáit kormányfőt, akit rövidesen „európai gyógykezelésre” küldött, 1923.október
26.-ától miniszterelnöki tisztségbe került. 1922-ben a washingtoni külügyminisztérium olajügyekben járatos szakértője, dr. Artur Chester Millspaugh (1883-1955) átvette Perzsia pénzügyeinek intézését, aki 1927-ig végezte ezt a munkát. Az ő segítségével Perzsia függetlenítette magát a külföldi - elsősorban angol - hitelektől, és a gazdaság megindult az önfenntartás felé. Vele együtt persze az APOC riválisaként a Standard Oil is befészkelte magát a kőolaj perzsa fellegvárába. 1925.október 31.-én kimondták a gyenge Quajar-dinasztia trónfosztását és a karizmatikus Reza Pahlavi ideiglenes államfő lett. Kemál
Atatürk nyomán eleinte köztársasági államformában gondolkodott, a nemzetgyűlés
azonban szívesebben támogatott egy az atatürkinél konzervatívabb irányvonalat,
ennek érdekében Reza khánt 1925.december 15.-én sahnak nyilvánították és
1926.április 25.-én megkoronázták, majd elfoglalta az 1923-ban emigrált Ahmad Shah helyét a trónon. A svájci Le Rosey Intézetben tanuló fia-Muhammad Reza
Pahlavi-pedig a nezám (trónörökös vagy koronaherceg) címet kapta meg.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Reza sah hatalomátvételekor egy jelentős
részben földművesekből és nomád pásztorokból álló népesség uralkodója lett,
fejletlen, elmaradott gazdaságot örökölve a síta-muszlim országban. A sah célul
tüzte ki a gazdaság, az államszervezet és a társadalom nyugati mintára való
megreformálását, némely intézkedése azonban a lakosság elnyomásával,
szabadságjogaik korlátozásával, atrocitásokkal, sőt a lakosság terrorizálásával
járt. Reza sah az iráni viszonyokra adaptált belga-bolgár alkotmányt sem
tartotta be, a nemzetgyűlést teljesen befolyása alatt tartotta, az ellenzéki
politikusok pedig börtönben vagy száműzetésben végezték. Élvezte viszont a
korábbi földbirtokos elit támogatását, ezért nekik nem kellett birtokreformtól
vagy földosztástól tartaniuk.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A sah a preiszlám Iránban találta meg
ideálját, reformjai között eltörölték a hajdani címeket, helyette kötelezővé
tették a vezetéknév használatát és az archaizáló névadást vezették be. A
felduzzadt államapparátus számára ókori perzsa stílusú középületeket emeltek. 1930 májusában a Bank-e Melli átvette a pénzkibocsátás monopóliumát az Imperial Bank of Persiától (Bank-e Sahi).</span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">1935. március 20.-ától a sah hivatalosan is szakított az
iszlám időszakban használatos Perzsia (Fársz) elnevezéssel - amelyet Európában is
használtak - és fölélesztette a középkor óta csak az irodalomban használt ősi
Irán (árják földje) elnevezést. Az ország nevének megváltozásával az
Angol-Perzsa Olajvállalat neve is értelemszerűen Angol-Iráni Olajvállalatra
változott.</span></span></div><div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az 1930-as években intenzív
infrastruktúrális fejlődés kezdődött. A sah munkájában jelentős támaszt jelentett a Szentpétervárott tanult Abd-al-Hosayn Teymurtas, aki osztotta az ország jövőjére vonatkozó elképzeléseit. A második leghatalmasabb ember Perzsiában, a Pahlavi adminisztráció (Wazir-e Darbar-e Pahlavi) vezetője, és a sah "jobb keze" volt. Reza sah gazdaságfejlesztési programjának
részét képezte az az 1927-1939-ig tartó projekt, amelynek keretében az addig
csak regionális vasútvonalakból álló hálózat összekötésével amerikai és német
közreműködéssel kiépítették az országot észak-déli irányban átszelő
Transz-iráni vasútvonalat. Az 1394 km hosszú Transz-iráni vasút a Kaszpi-tenger
déli partját köti össze a Perzsa-öböl keleti partján fekfő Bandar Abbasz
kikötőjével.</span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Egy Oroszországot és Indiát összekötő
vasútvonal megépítésének ötlete 1889-ben, 1900-ban és 1905-ben orosz
magánbefektetők részéről már több alkalommal fölmerült. Az orosz kormány
azonban mereven elutasította ezeket a javaslatokat attól tartva, hogy ez
veszélyeztetné Oroszország geopolitikai és kereskedelmi erőfölényét Iránban,
ezen kívül megterhelné a britekhez való viszonyt is. 1889-ben Oroszország és az
iráni sah megállapodtak abban, hogy Iránban nem lehet vasútat építeni
Oroszország beleegyezése nélkül. Az 1907-es egyezmény következtében megenyhült az
angol-orosz viszony egyrészt, másrészt az 1910-ben lezárult perzsa alkotmányos forradalom
amúgy is fölülírta a megállapodást. Az
erős angol befolyás alatt álló Perzsiát már nem érezte fenyegetőnek
Oroszország, ugyanakkor a Bagdad-vasút építésének szorgalmazásával a térségben
egyre erőteljesebben terjeszkedő német befolyás aggodalommal töltötte el
Oroszországot. </span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Mindkét ország felismerte, hogy a
kereskedelmi érdekeik védelme szempontjából minden eddiginél fontosabbá vált a
perzsa vasúthálózat kiépítése. Nyikolaj Khomjakov az Orosz Állami Duma elnöke
és I.A.Zveginstov képviselő az angol-orosz antant lelkes támogatói, a Dumában
kezdeményezték az Európát és Ázsiát összekötő vasútvonal kiépítését az ún.
„Bagdadi-koncesszió” azaz a Bagdad-vasút építése általi német gazdasági
térnyerés ellensúlyozására. Javaslatukat az 1904-1905-ös orosz-japán háború
miatti gazdasági visszaesésre hivatkozva a Külügyminisztérium nem, de a
Pénzügyminisztérium támogatta. 1910 decemberében a tizenkét legnagyobb orosz
bank részvételével megalakult a Trans-Perzsiai Vasút konzorcium. Közülük kilenc
bank 1911-ben megállapodásra jutott a legnagyobb francia bankokkal a
vasútépítés finanszírozását illetően, de az építkezés megkezdéséhez hiányzó 6
millió font kölcsönt Anglia annak ellenére, hogy a vasútépítést elvben
támogatta, nem folyósította. A Transz-Perzsa vasút megépítésének tervét
Alexander Izwolsky (1906-1910) és utódja Szergej Sazonov (1910-1916) orosz
külügyminiszterek is támogatták, már csak azért is, mert Perzsia gazdasági csődjének
elkerülése függött a projekt sikerétől. Lord Curson brit India alkirálya azonban
gyanúsnak találta az oroszok segítőkészségét, nyerészkedést és indiai gyarmatukat veszélyeztető hátsó szándékot
sejteve megakadályozta a kölcsön folyósítását. Végül angol, francia és orosz
befektetők támogatásával 1912-ben megalakult a Société d’Etudes, a Transz-Perzsiai
Vasúttársaság. Amikor Arthur Gwinner, a Deutsche Bank ügyvezető igazgatója
értesült a Transz-perzsa vasút tervéről, javasolta egy Khanaqiból kiinduló
vasútvonal megépítését, amely a mai Irak területén lévő gazdag kurd olajmezőket
kötné össze a bagdadi Al-Daura olajfinomítóval, valamint Bagdadot a
kelet-nyugati irányú Transz-Perzsa vasúton Teheránon és Mashhadon át
Türkmenisztánnal.</span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">1914. júniusában elkezdődtek a
Teherán-Enzeli szakasz építésével kapcsolatos mérnöki munkák és 1915-ben elkészült
a Teherán-Astara szakasz, de az építkezés ezután lelassult. Az első
világháború/olajháború kitörése utáni napokban Oroszország bejelentette, hogy
kötelezettségei ellenére nem vesz részt a Khanaqi-Teherán vasút építésében.</span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">1924-től Reza khan miniszterelnök (a későbbi
Reza sah) tárgyalásokat kezdett az amerikai Ulen céggel egy megvalósíthatósági
tanulmány készítéséről, 1925-ben már törvényeket fogadtak el a parlamentben,
amelyek belső Perzsia vasútépítési projektjének finanszírozását voltak hivatottak biztosítani. Míg
Perzsia vasúthálózatának megteremtése terén is anyagi nehézségekkel küzdött,
addig az Anglo-Persian Oil Company tízmillió tonna számra termelte ki az olajat
Perzsiában, amelynek csekély hányada után fizetett. Az
amerikakkal folytatott további tárgyalások során megállapodás született arról,
hogy közös vállalatot hoznak létre amerikai és német cégekkel, és az észak-déli
irányú Transz-Perzsiai Vasút két végén kezdik el az építkezést. 1927-ben
megalakult az amerikai és német cégeket magábanfoglaló nemzetközi konzorcium: A
„Sindicat du Chemin du Fer en Perse” Ulen and Company cég részvételével amerikai
részről, és a „Konsortium für Bauausfürhrungen in Persien” német részről. A
konzorcium német része Philipp Holzmann, Julius Berger, és a Siemens Bauunion.
Az amerikaiak a vasútvonal déli végéről a Perzsa-öböl északi csúcsánál fekvő
Bandar Shahpur kikötőtől kezdték az építkezést, és folytatták Dezfulon és
Ahvazon át Teherán felé. A német szakemberek a Kaszpi-tenger déli partján fekvő
Bandar Shah kikötőnél kezdték a 375 km-es Teheránba vezető vasútvonal építését.
Az amerikaiak a késedelmes kifizetésekből eredő viták miatt 1930-ban fölmondták
a szerződést Reza sah kormányával.</span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Perzsia 1933 áprilisában a dán Kampsax
céggel kötött szerződést az építkezés folytatására. A dán cég akkoriban több
vasútépítési projekt kapcsán ismert volt Törökországban, és török ajánlásra
esett rá a választás, szerepe volt továbbá annak a körülménynek is, hogy Dánia
kis ország és ezért Perzsia függetlenségére nem jelent biztonsági kockázatot. A
kivitelezést az USA-ból, Európából és Perzsiából 43 alvállalkozó végezte. Az
1394 km-es vasút nyomvonala rendkívül nehéz terepviszonyok között vezet, amely
nem csak az építőknek okozott jelentős műszaki nehézségeket, hanem a vasút
üzemeltetése során is különleges megoldásokat kell alkalmazni. A
terepviszonyokra jellemző, hogy 230 alagutat és 410 hidat vagy vízátereszt kellett
megépíteni, a vasútvonal legmagasabb pontja 2220 m magasságban vezet és hosszú,
36 ezrelékes emelkedők vannak, ami vasúti fogalmak szerint rendkívül meredeknek
számít, a kis sugarú ívek miatt pedig különleges csuklós szerkezetű mozdonyokra
volt szükség. A projekt sikeresen befejeződött és a Kampsax határidő előtt,
1938.augusztus 26.-án átadta az észak-déli Transz-Iráni Vasútvonalat. Az angol
Beyer Peacock cégtől Irán 4 db Garratt rendszerű csuklós gőzmozdonyt rendelt a
meredek hegyi szakaszokhoz 1936-ban, majd különböző német cégektől a
megnyitásig további 65 db gőzmozdonyt állítottak forgalomba. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
</div>
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;">Az Eurázsiai-kontinens növekvő politikai
súlyával párhuzamosan a prognosztizált fuvarozási igények kielégítésére az ENSZ
tervezetet dolgozott ki a vasúthálózat fejlesztésére az 1960-as években. A
tengertől elzárt országok, mint Afganisztán és a volt Szovjet Belső-Ázsia
területeinek a világkereskedelmi forgalomba történő bekapcsolására az ENSZ Ázsiai
és Csendes-óceáni Gazdasági és Szociális Bizottsága (UNESCAP) koncepciója
szerint egy Európát és Ázsiát behálózó egységes vasúthálózatot kell létrehozni.
A Trans Asian Railway (TAR) tervezet 1960-ban látott napvilágot, de a
60-as,70-es,80-as években a hidegháborús politikai helyzet még nem volt
alkalmas arra, hogy megvalósítása érdekében konkrét lépések történjenek. A
hidegháborús évtizedek végére az eltérő ideológiájú és társadalmi
berendezkedésű országok közötti kapcsolatok rendezésével a Transz-Ázsiai
Vasúthálózat megvalósulásának esélyei lényegesen növekedtek. Bár a tervezetben
szereplő vasútvonalak nagyrésze már létezik, működésük összehangolása jelentős
műszaki akadályokba ütközik. Legtöbb gondot az eltérő nyomtávolságokhoz való
alkalmazkodás okozza. Irán vasútvonalalai az ún. európai normálnyolvolsággal (1435 mm) vannak kiépítve.
A nagyszabású koncepció szempontjából 2001-ig négy közlekedési folyosó (korridor) kialakítását vizsgálták meg. A Szingapúrt és Isztambult összekötő 14.000
km es összefüggő vasúthálózat Iránt érintő része az ún. Észak-Déli folyosó,
amely Észak-Európát a Perzsa-öböl országaival köti majd össze. A főfolyosó
Helsinkiből kiindulva Oroszországon át a Kaszpi-tenger északi partjáig halad,
ahol háromfelé ágazik:</span><br />
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">-A nyugati vonal Azerbajdzsánon és Örményországon
át halad Nyugat-Iránba,<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">-A középső vonal a Kaszpi-tengert kompon
átszelve éri el Irán északi partjait, <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">-A keleti vonal Kazahsztán, Üzbegisztán,
Türkmenisztán területén haladva éri el Iránt. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A három vonal Teheránban összefutva halad
tovább délre a Perzsa-öböl felé Bandar Abbasz kikötőjéig. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
</div>
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;">Reza sah reform intézkedéseihez tartozott,
hogy hatályon kívül helyezték az 1300 éve használatban lévő, iszlám jogtudósok
és teológusok által alkotott, az iszlám vallásra épülő jogrendet, a sariát.</span><br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">1926-ban új büntető, 1927-ben új, az
európai jogrendhez hasonló polgári törvénykönyvet vezettek be Perzsiában. Ez a
hagyományosan igen erős síta egyházzal szembeni konfliktusokhoz vezetett. Jelentős ellenállást
váltott ki, hogy a sah megfelelő életfeltételek biztosítása nélkül kötelezővé
tette a nomád törzsek letelepedését. A fölfegyverkezett nomádok így komoly
biztonsági kockázatot jelentettek. A sah nevéhez fűződik a kötelező iskolai
oktatás bevezetése és több oktatási intézmény, köztük az ország első nyugati
mintájú egyeteme, a teheráni egyetem 1935-ben történt megalapítása, kivéve
ezzel a muszlim értelmiség kezéből a nevelést. Jelentős lépés volt a gazdaság
fejlesztésének irányába az abadáni Technológiai Intézet 1939-ben történt
megalapítása is, ahol az ország maga kezdte el saját szakembereinek kinevelését
a húzóágazat - az olajipar-számára. Beleszólt a sah az egyházi adományföldek (vakt) igazgatásába is.</span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A központosított hatalom megerősítésének
és fenntartásának eszköze a hadsereg volt, amelynek fölszerelése és fenntartása
az ország bevételeinek jelentős részét fölemésztette. 1924-1925-ben, még
miniszterelnök-főparancsnok korában, Reza khán leszámolt az Anglo-Persian
olajmezői fölött diszponáló Hazal ibn Dzsáber szakadár huzisztáni arab
tartományfőnökkel. 1929-1934 között súlyos harcokat kellett vívnia a lurik és
kaskaik ellen, akik az erőszakos letelepítésekkel járó mostoha körülmények,
nyomorúság és járványok miatt föllázadtak. Az atrocitások a sah egész
uralkodását végigkísérték.</span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Reza sah alapvetően függetleníteni akarta
országát minden külső befolyástól és eltörölt minden külföldieknek kedvező
előjogot. Elsősorban a térségben meghatározó Anglo-Persian Oil Company 1909-óta
tartó gátlástalan kizsákmányolást folytató gyakorlatát akarta megfékezni, amely
az ország jövedelemének nagyjából felét kilopta az országból. A D’Arcy-féle
koncesszió amúgy is nagyon kedvező feltételeket biztosított az engedményes
számára, de az APOC-nak még ez sem volt elegendő. Mivel a perzsák nem tekinthettek
be a könyvelésbe, az APOC annyi kitermelt olaj után számolta a 16% /később 21%/
részesedést, amennyi után akarta. Az abadáni olajfinomító nem véletlenül
növekedett a világ legnagyobb olajipari komplexumává. Szerződés szerint csak a
feldolgozatlanul külföldre szállított kőolaj után kellett részesedést fizetniük
az angoloknak, a földolgozott termékek után nem. Az Anglo-Persian /később
Anglo-Iranian/ érdekei nyilvánvalóan azt kívánták, hogy a kitermelt olaj minél
nagyobb hányadát helyben dolgozzák föl, kivonva ezzel a részesedés fizetése
alól. Az abadáni olajfinomító fénykorában 628-635.000 hordó, azaz 87- 88.000
tonna olajat dolgozott föl naponta. Ezt tartotta 1980-ig, az ún. első öbölháború
kitöréséig. 1980.szeptember 22.-én hosszú határvitát követően Irak hadüzenet
nélkül megtámadta Iránt, és kezdetét vette a XX. sz. egyik leghosszabb háborúja. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A helyben feldolgozott olaj mennyiségét ismerjük, de a külföldre
szállított nyersolaj mennyiségét - ami után részesedést fizetett az
Anglo-Persian/Iranian - csak bemondásra ismerhette a Perzsa kormány, ez pedig
töredéke volt annak, amit a cég ténylegesen kitermelt és exportált. Így volt
lehetséges az olaj rekord alacsony önköltséggel való kitermelése és, hogy az
alacsonyan tartott olajárak mellett az Anglo-Persian/Iranian extra profit
mellett magas jutalékokat tudott osztani részvényeseinek, miközben a perzsák továbbra
is szegények maradtak. A perzsa függetlenségi mozgalom nyomására, főleg amerikai tőkére támaszkodva, 1928-ban megszüntették a briteknek adott előjogokat, 1929-ben pedig megtiltották angol repülőgépek átszállását az ország fölött. 1931-ben Reza sah bevezette a hírközlés cenzúráját. London nem táviratozhatott és nem telegrafálhatott Bombaybe, Delhibe Kalkuttába anélkül, hogy perzsa hivatalnokok a táviratokba és telefonbeszélgetésekbe bele ne nézzenek, ill. hallgassanak. 1932 vége felé a perzsa kormány elég erősnek érezte magát ahhoz, hogy minden eddiginél erősebb csapást mérjen a britekre, az angol kormányt pedig elég gyengének tartották ahhoz, hogy megreszkírozzák a D'Arcy-féle koncesszió felmondását "hamis mérlegadatok miatt, amelyek következtében Perzsia 1922 és 1932 között 200 millió fonttal károsodott meg." Az esemény tiszteletére egész Perzsiában két napos ünnepet tartották, melynek során a D'Arcy-féle szerződésnek egy másolatát nyilvánosan elégették. </span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A britek általi kizsákmányolással szemben
a sah csak mérsékelt sikereket tudott elérni, a D’Arcy-féle szerződés etikailag
kifogásolható volt ugyan, de formailag jogszerű, a termelési adatok fölötti
ellenőrzést pedig nem tartalmazta, és egyéb jogalap sem volt a
kikényszerítésére. </span></span><span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;">A sah kisebb léptékű célja volt, hogy
fönntartsa a békét reformjai megvalósítása érdekében. Egyetlen külföldi útja
példaképéhez, Musztafa Kemál Atatürk török miniszterelnökhöz vezetett 1934-ben.
Törökországgal mindvégig jó kapcsolatokat ápolt. 1937.július 8.-án Irán és a
Török Köztársaság aláírta Irakkal és Afganisztánnal egyetemben az egymás
határait is elismerő kölcsönös barátsági, segítségnyújtási, és megnemtámadási szerződést a
teheráni Saadabad-palotában. Ez volt az ún. "Saadabadi paktum". Egyúttal megoldották az 1932-ben kiújult Irakkal
szembeni határvitát: Irán némi területgyarapodást ért el Abadánnál a Schatt
el-Arab folyó mentén.</span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Reza sah elsősorban az Amerikai Egyesült
Államokra számított lehetséges támogatóként, bár korábban már előfordult, hogy
az USA az oroszok ellenében beavatkozott Perzsia pénzügyeibe. Az első
világháborút/olajháborút követő (a XIX.századi angliához hasonló) splendid
isolation - elszigetelődési politika - hatásai, valamint az 1929-1933-as gazdasági
világválság miatt a sah erőfeszítései csak mérsékelt sikereket hoztak. Politikájában jelenlévő erőteljes nemzeti radikalizmusa miatt kölcsönt az Egyesült Államoktól nem kapott.</span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A sah figyelme ezért az Európában
megerősödő hitleri Németország felé fordult, amelynek diktatórikus
berendezkedése szimpatikus volt számára. Továbbá, mivel Perzsia a modern ipart és kereskedelmet hirtelen és kívülről kapta, ez a körülmény is az abszolutisztikus kormányzás gyors kifejlődésének kedvezett. A tősgyökeres polgári réteg a szomszédos Szovjetunióban dúló sztálini önkénnyel fémjelzett szocializmus példájától megrettenve, félelmében nem merte a baloldali utat követni. Sőt, a polgárság a feudális nagybirtokos osztállyal egyetemben, és a sah, aki lényegében ennek a két társadalmi csoportnak a nevében uralkodott, úgy látta, hogy a fasiszta államok szerkezete, szervezete, és társadalmi összetétele saját országa felépítésének tükörképe. Másrészt pedig ez az egyetlen út, amely Perzsia-Irán balratolódását megakadályozhatta. Németország a Balkánon keresztül egész egész Perzsiáig kiterjesztette Göbbels által vezényelt propaganda hadjáratát, a német ipar és kereskedelem pedig tehetséges ügynököket küldött ezekbe az országokba. Minthogy az Anglo-Persian Oil Company ugyanazokra a társadalmi osztályokra és rétegekre támaszkodott Perzsiában, amelyek a hitleri Németországgal kezdtek rokonszenvezni, eleinte nem került sor semmiféle ellenintézkedésre. Le is késték azt a pillanatot, amikor még hatásosan föl lehetett volna lépni a náci propaganda ellen. A. C. Millspaugh helyét a pénzügyi vonalon 1927-ben Sindenblatt vette át, akinek nevéhez fűződik a "Bank-e Melli" iráni irányítású központi bank megalapítása 1928-ban. 1930-ban már erős német behatással kellett Angliának megküzdenie. A korábbi években már meglévő változó intenzitású német gazdasági kapcsolatok betetőzéseként 1936-ban Hjalmar Schacht német
gazdasági csúcsminiszter, a Reichsbank elnöke Teheránba látogatott, ahol a közös árja származásra
alapozva gazdasági és együttműködési megállapodást kötött a sahhal. Ennek, valamint az 1937.július 8.-án megkötött saadabadi szerződés hozadékaként pedig jelentős német tőke, szakember és ügynök érkezett
Iránba az olaj és a gépipar fejlesztésére. Német segítséggel megépítették a
Transz-iráni vasútvonalat, létrehozva ezzel az ún. „perzsa folyosót”, és az
1938-ban német kézbe került Skoda Művek kézifegyvergyárat épített Teherán
mellett. Mivel a Berlin-Bagdad-Schatt el-Arab vasúti összeköttetés tervének
megvalósítását az első világháború kirobbantásával Anglia meghiúsította, az
iráni olajat, valamint a réz szulfidos és oxidos érceit /kalkopirit, kalkozit,
kuprit, tenorit/ és más ásványokat hajón szállították Németországba.Mire elkerülhetetlenül cselekedni kellett, addigra Perzsia-Irán már átalakult a hitleri Németország előretolt bázisává, és a németek ugródeszkának tekintették a Szovjetunió felé. </span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A második világháború/olajháború kitörése
után a szövetségeseket aggodalommal töltötte el Irán Németország felé történő
orientációja, ill.esetleges Németország melletti hadbalépése, német kézre
juttatva ezzel a hatalmas huzisztáni olajmezőket. Az Anglo-Iranian Oil Company abadáni
finomítója 1940-ben 8 millió tonna, azaz napi 22.000 tonna kőolajat dolgozott
föl. Ennek a mennyiségnek a Wermacht kezébe jutása a háború kimetelét
Németország javára eldöntötte volna. 1941.márciusában Irakban a német titkosszolgálat
segítségével puccsal átvette a hatalmat az addigi miniszterelnök, Rasid Ali al-Kajláni. A Szovjetúnió 1941. június 22-én történt Németország általi megtámadását Irán lelkesen üdvözölte, mert kormánya úgy gondolta, hogy a Damoklész kardjaként feje fölött lebegő szovjet invázió lehetősége ezzel elhárul, de tévedett. 1941.augusztus 25.-én brit és
szovjet csapatok megszállták Iránt. Az iráni haderő nem tudta föltartóztatni az
óriási túlerőben lévő megszálló csapatokat és a sah hamarosan fogságba esett. </span></span></div><div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> </span></span><img alt="Szovjet tankmen a 6. páncéloshadosztály drive utcáin Tabriz (2). Jpg" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c9/Soviet_tankmen_of_the_6th_Armoured_Division_drive_through_the_streets_of_Tabriz_%282%29.jpg/300px-Soviet_tankmen_of_the_6th_Armoured_Division_drive_through_the_streets_of_Tabriz_%282%29.jpg" /><span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;"> </span><br />
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;"> A szovjet 6. páncélos hadosztály T-26-os tankjai Tabrizban. </span><br />
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;">A szovjet bevonulás teljesen jogszerű volt, mert az érvényben lévő 1921. február 26.-i, 1927-ben megerősített szovjet-perzsa szerződés 6. pontja felhatalmazta a szovjet kormányt, hogy "Perzsia területére vezényelt csapatait, az önvédelméhez szükséges intézkedések foganatosítására", amennyiben kísérlet történik arra, hogy "Perzsia területét a Szovjetunió elleni katonai műveletek bázisául használják fel." 1940 és 1942 között a Gevork Vartanjan által vezetett felderítő csoport 400, a német hírszerzéssel kapcsolatban álló személyt leplezett le Iránban. Nem volt viszont olyan szerződés, amelynek alapján brit és amerikai csapatokat lehetett volna Perzsiába vezényelni. Ezért a Szovjetunió egyetértésével Nagy-Britannia kérést intézett Iránhoz, amelynek eredményeképpen 1942. január 29.-én megállapodás jött létre a brit csapatok bevonulását illetően a három ország között. Ezzel szemben az Egyesült Államok haderői minden hivatalos felhatalmazás és jogalap nélkül tartózkodtak Irán területén a háború végéig. </span></div><div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;"><span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;"> 1941. Szeptember 16.-án Reza sahot lemondatták fia, a Svájcban nevelkedett Muhammad Reza Pahlavi
javára. A
fiatal Muhammad Reza apjához hasonlóan autokratikus módon kormányozott, de nála
jóval gyengébb egyéniségnek bizonyult és atyja reformjait alig folytathatta.</span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A Pahlavi dinasztia alapítója súlyos
áldozatok árán bár, de mégis csak elindította a modernizáció útján Perzsiát.
Intézkedései következtében urbanizációs folyamatok indultak meg, új társadalmi
csoportok jöttek létre és sikeresen beindította azokat a társadalmi
változásokat, amelyek országát kiemelték a félgyarmati státuszból. </span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az ifjú Muhammad Rezának, aki az „Árják
Világossága” címet is viselte, a háború alatt nem sok beleszólása volt az
ország sorsának alakulásába. 1942.január 29.-én aláírtak ugyan egy szerződést a
Perzsa-öböl térségét ellenőrzésük alatt tartó britekkel és az északi vidéket
megszálló szovjetekkel arról, hogy tiszteletben tartják Irán viszonylagos
függetlenségét amennyiben biztosítja az olajhoz ill.az olajlétesítményekhez
való korlátlan hozzáférést, de a sah nyilvánvalóan nem szabad elhatározásából
döntött így. 1941 és 1945 között Iránnak kulcsszerepe volt a szovjet hadsereg
üzemanyag ellátásában, az utánpótlás harmada az észak-iráni olajmezőkről
érkezett. Iránon át, az ún „Perzsa-folyosón” szállították a szövetségesek az
Egyesült Államokból és Kanadából érkező hadianyag utánpótlást is, amelyet a
Perzsa-öbölben raktak át a hajókról vasútra. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> </span></span> <img alt="Fájl: ellátmány a perzsa Corridor.jpg" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/3d/Supply_train_through_the_Persian_Corridor.jpg" /> <br />
<br />
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 18.6667px;">Ellátmány szállítása a Transz-iráni vasúton a szovjet-angol megszállás alatt </span><br />
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 18.6667px;"><br /></span>
<span style="font-family: "calibri"; font-size: 18.6667px;">Amikor az iráni közigazgatásban dolgozó németek elmenekültek vagy fogságba estek, az amerikaiak foglalták el a fontosabb pozíciókat. Közülük volt Mr. Millspaugh és csoportja is, akik mindig megjelentek a színen, amikor az amerikai olajtársaságok üzleti manőverre készültek Perzsiában. Mr. A. C. Millspaugh irányította Perzsia-Irán pénzügyeit 1922 és 1927, valamint 1942 és 1945 között, de más területeken is működött. Az Egyesült Államokban korábban olajügyekkel foglalkozó minisztériumi tisztviselő volt és szoros kapcsolatban állt az amerikai olajipar vezetőivel. A második világháború után az amerikai tanácsadók száma hetvenöt fölé emelkedett. Az elsők még 1943-ban érkeztek, majd követte őket további két olajszakértő: Mr. Herbrt Hoover Jr. és Mr. A. A. Curtis. Őket azzal a hivatalos megbízással látták el Washingtonban, hogy "szolgáljanak tanácsokkal olajügyekben". Küldetésük valódi céljára azonban több fényt vetít az a külügyminisztériumi jelentés, amely szerint "figyelmüket elsősorban a függőben lévő iráni olajkoncesszió-kérelmek kérdésének fogják szentelni." Agy már élesebb a kép: ők tanácsolták Szed miniszterelnöknek, hogy utasítsa el a szovjet kívánságokat és az amerikai olajtársaságokkal tárgyaljon. 1943-ban automatikusan meghosszabbították a szaadabadi paktumot további öt évvel, mert az aláírók egyike sem mondta fel. A háború alatt az északi területek kivételével mindenütt angol és amerikai csapatok állomásoztak, Irán ipari és kereskedelmi vállalkozásai pedig amerikai megrendelésekből éltek. Az ország teljesen kiszolgáltatta magát az idegen olajtársaságok érdekeinek, akiket ide csábított a perzsák folyékony aranyán kívül a kaukázusi olaj közelsége. Az ifjú Muhammad Reza azonban egészen másképp látta a dolgokat, mint ahogy azt az angolok szerették volna. Harminc évvel később így mondta ezt el egy újságírónak: "Függetlenek voltunk, amíg meg nem szállták hirtelen a szovjetek az országot, és az angolok nem száműzték apámat. Majd hallottuk, hogy az olajtársaság bábokat ültet a kulcspozíciókba, embereket, akiket madzagon rángatnak, és egyre inkább valamiféle szörnyetegnek tűntek a szememben, szinte kormánynak az iráni kormányon belül. </span><br />
<br />
<br />
<img src="https://headquarters.opinionware.net/wp-content/gallery/oil-city/aioc-soldier.jpg" /><br /> Katonai járőr az AIOC olajvezetékei mentén Dél-Iránban<br />
<br />
<br /></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A második világháború/olajháború után a világszerte előretörő
nemzeti felszabadító mozgalmak a Közép-Keletet sem kerülték el. A nagy
olajmonopóliumok privilegizált helyzetükből adódóan különleges jogokkal
rendelkeztek, sőt saját fegyveres testületeik is voltak, és szükségszerűen a
nemzeti függetlenség elnyeréséért folyó harcok célpontjaivá váltak. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
</div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-align: center;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<img alt="prime-minister-mohammed-mossadegh-of-iran-waves-as-he-leaves-union-station-for-the-iranian-embassy-in-washington-dc" src="https://tavazon.files.wordpress.com/2009/03/prime-minister-mohammed-mossadegh-of-iran-waves-as-he-leaves-union-station-for-the-iranian-embassy-in-washington-dc.jpg?w=450&h=359" /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-family: "calibri";"><span style="font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></span><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">„Megölöm az angol sárkányt, amely nemzeti kincsünkön
ül”.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Dr. Muhammad Mussadeq 1951-ben.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
</div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az
1951.április 28.-án megválasztott Muhammad Mussadeq miniszterelnök az ország
olajiparának államosításával a nagymúltú angol olajvállalatot rövid úton kiebrudalta
az országból, amit Anglia nem nyelt le egykönnyen. Muszlim vallási vezetők kezdeményezésére a társadalom széles rétegei már 1940-től
egyre erélyesebben hangoztatták, az 1933-as megállapodás módosításának szükségességét.
1949.július 17.-én az eredeti koncessziót módosító pótszerződést írtak alá az
AIOC-kal amely némileg megemelte az iráni állam részesedését, de a társaság ugyanakkor
elfogadtatta az egyezmény hírhedt 10. cikkelyét amely kimondja, hogy az eredeti
koncesszió-szerződés valamennyi pontja érvényben marad, amely az AIOC
privilégiumait biztosítja. Az időközben kialakult helyzet miatt azonban az
angolok rövidesen engedményekre kényszerültek. Mivel az amerikai
olajmonopóliumok is részesedni akartak az iráni olajban megtestesült hatalmas
zsákmányból, céljaik eléréséhez fizetett ügynökeiken és az iráni politikai erők
amerikabarát szárnyán kívül más társadalmi csoportokat is igyekeztek
fölhasználni. Sikerült megnyerniük azokat a nacionalista köröket is, amelyek
mind erőteljesebben hallatták szavukat a pótszerződés elutasítása és az Anglo-Iranian
államisítása mellett. Ez a csoport volt a Nemzeti Front, amely Muhammad Mossdeq
földbirtokos, az iráni parlament (Majlis) olajbizottságának elnöke köré
tömörült. Mussadeq radikalizmusa arra a meggondolásra alapult, hogy míg az
Anglo-Iranian Oil Company csupán 1950-ben 160 millió dollár profitot realizált
az iráni olajból, addig az iráni állam ebből tisztességtelenül keveset- 32
millió dollárt-kapott. Az iráni nép évtizedek óta tartó kizsákmányolásának nem
évekig tartó alkudozásokkal kell véget vetni, hanem Iránnak olajtartalékait
saját kezébe kell vennie, ennek érdekében pedig az oljipar államosítására van
szükség. Hasonló célokért küzdött a betiltott Tudeh párt, és az ország nagyobb
városaiban sorra alakultak az olajkincs állami tulajdonba vételét sürgető
tömegeket képviselő demokratikus szervezetek is. Az elmúlt évek tömegharcaiban
megedződött népi erők és a tőkés arisztokráciát tömörítő Nemzeti Front között
azonban nem jött létre teljes akcióegység. Mussadeq kizárólag az Anglo-Iraniant
tekintette ellenségnek. Bár bizonyos mértékig épített a széles néptömegek
támogatására, elsősorban a nagy amerikai olajmonopóliumokat akarta maga mögött
tudni. Az Egyesült Államok a nemzeti radikális törekvésekkel általában nem szimpatizál, de a Közép-Kelet olajához fűződő közvetlen érdekei, valamint a hidegháborús nemzetközi politikai helyzet miatt ez esetben toleranciát tanúsított. Álláspontja szerint amíg Iránban nemzeti radikális erők vannak hatalmon, addig nem áll fenn a kommunista ideológia Iránba való behatolásának veszélye. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az Anglo-Iranian - érezve pozicióinak gyengülését - engedményekkel
próbálkozott. 1949 augusztusában 30%-os részesedést kínált, majd a
Szaud-Arábiához tartozó semleges övezetben működő amerikai cégekhez hasonlóan
felajánlotta a nyersolajbevétel megfelezését is. A Majlis mindkét
javaslatot-utóbbit 1951 januárjában-leszavazta. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Mussadeq 1951.január 11.-én az alábbi
határozati javaslatot terjesztette elő a parlamentben: „Az iráni nemzet
felvirágzása érdekében és azért, hogy hozzájáruljunk a béke biztosításához az
egész világon, mi alulírottak azt javasoljuk, hogy az iráni olajipart az ország
minden körzetében államosítsák, vagyis minden olajkutatással, termeléssel és
feldolgozással kapcsolatos művelet összpontosuljon a kormány kezében.” <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Haj
Ali Razmara tábornok és angolbarát miniszterelnök nem adta föl a harcot:
„1951.február 19.-én a Majlisban tartott felszólalásában kijelentette, hogy
azok az olajszakértők, akikkel konzultált, teljesen megvalósíthatatlannak
tartják az államosítást.”-Írja Leonard Mosley. (Power Play. Oil int the Middle
East. Penguin Books, Baltimore 1974.) Hangvétele és beszédstílusa azt jelezte,
hogy a közleményt angolból fordították. A képviselők kifütyülték lehurrogták és
árulónak nevezték Razmarát. Nem sokkal később 1951.március 7.-én a 26 éves
Khalil Tahmassebi, a Fadayan-e militáns iszlám szervezet tagja 3 lövéssel egy
mecsetben megölte. </span></span><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt;">Másnap, március 8.-án az olajbizottság-amelynek
szakvéleményére Razmara hivatkozott- elfogadott egy határozatot, miszerint az
olajipar államosítására vonatkozó javaslat tanulmányozása céljából a
vizsgálatot két hónappal meghosszabbítja. Razmara utódjának 1951.március 12.-én
Hussein Ala-t nevezték ki, aki 1946-1950-ig washingtoni nagykövet volt. Washingtoni kapcsolatai ellenére az események
szemlátomást kicsúsztak a kezéből. </span><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt;">1951.
március 15.-én a parlament alsóháza megtárgyalta, majd a parlament
olajbizottsága bejelentette az Anglo-Iranian kisajátítására vonatkozó
szándékát. A törvény megfogalmazását és ratifikálását magában foglaló
jogalkotási folyamat fölgyorsítása érdekében az Anglo-Iranian elleni harc
nemzeti bizottsága százezres gyűlést hívott össze Teheránban és az ország más
nagyvárosaiban. Az 1951.március 12.-étől április 30.-áig hivatalban lévő
Hussein Ala a népszerű javaslatra nem reagált, hanem megpróbált időt nyerni a Washingtonból sugallt megoldás kidolgozásához. Időnyerés céljából két hónapos
szükségállapotot hirdetett ki, eközben sztrájkok és heves zavargások törtek ki
az olajipari létesítményekben. Sortüzek dördültek el, több tucat olajmunkást
meggyilkoltak, százakat letartóztattak, de ez csak olaj volt a tűzre. A
zavargások az egész országra kiterjedtek és fokozódtak, míg végül a népharag
elsöpörte Husszein Ala kormányát. Április
28.-án miniszterelnökké választották a ravasz és demagóg Muhammad Mussadeq-et,
aki az előző kormány minisztere is volt, és aki már a húszas évek óta küzdött az
iráni nép Anglo-Persian/Iranian általi kizsákmányolása ellen. Fennen hangoztatta,
hogy az Aglo-Iranian több pénzt vitt már ki az országból, mint amennyit Irán
valaha látott. Buzgón hirdette, hogy az olajipar államosításával egy csapásra
eltörli a szegénységet. A Majlis már másnap elfogadta a javaslatot, miszerint
az Anglo-Iranian Oil Company-t az iráni állam azonnal és kártalanítás nélkül
kisajátítja, a sah pedig 1951.május 2.-án aláírta a szükséges rendeleteket. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A
briteket kétszeresen is érzékenyen érintette az ügy. A rendkívül jövedelmező
iráni olajkitermelésen túlmenően félő volt, hogy az incidens precedenst
teremthet a világ más részein működő angol érdekeltségű cégek elleni támadásra,
amit Anglia nem kockáztathatott. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az
AIOC államosítását a londoni Economist „mélységesen megalázó és súlyos
vereségnek”, a Daily Telegraph pedig „a brit diplomáciatörténet legsúlyosabb
fejezetének” nevezte. Május 19.-én a brit nagykövet diplomáciai jegyzékben
törvénytelennek nevezte az AIOC államosítását és kifejezte tiltakozását. Nem
sokra rá az amerikai nagykövet egyetértését fejezte ki az angol tiltakozással
és május végén átnyújtották Truman elnök levelét, amelyben tárgyalásokat
javasolt. Angol lapok fölszólították a kormányt, hogy „tanusítson bátor és
hajlíthatatlan magatartást.” Követelésük szerint a „brit kormánynak készen kell
állnia, hogy bebizonyítsa: az angol jogokat nem lehet lábbal tiporni”. 1951.augusztus
22.-én brit hadihajók négy amerikai rombolóval együtt blokád alá vonták Abadán
kikötőjét, megakadályozva ezzel napi 80.000 tonna körüli olajtermék
elszállítását, és egy sor gazdasági szankciót vezettek be Irán ellen. Mintegy
300 rendszergazda bevetésével zárolták az angol bankoknál vezetett iráni
számlákat. Az angol kormány-mintegy eleget téve a sajtó által közvetített
elvárásoknak-erőfitogtatásként ejtőernyős alakulatokat küldött Ciprusra nem
titkolva, hogy ezek az alakulatok katonai beavatkozásra is készek. Az Egyesült Államok kormánya azonban tudtára adta az angoloknak, hogy nem látná szívesen Őfelsége kormányának fegyveres beavatkozását Iránban, de vélhetően megfontolásra késztette az angol kormányt az is, hogy mozgolódást észleltek az iráni-szovjet határon. Így aztán az öbölben horgonyzó Grand Fleet csatahajók ágyúiról nem szedték le a védőhuzatot a tengerészek. Nagy-Britannia
közben hazahívta olajipari szakembereit Iránból arra számítva, hogy az újonnan
alakult Iráni Nemzeti Olajvállalat működését ellehetetleníti majd. 1953.október
4.-én a Mauritius cirkáló fedélzetén a hazatelepülők utolsó csoportja is
elhagyta Abadan kikötőjét. Úgy számoltak, hogy szolidaritásból más kapitalista országok
sem küldenek szakembereket Iránba az államosított olajipar megsegítésére. Elvárásaiknak
csak Olaszország nem tett eleget. Számos ország, így az Egyesült Államok,
Németország, Svédország, Belgium, Hollandia, Pakisztán nem küldött
szakembereket Iránba bizonyítva ezzel, hogy a legtöbb iparosodott ország a
zsákmányjog elvén működő Angliát támogatta az államosítási vitában. Nagy-Britannia
közben panaszt tett a Hágai Nemzetközi Bíróságon. A feszült helyzetben Teheránba érkezett Villiam Averell Harriman (az egykori német nemzeti szocializmus egyik impresszáriója), Truman elnök különmegbízottja
és javaslatára a Mussadeq kormány 1951. augusztus 6.-án tárgyalásokat kezdett a
Stokes brit főpecsétőr vezetésével érkezett brit delegációval. Mussadeq
kompromisszumkészségét jelzi, hogy ezek a tárgyalások egyáltalán
elkezdődhettek. A tárgyalások mégis eredménytelenek maradtak, mert az időközben
országos méretűvé vált AIOC ellenes tömegmozgalom százezreket vitt az utcára,
olyan elszánt emberek tömegeit, akiket korábban rendőrsortüzekkel sem lehetett megtörni.
Anglia ezután a Biztonsági Tanács elé vitte az ügyet. </span></span><span style="font-family: calibri; font-size: 18.6667px;">A Biztonsági Tanács 1951.október 15.-i ülésén Mussadeq</span><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt;"> </span><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt;">felszólalásában a
következőket mondotta: "</span><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt;">Az olajipar az én hazámban ténylegesen egyáltalán nem
járul hozzá a nép jólétének emeléséhez, az ország technikai fejlődéséhez és
iparosításához. Ezt bizonyítja az a tény, hogy miután külföldi társaságok 50 év
óta foglalkoznak olajunk kiaknázásával, nekünk még mindig nincs elég saját
szakemberünk, és arra kényszerülünk, hogy külföldi mérnökök és technikusok
segítségét vegyük igénybe. Az iráni nép szilárdan el van tökélve, hogy ezeket az
értékes természeti kincseket, melyek nemzeti vagyonának részét alkotják, életszínvonalának
emelésére és ezzel együtt a béke javára használja fel.” </span></div><div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;"><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt;">- Idézi Bonyu
Petrovszki. </span><span style="font-family: calibri; font-size: 18.6667px;">Miután a Biztonsági Tanács nem tudott megfelelő ajánlást</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> elfogadni, úgy döntöttek, hogy megvárják a Hágai Nemzetközi
Bíróság újabb eljárásának eredményét. A nemzetközi bíróság azonban ítélet
nélkül megszüntette az eljárást azzal indokolva, hogy nem illetékes az
ügyben. </span></span><span style="font-family: "calibri"; font-size: 14pt;">Irán
és Anglia között megszakadt a diplomáciai kapcsolat, eközben az amerikaiak
továbbra is saját állásaikat építgették Iránban. 1952 áprilisában
olajkitermelésre szóló iráni-amerikai szerződést kötöttek. 1952 júliusában az
olasz tulajdonban lévő, hondurasi zászló alatt hajózó, de amerikai megbízásra dolgozó
Rose Mary tartályhajó áttörte a brit tengeri blokádot. A brit Királyi
Haditengerészet hadihajói föltartóztatták mondván, hogy lopott olajat szállít,
és az angol protektorátus alatt álló Adani-öbölbe kényszerítették. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Mivel
az iráni olajipar zászlóshajójának szerepét betöltő abadáni olajfinomító szinte
teljes személyzetét evakuálták az angolok, a termelés drasztikusan visszaesett.
Az 1950.évi 32 millió tonna termelés 1953-ra mindössze 2%ára, 750.000 tonnára
esett vissza. A világkartell bojkottja miatt pedig még ennek a csekély mennyiségnek
az értékesítése is akadályokba ütközött. Csupán néhány japán cég és egy kisebb
olasz társaság - a SUPOR-vásárolt olajat. A tartályhajókat Aristotales Socrates Onassis görög hajómágnás bocsátotta rendelkezésre. Az olajbevételek szinte teljes kiesése
miatt - amely az ország jövedelmének zömét tette és teszi ki - Irán súlyos
gazdasági helyzetbe került. 1953-ra már nem csak az ország,
hanem miniszterelnöke is súlyos bajokkal küszködött. A betegeskedő Mussadeq mind több
időt töltött otthon és egyre kevesebbet a miniszterelnöki rezidencián. Az ügyek
lassanként kicsúsztak a kezéből, elvesztette az áttekintést az események fölött
és meglazult az őt támogató tömegekkel való kapcsolata. Pedig a nép ekkor még
támogatta gazdaságpolitikáját és az „angol sárkány” elleni harcát. Jelen volt
még a konspirációban megedződött és újjászerveződött Tudeh Párt is, amely
jelentős tömegbefolyással rendelkezett. A játszma még nem dőlt el. Mussadeq
miniszterelnök az Egyesült Államoktól kért segélyt. Washingtonban ekkor már
Churchill barátja-Eisenhower tábornok-ült az elnöki székben, aki úgy válaszolt,
hogy csak akkor folyósítja a segélyt, ha a sah személyesen kéri rá. Mussadeq
miniszterelnök 1953.május 23.-án kelt levelében közölte az amerikai elnökkel,
hogy amennyiben megtagadja a segély folyósítását, kénytelen lesz máshová fordulni
segítségért. A kétpólusú világrendben, a hidegháború paranoiás légkörében a
félreérthetetlen célzás a Szovjetúniótól való segítségkérésre, görcsbe
rándította Washington védekező reflexeit, és működésbe lépett a CIA „Piszkos
Ügyek Osztálya”. 1953
júliusában Teheránba érkezett Kermit Roosevelt, a CIA közel-keleti szakértője.
A repülőtérre érkezésekor kitöltött kérdőív szerint látogatásának célja „néhány
régi jóbarát” felkeresése. Miután a főváros egyik előkelő szállodájában szobát
foglaltatott magának, munkához látott. Donald Wilber CIA tiszt és más ismerősei
segítségével bérbe vett egy pincehelyiséget a belvárosban. Ami nem sokára ott
lejátszódott, arról a külvilágnak homályos elképzelései sem lehettek és a
legbennfentesebbek is csak nagyvonalakban tájékozódhattak a készülő eseményekről.
Megjelent Teheránban Norman H. Schwarzkopf tábornok is. A sahnál tett tisztelgő látogatás
után fölkereste régi ismerősét, a Franciaországban tanult Fazlollah Zahedi
belügyminisztert, az iráni rendőrség egykori főparancsnokát, akit az angolok 1941-ben fasiszta tevékenysége miatt internáltak. Közölte vele, hogy
hamarosan miniszterelnök lesz, feltéve, ha közreműködik Mussadeq
félreállításában. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A
részletekről akkor, és azóta is kevés
szó esett. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> </span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt; text-align: center;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgi8UeOBxzlAoVjVdMckNekj2-gWfZ-Md7RU3UcTJdymAPAk6bEtAC_u8qTGCrcS8FyqWq8iy5PMb447hTX69XGgoN8arZKhtegPV9vfSHK-IE3Ex4veanxclSuYVZ64o5Wke7hPgabMgY/s1600/4.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgi8UeOBxzlAoVjVdMckNekj2-gWfZ-Md7RU3UcTJdymAPAk6bEtAC_u8qTGCrcS8FyqWq8iy5PMb447hTX69XGgoN8arZKhtegPV9vfSHK-IE3Ex4veanxclSuYVZ64o5Wke7hPgabMgY/s1600/4.jpg" /></a></div>
<span style="font-family: "calibri";"><span style="font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></span><br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Fazlollah Zahedi belügyminiszter,<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">majd Muhammad Reza miniszterelnöke.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A CIA az 1953.augusztus 19.-ét megelőző napon 100.000
dollárt,<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">a kövtkező napon 5.000.000 dollárt adott Zahedinek a
puccs<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">utáni helyzet megszilárdítására.<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
</div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt; text-align: center;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4ffkuoCe9LowwChi88FH2vl2YYYovccXNh3kL5NdShUqejj269vKjbuPY-J8DaYRbvPx9KuM_UaEeJk1VZ1l7evfUmn0DhtckrR6yO3fs9VRUd5YEzhXKOyarrOxN9tPCdbkviV8Tlrk/s1600/5.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4ffkuoCe9LowwChi88FH2vl2YYYovccXNh3kL5NdShUqejj269vKjbuPY-J8DaYRbvPx9KuM_UaEeJk1VZ1l7evfUmn0DhtckrR6yO3fs9VRUd5YEzhXKOyarrOxN9tPCdbkviV8Tlrk/s1600/5.jpg" /></a></div>
<span style="font-family: "calibri";"><span style="font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></span><br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A miniszterelnöki rezidencia<o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">1953.augusztus 19.-én.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> A Stern című - akkori
szóhasználat szerint - nyugatnémet magazin így számol be a Teheránban
történtekről:</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">„Mintha
csak egy James Bond-történet elevenedett volna meg. 1953.augusztus 19.-én
reggel az iráni titkosrendőrség öt munkatársa jelent meg Kermit Rooseveltnél,
az egykori amerikai elnök unokájánál, aki jóelőre elkészített pénzcsomagokat
osztott szét az érkezők között. Az öt ember azonnal útnak indult és fölkereste
a város különféle sportegyesületeit, elsősorban a birkózó és bokszoló klubokat.
A déli órákban azután birkózókból, bokszolókból, súlyemelőkből és más sportolókból
verbuvált tömeg vonult végig Teherán utcáin. A menethez civil ruhás rendőrök, lumpen elemek csatlakoztak, és köztörvényes bűnözők.” </span></span><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> </span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A hazafias erők, akik évek óta
uralták a város utcáit, ezúttal természetesen távol maradtak. Ez már eleve
meghatározta a tüntetés jellegét. A rendőrséget és karhatalmat a laktanyáik
falai között tartották. A felbérelt tömeg zavartalanul masírozott célja, az
otthon betegen fekvő Mussadeq háza elé, majd a miniszterelnöki rezidenciára
támadt, és barbár pusztítást végzett. Mussadeqet egy titkos alagúton át
menekítették ki, de később elfogták. Kétnapos harc után a nemzeti erők letették
a fegyvert, országos hajsza indult az iráni hazafiak ellen, a gyilkos terrornak
ezrek estek áldozatul. Ha az okok nem is, de a megtorlások hasonlóak voltak az
1956-ot követő magyarországi bosszúhadjárathoz. </span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Schwarzkopf amerikai dandártábornok
irányításával és a Secret Intelligence Service (Angol Titkosszolgálat) közreműködésével
Kermit Roosevelt a CIA közel-keleti szakértője végrehajtotta küldetését,
amiért utóbb a GULF Oil International alelnöki székével jutalmazták. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az olajipart
államosító törvényes iráni kormányt puccsal megbuktató akciót „Operation Ajax”
fedőnéven szervezte a SIS és a CIA. Mussadeq miniszterelnököt három évre bebörtönözték,
majd házi őrizetben tartották 1967-ben bekövetkezett haláláig. Hussein Fatemi külügyminisztert halálra ítélték és kivégezték. <o:p></o:p></span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt;"><img src="https://oilpro.com/img/usermedia/LT2-UT1s8E6JYkyJcx1row/w645.png" /></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Dr. Muhammad Mussageq.</span></div>
</div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> A Démocratie Nouvelle című francia lap a
következőket írta az Iránban történtekről: <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">„Ritkaság,
hogy közvetlen beavatkozás történjék egy idegen ország belügyeibe. Az amerikai
nagykövetség dollárjaival a teheráni csatornákból toborozták a fasiszta és a
monarchista összeesküvők a csőcseléket, akik a város kifosztását is
fölajánlották.”
</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az angol-amerikai érdekeket készségen
kiszolgáló véreskezű vazallus szerepét fölvállaló ifjabb Reza Pahlavit ismét trónra ültették.
A visszatérő sah miniszterelnöke Fazlollah Zahedi, a megbízható rendőrtiszt
lett. A sah politikáját diktatórikus kormányzás, könyörtelen terror jellemezte,
hatalmának záloga az amerikai és izraeli segítséggel szervezett, több tízezer
ügynököt foglalkoztató SAVAK nevű rettegett politikai rendőrség volt. Muhammad
Reza jó viselkedését az Egyesült Államok - Izraellel egyetértésben -gazdasági
támogatással és fegyverszállításokkal jutalmazta. 1954-ben a válságot kiváltó
olajügyet is rendezték. <o:p></o:p></span></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Minden
különbözőségük ellenére még egy közös vonás ismerhető fel a "magyar 56" és az 1953-as
iráni események között: Az idegen hatalom védőszárnyai alatt felépített elnyomó
rezsim bástyájának falában mindkét esetben olyan repedés keletkezett, amely
idővel mégiscsak a szilárdnak látszó építmény összeomlását okozta. Ahogy
Iránban az Anglo-Iranian Oil Company a krízis előtti formájában egyszer s
mindenkorra megszűnt létezni, úgy a vereség ellenére Magyarországon sem állt
vissza egészen a krízis előtti állapot. És még valami: a "magyar 56" is valójában puccs volt. Nem ellenforradalom és nem népfelkelés, hanem puccs. (Dr. Szatmári Jenő István: A magyar forradalom titkos története.) </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az
angolok egyeduralma nem állt vissza az iráni olaj fölött, és kizárólagosan amerikai kézbe
sem került. Hosszas tárgyalások után 1954 augusztusában az iráni kormány az
ország dél-keleti részének 100.000 négyzetmérföld területére vonatkozó
egyezményt kötött a külföldi olajtársaságokkal. Októberben konzorcium egyezményt
fogadtak el, amelyben rögzítették, hogy az Anglo-Persian jogutójaként egy
amerikai irányítású nemzetközi konzorciumot hoztak létre British Petroleum
néven. Uncle Sam nem csak a
szaud-arábiai olajat orozta el fokról fokra a másodosztályú nagyhatalommá sűllyedő
Angliától, hanem rá tette kezét a Perzsa-öböl legerősebb országára- Iránra-is. A
konzorcium tagjai: Anglo-Iranian Oil Company, mostantól British Petroleum Company (BP) 40%, Royal Dutch Shell 14%, Compagnie Francaise du Petroles 6%, GULF Oil és egyéb amerikai
olajtársaságok összesen 40% tulajdonrésszel. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A tárgyalásokra utazott Rómából egy tisztességes üzletember is, az olasz ENI cég elnöke Enrico Mattei, akit azonban a tárgyalóterembe be sem engedtek. Az olaszok képviselője megfizetett azért, hogy olasz cég megtörte az Irán elleni bojkottot, így dolga végezetlenül utazott haza Rómába. </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A
konzorcium a földben rejlő olajkincsre nem, csak az általa kitermelt olajra nyert
jogot. Az olajkincs az iráni Nemzeti Olajtársaság (NIOC) tulajdonában maradt. A
konzorcium a kitermelt olajat a Nemzeti Olajtársaságnak köteles eladni, amely a
megvásárolt olajat a konzorcium leányvállalatainak és kereskedelmi
szervezeteinek továbbítja. Az iráni kormányt ennek profitjából is 50%
részesedés illeti meg.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A
konfliktus utóbb "abadáni válság" néven vált emlékezetessé.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt;"> <img src="https://www.bakhtiarifamily.com/photos/OilBP.jpg" /> </span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az iráni olaból kisarjadt multinacionális állammonopolista vegyes tulajdonszerkezetű BP cégcsoprt több mint száz leányvállalatával az olajiparral kapcsolatos gazdasági ágak minden területén jelen van.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A British Petroleum konzorcium 1957-ben 62 millió tonna nyersolajat adott el. Leányvállalata, a BP Tanker Company 1958 végén 157 ócánjáró tankhajót birtokolt, összesen2,6 millió regisztertonna kapacitással. További 44 db, 15.000-65.000 regiszter tonnás tartályhajó rendelés és építés alatt állt, és mindezen felül hosszú lejáratra bérelt még tartályhajókat 3.000.000 regiszter tonna összkapacitással. A British Petroleum Company jóváhagyott részvénytőkéje 120 millió fontsterling, a befizetett tőke pedig 113,7 millió fontsterling volt 1962-ben. Ekkor a BPC összes közönséges részvényeiből kb 55% volt az angol kormányé. A társaság eredeti jóváhagyott tőkéje 2 millió font volt, a befizetett tőke 1,6 millió font. Növekedése úgy történt, hogy időről időre új részvényeket bocsátottak ki,a nyereségek és tartalékalapok egy részét pedig tőkésítették. A tőke legnagyobb növekedése ily módon 1954-ben következett be, amikor 80,6 millió fontsterling összeget tőkésítettek, amelyet a közös tartalékalapból vettek. A részvénytulajdonosok a tulajdonukban lévő minden egyes részvényért négy új részvényt kaptak, olyanformán, mintha ezeket teljesen kifizették volna. 1957-ben a British Petroleum Company tiszta nyeresége 63.000.000 fontsterling volt. A társaság közös és egyéb tartalékalapjai 1956.december 31.-én 159,700.000 fontsterlinget tettek ki. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A BP konzorciumnak Iránon kívül érdekeltségei voltak Kuvaitban 50%-al, Irakban 23,75%-al, továbbá Kanadában, Angliában, Franciaországban, Németországban, Belgiumban, Olaszországban, Adenban és Trinidad szigetén. A BP legfontosabb olajfinomítói</span></span><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt;"> </span></div><div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Angliában 12,5 millió tonna/év,</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Kuvaitban 8,4 millió tonna/év, </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Franciaországban 6,2 millió tonna/év,</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Adenban 5 millió tonna/év,</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Németországban 2,1 millió tonna/év,</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Olaszországban 1,6 millió tonna/év termelési kapacitással rendelkeztek, amelyek 1958-ban összesen 38 millió tonna kőolajat dolgoztak fel.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az
iráni (abadáni) válság az egész Közel-Kelet figyelmét fölkeltette. Az angolokkal szembeni engedetlenség bátorítólag hatott a térség más államai számára is. 1951 nyarán
Bahreinben és Libanonban az angol, francia, és amerikai olajérdekeltségek
államosítását követelték. Részben a láncreakció eredménye volt, hogy Egyiptom
felmondta az angol-egyiptomi szerződést. <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az
amerikai barátságot az ún. „Bagdadi Paktum” rögzítette, amelyet Törökország,
Irak, Pakisztán és az Egyesült Királyság mellett az Egyesült Államok
egyetértésével Irán is aláírt 1955-ben. A szervezet Irak 1959-ben történt
kiválása után fölvette a CENTO nevet, amely a NATO és a SEATO katonai-politikai
tömbökkel együtt a Szovjetúnió erejét volt hivatva ellensúlyozni. Irán és
Pakisztán kiválásával a CENTO 1979-ben fölbomlott. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"></span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">1959-ben
a sah bejelentette, hogy - bár apja az ország neveként az Irán név kizárólagos <o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">használatát
kérte a nemzetközi közösségtől - a Perzsia megnevezést a jövőben ezzel
egyenértékűnek tekinti. Az 1950-es, 1960-as évek fordulóján afféle
„felvilágosult abszolutizmus”-ként jellemezhető látványos enyhülés állott be a
sah belpolitikájában. Számos népjóléti intézkedés született, 1961-től kezdődően
a sah magánvagyonából a „Bonjád-e Pahlavi”- Pahlavi alapítványon - keresztül
jelentős pénzösszeget fordított az oktatás, az egészségügy és a gazdaság
fejlesztésére, de a politika nem liberalizálódott. 1962-ben a sah komplex
gazdasági reformot hirdetett, az ún.”fehér forradalmat” amelyet „a sah és a nép
forradalmának” is nevezett. Ennek keretében földosztást, legelő és erdő államosítást is végrehajtottak (amely a
megbízhatatlan nomád lakosság ellenőrzését is szolgálta), az ipar fejlesztésébe
kezdtek, és harcot indítottak az analfabétizmus fölszámolásáért. Az 1956-ban indult második hétéves terv
célkitűzéseinek megfelelően folytatódott az ország infrastruktúrális
fejlesztése és már eredmények is mutatkoztak, üzembe helyeztek több
vízerőművet. </span></span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Enrico Mattei 1956-ban ismét megjelent Iránban és ajánlatot tett Pahlavi sahnak. Javasolta, hogy alapítsanak közös iráni-olasz olajtársaságot az addig még föl nem mért területek kutatására és olaj kitermelésre. Az olaszok minden költséget vállaltak és az olajból mindössze 25% részesedést kértek. A nagy konszernek a bevallott termelés után fizettek részesedést, a könyvelésbe pedig az iráni kormány nem tekinthetett be, ilymódon a haszon legalább 75%-át még mindig külföldiek zsebelték be. A sah az amerikai nagykövet figyelmeztetései ellenére elfogadta az olaszok ajánlatát. A megállapodás eredményeként létrejött a SIRIP /Societe Irano-Italienne du Petroles/ -Iráni-Olasz Olajvállalat. A cég 8839 négyzetmérföld koncessziós területet kapott a Zagrosz-hegység keleti lejtőin és az Ománi-öböl partján, 25 évre.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Mattei több hasonlóan tisztességes üzletet kötött az Arab-félsziget és Afrika országaiban, mindenütt igazságos részesedést kínált partnereinek. Íjmódon drágábban jutott ugyan nyersolajhoz, mint a nagy konszernek, mégis olcsóbban adta a benzint az olasz autósoknak, mint az angol és amerikai cégek. A titok nyitja az volt, hogy az extra profit nem vándorolt a konszernek zsebébe, hiányzott ugyanis a közvetítő. Állami vállalatról lévén szó, az állam maga dolgozta föl és értékesítette olajtermékeit. Így jött létre az olasz vegyipar, így épültek föl a modern lakótelepek az ENI üzemek környékén. Az ENI saját főiskoláján képezte mérnökeit és technikusait. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Mattei tisztességes úton elért sikerei azonban veszélyes elméleti tanulságot hordoztak magukban: azt ugyanis, hogy ha egy kapitalista, vagyis a magántőkére épülő országban az állami vállalkozás sikeres tud lenni, puszta létével megkérdőjelezi a konszernek létjogosultságát.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">1961 júliusában Párizsban összeült az OAS, egy szélsőséges francia terrorszervezet "bírósága". Azzal vádolták Matteit, hogy kapcsolatban áll az algériai felszabadító mozgalommal, az FLN-nel, és a szaharai olajmezők koncessziójára pályázik. Az ítélet: halál. A "végzést" írásban elküldték Matteinek, aki nyilvánosan nevetségesnek minősítette az OAS eljárását, titokban azonban régi partizántársaiból testőrséget szervezett. Nem sokra rá Mattei pilótája Bertuzzi, egy csavarhózót talált Mattei magánrepülőgépének hajtóművében. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">1962.október 27.-én Mattei magánrepülőgépe a milánói repülőtér közelében lezuhant. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Pahlavi sah külpolitikájában változás állott be. Bár továbbra is jó kapcsolatokat ápolt az
Egyesült Államokkal, nyitott a Szovjetúnió felé is, és 1965-ben fölvette a
diplomáciai kapcsolatot Izraellel, amelynek olajellátását az ezt követő
időszakban nagyrészt Irán biztosította. 1967-ben gazdasági együttműködési
szerződést kötött a Szovjetúnióval, és szovjet segítséggel olaj-és gépipari
létesítményeket építettek Iszfahánban, továbbá vízerőművet építettek az
azerbajdzsáni határfolyón-az Araxon.</span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">1971-ben
a britek végleg kivonultak a térségből, ennek örömére Muhammad Reza elhatározta,
hogy Iránt a térség meghatározó, és 2000-re a világ hatodik legnagyobb
hatalmává teszi, továbbá addigra húsz atomerőművet épít. 1974-ben India kísérleti
atomrobbantást hajtott végre, és Pakisztánhoz hasonlóan a Perzsa sah sem akarta
hagyni, hogy a tudományos-technikai versenyben országa lemaradjon. Ennek érdekében
a franciaország segítségével Ahvázban és az NSZK /Német Szövetségi Köztársaság/ közreműködésével Busehrben
intenzív atomenergiaipari és számítógépes szakemberképzési programot indítottak
az iráni ipar várható igényeinek kielégítésére. Hogy az ország érdekérvényesítő
képességét növelje a Perzsa-öbölben, 1971-ben Irán elfoglalta a Hormuzi-szorost
őrző Abu Musza szigeteket, a régi követelését képező Bahrein-szigetekről
viszont lemondott. Az Irakkal fennálló határvitát 1974-ben ideiglenesen
rendezték oly módon, hogy a Schatt el-Arab folyó középvonalát jelölték ki
határvonalnak.</span></span></div><div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;"><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az
1973.október 6.-án kitört Yom Kippur War nyomán bekövetkezett az első
olajsokk. Az arab államok bojkottálták Izrael és az őt támogató országok, így
az Egyesült Államok olajellátását, amelyből Irán jelentős hasznot húzott azáltal,
hogy az iráni olajra való kereslet jelentősen megugrott. A következő években
felfoghatatlanul nagy összegek -mintegy 85 milliárd dollár - érkeztek Iránba, amit
a haderő fejlesztése, adminisztráció, és a hatalmi elit nyelt el. Népjóléti
intézkedésekre alig jutott valami. Az 1960-as évek elején bevezetett népjóléti
intézkedések legfontosabb pontja a földreform volt. Ez utólag súlyosan
elhibázottnak bizonyult és az elkövetett hibák pusztító hatása másfél évtized alatt beérett. A
központi öntözést és vízelosztást immár nélkülöző, szétszabdalt magángazdaságok
nagyrésze elsorvadt. Az elszegényedő parasztság jelentős része a városokba
menekült. Az ország lassan élelmiszer importra és hitelfölvételre szorult. A
növekvő elégedetlenség a SAVAK aktivizálódásához és egyre erőszakosabb
föllépéséhez vezetett, ami egyre több nyugati bírálatot is kiváltott. A helyzet
csak fokozódott, amikor a sah 1975.március 2.-án föloszlatta a sah addigi támogatóit tömörítő,
de formális ellenzék szerepét is betöltő „Iran-e Novin”-Új Irán Pártját. A
pártot 1961-ben alapították a zavargások miatt a sah által szétzavart
parlamenti pártok helyére katonákból, arisztokratákból, technokratákból,
nyugatosokból. Amikor 1977.december 31.-én Jimmi Carter amerikai elnök
Teheránban ünnepelte a szilvesztert, maga is enyhülést javasolt Mohammad
Rezának. 1978-ra a társadalom különböző erőiből a sahnak erős ellenzéke
szerveződött, amelynek legerősebb tényezője a Ruhollah Khomeini ajatollah radikális
vallási vezető által képviselt síta-iszlám klérus volt. A gyutacsot egy januári
újságcikk gyújtotta meg, amely attól kezdve folyamatosan izzott, majd
robbanáshoz vezetett. A cikk az 1964-ben külföldre száműzött Khomeinit
idegennek és homoszexuálisnak nevezte. </span></span><span style="font-family: calibri; font-size: 14pt;">1979.április 1.-én
kikiáltották az Iráni Iszlám Köztársaságot. Az Egyesült Államok hidegháborús
félelmei, miszerint a nyugatbarát iráni rezsim helyébe egy Szovjetúnió felé
orientálódó kormányzat lép, nem igazolódtak be, ennek ellenére a két hatalom
közötti kapcsolat drasztikusan megromlott. A hatalomváltás elsősorban a sahhal
szorosan együttműködő, az olajipart a British Petroleumon keresztül ellenőrzése
alatt tartó Egyesült Államok számára volt nagy érvágás. Az új iráni vezetés
fennen hangoztatta abbéli meggyőződését, hogy az iszlám hitű országokban
mindenütt az általuk megvalósított teokratikus köztársasági rendszernek kell
létrejönnie. Irán a Szovjetúnióval szemben hadakozó Afganisztánt is támogatta,
az ezer sebből vérző Szovjetúnió gazdasági teherbíró képessége azonban csak
annyit bírt el, hogy Moszkva a baloldali iráni ellenzék szerény támogatásával szállhatott harcba.</span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt -7.1pt;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az
új iráni vezetés harcias forradalmi szemlélete a Perzsa-öböl arab monarchiáiban,
elsősorban a szomszédos Irak szunnita vezetőjében - Szaddám Husszeinben -
nyugtalanságot keltett, mert Iránban a lakosság jelentős része síta volt. Szaddám
Husszein célszerűnek látta Iránt megtámadni annál is inkább, mert az adott
helyzetben a forradalmi káoszból még nem egészen konszolidálódott országgal
szemben az arab monarchiák és az Egyesült Államok támogatására számíthatott.
Célja a gazdag huzisztáni olajmezők megszerzése - beleértve az abadáni
olajfinomítót -, ürügy a Schatt el-Arab vonalán meghúzódó régi határvita volt. 1980.szeptember
22.-én az iraki légierő hadüzenet nélkül megtámadott tíz iráni repülőteret az
iráni légierő megsemmisítése céljából. A következő napon egy iraki gépesített
lövész és egy páncélos hadosztály támadást indított a kiemelt stratégiai
fontosságú Abadán és Khorramshahr olajipari létesítményei ellen. Az első két
napon az irakiak nem ütköztek számottevő ellenállásba Iránban, de szeptember
22.-én az iráni haditengerészet megtámadta Irak két kikötőjét, melyek fontos
olajterminálként szolgáltak a Bászra környéki olaj elszállításához. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az
iraki agresszió balul ütött ki: Irán nem hátrált meg, az igazságérzetükben
megsértett perzsák nemzeti és vallási érzéseikkel megtöbbszörözve erejüket
1982-re kiverték Szaddám Husszein csapatait Iránból. Khomeini nem érte be
ennyivel, ellentámadásba lendült és a következő hat évben már Irán volt az
agresszor. Elhatározta, hogy Irakot is iszlám köztársasággá formálja, de erre
már nem futotta Irán erejéből. Az első világháború/olajháborúhoz hasonló
stílusú állóháború alakult ki, az Irakiak mustásgázt is bevetettek, az ENSZ
pedig behunyta szemét. A háború mindkét oldalon súlyos veszteségekkel járt, ötszázezren
vesztek oda összesen. Khomeini iszlámista eszméit ugyan nem tudta elterjeszteni
az arab államokban, de megszilárdította hatalmát Iránon belül.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"></span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
</div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az egész Közel-kelet vagy más rendszerezés szerint
Közép-kelet, 1939-ben a nem szocialista világ kőolajtermelésének 6,5%-át adta,
ez 1954-ig nagy lendülettel 20%-ra ugrott annak ellenére, hogy Irán termelése
az 1951-1954-es abadáni válság miatt kiesett. A magas szállítási költségek
miatt a belföldi igényeket kiszolgáló egyes olajfinomítókat nem feltétlenül az
olajlelőhelyek közelébe építették, hanem a fogyasztói súlypontokba, mert a
nyersolaj csővezetéken történő szállítása kisebb költséggel jár, mintha a
késztermékeket vasúton vagy közúton szállítanák. Az abadáni finomító földrajzi
elhelyezkedése miatt célszerűen-kb. 80% arányban mindig is exportra termelt.</span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">1986-ban hét olajfinomító működött Iránban: Bakhtaran (korábbi nevén Kermanshah), Esfahan, Shiraz, Tabriz, Teheran, Lavan, Qom
városában összesen 800.000 hordó (111.000 tonna/ napi) termeléssel.</span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Az abadáni olajfinomítót az iraki légierő 1980-ban szétbombázta,
a háború évei alatt nem termelt. Termelése a háború kezdetéig napi 635.000
hordó (88.000 tonna) volt. A több mint 260.000 lakosú Abadan város
elnéptelenedett, a háború végére összesen 6 állandó lakosa maradt. A finomítót
fölépítették, jelenleg 429.000 hordó, azaz 60.000 tonna olajat dolgoz föl
naponta. 2011-ben a következő városokban hét olajfinomító működött Iránban:
<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Abadan, Bandar Abbas, Isfahan, Lavan, Shazand, Tabriz,
Teheran. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">2012 nyarán Irán bejelentette, hogy jelentős olajlelőhelyet fedezett fel a Kaszpi-tenger középső részén. A újonnan fölfedezett tenger alatti olajkészletet 10 milliárd hordóra, a földgázt pedig 50 ezer milliárd köblábra becsülik. Az elmúlt száz év alatt ez a legjelentősebb olajfölfedezés a Kaszpi térségben. Olyan jelentős, hogy Mahmud Ahmedinezsad iráni elnök szerint megváltoztathatja a politikai erőegyensúlyt a régióban. Bár Irán nem jelölte meg az olajmező pontos helyét, Alex Jackson, a régió egyik elemzője úgy tudja, hogy Gilan tartományban Roudsartól 188 km-re északra, és Neka-tól 250 km-re északnyugatra helyezkedik el a tenger alatt. A Sardar-e Jangal és Sardar-e Milli-nek elnevezett olajmező voltaképpen két különálló, de egymáshoz közeli lelőhely az Alborz nevű területen. Az új lelőhelyet nem csak volumene, hanem elhelyezkedése is pikánssá teszi a, mert a nevezett terület pont Azerbajdzsán déli és Irán északi határára esik. Elemzésében Jackson kifejti, hogy kételkedésnek van helye azt illetően, hogy a fölfedezés valóban 2012-ben történt. 2009-ben a Bakuba visszatérő azerbajdzsáni tisztviselők jelentették, hogy az Alborz nevű határterületen olaj van a tenger alatt, amely véleményük szerint az övék. A két ország viszonya azóta mélypontra süllyedt, azonban mindkettőjük érdekei azt kívánják, hogy feszült viszonyukat diszkréten kezeljék. Valószínűleg erről a korábbi fölfedezésről van szó, és ez a bejelentés kísérlet arra, hogy fönntartsa a nemzetközi érdeklődés és bizalom légkörét Iránnal és a Kaszpi térséggel szemben az Azerbajdzsánnal 2009 novembere óta fennálló patthelyzet kezelése érdekében. Ha ez igaz, akkor több lényeges hatása van Iránra nézve:</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">-Politikai válság forrása lehet Azerbajdzsán és Irán tengeri határán. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">-A növekvő stressz a térség militarizálódását okozhatja. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">-Oroszország nyomást gyakorolhat Iránra és Azerbajdzsánra, kikényszerítve a megegyezést.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Azerbajdzsán mindeddig nem nyilatkozott az új (?) fölfedezésről, és erre nagyon logikus oka volt. Örményországhoz való viszonya még ennél is rosszabb, már-már a háborús konfliktus határát súrolja. Az ország katonai ereje nem teszi lehetővé, hogy Iránnal fegyveres konfliktusba kerüljön, még kevésbé, hogy egyidejűleg Örményországgal is konfrontálódjon. Ebben az esetben papírtigrissé válna. Azerbajdzsán inkább becsukja a szemét mert tudja, hogy jelenleg nem tehet semmit. Amerikai követségi tisztviselők készek mindent megtenni a fegyveres konfrontáció elkerülése érdekében, mert az olaj és gáz infrastruktúra sérülése az egész térség gazdasági életében zavarokat okozna. Az Azerbajdzsáni Nemzeti Olajvállalat (SOCAR) által üzemeltetett Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezeték napi egymillió hordó nyersolajat továbbít a nyugati piacokra. Kiszivárogtatott információk szerint Heydar Aliyev elnök energetikai tanácsadója, Ali Aszadov, a 2009 novemberében beállott patthelyzetről a következőket mondotta: "Azerbajdzsánnak nem érdeke, hogy fölöslegesen fokozza a térségben meglévő feszültséget, amely egy kiszélesedő konfrontációba torkollhat. A térségben még a legkisebb katonai konfliktus is az egész Kaszpi-tengeri olajipari és energetikai tevékenység bénulását okozná." Egy esetleges katonai incidens a tervezett nyugati gáz és olajvezetékek befektetőit is elriasztaná a Kaszpi térségben történő üzleti tevékenységtől, és az építési munkálatokat is megakasztaná. A 2001-es Azeri-iráni katonai incidens hatására pl. a BP és a STATOIL kivonult a térségből. Naval Attache biztonsági szakértő megjegyzi, hogy annak idején a Szovjetúnió támogatott egy vízalatti szabotázs akciók kifejlesztésére szóló kutatási programot, melynek műveleti központja Bakuban volt. Ez a technikai potenciál kiegyenlítheti az iráni erőfeszítéseket, de nincs bizonyíték arra, hogy a hosszú ideig fennálló alacsony intenzitású konfliktushelyzetben valaha bevetették volna. 2011 őszén azonban új helyzet állt elő, Irán mobil fúrótornyokat állított föl a vitatott Alborz területen. Azerbajdzsán parti őrsége a GOAJ, úgy tűnik képes elviselni a helyzetet, föltéve, hogy a fúrótornyok nem mozdulnak el észak felé. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span>
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A Kaszpi medence bizonyított olajtartalékait 1999-ben 15 ezer-milliárd 310 millió hordóra becsülték, a lehetséges tartalékokat pedig 20 ezer-milliárd és 200 milliárd hordó között közé tették. Ehhez jön még kb. 10 ezer-milliárd m3 földgáz. </span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A partvidéki országok között ez a szénhidrogénkincs a területi megoszlás alapján végzett számítások szerint a következő arányban oszlik meg: Oroszország 18,5%, Kazahsztán 30,8%, Türkmenisztán 16,8%, Irán 18,7%, Azerbajdzsán 15,2%.</span></span> <span style="font-family: "calibri";"><span style="font-size: 19px;">Jogi szempontból azonban ez nem ilyen egyértelmű, a megoszlás jogilag 2004 májusától tisztázatlan.</span></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> 2012-ben Iránban 1.700.000 hordó, azaz 236.000 tonna nyersolajat dolgoztak föl naponta, amelyet
a Nemzeti Olajipari Minisztérium napi 3.500.000 hordóra, azaz 486.000 tonnára szeretne
emelni. A merész terv megvalósítását egyrészt a meglévő finomítói kapacitás
bővítésével, másrészt az ország ötödik fejlesztési tervciklusának
végére-2015-re-fölépülő „Perzsa Csillagok” olajfinomító üzembe helyezésével
szeretnék elérni.</span></span><span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><br /></span></span>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto;">
<span style="font-size: 14pt;">2012 márciusában a Brent olaj ára 126 dollárra
emelkedett hordónként, ami már közelített a 2008 nyarán regisztrált 140
dolláros rekordhoz. Csakhogy 2008 előtt a világgazdaság „természetes
növekedése” miatt emelkedtek az olajárak, míg 2012-ben az áremelkedés oka az
Irán körüli válság volt. Az USA azt követelte szövetségeseitől, hogy ne
vásároljanak Irántól olajat, arra hivatkozva, hogy ezzel kényszerítsék Iránt
nukleáris programjának feladására. Az EU meghajolt az amerikai akarat előtt,
Dél-Korea és Japán azonban ellenállt. Teherán kilátásba helyezte, hogy
amennyiben megszűnik az iráni olaj vásárlása, lezárja a Hormuzi-szorost, melyen
keresztül a világ tengeri olajszállításának 45%-a áthalad. Semmi bizonyíték nem
volt arra, hogy Iránnak atomfegyvere van, bár az Egyesült Államok már sok éve
ennek kidolgozásával vádolja az országot. Az amerikai vádak emlékeztetnek arra,
amikor Szaddám Husszeint támadták Irak lerohanása előtt, ezért aztán nem
hangzott valami hitelesnek. Irán szomszédja, Pakisztán viszont atomhatalom,
ráadásul bizonyított tény, hogy fedezte a tálibokat és az al-Kaidát. Fölmerül a
kérdés, hogy az Egyesült Államok miért nem Pakisztán felé fogalmazza meg
vádjait?
</span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="margin-left: 0cm; mso-add-space: auto;">
<span style="font-size: 14pt;">A válasz az, hogy
valójában nem az atomfegyverekről vagy a terrorizmusról volt szó, hanem arról,
hogy egy Irán elleni katonai konfliktus esetén a katonai-ipari komplexum és az
amerikai olajtársaságok óriási haszonra tettek volna szert. Az USA és Kanada
területén ugyanis óriási, ún. nem konvencionális energiahordozó készletek
vannak, vagyis palaolaj és palagáz, illetve ezek nyersanyagai: olajhomok és
olajpala. Ezek kitermelése azonban nagyon drága, csak akkor van értelme a
kiaknázásnak, ha az olaj ára tartósan 100 dollár fölött marad. Az utóbbi időben
jelentősen megnőtt a palagáz-kitermelés Amerikában. Ennek következtében a gáz
ára 100 dollár alá csökkent, miközben a kitermelés önköltsége 150 dollár 1000
m3-enként. Ahhoz, hogy a gáz ára növekedjen, a piacra kerülő mennyiség
csökkentése szükséges. Amennyiben a bojkott következtében Irán valóban lezárja
a Hormuzi-szorost, akkor a világpiacról eltűnik, illetve nagymértékben csökken
a szaúdi, bahreini, iraki, katari, kuvaiti, és az Egyesült Arab Emirátusokból
származó olaj és cseppfolyósított földgáz mennyisége. Ily módon az árak égbe
szöknek, következésképpen szerfölött jövedelmezővé válnak az USA-beli és
kanadai palaolaj-és gázmezők. </span><span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">2014. szeptember 29.-én kezdődött Asztrahánban a Kaszpi-térség államainak (Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán, Irán, Azerbajdzsán) csúcstalálkozója, ahol számos rendezetlen kérdést megtárgyaltak, bár áttörés nem történt. Jurij Usakov, Putyin orosz elnök tanácsadója szerint egy dologban viszont már a találkozó előtt is egyetértettek: NATO tagállamokat nem szabad beengedni a Kaszpi-térségbe.</span><br />
<br /></div>
</div>
<br />
<img alt="Irán új olaj Discovery lehetnek Azerbajdzsán Waters" src="https://www.eurasianet.org/sites/eurasianet.org/files/imagecache/story/Jackson_map.jpg" /><br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEQi6VYE-CmpSV8z_JZEqce4E0rGGekdMn17FYCggqzYLexuQVAAx1MPrEB-yWKGskr_4957_JyKKnsGO-JeGfoa2tfAbGrRQ9crkc_BaJXzUYrzhKyJktH3LiY2KgLG8RovKhT8k8TXw/s1600/1.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEQi6VYE-CmpSV8z_JZEqce4E0rGGekdMn17FYCggqzYLexuQVAAx1MPrEB-yWKGskr_4957_JyKKnsGO-JeGfoa2tfAbGrRQ9crkc_BaJXzUYrzhKyJktH3LiY2KgLG8RovKhT8k8TXw/s640/1.jpg" width="628" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">Irán jelentősebb földgáz és kőolajmezői, olajfinomítói,
olajtermináljai.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjERco-OUv2vImTItJCRws_HF5t8b_a6KsH0dLCVstqOqcmUMdcsEfafzFnqOZ8jkmN_QOwnTApD-Qt3s_JnGEfvN5Kdc7OFO0j3H111w046iflfr4vuIoGOxQ5CXV0MGbpvuU8FEmq10I/s1600/2.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="620" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjERco-OUv2vImTItJCRws_HF5t8b_a6KsH0dLCVstqOqcmUMdcsEfafzFnqOZ8jkmN_QOwnTApD-Qt3s_JnGEfvN5Kdc7OFO0j3H111w046iflfr4vuIoGOxQ5CXV0MGbpvuU8FEmq10I/s640/2.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="margin: 0cm -2.85pt 0pt 0cm; text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";">A Közép-kelet olaj és földgázmezői.<o:p></o:p></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<img alt="Fájl: Map Irán 1900-en.png" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/02/Map_Iran_1900-en.png/721px-Map_Iran_1900-en.png" /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu0SNFGRF44VbWi3glnpZdpCLwVL6KO9A9t5dPHWH5UQuGWqD66Bgab33CZmZXzWNzaLQI9OeiPj3AOIh-gjXu8L4rIjFsYeet1eGDC9lfmWAJSJ2I8gjAfZs3BtCt2Le8NaUgCkvQ2bA/s1600/3.gif" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="352" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhu0SNFGRF44VbWi3glnpZdpCLwVL6KO9A9t5dPHWH5UQuGWqD66Bgab33CZmZXzWNzaLQI9OeiPj3AOIh-gjXu8L4rIjFsYeet1eGDC9lfmWAJSJ2I8gjAfZs3BtCt2Le8NaUgCkvQ2bA/s640/3.gif" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"> Törökország olaj és földgázvezetékei </span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-family: "calibri";"><o:p></o:p></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-size: large;">Dobai Gábor, Szentendre, 2012. október.</span><br />
<span style="font-size: large;"><br /></span>
<span style="font-size: large;"> Könyvem kiadásához szponzort keresek.</span>
<!-- Blogger automated replacement: "https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/gadgets/proxy?url=http%3A%2F%2Fupload.wikimedia.org%2Fwikipedia%2Fcommons%2Fthumb%2Fe%2Feb%2FYek_toman_qajar.jpg%2F280px-Yek_toman_qajar.jpg&container=blogger&gadget=a&rewriteMime=image%2F*" with "https://blogger.googleusercontent.com/img/proxy/AVvXsEi_ZulAL0A06Y7YjxU9cj2IxQWhjERZo7qbL2U5UGcAbQWuDQ_lGvXG0-NITWLYCbtPal8iUaFZsonay7cz3EF9Gof33PvCjFVs750aM5MMibsAFfm4mrasMmF6RlNY6vBr7y0HkKT8z9B8XI4NKrgGOtU85VcRojw3uaqCec1F2IKmpLv3ae7O8CWMzeSImZ3i15CZAoH3Ijhyphenhyphen-EhydQ8ZZDZuqlVT=" -->Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-25013059206924733952012-10-02T10:48:00.017-07:002022-05-07T19:36:09.214-07:00CARICIN ÉS A NOBEL FIVÉREK ÖRÖKSÉGE<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 18pt;">Dobai Gábor </span><br />
</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<img src="https://www.rusnobel.org/images/p11.jpg" /><img alt="Képtalálat a következőre: „branobel”" src="https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSqJrF3n6Ho_CVQ7KXHeveE4BxIxnbGB1YHVT09xJKeabJQNFhm" /><br />
A képek jelentős része a Batumi Műszaki Múzeum anyagából való</div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 18pt;"><br /></span></div><div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><span style="font-size: 18pt;">CARICIN ÉS A NOBEL FIVÉREK ÖRÖKSÉGE</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<a href="http://www.blogger.com/blogger.g?blogID=7231415575828267796" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><span style="font-size: 14pt;">A XIX. század második
harmadának végén megélénkülő bakui olajkitermelés meglehetősen egyenlőtlenül
fejlődött gazdasági helyzetben találta a hatalmas Oroszországot. Míg
Szentpétervár második Velenceként az európai kulturális, tudományos és
politikai élet egyik központja, Európára nyíló ablak volt, addig az ország
legnagyobb része a konzervált feudális elmaradottság mélyén az írástudatlanság
ősállapotában és elszigeteltségben vegetált. A vasútépítési láz némi késéssel
itt is megtette a magáét, de a kontinensnyi ország igen egyenlőtlenül megoszló
népességének a gazdasági életbe való bekapcsolása jelentős feladatot rótt a
kormányzatra és a befektetőkre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Oroszország területének
legnagyobb részét saját kormánya sem ismerte, az egyes régiókban lokálisan megjelenő európai színvonalú
technika (vasút, távíró, villanyvilágítás) ellenére az infrastruktúrális
elmaradottság jellemezte.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Ebben az ellentmondásos helyzetben jelent meg
a bakui olajmezőkön való befektetés szándékával Ludwig és Robert Nobel. Szentpétervári
téglagyáruk, ágyúöntödéjük, kézifegyvergyáruk, és egyéb vállalkozásaik révén a Nobel család
sikeres vállalkozónak számított már addig is. A legidősebb testvér, Alfred Nobel, a dinamit feltalálója és a Nobel-díj alapítója volt. Robert, amikor másodszor járt a Kaukázusban, puskatusnak való faanyagot keresett puskák gyártásához. Meglátta a Baku környéki
olajmezőkben kínálkozó üzleti lehetőséget, de azt is, hogy a kitermelni
szándékozott olaj ipari méretekben való elszállításának komoly akadályai
vannak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Felismerte, hogy a siker
kulcsa a logisztika. </span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt;">A Nobel család Svédországból származik. 1837-ben egy svéd műszerész - így állt az útlevelében -, Immanuel Nobel és felesége, Andriette Nobel nee Ahisell, valamint két fiuk: Robert és Ludwig Szentpétervárra költözött. Kevesebb, mint egy évvel Szentpétervárra érkezésük után Andriette szült még egy fiút: Emil Oskart. Ezt követően született még egy fiú és egy leány, de mindkettő meghalt még csecsemő korában. Néhány év múlva csatlakozott hozzájuk a legidősebb fiú, Alfred Nobel. Immanuel Nobel kitűnő fejű ember volt, szinte hihetetlennek tűnik - amit gyakran mesélt -, hogy képzettsége nem több mint egy hajósinasé. Foglalkozásához - és mi mindennel nem foglalkozott - innen-onnan szedegette össze tudását, persze sok feleslegeset is. Dolgozott mint építész és építőmester is, ő építette a sokak által megcsodált úszó hidat a Skurusund fölött. 1835-ben feltalált egy többfunkciós hátizsákot, amelyet hátizsáknak, fejpárnának, és felfújva pontonhidak aljzatának is lehetett használni. Nevéhez fűződik a fémeszterga, a rétegelt lemez és a radiátoros központi fűtés feltalálása. Stockholmi gyárában először kísérletezett folyékony kaucsukkal, különféle tárgyakat akart készíteni belőle, amelyeket a gyógyászat, ipar, és a hadsereg hasznosíthatott volna, de katonai jellegű találmányaival sem sikerült a svéd kormány érdeklődését fölkeltenie. Hazáját azért hagyta el, mert vállalkozása csődbe jutott Stockholmban, s néhány hitelezője az adósok börtönébe akarta juttatni, így nem maradt más választása mint a szökés. Egy ködös éjszakán menekülésszerűen Finnországba utazott, de nem tudott gyökeret ereszteni. A legkorábbi központi fűtőberendezéseket Nobelék készítették Oroszországban, és az első központi fűtésrendszert saját házukban szerelték be a Petrogradskaya 24-ben, ahol a Nobel család 1859-ig lakott. Jóval magasabb életszínvonalon éltek, mint Stockholmban, de semmiképpen sem fényűzően. A család nagy súly fektetett a fiúk oktatására. Otthonukban tanultak magántanároktól, ami nagypolgári allűrnek tűnhet manapság, de ez nem számított annak akkoriban Szentpétervárott. Főnyereményre leltek egy Lars Santesson nevű tudós tanárban, aki nem csak svéd nyelvre, irodalomra és történelemre tanította a fiúkat, hanem széles körű ismereteket kaptak tudós tanáruktól, beleértve a világirodalmat és a filozófiát. Egy jól képzett orosz tanártól, Ivan Petrovtól tanultak matematikát, fizikát, és kémiát. A fiúk öt nyelven folyékonyan beszéltek, a svéden kívül oroszul, németül, angolul. és franciául. Robert és Ludwig mérnök lett, Alfred pedig kémiát tanult. Az ő kémia tanárai Nikolai N. Zinin és Yuli Trapp voltak. Zinin professzor hívta fel Alfred és Immanuel Nobel figyelmét a nitroglicerinre. Alfred soha nem járt semmilyen egyetemre, és nem szerzett diplomát. Magán úton történő oktatás végett 19 éves korában elküldték világot látni, először Párizsba (vasúti menetjegye 1852. június 15.-ére szólt), ahol Zinin professzor ajánlására a híres Jules Pélouze professzor laboratóriumában dolgozott. Itt került kapcsolatba az olasz vegyésszel, Ascanio Sobrero-val, a nitroglicerin feltalálójával.</span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt;">Bár az orosz ipar fejletlenebb volt a svédországinál, a körülmények ennek ellenére kedvezőek voltak Nobel boldogulása szempontjából annyiban, hogy az 1840-es években az orosz hadseregben jelentős fejlesztések kezdődtek. Az orosz-angol és francia viszony akkoriban igen feszült volt, ezért minden, a hadsereg számára hasznosítható javaslat meghallgatásra talált. Immanuel Nobel Ogarev tábornok személyében támogatót szerzett, és a város viborgi negyedében működő üzemében szárazföldi és haditengerészeti aknákat és bombákat, valamint gőzgépeket gyártott a volgai hajók számára. 1852-ben egy katonai bizottság előtt bemutatót tartott, akik meggyőzték a kormányt, hogy a rokonszenves svéd feltalálónak jelentős pénzösszeget bocsássanak rendelkezésére, amellyel Szentpétervár közelében hadianyag gyárat építhet. A gyár megépült, és Fonderies et Ateliers Mecaniques Nobel Fils néven ágyúöntéssel, kézifegyver gyártással rögvest az orosz hadiipar zászlóshajójává vált. 1853-ban kitört a krími háború, és a fölfutó termelés következtében a gyárat hamarosan bővíteni kellett. A cég fénykorában a műhelyekben több mint ezer ember dolgozott. 1855-ben I. Miklós cár meghalt, a krími háborút Oroszország rövidesen befejezte. A folyamatban lévő hadianyag megrendelésekre szóló korábbi szerződéseket I. Sándor cár kormánya vonakodott elismerni, a bombák, aknák és ágyúk pedig Nobel nyakán maradtak. A vállalat tönkrement, Nobel egész vagyonát elvitték a hitelezők 1857-ben. A sorscsapás súlya alatt meggörnyedve, de megtörve nem, 1857-ben Immanuel Nobel 56 évesen feleségével és két fiával visszatért Svédországba. A stockholmi Heleneborg birtokon működő kis gyárukban Alfreddel és Emillel nitroglicerint gyártottak, a gyár azonban 1864. szeptember 3.-án felrobbant. Legkisebb fia Emil, meghalt, és Immanuel Nobel lelke a szörnyű csapástól megroppant. Művét legidősebb fia, Alfred folytatta, akit a tragédia arra ösztökélt, hogy a rendkívül szeszélyes nitroglicerint kevésbé érzékeny robbanóanyaggá szelidítse. Az olasz Ascarnio Sobrero által 1843-ban feltalált nitroglicerin továbbfejlesztésével létrejött új robbanóanyagot dinamitnak nevezte el, ami szó szerint erőszakost jelent. Alfred Nobel céget alapított Alfred Nobel & Company néven, és néhány év múlva 355 szabadalom tulajdonosa és a világ dinamitmágnása lett. Kb. tizenöt gyártóüzem volt a tulajdonában, illetve volt részesedése, többek között a California Powder San Franciscóban, a Giant Powder New Yorkban, s övé volt a Zamky gyár Prága mellett, és Pozsonyban is egy, Magyarországon.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Amikor 1896-ban meghalt, végrendeletének a "Nobel díj" alapítására vonatkozó feltételeit az örökösök annyira zavarosnak találták, hogy végrehajtását megtagadták. Egyik per követte a másikat és csak az új évszázad hajnalán alakulhatott meg véglegesen a Nobel-alapítvány, mert Emmanuel Nobel magára vállalta, hogy nagybátyja végakaratát megvalósítja, ami nem kevés pénzébe került. A Nobel díj ennélfogva nem csak a kozmopolita dinamit, hanem a bakui olaj gyümölcse is egyben. Később Alfred Nobel asszisztense, Ragner Sohlmann megírta főnökének életrajzát, mely nem sokkal megjelenése után olyan ritkaság lett, mint a Kék Mauritius. Elfogyott, és többé nem adták ki.</span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt;">Immanuel Nobel négy fia közül Ludwig és Robert 1857-ben Oroszországban maradt, ahol többek között a kazanyi katedrális javítását és az orosz Kriloff gőzös kazánjának tűzálló téglákkal való hőszigetelését végezték.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;">A kapcsolatot fenntartották atyjukkal, Alfeddel és Emillel. Ludwig és Robert egymást támogatva, de külön-külön vállalkoztak. Az 1860-as években Robertnek Szentpétervárott téglagyára volt, 1863-ban pedig A. Sundgern, egy orosz technikus tulajdonában lévő Auróra lámpaboltot vezette, bár az üzletet inkább Robert pénze tartotta életbe</span><span style="font-size: 14pt;">n. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Ludwig, az idősebb fivér, a szentpétervári gyárban ügyes mérnökké fejlődött. Amikor atyja Oroszországot elhagyta, kb. 5000 rubelből hadianyaggyártó műhelyt nyitott Szentpétervár közelében. 1870-ben 200.000 db hátultöltős puska legyártására kapott megrendelést az orosz kormánytól. A jelentős gyártókapacitást igénylő feladat teljesítéséhez szükséges gépeket Szentpétervárott maga készíttette, majd ifjúkori barátjával, Peter von Bilderlinggel közösen kibéreltek egy elhagyott gyárat Permben. Ludwig 1876-ig 450.000 db fegyvert gyártott és szállított, és a kormány újabb megrendeléseket tett. Ehhez további alapanyag források felkutatására volt szükség, mert a már legyártott többszáz-ezer puskatus alapanyagául szolgáló jó minőségű diófákat a környéken már felhasználták. Úgy tudták, hogy a Kaukázusban nagyon sok diófa nő, és Robert odautazott, hogy a beszállítói szerződéseket megkösse. Kaukázusi útja alkalmat adott arra, hogy a bakui olajmezőkkel közelebbről megismerkedhessen. Hazatérve elmesélte tapasztalatait, érdeklődést ébresztve Ludwigban is a kaukázusi olaj iránt. 1875-ben Robert visszatért Bakuba, ahol Kokorjevtől tizenegy parcellát, Mirzojevtől huszonkettőt vásárolt, melyeken nyolc forrás is akadt, ahol az olaj kicsordult a földből, s csillogó fekete réteggel vonta be a talajt. A pénz, a meggazdagodás lehetősége az utcán hevert, s megbocsáthatatlan bűn lett volna ezt átengedni ennek a tehetségtelen térsaságnak - Mirzojevnek és Kokorjevnek. Egy kis olajfúró céget is vásárolt, s további nyolc-tíz parcellára elővásárlási jogot biztosított magának. Az első években teljes egészében a reá váró hatalmas úttörő munkának szentelte magát, amellyel orosz földön felvirágoztatta az olajszakmát és megteremtette az új világipart. Alkalmaztak egy tehetséges fiatal svéd mérnököt, akit tanulmányútra küldtek először Marseilles-be, de ott semmi hasznavehető új ismeretet nem szerzett, ezért tovább utazott Amerikába. Alfred Törnqvist olajmintát vitt Bakuból az Egyesült Államokba, ahol a vegyelemzés nagyon kedvező eredményt adott. A bakui olaj jobb minőségű volt az amerikainál. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">A Bakutól 10 kmre fekvő Balakhány nevű külváros 1875-ben egyetlen érdeklődőt sem vonzott. Részben mert azt hitték, hogy ott nincs olaj, de azért sem, mert rossz volt a közlekedés. Egy neves svéd geológus, Hjalmar Sjögren szakvéleményére alapozva Robert újabb telkeket vásárolt olajbányászat céljából és a fúrástechnikában alkalmazott néhány újítása segítségével sikerült a földből folyékony aranyat fakasztania. 1875 őszén megkezdték a termelést. A nyersolajat akkoriban kétkerekű kordékon, ún. arbaszokon szállították a finomítókhoz. A fuvarosok-amerikai kollégáikhoz hasonlóan-kiváltságos helyzetet élveztek és igen magas fuvardíjat követeltek az olajbányászoktól. A szállítási költségek csökkentésére és a fuvarosoktól való függőség elkerülésére Amerikából hozatott csövekből 1878-ban a kontinensen elsőként csővezetéket - vagy ahogy Amerikában nevezték: pipelint - fektetett le a Balakhany olajkutak és a 12 km-re Cherny Gorodban lévő olajfinomító között. A pipelin fektetése 100.000 rubelbe került, de a szállítás fajlagos költsége heted részére csökkent, így hamar megtérült. A privilégiumaikban és megélhetésükben akadályozott fuvarosok valóságos hadjáratot indítottak az elbizakodott svéd ellen és - mint tíz évvel korábban Pennsylvániában -szabotázs akciókat követtek el az olajvezeték <span face="calibri, sans-serif">és a szivattyúállomás e</span>llen. A drága olajvezetéket éjjel-nappal kozákokkal kellett őriztetni, a puska is nemegyszer eldörrent. A félreismert és mellőzött Balakhany olajmező folyékony aranya kimeríthetetlennek látszott és a termelés gyorsan emelkedett. A csővezeték 1880-ban 580.000 tonna nyersolajat szállított Bakuba, és a Nobel-finomító 200.000 tonna finomítványt állított elő, 1912-ben 1,1 millió tonna nyersolajból 615.000 tonna kiváló minőségű paraffint és kenőolajat termeltek. Balakhany és Sabunchu olajmezőkön 1914-ben 2525 ember dolgozott. A termelésbe vont olajmezők száma 44 volt, a kutak száma idővel 433-ra emelkedett. 1879-1904-ig 19,6 millió tonna finomítványt állítottak elő. Negyven év alatt 9000 millió pud azaz 147 millió tonna olajat hoztak felszínre, amelyből 63 millió tonna finomítványt gyártottak. Belföldön 178 millió rubel, külföldön 868 millió rubel bevételt realizáltak. A kaukázusi olajra épülő orosz olajipar fölvirágzása és a Branobel olajvállalat virtuóz teljesítménye a világot ámulatba ejtették. 1896-ra az akkor még gazdag és kozmopolita Baku lett az olajon kívül a nemzetközi drágakő kereskedelem és pénzügyi manőverek egyik központja. 1856 és 1910 között Baku lakosainak száma gyorsabban nőtt, mint Londoné, New Yorké, vagy Párizsé.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"> </span><img src="https://www.studiolum.com/wang/azerbaijan/essadbey/baku-tea-house.jpg" /><br />
<span style="font-size: 14pt;"> Teaház a századfordulón Bakuban.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"> </span><span style="font-size: 14pt;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<img src="https://www.studiolum.com/wang/azerbaijan/essadbey/baku-naberezhnaya-k.jpg" /><br />
Baku, a Boulevard a Kaspi-tenger partján a XIX. század végén. Háttérben a kora-középkori Szűztorony,balra a középkori óváros.<br />
<br />
<img src="https://doradueck.files.wordpress.com/2010/07/sc00222a0f.jpg" /><br />
<span style="font-size: 14pt;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Robert Nobel 1873-ban járt első alkalommal a Kaukázusban, hogy Tbilisziben megpróbálja meggyőzni az állami tisztviselőket arról, hogy engedélyezzék dinamit vámmentes gyártását és kiszállítását Nyugatra. De a Rothschild fivérek ismerték fel elsőként Grúzia, mint tranzitország jelentőségét az olaj nyugatra szállítása szempontjából, amikor Georgia még része volt a cári Oroszországnak. Miután a cár 1878-ban megszerezte a Fekete-tenger parti kalózfészket - Batumit - az Oszmán Birodalomtól, a bakui olajboom követketében fölvetődött az olaj nyugatra szállításának problémája. A város milliomosai és külföldi, többnyire angol igazgatók az isten hátamögötti, elmaradott helyet üdülővárossá fejlesztették, ahol a tengerparti sétányt kubai stílusú paloták, pazar bordélyok tarkították, de épült egy kaszinó, egy krikettpálya és egy angol jachtklub is. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">A bakui olaj elszállítása ma alapvetően két irányba, ill. háromféle módon
lehetséges: </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">a) - Nyugati irányba a transz-kaukázusi csővezetéken és vasúton a
Fekete-tenger partjára, elsősorban Batumiba, onnan tovább vasúton vagy hajón.
Ez a lehetőség azonban a kezdet kezdetén még nem létezett. 1883-ban készült el a transz-kaukázusi vasútvonal, amelyet a francia állam építtetett a Dreifuss & Rothschild banktól felvett 10 millió dollár kölcsönből. Miután a francia államnak fizetési nehézségei támadtak, a vasút Nobelék nagy riválisai, a Rothschild bankház birtokába került, akik az olajiparban is részesedést szereztek. 1883. május 16.-án Alphonse Rothschild (1827-1905) megalapította a Kaszpi-és Fekete-tengeri Olajvállalatot (BNITO), ami egy 30 évig tartó versengés kezdetét is jelentette. A BNITO a Transz-Kaukázusi vasúton 1884-ben már 5,6 millió pud (92 ezer tonna) olajterméket, ebből 2,4 millió pud (39 ezer tonna) petróleumot szállított Batumin és a Fekete-tengeren át a nyugati piacokra, Génuába, Marseillesbe, Southamtonba, és Fiumébe. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Nobelék olajipari tevékenységének kezdetén azonban még meg kellett szervezni a szállítást a Kaukázuson átvezető 850 km-es úton lovas kocsikkal Batumiba, ahol számos finomítót építettek. Ez a szállítókapacitás szűkösnek bizonyult, és 1883-ban Ludwig megpróbált támogatást szerezni a helyi hatóságoktól egy Baku és Batumi közötti csővezeték megépítésére. Rockefeller ügynökei azonban meggyőzték a grúz tisztviselőket, hogy a csővezeték tisztességtelen előnyt biztosítana Nobelék számára, akik majd kihasználják monopolhelyzetüket, és felsrófolják az árakat. Grúzia ezért nem volt hajlandó támogatni a projektet. Hogy megkerüljék a grúz tisztviselők akadékoskodását, Ludwig Nobel megalapította az első szindikátust Bakuban, és elkezdett dolgozni egy 835 km-es csővezeték tervein, benne telefonvonalakkal. A Transz-Kaukázusi olajvezeték végül egy orosz zseni, Vladimir Grigoryevich Shukhov mérnök tervei alapján épült 200 mm átmérőjű csövekből, 1897 és 1907 között. A Baku-Batumi közötti 835 km hosszú csővezetéken 19 szivattyúállomás tartotta fenn a szükséges nyomást, s a rendszert egy bakui olajmágnás cége, az Al Mantashev Co. építtette és üzemeltette. 400 tonna dinamitot használtak fel, amit Alfred Nobel cége gyártott, s az építés12 millió rubelbe került. A vezeték kapacitása 900.000 tonna/év volt.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">b) - Északi irányba eleinte vasúton és hajón, fölfelé a Volgán lehetett szállítani az olajat, csővezetékek később épültek. Mivel a Kaszpi-tó nem áll összeköttetésben a
világtengerekkel - így nem nevezzük tengernek - ezért a világkereskedelembe való bekapcsolódás közvetlen tengeri szállítással ma sem
lehetséges. Nobelék vállalkozásának kezdetén tehát északi irányba két járható út kínálkozott, melyek közül egyik, hogy hajókon szállították az olajat a Volgán fölfelé, de ezt a lehetőséget is korlátozta, hogy a Volga télen befagyott. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Oroszországot a természet több, jelentős vízi úthálózatot biztosító folyammal
látta el, ezek közül is a legjelentősebb a világ egyik, és Európa legnagyobb
folyama: a Volga. A Volga több mint egy folyó. Mondják, meglátni benne
Oroszország lelkét. A Transzszibériai-vasúton amikor a vonat a Volgához ért, az utasok mindig fölálltak, és levett kalappal üdvözölték Volga Anyácskát. Évszázadok óta kiemelkedően fontos kereskedelmi útvonal
volt, mert mellékfolyóival összefüggő vízi úthálózatot képezve hatalmas területet
fed le. A Névával összekötött Volga az Okával és a Kámával óriási keresztet
képezve összeköti kelet-nyugati irányban Moszkvát és Perm városát, észak-déli
irányban pedig Szentpétervárt és Asztrahánt, továbbá a Kaszpi-tó kijáratot
biztosít a Kaukázus, Közép-Ázsia és Irán felé. A Volgán történő vízi szállításnak szezonális korlátai voltak, mivel a folyó téli befagyása miatt évente csak hét hónapon át hajózható. Kezdetben Nobelék kőolajpárlatainak még igen nagy hányadát világításra használták, a világító petróleumra való kereslet pedig éppen a téli hónapokban növekszik. A kereslet és kínálat időeltolódása közötti ellentmondást hatalmas raktárak építésével oldották fel. A szárazföldi utakkal és vasutakkal való
kapcsolódási helyeken nagy átrakóhelyek, raktárak és kereskedelmi központok alakultak ki.
A nyári hónapokban hatalmas készleteket halmoztak fel, és innen szállították tovább a lámpaolajat, gépolajat, hengerolajat és egyéb termékeket az ország belsejébe. 1909-ben már 422 BRANOBEL olajraktár volt Oroszországban. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghZF5_NK0w2SIzYSKO4oUbko6p3kwQ5mOQULDSlfVmZiOjoIIxR8qq51gu_S-QhqRgqz1Ny0fK-kHaXEXWWDY8PI9a6w69oGoRFh91NxK5TS5w_soT5LLeACn0-og08wRrs8t4K_C5i6g/s1600/1.jpg" style="font-size: medium; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghZF5_NK0w2SIzYSKO4oUbko6p3kwQ5mOQULDSlfVmZiOjoIIxR8qq51gu_S-QhqRgqz1Ny0fK-kHaXEXWWDY8PI9a6w69oGoRFh91NxK5TS5w_soT5LLeACn0-og08wRrs8t4K_C5i6g/s640/1.jpg" width="490" /></a></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">A BRANOBEL ellátási területe Oroszország szinte teljes lakott részét lefedte. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">Nobelék alkalmas helyet kerestek egy-mai szóhasználattal élve-logisztikai központ
létrehozásához. Választásuk a Szaratov régióba (gubernia) tartozó Volga menti </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">településre, Caricinra esett. Ez a város
évtizedekkel később, 1942-ben Sztálingrád néven írta be magát a
történelemkönyvekbe, bár erre egyáltalán nem vágyott. 1589 és 1925 között Caricin, 1925-1961-ig Sztálingrád, ma Volgográd a neve. Az
1917 novemberi bolsevik forradalom kitöréséig a közben „Nobel Town”-nak is
becézett város szédületes gazdasági növekedési pályát futott be, mely a bolsevik hatalomátvétel utáni polgárháborús állapotok közepette megtörött. </span><br />
<div style="text-align: right;">
<span style="font-size: 14pt;"><img src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8d/Branobel.jpg/220px-Branobel.jpg" style="font-size: medium; text-align: center;" /></span></div>
<span style="font-size: 14pt;"> </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">A Nobel vállalkozás sikerének alapvető
feltétele volt néhány olyan szervezési és műszaki megoldás bevezetése, melyek
ma már maguktól értetődőnek tűnnek, de 1879-ben a Nobel Brothers Petroleum
Company megalapításakor teljesen eredetiek voltak. Mindkét testvér mérnök volt és az ipari termelés kiváló ismerője, s Ludwig lelkesen nekilátott az orosz
olajipar átalakításához, különösen Caricinban. A város kedvező földrajzi
elhelyezkedését kihasználva az 1879. május 25.-én 3 millió rubel alaptőkével Szentpétervárott alapított BRANOBEL cég tevékenysége
rendkívül kedvezően és meghatározóan hatott a település fejlődésére. A Volga
partján kikötő, átrakó dokkok, iparvágányok, műhelyek, irodák, szolgálati
lakások és szociális infrastruktúra épült. A vállalat Európa nyugatabbi területeire is kiterjedő fiókhálózatot tartott fenn és Caricinban volt az európai szállítások üzleti központja. Helyet kapott továbbá a hajók és vasúti tartálykocsik, mozdonyok javítóbázisa is. Csekély mennyiségben az Osztrák-Magyar Monarchia területére is szállítottak nyersolajat, de nem voltak cégképviseleteik, mert a Monarchia finomítóit túlnyomórészt Galicia olajmezői és a Steaua Romana román olajtársaság látták el. A Branobel részvénytársaság cári kormány által 1879. május 15.-én jóváhagyott alapszabálya több sajátságos rendelkezést tartalmazott, amelyek Robert Nobel szellemiségét tükrözik. A társaság részvényeinek a tőzsdespekulációktól való megóvása érdekében kimondja pléldául, hogy az alaptőke 600 részvényre oszlik, amelyek az új tulajdonosnak csak hat hónap elteltével adnak a társaság közgyűlésein szavazati jogot. Továbbá nem csak az igazgatóság, hanem a társaság alkalmazottai részére is biztosítottak nyereségrészesedést, mégpedig a következő módon: az évi nyereségből leválasztottak 8% osztalékot, amelyet a részvényeseknek kifizettek. A fennmaradó 92% nyereséget tovább osztották 40-60% arányban. A 40%-ot elosztották a személyzet javára, a 60%-ot felosztva ismét a részvényeseknek fizették ki. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Az alkalmazottak emberszámba vételének gyakorlatával Robert és Ludwig Nobel úttörő volt, a megtermelt javakból való részesedés biztosításával pedig eretnek számba megy száz évvel később is. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">A kitermelt olajat eleinte fából készült tartályokban és földbe ásott medencékben tárolták, ami a párolgási és szivárgási veszteség miatt gazdaságtalan volt, a talajszennyezésről nem is beszélve. Nobelék alkalmaztak először föld feletti, szegecselt acéllemezekből épített henger alakú tartályokat Oroszországban.</span>
<span style="font-size: 14pt;">1879-ben megépítették az első 11 db
szegecselt acéllemez tartályból álló 8.500.000 pud (139 ezer tonna) összkapacitású tároló telepet, melynek szivárgási vesztesége rendkívül csekély-
0,3-0,5%</span><span style="font-size: 8pt;">0</span><span style="font-size: 14pt;"> volt évente. 1884-ben bővítették a tárolótelepet további 16
tartállyal, melyekből 8 db 90.000 pud, 8 db 75.000 pud olaj befogadására volt
képes, 22 ezer tonna tároló kapacitással. A kőolajlepárlás maradékát-a
pakurát-a kezdeti időkben egyszerűen a folyókba engedték vagy gödrökben
eltüzelték. Nobelék ötlete volt, hogy a gőzmozdonyokban is el lehet tüzelni fa
vagy szén helyett, bár ehhez a mozdonyokon átalakításokat kellett végezni. A
szerkocsik szokásos szerkezeti elrendezése szerint az alul lévő víztartály
tetején helyezkedik el a széntároló. Ennek helyére zárt tartályt szereltek,
mely a pakurát tárolta. A sűrűn folyó tüzelőanyaghoz megfelelő égőfejet és
tüzelőanyg ellátó rendszert kellett szerkeszteni, amelyet Ludwig Nobel - mint
mérnök -maga tervezett. A Nobel fivérek ötlete nyomán a pakura tüzelésű gőzmozdonyok
azután az egész világon elterjedtek. (Az 1960-as években a
MÁV 424-es és 520-as sorozatú gőzmozdonyai közül néhányat Magyaroszágon is átalakítottak pakura
tüzelésre). A Branobel cég működésének kezdete előtt a nyersolajat és kerozint
tömlőkben és fahordókban szállították messzi vidékekre. Ezek ára a bennük
szállított áruhoz képest magas volt, míg 1 pud nyersolaj ára Bakuban 45 kopek
volt, addig a hordó 65 kopekba került. Caricint 1862-ben már elérte a vasút.
Nobelék úgy gondolták, hogy célszerű lenne a nyersolajat és kerozint vasúti
kocsikra szerelt tartályokban szállítani. A vasúttársaság felé jelezték
igényüket ilyen vasúti kocsik beszerzésére, de többszöri kérésük ellenére süket
fülekre találtak. Végül Nobelék legyártattak 100 db saját tervezésű 750 pud /12
tonna/ befogadó képességű tartálykocsit és a Caricin-Gryaze vasúton forgalomba
állítottak. Miután meggyőződtek róla, hogy a tartálykocsik ötlete bevált,
kiegészítették járműparkjukat 1500 darabra és a tartálykocsik használatát
kiterjesztették a teljes orosz vasúthálózatra.1884-ben már 2000 BRANOBEL tulajdonú tartálykocsi futott az Orosz Birodalom vasútvonalain.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A Nobel fivérek nevéhez
fűződik az első mai értelemben vett tankhajó megépítése is. 1877 elején
Göteborgban, Almquistnál, a Motala hajógyár főnökénél rendelték meg a szintén Ludwig Nobel által a Kaszpi-tenger és a
Volga közti forgalom számára tervezett nagy méretű hajó építését, melyet a tűzimádó perzsa prófétáról Zoroaszter-nek neveztek el. Kockázatos dolog volt ez a megrendelés, ami nyilvánvalóvá válik, ha egy pillantást vetünk a térképre. Almquist kitűnően dolgozott, de most meg kellett oldani egy fogas kérdést: hogyan kerül a tankhajó Svédországból Bakuba? A hajó olyan nagy volt, hogy több darabban lehetett csak Bakuba, az összeszerelés helyére szállítani. A Néván föl kellett hajózni a Ladoga tóig, onnan a Szviren át az Onyega tóig. Majd a Mária-csatornán, ami alig érdemli meg, hogy csatornának nevezzük, a Beloje tavat kellett elérni. Itt szállt hajóra Ludwig Nobel, s itt kezdődött az út legveszélyesebb szakasza, a gyors folyású Seksna folyón a Volgáig. Ez a folyó nyáron pokolian örvényliki, máskor meg sekély, ezért az évnek csak bizonyos hónapjaiban hajózható, a tavaszi hóolvadáskor fellépő áradás idején. Ludwig útközben Caricinban megtekintette a vasúti tartálykocsikat, és nem tudott mást mondani, mint dicséretet, az olajpárlat minták pedig, amiket Robert Pétervárra küldött vizsgálatra, kitűnő minőségűnek bizonyultak, jobbnak, mint az első osztályú amerikai minták. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">A hajóépítésben ez alkalommal használtak először Bessemer-Thomas eljárással gyártott szegecselt acéllemezeket a hajótest megépítéséhez. 184 láb hosszával, 27 láb
szélességével, 9 láb merülésével és 150.000 pud (2457) tonna hasznos
teherbírásával igazi folyam-tengerjáró hajó volt. Acél testébe 8 db egyenként
307 tonna olaj befogadására alkalmas szegecselt acéllemezből készült hengeres
tartály volt beszerelve oly módon, hogy a hajótest és a tartályok között alul
és oldalt a személyzet számára járható folyosókat hagytak. A hajótest esetleges
sérülése esetén a személyzet ezeken a járatokon hozzáférhetett a sérülés
helyéhez és a beömlő víz folyamatos szivattyúzása közben kijavíthatta a hibát,
a tartályok pedig sértetlenek maradtak. Az újdonságnak számító Bessemer-Thomas acélgyártási eljárással készült acéllemezeket első alkalommal használták hajóépítésre. A hajót 2900 lóerős gőzgép hajtotta 10
csomó sebességgel, kazánjai pakura tüzelésűek voltak. 1884-ben már 20 hasonlóan
nagy hajó szállította a Branobel cég olajtermékeit a Volga és a Kaszpi-tenger között,
de mivel túl nagyok voltak ahhoz, hogy az ország kiterjedt csatornahálózatának
zsilipjeibe beférjenek, ezért kisebb tankhajók építése is szükségessé vált.
Építettek még kétrészes tankhajókat is, melyeket a zsilipen való áthaladás
előtt szét lehetett csatolni, áthaladás után pedig újra össze lehetett
kapcsolni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A part menti olajtartályokba
történő átfejtés módszerét is Nobelék dolgozták ki. Az átfejtés úgy történt,
hogy a tankhajó megállt és lehorgonyzott a parttól valamivel távolabb. Volt egy
„popovka” becenévre hallgató kis gőzhajó, ami beállt a part és a tankhajó közé.
A popovkára felszerelt gőzhajtású szivattyú és flexibilis csővezeték
segítségével azután átszivattyúzták az olajat vagy kerozint a 20-25 méterrel
magasabban lévő partmenti tartályokba vagy az iparvágányokon álló vasúti
tartálykocsikba. A parton az iparvágányok és a tartályok mellett hosszú
csővezeték futott végig, erről csapokkal ellátott leágazások vezettek a
tartályokhoz, és flexibilis tömlők a tartálykocsikhoz. A csapok nyitásával lehetett
kiválasztani, hogy melyik tartályba vagy vasúti kocsiba folyjon az olaj.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1878-tól több kisebb hajót is
beszerzett a Branobel cég, melyek alkalmasak voltak a csatornahálózat
zsilipjein való áthaladásra, ezáltal az ország lakott részének legeldugottabb
zugába is eljuthattak a Branobel termékek. Náhány ezek közül: Buddha, Mohamed,
Mózes, Spinoza, Darwin, Nordenskjold, Linnaeus, stb. 1882-ben 13 ilyen hajó
volt, 1898-ig nem kevesebb, mint 53 kisebb-nagyobb tartályhajót építettek a svéd hajóépítő gyárakban, több mint 12 millió svéd korona értékben. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az 1890-es évek végén a
Caricinban épült olajipari komplexumban 85 nagy és 31 kisebb tartály szolgált a
kőolajtermékek tárolására összesen 11.200.000 pud (183456 tonna) tárolókapacitással, további hat tartály volt 8.500.000 pud / 139.000 tonna /
kapacitással pakura tárolására. Az
ipartelephez tartozott még az 500 munkavállalónak családostól otthont adó
lakótelep orvosi rendelővel, egy orvossal és egy asszisztenssel, saját
gyógyszertárral. Volt távíró az üzleti kommunikáció intézésére,
villanyvilágítás és a vasútállomáson telefon. A város többi részén
villanyvilágítás csak 1908-ban létesült. A Nobel fivérek vezették be először a
10 órás munkanapot a szokásos 14 órás munkanappal szemben. Vállalataiknál 12 évesnél fiatalabb munkaerőt nem foglalkoztattak, ami a gyermekmunkát széles körben alkalmazó iparosodó Nyugat-Európában általános volt, és Oroszországban feltűnést keltett.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Charles Marvin angol író, aki a Nobel vállalatokat tanulmányozta a bimbózó imperializmus korszakában, a következőket írta The Region of Eternal Fire c. könyvében a Nobel üzemek új szociális létesítményeiről 1884-ben: "A Nobel fivérek vagyonukat olyan becsületes munkával szerezték, amilyen ritkaság manapság a mi iparosköreinkben. Alárendeltjeik iránt érzett jóakaratú előzékenységük feltűnő. Baku szomszédságában a tenger partján csodaszép külváros van. Itt több mint tizenöt épület található, amelyek többszáz embernek adnak hajlékot. Az épületeket nagy facsoportok veszik körül, melyek a vidéket oázis-szerűvé teszik. E parkot rendszeresen gondozzák és a Volga vizével öntözik. Az öntözővizet a Nobel-féle tartályhajók hozzák visszatérőben az ország belsejéből. A fejlődő külváros neve Villa Petrolea, és a Nobel-vállalatok munkásai valamikor itt fognak megtelepülni és olyan kényelmet élvezni, amilyet sok angol iparvállalat alkalmazottai álmukban sem láttak. Könyvtárt rendeznek be számukra, a szabad órák élvezetét billiárd termek növelik, megtakarított pénzüket a Nobel vállalatokba fektethetik és a nyereségből részesülhetnek."</span><br />
<span style="font-size: 14pt;">1885-ben 25.000 ember állt a Branobel vállalat alkalmazásában. A hatalmasra duzzadt apparátus pénzügyeinek kezelése és a kereskedelemi adminisztráció bonyolítása is komoly terhet jelentett Nobelék számára. Nemsokára úgy látszott, hogy az a pénzösszeg, amit Alfred Nobel rendelkezésükre bocsátott, nem lesz elég a további fejlesztésekre. Gondot okozott a terjeszkedni vágyó amerikai konkurencia. Már csak azért is szükség volt újabb telephelyek és petróleumgyárak /finomítók/ létesítésére, hogy Rockefeller oroszországi terjeszkedését ezzel is gátolják. Korábbi tárgyalásaik során Ludwig már 1884-ben felajánlotta a Rothschild bankháznak a Branobel részvények 25%-át, ezt azonban Rothschildék visszautasították azzal, hogy vagy a többségi részvény kell nekik, vagy semmi. Kölcsönt azonban a londoni (Rothschild érdekeltségü) bankok nem adtak. Ebben része lehetett a Kipling által Nagy Játszmának nevezett angol-orosz vetélkedésnek, de lehet, hogy Rothschildéknak hosszú távon más terveik voltak Oroszországgal. Alfred és Ludwig Németországhoz fordult segítségért és nem kisebb ember személyében találtak támogatóra, mint Bismarck kancellár. Az éles eszű, szívós politikus lehetőséget látott arra, hogy Poroszországnak és Oroszországnak az 1878. évi berlini kongresszust követő eltávolodását fékezze. Bismarck átlátta, hogy Nobelék támogatásával szolgálatot tehet az orosz kormánynak, ami a két ország kapcsolatára jótékony hatással lehet. Ennek érdekében Bismarck tudtára adta a német bankoknak, hogy a Nobel vállalattal szembeni pénzügyi előzékenységük jó hatással lenne a német-orosz politikai kapcsolatokra. "A mi igazi ügynökünk e fontos pénzügyi műveletben maga a nagy kancellár volt."- írta később Ivar Lagerwall, Ludwig Nobel magántitkára. A kölcsön jegyzésén kívül néhány nap alatt lebonyolítottak egy másik ügyletet is, társaságot alapítottak Berlinben, Német Orosz Olajbehozatali Társaság néven, 1,5 millió márka alaptőkével. Ezzel biztosították a Branobel vállalat termékeinek német piacon való elhelyezését, ami nagyon megerősítette Nobelék pozicióját Közép-Európában, de biztosítva volt az olajszegény német gazdaság ellátása is. </span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt;">Abban a morális fertőben, amely az új ipar föllendülését világszerte kísérte, abban a közigazgatási zűrzavarban, amely azokban az években az orosz államszervezetet jellemezte, a Branobel vállalat Európa életében a világítótorony szerepét töltötte be. A Nobel fivérek északról nem csak a szívós vállalkozó szellemet, hanem fejlett etikai érzéket és szociális kötelességtudatot is hoztak magukkal, amely az olaj történetének sötét hátteréből fénylőn tündököl.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;">1888. április 12.-én Cannban meghalt a gyógyulást kereső Ludwig, nagy számú, de nem szegény családot hagyva maga után: tíz gyermeket és 35 millió rubel (70 millió márka) értékű vagyont. A vállalat vezetését fia, és Alfred kedvence, Emmanuel Nobel már egy évvel korábban átvette. Ez időtájt az iparág válsággal küzdött, az orosz olajiparra nehéz idő jártak. Rockefeller és a Rothschildok ügynökei által szított hatalmas sztrájkok zavarták meg a termelést, és a kitermelt olajat sem lehetett eladni.</span><br />
<br />
<span style="font-size: 14pt;">1892 decemberében Edla Nobel, Ludwig özvegye, táviratot kapott Rostovból, melynek aláírója a hét legnagyobb bakui olajmágnás, úgymint Al-Mantashev, Aramynty, Bondagoff, Chibayev, Goukasoff, Lianosov, és Taghyev voltak. A táviratban javasolták, hogy a BRANOBEL csatlakozzon az általuk létrehozott konzorciumhoz, hogy ezáltal eredményesebben vehessék fel a harcot az amerikai Standard Oil-lal. Emmanuel kézbe vette a dolgot, és talán mert életük egy szakaszában az olaj más nagy mágusai is ezt tették, széleskörű propaganda hadjáratot indított. A Branobel ügynökei Oroszország egész lakott területét beutazták és bemutatókat tartottak a petroleumlámpák népszerűsítésére. A legkisebb faluba, a legtávolabbi tanyára is ellátogattak. A maguk köré gyűjtött parasztok szájtátva csodálták a petroleumlámpának nevezett különös szerszámot, és Emmanuel Nobel az orosz nép Prométheusa lett.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">Sokáig tartott, amíg az orosz kormány felismerte az olaj jelentőségét, de amikor az államvasutaknál, a hadiflottánál, kórházaknál, iskoláknál és hivataloknál olajtüzelésre álltak át, a Branobel az Orosz Birodalom legjelentősebb vállalkozásává nőtte ki magát. Talán Emmanuel Nobel volt az első, vagy legalábbis az elsők egyike, aki Diesel motorjának nehéz olajokkal való működtetését szorgalmazta. Rájött, hogy a dízelmotor-gyártás lehet St. Petersburg számára az, ami az olajkitermelés Baku számára. 1898 elején Emmanuel Nobel Stockholmba utazott, hogy Rudolf Diesel megbízottjával, Marcus Wallenberg-gel tárgyaljon a Diesel által feltalált kompressziós gyújtású motor gyártásáról.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;">1898. február 16.-án Emmanuel Nobel licencszerződést írt alá Diesel-lel Berlinben a kompressziós gyújtású motor gyártására, és megalapította a Russiche Dieselmotor Companyt. A szerződés alapján Nobelék szentpétervári gyárában nekiláttak a gyártás előkészítésének, ennek során azonban tervezési hibák derültek ki, a motort át kellett tervezni. A tervmódosítás igen jól sikerült, a módosított konstrukció 20 lóerővel nagyobb teljesítmény leadására volt képes az eredetileg tervezettnél. A motort a szentpétervári Technológiai Intézetben tesztelték, s tüzelőanyag fogyasztását 225 gramm/LEóra értékben határozták meg, ami igen kedvező fogyasztást jelent. 1899-ben indították az első dízelmotort, és a világon elsőként Szentpétervárott megkezdték Diesel motorjának sorozatgyártását. A BRANOBEL flotta Svédországban gyártott tankhajóiba erőgépként már ezeket a dízelmotorokat építették be a továbbiakban. </span><img alt="File:Ludwig Nobels Mekaniska Werkstad.jpg" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/31/Ludwig_Nobels_Mekaniska_Werkstad.jpg/800px-Ludwig_Nobels_Mekaniska_Werkstad.jpg" /><br /><br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">Nobelék gyára Szentpétervárott</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1d/River_tanker_Vandal_%28mechanical_drawings%2C_1903%29.png" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img alt="River tanker vandál (mechanikai rajzok, 1903) .png" border="0" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/1d/River_tanker_Vandal_%28mechanical_drawings%2C_1903%29.png" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;">A Vandal jellegrajza</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<span style="font-size: 14pt;">A motortervező részleg vezetője Anton Carlsund mérnök volt. Ugyanakkor más</span><span style="font-size: 14pt;"> országokban leküzdhetetlen nehézségeket jelentett az újfajta explóziós motor működéséhez szükséges nagy kompresszió viszony előállítása és az üzemanyag ellátó rendszer is sok gondot okozott, ezért több gyár fölhagyott a kísérletezéssel. A BRANOBEL alelnöke, az orosz születésű svéd Karl Wilhelm Hagelin koncepciója szerint a folyami tartályhajók dízelmotorjainak tengelyét elektromos generátorral kapcsolták össze, a generátor által termelt villamos áram pedig elektromotort hajtott, ami a hajócsavar tengelyét forgatta. Ezzel voltaképpen létrejött az ún. dízelvillamos hajtás, ami a hajózásban és a nagyvasúti vontatásban világszerte jól bevált. A világ első két dízelvillamos erőátvitelű hajója a BRANOBEL tulajdonú Vandal volt, amelyet 1903 tavaszán bocsátottak vízre, amit a francia Petit-Pierre követett. A Vandalt Hagelin megbízásából a göteborgi Motala hajógyár mérnöke, Johny Johnson tervezte. Hossza 74,5 m, szélessége 9,55 m, merülése 2,4 m, hasznos teherbírása 800 tonna volt. 3 db. 120 LE (89 kW) teljesítményű dízelmotor hajtotta 8,3 csomó (13 km/óra) sebességgel, villamos berendezéseit pedig az ASEA gyártotta. Johnson a dízelmotort és a főgenerátort a hajó közepén helyezte el, a közös tengelyre szerelt hajócsavart és a villamos motort a farban, s ez az elrendezés általánossá vált a dízelvillamos erőátvitelű hajókon. A hajó 3 db. 120 lóerős lassújáratú erőforrását az Aktiebolaget Diesels Motorer építette Svédországban. A kétütemű, háromhengeres motor furatátmérője 290 mm, lökethossza 430 mm, fordulatszáma 240 volt percenként. A hajócsavar fordulatszáma 30 és 300 között volt változtatható. A hajótest Nyizsnyij-Novgorodban épült a Szormovo hajógyárban, onnan vontatták az összeszerelés helyére, Szentpétervárra. Az újfajta erőátvitellel működő hajók aztán felkeltették az állami tisztviselők és a szakma érdeklődését, és új megrendeléseket hoztak. Később Ralf Nobel, Ludwig Nobel fia és Hagelin vették kézbe a dízelüzemű hajózás ügyét. Hagelin javasolta, hogy a meglévő gőzhajókat alakítsák át dízelüzeművé, amit Emmanuel Nobel elutasított. Erre Hagelin kilépett, és elfoglalta a svéd főkonzuli állást Szentpétervárott. 1907-ben Hagelin és Johnson felajánlották egy 4500 tonnás tankhajó építését a BRANOBEL számára, amit Emmanuel Nobel újra elutasított. A feltalálók erre eladták a terveket a Merkulyev testvéreknek, akik kolomnai hajógyárukban megépítették a világ első igazi tengerjáró dízeltankhajóját Mysl néven, 1908-ban. Ez a fejlemény végül rákényszerítette Emmanuel Nobelt, hogy modernizálja a cég flottáját, amely 1915-ben 315 hajót számlált.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"></span><br />
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<span style="font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Egy kortárs megfigyelő írta
1900-ban: „Azok, akik 1870-ben a Nobel vállalat tevékenységének kezdete előtt a
városban jártak, a város jelenlegi állapota láttán nem tehetnek mást, mint
tisztelettel és elismeréssel adóznak annak az alkotó energiának, amellyel ezt
létrehozták. Az egykori vadon, a hajózhatatlan vizek, szökevények és betyárok
lakta vidék mára a felismerhetetlenségig megváltozott. Amerre nézünk, az emberi
munka, kreativitás és civilizáció jelei minden felé.” 1897-ben megépítették az első erőművet a magas színvonalú
technológiai berendezések kiszolgálására. Az olajfinomító építésekor látogatást
tett a városban Dimitríj Mengyelejev professzor is, aki szintén nagy
elismeréssel nyilatkozott. Csak Caricinban 7,1 millió rubelt fektettek a
fejlesztésekbe Nobelék, és további „olajvárosok” építését is tervezték, melyek
azonban csak részben valósultak meg, pl. Sankt Petersburg, Kazany, Perm,
Libava, Nyizsnyíj-Novgorod, stb. 1917-ig kb. 150 ilyen csodaváros létezett az
Orosz Birodalomban és járult hozzá az orosz ipari potenciál megteremtéséhez. </span><br /><span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">Bakuban, Batumiban, Tbilisziben, és az egész Kaukázusban, a századforduló után, Nobelék korábbi jóindulatú és nagyvonalú személyzeti politikája ellenére nagyon lecsökkentek a bérek, s a munkakörülmények is rosszak voltak. Egyre szembetűnőbbé vált a kontraszt a munkásosztály széles tömegei és az olajiparon fölemelkedett újgazdagok maroknyi csoportja között. De a helyi vezetők és termelésirányítók sem álltak mindig a helyzetük magaslatán, s ez különösen akkor mutatkozott meg, amikor politikai agitátorok környékezték meg a munkásokat. Ezek újabb és újabb ötletekkel látták el a munkavállalókat azt illetően, hogy mit lehetne még követelni. Az agitátorok között volt egy Dzsugasvili nevű grúz fiatalember "Koba" fedőnéven, aki későbbi nevén rettegéssel és tisztelettel kevert fogalommá vált: ő volt Joszif Visszarionovics Sztálin. 1902 elejétől Batumiban, saját szállásán titkos nyomdát állított fel, Lado Kechoveli (1876-1903) pedig Bakuban nyomta a BRIDZOLA (A harc)</span><span style="font-size: 18.6667px;"> és a Kommunista Kiáltvány példányait ezer számra. Vagyis, a klasszikusok szóhasználatával élve, a kapitalizmus sírásói Bakuban már javában ásták a cári birodalom sírját.</span><span style="font-size: 14pt;"> Dzsugasvili (Sztálin) ezidőtájt vette fel a "Koba" álnevet, amely grúz nyelven megfékezhetetlent jelent. Emellett kedvenc ifjúkori költője, Kazbegi egyik versében Kobának hívják a hős betyárt, aki bosszút áll a nép sérelmeiért. </span><span style="font-size: 18.6667px;">Sztálin serényen vetette a szocializmus magjait a Fekete-tenger partján. Három hónappal azután, hogy a tengerparti sikervárosba költözött, a BNITO olajfinomítója rejtélyes módon kigyulladt. A várost marxista röplapok árasztották el, besúgókat gyilkoltak meg, lovakat mészároltak le, gyárigazgatókat lőttek agyon. Sztálint többször letartóztatta és bebörtönözte az Ohrana (a cári rendőrség), míg végül Szibériába (Irkutszkba) deportálták, ahonnan később visszatért az olajvidékre. A francia-zsidó bankárdinasztia, a nemzetközi kapitalizmus hatalmának, ragyogásának és kozmopolitizmusának megtestesítője - a Rothschild család - nem sejtette, hogy a nemzetközi marxizmus legfőbb jövőbeli hirdetőjét vették alkalmazásba 1901-ben. Sztálin ugyanis munkát kapott a BNITO olajvállalatnál, valami raktárosféle állást. Ezidőtájt ismerkedett meg Rotschildék francia igazgatójával, Francois Jeune-n,el és kezdődött el titkos és homályos kapcsolata az olajbárókkal. Rotschildék azonban egyelőre nem sok hasznát vették Sztálinnak mint munkaerőnek, mert a raktárt 1902. január 4.-én tűz pusztította el.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;">A BRANOBEL vállalat fennállásának 25. évfordulójára szervezett ünnepségekre készültek, amikor 1903 nyarán többé-kevésbé spontán módon kitört az első sztrájk Bakuban. 1904-ben a menagement megállapodást írt alá a munkásokkal, de a nyugtalanság maradt.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;">1905-ben kitört az első jól szervezett sztrájk, majd féktelen lázadás pusztított a kaukázusi olajvidéken, s a szabotőrök között ismét ott volt a fiatal Joszif Visszarionovics Dzsugasvili (1878-1953), aki jóval később vette fel a Sztálin (Acél) nevet. Októberben a kormány katonai erőt irányított Baku és Susa iparvidékére, hogy megfékezze azokat a pusztító erőket, amelyeket maga szabadított fel: tatárokat, perzsákat, hogy rettegéssel töltsék el az örményeket és cserkesz mohamedánokat. Az égő olajkutak füstölgő lángoszlopokat lövelltek a magasba, voltak köztük olyanok, amelyek rendesen 100-150 tonna olajat adtak naponta. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Az olajmunkások önképzését igyekeztek előmozdítani a "Tudás - hatalom" és a "Tudomány" nevű klubok. Ezek a tagdíjakból és az előadások bevételeiből tartották fenn magukat. A "Tudás hatalom" nevű klubot, mely az olajvidékeken működött, a bolsevikok vezették, a "Tudomány" klubot a mensevikek.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">1918 tele, Ukrajna. A hófödte sztyeppe mozdulatlanul terült el a hold sárga fénye alatt. A síkságon sehol egy ember, csak egy-egy üregi nyúl áll olykor hátsó lábára fölágaskodva fülét hegyezve, majd eltűnik hirtelen a bokrok alján. A távolból tompa ágyúdörgés hallik, válaszul egy géppuska beleugat a fagyos éjszakába. A véráztatta síkság tizennyolcszor cserélt gazdát az elmúlt egy év alatt. Egy éve még lefagyott kezekkel, lábakkal, kimerülten, rongyosan, fiatal férfiak meneteltek itt rozsdás puskáikat hátukon cipelve, akik az iskolapadot épphogy elhagyva, hazájukat, a végtelen Oroszországot meg akarták szabadítani a bolsevikok vörös pestisétől. Ahogy eltűntek, a Vöröshadsereg lovas csapatai vágtattak át a síkságon, őket a polgárháború megszámlálhatatlan hordái követték. Végül a sztyeppe magára maradt, nyugatról a német csapatok fala, keletről a bolsevikok hadserege táborozott. Kettejük között a fagyos éjszakában némán és gazdátlanul terült el a hatalmas síkság. A világháborús színjáték utolsó felvonásában a csend és a halál uralkodott. Egyszercsak a fényszórók sugárpásztái alatt hajlongva, a drótakadályok mögül négy átfagyott alak került elő, majd jelentkezett a német előörsön. A szolgálattevő hadnagy, aki az idősebb úr papírjait megvizsgálta, udvariasan meghajolt. Másnap, amikor a menekülő továbbutazott Németország belsejébe, díszőrség kísérte a vasútállomáshoz. A szakadt idegen őexcellenciája Dr. Emmanuel Nobel államtanácsos, Ludwig Nobel legidősebb fia volt. Életének első hatvan éve összeforrott a kaukázusi olajjal, de családjának ragyogó pályafutása azon az éjszakán véget ért, amikor fagyosan, rongyosan az ukrán határnál átlépte a német vonalakat. Magaválasztotta hazájában egyike volt a legnépszerűbb, legtiszteltebb férfiaknak. A bolsevizmus győzelme után kárpótlás nélkül kisajátították Oroszországot behálózó vállalatait, és Nobelnek, mint úgymond népnyúzó, burzsoá osztályidegen elemnek menekülnie kellett. Emmanuel Nobel látta Baku és Caricin fölvirágzását és az 1917. november 7.-én
kezdődött hervadását is. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">Az Orosz Birodalom bukása után zavaros polgárháborús állapotok alakultak ki az országban. Az antant, mivel már nem számíthatott Oroszországra, intervenciós csapatokat küldött volt szövetségesük értékes területeinek, a bakui, grozníji, maikopi olajmezők, és a nyugati iparvidék megszerzésére, akik többé-kevésbé együttműködtek az orosz ellenforradalmi csapatokkal. Bakuban pedig az események igencsak felgyorsultak. 1918 márciusában az örmények az 1915-ös, törökök általi 1,5 millió örményt érintő népirtást megbosszulva az örmények egy kalap alá vették az azerieket a törökökkel, és 3.000-12.000 muzulmánt megöltek Bakuban. Majd megjelent a Vörös Hadsereg, a várost egy darabig ők uralták, az olajmezőket a Nuri pasa vezette török csapatok, és Kress von Kressenstein tábornok vezetésével a németek. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">1918. május 23.-án a Dél-Oroszországban portyázó Szergo Ordzsonikidze, egy elszegényedett nemesből lett bolsevik, táviratot küldött Moszkvába Leninnek és Sztálinnak, miszerint Caricinban a helyzet válságos, a helyi pártszervek nem küldik el a már bevagonírozott élelmiszer szállítmányokat, és intézkedést kért. Május 29.-én válasz érkezett Sztálintól, akinek már fiatal kora óta kötődése volt az olajvidékhez, jelezte, hogy a párt határozata alapján a jövőben ő fog felelni a Dél ügyeiért, és ebben a minőségében korlátlan hatalmat élvez. Június 6.-án Sztálin 450 kipróbált katonával vasúton Caricinba érkezett. Másnap táviratban beszámolt Leninnek, hogy Caricinban nagy a felfordulás, de komisszárokat rendelt ki, akik hamarosan helyreállítják a rendet, és megindulhatnak az élelmiszer szállítmányok a fővárosba. Június 15.-én jelentette, hogy félmillió pud (8190 tonna) kenyeret indít útnak Moszkvába. A fehérek támadásai miatt azonban a vasúti közlekedés nem volt biztonságos, ezért ígéretét csak később tudta teljesíteni, ehelyett nagy elánnal nekikezdett Caricin védelmének megszervezéséhez. 1918. május 28.-án az Azerbajdzsáni Nemzeti Tanács Tifliszben megalapította az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaságot. 1918 nyarán a dasnakok a mensevikekkel együtt kiűzték a bolsevikokat Bakuból. Augusztus 1-én létrejött az Anglia által Lionel Dunsterville vezérőrnagy elitalakulatán keresztül támogatott Középkaszpi Diktatúra. A Dunsterforce augusztus 24.-én érkezett Bakuba és kiverte Kress von Kressenstein tábornok, valamint a Nuri pasa csapatait az olajmezőkről. Szeptember 14.-én török erősítés érkezett, mely egyben a Középkaszpi Diktatúra végét is jelentette. Másfél hónapi kemény küzdelem és a márciusi napok megtorlásaként 10.000-20.000 azerbajdzsáni lemészárlása után 1918. október 30.-án Mudrosz kikötőjében fegyverszüneti megállapodás született. Nem egészen tisztázott, hogy kik, fél év alatt több ezer olajmunkást, termelésirányítót családostól megöltek, az olajlétesítményekben óriási rombolást végeztek. A termelés a korábbinak 3%-ára esett vissza, melynek következtében az olaj világpiaci ára felszökött. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Caricin polgárainak és védőinek az ellenforradalmi csapatok lélegzetvételnyi nyugalmat sem hagytak. 1918 június végén Anton Gyenyikin hadserege egymás után mérte rúlyosnál súlyosabb csapásait a Caricin-Tyichorjeckája vasúti fővonalra, és elvágta Kalinyin tizenöt-ezres hadseregét, miáltal a kormányzat figyelme a déli frontra terelődött. Július végén Krasznov tábornokai átfogó támadást indítottak Caricin ellen, a németek pedig "Taube" kípusú repülőgépekről Mamontov tábornok demoralizáló szövegű röplapjait szórták a városra. A fehérek kezdtek visszaözönleni Krivája Muzga mögé. Ekkor nekik esett a morozovszkájai lovasság és a Donba kergette a reggel még győztesnek létszó, estére szétzúzott Mamontov-csapatok zömét. Mamontov tartalékokat küldött, de ezek szárnyát a gromoszlávszkájai ezred ádázul rohamozta. A fehérek úgy elugrottak Caricintól, mintha megégették volna magukat.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">"A caricini körzet szovjet csapatainak támadását siker koronázta...Az ellenséget tönkrevertük, és a Don mögé vetettük vissza. Caricin helyzete szilárd, a támadás tovább folyik. </span></div><div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt;">Sztálin népbiztos." </span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">A menetrendszerinti vonatokat rövidesen naponta elindították Moszkvába. Caricin, Csorníj Jar, Kamüsin, Balasov kikötőiben marhát, halat, gabonát raktak a teherhajókra, és vitték fölfelé a Volgán, egészen Nyizsnyíj-Novgorodig. Az északi városokban mostmár mindenki fennakadás nélkül megkaphatta a fejadagját, az éhhalál fenyegető veszélye elmúlt. Október második felében Trockíj kezdeményezésére visszahívták Sztálint, aki győztesként érkezett Moszkvába, hiszen megoldotta a kenyérhiányt, megvédte a várost, leverte az ellenforradalmi megmozdulásokat. Sztálin Caricinban végzett intézkedései /padlássöprés, belső ellenség keresése, a hadsereg lefejezése/, előrevetítik azokat a módszereket, amelyeket majd a harmincas években fog országos szinten alkalmazni. 1919 nyarán a fehérek rövid időre elfoglalták Caricint. Egy tömegsírra bukkantak, ahol a Sztálin által összeesküvés vádjával kivégzett tisztek tetemei feküdtek. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">A mudroszi fegyverletétel után Bakut a britek vették át. William Thomson tábornok 1918. november 17.-én a város kormányzójának nevezte ki magát, és kihirdette a statáriumot. Ezt követően a független ADK a térséget sújtó polgárháborús állapotok közepette megpróbált semleges maradni. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">1920 tavaszán megjelentek a térségben Krasznov és Gyenyikin fehérgárdistái, akik szabad kezet kaptak, hogy Bakut, Grozníjt, és Maikopot elfoglalják, a Volga torkolatát elzárják, és Caricint is bekerítsék. 1920. április 25.-én Szergo Ordzsonikidze vörösgárdistái és a Szergej Mironovics Kirov vezette 11. Vörös Hadsereg átlépték az azeri határt, 27.-én leverték Krasznovot és Gyenyikint, megdöntötték a rövid életű Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaságot, és 1920.április 28.-án kikiáltották az Azerbajdzsáni
Szovjet Szocialista Köztársaságot. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;"><img src="https://www.studiolum.com/wang/azerbaijan/essadbey/red-army-in-baku-may-1920-k.jpg" /></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">A Vörös Hadsereg Bakuban 1920 májusában</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"> </span><span style="font-size: 14pt;">A teljes orosz olajipart államosították, a
BRANOBEL cég összes ingó és ingatlan vagyonát lefoglalták és az 1920 májusában Azneft néven megalakult állami vállalatba vitték át. Az államosításkor 270 olajvállalat működött Oroszországban. Ebből 109 Bakuban, közülük 72 működött összesen 240 millió rubel értékben orosz tőkével, és 37 angol tőkével, 100 millió fontsterlinggel. A BRANOBEL össztőkéje 30 millió rubel volt. John Davison Rockefeller régi vágya volt, hogy megvesse lábát Európában, és Amerikához hasonlóan Bakuban is egyeduralomra törjön. Az Azneft első vezérigazgatója Alexander Pavlovics Serebrovsky, egy régi bolsevik volt, aki 1924-ben Amerikában járt tanulmányúton, s az akkor 86 éves John D. Rockefeller is vendégül látta. Mindezt akkor, amikor sok ország az újszülött Szovjetuniót még el sem ismerte, és a két ország két szemben álló világrendszer megtestesítője is volt egyben. A kívülálló számára úgy tűnhet, hogy a Standard Oil cégcsoport igazgató tanácsában még úgy
hitték: a bolsevik rezsim nem fogja sokáig húzni. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, mert a legfelsőbb bolsevik körök és a Wall Sreet egyáltalán nem álltak olyan távol egymástól, mint azt a világ hiszi. Közben Gusztav Nobel
tárgyalásokat kezdett Walter C. Teagle-vel, a Standard Oil of New
Jersey igazgatójával. Ennek eredményeként a Nobelék kezében értéktelen részvények felét - minden lehetőséggel, a bolsevikok bukásával is számolva - Teagle megvásárolta 1920 májusában. Teagle, mint Rockefeller egykori munkatársának (Maurice Teagle) unokája, beavatott volt a színfalak mögött történő összejátszásba a bolsevikok legfelsőbb körei és a Wall Street között.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Miközben mindenki a bakui olajüzletből való részesedésért tülekedett, furcsa módon a párizsi Dreyfuss & Rothschild bankház (Alphonse Rothschild) által alapított BNITO orosz-francia olajkonszern kivonult a busás hasznot hozó bakui olajüzletből, még a háború előtt. 1912-ben a Royal Dutch Shell fő részvényese és Rothschildék bizalmasa, Henry Deterding, a tőlük kapott pénzből felvásárolta a BNITO-t, valamint Rothschildék összes oroszországi olajérdekeltségeit. A XIX,-XX. század fordulója körül a világ három legbefolyásosabb családja: a Nobel, Rothschild, és Rockefeller családok között már 30 éve ádáz küzdelem folyt a bakui olaj birtoklásáért. Ebben a könyörtelen harcban, amelyben előfordult csalás, hamisítás, rágalmazás, hitszegés, és ezek összes kombinációja, úgy tűnt, Nobelék nyerőre állnak. A Deep State azonban előkészítette az oroszországi bolsevik forradalmat, s 1917 tavaszán egy Alexander Gelfand nevű, három hete német állampolgárságú bankár megszervezte az évek óta Svájcban élő Lenin és társai hazautaztatását Szentpétervárra azzal a céllal, hogy lázítsák fel az oroszokat. Rockefeller tudott a Németország és szövetségesei ellen szőtt háborús tervekről, de nem tudott a szintén előre megtervezett és megszervezett orosz bolsevik forradalomról. A forradalom szertefoszlatta John D. harminc éve dédelgetett Oroszországgal, a Transzszibériai-vasúttal, és a Japánnak történő olajszállításokkal kapcsolatos terveit. Később, miután a bolsevikok nem buktak el, Sztálin alatt mintegy kárpótlásként, a Standard Oil of New Jersey birtokba vette a Teagle által megvásárolt kaukázusi olajmezőket, finomítókat építettek, amelyeket sohasem államosítottak. A Deep State által megszervezett bolsevik forradalom 70 évre átrendezte a világot, mindenekelőtt az olajpiacot. Az olaj világpiaci ára az egekbe szökött, s a Rothschild érdekeltségű Shell, valamint a Rockefeller érdekeltségű Standard Oil vállalatok a világ távolabbi részein kitermelt olaj árának fölemeléséből kompenzálták oroszországi veszteségeiket. Az elpusztított javak romjaiból történő építkezést Rockefeller úgy hívta: teremtő pusztítás (creative destruction).</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">Ludwig, Robert, és Emmanuel Nobel az orosz olajipar és az egyetemes ipartörténet fényévnyire világító háromágú kandelábere. Emmanuel Nobel 1914-ben, a világháború alatt már vissza akart vonulni az üzleti tevékenységtől, de úgy érezte, hogy még szükség van rá, és újra az orosz kormány szolgálatába állt. Az udvari körök cselszövései és belterjes intrikái azonban kedvét szegték, ezért Stockholmba költözött. Hosszú időn át fontos közvetítő szerepet töltött be a német és orosz kormány között a hadifogoly cserék lebonyolításában. 1918-ban visszatért Bakuba, hogy romokban heverő vállalatait talpra állítsa, de menekülnie kellett. Emmanuel Nobel, a tudományos akadémia és számtalan lovagi rend tagja, utolsó éveit Párizsban és Berlinben
élte le. 1929-ben egy kis német gyógyfürdőben ünnepelte 70. születésnapját.
Királyoktól, kormányoktól és az egész világ tudományos intézményeitől táviratok
érkeztek. Két év múlva meghalt. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Bár a bakui olaj kitermelésével Nobeléken kívül a Rothschildok, a Siemens, és még sok más befektető foglalkozott, maradandó örökséget kevesen hagytak maguk után. Egy-két bakui olajmágnás, mint Zeynalabdin Taghyev is, iskolát alapított, templomot épített Bakuban. Nobelék svéd és norvég konzulátust építettek a Kaukázusban, ez ad otthon 2007-től a Nobel Brothers Műszaki Múzeumnak Batumiban. A BRANOBEL 39 évig tartó felszámolási eljárása 1959-ben ért véget, és a jobb sorsra érdemes vállalkozás hivatalosan is megszűnt létezni.
Utolsó elnöke Nobel-Nis Oleinikoff, Marta-Nobel Oleinikoff - Oroszország első női
orvosának - fia és Ludwig Nobel unokája volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpvulNIBVioIZ2N7qNQJJ-J_ycC9kmDb4cf1HP_LJkqC-z6Fws2rKZXFSxuHAfPBLRx-hANkG12NHFLxNbtrx0W2I5Ib3XdubRB2T2zqVGVm2_8nXyCcJxHa0GztSX_T3iVmXMl4UB3ng/s1600/2.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="332" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpvulNIBVioIZ2N7qNQJJ-J_ycC9kmDb4cf1HP_LJkqC-z6Fws2rKZXFSxuHAfPBLRx-hANkG12NHFLxNbtrx0W2I5Ib3XdubRB2T2zqVGVm2_8nXyCcJxHa0GztSX_T3iVmXMl4UB3ng/s640/2.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"> Az Apsheron-félsziget geológiai térképe.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2SmyZgkVfrQ-vRAeW_wgYsvdyiv_ZuJm7DNeyNTLBl2wUO4aDPzzj0EDbIi5gGrJ-BdeCOXct0p2jEmSUa74AOH6KT9pc_2LeTlYWZAW-jMGE9mM0iFeXF3gJeUY6G7aaQMSilwZ8MPw/s1600/3.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="440" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2SmyZgkVfrQ-vRAeW_wgYsvdyiv_ZuJm7DNeyNTLBl2wUO4aDPzzj0EDbIi5gGrJ-BdeCOXct0p2jEmSUa74AOH6KT9pc_2LeTlYWZAW-jMGE9mM0iFeXF3gJeUY6G7aaQMSilwZ8MPw/s640/3.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: center;">
</div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A Branobel cég laboratóriuma.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><span style="font-size: large;"><span face="calibri, sans-serif"> </span></span></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGEFsLiqo6YzrPXB252Fb1iZTwyEBmoyudRz_AbV7gMgrJqjUJICkn7RdkCKTjN09BRvmEUbNzOTG3BfS8k8I_XxxCstn-ACbX3Q-jYS3wbgg5g3JvvpybMVG0X64IGswrvBGWPYhCE2Y/s1600/4.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGEFsLiqo6YzrPXB252Fb1iZTwyEBmoyudRz_AbV7gMgrJqjUJICkn7RdkCKTjN09BRvmEUbNzOTG3BfS8k8I_XxxCstn-ACbX3Q-jYS3wbgg5g3JvvpybMVG0X64IGswrvBGWPYhCE2Y/s320/4.jpg" width="277" /></a></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt;"><span style="font-size: small;">Az egyik első tartályhajó jellegrajza<span style="font-size: small;">.</span></span></span><br />
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<a href="http://www.blogger.com/blogger.g?blogID=7231415575828267796" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBlSXwwcm0wRsnJOU67y1yKq_bCQB659lJp5Zk_P9GMcAyRJ1rFCdgp4Fkb5ArphZquWDolaHIc6vT1a7g_-88Tk142k5IExHVYelLAUURKGZeWX_CNKQM1y5jt6qVdG3NFSY8LndJwvc/s1600/2.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="452" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBlSXwwcm0wRsnJOU67y1yKq_bCQB659lJp5Zk_P9GMcAyRJ1rFCdgp4Fkb5ArphZquWDolaHIc6vT1a7g_-88Tk142k5IExHVYelLAUURKGZeWX_CNKQM1y5jt6qVdG3NFSY8LndJwvc/s640/2.jpg" width="640" /></a></div>
<div style="clear: both; text-align: center;">
A Ludwig Nobel által tervezett vasúti tartálykocsik.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEip8nTeEPEsTGsGYCibQ2MGoc9NWfwWr_f2x14TuetaDKHdKY2CrLhT1i-9-PPHylcLf0xMC4m801RJhJoVfKwKi4kXf0abWO42dmFPjDc9rdnmCaC_m0bTv6LumZN8g7HIcW_8BdD66yE/s1600/6.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="424" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEip8nTeEPEsTGsGYCibQ2MGoc9NWfwWr_f2x14TuetaDKHdKY2CrLhT1i-9-PPHylcLf0xMC4m801RJhJoVfKwKi4kXf0abWO42dmFPjDc9rdnmCaC_m0bTv6LumZN8g7HIcW_8BdD66yE/s640/6.jpg" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
A Zoroaszter volt az első Bessemer-acélból készült szegecselt acéllemez testű hajó<br />
és a Branobel cég szimbóluma.<br />
Zarathustráról,a tűzimádó perzsa prófétáról nevezték el.<br />
<br />
<img alt="File: Världens första tankfartyg .. jpg" height="597" src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/ea/V%C3%A4rldens_f%C3%B6rsta_tankfartyg..jpg/800px-V%C3%A4rldens_f%C3%B6rsta_tankfartyg..jpg" width="800" /><br />
<br />
A Zoroaszter.<br />
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhzL8rQzm1lfkMTB1b3GnavMHYC2YPTJSjwccQX6xuIiFIYgIRv_gJbWURg2QdkXFJd3lPQSp-fLxALogy4KXA1tOlDySvLJ3B4UHGyZEGGAe9QNHipH1oDT4wmYz43fVwh90OiTyrVaVo/s1600/7.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="370" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhzL8rQzm1lfkMTB1b3GnavMHYC2YPTJSjwccQX6xuIiFIYgIRv_gJbWURg2QdkXFJd3lPQSp-fLxALogy4KXA1tOlDySvLJ3B4UHGyZEGGAe9QNHipH1oDT4wmYz43fVwh90OiTyrVaVo/s640/7.jpg" width="640" /></a><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
A Branobel olajfinómítója a Volga partján, Caricinban.<br /><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggGpBD4-S_JhrwcD-ME39yNVmaRK-NWnsENFCLh-FnlY-etrMlu17WBWb4LEiQRQpF65THURA5vcIeYXAcP58CqBkwoI7WwbMTOmMiWo1E2uv-bgs-SKsGTk-FI3-sr27kjGMoVi95uhg/s1600/9.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggGpBD4-S_JhrwcD-ME39yNVmaRK-NWnsENFCLh-FnlY-etrMlu17WBWb4LEiQRQpF65THURA5vcIeYXAcP58CqBkwoI7WwbMTOmMiWo1E2uv-bgs-SKsGTk-FI3-sr27kjGMoVi95uhg/s640/9.jpg" width="614" /></a><br />
<span face="calibri, sans-serif" style="font-size: 14pt;">A Buddha.</span></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<br />
<img src="https://www.branobelhistory.com/global/scaled/310x600x2/Global-Images-Artiklar-43b_Petrochemical_products_from_lamp_oil_to_cannong_rease-No1.jpg" /></div>
<div align="center" class="MsoNormal">
<br />
<br />
<img alt="A fotót Sampson Mepisashvili pózol előtt az olaj fúrótornyok Baku." src="https://www.branobelhistory.com/global/scaled/310x600x2/Global-Images-Artiklar-65_SamsonMepisashvili-No6_S.Mepisashvili_Baku.jpg" /><br />
Sampson Mepisashvili (oroszosan Mepisov) mérnök, az Apsheron-félszigeti fúrások vezetője.<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: 14pt;">Dobai Gábor, Szentendre, 2012
június.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<br />
<br />
<div align="center" class="MsoNormal">
<br /></div>
<br />Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7231415575828267796.post-39039842670486827042012-09-27T10:31:00.024-07:002022-12-04T03:32:27.040-08:00A KŐOLAJ FÉNYES KARRIERJE Cikk.Víz,gáz,fűtéstecnika szaklap 2012 november,december,2013 január.<a href="https://encrypted-tbn3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQXDqnvTDDCD636BDANB7SeUzw6B-N_YcqjE3T7A5QJJOAWVR4Fwg" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://encrypted-tbn3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQXDqnvTDDCD636BDANB7SeUzw6B-N_YcqjE3T7A5QJJOAWVR4Fwg" /></a><span style="font-size: large;">Dobai Gábor </span><br />
<br />
<br />
<br />
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-large;">A KŐOLAJ FÉNYES KARRIERJE</span><br />
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
"Ha a kultúrával jönnek - az egész otromba csalás.<br />
Búza, acél, szén, és olaj kell nekik, semmi más!"<br />
<br />
(Erich Weinert német költő, 1934)</div>
<br />
<div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt;">Negyven esztendő telt
el az első olajsokk kirobbanása óta. Addig is tudtuk, hogy földünk primer
energiahordozó és nyersanyag tartalékai végesek,</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">de valahogy nem akartuk
tudomásul venni. Globális viszonylatban közlekedésünk 90%-át - történjen az
földön, vízen, levegőben - a kőolaj tartja életben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az üzletekben kapható összes
árú 95%-ának előállítása során kőolajat használunk. Élelmiszereink 95%-ának megtermelése
kőolaj nélkül lehetetlen volna.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal"><span style="font-size: 14pt;">Egy tehén fölneveléséhez
és piacra szállításához is hat hordó olajra van szükség, ezzel egy autót
Párizstól Moszkváig vezethetnénk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A világ különböző egyetemein
és egyéb alkotó műhelyeiben az idővel versenyt futva folynak a kutatások a jövő
energiaforrásainak megtalálására,melynek tétje nem a fenntartható fejlődés, hanem
a fenntartható élet. A világ <o:p></o:p>energiaellátásának problematikája azonban
továbbra is vészjósló kérdőjelként rajzolódik ki a világpolitika és a
világgazdaság egén. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A XIX. században egy nagyszerű angol mérnök, vállalkozó, és vasútfejlesztő - Sir Morton Peto - megjósolta, hogy az olaj fényes karriert fog befutni. A század végén a
kőolaj-finomítók a benzint még titokban a folyókba és a tengerbe engedték mert
nem tudtak mit kezdeni vele. Alig húsz év múlva a közgazdászok és geológusok
már aggodalmaskodó számításokat kezdtek végezni arra vonatkozólag, hogy vajon
meddig elegendő még a Föld folyékony aranyának készlete.</span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /><br /><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="text-align: center; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt;">1.<span style="font-size: 7pt;">
</span></span><span style="font-size: 14pt;">HOGYAN KEZDŐDÖTT?<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az angolszász történetírás
szerint - amely nem vesz tudomást sem Jedlik Ányosról, sem Dériről, Bláthyról, Zipernovszkyról
-1859 augusztus 21.-ére datálódik a kőolaj fényes karrierjének kezdete, amikor a
Pennsylvania-beli Titusville-ben Edwin
L. Drake egy farmon felállított olajfúró torony segítségével 21,1 m mélységből
olajat hozott a felszínre. A megnyitott kút fénykorában 40 hordó olajat
adott naponta, melyet vödrökben és whiskey-s hordókban fogtak föl. Azonnal bekövetkezett a konjunktúra. A környékbeli telkek árai a magasba szöktek
úgy, mint 1849-ben az aranyláz idején.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A valóság ezzel szemben az,
hogy Oroszországban ekkor már ipari méretekben javában folyt a kőolaj
feldolgozása. 1823-ban - Petőfi
születésének évében - három orosz jobbágynak, a Dubinyin fivéreknek sikerült egy
nagyméretű üzemi berendezésben nyersolajat lepárolni. Dubinyinék berendezése
egy téglából épült kemencében elhelyezett, 40 vödör kőolajat befogadó acélüst
volt. Az edényt rézfedéllel zárták le, amelyhez rézcsövet csatlakoztattak, ezt
pedig vízzel töltött fatartályon vezették keresztül. Ez volt a hűtő, melyből a
párlat a csövön át egy favödörbe folyt. A
negyven vödör kőolajból szakaszos lepárlással 16 vödör világításra használható
petroleumot állítottak elő. Dubinyinék eljárása rendkívül kezdetleges volt
ugyan, de már megtalálhatók voltak benne mindazok a funkcionális és szerkezeti
elemek melyekkel a későbbi lepárlók működtek. Az első fúrással mélyített olajkutat V. N. Semyonov mérnök fúrta 1846-ban - 13 évvel Drake előtt - Bakuban. 1858-ban Vaszilíj Kokorjev és Peter Gubonin már olajfinomítót építettek Bakuban, 1859-ben N. I.Vitte tifliszi gyógyszerész pedig paraffin gyárat épített a Kaszpi-tengerben fekvő Pirallahi szigetén. A XIX. század harmadik harmadára a vasútépítési láz eredményeként már sok ezer
km vasút épült világszerte. A vasúti
kocsik és mozdonyok tengelyágyai, a
mozdonyok, hajók és textilgyárak gőzgépeinek vezérművei, hengerei és csapágyai
rengeteg kenőolajat igényeltek és az akkori kőolaj-feldolgozó ipar a világító
petróleum termelése mellett elsősorban ennek az igénynek a kielégítését
szolgálta. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">A
kezdetleges technológiát a folyamatos újításoknak köszönhetően nagyobb
termelékenységet biztosító fejlettebb eljárások váltották fel, ennek során
1883-ban a Nobel gyárban üzembe helyezték a Mengyelejev elképzelései alapján
készült első folyamatos üzemű üsttelepet. A feldolgozás módszerei a különféle
eljárások feltalálásával tovább tökéletesedtek, a lepárló üstök helyébe a
sokkal termelékenyebb frakcionáló oszlopok léptek. 1906-ban Leonard Edelemanu
román származású német vegyész feltalálta a ma is használatos
extrakciós - másképpen szelektív kioldásos -eljárást, melynek segítségével egy-egy
speciálisan zavaró elemet lehet eltávolítani az olajból. Edelemanu még
cseppfolyós szénkéneget használt kőolaj-finomításra, de napjainkban már igen
sokféle extrahálószert alkalmaznak. Majd
megjelentek még a katalitikus eljárások is, melyek az idők folyamán igen nagy
jelentőségre tettek szert. Az Otto motor feltalálásával és
elterjedésével az addig csak macerás mellékterméknek tekintett benzin hirtelen
értékes és keresett termékké lépett elő, melyből 1902-ben 3.276 tonnát, 1912-ben
már 376.800 tonnát gyártottak a világon. A világ kőolaj össztermelése a századfordulón
még alig érte el a 20 millió tonnát évente, bár szigorúan véve még nem is igazán
beszélhetünk világtermelésről, hiszen az Egyesült Államokon, Oroszországon, és Burmán kívül még sehol a világon nem folyt ipari méretű kőolaj kitermelés. 1900-ban a világtermelés
több mint felét a bakui olajmezőkön működő több mint 3000 olajkút adta, 40%-át Pennsylvania
olajkútjai adták egészen a texasi olaj 1901-ben történt fölfedezéséig. Perzsia
az 1912. évi 80 ezer tonna termelésével lépett be a Nagy Játszmába, majd a
tétet újabb kutak megnyitásával rohamosan emelte. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Rudolf Diesel 1892-ben
feltalálta a róla elnevezett kompressziós gyújtású motort. A működő prototípust
a Maschinenfabrik Augsburg Nürnberg (M.A.N.) cég készítette el, de az új
erőgép az Otto motornál kedvezőtlenebb fajlagos teljesítménye
(teljesítmény/tömeg arány) és az üzemanyag ellátó rendszer tökéletlenségei miatt
csak nehezen kezdett elterjedni. Diesel
motorja eredetileg mogyoróolajjal működött és tüzelőanyagként a növényi eredetű
olajok használatát szorgalmazta, a jövő azonban mást hozott. 1913.szeptember
30.-ának éjjelén Diesel Antwerpenben hajóra szállt, de úticéljához - Harwich - ba
már nem érkezett meg. A hajóról eltűnt, holttestét néhány nap múlva halászták
ki a tengerből. Halálának körülményei máig tisztázatlanok, </span><span style="font-size: 14pt;">valószínűleg a német titkosszolgálat keze volt</span><span style="font-size: 14pt;"> a dologban. </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1907-ig az Egyesült
Államokban mintegy 300.000 fúrást végeztek, melyből 230.000 sikeresnek bizonyult,
továbbá 1920-ig összesen 400.000 fúrásból 260.000 volt produktív. Az első
világháború kitöréséig igen jelentős termelés növekedés állt be, az 1900. évi
20 millió tonna körüli világtermelés 50 millió tonnára emelkedett.
Megteremtődtek a feltételei annak, hogy az olaj a Nagy Játszmában eljátssza
első nagy szerepét a világpolitika színpadán és célba vegye a csillagos eget a
kőolaj fölfelé ívelő karrierje. </span></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="text-align: center; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt;">2.<span style="font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt;">AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ AVAGY OLAJHÁBORÚ<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A Nagy Játszma (The Great
Game) kifejezés eredetileg Rudyard Kiplingtől származik, aki 1901-ben
megjelent Kim c. regényében alkalmazta a XX. század elejének közép ázsiai
orosz-brit vetélkedésére ezt a kifejezést. 1904-ben Halford John Mackinder
földrajztudós az angol Királyi Földrajzi
Társaság tagja tanulmányt írt "A történelem földrajzi tengelye" címmel,
melyben ismertette nagy hatású teóriáját, amelyet így foglalt össze:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">„ Kelet-Európa ura parancsol
a Szívnek,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">s a Szív urából válik a
Világ-sziget ura.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Aki pedig a Világ-szigetnek
is ura,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">az egész világnak ura az. „<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Mackinder elméletében a Szív
szimbolizálja Eurázsia közepét, a Világ-sziget <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">pedig a három egybefüggő
kontinenst: Európát, Ázsiát és Afrikát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A három kontinens foglalja el
a Föld szárazföldi területének legnagyobb részét, bírja a nyersanyagok,
energiahordozók és a népesség zömét. Nyilvánvaló, hogy az a nagyhatalom vagy
szövetségi rendszer, mely kontrollálni tudja ezeknek a területeknek a
súlyozottan fontos részeit, az uralja a világot. Az elmélet annyira megragadta
a stratégák fantáziáját, hogy ma is az angolszász geopolitikai doktrína alapját
képezi azzal a különbséggel, hogy Afrika megosztottsága és gyengesége miatt
jelenleg irreleváns.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Nagy-Britannia már a XIX. század
elején felismerte, hogy világhatalmi státuszát csak úgy tarthatja fenn, ha
megakadályozza egy erős rivális felemelkedését az eurázsiai kontinensen.
Innentől kezdve a brit és az amerikai stratégia célja elsősorban az volt, hogy bármilyen
eszközzel megakadályozza egy erős szövetségi rendszer kibontakozását
Eurázsiában.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1914-ben Ferenc Ferdinánd
osztrák trónörökös meggyilkolása Szarajevóban az<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">első világháború kitöréséhez
vezetett, amely mély nyomot hagyott a mai ember<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">lelkében. Európa térképe
átrajzolódott. A merénylet persze csak
szikra volt, mely begyújtotta a robbanó elegyet, ami amúgy is benne volt a
levegőben. A háború valójában a nagyhatalmi érdekek ütközése miatt tört ki. Mik
voltak ezek az érdekek? A háborúnak több oka volt, de volt egy jelentős ok,
melyről a tankönyvek hallgatnak. Mackinder
elméletének fényében megvilágosodik, hogy
az egyik fő ok: Az olaj.
Versengés a Közel-Kelet és Baku olajáért. 1914.június 28.-án a világ még nem sejtette,
hogy New Yorkban, a Broadway 26.szám alatti Standard Oil irodákban, a vezérkari térképeken Európa és
Ázsia térképét már rég átrajzolták.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A háború kitörése előtt
Nagy-Britannia aggódva figyelte Németország térnyerését a kontinensen és
különösen a német csatahajó építési programot. A kieli csatornát 1914 júliusában bővítették ki a Dreadnoughtok - az új
típusú nagy német csatahajók - számára. A
Winston Curchill - későbbi miniszterelnök - vezette admiralitás már egy évtizeddel
korábban úgy határozott, hogy az angol flotta gőzturbinával hajtott csatahajóit
olajtüzelésű és dízelmotoros hajókkal váltja fel. Akkoriban Anglia még
egyáltalán nem termelt olajat és a legközelebbi elérhető olajlelőhelyek a
Perzsa-öböl környékén voltak a mai Irán és Irak területén. 1903-ban Németország az Ottomán Birodalom
támogatásával - nagyrészt német befektetők pénzéből és német szakemberek
irányításával - az ún. Anatóliai-vasút folytatásaként elkezdte építeni a
Konstantinápoly (ma Isztambul, régebben Bizánc) - Bagdad vasútvonalat, melynek Isztambultól
északra eső folytatását az Orient Expressz útvonalaként ismerjük. Ezzel akarták
létrehozni a Berlin-Bizánc-Bagdad (B-B-B) vasúti összeköttetést vagy tengelyt. Az angolok
kezdetben támogatták a projektet, de mert aggasztotta őket Németország
nyomulása az olaj felé, kiszálltak a projektből. A vasútról valójában nem mondtak le,
megvárták, hogy Németország építsen meg annyit, amennyit tud, ők majd
megszerzik. A vasúttal kapcsolatos nézeteltéréseiket elvileg tisztázták ugyan,
mégis a háború kitörése után az egyik első hadművelet Bászrából indult Bagdad
elfoglalására. Ez 1917-ben sikerült is, a vasút tulajdonjoga pedig a San
Remóban tartott konferencia határozatával az egykori Mezopotámia, benne a kirkuki és a mosulia olajmezőkkel a britek kezébe került, Szíria pedig a franciáké lett 1920-ban.
1908-tól kezdődően az Angol-Perzsa Olajvállalat, mely a mai British Petróleum
jogelődje, jelentős olajlelőhelyeket talált a Perzsa öbölben. Az 1912-től
termelésbe vont kutak olajának szárazföldi szállítását szerették volna
biztosítani. Amerika is szeretett volna vasutat építeni az Ottomán Birodalom
területén az általa kitermelendő olaj elszállítására, de II. Abdul Hamid török szultán a
németek ajánlata mellett döntött nem tudván, hogy az Ottomán Birodalom sorsa ezzel megpecsételődött. A gazdasági vállalkozások történetének
kétségkívül legviszontagságosabb projektje a Bagdad-vasút építése volt,
amelyet Anglia és Oroszország élesen ellenzett. Németország a Bagdad-vasút
építéséhez való makacs ragaszkodásával egyszerre rontotta el Angliához és
Oroszországhoz való viszonyát, amely az első világháború/olajháború kitöréséhez vezetett, de magára haragította Amerikát is. Nagy-Britannia volt az
egyetlen antant hatalom, amely maga üzent hadat Németországnak, nem pedig
fordítva. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A háború kitörése előtt
Németország aggodalma nem volt alaptalan az angolok dízelmotoros csatahajói és
Rudolf Diesel tevékenysége miatt, különösen ha meggondoljuk, hogy Angliában az
ipswichi vasúti járműjavító üzemben az angolok tengeralattjárókhoz
dízelmotorokat gyártottak, ami a háborús készülődés nyilvánvaló bizonyítéka. A századforduló környékén még úgy hitték, hogy Magyarország alatt a galíciai olajmezők folytatásaként hatalmas olajmezők húzódnak, amelyek révén Európa olajnagyhatalma lehet. 1891-ben átadták a Dreyfuss & Rothschild bankház finanszírozásával épült fiumei olajfinomítót, amelynek termelőkapacitását-ennek a koncepciónak megfelelően - alaposan túlméretezték. Részben a feltételezett olajmezők megszerzésének vágya motiválta szomszédaink azon szélsőségesen rámenős területszerzési törekvéseit, amelyeket ha maradéktalanul érvényesíteni tudtak volna, Magyarországból nagyjából Pest megye területe maradt volna.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az első világháború
kimenetelét döntően befolyásolta, hogy a háború utolsó éveiben megjelent a harckocsi.
A hadviselés mindig is a találmányok szülőanyja volt. A benzinnel és gázolajjal hajtott, mai
szemmel nézve primitívnek tűnő tankok azonban lenyűgöző újdonságként hatottak a
fronton mindazzal szemben amit a német hadsereg felvonultathatott a szövetséges
csapatok tankjai ellen. A háború végére a
légierő is önálló fegyvernemmé és benzinfogyasztóvá fejlődött. 1917 novemberében a nyugati front üzemanyag-hiány miatt az összeomlás szélére került. Az üzemanyag tartalékok tíz napra voltak elegendők, a hónap végére a csapatok tankjaikat és teherautóikat a harcmezőn hagyták. Az antant seregeiben az üzemanyag-hiány kritikussá vált, Clemanceau ekkor az Egyesült Államok segítségét kérte. Így írt 1917 végén Wilsonnak: "Az elkövetkező csatákban a benzin éppolyan fontos lesz, mint a vér. A benzin ellátásban bekövetkező fennakadás csapataink azonnali bénulását okozná." A segítség 1918 márciusában a a British Tanker Company hajóin a Standard Oil of New York több százezer tonna nyersolajának képében megérkezett Marseilles és Southampton finomítóiba. Márcis vágén a francia hadsereg 170.000 tonna benzinnel és 40.000 tonna petróleummal rendelkezett. Július 18-án az antant döntő támadást indított az üzemanyag hiánnyal küszködő német csapatok ellen. Nem tévedünk
nagyot, ha azt mondjuk, hogy az első világháború nagyrészt az olajért folyt és
az olaj nyerte meg. Ez volt az első alkalom a történelemben, amikor az olaj volt a háború megvívásának célja és eszköze. Sokat mondogatták akkoriban Curzon of Kedleston - India
egykori alkirálya megjegyzésére utalva, hogy a szövetségeseket egy olajhullám
vitte győzelemre. Ennek feltételeit az Egyesült Államok John Davison Rockefeller
olajával teremtette meg, ahol a kőolaj kitermelés az első világháború végén már
a világtermelés 60%-át adta. A kitermelésnek ez az emelkedése bármilyen nagynak
látszott is akkor, teljesen elhalványul annak fényében, ami az első világháború
óta napjainkig végbe ment.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<span style="font-size: 14pt;"><v:shapetype coordsize="21600,21600" filled="f" id="_x0000_t75" o:preferrelative="t" o:spt="75" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" stroked="f">
<v:stroke joinstyle="miter">
<v:formulas>
<v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0">
<v:f eqn="sum @0 1 0">
<v:f eqn="sum 0 0 @1">
<v:f eqn="prod @2 1 2">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @0 0 1">
<v:f eqn="prod @6 1 2">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth">
<v:f eqn="sum @8 21600 0">
<v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight">
<v:f eqn="sum @10 21600 0">
</v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:f></v:formulas>
<v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f">
<o:lock aspectratio="t" v:ext="edit">
</o:lock></v:path></v:stroke></v:shapetype><v:shape alt="Leírás: I:\Figure5-Page6.jpg" id="Kép_x0020_1" o:spid="_x0000_i1025" style="height: 307.5pt; visibility: visible; width: 453.75pt;" type="#_x0000_t75">
<v:imagedata o:title="Figure5-Page6" src="file:///C:\Users\Mathias\AppData\Local\Temp\msohtmlclip1\01\clip_image001.jpg">
</v:imagedata></v:shape></span><span style="font-size: 14pt;"><o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;"><br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="text-align: center; text-indent: -18pt;"><span><span style="font-size: 18.6667px;">3.</span><span style="font-size: 7pt;"> </span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt;">MENNYI VAN MÉG?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Ez a több billió dolláros
kérdés. Kérdezhetnénk persze úgy is, hogy vajon mennyi időre elegendők még a
készletek, de ezzel csak átrendeztük az egyenletet, nem pedig megoldottuk. A kérdést már több mint egy évszázada feltették,
válaszként azonban a hamis próféciák sorának drámai történetét kapjuk. Nézzük
milyen válaszok születtek:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1885-ben a United States Geological Survey , amely az
Egyesült Államok legfőbb szaktekintélye a geológiai kutatásban és mérlegek
készítésében, megállapította, hogy kevés a kilátás ill. egyáltalán nincs
kilátás arra, hogy Kaliforniában olajat találjanak. Hét évvel később a United
States Bureau of Mines, az Egyesült
Államok kormányának legmagasabb bányászati hivatala megállapította, hogy az
ország egész jövőbeli olajtermelése kereken egymilliárd tonna lehet. Ez volt
1892-ben. Csak 1961-ig és csak Kaliforniában
több mint 1,1 milliárd tonna olajat termeltek ki, a többiről nem is beszélve.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1920-ban ismét a nyilvánosság
elé lépett egy jóslattal a United States Geological Survey. Megállapította, hogy „az Egyesült Államoknak
külföldi olajra és szintetikus hajtóanyagokra van szüksége, mert az itthon
lehetséges kitermelés csúcspontját már csaknem elérték.” 1922-ben közölt
véleménye alapján pedig a föld kőolajkészlete megközelíti a tízmilliárd tonnát.
Ugyanakkor Wunstorf német szakértő a kiaknázható készletet hatmilliárd tonnára
becsülte. 1922-ben az akkori hat milliárd tonnás becslés és az azévi 120 millió
tonnás termelést alapul véve a világkészlet még ötven évre lett volna elegendő.
A második világháborút közvetlenül megelőző években a rendelkezésre álló
készletekre vonatkozóan az amerikai Garfias
V.R. becslését volt szokás elfogadni. Szerinte az addig művelés alatt
álló területek biztos kőolaj készlete nem több mint 3,5 milliárd tonna. Az 1937-ben kitermelt 280 millió tonnával és
a Garfias-féle becsléssel számolva a világkészlet 12 évre lett volna
elegendő. Alább közöljük a világ kőolaj
készletére vonatkozó becslési adatokat, melyek a Zeitschrift f.prakt.Geologie
1924.évi első füzetében jelentek meg, s az egyes országok készleteinek becsült
élettartamát is megadják az 1922.évi termelés alapján.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Ország,földrész Olajkészlet Élettartam az
1922.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">
millió barrelben és évi termelés alapján <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">
tonnában években<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Világkészlet 43.055 bbl
50,6év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> 5.988 t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Egyesült Államok 7.000 bbl 12,7év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">
973,5 t <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Kanada 955 bbl
5558,7év <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> 132,8 t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Mexikó 4.525 bbl
24,5év <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">
629,3 t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Dél Amerika északi 5.730 bbl
549,1év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">része Peruval 797 t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Dél Amerika déli 3.550bbl<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">része Boliviával 494t 1327,6év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Algír és Egyiptom 925bbl
772,8év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">
129t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Pezsia-Mezopotámia 5.820bbl
275,1év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">
809t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Délkelet Oroszország, 5.830bbl
192,5év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Kaukázus és Délnyugat 811t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Szibéria<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Észak Oroszország és 925bbl
192,5év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Szahalin 129t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Románia,Galicia és 1.135bbl
72,5év <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Nyugat Európa 158t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Japán és Formoza 1.235bbl
616,3év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">
172t <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Kína
135bbl 217,5év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">
19t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">India
995bbl
217,5év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> 138t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Holland India 3.015bbl
188,4év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">
419t<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A 43.055 milliárd barrelre (5.988 milliárd tonnára) becsült világkészlet az ismert és<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">kitermelésre alkalmasnak
tartott mennyiséget jelenti. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A világ 1922.évi kőolaj
termelése 851.540.000 barrel (118.433.936 tonna) volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A különféle módon keletkezett szakvélemények
tehát jelentős eltéréseket mutatnak egymáshoz képest is és a termelési adatokhoz
képest is, a mai adatokkal pedig köszönő viszonyban sincsenek. Igazságtalan
volna azonban kárhoztatni a majd száz éve élt szakembereket, hiszen a
rendelkezésükre álló eszközökkel a legjobb tudásuk szerint jártak el egyrészt,
másrészt a megismerés útja szükségszerűen tévedések során át vezet, de a
gyarapodó ismeretek birtokában egyre kevesebbet tévedünk és fokozatos
közelítésekkel egyre közelebb jutunk az objektív valósághoz. Ez a megismerés folyamatának természete.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Szovjet-Oroszország termelése
1921-re a polgárháborús állapotok miatt egykori termelésének 3%-ára esett vissza,
helyébe 1918-tól Mexikó lépett amely már az Egyesült Államokkal vetekedett az
első helyért. 1900- ban az európai kontinens kőolaj termelése, mely Galícia és Románia olajpiacon történt megjelenéséig Oroszország termelésével volt azonos, a világtermelés 60%-át szolgáltatta,
1913-ban 25%-át, 1921-ben már csak 3%-át adta. Ezzel szemben Amerika az 1900.
évi 40%-ról 1924-re már 65%-nál nagyobb arányban vette ki részét a
világtermelésből. Ezzel a termelési ütemmel az Egyesült Államok becsült
kőolajkészletének 40%-át már felhasználta, míg a többi országok
olajkészletüknek csak 5-6%-át termelték ki.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Ez a körülmény gondolkodóba
ejtette az amerikai politikusokat, Calvin Coolidge - az Egyesült Államok 30. elnöke - nagy előrelátással meg is fogalmazta 1924-ben, hogy a nemzetek fennhatóságát a
birtokukban lévő kőolaj és kőolaj termékek határozzák meg. Az Egyesült Államok évente kétszer annyi
olajat termelt ki, mint a többi állam együttvéve (Szovjet-Oroszország a polgárháború miatt átmenetileg kiesett), holott a fenti készletbecslés
szerint a világkészletnek csak mintegy hetedrészét bírják. Ilyen fergeteges
ütemű termelésnövekedés mellett az Egyesült Államok készlete 15-20 év alatt
kimerül. 1900 és 1922 között lényegében csak Európa és Amerika versenyeztek
egymással a kőolajtermelésben, csakúgy mint a szénbányászatban. A világ többi része egyelőre a háttérben
meghúzódva csendes szemlélőkként
tartogatták készleteiket arra az időre amikor a már említett területek
kimerültek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A kőolajtermelés várható
csökkenésével kapcsolatos válságok és gazdasági átalakulások felismerésére vall
az Egyesült Államokban, hogy az 1916-ban megalakult Nemzeti Kutatási Tanács (National Research Council) a kormánytól feladatul kapta a kevésbé gazdaságos
kőolaj termelési és feldolgozási módok tökéletesítését. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="text-align: center; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt;">4.<span style="font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt;">A MŰBENZIN<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Részben a készletek várható
elapadása miatt érzett amerikai aggodalom, részben mert az első világháború
után kialakult politikai helyzet olyan sajátságos gazdasági berendezkedéseket
hozott létre amelyek miatt súlyos kényszerűségből foglalkozni kellett a
szintetikus üzemanyagok előállításának
problémájával, a kutatások több országban új lendületet vettek. A Párizs-környéki
békék egyik nagy tanulsága, hogy a legyőzött nemzetek talpraállásukat kizárólag
maguk vívhatják ki. Ez a magára utaltság alakította ki elsősorban Németországban
a gazdasági önellátás rendszerét. Mivel
Németországnak nem volt számottevő kőolaja, szene viszont igen, kézenfekvő,
hogy a legnagyobb vehemenciával ott vetették bele magukat a kutatásba ahol
legnagyobb volt a szükség és adottak voltak a feltételek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Tévedés volna azonban azt
hinnünk, hogy a mesterséges benzint és olajat előállító eljárások mindenestől a
XX. század kémiájának virtuóz termékei. A szénben és kátrányban foglalt
vegyületeket a XXI. század kémikusa többszáz féleképpen tudja feldolgozni és
többezer-féle terméket tud előállítani belőle, de ebben nem egészen úttörő.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Már évszázadokkal korábban is
állítottak elő szénből világítóolajat. A szénolaj gyártás mellékterméke kis
mennyiségű benzin volt, amivel nem tudtak mit kezdeni. A XVII. század elején már tudták, hogy a
spontán felszínre szivárgott <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">kátrányt éppúgy lehet
szakaszos lepárlásnak alávetni mint ahogy azt a kőolajipar 250 évvel később
nagyban megvalósította. A kátrány lepárlásának középső frakciója
világítóolajként örvendett nagy keresletnek, különösen miután a bálnavadászok a
világításra használt halolaj alapanyagául szolgáló bálnákat kishíján sikeresen
kiirtották. A kátrányon kívül a széntelepek közelében előforduló bitumenes
palákat is felhasználták szénolaj előállítására. Magyarországon Stájerlakon (Krassó-Szörény vármegye) már 1860-ban működött szénlepárló üzem. A kőolaj
megjelenése ezeket a kisüzemeket vagy elsorvasztotta, vagy kőolaj feldolgozásra
tértek át. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az első világháború után
beállott üzemanyaghiány ráirányította a figyelmet erre a csendben elhalálozott
benzintermelési lehetőségre. A német vegyészek 1918 után behatóan kezdtek
foglalkozni a kérdéssel és a világ akkori legnagyobb vegyipari vállalkozása az
I.G.Farbenindustrie laboratóriumaiban több száz vegyész látott munkához. Ez sem
volt azonban előzmények nélkül való. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1869-ben Marcellin Berthelot
a nagy francia kémikus üvegcsőbe forrasztott aprított szenet jódhidrogénnel
nagy nyomáson hevített. Az üvegcsőből a szilárd szén eltűnt és a helyén folyadék
jelent meg. Az ezt követő elemzés a folyadékot petróleum szerű szénhidrogén
keverékként azonosította. Berthelotnak ez a majd másfél évszázados kísérlete
megvalósította a szén elfolyósításának folyamatát és rámutatott arra, hogy
kellően magas hőmérsékleten és nyomáson<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">a szén simán felveszi a
hidrogént petróleum képződése közben. A kísérletnek sokáig nem volt
visszhangja. Ugyan kit érdekelt volna a szénből készült petróleum amíg a
folyékony aranyat a Föld bőségesen ontotta magából? 1897-ben Sabatier francia kémikus rájött,
hogy hidrogén és szénmonoxidgáz elegye közönséges nyomáson és 250 C fok
hőmérsékleten olyan reakcióra bírható, melynek eredménye a legegyszerűbb
szénhidrogén azaz metán.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A századfordulón Vladimir
Nikolaevich Ipatiew a moszkvai tüzérakadémia tudós tanára újra foglalkozott a
kérdéssel. Ő már acélcsövet használt, melybe nagy nyomáson hidrogént sajtolt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1903-1904-ben
Szentpétervárott A.E.Favorszkíj
munkatársaival hasonló eredményekre jutott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Németországban Friedrich Bergius
1910-óta végzett a szén katalitikus hidrogénezésével kapcsolatos kísérleteket és
1913-ban szabadalmaztatta módszerét, de a szén ipari elfolyósításának napja még
mindig nem virradt fel. A műbenzin előállítását még nem motiválta sem elméleti
érdekesség, sem gazdasági kényszer. Erre csak a vesztett háború utáni ínségben került
sor, amikor Franz Fischer és Hans
Tropsch német vegyészek munkáját koronázta siker. Fischerék eljárásukat az
1926-ban bejelentett 1746464 sz. USA
szabadalommal levédették. Ezzel az eljárással kis nyomáson szénmonoxid és
hidrogén keverékéből lehet folyékony szénhidrogének elegyét előállítani. Kiderült,
hogy az eljárás alapjául szolgáló kémiai folyamat nagyon hőmérséklet függő. Ha
Sabatier 30 C fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is megvizsgálta volna a
hidrogénezés folyamatát, akkor ő lenne az egyik fontos benzin szintézis feltalálója. Így ez a babér
Fischernek és Tropsch-nak jutott. Az
eljárás ipari alkalmazásához azonban még rendkívüli nehézségeket kellett
leküzdeni. Meg kellett oldani, hogy a reakciótérben pontosan beállítható
egyenletes hőmérséklet legyen és megfelelő katalizátorokat kellett találni,
amelyek a kémia nagy bűvészei. Az ipari
méretű termelés problémáit megoldották, ennek során nagyon sok egymástól
csekély mértékben eltérő eljárás jött létre. Ezeknek egy részét ma
összefoglalva Fischer-Tropsch szintézisnek vagy Fischer-Tropsch kémiának
nevezzük. Bergius módszere is továbbfejlődött. 1950-ben már több mint 300 féle
kisebb-nagyobb mértékben eltérő eljárást alkalmaztak. Mindkét szintézis szinte beláthatatlan lehetőségeket
rejt magában. A katalizátor és a
reakciókörülmények módosításával benzinen kívül gázolaj és kerozin előállítása
is lehetővé vált kőszénből, szintézisgázból, földgázból.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Németország lázas sietséggel
igyekezett szénolaj iparát fejleszteni és mivel a szintézisgázt előnyösen lehet
kokszból előállítani, ami ott gazdaságos ahol kokszolás folyik, a Ruhr vidék
pedig a német kokszolóipar hazája, kézenfekvő, hogy az első Fischer-Tropsch
benzingyár a Ruhr vidéken épült fel. 1937-re már elérték, hogy Németország
benzinszükségletének több mint felét a birodalom határain belül állították elő.
Ez óriási mennyiség, figyelembe véve, hogy Németország benzinfogyasztása abban
az évben 2,3 millió tonna volt. 1941-ben már húsz gyár termelt szintetikus
motorhajtóanyagot, további 6 üzem termelésével együtt 1941 és 1943 között kb. 5
millió tonnát évente. A Harmadik Birodalom szintetikus üzemanyag termelésének
csúcspontja 1943-ban volt, ez 36.212.400 hordót azaz 5.036.495 tonnát tett ki.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1945.május 9.-e után a szövetségesek
egymással versengve hajkurászták a német tudósokat, mérnököket és kvalifikált
szakmunkásokat Európában. Az Egyesült Államok hadserege az Operation Paperclip
hadművelet keretében szervezetten és tömegesen telepítette az Egyesült
Államokba az elfogott német szakembereket. Az Egyesült Államok kongresszusa
1944. április 5.-én 30 millió dollárt hagyott jóvá a hadsereg szintetikus
folyékony üzemanyag programjához a fejlesztések finanszírozására. Ennek során
egy Missuri állambeli szintetikus ammóniát gyártó üzemet átállítottak üzemanyag
gyártó kísérleti üzemmé. A személyzet
részét képezte a Gémkapocs Hadművelet keretében dolgozó 7 német szakember is. A
Bergius folyamat alkalmazásával 1949-ben napi 200 barrel (28 tonna) gázolajat
állítottak elő. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1948-ban a korábbi 5 éves
program futamidejét 8 évre emelték és további 60 millió dollárt szavazott meg a
kongresszus az újabb fejlesztésekre. A Fischer-Tropsch folyamat alapján működő
második üzem ezúttal Luisianában épült fel és 1951-ben napi 40.000 gallon (132
tonna) üzemanyagot termelt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A két kísérleti üzemben
szerzett tapasztalatok képezték amerikai szintetikus üzemanyaggyártás alapját.
Az első kereskedelmi célú üzemanyaggyár a texasi Brownsville-ben épült és FT
folyamat alkalmazásával 7000 hordó (974 tonna) üzemanyagot termelt naponta. 1950-1955-ig
működött, majd leállították, mert a közel-keleti nagy olajfeltárások okozta
olajár csökkenés gazdaságtalanná tette működését.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Nagy-Britanniában Alfred
Augustus Aicher több szabadalmaztatott módosítással járult hozzá az FT
szintézis tökéletesítéséhez.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A világ egyre növekvő
energiaigénye és a fogyatkozó készletek közötti hézag szűkítésére egyéb energia
termelési módok mellett a szintetikus üzemanyagok ügye újra előkerült.
Napjainkban a világ több országában foglalkoznak szintetikus üzemanyagok
előállításával, de a termelés volumene egyelőre egyetlen ország kivételével
nagyságrendekkel elmarad az igények mögött.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A kivétel Dél-Afrika, és ez
nem véletlen. 1948-ban Dél-Afrikában a Nemzeti Párt hatalomra jutásával
létrejött az apartheid rendszer, mely az ország számára az egykori
Németországhoz hasonlóan elszigetelődést hozott magával. Németországhoz
hasonlóan Dél-Afrikának sincs számottevő olaja, de van szene.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A feladat adott volt, az ország
üzemanyag ellátását meg kellett oldani. A szénlelőhelyek önként kínálták a
megoldást és az FT szintézisre épülő CTL (Carbon To Liquid) technológiát
tökélyre fejlesztették. Dél-Afrika piacvezető cége a SASOL, ma világklasszis
ebben a műfajban. Jelenleg a SASOL működteti a világon az egyetlen kereskedelmi
célú szén alapanyagú FT üzemet a Secunda létesítményben, melynek termelése napi
150000 hordó azaz 21000 tonna, továbbá a katari Ras Laffan városban működő GTL (Gas To Liquid) gáz alapanyagú üzemében is állít elő szintetikus üzemanyagot
napi 29000 hordó azaz 4000 tonna mennyiségben. Dél-Afrikában GTL üzemet
működtet még a Mossgas napi 45000 hordó (6000 tonna), és a Shell Malaysiában
Bintulu városban 14700 hordó (2000 tonna) termeléssel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Kereskedelmi célú szintetikus
üzemanyagból a világtermelés jelenleg 240000 hordó (33000 tonna) naponta.
Több nagy projekt áll kivitelezés alatt az Egyesült Államokban, Katarban,
Nigériában és Kínában. Egyes elemzők szerint Kína szén alapú folyékony
üzemanyag termelése 2015-re meghaladja Dél -Afrikáét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="text-align: center; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt;">5.<span style="font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt;">A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉS AZ OLAJ<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Japán az 1930-as években
agresszív területszerző politikát folytatott Kelet-Ázsiában, elsősorban Kína
rovására. A domináns angolszász nagyhatalmak ezt nem nézték jó szemmel és az
USA -a világ akkori legnagyobb olajtermelője -1941 -ben olajembargót vezetett
be Japán ellen. Ez az embargó hónapokkal később a Pearl-Harbor elleni
támadáshoz és a Holland-Indonéz gyarmatok Japán általi megszállásához vezetett.
Attól kezdve a Holland-Indonéz szigetvilág olajkútjai biztosították Japán
számára az olajat. 1943-1944-ben az amerikai tengeralattjárók támadásaikkal ezt
az utánpótlási útvonalat elvágták. 1944-től a japán flotta krónikus üzemanyag
hiányban szenvedett, a hadműveleteket az üzemanyag hiány jelentősen korlátozta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az európai hadszíntéren az
olaj eleinte nem kapott kiemelkedő szerepet a Nagy Játszmában. Az 1930-as évek
elején Nagy-Britannia és az USA erősen támogatták Hitlert. Ebben az időszakban
az Európába áramló amerikai tőke nagyrészt Németországba került. Az angolszászok a felemelkedő Németországban
ellensúlyt láttak a sztálini Szovjetunióval szemben. Idővel azután
kényelmetlenné vált Németország túlzott megerősödése és a britek garantálták a lengyel függetlenséget 1939 elején.
Ekkor olyasmi történt amire nem számítottak és ami megmagyarázza
Nagy-Britannia makacs ragaszkodását a háború folytatásához a későbbiekben.
1939-ben alapvetően megváltozott a helyzet: Németország és a Szovjetunió aláírták
a Molotov-Ribbentrop paktumot. Ezzel olyan rivális szövetségi rendszer jött
létre, amely sikeresen versenyezhetett volna az angolszász hegemónia ellen.
Nagy-Britannia politikájában pálfordulás állt be és erre alapos oka volt.
Innentől kezdve a béke nem jöhetett szóba annak ellenére sem, hogy aztán 1941.június
22.-én Hitler megtámadta a Szovjetuniót. </span><span style="font-size: 14pt;">Hogy mi vezetett a
Szovjetunió Németország általi megtámadásához 1941-ben, egyáltalán nem
közismert. Hitler már egy évvel korábban tájékoztatta törzskarának legfőbb támaszait, köztük Göringet és Jodlt, hogy alkalmas időpontban meg fogja támadni a Szovjetuniót. Erre azonban mindaddig nem került sor, amíg körmére nem égett az üzemanyag-ellátás problémája. Hogy lássuk, mi volt a német támadás közvetlen oka, ebben az összefüggésben meg kell vizsgálnunk Németország
üzemanyag ellátásának helyzetét a szerződésszegést megelőző időszakban.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1938-ban Németország teljes
kőolaj felhasználása 44 millió hordó volt, amely a következő forrásokból
tevődött össze:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Tengeren túli import: 28 millió hordó (60%)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Román import: 2,8 millió hordó<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Egyéb import: 1 millió hordó<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Hazai olajtermelés: 3,8 millió hordó<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Összesen: 35,6 millió hordó<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A hiányzó 8,4 millió hordó
kőolajnak megfelelő üzemanyagot szintetikus úton állították elő. Az 1939
szeptemberében beállott blokád előtt a tengerentúli import még ennél is
magasabb-33 millió hordó- volt. A külföldi behozatalnak ez a magas aránya jelzi
a német gazdaság kiszolgáltatottságát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A háború kitörésekor
Németország teljes üzemanyag készlete 15 millió hordó volt. Norvégia, Belgium, Hollandia, Franciaország
megszállásával további 5 millió hordót zsákmányoltak. 1940-ben a Szovjetunióval
kötött barátsági szerződés rendelkezései értelmében 4 millió hordót számoltak
el, 1941-első felében 1,6 millió hordót.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A Főparancsnokság 1941
májusában végzett vizsgálata során megállapította: A hadműveletek
végrehajtásához havonta 7.250.000 hordó üzemanyagra van szükség, ezzel szemben
az import és hazai termelés összesen csak 5.350.000 hordót tesz ki. A német készletek 1941 augusztusában
kimerülnek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A hiányzó havi 1.900.000
hordó üzemanyag (26%) pótlásáról sürgősen gondoskodni kell. A hiányzó üzemanyag pótlása csak a Kaukázus
és Baku olajának megszerzésével lehetséges. Az
olaj, valamint az ukrán gabona és Donyec szénvagyona volt az ok amely
közvetlenül motiválta a Szovjetunió 1941
június 22.-i megtámadására irányuló német döntést. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A háború során tehát egyre
fontosabb szerep jutott az olajnak. Sztálingrád elfoglalása nem csak azért lett
volna fontos Németország számára, mert az
ellenség vezérének nevét viselte és ez érzelmileg irritálta Hitlert,
hanem nagyon is racionális oka volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A Volga parti város jelentős
vasúti csomópont, amely évente 9 millió tonna kőolaj és 20 millió tonna egyéb
áru tranzitforgalmát bonyolította le. A Baku környéki olajmezők folyékony
aranyát ezen az útvonalon szállították északra a Szovjetek. Hitler egyrészt el
akarta vágni az északra menő óriási vasúti forgalmat, másrészt a város bázis
lett volna a további déli irányú offenzívához, az "A" hadtest csapataival egyesülve a bakui olajmezők
elfoglalásához. A kaukázusi olajvidék elfoglalására indult "A" hadtest tankjai azonban Bakutól mindössze 60 km-re megtorpantak, mert az egész hadtestnek az utolsó csepp benzinje is elfogyott. Mire az utánpótlás megérkezett, a Vörös Hadsereg csapatösszevonást hajtott végre, melynek eredményeként sikeresen megvédte Bakut. A legkisebb szovjet olajmezőt - Majkopot - 1942. augusztus 24.-én elfoglalták a németek, de mire odaértek, az olajkutak már égtek. Soha nem érték el a bakui olajmezőket. Helyette meghódítottak egy hegyet: a kaukázusi Elbrusz hegyet. Ennek persze katonailag semmi értelme, de jó kaland volt a hegymászóknak és dühroham Hitlernek. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Ekkor már 26 üzemanyag szintetizáló gyár
termelt a német hadigépezet számára évi 5 millió tonna körüli mennyiségben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A szintetikus üzemanyaggyártó
üzemek, valamint az alábbi olajkincs bőségesen fedezték volna Németország
szükségleteit. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Majkop: 19 millió hordó/év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Groznij: 32 millió hordó/év<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Baku: 170 millió hordó/év <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Baku és Groznij azonban Szovjet
kézen maradt, Majkop megrongált olajlétesítményeinek szűkös kapacitása pedig nem volt elegendő a német
hadigépezet számára. Sztálingrád megkongatta a lélekharangot a Harmadik Birodalom fölött.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az égető üzemanyag hiány
miatt 1944 tavaszán Németország kétségbeesett intézkedésekre kényszerült a
polgári célú üzemanyag felhasználás korlátozása érdekében. Könyörtelen kvótákat
vezettek be, üzemanyagot csak orvosok, szülésznők, rendőrök, kormányzati- és
pártfunkcionáriusok kaptak évi 450.000 hordó mennyiségben. A mezőgazdaság számára 1.700.000 hordó
üzemanyagot osztottak ki.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1938-ra Románia Németország
legfontosabb szárazföldi olajszállítójává
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">fejlődött. Románia 1938-ban 2,8
millió hordó olajat szállított Németországnak, 1941-re ez évi 13 millió hordóra
emelkedett, amit aztán tartott 1942 és 1943 folyamán. Bár a német export
csaknem felét tette ki Románia termelésének, a háborús igényeket ez sem tudta
fedezni. Az évi 13 millió hordós Román importnak a szövetségesek 1943-as
Ploiesti elleni légitámadása egy időre véget vetett. A finomítói kapacitás 50%-a elpusztult, ennek
ellenére 1944 első felében Románia óriási erőfeszítések közepette már újra 7
millió hordó olajat szállított egészen a szövetségesek 1944 késő tavaszán és
nyarán történt végső bombatámadásaiig.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A szövetségesek
bombatámadásai az üzemanyag szintetizáló üzemeket sem kímélték, 1945-re már
csak 9 maradt üzemképes a 26-ból.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Németország tehát sem
importból, sem saját termelésből, sem zsákmányolt készletekből nem tudta tovább
fedezni a háború folytatásához szükséges üzemanyag igényeit.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A német vereség Sztálingrádnál a keleti
hadszíntéren eldöntötte a háborút. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az afrikai hadjárat célja a
szuezi csatorna elfoglalása volt. Ennek sikere esetére Rommel az iraki
olajmezők elfoglalását célzó hadműveletet tervezett. Ennek előkészítéseképpen 1941 márciusában Rasid Ali al-Kajláni miniszterelnök a német titkosszolgálattal együttműködve puccsal átvette a hatalmat Irakban. Az iraki olajmezők német kézre jutása Németország javára eldönthette volna a háborút. A hadjárat kudarcba
fulladt és 1944-től Németország számára az üzemanyag hiány végképpen
kezelhetetlenné vált.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az ardenneki offenzíva
kudarcának is ez volt a fő oka.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Németország és Japán az olaj
elvesztésével a háborút is elvesztette.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<img src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ac/FDR_on_quincy.jpg" /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1945 elején már nyilvánvaló
volt, hogy a háborúnak hamarosan vége. Az év február 14.-én történelmi
jelentőségű titkos találkozóra került sor az USS Quincy (CA71) nevű amerikai
cirkáló fedélzetén. Roosevelt elnök és Ibn Szaúd Abdel Aziz szaúdi király
megállapodást kötöttek: Az amerikai hadsereg biztosítja a királyi család
uralmát, cserébe az Egyesült Államoké a szaúdi olajmezők kiaknázásának joga. A
kapcsolatba az évtizedek során időnként becsúszott egy-egy mosolyszünet, de a
megállapodás máig érvényben van. Az Egyesült Államok ezzel rátette kezét a
globális olajcsapra, ami később nagyon jól jött.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="text-align: center; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt;">6.<span style="font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt;">A HIDEGHÁBORÚ KORSZAKA<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A II. világháború után a
kétpólusú világrend létrejöttével a hidegháború korszaka kezdődött. A Szovjetunió- bár megerősödve került ki a háborúból-
a Világ-szigetet nem tudta egészen uralma alá vonni. Európa megosztottsága és az amerikai
térnyerés a Közel-Keleten biztosította, hogy a Nagy Játszma ne dőljön el. A
hidegháború évtizedei alatt sokáig stabil volt az egyensúly a nagyhatalmak
között. Az ázsiai kontinensen lezajlott kisebb háborúk csak erősítették az
egyensúlyt, a kontinens perifériáján egyik nagyhatalom sem tudott kizárólagos
szerephez jutni. Aztán ismét bejött a képbe az olaj.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az Egyesült Államok
olajtermelése először 1970-ben tetőzött, jelentéktelen eltéréssel beteljesítve
ezzel M. King Hubbert amerikai geológus jóslatát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Néhány évvel később, 1973.október
6.-án kitört a Yom Kippur War az arab országok és Izrael között. A háború miatt az OPEC embargót hirdetett az
Izraelt támogató országok ellen és leállították az Amerikába irányuló
szállításokat. A leszálló ágba került
amerikai termelés csökkenése és az embargó miatt az Egyesült Államokra sosem
látott drámai olajhiány szakadt. Ez volt az első olajválság vagy olajsokk. A
háború három hétig sem tartott és az olajembargót a következő év elején
feloldották, az amerikai gazdaság biztonságérzetét azonban ez az incidens
alaposan megtépázta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Egy évtizeddel később a
Szovjetunió került bajba. Az 1980-as évek második felében a Szu.-ban tetőzött
az olajtermelés. Szaúd-Arábia ezzel egyidőben amerikai nyomásra fokozta
olajtermelését, elárasztva a piacot és lenyomva az olajárakat. A gabonaimportra szoruló szovjet gazdaságot a
csökkenő export és zuhanó olajárak kivéreztették. Az olaj-fegyver bevetésével a
Szovjetunió csendben kimúlt. A háborút megnyerte, de a békét elveszítette.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A XX. század folyamán a
történelemformáló eseményeknek mindig köze volt az olajhoz. A Nagy Játszmában az olaj akár fő akár
mellékszereplőként, akár a színpadon akár a kulisszák mögött,- mindig jelen
volt. A kétpólusú világrend felbomlott ugyan, de a Nagy Játszma nem dőlt el.
Clausewitz kijelentése miszerint „a háború a politika folytatása más
eszközökkel” ma is időszerű és továbbra is Mackinder elmélete a kulcs amely
kinyitja a megértés kapuját.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A negyedik világháború
elkezdődött.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="text-align: center; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt;">7.<span style="font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt;">MOST MÁR TÉNYLEG: MENNYI VAN MÉG?<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az ötvenes években
Houstonban, a Shell laboratóriumban dolgozott egy kiváló szakember hírében álló
geológus: Marion King Hubbert. 1956-ban Hubbert előállt egy teóriával, melynek
főnökei egyáltalán nem örültek és mindent megtettek, hogy az elmélet napvilágra
ne kerüljön. Hubbert kemény fejű ember volt, elmélete napvilágra került.
Főnökei annyit mégis elértek, hogy az írott sajtóban az elméletből levezetett
következtetés kissé módosítva, vagyis meghamisítva jelent meg, amely így szólt:
„a kulminációnak az elkövetkező néhány évtizeden belül kell jelentkeznie”.
Miről is van szó?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Hubbert felismerte, hogy az
olajkutak élete során a kitermelhető olaj mennyisége az idő függvényében jó
közelítéssel Gauss-féle normáleloszlási görbe mentén változik. Rájött, hogy a
lelőhelyek felfedezésének gyakorisága és az olajkészletek mennyisége is hasonló
görbe mentén alakul majd. A múltbeli termelési adatok felhasználásával egész
régiók sőt országok jövőbeni olajtermelő kapacitása kiszámíthatóvá vált. A majd száz éven át gyűjtött termelési
adatokból Hubbert kiszámolta, hogy a görbe kulminációs pontja-mely a
kitermelhető mennyiség maximumát jelenti, az időtengelyen az Egyesült Államokat
illetően 1971-re esik. Ez volt az, amit a Shell el akart titkolni. A nagyon
költséges olajkutatások finanszírozásához a Shellnek folyamatosan a befektetők
pénzére volt szüksége és ugyan ki fektetné a pénzét évtizedekre olyan
vállalkozásba, ami néhány év múlva hanyatlani kezd? Az emberi véleményeket /szakértői véleményeket is/ nem csak azon az
alapon lehet vizsgálni, hogy igazak-e vagy sem, hanem,hogy bizonyos érdekek számára
elfogadhatóak-e? A kritikus szemű Hubbert azt is tudta, hogy az Egyesült
Államok felfedezési görbéje már az 1930-as években elérte csúcspontját.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Hubbertnek szinte senki nem
hitt. Az ország olaj termelése folyamatosan emelkedett, ezért a dolog
elképzelhetetlennek tűnt. Hubbert termelési görbéje az Egyesült Államokban még felszálló
ágban volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Bár a tényleges adatok a
függvény rajzolta ideális görbétől a zavaró tényezők miatt némi szórással
mindig eltérnek, a módszer alapjában véve használhatónak bizonyult. A felfedezési görbe és a termelési görbe csúcspontja
között / Peak Oil / az Egyesült Államok esetében 1930-1970-ig viszonylag hosszú
idő telt el, az Egyesült Királyságban ez az idő jóval rövidebb - 25 év volt,
1974-1999.-ig. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Hubbert módszerével tehát
elfogadható prognózist lehet adni a még rendelkezésre álló készleteket
illetően. A becslések pontosságát azonban igen sok zavaró tényezőn kívül még a
kőkemény érdekek általi manipuláció is befolyásolja. Ne feledjük: A több billió
dolláros kérdésről van szó. Hogy ez mennyire kényes kérdés, gondoljuk át a
következőket: A British Petroleum mint a világ egyik legnagyobb olajvállalata,
az elmúlt száz év alatt több könyvtárat megtöltő, az egész világra kiterjedő
kutatási, feltárási és termelési dokumentációval rendelkezik. Az általuk kiadott „A világ
energiahelyzetének statisztikai áttekintése” c. kiadványukon azonban ott az
apró betűs megjegyzés: A becsléseket
különböző elsődleges hivatalos források adatai alapján állították össze, amit
az OPEC Titkárságán keresztül harmadik féltől kaptak. Vagyis a saját adataikat
hétpecsétes titokként kezelik, amit közreadnak az másod és harmadkézből
származik. Hasonló a helyzet a többi olajcéggel is. Mindezen nehézségek
ellenére azért egyet s mást mégiscsak tudunk, röviden tömören összefoglalva:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Hol lehet olajat találni? A bolygó
felszínéhez képest nagyon kevés helyen, ahol bizonyos speciális körülmények
együttesen fennállnak, éspedig: <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Legyen ún. forráskőzet,
amelyben a betemetett szerves anyag „megfő”.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> A hosszú szénláncú szerves
anyagoknak fel kell hasadniuk. Ez a főzés, <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> mely csak meghatározott nyomás
és hőmérséklet határokon belül
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> mehet végbe.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Legyen elég idő a főzéshez.
Ez több millió év.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Legyen ún. gyűjtőkőzet,
melynek pórusaiba az olaj be tud szivárogni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Legyen ún. fedőkőzet, mely
megakadályozza, hogy az olaj elszökjön.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Legyen ún. csapda, melybe az
olaj be tud vándorolni és elszivárgás helyett fel <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> tud halmozódni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A bolygó azon helyeit,
amelyek ezeknek a feltételeknek megfelelnek, már rég felderítették.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Hol nem lehet olajat
találni? A Föld legnagyobb részén. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A világ mindmáig legnagyobb kőolajmezőit
az 1930-as évek és 1960- évek között fedezték fel. Az Arab-félsziget nagy
felfedezései a kuvaiti Nagy Burgan olajmező felfedezésével kezdődtek 1938-ban.
Olajkészletét akkor 87 milliárd hordóra becsülték. A Szaud-arábiai Ghawar mezőt 1948-ban
fedezték fel, készletét 87,5 milliárd hordóra becsülték. Ez a két mező a legnagyobb
a világon. A felfedezések csúcspontja
1965-ben volt. A hetvenes években még
volt néhány jelentősebb felfedezés, azóta semmi lényeges. A globális
felfedezési görbe leszálló ágában lévő legnagyobb kiugrás az északi-tengeri és
az alaszkai Prudhoe -öböl olajmezőinek felfedezését jelzi, melyek az 1970-es
évek végén történtek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az utolsó év amelyben több
olajat fedeztek fel, mint amennyit fogyasztottunk, több mint harminc éve
volt. Az 1990-es években volt még némi
emelkedés a felfedezésekben, az új évezred kezdetére azonban ez is visszaesett.
A hanyatlás azóta általános. Ma a világ kőolajtermelésének több mint 75%-a 40
évnél régebben felfedezett lelőhelyekből származik. 2000-ben feltárták a
kazahsztáni Kashagan mezőt. A 9-12 milliárd hordóra becsült olajkészlet magas kéntartalma miatt azonban nem túl értékes. Az elmondottak nem jelentik azt,
hogy a jövőben egyáltalán nem találhatnak már olajat. Találhatnak, de az
bizonyos, hogy a jövőben felfedezendő készletek meg sem fogják közelíteni a már
ismertekét. Ez így ellentmondásosnak tűnhet, de nem az. Azt biztosan lehet
tudni, hogy olaj a föld legnagyobb részén nem fordulhat elő, mert nem állnak
fenn a geológiai feltételek. A föld fennmaradó részét az elmúlt több mint száz
év alatt már alaposan megkutatták. Kisebb felfedezések még lehetségesek, de
jelentőségük egyre kisebb lesz és az is egyre ritkábban. Abból kell gazdálkodnunk amink van. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az OPEC országokban a belső
szabályozás szerint megengedett kitermelés mennyisége a becsült tartalékoktól függ, a készlet
becslését és közlését pedig üzleti megfontolások vezetik. A régebbi technológiákkal a Földben rejlő
olajnak csak 35% körüli hányadát lehetett kitermelni, az újabb eljárásokkal ez
az arány elérheti a 80%ot is. Mindebből az következik, hogy sok korábban
kimerült olajkutat- költségesebb módszerekkel bár- újra termelésbe lehet vonni.
Ugyanakkor a később termelésbe vont kutak mind távolabb esnek a korábbiaknál,
ezért az olajat egyre távolabbról és egyre nehezebb természeti adottságú
helyekről kell a felhasználás helyére szállítani. Mindezen körülmények jelentős
önköltség növekedést okoznak. Az olcsó
olajnak vége. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Újraszámítás céljából
felhasználhatók a BP által közreadott adatok /melyekről tudjuk, hogy nem a
sajátjaik/, és az ENSZ adatai. Ezek szerint a kőolaj készletek globális
megoszlása országonkénti bontásban:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Szaúd-Arábia: 36 milliárd tonna<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Irak: 15,2 milliárd tonna<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Kuvait: 13,3 milliárd tonna<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Egyesült arab
Emírségek: 13 milliárd tonna<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> -Irán: 12,3 milliárd tonna<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Venezuela: 11,2 milliárd tonna<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Oroszország: 8,2 milliárd tonna<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Egyesült Államok: 3,8 milliárd tonna<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Magyarország: <0,02 milliárd tonna 1900-ban
ezt a mennyiséget egy év alatt kitermelték,ma pedig a világ számára másfél
napra elegendő.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az országonkénti megoszlásnál
többet mond, ha az ismert készleteket régiókká vonjuk össze:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Közel-Kelet összesen: 57-66%<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Egyesült Államok és
Kanada: 5-14,5%<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> -Dél-Amerika: 9%<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Afrika: 7-8%<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Oroszország,
Közép-Ázsia: 5-6%<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Kelet-Ázsia, Óceánia: 3-4%<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Európa: 1,5-2%<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Egyéb: 1-2%<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A bizonytalanság figyelembe
vételével a még rendelkezésre álló globális olajtartalékok mennyiségét 900-2300
milliárd hordóra azaz 125-320 milliárd tonnára teszik. A felső határ azonban túlzottan optimistának
tűnik, véleményem szerint a valóság az alsó határhoz áll közelebb. A jelenlegi kitermelés napi 84-85 millió hordó
ütemével számolva ez legalább 30 évre elegendő. Egyes vélemények szerint a
feltörekvő India és Kína igénye miatt a kitermelésnek 2030-ra el kell érnie a
napi 120 millió hordó körüli mennyiséget, ez azonban teljes képtelenség. Az
üzletemberek és politikusok általában nem kérdőjelezik meg ezt a prognózist,
pedig nem ártana, mert az olajipar meg sem fogja közelíteni a napi 120 millió
hordós kitermelést.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A kőolajtermelés belép az
alkony korszakába, de ez nem jelenti azt, hogy már nem kap szerepet a Nagy Játszmában.
Az emberiség még nem készült fel az olaj
utáni korszakra, a növekvő igények és csökkenő kínálat közötti ellentmondás
társadalmi feszültségeket generál. Az
egyes országokon belül, és nemzetközi szinten súlyos konfliktusok keletkeznek,
amelyek akár háborúhoz is vezethetnek. Jelenleg
a globális kereslet egynegyedét az USA fogyasztja el. Olajtermelése negyven éve
folyamatosan csökken, miközben a kereslet folyamatosan nő, az USA részesedése
relatíve növekedik és vele együtt nő az olaj import is. Jelenleg a napi 20
millió hordós fogyasztásából 5 milliót a Közel-Keletről importál, ahol a világ
olajkészletének fele-kétharmada helyezkedik el. Ez a terület régóta tartó
különösen intenzív konfliktusoktól szenved. Minden nap 5 millió hordó olaj
halad keresztül tankhajókon a szűk Hormuzi-szoroson, a Szaúd-Arábiát Irántól
elválasztó gondoktól terhes vizeken. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A második világháború után
szinte minden amerikai elnök adott utasítást valamilyen katonai akcióra a
Közel-Keleten. Az amerikai politika számára előnyösebbnek tűnik, ha katonai
akcióikat a demokrácia és szabadság védelmének retorikájába öltöztetik, a
stratégiai cél azonban nyilvánvaló: Az olaj. Paradox módon mindezt
legvilágosabban a legliberálisabb amerikai elnök, Jimmy Carter fogalmazta meg
1980-ban. A Perzsa-öbölhöz történő
hozzáférés életbevágóan fontos nemzeti érdek, amit minden szükséges eszközzel-
beleértve a katonai erőt is -meg kell védeni. Az Egyesült Államok azóta is ezt teszi, a
pénztárgép pedig már több százmilliárd dollárt mutat és pörög tovább.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A szénhidrogéneknek léteznek még nem konvencionális megjelenési formái is,
mégpedig óriási mennyiségben. Amennyiben sikerülne ezt a régi-új olajnyerési lehetőséget oly mértékben tökéletesíteni, hogy a kőolaj helyébe léphessen, úgy a közép-keleti olajexportőrök kénytelenek lesznek majd új piacokat keresni, persze Oroszország rovására. Az olajipar ilyen gyökeres átalakulása jelentős geopolitikai következményekkel járhat, ami főleg az olajexportőr országokat szembesíti majd komoly következményekkel. Ennek azonban még nem jött el az ideje. Az utóbbi idők sajtóhírverései ellenére úgy tűnik, mégsem virradt még föl az olajpala és a kátrányhomok napja.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Kátrányhomok, olajpala: Sok
ásás, kevés haszon. Az olaj kinyerése energiaigényes, környezetszennyező.
Jelenleg nincs megfelelő technológia, ugyanez vonatkozik a tengerfenéken lapuló
metánhidrátra is. A metánhidrát ráadásul környezetvédelmi szempontból rendkívül
veszélyes, mert a vízben megkötött metán egy része a kitermelés során
óhatatlanul kiszabadul, üvegház hatása pedig harmincszorosa a széndioxidénak.
Bár mindhárom szénhidrogén hatalmas mennyiségben fordul elő a Földön,
hasznosításuk nem megoldott. Napnál világosabban megfogalmazta ezt az Egyesült Államok Földtani Hivatala (Bureau of Land Management) 2011 márciusában: "Nem létezik olyan eljárás az olajpala kinyerésére és feldolgozására, amely közgazdaságilag életképes lenne."<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="text-align: center; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt;">8.<span style="font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt;">ÁTMENETI MEGOLDÁSOK<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Mióta az ember elkezdte az
energiaátalakulások sorozatát saját céljai<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">érdekében felhasználni - a fa
eltüzelésétől kezdve az állati erőn keresztül a napelemig -két kivételtől eltekintve mindig a naptól
származó energiát használtuk. A két kivétel: az atomenergia és az árapály
energia. Az égést mint kémiai reakciót több százezer éven át hasznosítottuk, a
szén eltüzelésének kezdete pedig sosem látott tudományos, technikai és
gazdasági fellendülést hozott magával. Aztán jött az olaj.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A kőolaj, ez a kincset érő
fekete trutymó ideális tüzelő és vegyipari alapanyag. Több tízezer összetevő
elegyéből álló roppant bonyolult folyadék, összetevőit pontosan sohasem
határozták meg, csak a felhasználás szempontjából legfontosabbakat. Jelenlétével
teljesen átszövi hétköznapjainkat, ezért lesz nehéz lemondani róla. Fűtőértéke
rendkívül magas, 1kg olaj veszteség nélküli elégetésével 100 liter vizet
tudnánk felforralni. A belőle készült benzin és gázolaj fűtőértéke közel
azonos, kb 43000 kJ/kg. Az individuális
közlekedés számára ideális tüzelőanyag, energiasűrűsége százszorosa a
hagyományos kémiai akkumulátorokénak. Voltaképpen nem lenne szabad fűtőolajként
kazánokban eltüzelni, mert sokkal nemesebb anyag annál, semhogy ilyen barbár
módon hasznosítsuk. Pillanatnyilag azonban nem tehetünk mást és nem azért
készülünk megválni tőle mert valami fennkölt etikai megfontolásból nemesebb
célra szánjuk, hanem Ő hagy itt minket. A vegyipar 50%-ban a kőolajból nőtt ki
és legjobb lett volna kizárólag vegyipari alapanyagként felhasználni, de mit
csináltunk volna nélküle? Az ipari forradalom a szén felhasználására épült, és
ahhoz képest mégiscsak előrelépésnek látszott a Föld folyékony aranyának
égetése. A szenet önként száműztük az iparból, közlekedésből és a
háztartásokból, de az olaj fogyása miatt már-már körmünkre ég a probléma. Miért
is van szükségünk rá? Azért amit hordoz. Két szubsztancia: anyag és energia
ajándékba kapott hordozója. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az emberi társadalom az
általunk ismert legmagasabb szervezettségi fokú organizmus, mely az embernek
mint élő organizmusnak a kiterjesztéseként fogható fel. Minden organizmusnak
folyamatos energia bevitelre van szüksége a fennmaradáshoz az élő szervezettől
a gépeken át a társadalomig. Energia bevitel hiányában azonnal zavarok
keletkeznek bármely rendszerben és a bomlás jelei kezdenek mutatkozni. A
fizikai világnak ez a múlandósága az egyik alapvető természeti törvénynek, a
termodinamika második főtételének megnyilvánulása. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A társadalomba az energia
bevitel az energiahordozókon keresztül történik. Az olaj energiahordozó
funkciójának kiváltása a globális felmelegedés mellett az egyik legnagyobb
problémánk. Ez voltaképpen két különböző dolog, de pechünkre egyidőben
jelentkeznek. A baj sosem jár egyedül. Az olaj kiváltására első pillantásra
több alternatíva kínálkozik, de alaposabban megkapargatva a felszínt kitűnik,
hogy valójában egy sincs. Pontosabban rövidtávon nincs. Energiaéhségünk csillapítására rövid távon nem
létezik „A megoldás”, hanem a különböző energiatermelési módokból összeállított
optimális „portfólió” kialakítása az olaj kiváltásának járható útja. Ennek a
„portfóliónak” vagy energia mixnek az összeállítása nagyon sok szempont
figyelembe vételét igénylő gondos elemzést igényel, ehelyett néhány sarkalatos
gondolatot emelnék ki részben általánosan, részben magyarországi vonatkozásban.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Szükség lenne olyan átfogó
energiapolitikai koncepcióra, mely harmonikus egységbe integrálja a
helyhezkötött energiatermelési és a közlekedési technológiákat, összhangban, a
Jövő Közlekedési Üzemanyagai Szakértői Csoport (European Expert Group on Future) által
preferált elképzelésekkel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- A hibrid autókhoz hasonlóan
érdemes lenne a vasúti szárnyvonalakon üzemanyag cellával működő
személyszállító motorvonatokat forgalomba állítani, melyek a vidék
tömegközlekedésének gerincét képezhetnék. Az új koncepciójú motorvonatok lehetnének
hibrid és tisztán üzemanyagcellás üzeműek. Ehhez nem lenne szükség új
infrastruktúra kiépítésére, mert a jelenlegi UIC szabványú, végállomásokra
telepített 1500 V-os vonat-előfűtő berendezés tökéletesen megfelelne az
üzemanyagcellák töltésére. Új járművek beszerzésére pedig amúgy is szükség van. - A hidrogén
technológia elterjedéséhez az első 25-50 évben szénhidrogénekből és
biomasszából állítjuk majd elő a hidrogént, majd a szénhidrogének szerepét
fokozatosan átveszi az elektrolízissel történő vízbontás. Ehhez olcsón termelő
alaperőművekre van szükség melyek az éjszakai terhelési völgyben vízből
hidrogént gyártanak. Magyarország esetében ez elsősorban atomerőműveket jelent, hiszen
számottevő vízerőművünk, ill. nagy esésű folyónk nincs. (A két tiszai erőmű az ország 6000 MW-os
csúcsigényéhez képest a maguk 37 MW-jával 0.6% arányban veszik ki részüket az
ország energiaellátásából.)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Mivel a dolgok jelenlegi
állása szerint az atomenergia igénybevételére rövid és hosszútávon egyaránt
szükségünk lesz a jövőben is, ezért tekintsük át, hogy is állunk a nukleáris
energiával. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1945-ben a második világháborút
/olajháborút/ lezáró Japánra ledobott két amerikai atombomba tudatta a világgal
az atomenergia létezését. Kétségkívül nagyon rossz bemutatkozás volt. Némileg
érthető, hogy az emberek széles tömegei a későbbiekben az atomenergia békés
célú felhasználásával szemben is némi félelemmel vegyes ellenszenvvel
viseltettek. Nem erősítette a belé vetett bizalmat Csernobil sem 1986-ban és
Fukushima sem 2011-ben. Mindezen nagy publicitást kapott balesetek ellenére az
atomerőművek nem tartoznak a legveszélyesebb üzemek közé. Az energia iparban több felmérés készült már
arról, hogy az egyes energiahordozók bázisán megtermelt energia mekkora
kockázattal, mennyi halálos balesettel járt, figyelembe véve az adott
technológia teljes folyamatát. A bányászattól az erőműveken át a
hulladékkezelésig végigkísérve a folyamatot kitűnik, hogy az olaj és
szénfelhasználás okozta a legtöbb halálesetet. A társadalom egy része ma is
ellenszenvvel viseltetik az atomenergia iránt. Olyan ez mint a komplex szám:
van egy valós és egy képzetes része. Valós része az objektív kockázat, képzetes
része pedig a tárgyra kivetített irracionális szorongás. A ritka, de súlyos atomerőművi balesetek
ellenére az atomenergia biztonságosnak mondható, azt pedig tudomásul kell
vennünk, hogy az élet veszélyes üzem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A 2011-es fukushimai bleset
után Németország vezető politikusai populista népszerűség hajhászattól vezetve
minden szakmai alapot nélkülöző bejelentést tettek, miszerint 2022-ig
véglegesen lemondanak az atomenergia alkalmazásáról. Nemrég Svájc is az
atomenergia feladása mellett döntött. Jelenlegi öt atomerőművük a
villamosenergia 40%-át állítja elő. Számos más ország-mint Oroszország, USA,
Kína, India, Dél-Korea, Finnország, Csehország-kiáll az atomenergia alkalmazása
mellett. Felismerték, hogy az atomenergia okozta kockázat még elfogadható, a
vele járó problémák kezelhetők, és ezek még mindig kevesebbet nyomnak a latban,
mint az a kár amit mellőzésük okozna. Reálisan nézve jelenlegi tudásunk szerint
nem lehetséges az atomerőművek megújuló energiaforrásokkal való kiváltása. Ez
csak illúzió. Az atomenergiáról lemondó országok újra nagyobb arányú fosszilis
energiahordozó felhasználást és nagyobb arányú széndioxid és egyéb káros anyag
kibocsátást lesznek kénytelenek vállalni. Miután belátható időn belül a
villamosenergia termelésből nem lehetséges az atomenergiát kizárni, egyet
tehetünk: még tovább fogjuk növelni az atomerőművek biztonságát, a
hulladékkezelést is beleértve, valamint újabb nukleáris technológiák után
kutatunk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1955-ben az I. Genfi
Atomenergia Konferencia idején az atomenergia békés felhasználását csupán a
Szovjetunió-beli Obnyinszkban működő, 1954-ben üzembe helyezett egyetlen 5 MW-os
atomerőmű képviselte. Az atomerőművek lehetséges típusainak sokfélesége és a
tapasztalatok hiánya miatt akkor még nem lehetett kiválasztani a legtöbbet
ígérő típust. A vezető hatalmak különböző típusú ipari méretű atomerőművek
tervezésébe kezdtek. 1958-ban a II. Genfi Konferencia idején már a működő
atomerőművek összteljesítménye 185 MW volt. 1975-ben a világ 19 országában
működött atomerőmű 70.000 MW összteljesítménnyel. Ma a világon működő
atomerőművek száma 444 körül van. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az atomokban lakozó energiát
alapvetően kétféle módon lehet kinyerni: Az atomok hasításával (fisszió) és
egyesítésével /fúzió/. A ma működő atomerőművek mindegyike fissziós erőmű,
üzemanyaguk az urán 235-ös izotópja. A villamosenergia rendszer üzemvitele
szempontjából alapvetően fontos jellemzőjük, hogy teljesítményük csak nagyon
szűk határok között vagy egyáltalán nem változtatható. Ez azt jelenti, hogy nem
képesek rugalmasan követni a terhelés változásait, ezért a jelenlegi
atomerőművek ún. alap erőműként funkcionálnak, a terhelés változásait az ún.
csúcs erőművekkel kell kiszabályozni, amelyek jelenleg fosszilis erőművek. A
jelenlegi urán üzemanyagú atomerőművek teljesítmény aránya a villamosenergia
rendszerben nem lehet több, mint a terhelési völgy teljesítmény igénye, ami
azért kellemetlen, mert így nem használható ki
eléggé az atomerőmű viszonylag olcsó energiája.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Ezen a problémán várhatóan
segíteni fog a tórium üzemanyagú erőművek elterjedése, amelyek már képesek
lesznek rugalmasan követni a terhelés változásait, továbbá az ismert biztonsági
kockázatok kisebbek. Az uránium üzemanyagból rendelkezésre álló mennyiség
80-100 évre elég, tórium üzemanyagból több ezer évre elegendő mennyiség
található a Földön.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A tórium üzemanyagú
atomerőművek a közeljövő nagy reménységei, alkalmasak lesznek a földgáz és
gázolaj üzemű csúcserőművek kiváltására, de még nem jelentik a „A megoldás”-t.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- A szélerőművek,
fotovoltaikus naptelepek, termikus naperőművek és egyéb megújulók energiájának
fogadására szabályozási problémák és az üzemviteli sajátosságok miatt a villamosenergia
rendszer csak korlátozottan képes. A megújuló energiaforrások tehát nem lesznek
képesek a villamosenergia rendszerbe bizonyos aránynál többet betáplálni, de
sziget üzemben is jól hasznosíthatók. Jelentős szerep jut majd a néhány kW teljesítményű,
naptelepből és szélgenerátorból álló hibrid mikro erőműveknek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- A kőolaj árának
növekedésével érdemes lesz szintetikus üzemanyag gyártásra ráállni, részben
benzin, gázolaj, és kerozingyártásra, valamint új üzemanyag komponensek
felhasználására. Ilyen új anyag lehet a gamma-valerolakton, a di-methyl-éter,
és a di-methyl-furán. A XXI. század olyan technológiákat adott a kezünkbe, melyek
lehetővé teszik, hogy hulladékból, vagy
bármilyen széntartalmú anyagból üzemanyagot,villamos energiát, és/vagy
távhőt állítsunk elő. Ezek a technológiák már itt vannak, kopognak az ajtón, be
kéne őket engedni. - Az
etanolt mint üzemanyag komponenst pedig el kell felejteni akár bio, akár nem.
Valóban csökkenti a motorok káros anyag kibocsátását valamelyest, ez a csekély
előnye azonban túlságosan sokba jön nekünk, ha mindent összeszámolunk. Az ún.
első generációs bioetanol energiamérlege negatív, ami azt jelenti, hogy ha az
előállítással,szállítással és a föld használatával kapcsolatos
energiafelhasználást kiszámítjuk, kiderül hogy több energiát fektettünk bele
mint amennyit kinyerünk. Az etanol energiasűrűsége egyébként is gyenge, 29.000 kJ/kg,
a benzinének 66%-a. A termesztéshez,
szállításhoz használt gépek pedig több káros anyagot bocsátanak a levegőbe,
mint amennyit az etanol komponens használatával megtakarítunk. Az etanol és a
biodízel nem kiút, hanem zsákutca, több kár van belőle mint haszon. Ha már
egyszer energiahordozóként akartuk használni, vajon miért nem energia
mérleg készítéssel kezdtük? Ha az
negatív, attól kezdve bármilyen gazdasági kalkuláció értelmetlen. Kellő felületességgel,
az externális hatások figyelmen kívül hagyásával persze bármiről ki lehet
mutatni, hogy gazdaságos, ha azonban a valóságra vagyunk kíváncsiak, akkor az
energiamérleget nem lehet megkerülni. Az Európai Unióban a bioüzemanyagok
termelésébe a különböző befektetők összesen kb 17 milliárd Eurót fektettek, ők
bizonyára nehezen fogják tudomásul venni, hogy rossz lóra tettek. A cukornád
energia növényként való termesztése esetleg pozitív energia mérleget ad, de
Magyarországon és Európában ehhez a feltételek nem igazán kedveznek. A termőföld
élelmiszer termelésre való.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Az Európai Bizottság
támogatja a szintetikus üzemanyagok fejlesztését és használatát. A korszerű
szintetikus üzemanyagok kőolajszármazékokkal azonos energiasűrűség mellett
tiszta üzemet biztosítanak a belsőégésű motorok számára, nem tartalmaznak
nitrogént, ként, aromás vegyületeket, szilárd részecskét alig, melyek a nem
kívánatos kipufogógáz összetevők fő alkotói. Az Egyesült Államokban,
Németországban, Indiában, Kínában a szintetikus üzemanyag gyártás reneszánszát
éli, a Shell 2006 óta Malajsiában működtet szintézis üzemet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- A közlekedési szektor
kőolajtól való átvezetését a szintetikus üzemanyagok használatához több
lépésben ütemezve kell majd elvégezni, hasonlóan ahhoz, ahogy az etanol
bevezetését tervezte az EU.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">-Az idővel és a költségekkel
való versenyfutásnak egy hatásos eszköze lehet a különböző
hatásmechanizmusokkal működő fogyasztáscsökkentő üzemanyag adalékok használata,
amelyek azonban keresztezik a gyártók és forgalmazók érdekeit. Ha pl. egy
olajvállalat évi 20 millió tonna kőolajat dolgoz fel, és ebből 12-15 millió
tonna motorhajtóanyagot állít elő, vajon mennyi árbevétel kiesése származik, ha
az adalékok használatával a fogyasztók 10%-ot megspórolnak? Ez a több millió
tonnás kérdés.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Az ajtón kopogtató két új
technológia a TCG (Thermo Chemical Gasification) és a Plazma Energiás Pirolizis
Rendszerek (PEPS). Engedjük be őket. Alkalmasak szemétből, műanyag hulladékból,
autógumiból, szennyvízből szintézisgázt, folyékony üzemanyagot, villamos
energiát előállítani. A Földön a fotoszintézis eredményeként
évente 170 millió tonna biomassza képződik, ebből gamma-valerolakton és
dimetil-furán is gyártható, és üzemanyag komponensként felhasználható .<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;"> A köznyelvben szokás az egyéb energiatermelési
módokat alternatív energiákként vagy alternatív energiaforrásokként emlegetni,
de ez az elnevezés helytelen, mert egyik lehetőség sem nyújt valódi
alternatívát az emberiség számára. Találóbb,
ha a látszólagos alternatívákat átmeneti megoldásoknak nevezzük. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div align="center" class="MsoListParagraph" style="text-align: center; text-indent: -18pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-size: 14pt;">9.<span style="font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-size: 14pt;">AZ EMBERISÉG MÁSODIK TŰZGYÚJTÁSA<o:p></o:p></span></div>
<div align="center" class="MsoNormal" style="text-align: center;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Arisztotelész nyomán az ókori filozófusok úgy
gondolták, hogy a világmindenség négy őselemből áll: földből, vízből, levegőből
és tűzből. A természettudományos megismerés eredményein megittasodva aztán
elnéző mosollyal siklottunk el a világ e kezdetleges felosztása fölött. A jól
értesültek fölényével konstatáltuk amit ma már tudunk, hogy e négy őselem
egyike sem elem a szó kémiai értelmében. Ha azonban egy logikai bukfencet
vetünk és kiabsztraháljuk a négy őselemből mindazt ami közös, akkor rájövünk,
hogy a bölcseknek igazuk volt. A föld,
víz, levegő és tűz a négy halmazállapot megtestesítője. Amíg csak a szilárd,
folyékony és gáz halmazállapotot tartottuk az anyag megjelenési formáinak,
addig a tüzet oda nem illő kakukktojásnak éreztük. Ma már tudjuk, hogy a plazma
az anyag negyedik halmazállapota, egyúttal természetes állapota, és a tűzben
plazmaállapotú anyag is jelen van. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;">A plazma kifejezést először
Irving Langmuir használta 1928-ban. Egyik folyóirat cikkében találkozhatunk
ezzel az elnevezéssel. Dolgozatában a kisnyomású gázokban és higanygőzben
kialakuló folyamatok jellegzetességeivel kapcsolatos vizsgálatait ismertette.
Az 1920-as években a Generel Electric Kutatólaboratóriumában (és Budapesten az
Egyesült Izzóban) kutatások folytak az izzólámpáknál jobb hatásfokú
fényforrások kifejlesztésére. Ezeknek és a németországi kutatásoknak eredményeként
született meg a ma ismert fénycső és a már elfelejtett higanygőz egyenirányító.
A higanygőz-kisülés elemzésekor Langmuir különös tulajdonságúnak találta a két elektród
közötti tér közegét. Ezt a szokatlan tulajdonságú közeget nevezte el plazmának.
Napjainkra a plazma szó a fizikában alapvetően fontos és egyértelmű
kifejezésként honosodott meg, egy különleges halmazállapot megjelölésére
szolgál. A plazmaállapot érdekes tulajdonságai a későbbiekben egy új, sokat
ígérő energiatermelési mód szempontjából kulcsfontosságú szerepet kaptak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1919-ben egy amerikai
csillagász, Henry Russel matematikailag leírta azt a folyamatot amelynek során a nap hidrogén
atomjai egyesülnek és ennek eredményeképpen hélium atomok jönnek létre, óriási
mennyiségű energia felszabadulása mellett. Elméletét 1920-ban Francis Aston
csillagász mérései megerősítették. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1938-ban Hans Bethe és Carl
Friedrich von Weizsacker német fizikusok tovább vizsgálták a folyamatot. Bethe
részletes matematikai levezetéssel leírta, hogyan lehetne a folyamatot földi
körülmények között megvalósítani és fúziós reaktort létrehozni. Bethe
számításai szerint a hidrogénatom hőmérsékletét 100 millió C fok fölé kell
emelni és olyan kis térrészbe összenyomni, melyben a hidrogén elektronpályái
felszakadnak és egy új rendben, héliumként állnak össze. Az új rend szerint
összeállt anyag energiatartalma kisebb mint a kiindulási anyagé, az
energiaszint különbség pedig kinyerhető és hasznosítható. Ez a termonukleáris
magfúzió elve. A hélium atomok szintézise közben felszabaduló energia több
milliószorosa a hidrogén vagy szén elégetéséből kinyerhető energiának. A napban végbemenő atomfizikai folyamatokat a természettől
ellesve megszületett a felismerés, hogy ha sikerülne földi körülmények között
szabályozott és ellenőrzött módon erőművekben megvalósítani, akkor az emberiség
hosszú távon fenntartható, gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforráshoz
jutna. A fúziós erőműnek az összes létező energiatermelési módhoz képest csak
előnyei lennének, mégpedig:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Nem okoz savas esőt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Nem bocsát ki üvegház hatású
gázokat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Nincs megfutási veszély.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Nem okoz
környezetszennyezési problémákat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Nincsenek fegyvergyártásra
felhasználható melléktermékei.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">- Emberi léptékben mérve
korlátlan mennyiségű üzemanyag áll rendelkezésre.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Egyetlen hátránya az, hogy egyelőre nem létezik.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A magfúzióban hatalmas
lehetőségek rejlenek, de a hatalmas lehetőségek előtt hatalmas akadályok
tornyosulnak, melyeket 60 éve még csak nem is sejtettek. Az első felmerülő
probléma, hogy a reakció kivitelezéséhez reakciótérre van szükség, de nem
létezik olyan anyag, amely a szükséges magas hőmérsékletet kibírná. Meg kell
oldani továbbá a különböző instabilitások csökkentését, a sugárzási és egyéb
veszteségek lényeges korlátozását, a reakció térbe kerülő szennyeződések
eltávolítását, hogy csak a leglényegesebbeket említsem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A második világháború után a
hidegháború gyanakvó légkörében a magfúzió megvalósítását célzó kutatások
párhuzamosan, de egymástól elszigetelve folytak az Egyesült Államokban és a
Szovjetunióban. A kétpólusú világrendben az atomenergiával kapcsolatos
kutatások titkosak voltak, az első tíz évben a békés célú kutatások is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1948-ban a Princeton
Egyetemen Dr. Liman Spitzer létrehozta a Plazmafizikai Laboratóriumot. Hamar rájött,
hogy a reaktortérben az anyagokat mágneses térrel tudja kordában tartani. 1951-ben Stellarátornak elnevezett
berendezésével megvalósította a hidrogénplazma fúziós reakcióját. Első
alkalommal csupán a másodperc törtrészéig működtette a berendezést, mert nem
volt biztos benne, hogy nem fog hidrogénbombaként felrobbanni. Egy dicsőséges
fél másodpercre a hidrogénplazma szupernovaként ragyogott fel és hőmérséklete
elérte a 40 millió C fokot. A 60 cm átmérőjű berendezés 2 másodpercig működött,
majd leállt és kihűlt a plazma. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A kísérlet megmutatta, hogy
az elméleti számítások helyesek és a termonukleáris magfúzió földi körülmények
között megvalósítható.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az első együttműködésre
1955-ben került sor, amikor a United Nations International Conference ont he
Peaceful Uses of Atomic Energy Genovában ezt lehetővé tette. A folyamatos
fejlesztések során a Stellarátort az idő túlhaladta és Moszkvában a Kurcsatov
Intézetben Lew Artsimovics vezetésével megépítették az első TOKAMAK elnevezésű
szerkezetet. A kedvezőbb geometriájú
TOKAMAK-kal folytatott kísérletek 1956-ban kezdődtek. Az elnevezés az orosz
Toroidalnaja Kamera v Magnyitnich Katuskah kifejezés rövidítése. Magyarul:
tóruszkamra mágneses tekercselésben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Legsikeresebbnek a T4
bizonyult, amellyel 1968-ban Novoszibirszkben először állítottak elő
kvázistacionárius termonukleáris fúziót. A Szovjet tudósoknak 1000 eV fölötti
energiaszintet sikerült elérniük a TOKAMAK szerkezetben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A TOKAMAK az eddigi legsikeresebb
mágneses összetartású fúziós berendezés konfiguráció. A még nem látott újabb és
újabb nehézségek valamint a kezdeti sikerek optimista elképzeléseknek adtak alapot.
Olyan túlzottan bizakodó jóslatok láttak napvilágot a magfúziós erőművek gyors
megvalósítását illetően mint pl. I.Ny.Golovin professzornak, a Kurcsatov
Intézet egyik igazgatójának prognózisa.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Véleménye szerint az
1970-1975 közötti időszak csupán az addig elért eredmények és kudarcok
részletekbe menő elemzésével, felülvizsgálatával fog eltelni. Bebizonyosodott
ugyanis, hogy teljes revízióra van szükség. Hogy ez a felülvizsgálat a
hatékonyan folyó nemzetközi együttműködés ellenére is milyen hatalmas volumenű,
azt jól jellemzi az a tény, hogy Golovin mintegy 10 millió dolláros
felülvizsgálati költségekkel számol ebben az időszakban. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A második időszak 1985-ig
tart, 10 évet ölel fel. Ez alatt történik meg –a várakozások szerint –a
felülvizsgálatok eredményeként a kialakított kísérleti fúziós berendezés
félüzemi szinten való kipróbálása. A költségráfordítás feltehetően mintegy 100
millió dollárra rúg majd.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A harmadik időszak
1985-1995-ig tart. Ez alatt kerülhet sor az első kommersz fúziós erőmű
prototípusának kipróbálására. Ezzel egyidejűleg már bizonyára megkezdődik a
szükséges konstrukciós, gyártási és üzemeltetési technológiák lefektetése,
valamint befejeződik a szabályozó és ellenőrző rendszerek tökéletesítése. A
szóban forgó időszak kutatási és fejlesztési költségei elérik majd a 200 millió
dollárt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Golovin szerint a negyedik,
záró időszak mindössze öt évet ölel fel és a 2000. esztendővel fejeződik be.
Ebben az időszakban már nemcsak az erőmű prototípusa készül el, hanem
kereskedelmi forgalomba is kerülnek az üzembiztos, gazdaságos fúziós erőművek,
járulékos egységeikkel együtt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Golovin professzor
előrejelzését az 1960-as évek végén a szakemberek reálisnak és mértéktartónak
ítélték. A kőolaj esetében már láttuk, hogy jósolni nehéz dolog. Különösen a
jövőre vonatkozólag.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A finanszírozó országok
gazdasági nehézségei ellenére a világ első fúziós atomerőműve már épülőfélben
van. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A Nemzetközi Kísérleti
Termonukleáris Reaktor a Dél-franciaországi Cadarache városban épül 2008 óta. A projekt
deklarált célja, hogy „bizonyítsa a fúziós atomenergia békés felhasználásának
tudományos és technikai kivitelezhetőségét”. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az ITER (International
Thermonuclear Experimental Reactor) 1985-ben alakult az Európai Unió, az
Egyesült Államok, a Szovjetunió, és Japán együttműködésével. Az évtizedek alatt
a tagországok tekintetében több változás történt, a Szovjetunió jogutódja Oroszország
és 2005-ben belépett Kína és Dél-Korea. A projekt költségvetését 2005-ben 5 millió
euróra becsülték, mára meghaladta a 16 milliót. Az első plazmareakciót 2018-ra
tervezik, a projekt futamideje 30 év, melyből 10 év az építés.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Noha az ITER már képes lesz
legfeljebb 400 másodpercig 500 MW teljesítménnyel villamos energiát
előállítani, csak kutatási és demonstrációs célokat fog szolgálni. A projektben
a Magyar Euroatom Szövetség keretében magyar szakemberek is résztvesznek. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;"> <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az angliai Culhamban
megépített JET (Joint European Torus) a második legnagyobb kísérleti
berendezés a világon. A kísérleti üzem 1983-ban indult, 1997-ben termelt
először energiát, 1997-ben 16 MW teljesítményt értek el vele. 2006-ban
kezdődtek a plazma kísérletek, 2009-ben felújítás és átalakítás céljából
leállították. A JET eredetileg hidegfúziós reaktor volt, mely az atommagok
egyesítésének másik módja. Az ITER-hez hasonlóan berillium-wolfram béléssel
látják el a reakció kamra falát, összesen mintegy 86000 elemet cserélnek ki
benne, így teljesítménye várhatóan 50%-al nő.
A kísérletek újraindítását 2015-re tervezik. </span><br />
<span style="font-size: 14pt;">Az első iparilag hasznosítható, energiát
előállító fúziós atomerőmű –a DEMO-a tervek szerint 2050 körül készül el és
2000 MW teljesítménnyel fog villamos energiát termelni. Amikor ez megvalósul,
akkor elmondhatjuk, hogy valóra vált a mondabeli Prométheusz nagy tette: az
ember elragadta a Nap öröktől fogva izzó tüzét, hogy az égtől függetlenül saját
javára fordítsa. Ez lesz az emberiség második tűzgyújtása. További 30 évre lesz
szükség a fúziós erőművek elterjedéséhez.<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az ITER-projekt
kiegészítését tűzték maguk elé az International Fusion Materials Irradiation
Facility (IFMIF) projekt megálmodói. Az Euratom és Japán kormánya 2007-ben
megállapodást kötött egy, a fúziós reaktorok számára gyártandó szerkezeti
anyagok, illetve vizsgálati létesítmények építésére szolgáló projekt
beindítására. Az ún. IFMIF/EVEDA projekt akkori vezetője, Pascal Garin a
projekt célját két nagyon innovatív technológia kifejlesztésében jelölte meg
2008-ban. Az egyik egy gyorsító prototípusa, melynek jellemzői jóval a
jelenlegi legkorszerűbb gyorsítók jellemzői fölött állnak, a másik egy ún.
lítium-hurok, amely ellenőrizni lesz hivatott az összes thermo-hidraulikus
jellemzőjét ennek a rendkívül innovatív rendszernek. Az ún. lítium-hurok egy 4
m3 (2,5 tonna) 250 C fok hőmérsékletű folyékony lítium-levegő elegyből áll,
amely egy 15 m/sec sebességgel áramló 25 mm vastag olvadt lítium-levegő
függönyt hoz létre, illetve tart fenn. <o:p></o:p></span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Nehézségeket
okoz, hogy a jelenleg legkedvezőbbnek tartott deutérium+trícium reakcióból (DT), az egy db. hélium atommag mellett keletkező egy darab neutron nagyon
energikus. Ez egyrészt ugyan hasznos, hiszen ezt az energiát akarjuk kinyerni.
Másrészt viszont nemkívánatos következménye, hogy mivel elektromosan semleges, a
mágneses tér nem tudja pályán tartani, így kitörni igyekszik a plazmából,
nekiütközik a vákumkazán belső burkolatának, és kárt tesz annak anyagában.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">
</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Juan Knaster, aki az
ITER-projektben is dolgozott, s 2012. június 16.-a óta a projekt vezetője, úgy
nyilatkozott, hogy tágabb megközelítésben ez a projekt gyönyörű példája a
multikultúrális tudományos együttműködésen alapuló nemzetközi
munkamegosztásnak.</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: left;">2012.
szeptemberében, Liege városa Belgiumban, ahol Zénoble Théophile Gramme 1869-ben
feltalálta a dinamó róla elnevezett fajtáját, volt a helyszíne a 27. Fúziós
Technológiai Konferenciának (Symposium on Fusion Technology, SOFT). A város
kongresszusi központjában összejött több mint 1000 meghívott részvételével
megvitatták a fúziós kutatásokban elért legújabb fejlesztési eredményeket. Az
Európai Bizottság megbízott kutatási igazgatója, Hervé Pero beszédében
fölvázolta az EU fúziós energiára épülő távlat terveit. Ez a terv teljes
mértékben az ITER sikerére támaszkodik. Ha az ITER sikertelen lenne –
hangsúlyozta Pero – úgy ez a fúziós energia ügyének végét jelentené. Az
ITER-projektnek tehát sikerülnie kell!</span><span style="font-size: 14pt; line-height: 115%; text-align: left;"> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: left;">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;"> </span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt; line-height: 115%;">Az egyre növekvő népesség, szegénység, és környezetszennyezés nyomasztó
terhei alatt a fúziós energiatermelésnek hosszú távon nincs alternatívája. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">A kőolaj közben tisztességben
megöregedve, megfonnyadva- de egyáltalán nem biztos, hogy csendben feltűnés
nélkül -levonul a színpadról, és átmenetileg fokozatosan átadja helyét a szintetikus
üzemanyagoknak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az energia és nyersanyag
hiány, a környezetszennyezés, a túlnépesedés ugyanannak az egyenletnek a
változói. Vajon hogy oldjuk meg?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Az átszámításokat az alábbi
kulcs szerint végeztem:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1 tonna=7,19 barrel/hordó/,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">1 barrel=42 gallon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<br /></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Dobai Gábor <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-size: 14pt;">Szentendre, 2012. május<o:p></o:p></span><br />
<span style="font-size: 14pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 14pt;"> </span></div>
Dobai Gáborhttp://www.blogger.com/profile/13689647503724433365noreply@blogger.com0